Csobáncon a kilátás szebb látványt nyújt, mint a vár...
Sajnos!!! :-(
Csobánc hajdanvolt dicsősége lassan lehanyatlik az omladozó támpillérekkel együtt, csak a robosztus öregtorony próbálja még fenntartani a Gyulaffy família hírnevét.
Érdekes, hogy a várak helyreállításáról szóló újságcikkekben általában megemlítik ezt a Balaton-felvidéki várromot is, úgy, mint a környékbeli -- szerencsésebb -- társait {pl. Szigliget, Rezi, Tátika, Sümeg} de eddig még egyetlen kapavágást sem tettek érte...
Két éve amikor a nyári hőséggel dacolva felkapaszkodtam az eredeti szerpentinútján, csak siklóejtőernyősökkel találkoztam, akik kihasználva a meredek hegycsúcs szélén a felhajtó széláramlást, felszökkentek a fennsíkról az égbe! :-)
Érdemes volna a Topikban egy várfigyelő-szolgálatot működtetni, ami riadóztat váras TV-műsorok esetén... persze egy-két nappal előtte!
A kábel TV-s csatornákon elég sok történelmi jellegű dokumentumfilmet adnak le, a hétvégén pl. Rettegett Iván cárról és Wallace-ról, a skót szabadságharcosról néztem remek műsorokat.
Ahogy egyre jobban belemélyedtünk Boldogkő várának elemzésébe, rá kellett jönnöm, hogy az általam említett "viszonylag épségben megmaradt vár" jelzőn bizony-bizony változtatnom kell... sajnos az egykori kiépítettségének, sok-sok lakó és raktárépületének már csak a kb. 30%-a maradt fenn napjainkra!
Elpusztult: az alsó palánkvár és épületei, Malom-bástya fele, Öregtorony egésze, a felső palotaszárny második emelete
Megmaradt: kaputorony, Malom-bástya fele, palotaszárny két szintje, háromszögletű torony
Ismét átolvasva Boldogkő leírását, annyi kiderül, hogy a mai palota tetején volt két (?) közlekedő folyosó. Az egyiken a 3szögű toronyból jön a 4Szegű felé, majd fordítva,de másik szinten. Itt viszont épületet is említ.
Időnként az elejétől fogva beleolvasok a váras Topikba, amiben rengeteg hasznos infót találni vagy pedig az egyes várak helyreállításának szakaszait ecsetelik a lelkes várbarátok... már sokszor olvastam, hogy a
hivatkozott kép már nem található a Tar.hu-n
Hát ez elég szomorú... ezért vált szokásommá, hogy a várakkal kapcsolatos bármiféle anyagot azonnal kimentem a számítógépemre {majd onnan CD-re}
Most vettem észre, hogy a TÁR valamilyen oknál fogva letörölte a teljes képtáramat, úgyhogy a régebben bereklámozott képeimet nem tudjátok elérni egy darabig.
Boldogkőt egy kisebb különítmény tette tönkre, amúgy "skót módra" spórolósan a lőporral 1701-ben, vagyis a Thököly és Rákóczi-féle kuruc szabadságharcok közötti viszonylagos békeidőben... ekkoriban rongálták meg a sárospataki várat is... lehetséges, hogy ugyanazok hajtották végre eme bűntetteket!!! :-(((
Az idén felkeresett várak közül Regéc és Szádvár az 1685-ös évben, katonai hadjárat során esett a felvonuló császári sereg markába. Mindkét helyen azonnal, igen nagymértékű robbantásokkal pusztították el a várat... arra gondolok, hogy egy támadó sereg elegendő fegyverzettel -- és esetünkben -- lőporral -- rendelkezett a hatalmas kőépületek megsemmisítéséhez.
Szádvár esetében {szerintem} nagyobb mértékű a pusztítás, lakó és hadi építményekre gondolva, míg Regéc esetében pl. a K-i palotaszárny jórészt fennmaradt.
Boldogkő vára más eset, 1685-ben a Habsburg-hű esztergomi érsek birtokát képezte -- elméletileg, mert ugye a valóságban ezt is megszállták a kurucok -- ekkor még megúszta, majd csak az 1701-es Habsburg Lipót császár és király által kiadott felrobbantási rendelet miatt érkeztekk hozzá a robbantók.
Ténykedésük: Alsóvár {palánkvár} felégetése, a Malom-bástya és az Öregtorony nagy részének felrobbantása {ez lehetett a legnehezebb feladat!}
Érdekes módon a háromszögletű torony és főleg a kaputorony megmaradt, pedig ezek is fontos katonai objektumoknak számítanak. Tehát a robbantók {szerencsére} nem tudták eltörölni a várat a föld színéről, csak egy kisebb részét... :-)
Sajnos Rohbock 1858-as metszeténél régebbit nem ismerek, milyen is lehetett régebbi formájában Boldogkő?
És még valami, amit eddig többször kihagytam: lehet, hogy nem véletlenül robbantották ennyire szét az öregtorony-déli torony közti területet: a lakóépületek miatt.
Ha jól emlékszem a Malom-bástya felsőbb szintjein nevezték meg az "Úr házát" -- Gerendás új házat -- tehát régebben a földesúr itt lakhatott.
Ezek a várleltárak viszont már 1678-ban és 1685-ben készültek el, amikor tényleges birtokos nem élt a várban, így aztán az eredetileg neki és famíliájának készült palota belső tereit más célra használták fel...
Ebből is látszik, hogy napjainkban egy várlátogatás során mennyire másképpen látjuk az erősség szerkezetét, felépítését -- mint azt egykoron használhatták!
Mint ahogy a várlista készítője is elcsodálkoznék {elszorodnék} a mai állapotokon!
Szóval én ara jutottam, hogy a vár déli oldalán az Öregtoronytól délre volt az 1680-as években a palotal. A mostani palotának nevezett épület pedig gazdasági célokat látott el: konyha, sáfárház, pitvarok, boros ház és pince (jelen esetben a fsz-en) volt benne.
És ami érdekes a 3szegű toronyból visszajövet jön keresztül a mai palota tetején, hogy elérje az öregtorony egyik emeletét.
"19. - A Nagy Palotából ó konyhán általmenvén, ugyanazon feljebb megemlített csatornás kút mellett vagyon egy gerendás pince, mely három szakaszban vagyon."
Igen, abban 100 %-os vagyok, hogy a hosszú palotaépület fénykorában 3 szintes, vagyis kétemeletes lehetett, melyet a XIX. századi metszetek még romjaiban de ábrázolnak {pl. Rohbock és Miskovszky}
Sajnos ezt már a helyreállítások során nem állították vissza... :-( úgy, mint pl. a gesztesi vár is kétemeltnyi volt eredetileg! Pedig úgy mennyivel több lehetőség kínálkozna a vár kihasználására...
Én jelenleg a déli bástyát úgy képzelem el, ahogy egy lentebbi rajzomon jeleztem, vagyis a mai malomtorony éa környéke É-K felé egy épület lehetett.
Egy biztos pont a tömlöc, de van még egy süllyesztett "bolt". Ezért gondoltam ezt a malombástya alsó szintjére. A malomépítmény a leírás szerint az emeleten volt.
Egyébként a regéci, fűzéri, most a boldogkői invertáriumot olvasgatva, rájöttemn arra, hogy a pince mit jelent abban a korban: ugyaolyan tároló, mint most, de nem feltétlen süllyesztett (lásd: Füzér vára, Boldogkő jelenlegi palota alsó szintje !!!).
Szóval, ha a leltározó kitér arra, hogy süllyesztett, akkor valszeg az, de ha pincéről ír, nem biztos, hogy a föld alatt kell keresni.
Ui. Sós István nem tudja hova helyezni a "boltot", szerinte nem is volt besüllyesztve, szerintem igen.
de attól, hogy neogótikus a lépcső feletti boltozat, még nem következik, hogy a lépcső is 19. századi
Elgondolkoztattak a szavaid... valóban, lehetséges, hogy ez a lépcsősor még a felrobbantott É-i épületrész legalsó "boltjához" tartozhatott.
leltárból nem derül ki pontosan, mikor, hol jár az összeíró
Erre Sós I. is többször célzást tesz, miszerint szinte lehetetlen megállapítani az inventáriumot végző ember útvonalát a napjainkra félig lerombolt Malom-bástya belső helyiségei között
vajon az É-i palotarész, amit ma palotának hívunk, hány szintes volt? Bejáratok hol voltak?
1. egy 1858-as metszetes akár 3 szintes is lehet, látszanak falcsonkok és egy védőtető.
2. leltározáskor viszont nem említenek szintet, csak egy folyosót vagy ilyesmit.
3. a palota K-i faláról készült képemen Sós I. írásának segítségével felfedeztem a gerendalyukakat, meg mintha ajtónyílás is lenne. E szerint az emeleti szint bejárata kívül volt.
Igazad van, ezt este nem írtam le, de azt a rajzot természetesen a déli-bástya MA IS ÁLLÓ épületére értettem. A déli bástya É-i elpusztult épület is 3 szintes volt, de szerintem a felső egy ágyúterasz szerűség volt, vagyis nem lakószoba.
Boltív: igazad van, ugye a Péchyek építkezéseit a monogramos vöröstéglák datálják, de attól, hogy neogótikus a lépcső feletti boltozat, még nem következik, hogy a lépcső is 19. századi.
A leltárból nem derül ki pontosan, mikor, hol jár az összeíró. Emiatt nem tudni, hogy a bejárás merre volt a d-i bástyába. Újabb részletes kutatási eredmények kellenének. Sajnos csak egy rövid összefoglalót találtam a CB hírlevelek között.
Egyben biztos vagyok már, szerintem Sós I. rossz helyre helyezi a 3. kaput.
Mivel gyakorlatilag az általad küldött alaprajzom van, meg az a pár oldalnyi ismertető, amit küldtél, sok mindenben egyszerűsítek.
Szóval Drégely, de mégse. Elméletileg az 1550-es évek eleje, de ki tudja, hogy akkor pontosan, hogy nézett ki.
Rám nem vonatkozik a VC.
Gyakorlatilag annyit szeretnék, amennyit eddig megtudtam. Vagyis felsővár az öregtoronnyal, a ny-i oldal épülete, d-i kaputorony, középsővár a déli sziklaalagúttal, meg a két é-i patkótoronnyal.
Alsóvár a d-i bástyával vagy toronnyal?? Meg ha lesz kedvem egy palánkrész épül még hozzá.
A :-( a végén azt jelenti, hogy sajnos a drégelyi vár jelenlegi helyreállítási állapota is ilyen mértékű! A vár egyébként klassz, de majd szeretném látni ha teljesen kész lesz.
Amúgy még nem írtad, hogy melyik időszakban fogja bemutatni az erősséget?
Fénykorában? Az 1552-es ostrom után? Vagy a napjainkban látható módon?
