A fő probléma az arc felvállalásával csupán az hogy legtöbb esetben a környezetünk -amiben nap mint nap élünk, dolgozunk- nem nézné jó szemmel az ilyesmit. Sajnos az én ismerőseim is fel lennének háborodva, lehet hogy el is fordulnának tőlem ha ismernék a vágyaimat és tudnák hogy a múltban (sajnos csak a múltban) miben volt részem. Többen közülük titokban irigykednének és vernék a fejüket a falba, de ezt a világért se ismernék be. EZ alól a család se kivétel. Az ismerősökön még akár túl is lépnék, de a család az más. Rajtuk nem lehet. Néha gondolok rá hogy nem kellene foglalkozni senkivel, tenni ami jól esik nyíltan, de ehhez mi is gyávák vagyunk. Illetve én még csak-csak, de feleségem nem meri bevállalni. Tehát maradnak a kisebb, csak a test egy bizonyos részét mutató képek. Arról senki nem jön rá hogy ki van rajta, nekem meg elég ha én tudom. Ugyanez a helyzet a hármassal is. Valamikor nagyon régen kipróbáltuk, élvezte is de azóta nem jött össze. Indok mindig van.
Mi nem? Úgy véled, hogy nem tudja, hogy nyilvánosságra fog kerülni a felvétel? Ha így véled, akkor vagy nem nézted meg a videókat, vagy hang nélkül nézted. Ha jól emlékszem, többször is említést tesz, hogy majd mit FOGNAK LÁTNI akik megnézik. Ha úgy vélné, hogy csak "belső használatra" készülnek a felvételek, akkor miért mondana ilyet?
De végülis nem tisztem fogadatlan prókátorként megvédeni őket.
Engem inkább az zavar, hogy lassan kinézik és lehurrogják azokat, akik fel merik vállalni az arcukat. Pedig ez az egész igazából csak így érdekes és izgalmas. Arc és név nélkül mindenki azt hazudik, amit éppen kitalál a fantáziája. Nem bántom azokat, akik nem vállalják az arcukat. Biztosan meg van rá az okuk. De ne legyen már ez egy norma, egy kötelező etalon.
Emlékszem, hogy ezeknek a topicoknak az indulásakor még nagyjából senkinek nem fordult meg a fejében, hogy kitakarjon, csonkoljon. És mégis túlélte mindenki. Megismerhettünk hozzánk hasonló érdeklődésű, gondolkodású embereket. Barátságok, ismeretségek szövődtek. Most meg mindenki azon siránkozik, hogy mikor eljönne egy személyes találkozó, vagy akár csak egy telefon beszélgetés ideje, akkor legtöbbször a partner "felszívódik". Na, vajon mi lehet az oka ennek? Véletlenül nem az, hogy nagy valószinűséggel összehazudozott addig az arctalanság és névtelenség homályában mindent magáról?
Lényeg a lényeg: ne bántsuk már azt, aki fel meri vállalni magát...
Ha a fényképek láttán maradt volna valakiben kétség, akkopr a videókat megnézve teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a hölgy teljes mértékben tisztában van vele, milyen célból készülnek a felvételek :)
Nekem tetszik, hogy valaki így fel meri vállalni ezt a "hobbiját". Sajnos, ez ritka...
Hát akkor nem tudom hogyan tovább, lehet nekem is csak ki kell várjam amíg ő rá nem veszi magát, merthát szeretném már atelni és neki ez egyik feltétele, vagy talán csak fel a következményeket öl vagy attól hogy kimondja sima ügy csak nem mer bele kezdeni és ezért kérte hogy előbb én tapasztaljam meg.
De ez nem két különböző dolog? Én párszor voltam már úgy, hogy egy csajt közrefogtunk, de az színtiszta szex volt, a kielégülésről szólt, és ugyanabban az időszakomban amikor volt állandó barátnőm, elképzelni se tudtam volna, hogy megosszam őt mással. Ugyanúgy mondjuk a feleségemet se még egy tíz évvel ezelőtt, ma meg majd megőrülök, annyira csinálnám már (szerencsére már ő is majd megőrül, hogy csináljuk :D ).
Véleményem szerint semmi köze nem lesz ahhoz, amikor te szállsz be egy párhoz harmadiknak, mint amikor a te párodat keféli/szopatja egy másik férfi az orrod előtt...
Ez is érdekes kérdéskör, mert a hármas felállásnál elkerülhetetlenül szóba kerül a sorrend miatt, hogy ki ki után mit csinál. Gondolok arra, hogy a kollega teleélvezi a párom száját, én meg még nem végeztem, és közben intenzíven csókolózunk továbbra is. Ezt még nem tartom se bi- se homoszexualitásnak, de nem is zavarna. A másik farokhoz viszont nem nyúlnék szándékosan, és az enyémet is elég, ha a párom kezelgeti, de ha véletlenül (helycsere közben pl) hozzám ér a másik hímtag, akkor se lennék rosszul, nem zavarna.
Olvasgatva a fórumot sok helyen láttam, hogy sok férfi kifejezetten szereti a másik résztvevő spermájával teli puncit kinyalni, vagy abba behatolni, és hogy a hölgyek is ilyenkor sikítva élveznek el akár másodszorra is... Én még nem döntöttem el, ehhez hogy állnék, de érdekes módon annyira ez sem zavar. Szerintem ez pont egy olyan részlet már, ami csak akkor derülne ki, ha egyszer kipróbálnám. A páromnak tegnap meséltem erről, ugyanez a véleménye, ettől még nem tartana homokosnak, de igazából fogalma sincs, hogy ez őt izgatná-e vagy sem.
Gondolom mindenkinél más és más helyen van ez a határ a hetero- bi- és homoerotika között.
No, mi ott tartunk, hogy már nem kérdés, hogy a párom akar egy második farkat is a kezébe/szájába/puncijába, a kérdés már csak az, hogy ki lesz az és hogyan találjuk meg.
Hihetetlen hét volt, elképesztő kaland, ahogy egyre jobban megnyílik a lány és egyre tudatosabban mondja ki a vágyait, és hogy mit akar. Ilyen sűrűséggel utoljára talán tíz éve szexeltünk, mindkettőnket nagyon izgat ez az egész buli.
Nyilván,ahogy a nőkben benne van a biszex hajlam,úgy lehet a pasikban is.A sok éves tapasztalat viszont az,hogy a biszex nők gyakoribbak az ilyen swinger kapcsolatokban.A 10 év alatt biszex nővel volt dolgunk,de biszex pasival nem.Homoszexről van tudomásunk,de biről nem.Lehet csak mi úsztuk meg,de nekünk sokkal izgalmasabb két összesimuló női test,mint két szakállas pasi csókolozása....
Elsőre válaszolnék a kedves fórumozónak, aki feltételezte, hogy nem valós, sajnos valós a történet. Örülök, hogy nálatok nem ez lett a vége, azonban hidd el sok helyen ez lett. Nem 1 hét után, bár olyanról is hallottam, de el tud jönni a pillanat bárkinél bármennyire úgy érzi náluk ez nem jöhet el, hisz közös az akarat a vágy stb.
Nem vagyok naiv, nem ismételem magam, hiszen a játékhoz kellettem én is. Bár nem az én ötletem volt, mégis csak partner voltam benne. Menthettem volna magam, hogy a férjem miatt tettem, talán benne is volt ez is, de mint játék, szex stb nekem is tetszett.
Írtam korábban is, hogy lehet hogy egy pillanat műve volt az ébredés a férjemnél mint ahogy aszerelem is ilyen. A külön menetel esetében nyilván nem csak velem, hanem alapvetően magával szemben is besokalt, de vélhetően a vágyak és az izgalom elnyomta a szerelem szeretet és tisztelet hanyatlását, ezért sem lehetett közben tisztán látni és aki képes ezek után erről beszélni a maga módján ezt fogalmazza meg.
Nem merengek a "milett volna ha?-n", mert nincs értelme. Akkor és ott így döntöttünk.
Nem általános igazságnak szántam amit leírtam, hisz különbözőek vagyunk, csupán egy tanuságnak, hogy mindenki ezt is alaposan mérlegelje.
Mi úgy hittük ismerjük magunkat, egymást, bár tény meglepődtem nagyon mikor a férjem felhozta és nem egydélután mondtam erre igent, hisz sokat beszélgettünk előtte és közben is erről, mindig pozitívan és szexuális életünknek is jót tett.
Bennem is felmerült, hogy kifogás volt ez és a férjem menekülni akart, pl szeretője lett stb. Egy nő erre gondol először, de én biztos. Megjegyzem megbocsátottam volna, de nem így van. Mai napig jó kapcsolatunk, sajnos nem úgy ahogy én vágyom rá. Nincs és nem is volt a férjemnek senkije. Így ezt az opciót el kell hessegesem. Azóta is remek apa, a lányok imádják persze én is tisztelettel beszélek róla és így ismarad. El kellett hát fogadjam, amit mondott, bár alapvetően magát hibáztatja, de mint alany már nem tud feleségének pláne nem szerelmének tekinteni.
Igyekeztem elég objektíven is írni bár idő kellett ehhez is, hogy tudjak így beszélni róla. Még is csak 20 év talán a legszebb 20 évem zárult le.
Ha jól emlékszem a "Variációk szexre" c. filmben van egy vonal, ahogy a srác ráveszi a barátnőjét, hogy szexeljenek a srác szobatársával miközben a srác nézi őket, szóval a klasszikus cuckold felállás szerint. Annak is az a vége, hogy a srác ráizgul a jelenetre, de ahogy belelendülnek, lerángatja a szobatársat a barátnőről. Végül a hárman egymás mellett ülős, cigizős merengésnél kibukik, hogy a srácnak iszonyatos bűntudata támadt; vagyis nem az zavarta, hogy a lány élvezi az engedélyezett félrelépést, hanem a saját vágyának az elfogadása. Kimondja, mintegy vallomásszerűen, hogy "basszus, perverz vagyok...!", és nagyon meglepődik, ahogy a párja teljesen természetesen rávágja, hogy "és...? Én is...". És így rendbe jönnek a dolgaik.
Nekem is ez a különös benne, de én nem a sztorit vontam kétségbe, hanem (én is) a férje valódi válóokát boncolgattam. Egy sorban írtam is rá lehetséges (valósághűbb) verziókat. Szerintem...
Nekem úgy tűnik, a történet valódi érzelmeket tükröz. Meglepődés, öröm, kiábrándulás, csalódás, sírás, megbocsátás, férjéhez való kötődése. Megfelelően kapcsolódnak a történésekhez.
