Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Sajnos a kémény az egy olyan dolog, hogy nincs általános leírás, mekkora is kell.
Ugyanis nem csak a magasság számít, hanem a környezet is, mekkora magas házak vesznek körbe, milyen a domborzati viszony, milyen a széljárás.
Én szerencsés helyen lakom, hogy elég az 5 méteres, de van ahol a 8 méter is kevés.
Én biztos szigetelném a hosszabbítást, ugyanis ha nem szigeteled, mivel a kilépőnél a legalacsonyabb a hőmérséklet, szigeteletlenül meg nem melegszik fel tuti lecsapódás, kátrányosodás.
Most teljesen mindegy, hogy csupaszon nyúl túl , vagy szigetelve. Szerintem.
" ehhez legalább egy percnyi kiégési időre lenne szüksége.."
kiragadtam ezt a részt.
ezt , hogy lehet megvalósítani? ha a kazámon átmegy 40-60lköbm levegő hogy tud ennyi ideig bent maradni hiszen az 1 percnyi levegő is 800 liter, és még nem számoltam a hőcserélő felületet mert ezt az időt a magas hőmérsékletű " zónában" kellene tartózkodnia.
a lignónak ne vedd alapul a szekunder nyílását , a 1/4-e is elég lenne.
a szekunder többek között akkor jut nagy szerephez amikor csökented a teljesítményt ( alsó levegő ) viszont a fagázok égni akarnak, és ha nem adsz hozzá levegőt elégetlenül kimegy a kéményen.
-ezért csináltam az ajtóra nézőkét amibe kandallóüveg van, teljesen jól látszik amikor elveszem a primér lev. gyakorlatilag a láng megszűnik és csak parázs van, nyitok szekundert és belobban és ég. De egészében nem helyettesíti a primér levegőt ( az arány ugyanannyi mint a fagázos kazánnál primér 80%, szek 20%,) .
van jelentőssége mert nem a 20 fokos levegő fog beugrani a kazánba, akármilyen kicsi is az az előmelegítő.
kellene az ajtóra a nézőke is, de 6/4-es csőnél kisebet ne rakjál nézőkének, és ha tudod kb a tűz irányába legyen, lehet az előmelegítő mellé is rakni.
közben visszaolvastam, megtaláltam a hosszászólásod a kéményeddel kapcsolatban is.
egyre több helyen olvasom mint tapasztalatot, h jobban tudták növelni a huzatot a magassággal mint az átmérővel. egyébként azért furcsa h nekem nincs rendes huzatom, mert másoknál hasonló kazánparaméterekkel és még kisebb kéménnyel is van rendes huzat. ezért gondolok már csak arra, h a vertfal repedései zavarják meg a füst útját és a huzatot. sajnos nem tudok füsthőfokot mérni, jó lenne tudni azt is pl. mekkora lehet.
ahogy írtad, 1m-t meg is hosszabbítanám, sztem nyáron el is jön a módosítás ideje. 6m-es 150es kéménynek már elégnek kell legyen. a meghosszabbítás maradhat magában szigeteletlenül ha nem zavar a látvány, vagy érdemes kezdeni azzal az 1m-el vmit ott fent?
Érthető!Ha becsukom a szekunder nyílást akkor füstöl is a kémény,viszont ha nyitok rajta akkor már jóval kissebb a füst,de onnantól már nem veszek észre változást a füstön ha több vagy kevesebb szekundert engedek neki.
Gondolom a légfelesleget a ventillátor fordulatszámának gyorsításával lehet emelni. A kazánomnál erre 1-100%-ig van opció. Jelenleg 25%-on van. Ha feljebb viszem, akkor már nagyon "köpködi" föl a hamut és az apró parazsakat, és össze-vissza hamuzza a hőcserélőt. Az adag mennyíségen nem, csak az adagolás gyakoriságán tudok állítani.
Bár a fa szilárd tüzelőanyag, meggyújtva mégis túlnyomórészt fagázként ég el. Éghető összetevőinek tömeg szerint kereken 83%-a ég el gázalakban. A fűtőanyagok közül a fa ezért a szalma mellett a gázokban leggazdagabb tüzelőanyagnak számít. Ez a gázalakban elégő 83% adja a fa fűtőértékének 70%-át. Ezzel ellentétben a koksz éghető anyagainak nem egészen 10%-a ég el gázalakban. Ebből következik, hogy a jó fakályhának más műszaki tulajdonságokkal kell rendelkeznie mint a szénkályhának. Fagáz nélkül a nyitott fatűznek nem lennének hosszú lángjai és meleget sugárzó színei.
Mivel a fa túlnyomórészt a fagáz nagy lángjaival ég el, jó elégéshez nagy égéstérre van szüksége. A gázláng köré felhevített, oxigénben gazdag friss többletlevegőt is kell juttatni. Erre az előmelegített, “másodlagos” (szekunder) levegőre azért van szükség, mert a képződött, energiában gazdag fagáz csak így ég el maradéktalanul. A fa a természetben nőtt heterogén anyag. Ezért a fatűz fejlődési szakaszai nem írhatók le egész pontosan. A fadarabról fadarabra változó összetételű anyagok és égési tényezők a folyamatok áttekinthetetlen keverékére vezetnek. Ehhez járul még az is, hogy az égő fadarabban az egyes égési fokozatok Időnként közösen lépnek fel. A növekvő hőmérséklet és maguk az égési folyamatok is fokozatosan nyomulnak a fa felszínétől befelé.
A fa elégésének fokozatai
A maradék nedvesség kiszárítása.
A légszáraz fában visszamaradt nedvesség még mindig a tömeg 15-20%-a. Ez a nedvesség csak 1000C körüli hőmérsékleten távozik a fából.
A bomlás kezdete.
A fa összetevői nagyjából egyidőben kezdenek folyékonnyá válni; molekuláik hasadni és párologni kezdenek. 100-2000C-on a képződő gázok a fát még nagyon lassan hagyják el.
Fagáz keletkezik.
A legkorábban képződő fagázok a gyújtópapír lángjától gyulladnak meg, de ha a gyújtólángot elvennénk, maguktól már nem égnének tovább. Mintegy 2250C-ig kell a fával hőenergiát közölni, hogy az égési folyamat folytatódjék. Eddig a hőmérsékletig tehát endoterm reakció megy végbe.
Hőenergia szabadul fel.
2600C-tól a fatűzben végbemenő átalakulás (pirolízis) során hőtöbblet keletkezik, a reakció még exoterm. Mivel a gyorsan bomló fadarab közelében oxigénhiány van, a képződő fagázok gyakran jóval odébb lobbannak lángra, ott ahol már elegendő oxigéntartalmú levegővel keverednek. Mintegy 1000OC lánghőmérséklet kell ahhoz, hogy a fagáz reakcióképes összetevőire -szénre és hidrogénre - tökéletesen felbomoljon és oxidálódjék.
A fában lévő fűtőenergiát csak akkor hasznosíthatjuk maradéktalanul, ha a fagáz oxigénnel keveredve magas hőmérsékleten éghet el. Csak ekkor nem szállnak tökéletlenül hasadt szénhidrogén-(oxid-)vegyületek a kéményen át a légkörbe. A fagázok tökéletes elégésekor széndioxid (CO2) és víz (H2O) keletkezik, mindkettő természetes, a környezetet nem szennyező anyag.
A faszén elég.
Hő hatására a fa szénhidrogén-vegyületeinek hidrogéntartalmú összetevői lehasadnak és gáz formájában elégnek. A gyorsan távozó fagáz miatt nem jut elegendő oxigén a fadarab felületére, ezért ez egyre inkább faszénné alakul át. A gázok eltávozása után a faszén 500-800OC hőmérsékleten elizzik. A tiszta faszén ugyanis jóformán láng nélkül ég el, ezért a faszén kandallóba nem való.
A fa vékonyra hasítása többletmunka, de mivel a kisebb fadarabok egyenletesebben égnek el, együttes elégésük folyamata is jobb, a tűz könnyebben szabályozható.
A fatűznek kétszer kell levegő
Az égési levegő 80%-át első levegőként kell a fatűzhöz juttatni. Ez a “primer levegő nélkülözhetetlen a fa összelevőinek bomlásához és a fagáz képződéséhez, de a faszén sem ég el nélküle. Az égési levegő 20%-át másodlevegőként kell a fagázlángok térségébe juttatni. A “szekunder levegő” a fagáz tökéletes elégéséhez kell. A másodlevegő ne hűtse le a fagázlángokat, mert akkor nem égnek ki tökéletesen. Ezért lehetőleg forrón kell a fagázlángokhoz juttatni. A szekunder levegő összekeverése a nagyon forró fagázokkal a kályha- és kandallóépítés egyik műszaki problémája. A forró gázok fizikai okokból nagyon rosszul keverednek. Jó tűzterekben örvényszakaszok vagy szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést annak érdekében, hogy a fagáz elegendő oxigénhez jutva, lehetőleg még a hőcserélők elérése előtt tökéletesen elégjen, ehhez legalább egy percnyi kiégési időre lenne szüksége.....
Ez a szekunder levegő engem is érdekelne!Én sem látok változást,csak a nyitott zárt állapot között.Az hogy mennyire van nyitva nálam nem látható külömbség.
Nekem csak tapasztalatom van,én csak 120-as savállót tudtam berakni a kéménybe 8 méter magas! A kazánom 150-es füstcső van.Féltem tőle,de megpróbáltam.Olyan huzat van,hogy kellett vennem egy baromeprikust!Havonta belenézek,de tiszta,már 8 éve üzemel,igaz a kazán csak 2 éve lett rákötve,elötte kandalló volt!
a 47.000,-es kéményed falon kívüli külső kémény? vagy egy régibe tetted bele úgymond bélésnek? mert lehet nekem is kéményprobléma miatt nincs normális huzatom, és egy 50ezret én is rászánnék egy kéményre, csak falon kívül nem tudnám rakni, de a régibe bele tudnék rakni egy 150est. régi kéményem van, az egyik fele tégla csak, a másik fele vertfalba vésve, nekem gyanus h a vertfal részben repedések vannak és elvezeti a füstöt, azért lehet szar a huzatom, mert egyébként meg kb. 16x23centis a belsője, és kb. 4,5-5m, a kazánomnak meg 130as csöve van.
