Alakulás éve: 1926
Szine: kék-fehér
Egyesület elnőke: Dér Kálmán
A Tokod-üveggyári Sport Club (TÜSC) futballcsapat. Az 1926-ban alakult és nyert felvételt a Magyar Labdarúgó Szövetségbe. A KÖLASZ bajnokságban kezdett játszani, elég szép sikerrel hiszen 3 ízben lett bajnok a közép-magyar alszövetségben. Egy ízben 1933-1934-ben megnyerte az országos amatőr bajnokságot. Egy alaklommal, pedig Corinthian-díjat is. Ez ma a szabad föld kupának felel meg. 1936-ban nagy eseményre került sor. Ekkor avatták fel az üveggyári pályát, amely mind külsejét mind talaját tekintve országos hírnévre tett szert. A csapat híre is egyre nőtt. A Nemzeti Sport 1940 június 17. számának első oldalán többek között az alábbi főcím szerepelt: "A tokod is bejutott az NB1-be".
Az NB1 élcsoportja az 1939-40 évi bajnokságban:
1. Tokod 40 pont
2. SFAC 34 pont
3. Lampart 32 pont
Bár az NB1-ben nem sikerült bennmaradni a soha vissza nem térő időszakról büszkén beszél minden tokodi. Öregek és fiatalok egyaránt.
Az NB1-ben lejátszott mérkőzések eredményei:
Öszi szezon:
Salgótarján - Tokod 1:1
Kispest - Tokod 1:5
Tokod- Szeged 3:1
Gamma - Tokod 5:1
Tokod - Elektromos 2:1
DiMÁVAG - Tokod 7:1
Tokod- Törekvés 4:1
WMFC - Tokod 3:3
Ferencváros - Tokod 4:1
Tokod- Haladás 0:0
Szolnok - Tokod 3:0
Tokod - BSzKRT 1:0
Tavaszi szezon:
Tokod - Salgótarján 4:3
Tokod - Kispest 3:3
Szeged - Tokod 0:1
Tokod - Gamma 0:1
Elektromos - Tokod 3:0
Tokod- DiMÁVAG 0:1
Törekvés - Tokod 3:1
Tokod - WMFC 0:1
BSzKRT - Tokod 2:1
Tokod- Ferencváros 0:7
Újpest - Tokod 3:3
Haladás - Tokod 2:1
Tokod - Szolnok 1:6
Az 1940-41 évi Bajnokság végeredménye:
1. Ferencváros 45 pont
2. Újpest 34 pont
3. Szeged 32 pont
4. Szolnok 31. pont
5. WMFC 30 pont
6. DiMÁVAG 27 pont
7. Elektromos 27 pont
8. Salgótarján 24 pont
9. Gamma 23 pont
10. Kispest 22 pont
11. BSzKRT 19 pont
12. Tokod 19 pont
13. Törekvés 16 pont
14. Haladás 15 pont
A visszajutás nem sikerült. Az elmúlt több mint fél évszázadban mindössze kétszer szerepelt a csapat a nemzeti bajnokságban, de sem az 1949-50-es, sem az 1972-73-as bajnokságban nem sikerült kiharcolni a bennmaradást. A neves együttesek, ennek ellenére nem kerülték el tokodot. Fellépett itt a Vasas, A Vác, A Rába-Eto, A Tatabánya, A Lengyel Ifjúsági válogatott, és a Magyar válogatott is. Bár a csapat nem ért el nagy sikereket, időről-időre feltűnik egy-egy tehetség, mint Kellner Jenő és Sikesdi Gábor, akik az újpest illetve kispest csapatában értek el szép sikereket. Csapatunk jelenleg a megyei másodosztályban szerepel, a felnőtt csapat mellett ifjúsági serdülő és kölyökcsapatunk is küzd a bajnoki pontokért. Tehetséges utánpótlás korú játékosaink lehetnek zálogai az előrelépésnek.
Dér Kálmán
TÜSC elnök
Illetve azt ne felejtsük el, hogy a nagy hagyományokkal, erős csapatokkal rendelkező vidéki városokban profi csapatok alakultak, akik minden jobb, helyi játékost felszippantottak. Ez is kellett a BSE és a Törekvés sikereihez, akiket a profizmus nem igazán érintett. Hiszen ne felejtsük, a szegedi és a szombathelyi SZAK, minden játékosát elvesztette, gondolom az Attila elvitte a jobb diósgyőrieket, a Bocskai meg ha jól emlékszem hét DVSC játékossal erősített. A Törekvést ilyen veszély nem fenyegette, legalábbis nem ilyen mértékben.
A fővárosi csapatok sokkal erősebbek voltak, ez nyilvánvaló. A nyugati csoport szerintem a húszas évek elején volt erős, amikor a SZAK legszebb időszakát élte.
1926 és 1935 között a profi bajnokság és az amatőr bajnokság győztese(i) nem játszott(ak) valami döntőt vagy döntő-tornát az országos I. helyért? (mint tették azt 1926 előtt, a budapesti és a vidéki bajnok(ok) részvételével)
különben köszi a rendszerezett felvilágosítást, példákat, ábrákat :)
És itt pedig arról egy rajz, hogyan változott a rendszer 35 után. Láthattuk, hogy itt több éven át tartó folyamatról van szó, ezért két időpontot mutatok be (35,42). A lényeg, hogy az NB bevezetésével mindeféle választóvonal megszűnt a klubok között.
És ehhez jött még egy 37-es rendelet, amire több helyen láttam hivatkozni, de az eredetit nem találtam meg. Ez a rendelet is a vállalati klubok alapításának irányába hatott, de sajnos semmi többet nem tudok róla.
Lehet,hogy már volt itt idézve,de gondolom az utolso mondat valamilyen szinten ennek oka volt,mert hamár a törvény elöirt bizonyos dolgokat,az kedvezett és talán még bátoritották is közösségbe tömörülő sportolokat.
"...
Az állam, szerepkörét újabb területekre kiterjesztve, feladatokat vállalt a közegészségügy területén is. A testnevelésről szóló 1921. évi LIII. tc. az egyén testi-lelki egészségének megóvása, munkaképességének megőrzése végett a községek, városok kötelességévé tette játszóterek létesítését, testnevelési célra szükséges területek átengedését. Kötelezte a legalább 1000 főt foglalkoztató kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és hatósági üzemeket, hogy munkásaik és alkalmazottaik testnevelési szükségleteinek kielégítéséről sportterek, fürdőhelyek, gyakorlóterek létesítésével gondoskodjanak. .."
Lehet szörnyülködni, vagy bogarászni: a 43/44-es bajnokság mindhárom osztályának végeredménye.
1943-1944
NB, 1. osztály
1. Nagyváradi AC 2. Ferencváros 3. Kolozsvár AC 4. Gamma 5. Újpest 6. Újvidéki AC 7. Salgótarjáni BTC 8. Szolnok 9. Csepeli WMFC 10. Kispest 11. DIMÁVAG 12. DVSC 13. Kinizsi Vasas 14. Tisza (Szeged) 15. Elektromos 16. BSZKRT
NB, 2. osztály
Nyugati-csoport 1. MÁVAG 2. Győri ETO 3. Szombathelyi Haladás Vasutas SE 4. Kaposvári RAC 5. Alba Regia AK (Székesfehérvár) 6. Soproni VSE 7. Pápai PSC 8. Tatabányai SC 9. URAK 10. MOVE Érsekújvári SE 11. Komáromi AC 12. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC) 13. Felten SC 14. Szombathelyi FC 15. Magyar Pamut SE 16. Tokodi ÜSC
Déli-csoport 1. Szegedi AK 2. Ganz TE 3. Zuglói Danuvia 4. Szabadkai VAK 5. III. ker. Árpád SE 6. Makói VSE 7. Lampart 8. Wekerletelepi SC 9. Zentai AK 10. Hódmezővásárhelyi TVE 11. Újszegedi TC 12. Békéscsabai Törekvés 13. Óbecsei Bocskai 14. Újverbászi GSE 15. Topolyai SE
Északi-csoport 1. Ungvári AC 2. Salgótarjáni SE 3. Losonci AFC 4. SK Rusj 5. Dunakeszi Magyarság 6. Ózdi VTK 7. Gázgyár 8. Perecesi TK 9. Csepeli MOVE 10. Testvériség 11. Miskolci Vasutas SC 12. Munkácsi VSE 13. Kassai RAC 14. PTBSC (Pénzügy – Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC))
Keleti-csoport 1. Szentlőrinci AC 2. Nagybányai SE 3. Törekvés 4. Kábelgyári SC (KÁSC) 5. Székelyföldi MÁV (Marosvásárhely) 6. Marosvásárhelyi NMKTE 7. Budapesti Vasutas SC 8. Marosvásárhelyi SE 9. Bethlen Gábor SE (Budapest) 10. Hungária SC (Budapest) 11. Kolozsvári MÁV 12. Kolozsvári Bástya 13. Kolozsvári Egyetemi AC 14. Marosvásárhelyi Attila
NB, 3. osztály
Dunamelléki-csoport 1. Dorogi AC 2. MOVE TE 3. VI. ker. SC 4. Magyar Acél SE 5. Váci Reménység 6. BTK 7. Váci SE 8. Werbőczy SE 9. Lévai TE 10. UTSE 11. Herminamezei AC 12. MOVE RTSE 13. Főv. T. Kör 14. Párkányi TE 15. PATE 16. RÉSC
Kárpátaljai-csoport 1. Kassai Vasutas SC 2. MOVE Szabolcs 3. MÁV Sátoraljaújhelyi AC 4. Alberttelepi MÁVAG 5. Aknaszlatinai BTE 6. Miskolci MOVE 7. Királyházi MÁV 8. Csapi MÁV SE 9. Nyíregyházi Vasutas SC 10. Beregszászi FTC 11. Nagyszöllősi LSE (törölve)
Bácskai-csoport 1. Szabadkai AFC 2. Bácska SZAC (Szabadka) 3. Zombori TK 4. Zombori SE 5. Zombori MÁV 6. Újvidéki VAK 7. Bezdáni SE 8. MOVE Szabadkai SE 9. Bajai TISE 10. Kulai AFC 11. Temerini TC 12. Újvidéki AC II. 13. Bácsalmási MOVE 14. Jánoshalmi SE 15. Adai SC
Mátravidéki-csoport 1. Hatvani Vasutas SE 2. Losoncapátfalvai TSE 3. Salgótarjáni BTC II. 4. Rákoscsabai TK 5. MOVE Egri SE 6. Füleki VSC 7. Kam. SE (Budapest) 8. Pálfalva-Bányatelepi ÜSE 9. Balassagyarmati TSE 10. Jászberényi Lehel 11. Péceli AC 12. Gyöngyösi AK 13. Rimaszombati TE 14. Rákosi Vasutas SE
Budakörnyéki-csoport 1. Székesfehérvári MÁV Előre 2. Wesselényi Miklós SE 3. Pesterzsébeti Kossuth 4. Siófoki SE 5. Hajmáskéri SE 6. Kelenföldi FC 7. Várpalotai MOVE 8. MAFC 9. MPSE 10. Csillaghegyi MOVE 11. Szent László FC 12. Tárnoki KLE 13. Pápai Rákóczi 14. Szentendrei MOVE 15. OeSE 16. FTSE
Dunántúli-csoport 1. Komáromi FC 2. UTE 3. VI. ker. SC 4. Csepeli GYTK 5. Soproni FAC 6. Postás SE 7. FTC 8. Soroksári AC 9. Gamma SZSE 10. Budafoki MTE 11. Budafoki LE 12. Hangya BTK (Budapest) 13. EMERGÉ SC 14. Soproni SSE
Kolozsvári-csoport 1. Kolozsvári AC II. 2. Kolozsvári MTE 3. Dési MÁV TSE 4. Besztercei MSE 5. Kolozsvári Bástya II. 6. Dési SE 7. Kolozsvári Postás SE 8. Kolozsvári KASE 9. Kolozsvári Corvin 10. Naszódi LE 11. Kolozsvári MÁV II. 12. Bethleni STE 13. Kolozsvári Egyetemi AC II. 14. Szamosújvári TSE (visszalépett)
Délnyugati-csoport 1. Nagykanizsai Vasutas TE 2. Kaposvári Turul SE 3. Nagykanizsai ZMTE 4. Nagymányoki SE 5. Pécsi Vasutas SK 6. Dombóvári VOGE 7. Pécsi Bőrös TC 8. Csáktornyai ZTE 9. Pécsi ZSSE 10. Simontornyai BTC 11. Pálmonostori CSE 12. Barcsi LE 13. Bonyhádi ZTE
Szamosvidéki-csoport 1. Nagyváradi Törekvés NMK 2. Nagyváradi MÁV 3. Szatmári Törekvés 4. PMÁV 5. Debreceni Villanygyári SE 6. Debreceni Vasutas SC II. 7. N. Petrozsény SE 8. Szatmári Vasutas TE 9. N. Jó Szerencse 10. Nagykárolyi AC 11. Szatmári SE 12. Érmihályfalvi LE
Pestkörnyéki-csoport
1. Kistext 2. Ceglédi MOVE 3. Kispesti AC 4. Kecskeméti TE 5. Ho SC 6. Nagykőrösi MOVE 7. MTSE 8. Ceglédi Vasutas SE 9. Kecskeméti AC 10. Monori MOVE 11. Kerámia SC (Budapest) 12. MOVE BRSC 13. Szemere TE 14. Kőbányai TK 15. MOVE Me SC
Alföldi-csoport 1. OLE Martfű 2. Csabai AK 3. Szegedi HASE 4. Szegedi TK 5. Csabai MÁV 6. Makói AK 7. Gyulai TE 8. Szolnoki MÁV II. 9. Csongrádi LE 10. Szolnoki LE 11. Mezőkovácsházi TE 12. Törökszentmiklósi LE 13. Szentesi MÁV 14. Mezőberényi SE
A bajnoki rendszerről. 1926-ig területi alapon amatőr bajnokságokat rendeztek. 1907-ig csak Budapest-bajnokság volt, 1907-től vidéki, kerületi küzdelmek is. Ám tulajdonképpen kettős struktúra műkdödött: a Budapest bajnokság első osztályát ismerjük úgy, hogy az volt "A bajnokság". 1926-ban bevezették a profi bajnokságot, vagyis egy újfajta kettős struktúra jött létre: a főváros - vidék felosztást a profi-amatőr rendszer váltotta fel. A profi bajnokságot két csoportban rendezték, kivéve az 1927-28-as szezont, amikor három osztályú volt a profi liga. A profi 2/B-ban indult csapatok jó része nagyon gyorsan megszűnt. Mivel kevéssé ismert, ezért most beírom a 27/28-as profi liga mindhárom osztályának végeredményét:
Profiliga, 1. osztály: 1. Ferencváros 2. Hungária 3. Újpest 4. Sabaria 5. III. ker. FC 6. Nemzeti 7. Bástya 8. Budai 33 9. Kispest 10. Vasas 11. Bocskay 12. Attila
Profiliga, 2. osztály: 1. Somogy (Kaposvár) 2. Turul (Zugló) 3. Pesterzsébet 4. Soroksár 5. Rákospalota 6. Húsos (Budapest) 7. BAK FC 8. Kossuth (Budapest) 9. Erzsébetváros 10. Városi (Budapest) 11. Terézváros 12. Órás / Ékszerész (Budapest)
A profi ligával párhuzamosan (és nem alatta!!!) működtek az amatőr bajnokságok Ezekben szinte mindenhol volt első és másodosztály, Budapesten talán 5 osztály. A vidéki kerületekben volt egységes elsőosztály, de előfordultak területi elven működő alosztályok is. A kerületi másodosztályok mindenhol területi elven, több csoportban műkdötek
A rendszer általában így nézett ki:
Budapest, két csoport: Oprée-csoport Springer-csoport
Kelet (Debrecen, Nyíregyháza)
Nyugat (Győr, Szombathely, Tatabánya)
Dél, két csoport: Szegedi alosztály Békéscsabai alosztály
Észak, két csoport: Miskolci alosztály Mátravidéki alosztály
Délekelet, két csoport: Pécsi alosztály Bajai alosztály
Közép, három csoport (de előfordult egy- és kétcsoport is): Dr. Dratsay-csoport (Szolnok, Kecskemét) Barcza-csoport (Pestkörnyék) Tibor Lajos-csoport (Budakörnyék)
1935-ben bevezették a "vegyes", Nemzetii Bajnokságot, de továbbra is működött a profiliga. A Nemzeti Bajnokságnak csak egy csoportja volt. Három csapat esett ki, helyükre jutott a profi másodosztály bajnoka (ami tk. az egyetlen, színtiszta profi bajnokság maradt) és két amatőr klub. 1937/38-ban változott a rendszer: bevezették az NBB-t (tehát a másodosztály is vegyes - profi+amatőr - lett), viszont eltörölték a profi másodosztályt. Profi csapatok csak az NBI-ben és az NBII-ben szerepeltek. Tulajdonképpen ekkor már nem beszélhetünk profi-amatőr kettős struktúráról. 1938/39-től már NBII lett az NBB neve. Az országgyarapodások miatt újra átalalkult a bajnoki rendszer. 1940/41-től háromcsoportos lett az NBII (Duna, Tisza és Kolozsvári csoport), és bevezették az NBIII-at (Keleti, Kárpát, Mátra, Nyugati, Déli csoportok). Az NBIII alatt továbbra is kerületi bajnokságoknak nevezték a pontvadászatot. A bajnoki csoportok száma évről-évre nőtt, ezt személtetendő, nézzük a 43/44-es bajnokság beosztását:
Úgy tűnik rendbe kell tenni ezt a Nemzeti-problémát. Sajnos nekem is csak részinformációim vannak. Kezdjük a leglényegesebbel: a Nemzeti Sportkedvelők Clubját a BTC kilépett játékosai alapították 1906. július 3-án (és nem az MTK tagok - szemben a BAK-kal, amit az MTK vezetőségébe be nem fértek hozták létre.)
Kvázi-zsidó klub volt-e a Nemzeti? Én a 95-ös, Repliás Hadas-Karádyban találkoztam egy mondattal: (1939-ben) "Ugyancsak betiltják az első osztály másik ”zsidó csapatát”, a – nevével szintén asszimilációs elkötelezettségére utaló – Nemzetit.
Ez nem egészen így volt 39. novemberében a Nemzeti elnöksége úgy döntött, hogy a közgyűlésnek javasolja, szüntessék meg profi labdarúgó szakosztályukat, mivel az egyesületet több méltánytalan döntés érte. (az 1939. november 25-i közgyűlés mondta ki a feloszlást.) Én egyetlen "méltánytalan támadással" találkoztam: a Törekvés elleni meccsükön egy játékos jogouslatlan szereplése miatt óvtak, de elutasították. Természetesen lehettek más okok is, sajnos a sajtóanyag (ami szinte az egyetlen használható forrás) ilyen ügyekben nem kielégítő.
Ami valószínű: a klub "liberális gyökerű" volt, de nem zsidó. Például a 22. decemberi NSC–VII. ker. után a Nemzeti egyik játékosa „lezsidózta és libás banditának nevezte a VII. ker. játékosait”, majd az egyik játékost „orron vágta”. A Nemzeti játékosait a mérkőzés után, már a pályán kívül ismeretlenek megtámadták és megverték. (23 elején az egyik elkövető felfüggesztett börtönbüntetést kapott)
Azt hiszem, egy kvázi zsidó klub játékosa nem libásoz le egy másik játékost, hacsak nem mérhetetlenül ostoba.
Az valószínű, hogy a klub jó kapcsolatban lehetett a Károlyi-féle hatalommal. 18 végén kapták meg ugyanis a székesfővárosi tanácstól a tattersali pályát, „amelyet mindaddig használhat, amíg végleges és állandó külön pályát nem szerezhet magának.”
Másrészt ismerem a klub 26-os vezetőségét:
Dísztag: Rassay Károly Elnök: Szegő Béla Társelnök: Almássy Elemér, bibiti Horváth János, Katona Béla, Reichard Ottó Főtitkár: Léderer Jenő
Reichardt Ottó zsidó volt, lehet, hogy mások is. Viszont Rassay német származású, jobboldali-liberális politikus volt, 44-ben Mauthausenbe hurcolták
Nem, a Fogl-testvérek újpesti "gyerekek". Újpesten születtek, világ életükben ott is játszottak.
Csapataik (mind a kettőnek):
1911-14: Újpesti Törekvés SE
1914-29 ill. 1914-32: Újpesti TE (ill. profi Újpest)
1911 előtt az általuk alapított Mezei TC-ben játszottak, de ez csak egy baráti társaság volt, nem pedig igazi egyesület.
A bátyjuk, Fogl I. István életútja már kalandosabb. Ő 1912-ig az URAK játékosa volt, majd 1912 őszén Tatabányán játszott. 1913-ban lépett be az UTÉ-ba és 1920-ig játszott lila-fehérben.
Nem tudok tulajdonosról, meg ilyenekről, de mindenhol olyat olvasni, hogy "az előretörő fasizmus miatt szűnt meg"...
Meg mintha rémlene valami, hogy az MTK-ból kivált sportolók alapították meg a Nemzetit, mert valamivel nem értettek egyet.
Nem a 39/40-es szezon közepén tűntek el a futball térképéről?
Az Újpest meg pont annyira volt zsidó jellegű, amennyire a város az volt (kb. 15-20% volt a zsidó lakosság aránya, pont, mint Budapesten). De hivatalosan és nem hivatalosan is az Újpest társadalmi klub volt, és egész Újpest lakossága, felekezeti hovatartozás nélkül odaállt mögé.
Egyébként valakinek nincsen arról információja, vagy elképzelése, hogy miért mentek csődbe a vidéki profi csapatok és miért maradtak életben a fővárosiak?
Egy Nemzeti, egy Budai 11 hogyan bírhatta jobban anyagilag a profi ligát, mint egy Sabaria vagy egy Pécs-Baranya? Hiszen szerintem a nézőszámuk is alacsonyabb volt, és a vidékiekkel ellentétben saját pályájuk sem volt, ráadásul a város sem állt mögöttük, mint sok esetben vidéken. Ilyen hatalmas gazdasági különbség volt akkorban Budapest és a vidéki városok között? Másra nem is tudok gondolni...
Ez azt jelenti, hogy bár 1935-ben már megalakult a Nemzeti Bajnokság első osztálya, de a másodosztály még mindig elkülönült, és csak profik indulhattak? Illetve továbbra is fenn állt az amatőrök területi felosztása? Érdekes...
Más téma:
Kalocsay Géza doktornak volt egy öccse is, Kalocsay Aba dr. Ő szintén volt NB1-es játékos, az FTC és a Vasas színeiben (ha jól tudom), és szintén játszott a Beregszászban.
A Nemzetiről nem tudok semmit, engem is érdekelne a társadalmi "beágyazottsága" és "jelentéstartalma" :) (bocsánat hogy lopom a frázisokat, de nagyon tetszett az erről írott cikk :))
Fejből annyit tudok, hogy ott (is) játszott Tóth "Potya" István és a harmincas években volt egy válogatott meccs, ahol 3 Nemzeti játékos is szóhoz jutott.
A Szürketaxi és a Taxisok ugyanaz a csapat volt? (jogutód-jogelőd szinten értem)
Pontosan minek a rövidítése az NBB? Később ez jelentette a második vonalat?
A KAOE csapatról van esetleg egy rövid összefoglalód? Meddig voltak az elsőosztályban? Kik voltak a híresebb focistáik? (úgy emlékszem, válogatott játékosok is megfordultak a klubnál)
A ZTE 1972-ben, mikor először feljutottak, még zöld-fehér volt. Aztán valamikor a 70-es évek végén fúzionáltak a Zala Volánnal (ha jól emlékszem), és ekkor lettek kék-fehérek (lehet, hogy újra?).
Albertfalván sokáig volt Cérnázógyár, nem tudom, megvan e még... (pár éve biztos, hogy létezett). Bizonyára ezzel is összefügghetett a Lóden SC. (azért a név rendesen megmosolyogtat).
A Pluhár könyv 41-ben jelent, addig - esetleg 1-2 kirívó eset kivételével - nem oszlattak föl Magyarországon sportegyesületet (a Hungária bonyolult történet). tömeges feloszlatásra 42-től került sor. A 239.000-1942. VKM rendelet 2.§ 3. pont előírta, hogy: a sportszövetség tisztikarának vagy más szervének tagja nem lehet az, akit az 1941. évi XV. tc. 9.§-a értelmében zsidónak kell tekinteni. Az olyan sportegyesületet, amely ennek a rendelkezésnek nem felel meg, fel kell oszlatni. Azt a 32 egyesületet, akik nem zárták ki zsidó tagjaikat, feloszlatták. 44. májusában további 92 klubot oszlattak fel. A 32 feloszlatott klub: 1. Est Sport Club 2. Bar Kochba SE Szatmárnémeti 3. Duna Evezős Egylet 4. Egri Torna Egylet 5. Encián Turisták Egyesülete 6. Győri Hungária Evezős Egylet 7. Győri Kereskedők Evezős Egyesülete 8. Gross és Weiss Kalapgyári SK 9. Gellérthegyi Tenisz Club 10. Gyöngyösi Vívó és Tenisz Club 11. Kolozsvári Haggibor SE 12. Hungária Vívó Club 13. Kassai Makkabi SE 14. Marosvásárhelyi Makkabi SE 15. Munkácsi Makkabi SE 16. Máramarosszigeti Sámson SE 17. Nagyváradi Makkabi SE 18. Nagysurányi Makkabi SE 19. Nemzeti Vívó Club 20. Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület 21. Olympos Margitszigeti Tenisz Társaság 22. Spárta Athletikai Club 23. Sirály Evezős Egyesület 24. Sparta Football Club 25. Szegedi Regatta Egyesület 26. Szabadevezős Egyesület 27. Terézvárosi SE 28. Tisza Torna Egyesület 29. Újpesti Labdarúgók Köre 30. Unió Lawn-Tenisz Club 31. Világosság Kerékpár Kör 32. Vén Fiúk Vívó Clubja
Rájöttem, úgy írok, hogy nem gondolkodom. Tehát: a jegyzeteimben csak egyszer szerepelnek a drogosok, 1921-ben. A bajnoki tabellák között viszont csak a profi B ligában találkoztam a nevükkel. Viszont 26-ig a másodosztályúak között nálam nincsenek a drogosok. Ez azt jelentheti, hogy egy harmadosztályú csapat csinált profi klubot? Nem tudom lehetett-e követni, vagy inkább feküdjek le aludni?
nem tudom, hogy a Droguisták gyógyszerészek lettek volna. Egyrészt logikus, másrészt a bajnoki tabelláim szerint ez egy profi klub volt. De akkor vajon melyik klubnak volt a profi egyesülete? Másrészt mi a csoda lehetett a Lóden FC? Néhány szakmaspecifikus együttes (vasutasok + vidékiek nélkül): KAOE, Famunkások, Litographia, Typographia, Postás, Tisztviselők LE, Vasas. Több nem jut eszembe, de őszintén szólva, gyakran nem is tudom, hol van a határ a gyári és a szakmaspecifikus klubok között. Pl. a Postás melyik csoportba tartozott?
Bármi jöhet, amit érdekesnek tartasz, vagy pusztán kapcsolódik valamelyik feldobott témához. Lg tényleg nem neked szánta (bár ezt felesleges ragoznom, másrészt meg tényleg megértem, hogy zokon vetted, harmadrészt meg én is bíznék benne, hogy több fradista idetalál, hisz tényleg Ti vagytok a legtöbben, ezt szerintem senki sem vitatja, negyedrészt meg nem értem, mi a francnak írok ilyen sokszorosan összetett mondatot, ráadásul zárójelbe, kiegészítő megjegyzésként:)).
Egyetlen egy jegyzetet találtam a Droguistákról. A Hódmezővásárhelyi Sport Élet 1921. szeptember 6-i számában megjelent cikk szerint a csapatnak beceneve is van: Drogosok.:)))
Nekem olyan könyvem van spec. Nagy Bélától, amelyben a bajnokcsapataink szerepelnek. Címe: FRADI-huszonhétszer. Nagyon jó kis darab. '38-as, '40-es, '41-es bajnokságról van benne szó értelemszerűen az általad kért időszakból.
mivel az UTE, a KAC, a Rákosszentmihály, az URAK, stb. csapatok mindig is a budapesti bajnokságban indultak 1926-ig, ezért őket természetesen fővárosinak számoltam.
Schlosser nem került be osztrák csapatból a válogatottba? Azt hiszem Wiener AC volt a csapat neve... Vagy a két válogatott Wiener közül az egyik? (de lehet hogy a Winkler testvérpár valamelyike)
Össze lehetne szedni apák-fiúkat a magyar foci történetéből: szedjünk elő olyan apa-fia kapcsolatokat, ahol mind az ős, mind az utód első osztályú játékos volt. Persze a topik címére való tekintettel, vagyis, hogy a két világháború között szerepeljen egyikük.
Fejből most négyet írok:
Bukovi Márton és fia (talán szintén Márton?) is volt NB1-es játékos. Utóbbi azt hiszem, hogy talán az MTK-nál játszott néhány mérkőzést az 50-es években. Utána kéne nézni...
Kisuczky Róbert, 1959-ben a Csepel csapatából gólkirály volt, és fiatalon tragikusan meghalt egy kocsmai verekedésben. Apja ha jól emlékszem, a Nemzeti, a Szeged és az ESMTK csatára volt.
Puskás Ferenc apja, Purczeld Ferenc pedig ha minden igaz, a MÁVAG, a Vasas és a Kispest fedezeteként szerepelt, utóbbi kettővel az első osztályban is.
és már említettem, hogy Bánkuti István apja a Budafok játékosa volt.
Ha jól tudom, ők adták a legelső külföldről beválogatott játékost hazánknak!
Az 1924-es olimpián, a lengyelek elleni első mérkőzésen 5-0-ra győző csapatban játszott Obitz Gábor és Eisenhoffer József a morva klub képviseletében, Guttmann Béla pedig a Hakoah Wien-ből került beválogatásra.
A következő meccsen, ami Egyiptomi csapásként híresült el (...) szintén szóhoz jutottak mind a hárman. A következő alkalom, hogy valakit külföldi csapatból hívtak be a válogatotthoz, 1938-ban volt, amkor az Olympique Marseille játékosa, Kohut Vilmos nyert ezüstérmet a magyar válogatott tagjaként.
Ha nem tévedek, akkor a negyedik alkalomra kb. 1979-ig, vagy 1980 kellett várni, amikor Bálintot válogatták be...
ennél is érdekesebb kérdés az első vidéki játékos "esete".
Nirnsee Gyula volt az első, vidékről beválogatott futballista, a Pozsonyi TE játékosaként került be a nemzeti tizenegybe, 1907-ben. Ám ő budapesti illetőségű, és már korábban, 1904-ben a MAC-ból is bekerült a legjobbak közé.
Ám a második jelölt is "kiesik"! Amsel Ignác került be 1921-ben a válogatottba vidékről, Békéscsabáról. Ám ő sem vidéki volt, hanem kispesti, KAC nevelésű futballista, aki csak a jobb pénzügyi (és az akkor rendkívül fontos: étkezési) lehetőségek miatt igazolt egy évre Békéscsabára.
Vagyis az első igazi vidéki futballista, aki vidéken született, vidéken lett jó focista, és vidéki csapatból került be a válogatottba: Solti Mihály volt, a Szegedi AK balszélsője! Ő 1922-ben, a Lengyel válogatott ellen játszott a válogatottban. Vele kezdődött a vidéki futball térhódítása Magyarországon!
Ezt nem tudom, hogy honnan kerülhettek játékosok a csehszlovák válogatottba. De vettem a fáradtságot, és kinyitottam a csehszlovák "mindenttudó" könyvemet (Jensik-Macku: Kronika ceskeho fotbalu do 1945). Sajnos a cseh tudásom olyan gyatra, hogy nem tudom "normálisan" elolvasni, de megnéztem a végén a bajnoki tabellákat. 1929-ig különböző néven stredoceská ligákat rendeztek (ami középcsehet jelent), földrajzilag és etnikailag is cseh csapatok vettek részt benne. Viszont a II. liga első néhány helyezettjeit is közlik, ott már vannak német csapatok is (pl. 1925 1. SK Kladno (cseh), utána viszont két német csapat jön: Karlsbader FK, DSK Brüx). 1929-től már I. liga van, és feltűnik a Teplitzer FK (német). Majd 34-ben a DFC, 35-ben pedig már három német csapat van (DFC, Teplitz, DSV Saaz). Ráadásul 34-től az elsőosztály a Celostátní Liga nevet viseli, ami alighanem országost jelent. 36-ban először játszik pozsonyi és ungvári csapat, a CSSK Bratislava és a Rusj Uzhorod. A könyvben benne van a csehszlovák válogatott összes meccse összeállításokkal, de a játékosok klubjait nem adják meg.
Persze, tisztában vagyok. De a futballtörténeti tanulmányok, könyvek színvonalát is ismerem.:) Pl. Vitos DVSC-történeti könyvének első oldalán 6-7 hibás adatot találtam.
amúgy hokiban is a csehek viszik tovább a csehszlovák hagyományokat (a csehek csehlszovák jogon maradtak A csoportosok, a szlovákok meg a D csoportban indultak, mint újonnan benevezett ország), pedig ott a két válogatott gyakorlatilag egy szinten van...
Pdf-ben van, nemrég sikerült letöltenem. Kb. öt éve írtam, sokkal többet azóta sem tudok a témáról (a csehszlovák bajnoki rendszerről a 73. oldalon írok - részletesebben lásd Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918-1938. Pozsony, 1992).
Ami meglepett, hogy leveleztem a brünni zsidó hitközséggel, elolvastam a csehül megjelent cikkeket a Makkabiról, és nagyon úgy tűnik, hogy nálunk ismertebb volt a klub mint náluk.
És ami még viccesebb. Évekkel ezelőtt megkeresett egy svéd újságíró, bizonyos Gunnar Persson, aki a Hakoah Wienről írt könyvet. Elsősorban a Makkabi Brnoról érdeklődött, adtam neki elég sok anyagot, de ő is talált néhány dolgot. Aztán megjelent a Stjarnor pa flykt című könyve, amiben van vagy 4-5 oldal a Makkabiról. Ha valaki tud itt svédül, beszkennelem ezt a pár oldalt.:))
alapból cseh túlsúly volt, de a háború előtt különösen speciális volt a helyzet (lásd az előbbi írásomat), szerintem más szövetségből nem is lehettek válogatottak, csak a csehből...
basszus, tényleg, igazad van! Így jár az ember, ha fejből ír dolgokat :)
Kalmár Györgyről csak annyit tudok, hogy csatár volt, és mintha alig 4-5 NBI-es éve lett volna. De majd megpróbálok neki is utánanézni...
Más. Ha már Csehszlovákia! A két világháború között Csehszlovákiában valami hihetetlenül bonyolult bajnoki rendszer volt. Ha jól tudom, egyetlen országon belül létezett cseh, szlovák, magyar, német, zsidó és lengyel labdarúgó szövetség is, mindegyik külön bajnokságokkal.
És pl. a Kassai AC vagy a Füleki FTC a magyar bajnokságban játszott, a SK Bratislava a szlovákban, a DFC Prag a németben, a Sparta és a Slavia a csehben, a Maccabi Brno pedig a zsidóban... és így tovább. Ha egyesítették volna az ereiket, valószínüleg sokkal jobbak lehettek volna...
De erről Tempó, Vasutas! tudna sokat és jókat írni, úgyhogy várjuk meg őt a témával, engem nagyon érdekelne :)
Továbbá szintén nagyon érdekelne a magyar szövetség által kiírt bajnokság minden eredménye (mikor ki nyert)!
igaz, nem tudom miért van így, ha tényleg így van (mármint a cseh "jogutód" dolog)
(mondjuk a csehek sokkal sikeresebbek voltak a kettészakadás után. különben a közös válogatottban egyenlően osztoztak meg a játékosok? szerintem ott is cseh túlsúly lehetett)
mondjuk a csehszlovákok azért számítanak speciális esetnek, mert gyakorlatilag két egyenrangú országra szakadtak, viszonylag azonos méretekkel. Vagyis szerintem a szlovákoknak ugyanannyi joguk lenne továbbvinni a csehszlovák hagyományokat, mint a cseheknek...
No mindegy, ez már globális politika és nem futball :)
Az rsssf.com szerint (de az nso is ugyanazt írja) Kalmár György a Szeged játékosaként gólkirály volt 1941-42-ben és tudtommal ő sem volt válogatott. Tehát nem Jenőfi volt az első nem válogatott gólkirály (1942-43) Manno Miltiádész után...
Különben én semmit nem tudok Kalmár Györgyről. Milyen poszton játszott? stb.
Van valami ilyen, hogy a csehszlovák válogatottnak a cseh a "jogutódja", a szovjetnek az orosz, a közös német válogatottnál pedig a nyugat-német a "jogelőd".
Oké,már vágom miért volt fura...nekem eddig semmit nem nyitott meg a nemzeti sportos ha évszámra ütöttem...csak percekig dolgozott aztán lap nem található volt..
Kalocsayról van foto a csehszlovák válogatott vb meccséröl,ha jol emlékszem elsö.vagyis csapatkapitány.Az oldal cimére nem emlékszem,de ott van,ahol a 38-as döntö képei,pl amelyiken Szabó kitornázza az olaszok lövését,meg sárosi gólja,stb..
ez így igaz, Gyetvai miatt volt. Kifelejtettem, sorry :(
Antonin Puc 60 válogatott mérkőzésen 34 gólt lőtt. Ezt kizárólag Jan Koller tudta megdönteni, ő 74 meccsen 47 alkalommal volt eredményes! (Kuka 87/29, Nejedly 43/28, Nehoda 90/31)
De mivel Koller csak cseh válogatott volt (szlovákok nélkül), Csehszlovákia pedig már megszűnt, ezért Puc örökre a Csehlszovák válogatott gólrekordere marad!
Érdekes, hogy 29-30 éves korára már, úgymond, kiöregedett. A Fradinál gondolom Gyetvai miatt került a jobbszélre. Antonin Puc nagy spíler volt, sokáig a legeredményesebb csehszlovák (cseh) válogatott labdarúgó, talán Kuka döntötte meg a rekordját.
1913. május 30-án (más információk szerint 1913. július 20-án) született a Magyarországi Beregszászon. A várost később Csehszlovákiához csatolták, így pályafutása Csehszlovákiában kezdődött.
Csapatai:
Bererhovo (1929-32)
Sparta Praha (1932-37)
OSC Lille (1938-39)
Kispest (1939-40)
FTC (1940-41)
Újpest (1941-43) - 35 mérkőzés, 16 gól
Kalocsay klasszis balszélső volt. Erős felépítésű, szélvészgyors és lendületes játékos volt.
1933 és 1935 szerepelt a Csehlszovák válogatottban is, ám a Slavia klasszisa, Antonin Puc miatt csak 3 alkalommal kapott helyet a legjobbak között. Kerettag volt az 1934-es, VB-ezüstérmes csapatban is, ám egyetlen percet sem játszott.
1936-ban a Spartával csehszlovák bajnoki címet szerzett.
Egy franciaországi kiruccanást követően 1939-ben Magyarországra, a Kispesthez igazolt, ahonnan 1940-ben két alkalommal a magyar válogatottba is bekerült
1940/41-ben a Ferencváros játékosa volt, életében először (és utoljára) - jobbszélsőként. A zöldekkel bajnoki címet nyert! Bár tökéletesen kétlábas volt, ő a baloldalon szeretett játszani, így egy szezon után Újpestre igazolt. Itt az első szezonja nagyon jól sikerült, 29 mérkőzésen 15 gólt lőtt (ez egy szélsőtől rengeteg!), ám a következő szezonban már kiütközött, hogy egyszerűen kiöregedett. Lelassult, már nem volt olyan lendületes. Ő pedig úgy döntött, hogy nem akar kiscsapatokban égni, hanem inkább visszavonult. És edzői pályába kezdett, ami talán még a játékospályafutásánál is sikeresebb volt!
Csapatai, edzőként:
Nyíregyháza (1946-tól)
Pápa (1952-ig)
Debreceni Lokomotív (1952-53)
Szegedi Honvéd (1953)
Vasas Izzó (1954-55)
Pécs (1956)
Partizan Beograd (1957-58 - jugoszláv)
Standard Liege (1958-61 - belga)
Újpest (1961-62)
MA Hussein Dey (1963-65 - algériai) (más információk szerint 1964-ben a Nyíregyháza edzője)
Górnik Zabrze (1966-69 - lengyel)
FTC (1970)
Videoton (1971-72)
MTK (1972-74)
Pakisztáni edzősködés (1974-80)
Al Ahli (1980-82 - egypitomi)
Sikerei:
jugoszláv kupagyőztes (1957), belga bajnok (1961), lengyel bajnok (1967), lengyel kupagyőztes (1968, 1969), egyiptomi bajnok (1981, 1982), egyiptomi kupagyőztes (1981)
Fantasztikus pályafutás - de senki sem lehet próféta a saját hazájában: Magyarországon a legjobb eredménye két ezüstérem az Újpesttel és a Ferencvárossal, bajnoki címet itthon nem tudott nyerni.
Edzőként összesen 231 mérkőzésen ült kispadon.
A pályafutása "befejezéseként" a 90-es években Beregszász díszpolgárává választották.
Ma nyugdíjas éveit éli Újpesti házában. A Megyeri Magazin 2003-ban készített vele egy két oldalas interjút... ha érdekel valakit, majd előkeresem.
hát én a 1920-1945 közti összes bajnokságra kiváncsi vagyok,az elég nagy,gondolom itt kicsit lefárasztaná a többieket,de ha mailben elküldöd azt nagyon megköszönöm.
A Futball '94 évkönyvet szerezd meg valahonnan. Abban benne van az összes bajnokság végeredménye, egy-két apróbb megjegyzéssel. Ha valamelyik évre külön kíváncsi vagy, bemásolom ide.
ez a fotó az FK 1899 Szeged topikjában bukkant fel..
látszik a háttérben az öltözökön a név a cikkből..Bácska,Bánát..a cikkből kiindulva,a sorrendben második,a képen a zárt ajtó ezek közt valoszinüleg Erdély..
"A televíziózással viszont máig nem szakadt meg teljesen a kapcsolatom. Három éve minden vasárnap a Sport1 műsorában megy az Akkor és most című sorozatom, amelyben az 1913-as születésű Kalocsay Géza doktort szólaltattam meg először. Ő volt az a labdarugó Beregszászról, aki három ország válogatottjában játszott: Csehszlovákia, Franciaország és Magyarország válogatottjában. Akkor még lehetett. És ő volt az, aki öt államelnökkel fogott kezet, és mind az ötnek erőszakkal döntötték meg a hatalmát! Először Kurt von Schuschnigg (1897-1977) osztrák kancellárral parolázott Bécsben mint csehszlovák válogatott játékos egy osztrák-cseh mérkőzésen. Azután 1938-ban Franciaország köztársasági elnöke, Albert Lebrun (1871-1950) következett, akivel az 1938-as világbajnokságon fogott kezet még Csehszlovákia labdarúgójaként. Majd Ben Bella (1916-) jött, aki 1963-tól 1965 elejéig volt Algéria köztársasági elnöke, és akivel Kalocsay doktor játszott is valamikor egy francia csapatban, ekkor összebarátkoztak, és Ben Bella erre emlékezve később őt hívta meg Algériába szövetségi edzőnek. Ezt követően dolgozott Kalocsay doktor egy évig Pakisztánban is, ahol Zulfikar Ali Bhutto (1928-1979) elnökkel fogott kezet, akinek a hatalmát nemcsak megdöntötték, de őt magát ki is végezték, az erőteljes nemzetközi tiltakozás ellenére. Kairóban pedig Kalocsay doktor ott volt, amikor 1981. október 6-án egy katonai díszszemlén merényletet követtek el Anvar Szadat (1918-1981) egyiptomi elnök ellen, aki 1978-ban Menáhem Volfovics Begin (1913-1993) izraeli miniszterelnökkel közösen kapott Nobel-békedíjat. Kalocsay Géza doktor mint egyiptomi edző szerencséjére egy melléktribünön állt a végzetes napon, 1981 október 6-án. És azt mondta el a műsoromban, hogy ő nem hozott az elnökökre szerencsét. Amelyikkel kezet fogott, mindnek rossz vége lett!"
Sőt, a debreceni Bocskait is y-nal írták sok helyen. Még a hivatalos neve is ez volt! A levéltárban láttam eredeti íratokat, a fejlécen Bocskay Futball Club szerepelt. Megjegyzem, én továbbvittem a hagyományt, 1998 és 2003 között y-nal írtam a klub nevét, aztán áttértem a Bocskaira.:)
Hat ez a ki hogyan irta a nevet dolog elegge relativ...
Peldaul volt olyan Ujpest - Fradi meccstudositas (konkretan 1934-ben), amikor a ferencvarosi jobbszelso nevet egyetlen cikken belül olvastam Ratkay-nak es Ratkai-nak is. Hat igy legyen okos az ember...
Vagy pl. ott van a mar emlegetett edzö, Janosi Bela. Nos, az o neve is allandoan valtozott, Janosi, Janossi, Janossy es Janosy is volt. Es ami az egeszben a poen: nem az ujsagok irogattak le különbözö modon, hanem o maga. Mikor hogy volt kedve, ugy irta le...
Ha hazaertem (most kulfoldon vagyok) majd beirom Kalocsay Geza (azt hiszem hogy o altalaban igy irta) teljes palyafutasat... megvan minden :) de sajna csak otthon.
Akkor még mindig ő a legidősebb élő válogatott labdarúgó. Nem tudod esetleg, hozzávetőlegesen hányan élhetnek az 1920 előtt született válogatott focisták közül?
Különben nem tudom, honnan van a szegedi KalocsaI Gézáról írott szöveg, én a nemzetisport fórumban találtam rá.
Ja, és még egy, a csehszlovák válogatott játékos I-vel vagy Y-nal írta a nevét?
Kösz! Igen, ez tényleg elég valószínűtlen, hogy az SZKT már egy év után így kiütötte a Temesvárt. Bár az is igaz, hogy az a cikk abban az időben keletkezett, amikor még a századforduló nagyon közeli volt. Vagyis alighanem egy régi vezető/játékos története alapján készült a cikk. Egyébként Szegeden nagyon komoly sajtó volt (amenniyre fel tudom mérni, talán a legkomolyabb vidéken), nyílván utána lehetne nézni. A Szeged monográfiában megjelent sportfejezetet én is olvastam (itt írtam is pár napja, hogy abban utána lehetne nézni), sajnos csak pár dolgot jegyzeteltem ki.
jee, ezt nem is tudtam. A csehszlovak valogatott Kalocsay Geza Ujpesten, a Deak Ferenc utcaban el. Beregszaszon szuletett, es a Sparta Praha jatekosa volt. Ott volt az 1934-es VB-n is, de nem jutott szohoz, igy nem kapott ezustermet.
Ha jol tudom, akkor a Beregszaszban, a Sparta Prahaban, a Kispestben, a Ferencvarosban es az Ujpestben jatszott itthon. Es mintha egy ideig, a 30-as evek masodik feleben Franciaorszagban is jatszott volna...
Az rsssf.com szerint KalocsaY Géza 3-szoros csehszlovák (1933-1935) és 2-szeres magyar (1940) válogatott. Itthon játszott az Újpest, a Ferencváros és a Kispest csapatában is.
Ha minden igaz két Kalocsai Géza van, mindkettő dr., és az egyik - talán - y-nal írta a nevét.
I) dr. Kalocsai Géza, a szegedi labdarúgás nagyja: Kilencvenkét éves korában elhunyt dr. Kalocsai Géza, a szegedi labdarúgás egyik ismert, emblematikus figurája. Játékosként és edzőkét is letette a névjegyét a sportágban.
Géza bácsi 1914. december 7-én született Szegeden, és tízévesen, 1924-ben kezdett el focizni a SZVSE-ben. A klub felnőtt csapatában 1932 nyarán mutatkozott be. Engedve a diósgyőriek csábításának, kitartó „ostromának", a DIMÁVAG-ba igazolt, előtte még szerepelt a kolozsvári KEAC-ban is. Legnagyobb sikerét az 1937-es párizsi főiskolás világbajnokságon érte el, tagja volt az ezüstérmes magyar válogatottnak. Visszatérve a klubokhoz: a DIMÁVAG-gal az 1939/40-es bajnokságban feljutott az élvonalba, majd az 1940/41-es sorozatban a 6. helyen végzett – ekkor volt a SZAK bronzérmes. Visszatérve Szegedre a Tisza Szegedi VSE-ben két szezont (1941/42 és 1943/44) játszott az élvonalban. A második világháborút követően játékosként (jobbfedezet volt) és edzőként is meghatározó szerepet töltött be a megye labdarúgóéletében.
Legnagyobb tréneri sikerét a Szegedi VSE-vel érte el, második lett az NB II-ben. A 80-as években még a szintén második vonalbeli Szegedi Dózsa szakmai munkáját is irányította. Tanítványai jó, felkészült, lelkiismeretes edzőnek tartották; 1971-től 20 éven keresztül dolgozott a CSLSZ utánpótlás-bizottságának szakfelügyelőjeként.
A sport, a labdarúgás területén végzett tevékenységéért számos elismerést, kitüntetést kapott (például: 1996-ban az MLSZ „Magyar Labdarúgásért" ezüst fokozatát), és Deszken 1996 óta a nevét viselő utánpótlástornát rendeznek. A jövőben ezzel a megmérettetéssel is ápolják, őrzik majd Géza bácsi emlékét.
II) dr. Kalocsay Géza (1913), 2-szeres magyar válogatott labdarúgó, a csehszlovák nemzeti csapatban is szerepelt, 1934-es vb-n ezüstérmet szerző csehszlovák válogatott keretének tagja, a tornán nem lépett pályára. Ha minden igaz, ő még él.
Bár szakértőnek nem nevezhetem magamat, az a ígéret szép szó....A Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre 1899. ápr. 24-én tartotta első ülését, máj. 15-én fogadta el alapszabályát. A színek: fehér-kék-sárga. Az első labdarúgómérkőzést az I és a II. csapat 1902. június 27-én 1500 néző(!) előtt játszotta. A várostól 1904-ben kapták meg a pályát, 1905-ben alkultak át SZAK-ká, színük: vörös-fekete. forrás a Szegd törtenete monográfia 3/2-es kötete, a sportról szólószóló fejezetet Gaál Endre, a 80. életéve felé közeledő nyugdíjas egyetemi tanár,hallatlanul precíz, filolgiailag aprólékos történész írta.
Ezért eléggé valószínűtlennek tartom a Tempó Vasutas által 1923-as cikkből idézetteket, de ezt egyszerűen lehetne ellenőrizni, ha végignéznénk az 1900-as helyi újságokat. Egy Temesvár elleni meccsnek mindenképen nyoma kellett, hogy maradjon. Ha ráérek, és addig nem írja meg senki, nyugdíjas koromban remek szórakozás lenne összefoglalni a szegdi futball addigi történetét, utánna menni az összes klubnak...Na ezt még egészségben meg kellene érni.:-))))
Egyrészt ezek a szempontok 38 őszén kevésbé voltak relevánsak. Másrészt a revízióval és az MTK megszüntetésével párhuzamosan nőtt a nézőszám. Harmadrészt pl. 35-ben, vagy 28-ban sem volt jobb a helyzet. Az az igazság, hogy néhány válogatott meccsen, és a nagy rangadókon kívül nem sokan jártak meccsre Magyarországon. Ez a negyvenes évek végétől változott meg, amikor 1. politikai kérdés lett a foci, 2. az embereknek úgysem volt más módjuk gyülekezni és kiabálni, illetve pusztán szórakozni, 3. alacsonyan tartották a jegyek árát. Ahogy azt már pár napja írtam, abszolút feleslegesnek érzem azon vitatkozni, hogy konkrétan 1-1 meccsen hányan voltak, az átlagnézőszámok alakulását viszont nagyon érdekesnek tartom. Valakinek vannak adatai, akár pl. a húszas, akár a 60-as évekből?
akkortájt az embereket inkább a revízió és más egyéb földibb dolgok foglalkoztatták plussz egyéb másjellegű szervezetekben egyesületekben töltötték az idejüket... :) aztán meg katonáskodtak, menekültek, mentették az életüket stb. jobb dolguk volt mint focizgatni...
pl. az MTK szurkolótábora pl. a II. vh alatt-után csappant meg, érthető okokból.
Csapongok tovább... Ha valakit érdekel a Fradi múltja, mindenképpen olvassa el a Sporthírlap "Nagy volt az FTC..." cikksorozatát. A sorozat 1943. december 25-én indult, az utolsó, 19. rész pedig február 26-án jelent meg. Az első és utolsó részből egy-egy érdekesség:
1. A klub alapításának ötlete Weisz Istvántól származik. Ő és néhány barátja hívta össze az alakuló közgyűlést, és kérte fel Malakyt, Springert. Ő vezette az alapító okirat jegyzőkönyvét is, de a nevével csak a választmány között találkozhatunk. Később pályaigazgató lett.
2. A sorozat utolsó részében írnak a Fradi-indulóról, de csak a címe derül ki: „Csak összetartás, hit és jó kedély”. Hallott már erről valaki? Mi volt a szövege? Én nem hallottam még erről az indulóról, igaz, nem is ismerem jól a Fradi történetét.
A KTE (Kisvárdai Testedző Egyesület) indulója írta: dr. Virágh Ferenc, 1921-ben Forrás: a Kisvárdán megjelenő Felső-Szabolcs c. újság 1924. január 17-i száma
Férfiakká satnya népet Csak kitartó sport nevel, Fel fiuk, hát szenvedéllyel Testedző munkára fel. Káté-pályán vár a verseny, Küzdelemre ott a tér, Az erő, mit ott szerezhetsz Hadseregnél többet ér.
Magyarország csonka ország, Az maradni nem akar, Kell a nagy leszámoláshoz Vasizom és férfikar. Káté-zászlót fujja a szél S mink nagy esküt esküszünk, Férfikarral, vasököllel Mindegyszálig ott leszünk.
Ott leszünk vad elszánással Nem lesz többé ami volt: Esküszünk, hogy amit kaptunk, Visszalőjjük még a gólt! Fel kitartó küzdelemre Edzeni testet, izmokat Hogy a döntő mérkőzésnél Helytállhasson a csapat!
Ha Káté vagy, tűzz ki jelvényt És viseld szemlátomást, De szíved mélyébe vésd be, Ne hagyd menni feledésbe, Tartsd eszedben ébren, alva, Ne feledd egy pillanatra A magyar leszámolást.
Tudsz esetleg neveket mondani? Élvonalbeli játékosok, akik átigazolásuk miatt pihenőre kényszerültek. 45 előtt nem tudok ilyen esetről. A profi játékosoknál kicsit másképp működött az átigazolás, eleve csak egy évre szerződtették őket.
Hagyjuk már ezt a hűséges baromságot, olyan volt az átigazolási rendszer, ha nem járult hozzá a klubod, akkor le kellett állni egy vagy másfél évre az átigazoláshoz.
William Henry 'Fatty' Foulke, a Chelsea első kapusa és csapatkapitánya 190 cm volt, súlya "22stone" ez nem tudom mennyi lehet, de gondolom nem kevés. Egyszeres angol válogatott, Wales ellen. A foci mellett krikett játékos is volt, elég korán 42 évesen halt meg 1916-ban
Oké. Ugyan a disszertáció a 45 előtti debreceni labdarúgásról szól, de van egy hosszabb, kb. ötven oldalas bevezető, illetve minden fejezet előtt egy 5-6 oldalas felvezető a korszak futballjáról, ami a nem debrecenieknek is érdekes lehet. Amúgy tudomásom szerint ez az első, "komoly" egyetemen megvédett futballtörténeti disszertáció Magyarországon. De lehet, hogy tévedek.
Ez a kép a Vitos-féle 100 éves a DVSC könyvből származik, vagy van valami titkos fotólelőhelyed? Egyébként azt hiszem, hogy a DVSC abszolút csúcstartó Magyarországon a név és színváltoztatások terén. Összegyűjtöttem, hogy mikor nem volt piros-fehér, és/vagy mikor nem szerepelt "szimpla" DVSC néven a klub (a 99 utáni időszakot illetően kicsit bizonytalan vagyok):
OFF Olyan képet kaptam délután... Nemrégiben jelent meg, vagy most fog megjelenni egy Chelsea-történeti könyv. Nyilván Abramovicsnak köszönhetően a kötetet oroszul is kiadják, és ezt Magyarországon nyomják. A TF könyvtárban dolgozik egy ismerősöm, és már tegnap szólt, hogy van benne egy nagyon jó kép. Most kaptam meg, és ugyan nem a legjobb minőségű, de a lényeg látszik. Kérdés: látott-e már valaki ekkorára nőtt futballistát, mint ez itt a kép közepén? ON
Véletlenül nem lehet egy doktori disszertációt megtalálni. Csak szándékosan.:) Ha elolvasod, akkor jó szórakozást (és kitartást:) hozzá. Kicsit hosszú lett...
Hat és fél évtizede, 1935-ben, Magyarország labdarúgó-válogatottja 184. hivatalos mérkôzését játszotta. A Hungária körúti MTK-stadionban a Csehszlovákia legjobbjaival addigi 14. találkozóján Markos Imrének a 60. percben lôtt góljával 1:0-ra gyôzött (Markos a Debreceni Bocskai egykori aranycsapatában játszott, 19-szer szerepelt a válogatottban, 5 gólt lôtt, késôbb Marosvásárhelyen és Bukarestben, majd Svédországban edzôsködött, ahol 1960-ban, 52 évesen hunyt el). Ezek a csapatok mérték össze tudásukat: MAGYARORSZÁG: Szabó — Futó, Sternberg — Seres, Szûcs, Szalay — Markos, Kiss, Polgár, Toldi, Titkos. CSEHSZLOVÁKIA: Klenovec — Burger, Styroky — Kostyalek, Boucsek, Srek — Horák, Sobotka, Puc, Kalocsay. Kalocsay Géza 1938-ban Budapestre került, a Kispest, Ferencváros és Újpest színeiben is játszott, 2-szer szerepelt a magyar válogatottban. Ma egyike a legidôsebb (87 éves) magyar edzôknek. (hhrf.org)
Ez nem dr. Kalocsay Géza? Ő (volt) a legidősebb élő válogatott labdarúgó, és ha jól tudom, játszott fővárosi csapatokban is... 2-szeres magyar válogatott és játszott a csehszlovák nemzeti csapatban (sőt vb-kerettag is volt).
Én pl. Ilovszkyról nem tudtam, hogy az MTK-ban játszott, és valamikor a 40-es években, de még a háború alatt ment át a Vasasba. Gondolom akkor, amikor föloszlatták az MTK-t.
Lassan dolgoznom is kellene, azért még egy kedves kis cikket beteszek. Balhék háborús időkben - a Sporthírlap kommentárja. 1915. szeptember 20.
„A szégyen pírja égeti az arcunkat, a mikor a vasárnap történt inzultusokra, játékos kiállításokra és mérkőzéseknek idő előtt való beszüntetésére gondolunk. Mert mélységesen szégyelleni való, hogy a mai időkben is akadnak a jó érzésből kivetkőzött, mindenről megfeledkezett, az indulat rabjává alacsonyodott játékosok, a kik megsértik a sport szellemét, a kik lábbal tiporják az illendőséget és nem átallják a hír szárnyára bocsátani a labdarúgást, kiszolgáltatván a világ megítélésének. […] Itt a front mögött csak suttogva volna szabad beszélnünk és ragyogni kellene a szemünknek, a boldogságtól, hogy még a football élvezete is megadatott a részünkre. De nem. A hálátlanok botránnyal fizetnek és a helyett, hogy ország-világ szemében finomsággal, jó modorral és emelkedett szellemmel növelnék a footballsport hírnevét, pellengérre állítják és kihívják ellene a kritikát. Joggal zúdulhat fel a közvélemény a football ellen, a mikor azt látja, hogy megértés és egymás megbecsülése helyett a brutalitásnak nyit teret. […] Hol van a footballnak oly sokat fitogtatott nevelő hatása. Kérdezhetik az emberek s jogosan. Ezért szégyelljük mi a tettesek helyett is a dolgokat és ezért követelünk elrettentően szigorú megtorlást azokkal szemben, a kik templom helyett csapszéknek tekintették a pályát és brutális ököllel vagdalkoztak a footballsport oltárán.”
Ha találsz érdekességeket, írd majd be. Szétnéztem Szeged-ügyben a jegyzeteimben. Főként botrányokat írtam ki, de van egy-két "kis színes" is.
Megalakult a Szegedi Testgyakorlók Köre, a futballisták egy része a SZAK-ból vált ki. (Vidéki Sport 1912. március 25.) (Bizony, ilyen lap is volt Magyarországon, Nagyváradon jelent meg)
Cikk a SZAK-ról. 1899-ben alakult, célja a kerékpársport művelése volt. Első neve: Kerékpárosok és Testgyakorlók Köre. 1900-ban telket kaptak az újszegedi állomás mellett, és már nyáron futballoztak is. 1900. november 2-án már a legjobb déli csapatot, a Temesvári AC-t verték 7:2-re. 1905-ben lett SZAK a klub neve, akkor építették fel pályájukat is. 1914-ben az FTC és MTK kivételével az összes Szegedre látogatott első osztályú csapatot megverték. 1914 pünkösdjén a bécsi Floridsdorfot és a francia válogatottat győzte le Dél-Magyarország válogatott csapata. A pálya tribünjének oldalfalára egy Nagy-Magyarország térkép van festve, alatta felirat: Így volt, így lesz. Az öt öltöző az elszakított részekről van elnevezve: Bácska, Erdély, Bánát, Tátra, Adria. „Ezek a felírások magukban foglalják azt a célt, amelyért fáradhatatlanul küzd a vidéknek ez a mintaegyesülete.” (Sporthírlap 1923. január 1.)
Markovics Szilárd a SZAK elnöke. Új klub: a SZAK beolvadt a Szeged FC-be, majd csatlakozott hozzájuk a Zrínyi, végül a Sylvania. (Nemzeti Sport 1940. július 14.)
Aschner Lipót 1872. január 27. (Asakürt, Nyitra Megye) – 1952. január 17. (Budapest) Négy polgárit végzett, kereskedősegédként dolgozott Pozsonyban. 1896-ban lépett be az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági RT jogelődjéhez (Egger B. és Tsa). Kistisztviselőként kezdett, 1918-ban lett vezérigazgató. 1944: Mauthausenbe deportálják, az Aschner-villában rendezi be Eichmann budapesti főhadiszállást. 1944. decemberében kivásárolják, Svájcba kerül. 1947-ben hazatért, ügyvezető alelnök lett az Izzónál. Aschner Lipót négy klubnak vezetője: UTE, Újpest, Tokodi Üveggyár SC, RSK Utekáč (Új-Antalvölgy, Csehszlovákia), ahol működött egy gyár, melynek Aschner a vezetője. Tudomásom szerint 1923. januárjában került be először az UTE elnökségébe, mint társelnök.
Egy érdekes cikk Aschnerről: Ahogy a titkárnő látta. Egy régi menedzser: Aschner Lipót. Interjú Nádas Valériával. Az interjú a 2V c. lap 1988/4. számában jelent meg.
Mivel ennyire alapos, kiváló öszefoglalóid vannak, hozzá szeretném tenni, hogy 1899-ben nem Szegedi Ak néven alakult az egyesület és nem piros -fekete volt. Fejből a pontos névre és a három színre nem emlékszem, de utána nézek , s hétfőn be fogom írni a topikba, hogy pontositsd az adatbázisodat. Az 1899-ben alakult egyesületnek még nem volt labdarúgó szakosztálya, csak két év múlva szervezték meg, az első hivatalos meccset 1901-ben játszották a városban, ezt már a SZAK első és második csapata.
1951-ben! Az Újpest első cseréjét 1951. március 25-én, a Bp. Honvéd - Bp. Dózsa mérkőzésen hajtotta végre, Fábiánt Fürjes váltotta a szünetben a balhátvéd posztján.
A lapokat egy játékvezető találta ki az 1966-os VB egy meccséről a szállodába tartva, miközben bámulta a közlekedési lámpát (piros - sárga). És ha jól tudom, az 1970-es VB-n vezették be.
Cserélni a magyar bajnokságban az 1951-es szezontól az 1954-es szezon végéig lehetett. Úgy tűnik, hogy egy mezőnyjátékost és egy kapust lehetett cserélni egy mérkőzésen. 1955-től újra "betiltották" a cserét, és 1968-ban vezették be újra. Ekkor is 1 mezőnyjátékost + 1 kapust lehetett lecserélni. De majd megkérdezem az apukámat, az 1965 utáni dolgoknak ő az abszolút szakértője, ha kell napra pontosan megmondja, mikortól voltak lapok, vagy mikortól lehetett cserélni :)
1944 őszétől nincsen róla adatom és 1932 előtről sem.
1936-ban, 1937-ben, 1942-ben és 1943-ban magyar bajnok.
Meccs/gól adatom sincs sajnos, de úgy tűnik, végig alapember volt.
Egyébként Bánkuti István (1-szeres válogatott, sokszoros bajnok balhátvéd az Újpesttel a 60-as, 70-es években) is budafoki, Budafokon is temették el. Az ő apja, szintén Bánkuti néven, szintén balhátvéd volt Budafokon és a Gammánál 1938-40 körül
Egyszerűen ámulok és bámulok (Tempó, Vasutas!-on már csak azért nem, mert megszoktam, hogy fantasztikus dolgai vannak) :)
Azért némi beleszólást megengedsz? :) Nem komoly, csak pár részlet!
Aschner Lipót 1947-ben visszatért Svájcból Magyarországra, és így - szinte hihetetlen módon - 1947 márciusától 1952 januárjában bekövetkezett haláláig újra az Egyesült Izzó ügyvezető igazgatója volt. (Ezzel kapcsolatban egyébként rengeteg furcsaság maradt, például az Izzót sohasem államosították, hanem megvette az állam, és sohasem alakult vállalattá, mindig megmaradt Részvénytársaságnak. Sőt, ha jól tudom, külföldön magántulajdonban is maradt néhány részvénye. Gyakorlatilag állam volt az államban, és abszolút kapitalista módon működött a legvadabb kommunista időkben is - köszönhetően Aschnernek. Sőt, a mendemondák szerint Pióker Ignác sztahanovista élmunkás is az ő "találmánya" volt PR vonalon. - de ezek már nem ebbe a topikba valók).
Aztán írod egyszer, hogy "A főlényes sikerre jellemző, hogy huszonnyolc fordulón keresztül veretlen maradt a kék fehér gárda". Menet közben megváltozott a színük? Vagy véletlen elírás?
A harmadik meg csak egy érdekesség: az Aknavölgyi. A "Kalandozó Magyar Labdarúgók" c. könyvben az szerepel, hogy 1949-ben meghalt. Én ezt el is könyveltem. Aztán egy 60-as évei második felében járó Újpest szurkoló ismerősöm említette, hogy az nem lehet, hiszen az 50-es években az Izzóban volt kapus, majd klubvezető...
Mindenesetre nagyon köszi az összeállításokat, egyszerűen hihetetlenül szenzációs vagy :)
A mai korban nagyon megmosolyogtató a párbaj... Egy élmény ezeket olvasni! Ez a Weisz Ferenc ugyanaz, mint aki 1903-ban mutatkozott be a válogatottban és 17 meccsen 3 gólt lőtt? Nagyon sokoldalú labdarúgó volt, állítólag. 1925-ben már jócskán túl járhatott a 30-on (sőt!), még ha tinédzserként mutatkozott is be a nemzeti tizenegyben.
Variációk egy témára. Párbaj Debrecenben, 1925-ben. „Május 10-én a DKASE-DEAC labdarúgó-mérkőzésen Weisz Ferenc szóváltásba eredt egy középiskolással, aki előtt az egyetemi hallgatókat reprodukálhatatlan szavakkal sértegette. A középiskolás elmondta ezt az egyik közelben álló egyetemi hallgatónak, aki kérdőre vonva Weisz Ferencet, felszólította, hogy ismételje meg szavait. Ő ezt nem tette meg, s a szóváltásnak rendőr vetett végett, aki Weisz Ferencet leigazoltatta. A sértés az egyetemi ifjúság összességét illette, mivel azonban DEAC mérkőzésen történt, Szentkirályi László, a DEAC intézője tartotta kötelességének ezért elégtételt szerezni minden delegálás nélkül. Az ügy elintézése azért késlekedett olyan sokáig, mert Weisz Ferenc nem vállalta most már a sértést, s mivel a segédek emiatt megállapodni nem tudtak, előkelő férfiakból felkért bíróság döntésére bízták, hogy megsértette-e Weisz az egyetemi ifjúságot, vagy sem? A bíróság igenlő válasza után már semmi akadálya sem volt a párbaj megtartásának, amit 16-án reggel meg is tartottak.”
Amikor még urak voltak a futballisták.:) Szintén 1913:
„Bródi Sándor a Ferencvárosi Torna Club és Kovács Elemér, a Nemzeti Sport Club centerhalfja vékonypengéjű párbajkarddal a kezükben, elszánt bátorsággal a szívükben és haraggal a lelkükben álltak szembe egymással. Azután, hogy az FTC–NSC bajnoki mérkőzés bírója kiutasította őket a footballpálya porondjáról, a vívóterem parkettjén találkoztak. Mellékes, hogy és miként végződött a párbaj, történt-e sebesülés, kibékültek-e a hadakozók. Nem a társadalmi élet szempontjából bíráljuk el a kérdést. A sport, helyesebben a footballsport nézőpontjából foglalkozunk a Bródi–Kovács afférrel. Az a kérdés tolakodik elibénk, feleletet követelve, vihet-e a footballpályáról az út a vívóterembe. Szabad-e a játék hevében történt sérelmet, vagy inzultust fegyverrel elintézni, szabad-e az egyleti színek dicsőségéért küzdő játékosoknak a pályán olyasmit elkövetni egymással szemben, a mit csak a kard élével lehet helyreütni, a mit csak vérrel lehet lemosni? A háborgó lelkiismeret zúgva kiált vétót a footballista párbaj ellen.”
Ezt szépen összeszedted! De vajon miért lett Bástya a szegedi profi klub neve? Pár perce tudtam meg. Az alábbi szócikket Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja III-IV. kötetéből (1932) szkenneltem:
Ludwig, Schlosser, Szury Kálmán egyaránt válogatott futballisták voltak. Schlosser és Szury is szerepet kapott az 1912. évi olimpián vigaszdíjat nyert magyar együttesnek. Izsó László névvel is volt egy magyar válogatott kapus, ő még a század első éveiben védte a nemzeti csapat kapuját.
Kupadöntő, 1913. FTC–BAK 2:1 „Kimagasló jelenete alig volt a mérkőzésnek, szomorú incidense azonban igen. A második félidőben Schlosser megbosszulandó egy Ludwigtól kapott boxot, szándékosan és teljes erőből megrúgta Szurit, aki összeesett. A bíró a szándékos brutalitást nem torolta meg szigorúan, Schlossert nem állította ki, miért is teljesen eldurvult a játék.” A mérkőzés után: „Izsó Lászlót [a bírót – Sz. P.] Grünwald Miksa a BAK football-intézője megtámadta s a megfizetettség vádjával illette. Az izgatott vezető az inzultálásért bizonyára maga fogja megadni Izsónak a legteljesebb elégtételt. A másik botrány két hölgy körül játszódott le. A pályán Schlosser felesége megsértette György mennyasszonyát. Az öltözőben György emiatt kérdést intézett Schlosserhez, aki indulatosan válaszolt. Erre összefutottak, György az állán megütötte Schlossert, mire Györgyöt az FTC játékosai kiszorították a helyiségből.”
S hogy miért érdekes mindez? Mert egy angol karikaturistát megihlette a magyar kupadöntő, elképzelte, ha ilyen a futball, milyen lehet a többi sportág Magyarországon. Rajza a Daily Mirrorban jelent meg:
Ehhez annyira nem értek, de úgy rémlik, hogy valóban akkoriban vezethették be a cserét. Volt valami olyan szabály is, hogy lehet cserélni, ha egy játékos megsérül (ezt viszont könnyű volt kijátszani). Úgy rémlik, hogy az angoloknál a 70-es évekig nem lehetett cserélni. Plusz még jön mindehhez, hogy a cserék száma is változott. Mikor én elkezdtem focival foglalkozni (80-as évek eleje), még kettőt lehetett, aztán jött a két mezőnyjátékos + kapus. Szóval ebben nagyon bizonytalan vagyok, ha valaki pontosan tudja a csere szabályainak változását, akkor ideírhatná. Illetve: tudja valaki, mikor vezették be a lapokat? A kiállítás nagyon régi szabály, valamikor az 1880-as években már módosították is (a kiállított játékos azelőtt még bizonyos idő után visszatérhetett a pályára). Rémlik egy régi felvétel, valamikor a hatvanas évekből, Vitray volt a kommentár, és dícsérte, hogy milyen jó dolgok ezek a lapok. Gondolom ekkor vezették be a sárga lapot). Érdekelne még továbbá a mezek számozása is. Nálunk talán 1941-ben, a Szent István Kupán alkalmazták először (olasz mintára).
MTK-ban biztosan, talán Csepelen is. A Budafokról (BMTE) bevágott összesítőd szerint a klub első NB1-es meccsén is a kezdőben kapott helyet a középfedezet posztján (Dudás J.-ként írtad).
Különben 21-szeres válogatott játékos, 3 gólt szerzett. Balösszekötőként is szerepelt néhányszor címeres mezben. A londoni 6:2-es vereség alkalmával állítólag olyan jó teljesítmény nyújtott, hogy az angolok le akarták igazolni.
Magyar bajnokságra gondolsz? Azt tudom, hogy a válogatottban 1921-ben történ az első csere, Orth György sérült meg és helyére jött "valaki" (sajnos elfelejtettem).
Esetleg ilyen játékos-pályafutást tudnál írni Dudás Jánosról is?
Még ma is létezik, a megye kettőben. Csak a pályájukat fogják elveszíteni, immár másodszor. Az első pályájuk helyén áll ma az Újszegedi sportcsarnok, az 1970-ben használatba kapott Kertész utcai, szintén újszegedi pályájuk pedig valami rendezési tervbe esik bele- harmadik Tisza híd és egyebek...Ahhoz képest, hogy a város jelenlegi főjegyzője ezen pályán játszott ifistaként az UTC-ben, simán kiteszik innen a csapatot a jelenlegi állás szerint. Újra "hontalanná" válnak...
Majdnem, csak a vége pontatlan...1969-77 között SZEOL SC, ebben az évben egyesült az NB III-as Szegedi AK-al,-- ez az a SZAK!- s így lett SZEOL AK, s ezzel jogosult lett az 1899-es alapító dátumra. A SZEAC- SZEOL az1921-es dátumot viselte, a kolozsvári egyetemnek a városba költözésének évét...A jogfolytonosság 1998-ban szűnt meg a az 1994-től újra SZEAC néven szereplő csapat megszűnésével.
De van ott még Wetzer, Semler, meg Teleki is. Mindhárman játszottak Magyarországon. Wetzer Rudolf: Újpest, Pécs-Baranya, Semler (Zemler) Gusztáv és Teleki Pál a Bocskaiban (utóbbi a Dimávagban is). Teleki román és magyar válogatott is volt, résztvett a 34-es vb-n. Több mint négyszázoldalas emlékirata a Hajdú-Bihar megye Levéltárban található (illetve - köszönhetően annak, hogy két napig szkenneltem:) - az én, illetve lg gépén).
Bizony, az a Táncos Mihály! De szerepel azon a fotón Teleki Pál is (Bocskay, válogatott és 1934-es VB), Wetzer-Veder Rudolf i (Pécs-Baranya, Újpest, román válogatott), Semler-Zemler Gusztáv (Bocskay) is.
Esetleg Kossuth nem azonos az MTK-s kapussal egy másik képen?
Ha már Kolozsvár és telephely változtatás: nemrég olvastam, hogy az Universitatea Cluj csapata 1940 és 1945 között Nagyszebenben játszott és a román bajnokságban indult
KEAC: Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club, majd követték az egyetemet Szegedre, és a Kolozsvárit Kitartásra cserélték (ezt meg is írtam tavaly a Magyar Narancsban a klubok névváltoztatásairól szóló cikkemben).
Ahogy beírtam az előbbit, rögtön feltűnt, hogy milyen hülyeséget írtam. Hát igen, ott van Froncz Döme. Játékospályafutás: URAK, BSE, MTK, Testvériség, Törekvés, NAC. Edzői pályafutás: Vasas, VAC, UMTE, Temesvári Kinizsi, Kispest, BSE csapatainál. 1927 őszén lett a Bocskai edzője, párhuzamosan a DVSC-t is trenírozta. 1928 elején felbontotta szerződését. 1928 novemberében agyvérzésben halt meg.
A Wolfner bőrgyár volt, és én a Wolfnerék UTE irányában kifejtett segítségéről csak a Stadion építés kapcsán tudok: viszonylag nagy összegben jegyeztek UTE Sporttelep Rt. részvényeket.
"A játékok megrendezése sokáig kétes volt, a görögök bizonytalankodása miatt még Budapest is felmerült helyszínként. A fő gondot a pénzhiány jelentette, ám egy gazdag görög, Georgiosz Averoff egymillió drachmás adománya lehetővé tette az Anasztasz Metaxasz építész tervezte, 70 ezer nézőt befogadó, ókori típusú fehér márvány olimpiai stadion felépítését."
Bocs a kekeckedésért, de egyikük sem szerepel az #508-as hozzászólásodban. Különben Bihary(i) az a válogatott kapus, aki 1909-ben 5 válogatott meccsen is védett? Az biztos, hogy volt egy ilyen nevű válogatott kapuvédő.
Sziasztok! Egy régebbi hozzászóláshoz kapcsolódóan szeretnék kérdezni. Látom rengeteg adatotok van a két világháború előttről, mint pl ez is ahol a két számjegyű győzelmeket sorolta fel valaki. A kérdésem az nincs valakinek olyan felsorolása, vagy statisztikája amiben a nézőszámok is szerepelnek, az I. Világháború előttről és utánról is jöhet.
Jé, igazad van! Tényleg válogatott volt Peics. Akkor ezek szerint tévedtem :) Fejből írtam a dolgokat...
Akkor az alap kezdőből csak Kelecsényi I. nem volt válogatott. Aki viszont az egyik legjobb játékos volt, csapatkapitány, ősújpesti, örök harcos... :) Szóval volt renoméja :)
Itt egy 1922/23-as kezdő, amelyik a Megyeri úti stadionavatón győzött az FTC ellen, és végül ezüstérmet szerzett az MTK mögött:
Remete - Fogl II., Kelecsényi II. - Kelecsényi I., Baubach, Peics - Paulusz, Kósa, Priboj, Schaller, Szidon
Alapból a Fogl III. lett volna a balbekk, csak sérült volt a találkozó idejében, így csak civilben jelent meg a gyepen, a mérkőzés előtt. Itt már elég sok válogatott játékos volt. Gyakorlatilag a két Kelecsényin és Peicsen kívül mindenki.
Köszi. Esetleg tudnál a 16/17-es bronzérmes újpesti keretből egy kezdőt írni...? Innen már sokkal kevesebb a válogattotban megfordult, ismerős név. (Baubach. Szidon, Molnár III, stb.).
Botrány a debreceni Nagyerdei Stadionban, a Bocskai-Ferencváros mérkőzés szünetében (1937. november). A levonuló ferencvárosi játékosok összetűzésbe keveredtek a nézőkkel. (1: Toldi, 2: Tátrai)
Az Alberttől Zsákig mesélős részében említettek egy újpesti hátvédet, akinek a visszavonulása vagy sérülése miatt került előtérbe az egyik a két híres Fogl közül. Mi volt a neve ennek a játékosnak és tudsz róla valami infóval szolgálni? Köszi.
Egyébként Fogl Rezső (aki azt hiszem, a Fogl IV. lett volna) nevét egy emléktábla őrzi az UTE-stadion falán, 25 első világháborús hősi halott UTEista társával együtt...
Fogl István a csatársor minden posztján megfordult (jobbszélsőtől balösszekötőig), de amúgy nem ő a legidősebb. Fogl-ék 6-an voltak testvérek, és mind a 6-an fociztak. A legidősebb nem Fogl I. volt, mert ő "Madár" néven játszott, talán a MAFC-ban :)
Fogl IV. és V. pedig már nem volt, mert ők fiatalon abbahagyták egy súlyos sérülés, ill. I. világháborús fronton történt haláleset miatt...
Víg talált! Mészáros azonban Szombathelyen összekötő volt, Újpesten meg center! És ez a Mészáros is lőtt gólt a válogatottban. Fejből nem megy, hogy mikor és kinek, mert még nem újpesti játékosként lőtte :)
Akkor jól emlékeztem a két játékosra, csak nem voltam biztos benne teljesen. Ez a Víg játszott középfedezetként az első Európa-Kupa sorozat "döntő" meccsén, amikor itthon 5-0-ra kikaptunk az olaszok ellen. Titkos lesérült az elején. (1 gólt is rúgott Víg II. János, ha jól tudom)
Mészáros milyen poszton játszott? Jobbhátvéd rémlik? De az lehet, hogy egy másik Mészáros volt (Nemzeti FC?), aki gólt is szerzett... Sok Mészáros volt válogatott. :)
Tele válogatott játékosokkal... Akik nem voltak: Egri, Enyedi, Koszta, Kővágó, Mészáros I.?, Víg II. ? (volt egy Víg nevű válogatott spíler a 30-as években, középfedezet, és az olaszok elleni 0-5 alkalmával játszott is)
(Huba Rezső kapus volt tudtommal és szintén válogatott, szal még a cserekapus is...)
Volentik Béla nem játszott véletlenül a Fradiban is? Ő volt az edző az 1960-as olimpián, amikor bronzérmet nyertünk.
UMTE: piros-kék (mint majd' minden MTE az országban), de néhányszor piros-fehérként említik őket. A fene se tudja
Vasas Izzó: piros-kék
URAK: búzavirágkék-aranysárga (legalábbis az alapító okiratuk így határozza meg) :D
A BDSE szerintem is kék-sárga volt, de majd otthon lecsekkolom. De Phöbus most nem ugrik be, de lehet, hogy ennek nem is néztem utána. Tempó, Vasutas! vagy sjose? Van infótok?
Ez nem ugy volt,hogy a nagy egyesületeknél a létrejövö futball szakosztályok ugyan tagozodva voltak egyesületi formában az anyaclubokba de szereplésük(és szvsz a "felügyeletük" kicsit szabadabb volt.Valami olyasmi,hogy az UTE mint egyesület része volt egy futballszakosztály de az Újpest néven szerepelt,az FTC-nél Ferencváros,MTK-nál Hungária.Szvsz a Hungária sem volt önálló klub de a foci rész akár névvel is,de picit mindig külön kezelte magát.Feltételezem ennek az lehetett az oka,hogy a focipályákon nagyon más sporteseményt nem rendeztek,hiszen az "ősegyesületek" sokszor evezős,atlétikai,torna klubok voltak,tehát más helyszin kellett a tevékenységükhöz.De ez lehet abszolut tévedés is...
Ezért ha valaki Ujpest FC néven alapitott klubot tulajdonképpen teljesen önálló egyesületet hozott létre.Mondjuk nem vagyok otthon a lilák multjában de ez a Lipót féle FC végülis azonos az elsöosztályu Ujpesttel?Szvsz nem,ettöl a UFC még játszhatott lejjebb mint az Ujpest-UTE nem?
A Fogl,Jávor korszakból van kereted(esetleg meccsösszeállitás is jó ha nincs..)
Ez érdekes kérdés, és ennek az újpesti viszonylatával már traktáltam Tempó, Vasutas!-t.
Ugyanis mi így utólag úgy tudjuk, hogy az UTE 1926 és 1944 között Újpest FC néven szerepelt, ez volt a profi focicsapat neve. Ehhez képest egyetlen dokumentumot, egyetlen tudósítást sem találtam, ahol Újpest FC szerepelne. Mindenhol csak annyi, hogy "Újpest". FC nélkül. És azóta sikerült találni egy levéltári papírt, miszerint 1932-ben Aschner Lipót elnökletével alakult egy Újpest FC nevű klub (tehát nem cég, mert a bajnokságban azok vettek részt). Hát azóta még jobban össze vagyok zavarodva :)
Talán 1941-ben találkoztam az Újpest FC névvel viszonylag hivatalosabb papíron... de akkor se értem :)
Főleg a II. vh előtti időszakra gondoltam, és nem 4 csapatra, hanem a lila-fehér Újpesten kívül mind az ötre, csak megint sikeresen félreolvastam (valami baj van ma velem). :) (időszakot tovább szűkítve a 20-as évekre :))
Esetleg a színösszeállításukat is tudod?
Seiden Jenő az UTSE-ből került be a válogatottba? Mert az Alberttől Zsákig könyv végén van egy felsorolás a válogatottba játékosokat adó klubokról, és ott nem szerepel az UTSE (de ezt megint csak fejből írtam, és a könyv sincs nálam).
Még mindig megvan a stadionjuk, jelenleg a Multi Rocco használja! 2001 nyarán az Megyer úti stadion felújítása miatt az Újpest is ott edzett vagy két hónapig, és ott is játszottunk több edzőmeccset. Bár a lelátók egy részét lebontották, másrészét átépítették... de azért megvan... egy hangulatos, 80 éves lelátóval a közepén...
Azt kérdezném:sjose és Vasutas érintette a miskolci Attilát korábban.Vasutas adatai szerint MAK-ból lett(illetve ha jól értettem,maga is egy MAK volt-vagyis nem az Atletikai Klub volt)mig Sjose Attila FC-ként ir róla.Vagy esetleg valamin átsiklottam..
Lényeg..van valamelyikőtöknek Attila kerete a 30-as évekbeli elsöosztályu játékosaiból,esetleg nagyon-nagyon imádnám ha elöbukkanna kép illetve cmer a klubról.
Továbbra is keresek képeket,kereteket és cimereket az elcsatolt részekröl ill a történelmi nevü csapatokról(Bocskai,Kassa AC,stb,stb..)
Majd este, otthonról összeszedem. Egyébként melyik 4 kevésbé ismert? :)
Egyébként ezek a csapatok jellemzően utánpótlásban voltak erősek, rengeteg későbbi válogatott játékost "ontottak" magukból az újpesti kisegyletek. Az említett Fogl fivérek és Priboj István például tényleg az UTSE színeiben kezdtek játszani, de Futó Gyula és Jávor Pál pl. UMTE nevelés, de a felnőtt csapatukban már nem jutottak szóhoz. Az UTSE legismertebb olyan játékosa, aki felnőttként is UTSE-s maradt, egyértelműen Seiden Jenő! Ő két alkalommal a válogatottban is szóhoz jutott!
Ja és szégyenszemre az URAK-on kívül elfeledkeztem még két további újpesti csapatról, amik a másodosztályig vitték!
Wolfner SE és a Magyar Pamut! (Szerepeltek Wolfner Bőrgyári SE ill. Pamutipar néven is)
A Wolfnerben kezdett játszani pl. Várhidi Pál, a Magyar Pamutban pedig Tóth András!
És most ugrott be még egy ismertebb Vasas Izzó nevelés: Lenkei (Lelenka) Sándor
A Futball 95 évkönyv szerint a Szegedi Petőfi-nek nem voltak "előzményei". A Szegedi Vasutas viszont biztos, hogy Tisza néven is szerepelt. De az SZVSE és a Petőfi két külön dolog a könyv szerint. Egyébként a DVSC 100 éves történetét - gyalázatos színvonalon - megíró Vitos Györgynek a szegedi futballról is jelent meg könyve. Továbbá a kilencvenes évek első felében megjelent többkötetes Szeged története c. könyvben is van sport fejezet. Mivel egyik könyv sincs meg nekem, ezért nem tudom megoldani a szegedi klubok rejtélyét. Az biztos, hogy nem könnyű.
1951-ben alakult, a Tungsram gyár csapataként. Bár más információk szerint meg az 1920-ban (?) alakult Ampere SE utóda, ami szintén a Tungsram gyár csapata volt. Az Ampere pályája a mai Vízművek pálya volt. És ugyanitt játszott az 50-as években a Vasas Izzó is. Az edzéseiket viszont a Megyer úti stadion edzőpályáján végezték.
1954-ben felkerültek az NB1-be, és csak 1955-ben estek ki onnan. NB1-es meccseiket azonban nem a Vízművek pályán, hanem a Megyeri úti stadionban rendezték, gyakran "kettős rangadó"-ként, az Újpest meccse előtt. A 60-as évek elejéng megkapták a volt Megyeri lóversenypálya helyén, annak a kislelátójából kialakított Tábor u.-i pályát. Ez volt az otthonuk egészen kb. 1991-ig, amikor a Tunsgram vezetősége úgy döntött, hogy nem támogatják többé a sportot, és minden szakosztály szétszéledt (kosarasok, vízilabdázók, röplabdázók egészen jók voltak, többször megnyerték az országos bajnokságot is).
Egyébként 1978-ban a DVSC kárára jutottak fel a másodosztályból, és töltöttek el egy szezont az NB1-ben. A 80-as évek közepén már Tungsram SC volt a nevük...
Hogy kik játszottak náluk? Az Izzó gyakorlatilag az Újpest tartalék csapata volt. Újpesti edzők, újpesti utánpótlás edzők, és rengeteg kiöregedett, vagy későbbi újpesti játékos volt náluk. Az Izzó színeiben "vezetett le" például Kirádi Ervin vagy Várnai Lajos is, és az ő színükben tűnt fel Komáromi Tibor, Szini József, Göröcs János is. Edzőik között meg olyan "ősújpestiek" voltak, mint az Aknavölgyi József, Péteri János (UMTE, UTSE utánpótlás edző korábban), Vincze Jenő, az emlegetett Kármán József vagy a kispestről Újpestre került Herédi Ernő, Hartmann Gyula...
De a későbbiek során is neveltek még jó játékosokat. Például Boda Mihály, Szanyó Károly, Noskó Ernő is az ő "műhelyükből" került ki. Meg még vagy 50-60 NB1-es focista, aki óriási tehetségnek indult, de végül nem lett belőle semmi különös (pl. Varga Gyula az MTK-ból, Pásztor István az Újpestből, majd a Tatabányából, stb.)
Vasas Izzó. Úgy tudom, 1981-ben (?) nevet váltott és Tungsram SC lett. A sportolói elit elég sok tagja versenyzett náluk (röplabdázók, vízilabdázók, kosarasok, kajakosok), illetve fiatal korában játszott itt pl. Noskó, vagy Göröcs. De lg nyilván sokkal többet tud.
ha jól tudom, akkor Budapest után Újpest adta a legtöbb első osztályú csapatot a magyar bajnokságban!
Vegyük csak sorra őket!
1. Újpest FC (1905-1911; 1912-)
2. UTSE (1919-20; 1923-24)
3. Phöbus (1933-39)
4. UMTE (1945-46)
5. BDSE (1950)
6. Vasas Izzó (1954-55; 1978-79)
Ráadásul a háború előtti évek második legnagyobb újpesti klubja, az URAK sohasem jutott fel (pedig sokszoros második és harmadik helyezett volt a másodosztályban)
3 első osztályú csapattal büszkélkedhet:
Miskolc (Attila, DVTK, MVSC) - bár esetleg az immáron Miskolchoz tartozó Perecest is ide lehet venni!
Pécs (Pécs-Baranya, Pécsi Dózsa-PMSC, PVSK)
Pesterzsébet (ETC, ESMTK, Er-So)
És számomra kibogozhatatlan a szegedi futball története :)
De elvileg innen a Szeged FC (korábban Bástya és SZAK), az SZVSE (Szegedi Petőfi), a SZEOL (SZEAC), és a Szeged LC (korábban Kiskundorozsma) is különálló klubok voltak. Viszont a Szegedi Honvéd ill. a Szegedi Haladás számomra rejtély, hogy azonos-e ezek közül valamelyikkel.
Már nem tudom, hogy mi volt bent. De a kedvedért beteszek egy MTK-pálya totálképet 1927-ből, (saját gyűjtés), amit egyszer már benyomtam az MTK topikba:
Ezt nem is tudtam. Ami akkor aranyat ért, hét évvel később csak bronzra lett volna elég. Viszont ez a példa kiválóan illusztrálja, hogy a gólkülönbség-számítás a támadófutballnak kedvez.
A Nemzeti Sport 1939. augusztusában írt arról, hogy a németek letértek az angol rendszerű gólarányszámításról. A lap hozzátette, hogy a gólkülönbség a támadójátékot részesíti előnyben. Nem is értem, hogy nem vettük át ezt is a németektől, mint a jobboldali közlekedést. Ez azt jelenti, hogy - miképp a cserék számát illetően - itt sem volt egységes rendszer a nemzeti bajnokságokban. A tabellák alapján nálunk valóban 1970-ben tértek át az arányszámításról a gólkülönbségre. Ha nézünk régi tabellákat (hiszen ezeknek a számításoknak a bajnoki végelszámolásnál van jelentősége), akkor láthatjuk, hogy valóban gólarányt és nem gólkülönbséget számítottak.
Pár perc keresgélés után találtam is egy érdekességet. Az 1951-es bajnokság utolsó három helyén ezt látjuk 12. Haladás 18p (29:59) 13. Sortex 18p (19:48) 14. Szegedi Petőfi (27:78)
A Haladás azért előzte meg a Sortexet, mert gólaránya 0,49 volt, a Sortexé viszont csak 0,40. Ha húsz évvel később végeznek így, akkor a Haladás esett volna ki (-30 gólkülönbség), a Sortex pedig marad az élvonalban (-29).
Szegedről még nem volt semmi. A húszas évek elején a város két jelentősebb klubja, a SZAK (ebből nőtt ki a Bástya) és az SZTK között éles harcok folytak. Az MTK-közeli újság, az egyébként igen színvonalas, ám sajnálatosan rövid életű Sportlap erről adott közre egy kis anzixot 1921. december 5-én.
Legutóbbi mérkőzésükön „a játékosok vadállatok módjára csaptak össze”, a mérkőzés után „a tribünön és lenn az öltözőben parázs verekedés vette kezdetét, amelynek során nemcsak az öklök, hanem fütykösök és bicskák is akcióba léptek”. Legutóbb a SZAK három játékosa bement az SZTK Európa-kávéházbeli klubhelyiségébe és ott az ellenfél játékosait szidalmazták. Az utcán megvárták a zárórát és az SZTK távozó intézőjét halálosan megfenyegették. Az egyik SZAK játékos az SZTK egyik játékosát boxerrel többször fejbevágta. Az SZTK ezután ultimátumot intézett a SZAK-hoz, hogy az zárja ki három játékosát, különben minden sportérintkezést megszakít velük. A SZAK ezt nem tette meg, mert megállapították, hogy mindhárom játékos részeg volt, akik viselkedésükért bocsánatot is kértek. Megjegyzik, hogy az egyik SZTK-tag revolvert fogott rájuk, és ők egyébként is azzal a szándékkal mentek be, hogy egyik klubtársukat megkeressék. Az SZTK nem elégedett meg a válasszal, ezért november végi kupamérkőzésükre nem állítják ki csapatukat. A SZAK ezután szintén megszakítja kapcsolatukat.
Van különbség a ":" és a "-" között? Én magamban arra jutottam, hogy a ":" a gólarányt, míg a "-" a gólkülönbséget jelöli. Úgy tudom, 1970-től számított az utóbbi... (+ a régi meccseknél kettőspontot, az újabbaknál kötőjelet használnak)
Volt egy válogatott meccs, ahol Schlosser-Kohut balszárny játszott. Ebben azt az érdekességet találtam, hogy Schlosser 1906-ban mutatkozott be a válogatottban, míg Kohut Vilmos abban az évben született (de lehet, hogy 1907-ben). Szerintem ilyen azóta sem történt...
A Felejthetetlen 90 percekben 30 ezret írnak. Még ezt is sokallom, bár ha a salakra is engedtek be embereket, illetve nagyon összezsúfolódtak az állóhelyen, akkor talán megközelíthette. Passz. Mondjuk engem a nézőszámok annyira nem érdekelnek (leginkább azért, mert úgysem lehet őket pontosan megállapítani), legfeljebb a szezononkénti átlagok hosszú távú változását tartom érdekesnek. Annak ugyanis van némi tudományos relevanciája.
Tudod, hogy van ez a nézőszám a magyar fociban: mindig, mindenhol trükköztek vele (és ahol sok az állóhely, ott tényleg nehéz lehet megállapítani az igazságot). Ez egy fix pont a focinkban. Olyan, mint az a tudat, hogy futballunk haldoklik, meg hogy "innen már nincs lentebb". A debreceni Nagyerdei Stadion befogadóképességéről kb. öt adatot olvastam, 12.000 és 25.000 között mozogtak a számok.
Idézek a korabeli sajtóból(nem mellesleg akkoriban minden média foglalkozott a kaposvári csodával):)
Ez akkor történt amikor 40 év után ujra elsöosztályu focit látott a város ugy,hogy három év alatt a harmadik vonalbol küzdötte fel magát a csapat az elsőosztályba.A 75/76-os szezon,a rajt elött 3 héttel társadalmi összefogással épült meg a stadion betonlelátója,utána jó 30 évig ez volt a pálya,elsö meccs,22 000 néző,hatalmas érdeklődés,Rákóczi-Vasas 2:0.
"..Nem mindennapi eset történt szombat délután a kaposvári kórházban.Pék János,aki tizenkét évvel ezelött egy autóbalesetnél veszitette el beszédkészségét,s azóta mennyasszonya is elhagyta és már-már az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott,megszólalt!!!
Hogy mi volt az elsö szava?"Tizenegyes!"Ezt akkor mondta ki,amikor a Rákóczi-Vasas meccsen Turait elkaszálták a tizenhatoson belül.A gyomorvérzéssel kórházban lévő Pék hallgatta Szepesi György közvetitését és a nagy izgalom váltotta ki belöle a felkiáltást!Az orvosok besereglettek a szobájába és mindenki csodálkozva hallgatta az ismét,hosszú idö után megszólaló férfit.
Az eset nagy port vert föl.Foglalkozott vele bőségesen a sajtó és a rádió is.Az ügy nem az orvosi szaklapokba lett publikálva.Kiderült,Pék táppénzcsaló szélhámos aki soha nem volt néma.A felfokozott hangulat billentette ki évtizedes álcájából.Mikor a betegápolok helyett a rendörök jelentek meg nálaa három nap után ,már valóban elakadt a szava..de annyit még ki tudott mondani:megyek..."
Ez volt.Napokig téma volt,megszólalt a néma Kaposváron a Rákóczi meccs alatt!:))
Ha bármi érdekességet tudsz a szekszárdi fociról, írd le. Ahogy látod, Szekszárdról nem sokat tudunk, főleg ami a 45 előtti korszakot illeti. Arról tudsz esetleg, hogy könyv jelent-e már meg a város futballjáról?
Látom, szépen kijegyzeteltél mindent. Ha valaki ismer olyan szöveget, amely részletesen bemutatja a szabályok változásait, ne késlekedjen, adja meg a lelőhelyét.
Jéé, ezt tényleg én írtam.:) Viszont kicsit rövidnek találtam. Összvetettem a nyomtatott verzióval (2005. augusztus 11.) és kiderült, hogy kb. 1200 betű kimaradt az internetes verzióból (Procenkó Ferenc bűnlajstroma). Remélem, ez csak valami véletlen, és nem rövidítik meg rendszeresen a cikkeket.
Az élet már csak ilyen, hogy az eseményeket mindenki máshogy látja. Gondolom, a verekedő drukkereknek is volt egy verziója, meg a bírónak is. Azt hiszem, a Drukkerkocsmában bőven találunk példát ilyen esetekre. Én azért maradnék a futballtörténetnél.
Nyíregyházi KISE - DVSC 1925 október
A Debreceni Hétfői Újság beszámolója: „Polaneczky (DVSC) támad a kapusra s állítólag belerúgott. erre a közönség berohan a pályára s ütlegelni akarja Polaneczkyt, aki futásnak ered, s menekül. A közönség utána, Polaneczky elesik, mire a közönség ütlegelni kezdi. Erre rendőrök rohannak elő s kivont karddal kergetik el a verekedőket s mentik meg Polaneczkyt. Egyesek késsel is hadonásztak. A közönség nem akar tágítani a pályáról, mire a rendőrség és a bíró, látva az izgatott hangulatot, beszünteti a mérkőzést tizenkét perccel hamarább. A DVSC, a bíró és a kísérők csak rendőri fedezet mellett tudták elhagyni a pályát.”
Szemét tirpákok.:) Vagy mégsem? Ők talán mást láttak?
A Nyírvidék beszámolója: „A második félidőben az erélytelen Havas bíró még bátrabbá vadította a debrecenieket, ami Polaneczky (DVSC) részéről újabb pofonban és rúgásban nyert kifejezést. Az áldozat természetesen a nyíregyházi kapus volt, aki Barth helyett (ő az első félidőben sérült meg - Sz. P.) állt a háló elé. A közönség azonban megelégelte a dolgot, berontott a pályára és meg akarta lincselni Polaneczkyt, aki azután a futásban keresett menedéket. Ész nélkül rohant a pálya mellett lévő kukoricáson keresztül a fűtőház felé, a közönség pedig utána. Izgalmas hajsza kezdődött. Polaneczky nem vette észre, hogy egy drótkerítés is van előtte s annak teljes rohammal nekiment. Ez volt a veszte, mert így utolérték és alaposan megpofozták. Az erélyesebb népítéletnek Gödölle Béla rendőr felügyelő vetett véget. Aki jóformán az agyonveréstől mentette meg a hallatlanul durván játszó vasutast. A rendőrség természetesen a mérkőzés további folytatását betiltotta. Helyes volna, ha az illető egyesület játékjogának megvonása iránt felterjesztést intéznének a belügyminiszterhez, mert ezeket a rendszeresen megismétlődő brutalitásokat tűrni tovább nem lehet.”
„MLSz - Új szabályok a kapu előtti jelzésekre. A MLSz szintén elfogadta a már Angliában is használt új jelzéseket, melyek szerint ezentúl elmaradnak a kapuelőtti félkörök és a 11 m-es vonal. Helyettük két négyszög rajzolandó a kapu elé a következőképp:"
És az új, jelenleg is használt felfestés ábrája látható az újságban. Egy minimális különbséggel:
Azóta annyi változás történt, hogy (ha minden igaz) 1929 óta a 16-os vonalánál a büntetőrúgásnál használtos félkörívet kell rajzolni.
Hátborzongató látvány, ha egy láb derékszögben meghajlik. Nem térdben, sípcsontban. Aki látta, nem feledheti a diósgyőri Nagy Sándor becsúszását, amely az újpesti Véber lábszárának és pályafutásának kettétörését jelentette. Persze a rendszeres futballfogyasztónak számtalan hasonló emléke van, és aki látott már ilyet, az egyhamar nem tudja kiverni a fejéből a reccsenést, a labdarúgó kétségbeesett jajveszékelését és a szörnyű látványt.
Nem könnyű ellenállni a kísértésnek, hogy közhellyel folytassam: nincs új a nap alatt. Kis színes hír egy 85 évvel ezelőtti Nemzeti Sportból: "Goldberger Gézát a rendőrség letartóztatta, mert ellenfelét, Obermayer Istvánt úgy megrúgta, hogy annak lábát eltörte." Nem szerencsés feltételezni e játékosokról, hogy szándékosan mészároltak. Ám az mégiscsak feltűnő, ha valaki azért kerül be rendszeresen a sportrovat hírei közé, mert ellenfele lábára utazott. Lutz János neve 1919 őszén várt ismertté, amikor a Sporthírlap beszámolt az Újpesti Munkás TE játékosának különös rekordjáról. Lutz ugyanis ekkor törte el hatodik ellenfelének lábát. Egy héttel később a lap már hosszabb cikket közölt az újpesti labdarúgóról, hiszen kiderült, hogy nem csak a bajnoki pontok és a klubfanatizmus hajtották ezt a kemény legényt. Lutz ugyanis nemcsak tétmeccseken veszélyeztette ellen-felei testi épségét, hanem "barátságos jellegű kombinált meccseken is lábtörésre pályázott, ami arra vall, hogy tulajdonképpen a lábvadászat a kedvelt sportja". Az utolsó szerencsét-lenül járt játékos klubja büntetőfeljelentést tett Lutz ellen, a labdarúgó-szövetség pedig két évre felfüggesztette a játékjogát. Az eltiltás megroppantotta Lutz pályafutását. Visszatérése után két évet kellett várni, hogy súlyos sérülést okozzon, ekkor is "csupán" egyik ellenfele karját törte el. Ekkor azonban örökre eltiltották az újpesti futballistát, így lábakra sem tudott többé vadászni.
Lutz méltó társa volt Procenkó Ferenc. A Terézvárosi TC játékosát nem nevezhetjük lábszár-specialistának, ő egyszerűen túl temperamentumos volt. Neve 1921-ben vált ismertté, amikor két alkalommal is beszámolt "tevékenységéről" a Sporthírlap. Alighogy véget ért a Terézváros-VII. ker. mérkőzés, Procenkó pofon vágta egyik ellenfelét, mire az visszaütött. A közönség a pályára tódult, és "parázs verekedés" kerekedett. Pár hónap múlva a kispesti tábort sikerült felbőszítenie Procenkónak. A futballista hasba rúgta a KAC kapusát, a kiállított játékost "öltözőbe menet a közönség soraiból többen inzultálták. Erre a különben is ideges és izgatott hangulatban levő két tábor összecsapott. Botok törtek a fejeken, női sikoltozások hangzottak, formális csatatérré alakult a nézőtér." Procenkó páratlan pályafutását egy 1928-as cikkből ismerhetjük meg. A TTC-Testvériség mérkőzésen ő volt az első kiállított labdarúgó; ismét forrt körülötte a levegő. Hamarosan újabb társa követte, aki az ellenfél vezető gólja után azt találta mondani a bírónak: "Ilyen piszkos bíráskodással lehet csak elveszíteni a mérkőzést, maga hülye!" Kiállítása után ismételt: "Újból mondom, hogy hülye, hülye." Újabb játékost kellett ezután kiállítani, aki levonulása után visszament a bíróhoz, és azt vágta a fejéhez: "Lássa, milyen hülye maga, a pofájába röhögök." A cikkből az is kiderült, Procenkót olyan gyakran tiltották el, hogy tizenöt éves pályafutásából csak ötöt töltött a pályán. "1913-ban egy dorgálással és egy intéssel startolt a terézvárosi futballista. Ám a következő évben már egy sebészeti kórház matrikulái között találjuk első áldozatának nevét. A sebészeti klinikákon egész orvosgenerációk nevelkedtek fel Procenkó >>beszállásainakLegendásan fegyelmezetlen focista volt a debreceni Rott Kálmán is, ő azonban a nézőkre és bírókra haragudott különösen. A Debreceni TE labdarúgója 1922 tavaszán a helyi egyetemi csapat elleni találkozó elején "piszok paraszt"-ot kiáltott az egyetemista nézők felé. A radikális jobboldali beállítottságú egyetemisták ekkor elhatározták, hogy elégtételt vesznek a labdarúgón. Antiszemita dalokat énekeltek, majd a mérkőzés végén "Üssük a zsidókat!" felkiáltással a pályára tódultak, és megvertek néhány DTE-labdarúgót. A debreceni futball történetének egyik legnagyobb botrányáról a budapesti Magyarság és a Világ, illetve a párizsi Petit Parisien is beszámolt (a szélsőjobboldali Magyarság egyébként végig Róthként említi az egyébként keresztény labdarúgótÉ). Rott későbbi pályafutását ismerve fel kell tételeznünk, hogy e botrányhoz neki is volt némi köze. Az eset után nyolchetes eltiltást kapott, ám fél év múlva újra fenyíteni kellett, mivel a DVSC elleni mérkőzésük után "pesti strigó"-nak nevezte a játékvezetőt. Persze főként az egyetemisták elleni mérkőzéseken volt elemében Rott, ellenszenve tettekben is megnyilvánult. Vélhetően ő volt az a játékos, akit 1923-ban azért ítéltek háromnapi fogházra, mert felpofozott egy őt szidalmazó egyetemista szurkolót. 1924-ben viszont elvetette a sulykot, mert - ismét az egyetemistákkal vívott mérkőzés után - kétszer is "tettleg inzultálta" a játékvezetőt. Örökre eltiltották, ám 1927 tavaszán visszakapta játékjogát. Állítólag a Bírói Testület azt tervezte, hogy nem fognak bírót küldeni olyan mérkőzésre, ahol Rott pályára lép.
Mint labdarúgó, vélhetően jó útra tért Rott Kálmán. Ám míg 1941-ben az edzősködésbe fogó Procenkó Ferencet díszoklevéllel tüntette ki a labdarúgó-szövetség, addig Rott nézőként is letette névjegyét. 1927 őszén rendezték a Bocskai-Sabaria profi, élvonalbeli labdarúgó-mérkőzést, melyen a közönség agresszíven lépett fel a vendégcsapat játékosai és a bíró ellen. Az egyik néző a szünetben azzal kedveskedett a levonuló játékvezetőnek, hogy: "Sem maga, sem a bíró élve nem mennek le a pályáról." Az illető ráadásul egy bottal meg akarta szúrni a játékvezetőt, amiért a labdarúgó-szövetség egy évre eltiltotta a profi mérkőzések látogatásától. Rott Kálmánt már megint megbüntették...
Nagyon jó ez a kép! Bevallom, fogalmam sem volt, hogy a vonalazás ennyire más volt régen. Az már a régi filmeken is feltűnt, hogy az öt és feles nem téglalap alakú volt. Jól látom, hogy itt nem is tizenhatos van, hanem egy oldalvonaltól oldalvonalig tartó egyenes? Szóval ez az egész azért különös, mert néhány szabály kialakulásával-módosításával nagyon sok cikkben találkoztam már (les, síp, kiállítás, sárga lap, mezek számozása, határbírók, keresztléc, háló, nem lehet szögeket verni a cipőbe, stb.), de a vonalazásról legikább csak annyit olvastam, hogy az utolsó (?) módosítás, a tizenhatos előtti kis terület lekerítésére szolgáló vonal volt (ez nem volt valami szakszerű megfogalmazás).
A következő játékosoknak nincs meg véletlenül a keresztneve? Zárójelben írom, hogy melyik szezonban játszottak Újpesten. Általában kiegészítő emberek voltak, 1-2 meccset játszottak csak
Lehet, sőt valószínű, hogy más csapatoknál (is) meg lehet őket találni...
Ányos (1923-24)
Argyelán (1924-25)
Bácsay (1927-29)
Bluchon (1922-24)
Bölcskey (1923-26)
Csergő (1925-26) - UTE nevelés
Czank (1920-21)
Demecs (1916-17)
Dormos (1940-41) - ő játszott Kispesten, Somogyban, a III. Kerületnél, Szegeden, a Vasasban, majd Újpest után újra a Vasasban. Sőt 1930 körül is volt az Újpest játékosa, csak bajnokit nem játszott
Garamvölgyi (1942-43)
Hermann (1920-21)
Kohn (1918-19)
Kollár (1919-20)
Krajcsovits (1917-18)
Lefkosits (1920-21)
Lenhardt (1923-24), ő kapus volt
Ludwig (1916-17)
Lutz III. (1926-27), ő ismertebb játékos, játszott a III. Kerületben is a következő szezonokban
Markó (1923-26), viszonylag sokat játszott
Moravcsik (1926-27)
Pongrácz (1924-25)
Rosenberger (1920-22)
Schreiber (1916 és 1919)
Szentey (1922-23)
Takács (1921-22) - ilyenből sok lehetett :)
Winer (1918-19) ő is kapus volt. Lehet, hogy már 1912-ben is az UTE kapusa volt, csak Weiner néven...
Zimmer (1924-26) - no és ő is kapus volt
Vastaggal írtam azokat, akikről szerintem 99%, hogy lesz adatod :)
A legelső évekről nincsenek játékos neveid? (1914 előttről). Ha igen, akkor még lenne kérdésem :)
Kösz a fotót! Azon a videon, amit Tempo Vasutas töltött fel is a Tottenham-Sheffield kupa döntőről volt felvételt, de ezen a képen élesebben látszik a felfestés
Egyébként, ha már szóba került, hadd említsem meg, hogy ezen az 1901-es FA kupa döntőn fordult elő először és eddig utoljára, hogy a liga indulása óta egy ligán kívűli csapat nyerte meg a kupát. (a Spurs akkor még nem volt ligacsapat)
A labdarúgó-szövetség felszólitja az egyesületeket,hogy a bajnoki mérkőzésekere a szurkolókat demizsonokkal ne engedjék be.Most,amikor közeledik a hajrá,amugy is feszültebb a hangulat a nézőtéren.
"...Fogl II. Károly (UTE) ellen az eljárást beszünteti és nevezett játékos játékjogát visszaadja. Egyben utasítja az UTE-t, hogy a pályán való rendre a jövőben fokozottabb mértékben ügyeljen fel."
Egyébként ha nem Pozsonyi mesélte a történetet, akkor egyből máshogy hangzott :)
Fogl Karcsi szerint először is a korábbi lengyelországi mérkőzéseiken tragikusan gyenge volt a bíráskodás, ezért erre a meccsre Pozsonyit kérték fel bírónak. Ő viszont nem vállalta. A meccset vezető lengyel bíróra meg azt mondta, hogy "Vojakovszkynál lehetetlenebb bírót még nem láttam a pályán" :) Például volt egy olyan szitu, hogy Schallert, az újpest balösszekötőjét a 16-oson belül felrúgták. A bíró továbbot intett. De annyira ciki volt a szituáció, hogy a lengyel játékosok voltak azok, akik lerakták a labdát a saját büntetőpontjukra, hogy ez tök jogos büntető lett volna.
Szóval a bírói bakik miatt verekedés tört ki a játékosok között. Fogl beszámolója szerint Kelecsényibe szálltak bele hátulról, ekkor tört ki a balhé. Ezután egy másik újpesti játékost pedig felpofozott egy polák :).
Erre a szurkolók berontottak a pályára, és nekiláttak az újpesti játékosok megverésének :) Fogl III. szeme alatt még napok múlva is monokli volt állítólag :) Fogl II. kezére ráugrott egy katona, egy másik pedig bajonettjével döfött felé. (szerencsére keresztül nem szúrta). Valakinek egy szurony sértette fel a kezét.
Azt mondja, hogy a lengyelektől kapott kölcsönkapussal állt fel az UTE erre a meccsre, de a közönség csak hőzöngeni jött ki a meccsre, fogalma sem volt ki az, de mivel lila meze volt, őt is megverték :)
Végül a lengyel bírói kar eltiltotta Vojakovszkyt.
Még felhozza "mentségül", és a krakkói közönség lehordására, hogy korábban a KAC túrája sem volt balhéktól mentes, a kispesti Eisenhoffer például felpofozta a nagyon pártos bírót.
Élmény lehetett a 20-as évek legelején meccsre járni Kelet-Európában :)
Hoppá! Én csak Szekszárdot írtam be a keresőbe. Megvan a Tolna Megyei SE, bár nálam ez is csak egyszer szerepel. 39/40 Délnyugat, Bajai alosztály, 9. hely. 1940-től már volt NBIII is, de szekszárdi már nem szerepelt benne (legfeljebb valami nagyon furfangos neve lehetett, ami még a Tolna Megyei SE-n is túltett).
A kérdés ugyan nem nekem szólt, de utánanéztem, mit tudok Szekszárdról. Sajnos szinte semmit. Olyannyira nem, hogy a 800 gépelt oldalnyi jegyzetemben egyetlen bejegyzés sincs Szekszárdról. Azért a bajnoki szereplésnek utánanéztem. A 20-21-es bajnokságban az egycsoportos délnyugati (Pécs-Baja) bajnokság 5. helyén végzett a Szekszárdi AK. Utána pécsi, kaposvári, bajai alosztályra bontották a kerületet, a 24/25-ösnek pl. ez lett a végeredménye:
Pécsi alosztály 1. Pécsi Bőrgyári TC 2. Nagykanizsai TE 3. Pécsi SC 4. Pécsi Vasutas SK 5. Pécsi AC 6. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC)
Kaposvári alosztály 1. Kaposvári MÁV 2. Nagykanizsai Zrínyi TE 3. Kaposvári Turul 4. Kaposvári Levente
Bajai alosztály 1. Szekszárdi Turul SE 2. Bajai SE 3. Bajai Turul SE 4. Szekszárdi Törekvés 5. Bajai MTE 6. Bácsalmási SC
Később is többnyire ez a két szekszárdi csapat szerepelt a bajai alosztályban, bár tény, hogy a délnyugati regionális bajnokságokról tudok a legkevesebbet. A Törekvés a 30/31-es bajnokságból visszalépett, a Turul pedig pl. a 34/35-ös bajnokságban már a pécsi alosztályban tűnt fel, majd újra a bajaiban. Amikor többosztályos lett az NB - nem találtam szekszárdi csapatot, ergo a negyedosztáyban szerepelhettek. Nyilván volt a Turulon kívül más szekszárdi csapat is, de nyilvánvalóan ez volt a legjobb. Ha a nevéből következtetni lehet a klub ideológiájára, akkor valószínűnek tartom, hogy 45-ben feloszlatthatták.
Ha már Pozsonyi és Újpest. Jöjjön az árnyoldal. (Ezt biztos elküldtem már neked)
Sporthírlap 1921. július 21. Pozsonyi Imre, a Cracovia edzője a Cracovia–UTE (2:1) mérkőzésről. „A sorozatos faultok után, a mérkőzés vége felé, az UTE középfedezet durván – egy bokarugással megerősítve – elfaultolta a lengyel csapat jobbösszekötőjét, ki erre pofonnal felelt. (Az illetőt a lengyel szövetség már azóta hat hónapra eltiltotta a játéktól.) Az UTE középfedezete a pofont azonnal visszaadta, mire a többi játékosok összefutottak, hogy szétválasszák a két felet. Erre a Fogl testvérek egyike 15–20 méter távolságból óriási iramban a tömegbe rohant és páros lábbal a krakkói csapat középfedezetének derekára ugrott, súlyos sérülést ejtve annak veséjén, úgy, hogy kórházba kellett szállítani.”
Rendesen felturbóztad a szöveget.:) Lengyel kolléganőd van (vagy csak nagyon jól tud lengyelül)? Látom, bizonytalan vagy abban, hogy lengyel és spanyol szövetségi kapitány lett volna. Kétségtelen, hogy pl. a Selmeci-könyvben nem szerepel így. Viszont mindkét válogatottat ő kísérte Budapestre. Kérdés, hogy volt-e ekkoriban a két válogatott mellett "igazi" kapitány? Kérdés, hogy esetleg ott is úgy volt-e mint nálunk, hogy a kapitány (pl. egy újságíró) elsősorban válogat, de van egy szövetségi edző, aki az érdemi munkát végzi? Lehet, hogy Pozsonyi szövetségi edző volt? Mint Pozzo mellett Viola?
Mindenesetre elég meggyőző az érved, hogy 1960-ban még élt.
Egyébként Pozsonyi rendkívül népszerű volt Újpesten. 1904-ben egy UTE-vegyescsapatban, mint kölcsönjátékos szerepelt. Ekkor írta egy újpesti lap, hogy „Viszontláttuk a népszerű Pozsonyit, korábbi kapitányt, kit a közönség tüntető tapssal fogadott”
Kapitány alatt azt értik, hogy ő volt az Újpest CSK-ja 1901-ben.
Nekem a kollégám "hevenyészett" módon lefordította! De az, hogy "1932-ben elszegényedve és elfeledve halt meg az USA-ban" tök hülyeség. Van róla fotóm 1960-ból. Úgyhogy nem tudom, ezt miért és hogyan találták ki...
Amúgy nagyjából ugyanez a szöveg van a lengyel Wikipédián is. Írtam is hozzá egy kommentet (megintcsak kollégám segítségével), de választ nem kaptam :(
Igen, de a szöveg úgy indul, hogy "z lewej pierwszy wegierski trenier w Polsce Imre Pozsonyi, w prawej Szkot..." Szóval, hogy balról Pozsonyi Imre, az első magyar tréner Lengyelországban, jobbról a skót..." Viszont Kimpton a Polonia, Pozsonyi a Cracovia edzője volt, és a kis kopaszra fel van hímezve, hogy Cracovia...
"A játékosai hiába igyekeztek vissza kis egyesületeikbe,egy akkori szabály szerint,aki lefelé igazolt,annak egy évet ki kellett hagyni." ... Ez a magyarazat hogy a profi III. ker FC jatekosai miert nem jatszottak sehol a kovetkezo evben."
1926. A Magyar Professzionalista Labdarúgók Szövetsége Általános Rendszabályai III. rész, 32. §. Az a professzionalista játékos, aki amatőr akar lenni, tartozik ezen szándékát az amatőr-zsűrinek és a szövetség intézőbizottságának egyesülete útján bejelenteni. Ha a bejelentéstől számított két éven belül az amatőr-szabályokat meg nem sértette, újra amatőrré nyilvánítandó. Az ilyen játékos amatőrré történt nyilvánításától számított 12 hónapon belül újabb professzionalista szerződést nem köthet.
Ezt hívták visszaamatőrizálásának. Sokan megjárták: elszerződtek profinak, de ha nem váltak be, utána két évig nem játszhattak amatőrként sem. Ezért 1932 nyarán a két éves várakozási időt egy esztendőre csökkentették.
Jól értem, hogy a megszűnő III. ker. FC profi játékosai nem mentek át másik profi klubba, vagy nem lettek a III. ker. TVE amatőr játékosai? (mindkettőt megtehették volna).
Köszi a képet. Tényleg hajlamos volt a kopaszodásra. Különben valóban egyértelmű: a másik fószer elé oda van írva, hogy skót, a kopasz fickó pedig mentében van. :) Köszi még1x! (amúgy a cikkből a "skót" szón kívül semmit nem értek)
Ez egy lengyel karikatúra. Van egy életrajz is mellette, ha tömeges igény jelentkezne, lefordítom.:) A szöveg a karikatúra mellett nem pontos, mert elég egyértelmű, hogy jobboldalon van Pozsonyi. És igen, kopaszodott erősen.
A legidősebb játékos témához. Nem tudok adatokkal szolgálni, de nekem Ray Ferenc nagyon gyanús. Ray szerezte az első bajnoki gólt, de másról is híres. Stobbe Ferencnek, a Sportvilág - civilben építész - szerkesztőjének társa volt Ray Rezső építész. Az ő fia, Ray Ferenc – aki Lausanneban tanult – hozott egy labdát Magyarországra, amit Stobbe 1896 decemberében vitt el a BTC tornacsarnokába. Pár hét múlva pedig megalakult az első, állandó magyar futballcsapat. Ha Ray legalább harmadéves volt ekkoriban, az azt jelenti, hogy 1875 előtt született.
Ha nem a bajnoki részvétel számítana, akkor egyértelműen Iszer Károly lenne a csúcstartó. Ő volt a BTC művezetője, az első csapat tagja, és játszott a BTC-Cricetter meccsen, az első nemzetközi találkozón. 1860-ban született.
Egyébként a BTC-ről két könyv is megjelent (vagyis ennyiről tudok), ha valakit nagyon érdekel a téma, szerintem ott kellene keresni a legidősebb játékost.
1. BTC 1885–1910. (évszám nélkül), Budapest 2. A BTC 40 éves története (1925), Budapest
Olyannyira járt Lengyelországban, hogy szövetségi kapitány volt.:) Egy kis érdekesség: a lengyel válogatott első mérkőzését Budapesten játszotta, 1921. december 18-án. Az utolsót pedig (természetesen 1945 előtt) Varsóban, szintén a magyar válogatottal, 1939. augusztus 27-én, a megszállás előtt pár nappal. A 21-es meccsen a lengyelek kapitánya Pozsonyi volt (25. októberében már mint a spanyol válogatott vezetője tűnt fel Budapesten). És még egy érdekesség vele kapcsolatban: 1923-ban jelent meg az első, magyar ember által írt labdarúgó-szakkönyv külföldön. Pozsonyi Imre: El entrenamiento.
Igen, Pozsonyi és Bodor Ödön is 1-szeres válogatott.
Bodor Újpesti színekben kezdte pályafutását 1900-ban, de 1901-ben már a MUE játékosa volt.
Pozsonyi Imre 1901-ben is az UTE játékosa volt, párhuzamosan a MUE-val. Akkor még két különböző osztályban lehetett kettős igazolása egy játékosnak. Ezt ha jól tudom, a következő szezonra megszűntették, így Pozsonyi az UTÉ-tól búcsúzott el...
Egyébként később az MTK-ban is játszott, az MTK-stílus megteremtőjének tartják, ugyanis sokszor járt Skóciában tanulmányúton, és akkoriban egyedülálló módon minden meccs minden pillanatát végigkommentálta :) Kinek hová kéne állnia, mit kéne csinálnia, stb.
Azután nagyon sikeres edzői pályát futott be. Lengyelországban is járt, volt a Barcelona edzője és az Újpest szakvezetője is. 1963-ban hunyt el.
Mind Pozsonyi, mind Bodor játszott az Újpest történetének első, 1900. április 29-én rendezett mérkőzésén.
Az 1902-es osztrákok elleni meccsen a kezdőtizenegyből Gabrowitz és Hajós Alfréd született 1880 előtt, ergo ketten voltak idősebbek 22 évesnél. Már akkor is a fiatalítás dívott... :)))
Ez az a Pozsonyi Imre, aki az első válogatott meccsen is játszott? Bodor Ödön névvel is volt válogatott labdarúgó. Különben valóban, a századfordulós játékosok nagy része 19-20 éves volt.
Megnéztem, a legrégebben született "ismert" születési dátumú Újpest játékos az 1880-as Pozsonyi Imre (21 éves 1901-ben, az első bajnokságban)
Őt követi az 1882-ben született Bodor Ödön, Neubrand Mihály, Faragó Lajos és Ugró Károly... az 1903-as csapatban ők már nem is szerepeltek, kiöregedtek :)
Hát a Gabrowitz szerintem akár simán lehet az első osztály korelnöke is! Ugyanis a kezdeti években jellemzően rendkívül fiatal játékosok űzték a sportágat. Az UTE 1903-as csapatában például a legfiatalbb játékos 15, a legidősebb mindössze 19 éves volt...
Nem ilyen értelemben értettem, bocsi. Nem volt tiszta a megfogalmazásom: az első osztályban pályára lépett játékosok közül ki született a legkorábban (gondolom valamikor a 19. században). Gabrowitz Emil, 1875-ben született, ő a válogatott labdarúgók körelnöke. Schlosser pedig a legidősebb játékos, aki válogatottban pályára lépett: 1889-ben született és 1927-ben még szerepelt válogatott meccsen (ergo 38 éve). (BOzsik Józsefnél 1927 és 1962 a két dátum).
Sajna ötletem sincsen :( a "nagyok" közül szerintem mindenképpen a 37 éves Szusza és a 38 éves Schlosser volt a legöregebb. De ki tudja, hogy 1936-ban egy Kerület - Somogy meccsen játszott-e egy meccs erejéig egy 50 éves ember, vagy sem...
Tudomásom szerint semmi,a Turul önálló egyesület volt,hatalmas szakosztályokkal,a KAC pedig egyike a legrégebbi somogyi sportegyesületeknek.Valamikor az elsö vhb elött alakult,polgári réteg tömörült köré.1927-ben egyesült a Cseri Petőfi Testedző Egyesülettel(Cser egyik "külvárosa"Kaposvárnak)és felvette a Kaposvári Petőfi Atletikai Club nevet.(KPAC).Ez a KPAC fuzionál a KRSC-vel és ebböl 1935-ben a KRAC.
a fuzio is érdekes,mert a KPAC akkoriban az amatör elsö osztályt vezeti(?) ill.nagyon jól szerepel,de pénze nincs.A Rákóczi ugyahogy stabil.A fuzio ellen mindkét klub tagsága ellenkezik,komoly ellenállás van,de mivel a városi bankok,gyárak,stb csak a fuzio után hajlandok pénzt adni,megtörténik.
Ebben az években szintén a pénz miatt vérzik el a város profi csapata,a Somogy FC.Bár ez utobbit sokan nem kedvelték mert sok játékost vitt el a kis kluboktól,kb 10 évet létezett és katasztrofális pénzügye miatt oszlott fel.A játékosai hiába igyekeztek vissza kis egyesületeikbe,egy akkori szabály szerint,aki lefelé igazolt,annak egy évet ki kellett hagyni.
Igen,a volt Táncsics pályán jelenleg a Rákóczi utánpótlásbázis van,a Bene Ferenc Akadémia.
Volt egy nagyon nagy egyesület is a városban,a Turul,amit a háború után központilag a hatalom betiltott.A napokban megyek a levéltárba,rákeresek a z adataira,nagyon érdekes klub,ha tmegtudok valamit hétvégén feldobom.
Továbbra is keresek csapatképeket(a legtutibb ha nevekkel van) a háboru elötti bajnokságokból,különös tekintettel az elcsatolt területek illetve történelmi nevet viselő csapatokról.(Kassa,szabadka,Nagyvárad ill Attila,bocskay,stb)
Névről ismerős mind, ifjúkori emlékeket ébresztenek. Disznó módon rákerestem a google-on, de egyáltalán nem bántam meg. Itt van róluk egy kis összeállítás: http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/honved_altiszti_folyoirat/a_honved_labdarugo_csapatok_a_nemzeti_bajnoksagban_2
A könyvböl,de mivel sürün járok a helyi levéltárba,a többségét olvastam eredetiben is és ha épp volt még az adott cikkekben olyan adat amit érdekesnek vagy feljegyzésre méltónak tartottam azt kigyüjtöttem.
Kaposvári Kinizsi-Kaposvári Vasas 2:0 gólszerző Ditroi,Avar-ez megyei bajnokság és ezt a meccset késöbb megövta a Vasas Avar jogosulatlan játéka miatt...:)
ki tudja,lehet az öregnek elege lett a bénázásbol,beállt,rugott egy gölt...:)erre megóvják:)
Van egy korabeli cikk(forrás:Somogyi néplap,1954."Miért nincs NB 2-es csapata Kaposvárnak?"-ebben a cikksorozatban Avar leirja,hogy szerinte mik az okai ennek,pl a rendszeres,intenziv edzések hiánya,a játékoselvándorlás,kifogásolja,hogy a szurkolok néhány idösebb játékossal türelmetlenek már,fiatalokat akarnak látni,,holott ő(Avar) még 45 éves korában is játszott.
Zakariás József ezek szerint mindkét budafoki csapatban megfordult: "A Budafoki MTE, a Kábelgyár SC, a Gamma FC, a Budai Barátság SE, a Budai MSE, a MATEOSZ Munkás SE, a Teherfuvar SE, a Budapesti Előre, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó balfedezte." (sportmuzeum.hu) Különben Csordás Lajos is budafoki, itt van eltemetve. Azt sajnos nem tudom, hogy ő játszott e a Budafok csapatában.
48-ban ahogy hazatér azonnal ö lesz az edző,söt valószinüleg játszik is,mert vannak ilyen meccs tudositások:Paks-Rákóczi 0:9 gólszerzök:Avar(4),stb...
Aztán a különbözö kieröszakolt fúziók alatt is ö az edzö(KDSK,ÉDOSZ,Kinizsi)..
(egy konkrét adat a könyvböl:1951 február 25.Avar Istvánt és 75 társa Otsb határozat alapján szakoktató lesz.-igazából nem nagyon tudom ez mit jelenthet,de szvsz amolyan "licenc" lehetett mint most..?)
És egy másik érdekesség.."1951 októberében barátságos mérközésre a városba érkezik a Bp.Kinizsi.(..)A Lázár tanár úr vezényelte fradisták fittyet hányva az akkori "etikettre",zöld-fehér szinekben játszanak."
Akkor a KRAC is már Kinizsi és piros-fehérre változtatja a hatalom a nevet és a szint.
Avar 1954-ben a kaposvári Dózsa edzöje,ez önálló klub,nem a KRAC késöbbi fuziói,átnevezései.1956-ban a forradalom idején a Kinizsi visszaveszi a Rákóczi nevet és a zöld szint ,kirugják az edzöt és ujra Avar vezeti a csapatot.57-ben ujra névváltást eröszakol ki a hatalom,és egy nem tul fényes szezon után Avar felmentését kéri.59-ben ismét ö az edző,60-ban már nem.
Így már stimmel. Csak úgy vettem ki, hogy tulajdonképpen a bajnoki címről döntött a meccs, és ha 43-ban volt, akkor itt a 42-43-as bajnokságról van szó. A 43/44-es idényben négycsoportos volt a másodosztály. Itt a Nyugati csoport végeredménye:
1. MÁVAG 2. Győri ETO 3. Haladás Vasutas SE 4. Kaposvári RAC 5. Alba Regia AK (Székesfehérvár) 6. Soproni VSE 7. Pápai PSC 8. Tatabányai SC 9. URAK 10. MOVE Érsekújvári SE 11. Komáromi AC 12. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC) 13. Felten SC 14. Szombathelyi FC 15. Magyar Pamut SE 16. Tokodi ÜSC
1941-ben érkezik,az emlitett napon.Az idekerüléséröl csak annyi van,hogy megjelent a korabeli Sportban egy kis hir,miszerint Avar visszatért Budapestre(gondolom a bukaresti Rapidból)és a KRAC akkori szakosztályvezetöje többszöri levélváltás után aláirja vele a szerzödést.Az egész családjával leköltözik,lakást kap a cukorgyártól és főállásban ott helyezkedik el.Játékos-edzöként vállalt szerepet.43-ban bevonul és utána nem tudnak róla semmit,késöbb 5 év fogság után,48 öszén jön haza.1977 október 15-én hunyt el.
Amiröl irsz az valoszinü egy évvel korábbi,mert igy ir a Krónika:
"Az együttest a déliböl a nyugati csoportba sorolják át.A bajnoki cimért meg kell küzdeni a Szombathelyi Haladás,Győri ETO,Szombathely FC,Érsekujvár,ARAK,Mávag Bp.,Tokodi USC,Pápai SC,Soproni VSE,DVAC,Magyar Pamut,Tatabányai SC,Komáromi AC,URAK,FSC csapataival."
A bizonyos györi meccs idöpontja pedig 1943 november.A pontos napot nem tudom,de Schlosser november 6-án érkezik Kaposvárra.
Ha minden igaz, akkor valamikor 1927 körül jött létre a Budafok jelenleg is meglévő, Promotor utcai pályája. Ha jól emlékszem a korabeli Nemzeti Sportra, a pályavatón a Ferencváros volt a Budafok ellenfele (talán MK meccs volt?), és 10 ezren zsúfolódtak össze a lelátón. A fából készült részek azonban nem bírták a terhelést, és a lelátó egy része leszakadt. Sokan megsérültek, de senki sem halt meg.
Avarról rengeteg dolog van benne..Többek közt a pontos pillanata is érkezésének.
"Február 14-én,este fél 9-kor mély csend üli meg a Rákóczi öltözöjét,mikor a vezetökkel megjelenik minden idők legnagyobb bombázója,a legenda,Avar Ricsi."
Nagyon megszerették itt és ő is maradt élete végéig,az 5 éves hadifogságból is a pályára jött meg..Volt a Fő utcán egy bördiszmüves boltja is,meg dolgozott a helyi cukorgyárban is mint müszaki rajzoló.
És a Solymosi ideigazolásához is van avar történet...
Hanga János emlékezik:
"Valamennyiünk átköltözése(ti.Nagyváradi AC-böl jött a Rákóczihoz egyszerre Solymosi,Kovács,Záborszky,Hanga,Horotán,Fényes,Szöllösi,) Avar Ricsi ötlete volt.Ö beszélte rá a csapat mecénását,Graumann viktort hogy Nagyváradról erösitsék meg a csapatot.Akkoriban a NAC volt a legjobb magyar csapat,40-50 labdarugóval.Ennyi játékost a háborus odökben nem tudott eltartani a klub,ezért elengedtek minket Kaposvárra.Jómagam Nagybányáról kerültem Nagyváradra,a bajnokcsapatban fél szezont játszottam.De mivel korábban a Nagybánya nem adott ki,fél évre eltiltottak.Ekkor jött Graumann és azt ajánlotta,felmentet,ha aláirok.Igy jöttem a többiek után.Kaposvárról akkor annyit tudtam,valahol Dél-Dunántulon van..De azota ez az otthonom.A nagyváradiak közül csak Solymosi és Kovács béla nem telepedett le itt."
Kösz! Egy újabb sporttörténeti könyv, amiről nem tudtam... A 70-es évekbeli sztorit írd le. Gondolom valami bunda-ügy.
Cserébe kapsz egy kedves kaposvári vonatkozású történetet 1925-ből:
A Pécsi VSK–Bajai SE amatőr bajnoki mérkőzésen a bíró nem adott meg egy szabályosnak vélt gólt a pécsieknek. „A tömeg egyre zúg s már majdnem reménytelennek látszik a helyzet, mikor a rendőrség közbelép s hamarosan rendet teremt. Már amilyennek ez a rend nevezhető. Közben azonban már a tribünön is elcsattant pesti mintára egy pár pofon. Csak azt nem értettük, hogy itt, ahol csakis pécsiek foglaltak helyet a pályán, hogy születhetett a pofon, hisz mindenki a PVSK-nak drukkol. A magyarázatot azonban hamarosan megkaptuk, mert egyszer csak felhangzik a tribün egyik sarkában: – Üsd azt a bitang kaposvárit, az még most is ellenünk drukkol!”
Van egy kis problémám az ETO-Rákóczi sztorival. Az 1942/43-as idényben a másodosztályú bajnokságot öt csoportban rendezték, majd a csoportgyőztesek körmérkőzésen döntötték el, hogy melyik három csapat került fel az NB-be. A problémám az, hogy a Győr és a Kaposvár két csoportban játszott. A két érintett csoport első három helyezettje:
Széchenyi-csoport 1. Győri ETO 2. Szombathelyi FC 3. Érsekújvári SE
Zrínyi-csoport 1. Szegedi Vasutas SE 2. Kaposvári RAC 3. Kábelgyári SC (KÁSC)
Szóval nem értem, hogy a két csapat hogyan játszott egymás ellen tétmeccset?
Solymosi-Schlosser Norbert egyébként 1940/41-ben a BSZKRT-ban, 1941/42-ben a Nagyváradban védett. Ezt követhette a kaposvári kiruccanás, majd 1944 őszén az Újpest játékosa volt. Legközelebb 1946/47-ben, az MTK játékosaként tűnik fel a neve.
Ez sem teljes pályakép sajnos...
Egyébként "Lapát" volt a beceneve, és biztosan kevesen tudjátok, hogy válogatott kosárlabdázó volt!
Jutasi 1983-as Rákóczi Krónikájában megvan irásban is.Még az is,hogy az öregre hazafelé Györből Légrády,az egyik bekk "támad" a legbecsületsértöbb módon..:)
a legnagyobb,világbajnok kaposvári sztori azonban sokkal késöbb,a 70-es évekből van..:)))))))))
Ez a búcsú meccse volt,vagyis nyilván nem számol bele a statisztikáiba.Ugy maradt fenn a történet,hogy a Schlosser búcsúját az Mlsz évek óta húzta,halasztotta,valamiért,erre Slózi bácsi a KRAC hozzájárulását kéri búcsújátékának kaposvári megrendezéséhez.
Erröl a bizonyos Győr elleni meccsröl maradt fenn irott formában megemlékezés,egy akkor játszó kaposvári játékostól,töle idézve:
"..Azzal kezdödött,hogyGyőrben a mérközés elött Schlosser edzönk tört magyarsággal adta meg a taktikát ugy,hogy az ellenfélröl vajmi keveset tudott.a fián kivül senkit nem ismert a csapatunkbol sem.
(..) a három gól után az öreg Slózi szidja a gyerek(Solymosi kapus)anyját,vagyis saját feleségét,immár tökéletes magyarsággal"
Schlosser jóval kevesebbet játszott külföldön. Az Aston Villa grundcsapatban indult a pályafutása, 1906-16 között játszott az FTC-ben, majd 1922-ig az MTK-ban, ekkor a cionista VAC edzője lett (ami azért furcsa, mert abban a klubban kizárólag zsidók szerepeltek, úgy tűnik, az edzők esetében nem voltak ilyen szigorúak). 1923-ban Norvégiába ment ki, 1924-ben a Wisła Krakówba távozott, majd 1925-ben a Wiener AC-ba (itt havi 640 pengőt keresett - 36 évesen -, többet, mint az Amateuréban játszó Konrádok, szóval nagyon jól csengő neve volt). 26-ban a Fradiba tért vissza, majd az 1927/28-as idényben a Budaiba került (tehát a Hariháromba).
Tudja valaki, hogy ki a magyar első osztáyban szereplő játékosok abszolút korelnöke? A válogatott játékosok közül Gabrowitz Emi az első, ezt tudom. (a második Hajós Alfréd)
Micsoda könyvekről tudsz. :) Ezt valami antikváriumban, könyvtárban fel lehet lelni?
Az interneten találtam más köynveket is (pl. Orth és társai, Schlosser Imre és a magyar futball 35 éve, stb. - nem idézem pontosan a címeket), ezeket is érdemes megpróbálni valahogy megszerezni, elolvasni?
Én hallottam beszélni Schlossert egy felvételen, a 100. magyar-osztrák előtt az öltözőben sztorizgatott Puskáséknak. Kicsit furcsán beszélt, ez tény, de ezt inkább betudtam a régies szóhasználatnak, azt nem mondanám, hogy törte volna a magyart
Ezt én nem tudom (bár nem is tőlem kérdezted:)), de azt pl. tudom, hogy Schafferék németül beszéltek otthon. Talán Slózi emlékirataiból is sok minden kiderül (Fél évszázad a futballpályán 1906–1956. Budapest, Sport, 1957)
Ma berámol hármat a Honvédnak, és máris közelebb van az áhított top10-hez! :D (különben személyes vélemény, nem nagy kedvencem Kovács Zolit, de a mai focinkban minden tiszteletet megérdemel az ilyen szintű klubhűsége - a maiak közül még Lipcsei (gólok, meccsek), Kenesei (gólok), és Illés (meccsek, gólok) tűnik fel nagymúltú fővárosi klub "öröklistájában")
Avar katona volt,amikor behivták,schlosser lett az edző.Pont egy NB1-be jutásért küzdő Rákóczinál,akik két ponttal vezették a bajnokságot,1943-ban.Győrbe utaztak,ahol 2:2 félidő után,5:2-re nyert az ETO.Elég nagy botrány volt,mert a győri 3 gólt a kapusunk,solymosi gyakorlatilag beengedte.Hazafelé meg a csapat lebuktatta a két Slózit,mert gyanusan átzsirosodott egy pakkjuk,amiböl 16 kiló szalonna került elö...A fennmaradz memoárok szerint a magyarul törve beszélő öreg Slózi érezhette a baklövését,mert az öt vérig sértő és rátámadó KRAC játékosok ellen nem kért fegyelmit a klubtól.a poén az,hogy a KRAC akkori főtámogatója egy hatalmas húsgyár igazgatója volt..neki nyilván 16 tonna szalonnát is megért volna az NB1:))
Késöbb volt még egy olyan eset,hogy az mlsz nem adott engedélyt Schlossernek tovább edzösködnie Kaposváron,mert nem volt semmilyen edzöi képesitése,és lejárt a neki szánt türelmi idö.Ekkor igazolt el Solymosi kapus is egy fövárosi klubba,mert az örege sem maradt...
Schlosser legutolsó mérközése illetve búcsúmeccse a Kaposvári Rákóczi AC-ban-igaz Kaposvár válogatott néven-a magyar katonaválogatott ellen volt,1944 július 9.-én.
Gólt nem rúgott,4:2-re nyert a válogatott(Sárosi dr-al,Tánczossal,Deákkal,stb).A KRAC kapuját Solymosi,Schlosser fia védte.
Különben a legszínvonalasabb lista mindkét esetben az Újpesté. 100 rúgott góllal és több, mint 300 lejátszott meccsel lehet felkerülni. Kovács Zoltán 89-nél tart, ha jól számoltam.
A könyvben Várnai a 9. és P. Szabó Gábor a 10. helyezett, 97 góllal. Valószínűleg a megoldás, amit mondtál, hogy csak 1926-tól számolták (profibajnokság)...
A futball '94 évkönyvben megjelentették az akkori 16 élvonalbeli csapat "örökranglistáját" NB1-ben lejátszott mérkőzések és szerzett gólok tekintetében a legjobb 10 játékost szerepeltetve a listán. Schlosser sem a Fradi, sem az MTK legjobb gólszerzői között nincs, holott vagy 6x gólkirály. Mindkét csapatnál 70 gól körül ért el a 10. legeredményesebb játékos. Igazából nem értem, hogy Schlosser miért hiányzik (a könyv elég megbízhatónak tűnik)? Más elsőosztályú csapatban nem játszott itthon, tudtommal.
Minden elismerésem a gyűjteményért és a kutató-munkáért! Esetleg 22. kerületi csapatok is szerepelnek a gyűjteményedben? Leginkább a Budafok érdekelne... Főként a II. vh előtti korszak. (Esetleg Nagytétény, Budatétény, netán Gamma?).
Egyébként a félkörön kívül még elvileg volt egy alapvonallal párhuzamos vonal is, ami a két oldalvonalat összekötötte. Mintha a 16-os vonalát tovább húzták volna. Ez meg valahogy a lesszabályban vett részt...
Kifogyhatatlan kérdéseim közül újabb hármat feltennék :)
Tamássy István dr. pályafutását szeretném "feltérképezni".
Bár 1911-ben született, mindössze 1933 és 1937 között van róla adat az első osztályból! 1933 és 36 között az Újpest, 36/37-ben a III. Kerületben játszott. Még annyit tudunk róla, hogy elméletileg a MAFC színeiben, 1926-ban lett igazolt játékos.
Több különlegesség is van vele kapcsolatban. Először is mindenhol nagyon jó játékosként tüntetik fel, holott alig játszott. Újpesten három szezon alatt összesen 26 meccse volt. A "csúcsidényében", 1934/35-ben játszott 12 meccset...
Aztán annak ellenére, hogy keveset játszott, kétszer is bekerült a válogatottba. Sőt, az egésznek a non plus ultrája az az, hogy nem csak a válogatottba, hanem az 1934-es VB-re kiutazó keretbe is bekerült! Mindössze 11 bajnoki és egy év első osztályú szereplés tapasztalatával! Ezt meg hogy csinálta? :)
Aztán pedig 26 évesen, hirtelen és nyomtalanul eltűnt az első osztályból. Már megintcsak érdekelne: ezt meg hogy csinálta? A III. Kerület játékostemető volt? Kármán mellett már ő is hiányzik az 1936/37-es, az óbudaiak számára kiesést jelentő szezon után...
Külföldi csapatoknál sem találom a nevét...
Hogy nem halt meg, az szinte biztos. Ha jól emlékszem, a Deák Bambáról szóló könyvben szerepel a neve 1943-44 környékén, mint valami MLSZ funkci.
A következő "áldozat" is szélső lesz.
Az 1919-es születésű Németh Antal az Újpest saját nevelésű játékosa volt. 1940 és 1942 között szerepelt lila-fehérben, majd a Vasashoz került. Az Angyalföldieknél kiteljesedett pályafutása. Míg az Újpestnél csak abszolút kiegésztő ember volt, alig jutott szóhoz, addig a Vasasban alapember, és 1943-ban, egy találkozón válogatott is lett!
Csakhogy erről a szépen induló pályafutásról 1944 után semmilyen adat sincsen... 25 évesen visszavonult volna? Esetleg meghalt a háborúban? Vagy mi történhetett vele? Nem találkoztam a nevével egyetlen első osztályú csapatnál sem 1944 után...
Ő is egészen bizonyosan nem futballozott külföldön.
És ugyanez a helyzet egy harmadik tehetséges szélsővel, Pozsonyi Ignáccal is. Ő 1941-ben a Tokodi ÜSC első osztályú csapatából került Újpestre. 1944-ig szerepelt lilában, és ő nem kiegészítő, hanem alapember volt. 1944 őszén még játszott, viszont 1945 tavaszán már se híre, se hamva egyetlen első osztályú csapatban sem...
Pedig mindössze 22 éves volt ekkor, ontotta a gólokat... szóval nagyon jó kis futballista lehetett volna belőle.
A XX. század eleji angol filmek közül a Tottenham-Sheffield meccsen a felvétel kb 10. másodpercétől a végéig úgy látszik, mintha az ötös előtt fel lenne festve egy félkör, ugyanúgy, mint manapság a 16osnál. Rosszul láttom? Vagy ha nem, akkor lehet tudni, hogy ez a félkör mi célt szolgált?
Berecz és Turay: az előző idényben még a Bocskaiban játszottak, a klub megszűnése után mentek a DIMÁVAG-ba, illetve a Gammába. Turay a "nagy" Turay öccse volt, így a becenevét is örökölte, ő volt a "kis suttyó". Egyébként Turay (aki még egy filmben is szerepelt) onnan kapta a suttyó nevet, hogy Angyalföldön, ahol felnőtt (bár Egerben született), így nevezték a rendőrt. (Mit mondjak, ritka hülye becenév:))
Földessy: a 25 éves könyv sokkal jobb, mint a 60 éves. Ráadásul vagy 600 oldal, szóval nagyon adatgazdag. Sajnos megvenni gyakorlatilag lehetetlen. Lg is vadássza, ha jól emlékszem.
OFF Ehhez egy adalék: nyolc éve vagyok az OSZK törzsvendége, és sajnos az elmúlt két évben brutálisan elszaladtak az árak. A mikorfilmolvasóban volt fejlesztés, most már könnyebb fotózni, de már pár oldalt is meg kell gondolni. Viszont a Nemzeti Sport szabadpolcos, és ez nagy előny. Amúgy kb. 60 tekercs a 45 előtti anyag, legalábbis úgy emlékszem. Már vagy kétszer végigtekertem:)
sjose-t és a többieket is "tesztelném" egy kérdéssel, amire én még nem találtam választ. :)
Újpesten - legalábbis ha minden igaz - két Kármán József nevű futballista rúgta a bőrt. Ráadásul nem is nagy időkülönbséggel.
Ők lennének azok:
Kármán József (1910-ben született)
1930/31: Újpest
1931 ősz: Újpest 1932 tavasz: Somogy 1932/33: III. Ker 1933/34: III. Ker. 1934/35: III. Ker 1935/36: III. Ker 1936/37: III. Ker. (kiesés)
1932-ben és 1933-ban U ill. B válogatott is volt. Egyébként jobbösszekötőként szerepelt.
Kármán József (1914. október 9.)
1929-36: URAK
1936-39: UTE amatőr
1939-44: Újpest felnőtt
Fedezetként játszott.
A kérdésem pedig az, hogy vajon két különböző, vagy két azonos játékosról van-e szó? Ugyanis nem tűnik egy túl gyakori névnek, viszont a dátumok közötti különbség meg azt indolkolja, hogy mégsem azonos a két ember...
Én kezdetben azonosnak vettem őket, és csak amikor megtaláltam a "második" Kármán születési dátumát, és korábbi csapatait, akkor választottam szét őket.
Gondoltam mindenre. Keresztnevek keverésére, hibás születési dátumra... de nem lettem okosabb...
Esetleg az "első" Kármánról nincs meg valakinek, hogy 1937 és 1944 között hol játszott? Az NB1-ben valószínüleg nem... esetleg maradt Óbudán?
Az MTK könyvekhez csak nagyon futólag volt szerencsém, így nem tudok vélemény nyilvánítani. A többiben természetesen abszolúte egyetértünk - ahogy ezt korábban már megbeszéltük!
Két dolgot külön kell választani. Az egyik, hogy statisztikailag milyen alaposan dolgozzák fel egy klub történetét. Ebben az Újpestről nagyon jó anyag van. A másik, hogy vannak-e olyan könyvek, amelyekből az eredményeken túl a klub társadalmi beágyazottságát is meg tudjuk ismerni. Ebből a szempontból az Újpest-könyvek nagyon gyengék, az MTK viszont ebben erős. A klubról megjelent négy (vagy öt?) könyv közül az első (Fodor Henrik, 1913) nagyon jó, de a 75 éves évfordulóra megjelent kiadvány is egészen jó. Mindenesetre a mai napig megjelent legjobb futballtörténeti könyv szerintem Földessy János 26-os kötete, a 25 éves a magyar labdarúgás és az MLSZ. Akinek van rálátása a sporttörténeti irodalomra, szerintem egyetért ezzel.
Én szerintem viszont az UTE dokumentáltsága tragikusan gyenge, és ráadásul rendkívül régiek a meglévő könyvek (kivétel nélkül minden megvan természetesen).
Szerintem a Vasas és az MTK is jócskán előttünk jár a klubtörténeti kutatásban... sajnos...
1926 és 1935 között a következőképpen szerepelt az UTE amatőr csapata a Blasz amatőr I. osztályú bajnokságaiban:
1926-27:
Springer csoport, 3. helyezett
1927-28:
Springer csoport, 9. helyezett
1928-29:
Springer csoport, 2. helyezett
1929-30:
6. helyezett (egységes első osztály!)
1930-31:
5. helyezett
1931-32:
7. helyezett
1932-33:
5. helyezett
1933-34:
Pártos csoport, 2. helyezett
1934-35:
Bíró-csoport, 1. helyezett. Majd következett a már idézett országos amatőr bajnoki döntő az SBTC ellen. Érdekesség, hogy a kiírás szerint a Nemzeti Bajnokság kiírása miatt a BLASZ 1. helyezettje a Nemzeti Bajnokság I. osztályába jutott volna. Ám mivel az UTE profi csapata, az Újpest FC már ott szerepelt (ráadásul szintén bajnok lett, a klub 50. éves jubíleumán), ezért az NB-be a második helyezett Törekvés került. Ekkor is adminisztratív okokból nem került fel az UTE amatőr.
Az UTE a következő játékosokat adta a BLASZ válogatottba 1926 és 1935 között:
Alscher Ödön, Balló Jenő, Futó Gyula, Gyárfás Béla, Kállai Lipót, Kolozsvári Gyula, Kulcsár Béla, Mersva Károly, Müller Pál, Neumann György, Schweitzer József, Szalay Antal, Wachsmann György, Wilhelm II. Ferenc.
Az országos amatőr válogatottban szerepelt egykori UTE játékosok:
Kállai Lipót, Szalay Antal, Tunyoghy Gyula
Egyébként a már az 1935-ös országos döntőben is szereplő Kolozsvári Gyula bár az első csapatnál sohasem játszott, figyelemre méltó edzői pályát futott be. A 30-as évek végétől a 70-es évekig nevelte a gyerekeket az Újpest utánpótlás edzőjeként. Ha összeszámolnánk, biztosan legalább 100 később NB1-es futballistává lett játékos került ki a kezei közül. Továbbá 1954-ben, 17 mérkőzés erejéig az Újpest felnőtt csapatának is az edzője volt. Fia, ifj. Kolozsvári Gyula szintén évtizedekig dolgozott Újpesten utánpótlásedzőként.
Egy kis érdekesség a végére: 1927 és 1931 között egyébként folyamatosan a Dérivel, Pusztaival felálló Törekvés volt a BLASZ bajnoka!
Valami eszméletlen módon irigyellek :) És egyben gratulálok is a gyűjteményedhez!
Én egyelőre csak az Újpesti futball első 10 évében megjelent minden újságcikkel tudok büszkélkedni (1899-1908). De remélem, idővel sikerül bővíteni a kincseket :)
Konkrétan ezeket a klubokról összeírt dolgokat honnan szerezted? Könyvből, vagy Magad szedted össze?
Zsengellér elméletileg tényleg a második legjobb góllövője a magyar bajnokságnak! Ám néha harmadik helyre sorolják, ez esetben Schlosser előzi meg. Hogy miért? Általában vita van Schlosser góljai számáról. Bár bizonyosan nem tudom, ám sejtem, hogy azért, mert egyes statisztikák beszámítják, mások meg nem számítják be az 1914 és 1916 között, különböző bajnokságokban (hadi kupa, Auguszta serleg, stb.) szerzett góljait.
Hello ! megmondom oszinten nem tudom . Kb. 3-4- eve voltam utoljara a Nepfurdo utcaban, 2 eve Angliaban elek. nezz ki egy Pestlorinc kezimeccsre ,vagy hivd fel az ELMUt, s probald meg ott. Mikor a Tromos 70 eves volt,1992-ben,kiadtak egy szep albumot,amiben magarol a cegrol,ill a sportegyesuletrol is sok adat es kep talalhato.szerintem meg van nekik. Megegyszer KOSZONOM.
minden !! KOSZONOM !!! Ugy 1981-tol vagom,onnantol kezdve 10 even at a Tromosban kezilabdaztam,s igy sok focimeccset is megneztem,hol BLASZ I.,Hol BLASZ II,majd NB III.Aztan a gyoker nemetek kinyirtak nem csak a focit,hanem a kezilabdat is. O.K. van most a Pestlorinc-Elektromos,de az mar nem u.az ... A ,,hoskorrol2 nem sokat tudok. max. a focitribun alatti oltozofolyoso tabloit nezegettem ... Koszonom !!!!!!!!!!!!!!!!
Megnéztem a jegyzeteimet, néhány dolgot találtam az Elektromosról.
1. Sporthírlap 1936. július 8. Cikk az Elektromosról. A bordó-sárga klub 1927-től működik (bár 1922-ben alapították). 2000 tagja van, mind az Elektromos Művek alkalmazottja, 400-an sportolnak, közülük 150-160 futballista. 1928-ig a cégligában indult, 1928 őszén a BLASZ IV. osztályában játszott, három év alatt az I. osztályban kötött ki. 1936 őszétől a Nemzeti Bajnokság résztvevője.
2. Az első villanyfényes meccs Magyarországon: 1939. június 14. Budapest–Brüsszel. Elektromos pálya, Latorca utca. Másnap az első villanyfényes bajnoki: Elektromos-WMFC
3. 1939. júniusában, miután felfüggesztették az MLSZ autonómiáját, és megalakult az új vezetőség, az NB ügyvezetőjének és szövetségi kapitánynak vitéz Ginzery Dénest nevezték ki. Ginzery korábban a MAFC és a BTC kapusa volt, kinevezése előtt pedig az Elektromos egyik vezetője volt.
4. Egy balhé a Latorca utcában: Nemzeti Sport 1942. november 9. Botrány miatt félbeszakadt az Elektromos - Ferencváros mérkőzés (2:1-es ferencvárosi vezetés után két 11-est kapott az Elektromos). A második félidőben a ferencvárosi szektorból követ dobtak a pályára s a bírót valaki megütötte. A rendőrség nem tudta kiüríteni a stadiont, ezért a bíró lefújta a mérkőzést.
5. Végül a nézőszámról: Csapatok nézőszámai az 1941/42-es bajnoki idényben (Sporthírlap 1942. július 18.) Ferencváros 148000 Újpest 117000 Csepel 85500 DIMÁVAG 62600 Kispest 59500 Gamma 48200 Újvidék 46500 Nagyvárad 45100 Kolozsvár 42800 Szeged 39000 Lampart 36700 Szolnok 34100 Elektromos 32300 MÁVAG 31300 SBTC 28200 Szegedi VSE 28000
Utánanézek, de most egy érdekes kimutatás. A legeredményesebb gólszerzők a világon, idényenként: http://www.rsssf.com/miscellaneous/worldtops.html#high
Engem nagyon érdekelne, de érdemben keveset tudok hozzászólni. :) A futball '94 évkönyvben Zsengellér Gyulához a következő statisztikák találhatók (mint újpesti játékos, a salgótarjáni idény(ek) nincsenek benne): 302 meccs, 368 gól.
Van egy erős gyanúm, hogy minden idők második legeredményesebb NB1-es góllövője, Szusza Ferenc után. (Sárosi dr. 349 gólt rúgott a Fradi színeiben, Schlosserről nem tudok semmit, sajnos).
Udv ! most leltem meg ezt az oldalt . Engem elsosorban a VASAS es az Elektromos erdekelne . Ha vannak infoid ,ill nehany 5leted,hol kereshetnek dolgokat e ket csapattal kapcsolatban ,kerlek tudasd . Koszonom
Üdv itt! Jók ezek a klubtörténeti összegzések (egyébként hány ilyet írtál?).
Az Attila névválasztásához egy kis érdekesség. Amikor 1926-ban bevezették a profizmust, a hivatásos klubok tulajdonképpen nem teljesen önálló szervezetként, hanem egy-egy klub profi labdarúgó-szakosztályaként alakultak meg (Hungária-MTK, Újpest-UTE, Ferencváros-FTC). Így volt ez vidéken is, a Sabaria tk. a Szombathelyi AK-ból, a Bástya a Szegedi AK-ból alakult. A debreceni Bocskai viszont a DVSC-től függetlenül jött létre, és sokáig azt hittem, hogy a miskolci Attila is független volt. Pedig nem. A húszas években hét miskolci klub játszott az északi kerületi bajnokság miskolci alosztályában: a vasgyári munkások klubja (DVTK), ugyanitt a tisztviselők csapata, a DAC, a munkások (MMTE), a vasutasok (MVSC), a kereskedelmi alkalmazottak csapata (MKASE) - ők többnyire az első osztályban szerepeltek, két kisebb klub - a MASC és a MAK (Miskolci Atlétikai Klub) - pedig a másodosztályban. A meglepetés erejével hatott, amikor a NS 1926. augusztus 1-i számában azzal a hírrel találkoztam, hogy az Attila a MAK keretében alakult (hisz ez a kis egylet egy évvel korábban az "amatőr-táborhoz" csatlakozott). Viszont a név egyértelműen mutatja, hogy az Attila bizony a Miskolci Atlétikai Klubból "nőtt ki". Az Attila teljes neve ugyanis Miskolci Attila Kör volt - vagyis MAK... Egyébként egy évvel később megalakult Miskolc második profi klubja, a Szemere. Ezt az egyesületet az MMTE-n belül szervezték, az 1927/28-ban létehozott profi B/2 liga nyolcadik helyén végzett. Ekkor azonban kiderült, hogy az országnak kicsit sok a háromosztályos profi liga, a Szemerét is a megszűnő csapatok között találjuk.
Pokorny egyébként csak spiccel tudott rúgni.:) (Hoppe László 1970: Labdarúgó bajnokságaink 1901–1969.) Ugyanitt írja a szerző Pokorny stílusáról: „Úgy rontott előre, hogy mindenen és mindenkin keresztülgázolt, és amint lehetett, kapura lőtt.” Szóval a kick and rish stílus tipikus képviselője volt.
Nem tudom hol született. De ha semmi más köze nem volt Budatétényhez, akkor feltételezem, ott születhetett (Zárójelben: öt évig, 1992-97 között laktam a pálya szomszédságában - a nagytétényi úti kollégiumban - és amikor négy éve a pályán jártam, kellemes meglepetésként ért, hogy milyen szépen felújították a sporttelepet. Budafok meccsekre is kimentem néha, nagyon kellemes miliője van a pályának - mint ahogy az egész kerületnek.)
Pokorny Józsefről esetleg tudod, hol született? A Budatétényi SE sporttelepét most Pokorny József Sporttelepnek hívták. Biztos tudjátok, de tagja volt az első válogatott csapatnak és ő volt az első, aki két gólt szerzett válogatott meccsen.
1929-ben jelent meg Ujvári Péter szerkesztésében a Zsidó Lexikon. Összegyűjtötték azokat a zsidó származású játékosokat, akik 1929-ig legalább öt válogatott meccsen játszottak. Ők azok: Bródy Sándor (17), Bíró Gyula (35), Eisenhoffer József (8), Blum Zoltán (40), Braun József (27), Feldmann Gyula (11), Fischer Lajos (10), Guttmann Béla (5), Kürschner Dóri (5), Kertész II. Vilmos (50), Kertész III. Adolf (11), Knapp Miksa (8), Mandl Gyula (16), Molnár György (25), Nádler Henrik (6), Révész Béla (8), Rázsó Izidor (5), Sebestyén Béla (24), Szendrő Oszkár (13), Tauszig Imre (5), Vágó Antal (17), Weisz Ferenc (17), Weisz Árpád (5).
A lexikon szerint rajtuk kívül 31 zsidó játékos szerepelt a válogatottban (köztük az egyszeres válogatott olimpiai bajnok, Guttmann Arnold, ismertebb nevén Hajós Alfréd)
Nálam itt a könyv, és majdnem igazad van. Azért majdnem, mert Horváth játszott egy válogatott meccsen, 1926-ban. De itt be is fejeződött válogatottbéli pályafutása.
Volt egy Horváth László nevű játékos, aki a III. kerületben játszott és az 1926-27-es bajnokságban gólkirály lett 14 góllal. (futball '95 labdarúgó évkönyv szerint)... Nincs nálam az Alberttől Zsákig könyv, ugyanakkor ha emlékezetem nem csal, ő sem volt válogatott. De ebben egyáltalán nem vagyok biztos.
Szia! Ha az egyiptomi csapás érdekel, a legjobb helyen keresgélsz.:) Tavaly novemberben megírtam a sztorit, innen leszedheted a szkennelt verziót (nem hosszú, 7000 betű): http://www.sendspace.com/file/r1o1t9
Nagyon örülök, hogy pár nappal ezelőtt rátaláltam erre a topicra, igyekszem egy darabig életben tartani (magyarán: minden nap írni bele valamit), feltételezem ugyanis, hogy szétszóródva a DK-ban vagyunk páran, akiket érdekel a futball múltja. Ha néhány ilyen ember ideszokna, szerintem a sztorizgatáson túl kölcsönös segítségnyújtásra is sor kerülhetne. Aztán persze lehet, hogy hamarosan újra elsüllyed a topic. Egy szó mint száz: látogass el ide máskor is! Illetve: szerintem mind az időkorlátot, mint mind a földrajzi határokat nyugodtan zárójelbe lehet tenni, ha bármi érdekességgel tudsz szolgálni akár a háború utáni focival kapcsolatban, nyugodtan oszd meg.
Sajnos én nem igazán ismerem az 50-es évek előtti magyar (és világ) labdarúgását. Csak a 38-as vb döntő, iletve néhány név amit ismerek.
Ettőklfüggetlenül lenne egy kérdésem. Az első magyar "futballmohácsról", az 1924-es Egyiptom - Magyarország 3 - 0-ról letudnátok írni néhány érdekességet? Többek között mi is történt, mekkora volt a blamázs, mik voltak a következmények? Előre is köszönöm!
Az újpesti grundok kimaradtak, mert az nem volt Budapest:) (Róluk külön fejezet volt, de nem írtam be) Nyilván a pesti és budai grundokon is többen fociztak mint felsoroltak, a Sporthírlap csak ennyit írt. A kispestieket meg sem említette, ki gondolta 1944-ben, hogy a kispesti grundon micsoda futballisták nőttek fel a 30-as évek végén. Sárosi: tudomásom szerint 1938-ban a Vázsonyi-féle Magyar Demokrata Párt akarta indítani a választásokon. Ebből nem lett semmi, az viszont biztos, hogy azok az emberek, akik az ilyen pártokhoz közel álltak, a cikk megjelenésekor börtönben csücsültek. Lehet, hogy ezért nem írták a listára Sárosit? Ez persze csak kombinálás, konkrétan nem tudom, mi volt Sárosival ekkoriban, lehet, hogy ehhez semmi köze. Ehhez meg kellene nézni a korabeli lapokat, hogy foglalkoztak-e ekkoriban Gyurkával. De én pl. a Konrád és a Kertész fivéreket, Molnár Györgyöt, Braun Csibit, vagy Blumot hiányoltam, bár az is igaz, hogy a felsoroltak többsége a harmincas években rúgta a bőrt. Node nem akarom tovább kombinálni a dolgokat, lehet, hogy semmiféle politikai háttér nincs a dolog mögött.
úgy tudom, Sárosi szerb származású (Stefancsics) de magyarosodott, polgári családból származik, vagyis 1944 körül ez volt a lehető legjobb ómen :) Nem hinném, hogy politikai okok lennének.
El tudom képzelni, hogy az az ok, hogy Sárosi már egészen fiatalon "hivatalos keretek között" focizott, vagyis a KISOK bajnokságban, az FTC utánpótlásban stb. Nem pedig a grund "termelte ki".
Aztán lehet, hogy rosszul kombinálok...
Egyébként az újpesti grundokon is nagyságrendekkel több gyerek focizott. Jávor Pál, Futó Gyula, Szalay Antal, Seres Gyula vagy Ádám Sándor, Kállai Lipót,, Kis-Kalkusz Károly vagy a későbbiek közül Szusza Ferenc, Várhidi Pál, Várnai Lajos is újpesti gyerek, vagyis újpesti grundokon fociztak!
Jánosi Béla és Kalmár Jenő szerepelt már. Jöjjenek a többiek :)
Jenőfi "Csonti" Jenő például angyalföldi "gyerek" volt, de a Salgótarján színeiben futott be. Innen visszatért Angyalföldre, a Vasashoz, ahol 1942/43-ben magyar gólkirály lett (Zsengellérrel holtversenyben), 26 góllal. Feltűnően vékony "rosszultáplált" játékos volt, és ha jól tudom, fiatalon elhunyt.
Egyébként Takács II. után ő volt a második Vasasból kikerült gólkirály, és Manno Miltiádész után (ha jól tudom) a második gólkirály, aki soha sem szerepelt a magyar válogatottban!
Ez fejből ment, remélem, valaki utánanéz a dolgoknak és kibővíti :)
Sok szó esik manapság arról, hogy a régi futballnagyságok kinevelésében mekkora szerepe volt a grundoknak. Nézzük, hol voltak ezek Budapesten, és kiket "adtak" a magyar futballnak.
PEST 1. Testvériség pálya környéke (a Testvériség, a BAK, és a TLK bázisa). 2. Millenáris környéke (BTC, BSE bázisa) 3. „Rajcsur”, az egyik legnagyobb grund Angyalföldön, a Lehel út – Hun utca – Fóti út – Aréna út által határolt területen. Elsősorban a Vasasba kerültek innen játékosok. Itt focizott: Schaffer, Frontz Döme, Stecovits, Jeszmás, Orth, Háda, Lázár, Kiss Gábor, Molnár Ignác, Sas, Jenőfi Jenő, Turay, Hirzer. 4. Stefánia út – Ilka (Nürnberg) utca: a BAK és a Typographia bázisa 5. „Fáskör” (Városliget) itt "nőtt fel" Jánosi Béla, Cseh I., Cseh II., Rökk 6. „Mesterséges” (Városliget) 7. Almássy tér és Hunyadi tér: „tagságuk” gyakran keveredett: Kiss György, Bihámy-fivérek, Odry, stb. 8. „Csumbuj” A Százados út végénél, Zugló és Ferencváros találkozásánál. Itt játszott: Tomecskó, Kozma, a három Rémay-testvér 9. Haller tér. A két Lyka, Kalmár Jenő 10. Petőfi tér. Főleg villanygyújtás után játszottak (nem volt csősz – a grundok központi figurája). Itt játszott Schlosser.
BUDA 11. Lágymányos (MAFC pálya mellett.) Pl. Zsák 12. Avar – Csörsz – Táltos utca. A Déli vasút környékén lakú fiúk jártak ide, de nem rongy, hanem gumilabdával játszottak. pl. Hóri (Budai 11, majd Újpest), Toldi Géza
Forrás: a Sporthírlap cikksorozata a grundokról (1944. április 29. – 1944. június 17. között)
Megjegyzés: gondolom a lágymányosi grundon focizott Sárosi is, hiszen a Budafoki út 10. alatt lakott, és életrajzi könyvében (Rongylabdával kezdtem) azt írta, hogy a grundon azt próbálták gyakorolni, amit a MAFC pályán láttak. A cikkben én nem láttam (nem vettem észre??), hogy utaltak volna arra, hogy Sárosi is itt játszott. Talán a könyvében írt róla, de ez most nincs nálam. Ha kimaradt a cikkből, akkor könnyen el tudom képzelni, hogy ennek politikai oka volt (pl. a listán én egyetlen közismerten zsidó játékost találtam - Sast - feltételezem, ez sem véletlen).
A 30-as VB-döntő. Többször mutatják a szurkolókat is, márcsak ezért is érdemes megnézni (egyáltalán nem látszik rajtuk, hogy 900 revolvert szedtek el a meccs előtt a nézőktől). Bár, a felvételek egy része a kapu mögötti lelátóról készült, és látszik, hogy ez a szektor a pályától egy magas kerítéssel van elválasztva, ami azért jelzi, hogy a dél-amerikai drukkerek már ekkor sem higgadtságukról voltak híresek.
Igen, a könyv azt is írja, hogy ő az egyetlen, aki 4 különböző országban volt szövetségi kapitány. Igazad van, ebből a kiadványból is sokat meg lehet tudni erről a korról. Több fénykép is van benn.
A Kalandozó Magyar Labdarúgók c. könyvből is rengeteg minden kiderül... az is hiánypótló, fantasztikus alkotás!
Mészáros például vagy 6 országban volt edző (Iránban szövetségi kapitány is). Guatemalában, Mexikóban, Hondurason, Portugáliában például...
Legalábbis a könyv szerint.
Vagy ha már Mexikó: tud valaki bármit is Fekete Árpádról, aki a 40-es évek elején játszott az Újpestben néhány bajnokit, majd román, olasz, francia, amerikai és mexikói gárdákban szerepelt. Majd Mexikóban megragadt, és edzőként nemzeti hős lett: többszörös bajnok, szövetségi kapitány. Talán a Guadalajara történetének egyik legnagyobb edzője...
Ez az a könyv, a szerző gondolom nagyváradi újságíró.
Érdekes, hogy ha jól emlékszem, sem évszám, sem a kiadó neve nem szerepel a könyvben. A még élő/már elhunyt játékosokból, illetve a jelenre utaló minimális részletekből 1988-90 közötti, romániai kiadásnak tippelném...
Innen letölthető a 38-as vb-döntő összefoglalója: http://www.sendspace.com/file/ttdxyq Az avi fájl mellett található egy srt kiterjesztésű feliratfájl is. A döntőt Rava kommentálja olaszul, a felirat angol nyelvű. (Aki nem ismeri: a videónak és a feliratfájlnak egy könyvtárban kell lennie, és a nevüknek meg kell egyeznie. Ha nem jeleníti meg a media player a feliratot, akkor telepíteni kell a vobsub programot) 30 és 98 között az összes döntőről van ilyen kis videóm, felrakhatom őket.
Van egy könyvem, ami a Nagyváradi AC csapatának történetét dolgozza fel. Az 1943-ig tartó időszakot csak nagyobb vonalakban, de a bajnoki címes szezont elég részletesen...
A csapat egykori tagjairól is oldalakat írnak, egészen jó kis könyv.
Gondoltam megemlítem, mint érdekességet :)
Ezzel kapcsolatban egy kérdésem is van: Tóth III. Mátyás, az Újpest, a Phöbus, a Nagyvárad és a Vasas egykori balszélsője ha jól tudom, Svédországba került ki a svéd trónörökösön keresztül úgy 1950 vagy 1951 környékén.
Nem tudjátok véletlenül, hogy él-e még? Ha igen, akkor tutira Svédországban él...
Ha minden igaz, akkor 2000 körül még 100%, hogy élt.
Nadie se olvida, Platko, no, nadie, nadie, nadie, oso rubio de Hungría.
Ni el mar, que frente a ti saltaba sin poder defenderte. Ni la lluvia. Ni el viento, que era el que más rugía.
Ni el mar, ni el viento, Platko, rubio Platko de sangre, guardameta en el polvo pararrayos.
No nadie, nadie, nadie.
Camisetas azules y blancas, sobre el aire, camisetas reales, contrarias, contra ti, volando y arrastrándote.
Platko, Platko lejano, rubio Platko tronchado, tigre ardiendo en la yerba de otro país. ¡Tú, llave, Platko, tú, llave rota, llave áurea caída ante el pórtico áureo!(...)
Holnaptól felrakom a videókat. Mára még egy kis vers, a Nemzeti Sport 1924. október 1-i számából. A BTC, az első két magyar bajnokság győztese a 23/24-es bajnokságban - erőn felül teljesítve - még 4. lett, a következő bajnokságban viszont kiesett. Már a bajnokság elején látszott, hogy e hagyományosan amatőr klub nem fogja bírni a versenyt a játékosokat pénzelő klubokkal. Ezt "énekelte" meg az NS, de a vers ugyan nem egy veretes irodalmi alkotás, de a talán visszaad valamit a régi idők focija hangulatából.
Hej, BTC!…
Sírnék, hogyha volna könnyem Érted jó piros-fehér: Valaha az első voltál S most a hátsó is beér
Dicskoszorú, friss babérból Más színeknek jár ma: nagy Régimódi szellemeddel Te a magad árnya vagy
Hja bizony így nem jutsz soha A csapatok élére: Aki nyáron nem gyűjt semmit, Mije sem lesz télire
Gyűjtsél te is száz mecénást Ki nem iszik, csak vizet De azért a legénységnek Csak durrogó bort fizet
Ha a bekkednek fáj a gyomra A játékról már letett: Ruha helyett végy neki egy Komplett ruhaüzletet
Akkor aztán lesz játékos A javából vajmi sok… Látod, hékás, így csinálják Ezt ma már az okosok!
