Azok azért eléggé speciális kategóriák - azt is hozzátéve, hogy bár nagy értéket képviselnek a korai Beta alapú órák is - attól még nem jók...
Nagyon komoly út-keresés és sok út-tévesztés volt ebben az időszakban a svájci óragyártásban - az egész kvarc vonal látványosan nem feküdt nekik, valahogy nem állt rá az agyuk, tegyük azt is hozzá, hogy a mikroelektronikai háttéripar egyszerűen hiányzott (Svájc azóta sem lett mikroelektronikai, chip-gyártó és tervező nagyhatalom...), ami viszont a japánoknak óriási helyzeti előnyt adott, mert ők meg ebben messze előrébb jártak (megjegyzem: járnak ma is...).
Az első piacra került svájci kvarcok egészen eklektikus cuccok voltak. Mai gyűjtői szemmel nézve ez csak értékesebbé és különlegesebbé teszi őket - de például a Beták tulajdonképpen hangvillás adaptációk voltak, rezgővillás "léptetőmotorral" - amelyek bizony nagyon sokszor és hamar tönkrementek... Az elektronika - az meg importált, Japánban gyártatott chipre épült.. Vagy ott van a Longines UltraQuartz 6512-es werkje, ahol szintén egy kvázi hangvillás megoldást adaptáltak, és mivel a kis szériához nem tudtak elfogadható áron chipet terveztetni-gyártatni, hát, akármilyen hihetetlen, de 16 db diszkrét, szubminiatűr - és persze japán gyártmányú... - tranzisztorból alakították ki az osztót... Igen erősen vágyok egy ilyenre, a gyűjteményi értéke hatalmas - de akkora zsákutca volt, hogy elmondhatatlan... Őrületesen drága, megbízhatatlan, rövid életű konstrukciók.
Mellé téve egy velük egyidős Seiko VFA-t gyakorlatilag a legelső, 69-es Astronnal szinte egyező werkkel - döbbenetes a különbség. A Seikonál a máig egyeduralkodóan használt kétpólusú, zárt, kalickás léptetőmotor volt már akkor is használatban, egy cél-chipre épített elektronika, a szokásos hosszú tekercses megoldás, másodpercenkénti fizikális léptetéssel (az Omega Beta, a Longines megoldása több 100Hz-n "rezegve" léptetek, ezzel arányosan gyors elhasználódással) - a mai napig jellemzően működő, elpusztíthatatlan, tartós, korszerű megoldással. Érdemes összevetni az alábbi képeket - előbb a Longines, aztán egy Beta-s Omega "Mecaquartz Chronometer" - majd egy Seiko... Egyidősek...
A Miyotás Breitlingek még szerencsések is, mert van csere szerkezet bőven.
Az áruk meg relatív. Vannak, akik egy Seiko Alienre vagy Commandora is kipengetnek komoly összegeket.
A japánok pedig tudtak akkoriban is szép dolgokat készíteni.
Nemrég szedtem szét alkatrésznek egy 7A38 offtopik kronót. Sajnos bár a rozsda a mechanikus részt megkímélte, a többit nem. De elképesztő, milyen minőségi alkatrészek és megoldások vannak benne. És hogy milyen mennyiségben...
Ezekben még korai ISA kvarcwerkek voltak, nekem pl: Certina Chronolympic van ilyennel - ezek anno igen drágák voltak. Az ezen szerkezetcsaládra épülő kvarc Breitlingek vagy éppen Hamiltonok 1977 környékén drágábbak voltak, mint az akkor még korszerű mechanikus Cal11-Cal12 kronók!
A gond ott van, hogy ezek a szerkezetek nem voltak túl jók, többségük tönkrement aránylag hamar, nem javíthatók (nincs alkatrész, hozzányúlni meg nincs mihez), és persze az évtized végén beindult olcsó rizses LCD gagyidömping miatt teljesen elveszítették a presztízsértéküket is.
Kivitelüket tekintve is elég siralmasak - az amúgy szokottan masszív, jó acél tokokban szánalmas műanyag betétekben csámpázik a minőséginek még első ránézésre sem mondható szerkezet.
A 70-es évek eresztéséből kvarcot szerintem minőségi japánt szabad csak venni, elsősorban jobbféle Seikot. Az akkor futó Grand Quartzok máig csúcsórák, de az LC kvarcaik többsége is állja a sarat máig. Az az évtized nem véletlenül olyan rossz emlékű a svájci óragyártás történetében - tényleg mélypont volt...
Nem tudom ki hogy van vele de ez a breitling széria nekem valahogy egyáltalán nem jön be,olyan gagyinak hat,persze ettől még lehet jó ez csak egy vélemény.
Egy amatőr kérdésem lenne, a chrono24 az mennyire megbízható oldal, illetve az ott lévő eladók mennyire ellenőrzöttek. Találtam ott egy Breitling Jupiter Pilot-t egy német eladónál és érdekel, hívj meg lehet-e venni.
Tudom jobb lenne gyári új, de 3 gyerek mellett már ez is nagy dolog lenne nekem.
Erről az óráról mi a véleményetek? Mi lehet a reális ára és mennyire forgalomképes? Breitling régi évjáratok és modellek közül ez mennyire számít jónak?
Ez pont saját werkjük volt, azon belül nem is rossz - az óra ára meg nagyon függ attól, hogy a tok arany vagy aranyozott. Ha aranyozott - akkor azért nem egy nagy érték, nekem kínáltak már ilyen 40e-ért is, és odaadták volna olcsóbban is - nem nagyon kelendő. Ha arany, sokkal drágább - de még nehezebb eladni...
A DeVille széria eleve a Seamaster szérián belül jött létre (talán 1960 körül), mint egyszerűbb, elegánsabb, "fiatalosabb-urbánusabb" megjelenésű al-család. Bár nekem mindig olyan furcsa volt, hogy tökugyanazon óra picit (tényleg nem nagyon..) más formai variációinak elkezdenek hangzatos más neveket adni - szóval ez inkább marketing, mint mérnöki kérdés...
Később lett teljesen önálló modellcsalád, akkor már az elegánsabb, letisztultabb - ugyanakkor egyszerűbb, olcsóbb órákat jelentette, a DeVille szériában jöttek ki a 80-as évek Omegához mérten iszonyat gagyi ETA werkes tucatórái/kvarcórái is, köztük sok olyan, amit ma már szerintem legszívesebben letagadnának...
Most megint az elegáns, drága órák futnak alatta, sok CoAxialos. Ez van...
Az esedékes ÓM cikkem témája is amúgy CoAxial boncolás lesz. :-)))
APT te biztos tudod ennek a Seamaster DeVillenek mi volt az ertelme ,marmint a ket tipus osszevonasanak nehany oranal,arrol nem is beszelve , hogy ezek a korai semasterek max. cseppmentesek voltak.
arra az apro feluleti karcra gondolsz a kozepen ? az semmi , egyszer majd rakok fel kepeket a felesegem keteves DJrol ,kepzelj el egy orat amin atment egy T34 , pedig csak hordja jo lazara allitva hadd csapodjon , de tudod mit, semmi baja az oranak es attorlod egy polirkendovel meg jol is all neki a rengeteg karc.
Á, technikai anaéfabéta vagyok, meg nem merném próbálni :) Az Edisonban majd fillérekből megoldják, de van egy olyan gyanúm,hogy lesz még rajta.(Remélem csak a csaton)
Ez elég jelentéktelen, használati esztétikai hiba. Hasonló kivitelű Certina csaton és egy Tissot titánon kísérleteztem szándekosan üvegasztal szélén megkarcolva. Azért jó ez a szálra húzott, homogén felület - ezen lehet nevetni fogsz - mert egy egyszerű 4 szemcseméretű szivacs hordozóanyagú női körömpolírozó alkalmatossággal szinte gyári állapotba hozható. A szálirányra kell figyelni és nem szabad túl fényesre húzni. Onnan is vissza lehet persze mattítani pillanatok alatt.
Van még Dremelhez is 2-3-400-as polírkorong, de azt előre kerülném, mert azzal könnyű kárt okozni, ahhoz gyakorlat és biztos kéz kell.
Az óra valóban monoblokkos, előre nyílik, plexifogó kell hozzá. De a ráma ettől függetlenül különálló rész, nyitókéssel levehető (valószínűleg arany), és ránézése kicsit rosszul van visszatéve. Nem nagy vész, de nem tökéletes.
Hosszú keresgélés után vettem egy Omega Seamaster DeVille-t.
Az eladó azt írta, hogy csak speciális szerszámmal lehet kinyitni, a plexi eltávolításával. Vlakai ugyanakkor a korábbi tulajdonosok közül ezt nem tudta, és feszegette, ez látszik a képen a korona mellett (a korona is valahogy ferdén áll rajta). Mennyire értékcsökkentő tényező ez? Valóban nem lehet a tokot kinyitni? Nem tudtam normálisan feltenni a képeket, csak ide:
Erre már rájöttem, hogy tökéletesen nem tudom megóvni :)
1 éves a órám, teljesen karcmentes, leszámítva nekem is a csattot, ahol megjelentek az apró karcok. Ahogy gépelek, óhatatlanul is mozgatom az asztalon. De az még tényleg gyorsan polírozható kategória. Majd 4 év múlva, mikor szervizeltetni kell kiderül, hogy mennyi karc lesz rajta, és mennyire lehet rendbe rakni.
Egyébként az a szerencse, hogy a látszat ellenére nem. Az élek nem sérültek, ez is csak felületi, rosszabnak néz ki mint ami :) Mikor megláttam én is azt hittem,de nem tapintható felületi elváltozás az anygon.
Szerintem meg semmilyen nyomot sem hagyott volna rajta. :-))
A fémszíj optikai értelemben talán a legsérülékenyebb (ezért szoktam én előszeretettel mattítani még az eredetileg tükörpolíros óráimat is) - persze fizikálisan viszont a legerősebb. A kaucsuk viszont rendkívül jó kompromisszum, ha vigyáznak rá, közel ugyanolyan tartós lehet, mint egy fémcsat, és hasonlóan kényelmes, mint egy bőrszíj.
Hasonló az elképzelés, a black bayt én is néztem, de 2200 alatt nem találtam. A bőr, NATO és a kaucsuk szíj cserélhetősége engem is vonz, a fémet nem szeretném,arra van más, de éppen ezért is akarok olcsóbb órát, mert ezek kicsit "megviselnek". Ez egy fémasztal egy vendéglátó helyen.
Értem. Én tengerpartra, nyarlaláskor, tornacipőhöz, Black Bayt használok. Szempont volt az is, hogy jól konfigurálható legyen. Konkrétan, fém, bőr, NATO illetve kaucsuk párosítássál is viselhető legyen. És mivel mind red ill black lunett is van hozzá évvel is lehet játszani. Annak idején pont a Legend Diver volt a másik alteenatíca.
Akarni nem feltétlenül akarom, csak ha már van egy ilyen lehetőség, gondoltam rákérdezek. Azért rendeltem a Sinnt, mert tetszik, de a LDD sem rossz, de az eszembe sem jutott vásárláskor. Gyakorlatilag egy "olcsó" hétköznapi órát szerettem volna, amit ha nem jön be, pár 10e ft bukóval el tudok adni. (Steinhar ocean one-ról indultam) A többit akarom kímélni, csakhát ilyenkor könnyen elszalad az ember felfelé, mint ahogy a Sinn is már az elképzelés duplája lett. Majd egymás mellé teszem a kettőt és eldöntöm, itthoni forgalmazó hiányában rendelés előtt felpróbálni sem tudtam.
Ilyet tőlem ne kérdezz, ez nem az én kompetenciám...
Mindkét óra már réges-régen az a tartomány, ahol nem a műszaki tartalomért, hanem márkanévért, presztízsért, design-elemekért, meg persze a sznobfaktor kielégítéséért fizetsz. Ezek meg teljesen szubjektív dolgok, mindenkinek magának kell eldöntenie...
"Technikailag" pedig még inkább! Az Eta manapság kezd megdicsőülni, már már inhousenak számít. A Sellitával pedig az én információim szerint még mindig gondok vannak és a neve sem cseng olyan jól. Az, hogy neked a Sinn tetszik O.K. /Persze akkor minek akarod elcserélni???/ Viszont a Longines sokkal finomabb munka minden téren.
Ízlések és pofonok,nekem nagyon bejön. Az árbeli különbséggel tisztában vagyok, túl sok nincs közötte, könnyen leisszuk :) Ezért is érdekelt volna inkább a"technikai" része.
Egyébként amiatt érdeklődtem, mert rendeltem egy Sinn 104-et (tudom ez itt off, de nem is orosz meg nem is ferdeszemű, szóval ide illik a legjobban ) . Még nem érkezett meg, de egyik barátom ajánlott érte egy Longines Legend Divert. Így a 2 konkét típus között van számottevő minőségi különbség, ami miatt egyiket vagy másikat lenne érdemes választanom, vagy igazából ebben a kategóriában mindegy?
Ha van is különbség, esetleges. A Sellita esetében alkalmasint nem mindegy, mikori. Az ETA már régi motoros, a 2824 pedig lassan muzeális werk, valójában az 1948-ban debütált 14xx Eterna werkre alapul - ezt már nagyon régóta igen egyenletes minőségben gyártják. A Sellita ETA klónjai a gyártás kezdetén (kb: 2003 körül jöttek ki az sw200-al, pár évvel később kezdtek terjedni) mutattak minőségi gyengeségeket, ezeket aztán kijavították. De mondjuk egy 10-12 éves SW200 esetében elképzelhetőnek tartom, hogy pár paraméterében, kidolgozásában gyengébb, mint egy 2824. Egy mostaninál szerintem már nem érdemes ezzel foglalkozni.
Jó persze,a legtöbb kvarc természetesen távol keleti volt,de ezen azért rajta egy svájci márkajelzés.
Én is csak nosztalgiázom,azért szeretnék egyet.
APT megírta,hogy Sanyo eredetű elektronika volt,és nekem is valami ilyesmi rémlik az emlékeimben,de valójában nem is svájci órát akarok én venni,hanem csak egy emléket.;)
Ha valakinek lenne egy szép,ne fogja vissza magát.
Ezekben a Roamerekben általában egy Sanyo eredetű elektronika-modul volt, ami valójában technikailag a Seiko 159B licencgyártása. Előfordult több más, keleti de európai gyökerű márkanév alatt is, nekem például egy Tutimám is van ilyen háttérrel.
Hongkongra vagy Tajvanra gondolnék, mintha olyan "szerkezeteket" láttam volna régi kibelezett 7 zenés csodákban, de annyira nem foglalkozom vele, utálom a kvarcokat :D
Az árára már nem emlékszem,főleg,hogy szerintem muter vette faternak,de az rémlik,hogy orexes volt és emlékszem még az eredeti dobozára,meg mindenre.
Faternak mutattam a minap,hogy emlékszik-e még rá,de már nem emlékezett az öreg...
Viszont akkoriban jöttek be a kvarcjátékok is, és arra tisztán emlékszem,hogy egy Tronica Thief in garden sírtam ki tőlük,ami ugyancsak 1400Ft volt.Ez az egy volt gyerekkoromban,úgyhogy 15 évvel ezelőtt elkezdtem gyűjteni őket,de jó pár éve már alább hagyott a lelkesedés.
Azért szerintem még mindig az enyém az egyik legnagyobb magyarországi gyűjtemény.
Minimum 400 darab van,többségük eredeti dobozában,és kb. a 98%-uk mai napig is működik.
Nekem legutóbb az USA-ba indult küldeményem a kerületi központi posta és Ferihegy között tünt el a nyomkövetésből, és a "tudakozvány" nevű Hitchcock-i jelenség beadása után 20 nappal érkezett meg a rendeltetési helyére. :D
Rá két hétre meg jött a levél az elnézéskéréssel a magyarázattal, miszerint nem vagyok tisztában a posta szolgáltatás természetével, ha azt hiszem, hogy valamennyire is meg lehet tippelni a kézbesítési időt. :D
Én annyira szkeptikus vagyok már velük szemben, hogy a Toblerone-ra se írnám rá, mi az, nehogy Tobleralföld legyen, mire megérkezik.
Egyébként ilyen téren elég sokat javult a vám+posta páros.
Egy ismerősöm pont svájci cégnél dolgozott a '80-as évek végén, az anyacég rendszeresen küldött promo ajándékokat kitűzőtől, a csokin, golyóstollon, zsebkésen át a cégjeles swatchig (ezek ugye a rendszerváltás előtt kb az arannyal összemérhető értéket képviseltek). A vámon pedig akár 50%-os veszteséget is szenvedtek ezek a cuccok. Azóta azért elég jól be van kamerázva minden a vámon, és a nyomkövetés is biztosítja, hogy egyértelműen kiderüljön ki, mikor nyitotta ki a csomagot, de valószínűleg igazad van, egy Omega megérkezési esélyei drasztikusan esnének azért :D
OFF: Sokrétű probléma ez. Nem biztos pl. hogy jót tenne az órák megérkezésének, ha a küldeményeken jól láthatóan jeleznék, hogy márpedig az egy Breitling karóra, x dollár értékben. Így is elég katasztrofális a postai működés...
Mondtam, hogy nem védeni akarom a megoldást (éN is a rossz végén vagyok), csak leírtam, hogy mi a mögöttes filozófia (legalábbis kommunikáció). Egyébként egyetértek veled
Pierce-nek volt egy órája, amit a magyar rendőrség berkeiben osztogattak, erre a hátlap gravírozása utal. Illetve van kronográfja, ez érdekes, értékes darab.
Amikor rendelsz egy nyilvánvalóan csak alkatrésznek jó, összerohadt 130 éves fél zsebóraszerkezetet, arra is megy a vám. Holott nemigen veszélyeztetni a hazai óragyártást, ami ugye Becsei Áron. :)
A postaköltséges visszaélésről meg ugyanazt gondolom, mint az ebay esetében. Ez a kényelmesebb megoldás, de főleg a jövedelmezőbb. És valószínűleg az utóbbi a lényeg.
Azért a postacsomagon nem lenne olyan nehéz szűrni érték/postadíj alapon a 60$ / 22$ és a 19$ / 2750$ közötti különbséget.
OFF: A közútkezelőnek is nyilván olcsóbb és kényelmesebb, hogy TE kerülgeted a kátyukat. :))
nem védeni akarom a rendszert, de mikor én is hőbörögtem, hogy mekkora hülyeség, hogy a postaköltségre is kivetik az áfát, meg a használt dolgokra is, akkor azt a két megoldást kaptam, hogy a csalókat akarják vele elkerülni. Egy vintage óránál magánembertől rendelve valóban gáz, de ha nem lenne, akkor meg sokan azzal próbálkoznának, hogy kibontatnák az árut, és úgy küldetnék el, mintha használt lenne (doboz, fóliák levéve, és máris mehet áfa mentesen, arra meg nincs kapacitás, hogy egy 20 éves NOS omegát valaki megkülönböztessen egy 2 hetestől). A postaköltségre ugyanazt a magyarázatot kaptam, hogy az 1USD áru 100USD postaköltség típusú trükközések ellen alkalmazzák.
Ezzel együtt a magyar áfa nevetséges, meg az is, hogy az áfát leszámítva is olcsóbb sokszor Németországból rendelni, az amerikai árakról meg csak álmodhatunk az egész EU-ban.
Természetesen eszembe nem jutna csalni. Viszont az európán kívüli Vintage svájci márkás órák árelőnyét pont elviszi a vám és ÁFA. Elsősorban az ÁFA. Voltaképpen az ÁFA jogalapját nem is értem, a vám még csak-csak.
Ha jól tudom, akkor a vámosnak jogában áll felülbírálni a számlaértéket, amennyiben kiugróan nagy eltérést tapasztal az elérhető átlagárak és a számla között (hivatalosan valami egyedi vámmegállapítás vagy micsoda, elvileg arra szolgál, hogy ne tudj megegyezni az eladóval, hogy 1$-os számlával küldjön egy Rolexet).
Egyszer jó pár éve összeálltuk sokan, rendeltünk egy csomó akciós dolgot az USA-ból, és ott például megtették ezt a "szívességet", pedig nem csalás volt, csak éppen 80+ % árleszállításnál vásároltunk, ami akkoriban itthon elég ismeretlen dolognak számított. Persze van fellebbezés, de be kell fizetni egy csomó pénzt, és semmi nem garantálja, hogy a végén helyt adnak neki, és nem bukod azt is.
De lehet a neten találni sztorikat, ahol pont ilyen kettébontott számlás és hasonló trükkel megúszták, én viszont nem kockáztatnék be egy ilyet, fogalmam sincs mi a büntetés, ha lebukik az ember, de nekem nem érne meg egy hosszas jogi procedúrát néhány ezer forint spórolás.
Hozzátenném, hogy ezek azért nem voltak nagy összegű küldemények - de emlékeim szerint volt olyan, ami a vámértékhatár (vagyis 21 euró) 2-3 szorosát képviselte.
Nekem már jónéhány vámérték feletti is "simán" átjött - bár tényleg kiszámíthatatlan, hogy mi alapján. Lehet attól függ, ránézésre mit sejtenek vámolandónak (?)
Mi lenne? :) Nem csak a paypal számla lehet az alapja, akár az a számla is ami a csomagban van.(Elvileg a feladónak is fel kell tűntetni a csomag értékét) Ha biztosítva van a küldemény x értékre, és melléteszel 1 számlát ami a töredékéről szól, akkor "levágják a fejed" :) Ha a fele értékre biztosíttatod, és eltűnik ,akkor az a te kockázatod. Kb. ennyi van. Ha vállalod a kockázatokat ,és átjön akkor nyertél :)
Még rugóznék egy kicsit a vámolás témán. Egyrészt megtaláltam, hogy aranyozott illetve aranyozatlan órára a vámtarifakód 9101 illetve 9102 de a vám mértékét képtelen voltam megtalálni országonként. Konkrétan Indiát kerestem.
A vám alapja ha jól értem a PayPal számla, és a vámmal növelt összegre rakódik a 27% ÁFA, ez a húzós. Mi van, ha valaki két tételre bontva fizeti a küldeményt, és csak az egyik számlát küldi be a vámhoz?
Szerintem valószínűleg az igény ( vagy akár nyomás ) nőtt meg a vámbevétel növelése iránt föntről. Mostmár több, mint egy éve mindenre bekérik a papírokat, ami nem kimondottan vámérték alattinak van jelezve.
Ami nem feltétlen lenne baj, ha a 1800 -2500 forint vámkezelési díjat nem csapnák hozzá, és nem tökölnének 4-8 napig.
Nálam is ugyanez a tapasztalat. DHL, Fedex és társai mint a kis-angyal vámoltatnak mindent, a posta viszont elég slendrián, bár ahogy korábban írtam úgy érzem, hogy gőzerővel zárkóznak fel, 2 éve sokkal jobb volt a helyzet mint pl idén karácsonykor, mostanában a posta is szinte mindent megfog (gondolom valahol bővítettek egy kis kapacitást, esetleg beállítottak pár új átvilágítógépet)
A DHL minden csomagot vámoltat Ha ők hozzák 100% hogy fennakad. A sima regisztrált postacsomagnál van sansz hogy átmegy bár mostanában ha USA-ból,vagy távolkeletről jön a csomag majd mindig bekérik a papírokat.
Érdekes, ezek szerint mindenkinek más a tapasztalata. Nekem az volt mit leírtam. A Fedex rendesen vámoltat számla alapján, viszont nem megy át 50 kézen (csak cégen belül) , ha érted mire gondolok :)
Én pont fordítva tapasztaltam, a FedEx nagyon rendesen levámoltat mindent már a repülőtéren. A M. Postával érkezett küldeményekre viszont nagyon ritkán kellett eddig fizetnem.
Amit végül a magyar posta kézbesít, azt biztosan megvámolják. Fedex, DHL, UPS "okosítható", bár pl. a Németországban DHL-el feladott termékeket itthon nem ők hanem a magyar posta kézbesíti.(Ez vám áfa szempontból ugye nem releváns, de lopás szempontból(többszöri tapasztalatból ) igen
Mert az EU csatlakozás előtt nem így működött igaz? Akkoriban a vámot hírből sem ismertük, az áfát meg az állam fizette ki a vásárlóknak, de aztán minden megváltozott :)))
Ezzel tisztában vagyok sajnos, éppen ezért mindig mindenre rászámolom a vámot és az áfát :(
Egyébként szerintem határozottan fejlődik a vám, manapság sokkal komolyabb a fogási arányuk, mint volt 3-4 éve. Pedig az a nomos utánérzetük egész jól néz ki Tisseléknek
Tegyük hozzá, hogy teljesen kiszámíthatatlan, hogy mi jön át simán a vámon, és mi nem. Jóval a vámérték feletti küldeményekkel is előfordulhat, hogy átjön, nem vámolják-áfázzák meg - az az alattiakat pedig biztosan nem.
A szabker megállapodás csak a származó árukra alkalmazandó, így az EU-Korea megállapodás csak akkor érdekes, ha koreai gyártású órát akarnál behozni, ha nem koreai származó az óra, akkor az adott termékre (vámtarifaszámra) irányadó vámot fogják kiszabni. Az import ÁFA ettől függetlenül is rárakódik a behozott árura.
Azzal egészíteném ki, hogy még vámkezelési díj is jön hozzá a Vám + Áfa-n felül.
A vámkezelési díj összege futárszolgálat illetve posta viszonylatában eltérő.
Az is lényeges külföldi rendelésnél, hogy van sok EU-n belülinek tűnő oldal is, ami gyakorlatilag csak közvetíti a rendelésedet és magát a
rendelt terméket Vám+Áfa+kezelési díjjal kapod, holott azt hiszed az a végső ár amit fizetsz mivel EU-s. Ezt mindenképpen tisztázni kell vásárlás előtt.
De lehet olyan eset is unióból történő rendelésnél, hogy a beléptető ország import költség (vám+áfa....) és a hazai import költség különbségét kell megfizetni. Mivel az EU-n belül eltérőek az Áfa ill. Vámolási tételek, szabályok.
Rémisztően hangzik, de bizonyos esetekben még komoly árelőnyöd is lehet a költségek megfizetésével együtt is. Pláne ha a kinézett típus a hazai üzletben is csak rendelésre van. Ők ugyanígy járnak el.
Vásárolt már valaki órát interneten EU-n kívüli országból? Jól értem, hogy vám és ÁFA rakódik az árra? Konkrétan Dél-Koreával úgy tudom, van az EU-nak szabadkereskedelmi megállapodása. Erre az országra tudja valaki, milyen szabályok vonatjoznak?
Sziasztok! A képeken látható Fortis B-42 Chrono 635.10.12. 2015 októberi szervizzel (Hantos László), fém szíja nélkül bőr szíjjal mennyit ér? mennyi az az összeg amit "ki szabad adni érte"?
Köszi mindkét tippet, még mindig érdekel. Eddig igazán szépet nem láttam még 750 EUR alatt. Ebből a kettőből a fekete számlaposra lehet, hogy fogok is licitálni.
A Certina és Tissot ugyanúgy Swatch group, azon belül egy kategória. Nem igazán reális hogy lenne köztük olyan különbség amit írsz, miért rontanák el a csoporton belül bármelyik belépő szintű brand minőségét vagy renoméját saját maguk rovására? Vagy mindkét brandet.
A G10 szerkezetekről volt már szó, ha elromlik, nem igazán javítható. Azokat én kerülném, mindkét cikkszámú órádban az van.
Inkább nézd meg a 251.264 szerkezetes órákat, pontosabb és javítható ha úgy alakulna. Itt egy link például a Certinákhoz, van köztük DS is:
Nekem van több Precidrive Certinám, nincs velük gond, tervezem venni a következőt, egy DS-8-at. De nem boltban. A boltos a pénzedet akarja, azért beszélne rá a drágábbra, mert abból lesz a jutaléka/profitja.
Bevallom, nem hallottam erről a márkáról. Ismeri valaki? Mit kell tudni róla? Neten megtaláltam, de a vintage óráiról nem sok információt tudtam gyűjteni.
Sziasztok! A Steinhart Ocean One Vintage óráról van valami tapasztalat vélemény, (minden infó érdekel róla)? A benne lévő Eta 2824.2 elabore olyan furcsának tűnik a képeken.. vagy csak nekem? "élőben" milyen? Mennyire lehet jól olvasni a számlapot? A domború üveg tényleg nagyít, illetve szépen mutat? Szerintetek az, hogy nincs rajtra dátum az mennyire lehet "zavaró"
Abban szeretném kérni a segítségeteket, hogy a Certina, Tissot márka mennyire megbízható a svájci órák világában?
Certinából a C001.639.16.057.01, Tissotból a T095.417.36.057.02 az ami tetszik. A Tissotot több boltban iszonyatosan lehúzták mint márkát és a Certinákról se mondtak egy boltban jót, majdnem szó szerint azt mondta a boltos, hogy öt forintot nem érnek (Certina-Tissot), papír órák (a polcokon mégis kint voltak). Elméletileg a svájci ETA szerkezetekkel nagy baj nem lehet. Én jobban hajlok a Certina felé DS miatt elméletileg "elpusztíthatatlan", élőben is minőségibb érzetet ad mint a jelzett Tissot típus.
Szia, bár nem én lettem megszólítva (távolról sem vagyok szakértő), de ha jól értettem, a Longines, ami nem jár három év után, egy quartz óra. Ha jól értettem, akkor ez milyen értelemben kérdőjelezi meg az automata órákat? Azok pár nap után megállnak ugyan, ha nincsenek használva, és nem óraforgatóban tartod őket, de megállás után felhúzod őket kicsit, máris járnak, felveszed, használod, járnak ismét.
Én hétköznapi viseletben egy (szintén Longines) automatát használok leggyakrabban, de biciklizáshez már a normál elemes és viszonylag olcsó quartzot kedvelem (egyszerűen azért, mert jóval kisebb kár érhet, ha egy esetleges brutális esést nem ér túl), és például extrém körülményekre (magashegyi túrázás, nagy hideg vagy éppen nagy meleg, vagy nagyon nedves/esős körülmények - nem búvárkodásról van szó) egy kifejezetten erre kifejlesztett - nagyon offtopic - napelemes strapabíró japán kvarcórát használok, na azbban sem kell elemet cserélni...
Szerintem itt minden szentimentális alapokon feXik.
Kb 30-karórát hordok, ezek közül 4 automata, 13 mechanikus, de tény, hogy valami okból kifolyólag ez a 17db lényegesen többször kerül a karomra, mint a többi fentmaradó quartz-ill okosóra, pedig utóbbiakat is megválogattam...
Lehet, hogy nem a funkcionalitást-ill pontosságot kéne előtérbe helyezni, hisz bármerre fordítod el a fejed, mutatják, hány óra.
Számomra az óra ékszer, nem is hordok másegyebet magamon, max a jegygyűrűmet, amikor rámszól a asszon :D
Azzal kell kezdenem, hogy nem értek sokat az órákhoz, csak szeretem, csodálom szerkezetüket.
Különösen a mechanikus automatákat, ezekből van/volt három.
Mégis többnyire egy Longines quartz órát használok.
Amiért írok, az bizonyos értetlenség, ami az itt olvasottak alapján fogalmazódott meg bennem.
Kaptam egyszer egy analóg repi órát, az ENGEL cég tulajdonosától, személyesen Eva Engel-től, az óra nem képviselhet komolyabb értéket, egy Hans Hirsch szerkezet van benne.
Azonban ez az óra 9 évig működött (Nem tévedés!) a bele helyezett elemmel, egész jó pontossággal.
(Ezt hordom, amikor bringázok, kímélve a Longinest a bőséges izzadságtól.)
Akár hogyan van, ez elgondolkodtató, a Longines sem hajlandó járni 3 év után.
Engem ez elbizonytalanított, és bizonyos értelemben megkérdőjelezi az automatákat.
Nincsenek az automata órák túlreprezentálva?
Erről kérdeznélek titeket, talán helyre tudjátok állítani eddigi gondolataim helyességét, az automaták szeretetét.
Egy béna kérdés: kaptam ajándékba egy Klarstein két állásos óraforgatót. Hogyan lehet erre applikálni egy karláncos órát? Azaz hogyan lehet kiemelni azt a valamit a szekrényéból, amin az óra forog?
Én úgy tudom, hogy az Atlantic volt az első vízhatlannak szánt elérhető kategóriájú óra.
Ami a maga "O" gyűrűs tömítései miatt csak bizonyos korlátok között volt csak igaz. De így is egy igazi úttörő innovatív márka volt a fénykorában. (A relatíve gyors dátum váltási készségének is köszönhetően.)
A konkrét órán a számlapja viszont nagyon ambivalens:
A korhű indexei alatt a sugaras díszítésű verzió szokott az igazán autentikus lenni.
Ugyanakkor ezt a kéket kissé mai divat szerintinek érzem.
(És hát nekem ez a fazon a krómozott tokjában volt a leghagyományosabb.)
"Rossz" nyelvek szerint az elv az lett volna, hogy ilyen karórája legyen minden katonának az Észak-Atlanti szövetségből, innen az elnevezés.
Tudtommal a legtöbb példány anno Jugoszláviából került be hozzánk, az akkori svájci márkákhoz képest(pl Doxa-Helvetia) őrült olcsón hozzájutottál-feketén.
Én is meglepődte,de mondom biztos annyi ,sok a hülye a világon :) A Fb jó ötlet volt, törölték de azonnal jött válasz.Kiküldtem ma gyárba, este megfogalmazok mellé egy szép levelet, kíváncsi vagyok mit reagálnak rá.
Ezt nem teljesen értem. Mind3 modellnél használt árat írtam. Ha 5 éves szervizzel számolunk, akkor a használt ár 2.5-3%-át kell évente rákölteni. Ha azonnali szervizzel, akkor a használt árra 10-15%-ot tehetünk rá.
Egyik se tűnik anyagi totálkárnak. Akinek ez felér a totálkárral, az ne ezeket az órákat nézegesse...
Csak meg kell nézni a sok replikát (pl. Longines legend diver), ahhoz is lusták a gyárak, hogy megfizessenek egy rendes designer csapatot, előhúzzák a régi, jól bevált vonalakat, belenyomnak egy ETÁ-t, kiteszik csillióért a kirakatba, valaki megveszi és a használt piacon kiderül, hogy a töredékét sem éri a vintage változatnak (teljesen jogosan)
Azért ez sem szotyi... Ahogy elnézem, egy sima automata szokásos szervizét némi optikai rendberakással egyetemben sem lehet 1000CHF alatt megúszni.
Ezt csak azok fogják kifizetni, akik újonnan vették az órát, és valószínűleg ők is csak az első néhány alkalommal - hiszen idővel a gyári szerviz ára egyik-másik modellnél akár összecsúszik az óra értékével...
Basszki, van egy kamu zafíros Panerai-om törökből. Nem hordom, mert ciki.
De ha nem történik valami a közeljövőban svájci vonalon (értsd: nagggggyot emelnek a minőségen, és csökkentenek az áron - márpedig ez nem lesz így), akkor bizony elő fogom venni... (ennél cseppet sem rosszabb, sőt...)
Szándékosan nem írtam zafírt, sztem ez ablaküvegnek is kevés lenne :) Rászántam magam ,leteszem 3 hónapra, utána eladom. A gyártónak ez a 2. hibája nálam (2 órából) pedig nem annyira olcsó kategória :) Köszi,de többet nem kérem a lehetőséget... Arról nem beszélve, hogy ragi nélkül ez a kiküld beküld 400-500 Eurótól, bármi apró szar van..
"Pici" gyári hiba, semmi nagy gond, de a 2-3 hónapos szervíz idő horror. Ugye a gyár nem engedi itthon szervízelni, így minden órát (bármilyen hibával) ki kell küldeni.
Az Overseas még nem is annyira elérhetetlen, mert elég szarul tartja az árát, pár év múlva ki lehet majd fogni egy jó állapotú használtat. Viszont a karbantartás ebben a kategóriában tényleg horror, pont a napokban olvastam, hogy egy AP szervize 3-5000 dollár között mozog.
Tőlem nem hiszem , hogy vékonyabb csuklód lenne, de én már teljesen megszoktam. Szép is, jó is, csak egy apró szar miatt megutáltam, nem is hordom, úgy néz ki talán el is viszik. Gondolom a DJ várólistás lesz megint, de nekem olyan sosem lesz eladó,mert nem tetszik :) Tudom a többség inkább Reverso-s,de nekem JLC master compressor 1 nagy kedvenc, pár évente visszatér.
A PAM-ok túl nagyok az én vékony csuklómra. Állítólag jön tavaszra az acél DJ41 kék számlappal, jubilee szíjjal, 3235 szerkkel. Ha olyanod lesz eladó, akkor szólj! :)
Le vagy maradva :-) James Bond nem csak a Rolex-et és az Omega-t hozta el nekünk, hanem az aktuális öltöny trendet is.
A frakk, zsakett, szmoking az maradt fekete - szmokingból van, amikor a fehér az illendő -, de öltönyből mára a sötét kék (midnight blue) lett a nyerő. A fekete marad a pincéreknek, meg temetésre.
Emlékeim szerint az Ulysse Nardin-nál láttam a legnagyobb választékot sötétkék számlapból - még válogatni is lehet :-)
Mondjuk az, ha az elem is picit sokat állt már, mielőtt bekerült az órádba - ha mindig ugyanott cseréltetted, akkor sanszos lehet. Meg az órás is lehet felületes, ahogy a témában előttem szóló taglalta. Szerintem nem lehet nagyon régi az óra, hogy annyira elkoszolódjon, hogy már csak a bika elem tudja tövábblökdösni a mutatókat. Ismerősnél diagnosztizáltak ilyen, de az egy 10+ éves óra volt.
Ha teheted, vidd be a Pesti Barnabás utcai márkaszervizbe, ott illő volna megmondaniuk a tutit...
Már a harmadik elem hal meg benne 4-5 hónap után úgy, hogy a stoppert soha nem használom. Egy órás kimérte az áramfelvételét a műszerével, azt mondta hogy teljesen rendben van.
4-5 hónapig halál pontosan jár, majd durván késni kezd. Jól gondolom, hogy legalább háromszor ennyit kéne bírnia?
Annyi kényelmi extra hogy egy hétvégét kibír lerakva, amúgy a 775x tartóssága. 4 alkatrészben tér el, de például az abtw tévesen írta hogy a féllengésszámot csökkentették, maradt a 28800 bph.
Én már azt is értékelem hogy egyáltalán ennyit "újítottak" egy nem mainstream brandnél.
A Rolex olyan mit a vörösbor, meg kell "érni" hozzá :) Évekig rá nem néztem, mondván, hogy nem tetszik, de a sub örök darab. Van egy jó eladó Paneraiom :)
Dehogynem. Sőt, nem is tervezem, hogy veszek megint Omegát (hacsak nem egy Moonwatchot), dizájnban egyre távolabb kerülnek az ízlésemtől. Vagy csak öregszem. :) Viszont a kutyus nagyon szeretne valamit a csuklójára, a Subot meg nem szívesen adnám oda... :D
Én pl. az "olaszt" úgy utálom mint a szart, pedig nem egy rossz darab :) Megfelelő karbantartással mind túlél minket, sőt akár generációkat, szóval a tartósság adott.Végül nem adtad el a PO-t?
Szvsz nem ennyire "szürke" a helyzet. Az tény, hogy nagyon nem érdemes olyan dolgonál ilyesmiken filózni, ahol az ízlés is bele fog szólni - itt és most nem csak a vizuális élményt értem ide. Ami "tetszik", az lesz megvásárolva. Meg persze a piszkos anyagiakat se felejtsük el.
Viszont ha pusztán használati tárgyként tekintek a karórára, nem gondonám, hogy ne lehetne vmiféle rangsort felállítani.
A vásárók túlnyomó részének nincsenek extra igényei, ha másért nem, mivel hiányzik a tudás azok megfogalmazásához...
Ez rendben van, de én a karbantartás költségein egyáltalán nem aggódtam, nem erre voltak kihegyezve a kérdéseim. Ugyanakkor a tartósság egy mindennapi viseletre szánt óránál szerintem kardinális kérdés. Azért itt nem Haute Horlogerie gyártóról beszélünk; a PO 8500 meg nem egy Grandmaster Chime. Abban viszont egyetértek, hogy a melyik a legjobb óra kérdést mindenki döntse el saját maga az egyéni szempontjai alapján. :)
Bárkinek, aki ilyeneken komolyan morfondírozik. :-))))
Az igazság az, hogy nincs, nem létezik "legjobb óra", "legjobb szerkezet", pont úgy nem, ahogy nincs "legjobb autó" sem. Mindenféle - egymásnak sokszor ellentmondó - szempontrendszerek vannak, és aki győz az egyikben, az még alulmaradhat egy másikban.
Nem, nincs. Az óra nem autó, nagyon kis erőhatásokkal operálnak, ahhoz mérten általában masszívan túlméretezett alkatrészekkel. Egy beszáradt kenéstől úgy megáll sokszor a járat, mint a szög - de fizikális értelemben nem lesz ettől semmi baja. Kitisztítás, korrekt újra kenés után megy tovább vígan, mint ha mi sem történt volna.
Persze, ha hosszú távon járatják karbantartás nélkül, az már kopásokhoz, elhasználódáshoz vezet, és ha végül ezek miatt áll meg az óra - az már valóban baj. De ez inkább a robusztusabb szerkezetekre és a zsebórákra, de főleg a nagy órákra, faliórákra jellemző - mert ezek azok, amelyek karbantartás-kenés nélkül, sőt, már durván kopottan is képesek még nagyon sokáig látszólag jól működni a nagy erőhatások és nagyobb méretek miatt. A CoAxial pont a fordítottja, az megáll jóval hamarabb, semhogy bármi megkophatna.
Miért lenne baj? Ja igen, "módosították", kapott egy hosszabb rugót (ennyi a járástartalék-növelés, egy vékonyabb, de erősebb anyagú rugó, amibe így másfél menettel több húzható, viszont ki tudja, hogy hosszú távon mennyire lesz törésre hajlamos - a 7750 esetében a rugótörés gyakorlatilag ismeretlen hiba), meg egy más ütésbiztosítást, ami biztos nem baj (megjegyzem: tengelytörött 7750-et az Incabloc ellenére már többet is láttam, igaz, becstelenül oda kell vágni hozzá). De ettől eltekintve ez akkor is egy 7750.
Ezeket a "melyik a jobb" eszmefuttatásokat meg könyörgöm, felejtsük már el, egy adott szint felett egyik cég sem ad már gagyit, "legjobb" meg egyszerűen nincs, mert csodák sincsenek... Mindegyik nívós, normális szerkezet képes akár egy életen át kiszolgálni a gazdáját, ha amúgy vigyáznak rá, megfelelően karbantartják (na ez nem szokott megtörténni...) - ha meg üti-vágják, hát előbb-utóbb mindegyik tönkremegy... Persze, ilyen alapon az a jobb szerkezet amelyik tovább húzza a ridegtartásban - de akkor Seiko 5-öt kell venni és punktum - elsőként pedig az extralapos sokmilliós Piaget meg Vacheron fog kinyiffanni...
Egyáltalán: akiben komolyan felmerül ez a "mennyire tartós, milyen költség karban tartani" kérdéskör - az bocsi, de ne is vegyen márkás, drága és főleg ne manufakturális szerkezetű órát, ez olyan, mint amikor a Rolls meg Ferrari szalonban azt mondogatják, hogy ha valakinek az az első kérdése, hogy melyik kocsi mennyibe kerül - akkor ezek neki úgyis túl drágák... A katalógus-szerkezetek nem izgalmasak, de legalább hosszú távon biztosan könnyen életben tarthatók, biztos lesz hozzájuk alkatrész, nem csak márkaszervizben tudnak hozzányúlni - ellenben ha a szuperfinom JLC, Piaget, Girard Perregaux órában megkotlik valami, küldik vissza Svájcba, aztán jön vele az 1-2 ezer CHF-es számla is... Aki ettől tart - rá se nézzen ilyenekre és pont.
Hát lehet, hogy én se örülnék, ha bejönnél a máshol megvett óráddal, hogy a máshol megvett szíjadhoz én adjam a filléres stiftet. :D Csak arra nem gondolnak, hogy ezzel a viselkedéssel azt érik el, hogy szervizeltetni sem hozzájuk fogsz menni.
Ma ismét egy jó élménnyel gazdagodtam az Andrássy úton az Omega butikban.
Megjött az Omega gumiszíj hollandiából - 20%, olcsóbb volt onnan, ezt nehéz az áfára fogni... Tudtam, hogy az Omega picit hosszabb stiftet ír elő hozzá, mint a fémszíjhoz, így bementem a butikba venni.
A munkafelvevő elsőre közölte, hogy nem adnak el alkatrészt (1 hónapja szó nélkül adott el speedy-hez stiftet). Kérdeztem, hogy akkor mivel lesz jobb, ha az órát is hozom, végül mondta hogy akkor mondjak típusszámot, és keres hozzá. Megvan, mondja hogy 1500 ft/db, elöl fizethetem. Kérdeztem, hogy volt-e áremelés, mert 1 hónapja még csak 1000 ft/db volt. Erre mondta hogy "az Omegánál folyamatosan van áremelés", de megkérdezi a szervizeseket még1x. Jön vissza, hogy akkor csak 1000 ft/db.
Ennyi, nem nagy dolog, főleg nem a 2*500 forinton van a lényeg, hanem a hozzáállásukon. Külföldön, nyaralás közben fürdőgatyában bemegyek bármi óraboltba és kedvesek, mosolyognak, mutogatnak bármi órát. Itt mindig lenézőek, bunkók, fel nem merül bennem, hogy itt órát akarnék venni, sőt mindig megfogadom, hogy csak akkor megyek oda bármiért, ha nagyon muszáj. :(
(Azt már meg se említem, hogy WUS-on senkitől se olvastam olyat, hogy rugós stiftért kérjenek)
Kevesellheted - de igazándiból a gátszerkezet valójában ugyanaz a kettőben, ugyanúgy is viselkedik. Egyébként nincs "ökölszabály", hogy mennyit bír, az viszont olyan elég tipikusan CoAxialos tünet, hogy amikor a kenés elégtelenné válik vagy beszárad-beragad, akkor nem az jön, mint a megszokott horgonyjáratnál, hogy kínlódva jár az óra, elkezd jóval pontatlanabb lenni, csökken a járástartalék - hanem jellemzően simán elakad.
Kicsit a Wankel párhuzam jut erről is az eszembe - ott is az volt a jellemző, hogy amikor a tömítések elkoptak, akkor nem a hagyományos dugattyús motor módjára elkezd a motor füstölni, erejét veszíteni, olajat fogyasztani - jelezve, hogy az élete vége felé jár, ideje generálozni - hanem kifogástalanul működik - majd egyszer csak kifúj és nincs tovább, hirtelen megáll, és soha többet be sem lehet indítani...
Vígaszt nyújtson mindőnknek, hogy van felső határa a jutaléknak. Tehát ha előkerül valakinél egy veterán Bugatti, vagy egy kísérleti Patek, akkor spórolhat is. :D
"ha 4-5 évente leszervizeled, nem lesz vele semmi baj, ha meg nem, úgyis megáll, mint a szög"
Keveslem a 4-5 évet. Volt 8500 Omegám, nem terveztem volna 7 évnél előbb szervizeltetni, ha megtartom. Nem azért kérdezem, mert ilyen megúszós vagyok, az autóimban is 10 ezrenként cseréltetem az olajat, csak érdekel, hogy a 8500 is megáll-e, mint a szög. A 2500 tudom, hogy ilyen; az nálam a 3 évet se bírta ki. :)
Valaki pár oldallal előbb bizonygatta, hogy kis jóindulattal még a 15% sincs meg. Én meg úgy számolom, hogy átváltás után simán túl leszünk a 20 %-on is, ha most tartunk 17%-nál.
Régóta ismerem Gabit, sztem mindig is korrekt volt,(ezért is van még ott) és régebben sem lett volna baj ezzel az órával, mert üveg hátlapja van ha arra gondolsz ;)
Nem az én órám, egyik barátomé, szóval nem tudom,csak megkérdezte tudok-e valakit esetleg, gondoltam egy kérdést megér itt(is) . Érdekes, hogy ugyanaz volt az első rekacióm, amit APT írt, hogy volt ez szervízelve ?
Szóval szakszervízen kívül van ötlet, vagy maradjon az Andrássy?
Annyira hozzányúlnék, hogy egy csomón már túl is vagyok. A következő ÓM cikk témája is pont ez lesz, egy SMP.
Nincs igazándiból benne semmi extra, persze, más kenést igényel, de a mostaniaknál még ezt sem érdemes túllihegni, ha 4-5 évente leszervizeled, nem lesz vele semmi baj, ha meg nem, úgyis megáll, mint a szög, ez már csak ilyen...
Szerintem pont, hogy kell a szakszerviz. Ha jól tudom, co-axhoz sokan hozzá sem nyúlnak, másrészt meg én se biztos, hogy rábíznám a "sarki" órásra. Pár éve olvastam a WUS-on Archertől, hogy speciális felszerelést igényel a javítása.
A Rolexet nem véletlenül szokták az autópiarban a Rolls Royce-val hasonlítani: bár mindkettő kifejezetten a rendkívül innovatív, előremutató megoldásokkal kezdte, de végül az iparági konzervativizmus fellegvárai lettek. :-))))
A Rolex pont az utóbbi időben kezdi megpróbálni újra felvenni a fonalat - miután elmúlt negyed évszázada úgy, hogy jóformán semmi újjal sem állt elő, csak a nagyon kidolgozott, finomra csiszolt megoldásokat ismételgette rendkívül megbízható minőségben - és ez is elég volt a folyamatos szektorelsőséghez...
Annyit tennék hozzá, hogy a csatok és a csatvégek a kétezres években ismét elég kritikussá váltak. Tulajdonképpen a tízes évek elejéig tartották gyártásban ezt a zörgős, ócskának tűnő, lemez csatvéget, amit akkor már a Tissot és sokan mások is rég meghaladtak! ;-)
Persze vannak akik ezt tartják a világ egyik legszebb csatvégének, amiben akár még igazuk is van csak körülbelül akkor már 15 évvel eljárt felett az idő a és a konkurencia ;-)
Szó se róla kedvelem én is eléggé a márkát, de az erényei mellett nem árt ha látjuk a hibáit is. Amiből ha nem is igazán sokat, de azért még tudnék mondani...
Jó glas, de szubjektív szempontok alapján nem írunk le olyat, hogy márpedig "minden szempontból ez vagy az a legjobb és punktum", hanem azt írjuk, hogy "nekem ez jött be a legjobban"...
Műszaki alkotásokról beszélünk - egymással összehasonlítható technikai paraméterekkel. Van tehát tere-módja az objektív összevetéseknek is, nem is kevés. A design, az ergonómia - ezek igen fontos elemek, sőt, a vevők zöme számára valójában ezek a meghatározók - de akkor is csak egy részét képezik az összképnek. Az alkalmazott műszaki megoldások, anyagok, a kidolgozás, megmunkálás minősége - ezek már olyan technikai részletek, ahol sokkal inkább objektív módon lehet megítélni a "terméket".
A Rolexet valójában nem is a szerkezetei, hanem a tokozása tette azzá, ami. Eleinte nem is volt igazán értékelhető vetélytársa ebben - aztán még egy jó ideig meg nem volt túl sok. De például a csatjaik, amelyek a 70-es évekig hajtogatott lemez-csatok voltak - azon nem voltak valami nagy számok, ilyet, vagy jobbat, kényelmesebbet, ellenállóbbat tudtak mások is produkálni. Miközben a 60-as, sőt, 70-es évekig is, még az olyan neveknél, mint a Patek, Vacheron is simán előfordult, hogy tulajdonképpen semmiféle védelmet-tömítettséget nem biztosító, vékony, gyenge, sérülékeny tokokba tettek amúgy is érzékeny, finom szerkezeteket - ez a filozófia sok áldozatot is szedett, a sérülések és szennyeződések sok órában tettek kárt. Az IWC szerintem igenis minimum Rolex minőségű finom szerkezetei nem egyszer olyan pattintós hátlapú, szinte nulla védelmet nyújtó, komolytalan, aranyozott tokokban fordulnak elő - aminél az olcsó orosz óragyártás sem produkált rosszabbat. No ehhez mérten a Rolex valóban kiemelkedő volt - de nem a szerkezete miatt.
És aligha véletlen, hogy te is egy King Seikot emlegettél mint másik potenciális vetélytársat - a Seiko volt szerintem túlzás nélkül a leginnovatívabb gyártó a 60/70-es évek időszakában (világviszonylatban is), már a 60-as évektől az óráik többsége masszív, ellenálló, tartós, jól tömítő acél tokokat kapott (nem véletlenül olyan sok a "túlélő" belőlük), és a szerkezetépítési filozófiájuk meg szintén elképesztően tartós, bár egyszerű, nem látványos, de mégis nagyon használható konstrukciókat eredményezett. Az ÓM-ben most fejeztem be egy cikksorozatot, ahol az 1969-es nagy "szentháromság", az első három automata kronó konstrukcióját vetettem össze (ugyebár Zenith El-Primero, Breitlig/Buren/Heuer Cal11 és Seiko 6139) - és bár itt is úgy érzem, hogy tulajdonképpen nem is lehet, meg értelme sincs győztest hirdetni, azért az elgondolkodtató, hogy teljesen nyilvánvaló módon nem mondható el, hogy bárki is "kiütéses győzelmet" aratott volna a többi felett, viszont az objektív, szigorúan műszaki összehasonlításokban elég sok műsorszámban a Seiko tűnt a legjobbnak...
Na, ha már Rolex, tudtátok, hogy a Kew obszervatórium szadista 44 napos tesztjén a 145 darabos készletből csak 136 ment át az ötvenes években? 9 megbukott...
Én tapasztalatból mondom, viseltem vagy 500 féle automatát. Egyetlenegy kocka King Seiko hozta azt az érzést (design, kidolgozottság tekintetében is!), a többi maga volt a szürke középszerűség az agyonsztárolt IWC-vel az élen.
"Az összes többi paraméterben toronymagasan a legjobb."
Kifogástalan szerkezet, az biztos. Kiváló kidolgozottságú, remekül átgondolt, tartós, megbízható. Azért azt mondani, hogy "toronymagasan a legjobb" - ezzel együtt szakmailag nehezen lenne indokolható. A korból található még több más olyan werk is, ami semmilyen paraméterében sem rosszabb, esetleg egyik-másikban esetleg még jobb is. Kapásból az IWC 8xx széria pont ugyanilyen tartós, pontos, megbízható, de jobban húz, a Longines 34x sem rosszabb, de a tapasztalatok alapján még a jó öreg, "minden ETA-k ősapja" Eterna 14xx sem marad alul tartósságban, megbízhatóságban, a kronométer kiviteleknél pontosságban stb... A korabeli Grand Seiko VFA modellek sokkal korszerűbbek, jobban húzók, még pontosabbak voltak - kevésbé szépek és kidolgozottak, de ehhez képest a történelmi tapasztalatok alapján azok sem kevésbé tartósak.
Szóval én nagyon óvakodnék attól, hogy bármiféle "legjobb" díjat ítéljek bárkinek is (beleértve a mostani modelleket is), ugyanis nincs olyan szempontrendszer, ami alapján bármi is kihozható lenne egyértelmű győztesnek.
A másodpercstopnak kb. nulla jelentősége van. A 36 ezres lengésszám pedig gyengébb megoldás, nem vált be, a Rolex az El Primero lengésszámát is visszavette, nem véletlenül. Az egyetlen, amibe bele lehet kötni, a gyors dátum állítás. Az összes többi paraméterben toronymagasan a legjobb.
Most részedről az lenne az elegáns, hogy besétálnál a Seiko Butikba és megvennéd a szalonból a legújabb üveghátlapos quartzot is 1 milkóért. Úgy lenne az igazi az összehasonlítás. ;-)
Annyira nem vagyok rigorózus, de egy összehasonlító, illetőleg evolúciós bemutatón gondolkodom - mert most ezekből áll a kollekció - és ez már elég érdekes:
Igen, a dátumállítás a 1560/70 esetén különösen macerás, hiszen visszafelé tekerve visszaváltja a dátumot is, és lassú is az amúgy hihetetlenül precíz váltó-mechanizmus felhúzása - így nem marad más hátra, mint annyit tekergetni előre az órát, míg el nem érjük a kívánt dátumot.. Ez mondjuk egy fél hónap esetén már több, mint bosszantó...
Kicsit utána nézve annyira jutottam, hogy valamikor 1970/71/72 folyamán jött a 1570 másodpercstoppal is rendelkező kivitele - a korábbiakban tehát nem volt. Ezek igazándiból a 1560-hoz képest csak a picit nagyobb lengésszámban tértek el.
És őszintén szólva, bár korábban a Rolex a legnagyobb újítók közé tartozott - a 15xx szerkezetcsalád az 1977-es, a 3035-re leváltásakor már nagyon-nagyon nem volt korszerűnek mondható, sőt, igazándiból már egy évtizeddel korábban sem... Kidolgozását, minőségét tekintve vitathatatlanul mindvégig a legfelsőbb kategóriába tartozott, de a képességeit, műszaki megoldásait nézve ez a szerkezet az 50-es évek színvonalát hozta csak. A 60-as években már gyors dátumállítással, másodpercstoppal és nagy, akár 36 ezres lengésszámmal rendelkező kronométereket kínáltak többen (pl: a Seiko is) - a 70-es évek elején/közepén pedig valóban korszerűnek egyértelműen a kvarcok minősültek.
Viszont tartósságban, megbízhatóságban ezek a Rolexek kiválók, és még az alkatrész-utánpótlásuk is megoldott - nem csoda, hogy máig ilyen népszerűek.
Ami biztos ,hogy a 1570/5 nem volt alapbol MS valahol a 70es evek elejen lett az ,szvsz sokaig parhuzamosan epitettek be ezt is azt is ,elvileg a gyari archivumban tudjak ,hogy melyik szeriaszamhoz milyen szerkezetszam kerult abbol kideritheto volna,amennyiben er ennyit.
a lenyeg ,hogy a kerdezo megnyugodhat mielott belefogna az ebresztoorarugo hajlithatasba.:-)
Amiről most szó van szerintem az egy 1601/1570. Nekem is volt ilyenem a hatvanas évek közepéről, simán másodperc stoppos volt, bár aztán lehet, hogy ez pont nem az...
Nem feltetlenul a 1570/5 a 70es evek elejetol lett masodpercstoppos ,ez evjarat alapjan 71koruli tehat siman lehet ,hogy gyarilag ilyen ,nekem is volt 68as 1575el szerelt GMTm az sem volt hack seconds.
Legyártottak egy órát valamikor. Most már nem új az óra, kereskednek vele. Ha párszor átrepüli az óceánt oda vissza, folyton rakódik rá az ÁFA, ha bejön Magyarországra is akkor itt éppen 27 % , a vámról most ne is beszéljünk.
Nem fér egyébként a fejembe, hogyan lehet használt cikkekre ÁFÁ-t kivetni.
Ez igazándiból csak egy kis fémnyelv, nem több - a lenti két képen jól látni a két állását, egy 1570 szerviz közben lőttem. És még az is lehet, hogy a helyén is van, csak rosszul rakták be, ezért nem funkcionál. De az is előfordulhat, hogy elkallódott, akkor meg lehet próbálni keríteni másikat, ha nem sikerül, szerintem egy ébresztőóra hajszálrugó-darabkából simán le is lehet gyártani...
Nem, nem ilyen értékes. Csupán van egy honlap, ahol ennyi az ára - aztán erre hivatkozva lehet adni 2-300 euróért az egyébként mondjuk 100-at érő órát, hogy ez már így is óriási árengedmény...
Ez az üzleti stratégia az ilyen, valójában óraként nem értelmezhető márkáknál elég általános - van egy elvileg nagyon magas "hivatalos" listaár, de a valóságban mindenütt ennek a töredékéért kínálják.
A kora alapján 1570-nek kellene lennie (1965-74 között ez volt a DJ alapszerkezet) - amin viszont van elvileg másodpercstop. Persze feltéve, ha szervizkor visszatették a karját (egy fémnyelv végül is az egész).
Amennyiben esetleg arra mennyit ér? Akkor a nemzetközi piacon talán 2-300 Euró vagy annyi sem. Idehaza nagy szerencsével néhány tízezer huf, de leginkább eladhatatlan.
Én ezt egy internetes kereskedőnél vettem, Vintage Portfolio a neve a site-nak. Felhívtam, és egy kávézóban találkoztunk, boltja nincs, odahozott 4 Rolexet és négy Seamaster-t (Melyeket előzetesen képről láttam és kiválasztottam). Van vagy 500 eladó órája.
És, hogy a témánál maradjak a Chrono24 3,5% trusted checkout díj még akkor egész baráti. Ráadásul nem kötelező ezt a vásárlási formát használni. Simán utalhatsz eurót is. A sepa utalásnak van némi költsége + a szállítás és ennyi. Nekem még nem volt különösebb gondom az egésszel. Ráadásul az árak valóban alacsonyabbak az ebayhez képest.
Azért nem féltem őket, hogy a konkurencia romba döntené, max lenne egy kis verseny, és kevesebb profitjuk lenne. Aztán megállapodnak és együtt visszaemelik a jutalékokat :(
(saját webshopban eladott termékek, paypallel fizetett tranzakciói után is 3.5-5,5% körüli jutalékot számolnak fel, ország függően, és utána jön még az árfolyammal a szivatás)
Egyelőre megakadtam a csodás bankoknál, és a barátságos számlavezetési díjaiknál, amiknél céges $ számla, visa kártyával évi ~100k pénz lenne... Bár most már van annyi $ a paypal számlán, hogy talán jobban megéri ezt kifizetni, mert ennél jóval többet buknék a paypal árfolyamon történő váltással :(
Nézd meg a paypaledet. Fel fog tűnni a beérkezett ebayes tételnél egy apróság.
"Fee" Maradt 749,28 dollár. Innen indultunk.
És ez nem az ebayes jutalék. Azt tudod, hogy később számlázzák. Tehát ha paypalen érlelem a pénzem ( ami egyébként jó ötlet, mert az ember úgyis vásárol ), ezt akkor is már a beérkeztetéskor lenyelik.
Szerintem az eladott tétel majd egy negyedét elnyelni jutalék címszó alatt elég meleg ebay-paypal koprodukcióban.
Miközben nem kétlem, hogy rém drága és körülményes egy ilyen világméretű rendszert üzemeltetni, és természetesen értem a nyújtott szolgáltatások előnyeit is.
De a jelenlegi rendszer szerintem a fennmaradás érdekében nehéz helyzetbe hozza az eladókat, hogy vásárlókat szerezzen, miközben azok kénytelenek a többletköltségeket megfizetni.
Azt tartom valószínűnek, hogy valaki megjelenik egy alternatívával majd ( ali stb. ) a használt termékekre is, és szépen rombadönti ezt az egészet.
"A gyakorlatban nálam tavaly a paypal árfolyamos 215.000 forintból sikerült a bankszámlámra 160.500 forintnak megérkezni."
Ez a valóság, 215000*0,75 = 161250, csaknem 25% leugrik az árból mire szabadon elkölthető pénz lesz a dologból. Hogy miért, nem is érdekel, az apró betűs résznél a végén biztosan megtalálnám.
Igen ez a lózung. Tessék tovább olvasni az Other terms résznél: "Depending on the tax legislation of your country of residency, local Value Added Tax (VAT)" Ez a plusz ÁFA 27%, ami a 10-ből máris 12,7%-ot csinál.
A paypalnál meg az átváltásban van a buli, átváltás nélkül nézegetheted a virtuális dolláros számládat meg vásárolhatsz az Ebayen kínai bizbaszokat olcsón, de ha mondjuk házat újítasz fel akkor cserepet meg tégát, festéket, nyílászárót nem Hongkongból fogsz hozatni, hogy el tudd költeni a pénzt.
Persze, hogy nem mindegy. Itt inkább arra próbáltam egyértelműen utalni, hogy a világ nem Bécsből, Londonból, Párizsból, Tokióból, Genfből meg New Yorkból áll - márpedig olyan erejű lokális piac, ami kiszámíthatóan, megbízhatóan eltart ilyen profilú üzleteket, csak ilyen helyeken van.
Én itthon azt látom, hogy még az eszement jutalék ellenére is a hazai nepperek inkább az ebayon próbálják eladni a portékáikat - mert az itthoni piacon csak nagyon nehezen tudják.
Hozzáteszem, hogy pár dolgot így sem tudok hová tenni, mert azt látom, hogy ha valami az ebayon eladható mondjuk 2 ezer euróért, akkor ennyit akar kapni érte itthon is, mindenáron, akkor is, ha face-to-face készpénzben fizetnek neki, pedig igazándiból pont ugyanott lenne 1600-al, de ha mindent figyelembe veszünk, 1500 sem rossz - de nem, nem adja és kész. A vége meg az, hogy az amúgy is nagyon gyenge hazai piac teljesen megsemmisülőfélben van. De olyan szinten, ami már nyomasztó.
Én egy időben puszta szórakozásból meg "leletmentési elkötelezettségből" csináltam azt, hogy szombatonként sétáltam egy jót az Ecserin, általában mindig tudtam venni ésszerű áron nem éppen kifogástalan, de rendbe hozható, ígéretes órákat, a többségüket teljesen jól ki lehetett pofozni, utána elmentek olyan áron a Vaterán, hogy mondjuk a belefektetett munkám megtérült - és azt átforgattam saját gyűjteményembe.
No ez mára (már évekkel ezelőttre) gyakorlatilag megszűnt, mint lehetőség, az Ecserin vagy nincs semmi, vagy a roncsért többet akarnak kapni, mint ha kifogástalan állapotú lenne - a Vaterán meg gyakorlatilag csak a potya vételekre, a nagyon mélyen a reálisnak mondható ár alatt kínált dolgokra van bármiféle kereslet. Én túllépek ezen, mert ez nekem csak hobbi - de mit csinál az, aki ebből akar megélni??
Nem véletlen működnek ezek a bécsi kirakatok. Nyilván meg vannak támogatva a net felől is. De míg egy bécsi boltba betehetek mondjuk 500 karórát és a rezsit eloszthatom 500-al, mert annyi jut majd egy karórára, addig az Ebaynél minden egyes eladás után levágnak 25%-ra. Ez a nem mindegy!
Szép óra, gratulálok. Ránézésre nem tudnám megmondani, mi lakik benne - ha nincs még gyors dátumállítás, de már van másodpercstop, akkor valószínűleg 1570, ha nincs stop, akkor 1560, ha van gyors dátumállítás, akkor 3035. És ha jó az állapota, akkor mindegyik jó werk - azért a karbantartást ne hanyagold el, mert a remek hírük ellenére csúnyán le tudnak ezek is amortizálódni, ha csak nyúzzák őket, minden törődés nélkül.
Nem az átváltással van egyébként a gond. Hanem a pofátlan átváltási árfolyammal. Ha belegondolsz, dolláros kártyával nem mész semmire Európában, csak az USA-ban tudsz konverzió nélkül vásárolni.
Azért ez nem ennyire egyszerű. Ezeket a dolgokat nem könnyű eladni - hiába van boltod, ott te nem fogsz tudni akkora forgalmat bonyolítani, maximum a világ néhány legnagyobb és leggazdagabb városában, jó helyen lévő boltban (az meg iszonyat drága mulatság).
Ott kezdünk tartani - de tényleg - hogy bármit is eladni, csak a neten lehet. Már használt autót adni-venni is ott tudsz csak. A túl nagy ebay-paypal jutalék meg nyilván oda vezet, hogy megjelennek alternatív megoldások, vetélytárs portálok, és idővel talán meg is erősödnek - akkor meg majd csökkenteni kényszerülnek ezek a nagyok is a jutalékukat.
Csak idő kérdése és el fognak tünedezni a drágább órák az ebay kínálatából. Egyszerűen nem tudsz versenyképes maradni ilyen levonások mellett egy akármilyen bécsi kirakattal sem. Ha egy ilyen Datejust mondjuk Bécsben 2200 euró, akkor ezt az ebayre 2200*1,333 ért kell kitenned, az ma pont 2933 euró. Nem fogják megvenni. Érdemesebb kimenni Bécsbe és megvenni ott.
Lehet, hogy azóta már engedik, de akkor duplán fogsz rákefélni, nem egyszer, hanem kétszer váltják át. A dolláros bevételedet a paypal átváltja forintra és azt küldi el a dolláros számládra. Itthon meg a bankod a forintot visszaváltja dollárra. Ez már maga a katasztrófa. Tehát lehetséges hogy ez technikailag működik, de valójában lenullázod magad.
Elvileg lehet kérni paypalról visa kártyára a lét, ami a kártya mögött lévő bankszámládon jelenik meg, ez pedig lehet usd.
Legalábbis a paypal nekem ezt mondta, még nem próbáltam.
A levelükből:
"...I am sorry however, it is not possible to withdraw to your Hungarian bank account in USD.
Please do not worry, however as I may have a solution for you. If you have a Visa Card that is denoted in USD you can add this to your PayPal account and use it to complete your withdrawals. You will then avoid the currency conversion rates with USD transactions."
(Sajnos bármilyen online fizetés esetén közel megkerülhetetlen a paypal, nem csak itt...)
Az ebayjel semmi gond nincs. Megdolgoznak a 10%+ÁFÁ-ért.
A gond a paypallal van, mégpedig azért mert kizárólag a vevőnek kedvez viszont az eladó fizeti. A maradék hajam is az égnek áll. Ráadásul rohadt drága átváltásokkal együtt több, mint 10%.
Nagyon sokan felmondták a paypalos szerződést mert ez most már bicskanyitogató és nonszensz. Pl. edigital.hu, a legtöbb futárszolgálat stb. Pénzügyi bukta az egész.
Nem igaz hogy ezt senki nem tudja félár alatt elvégezni, hogy gyakorlatilag addig ráül a pénzre, ameddig a vevő vissza nem jelez, hogy minden OK. A világ legnagyobb bulija a paypal.
Még egyszer: ha nem paypalra kéred a pénzt, akkor senki sem áll szóba veled, akkor sem ha 15.000 pozitívod van. A pénz a paypal számlára érkezik, nem a kártyára. Paypal számla mögött viszont csak és kizárólag olyan számla állhat amilyen személyi igazolványt be tudsz mutatni (tehát magyar). És a magyar számla ez esetben azt jelenti, hogy forintban vezetett. Dolláros meg euróban vezetett magyar számlaszámot nem fogadnak el.
De, egy Pobedát visszakapott... Ha számít ez bármit is. A vevő állította, hogy az volt a csomagban.
Három eset lehetséges.
1. Tényleg Pobedát küldött el a vevőnek.
2. A vevő megkapta a Rolexet, de azt mondta, hogy egy Pobeda volt a dobozban
3. Rolexet küldött el de Pobeda érkezett meg, mert a futárcégnél meghekkelték a csomagot.
Az első esetet nem hiszem el, egy 1000+ os nick ennél azért többet ér, csupa csupa többezer eurós eladással. A vevőnek többezer eladás/vétele volt tehát a 2. pont is elég kérdéses. Marad a 3-as.
Egyszer velem is előfordult,hogy Amerikából vettem egy telefont,és tényleg nem azt rakták a dobozba,ami az aukcióban volt.
Viszont engem köteleztek a visszapostázásra,ha szerettem volna rendezni a dolgokat.(itt igaz elbuktam a vissza posta utat,de legalább visszafizették a pénzem.)
Az ismert magyar eladónak nem küldték vissza az áruját?
Vagy egyszerűen már a vevő is mást postázott vissza?(hogy lehet ezt ilyenkor ellenőrizni?ezen az alapon bárki simlizhetne,ha mindig a vevőt védi az ebay,de akkor viszont hogyhogy nincs sokkal több visszaélés?)
Ilyenkor nem mérlegel az ebay,hogy 1000+ után pl. egy nullás vásárol valamit,akkor valószínűleg nem az eladó a kanyhaló?
És akkor még olyan finomságokról szó sem esett, hogy: "nem az volt a dobozban". Ismert magyar eladó, 8000 eurós bukó, a vevőnek adtak igazat. Több mint 1000 pozitív után hagyta abba az egészet.
Olyan szintű már a lehúzás az Ebayen, hogy értelmetlen az egész. Az alap a 10% Ebay jutalék + a magyar ÁFA a jutalékra.
De a brutális a Paypal, jutalék+átváltás még ugyanennyi! Ha nincs Paypalod, nem vesz tőled senki semmit, ha van, akkor meg leránt újabb 12%-ra a Paypal.
A Paypal csak a vevő érdekeit nézi, ugyanakkor az eladóval fizettetik ki. DE még szimplán hülyének is néznek, magyar vevőnek nem lehet dolláros vagy eurós számlája, csak forintos, és majd ők jól átváltják 12 forinttal a középárfolyam alatt.
Így lesz a 2200 eurós Datejust órából 2200*0.75 cca. 475.000 jó magyar forint. Akkor inkább beadom a Dorotheumba, postázni sem kell, nincs utólagos reklamáció, nem ilyen színárnyalat volt a fotón, piff repül a negatív...
Ennek a koronája lehet, hogy jelzett, de nem ezzel adták el anno szerintem. A 601-es kaliber nem ritka, itt inkább a számlap feliratozása miatt nyomták meg az árat.
Ilyen Seamastert vettem két éve a Vaterán kb. 60 ezerért, de az eredeti plexit cserélni kellett, plusz kapott egy szervizt is. Viszont az fekete számlapos, valamivel ritkább.
Az alkatrész 3D nyomtatással elvileg már elkészíthető lenne, de egy ilyen gép ára és üzemeltetési költsége olyan magas, hogy azért nem érné meg. Így várok és keresgélek. Majd csak találok egy szakit aki elvállaja a Chrono restaurálását.
És az ebayes árba mindenki bátran számolja be az eladó 25%-hoz közelítő költségét. Mert az ebay jutalék-paypal jutalék-paypal tré váltási árfolyam közelebb van ahhoz, mint a 20%-hoz. Ráadásul ritkábban-kevesebbet értékesítők pénzén 3 hétig ül a rendszer.
Ebayen ennek is szólnak a magasabb árak. Nem beszélve arról, hogy már 2-300 ezres óránál sem lehet ajánlott elsőbbségi levéllel kockáztatni a királyi postán. Azt szintén beleszámolják.
Érdekes kérdés ez. Valószínűleg a megközelítési irányaink mások. Vannak egyfelől ugyebár a "kínálati árak", mennyiért lehet látni a neten, mennyiért hirdetnek.
Hozzám meg ismerősök hozzák a DJ-ket, hogy pofozzam helyre őket, és akkor kerül szóba, hogy "mibe is fájt". Innen megközelítve én bizony azt látom, hogy azokat a vintage (3035-ös és korábbi, 1570, 1560) DJ, Date órákat - amelyeket végül meg is vettek, el is adtak, tehát gazdát is cseréltek, bizony rendre ebben az árszegmensben kell keresgélni. Hogy aztán sokan mennyiért kínálják a végül soha el nem adott óráikat - ezzel én már nem nagyon foglalkozom, nem találkozom velük...
Azt látom, hogy a hazai piacon és egy átlagos eladónak (tehát nem egy különös presztízzsel bíró "menő" galériának stb..) azért az összegért, amit sokak szerint az adott óra "ér" - egyszerűen nem lehet eladni semmit, annyiért nem veszik meg. Az ebay is érdekes történet, mert átlagos dolgokkal nincs gond, de igényesebb, drágább holminál megint visszaköszön az, hogy "nem neves", sok és kifogástalan visszajelzéssel sem rendelkező, mellesleg "nem megfelelő lokalizációjú" eladó lehetőségei egészen mások, mint egy jól bejáratott brit, német, svéd, USA-beli eladónak. Mostanság például picit rákattantam a Seiko Grand Quartzokra, vettem is zsinórba négy mindenfélét, thaiföldi, olasz meg japán eladóktól - és azt látom, hogy a japánnál volt "verekedés", az ár is elment rendesen, a többinél potom árakon hoztam el a cuccot (mellesleg meg is kaptam, hibátlanul, nem volt vele gond!) - mert jól láthatóan nincs bizalom. Az olasztól, meg ukrántól-orosztól nem veszik meg az árut, nagyon sokan meg sem nézik, eleve kizárják akár még a szűrésből is...
Persze, egy több ezer eurós óránál ez valahol még érthető is, hiszen ha valami közbejön, hibás, kamu vagy semmilyen árut kap az ember - akkor jóformán kilátástalan érvényesíteni a jogainkat. Viszont ebből megint az következik, hogy ha el akarod adni az egy szál Rolexedet, akkor jó eséllyel csak olyan vevőt találsz rá, aki személyesen is meg akarja nézni, alkalmasint meg akarja vizsgáltatni (teljesen érthető valahol a dolog), ergo igenis hazai vevő lesz, a hazai piac lehetőségeivel - nem lesz tolongás sem, és az összes szakértő által bemondott, egyébként valahol jogos 2-2500 euró ellenére a végén fogcsikorgatva fogod odaadni 450e jó magyar HUF-ért az órát, annak az egy szál vevőnek, aki hajlandó érte ennyit meg is adni...
Szép óra, de nem annyira "superrare" ám ez... A magam részéről azt mondanám, hogy a hazai piacon 60-120 között kb: bármi az értéke. Máshol lehet több is.
Az mennyire értékcsökkentő, ha egy eredetileg "fémszíjas" Rolex vagy más óra mára bőrszíjassá vált. Én amúgy a fémszíjat ki nem állhatom, de ettől még kérdés számomra.
Mellesleg mondtátok a 30-40 éves Rolex Datejust-ra, hogy 300-500,000. Nagyon sok helyen néztem, 2000 EUR alatt teljesen reménytelen, inkább 2200 körül kezdődik. Bennem van a hiba?
Omega Seamaster a másik, amit nézek egy ideje, ezért tettem fel az alábbi kettőt.
- Stainless Steel Case displaying the Seahorse Logo on the back
- Genuine Omega Crown
- Genuine Omega Glas displaying a tiny Omega Logo in its centre
- 34 mm diameter (w/o crown)
- Genuine Leather Strap (oxblood)
- Years of Construction: 1960ties
Condition
- Outside:The still GENUINE, non-refurbished, dial is in PERFECT condition. The glas is in perfect, scratch free, condition. The case is in great condition.
- Inside:Last Service in 2016. The movement works perfectly.
Egyébként befektetésnek sem rossz, ha már úgyis veszel órát, legalább ne bukj rajta :) Én 7 éve vettem és biztos többért tudnám eladni, de eszem ágában sincs.
A Datejust-ot a negyvenes években vezette be a Rolex, az első gyors dátumváltó karóra volt. Előtte lassan váltották a dátumot, elkezdődött a folyamat jóval éjfél előtt és jóval utána fejeződött be. Ez az egyik legnépszerűbb modellje a cégnek azóta is.
Ezt így elég nehéz megállapítani. A mai szerkezetek közül a Rolex automatái az egyik legjobbak, a régiek közül az IWC automaták voltak nagyon jók. Mitől jó egy automata szerkezet ? A Rolex pl. robusztus, elnyűhetetlen, pontos, könnyű szervizelni, mindkét irányba húz, viszonylag hosszú a járástartaléka. Bár ezekről pl. APT tudna nyilatkozni.
abszolut jo a kidolgozas minosege, es meglepoen izlesesek is az oraik. (ellentetben a par napja itt a forumon megemlitett epos-tol, ami valami fortelem.)
Igen, nagyjából informálódtam már. Mint írtam is, nem a 2000 eurósokra gondolok, és a kérdésemet az itteni tájékozottságotok miatt tettem fel. Ez a két típus van eddig talonban.
Nem akarok valami oltári nagy hülyeséget írni,és nem is vagyok otthon a 3D-s nyomtatásban,de hallottam olyat,hogy fémből is csinálják,de hogy hogyan térképezik le a mintadarabot,vagy hogy megfelelő-e lehet terhelés ügyileg,azt nem tudom,csak egy ötlet...bár lehet végül több lesz a leves mint a hús.
Vettem már pár cuccot az usából, és szinte minden esetben közel annyit kellett fizetnem a Vámosoknál, mint amennyibe a cucc került postaköltséggel növelt értéken. A német vámosok nem viccelnek. A vámmal növelt értéket még áfáztatják is.
... és valóban szívesebben fizetnék valakinek itt akár 100 ezret, mint egy amcsinak.
Egy órás pld azért nem is vállalta itt németben a restaurálását, mert pár éve volt egy nála javításon, és fél év alatt nem tudta beszerezni hozzá a szükséges alkatrészt ezért vissza is adta a tulajdonosának. Így inkább várok. Ez az óra már jó pár éve halott lehet, még egy kis időt kibír. Meg azután még találnom kell mestert is. ... talán itt.
A vasarlok 90%-nak fogalma sincs arrol, hogy mi az a kaliber, vagy salita. az IWC markanevet ismerik, az orat a hirdetesek, kulso megjelenes es ar alapjan valasztjak. az IWC portfolioban ez egy olcsobb ora, egeszen biztosan szepen fogy. olcsobban nem lehet adni egy IWC orat, mert a markanev a felsobb kategoriaba van pozicionalva.
Üdvözletem az uraknak. Segítséget szeretnék kérni. Van nekem egy régi 1944-es Tissot kronóm amit szeretnék végre rendbehozatni valakivel. De mielőtt odaadnám egy órásmesternek (Mondjuk azt is keresem még) az ismert hibás alkatrészt szeretném hozzá felhajtani. A billegő tengelye már meg van hozzá, de még kellene nekem az egy Säulenrad (schaltrad) németül, és angolul pedig "Pillar Wheel" (Az enyémnek sajna 2 foga a 8-ból kitört.)
Ismert előfordulási kaliberje: Lemania Kaliber 15 TL, vagy a TISSOT Kaliber 33.3. OMEGA Kaliber 170 (33.3 CHRO)
Amíg ezt nem szereztem meg, nincs sok értelme óráshoz vinni, mert alkatrészhiány miatt csak ott dekkolna. Az USA ebayen ugyan van egy de annak ára nonszensz, ugyanis vámmal áfával duplázódik ami onnan jön.
Senki többet harmadszor? Még mindig vacillálok a két óra között. A szívem az Eposhoz húz, de nem tudom ér-e 2x annyit. A két óra gyakorlatilag ugyanaz, a tokozás igényesebb az Eposnál, vagy van esetleg amit nem látok?
Az a gond, hogy egy divatcikket úgy pozícionálnak, hogy legkésőbb az évszakváltás/trendváltás idejére nullára íródjon le, így megvegyék a következő szezon slágerét. Ergo, az órád nagyjából nem ér semmit. Hiába Vörzész...
Az utolso mondatoddal makszimalisan egyet értek ,sajnos egy tisztességes ember aki így szerzi a jövedelmét,mint mi a nagy átlag ,csak komoly megszállottság vagy kemény évekig tartó spórolás után tud megvenni magának egy ilyen órát. Magam is 2000- ben évek után vettem egy csodás IWC mechanikus ,negyed rész időt mérő órát.Nagy élmény volt maga az érzés is felemelő ,hogy egy ilyen szerkezet ketYeg a karomon. Aztán ahogy az élet produkál kemény helyzeteket 2 -év múlva szinte az eladott IWC ára mentette meg az életemet........
Akik nagyon ismerik a tökéletes szerkezeteket,mit mondanak melyik az elso három automata szerkezet ami a legjobb es milyen órákban talállalhatók ezek.
Ugyanaz "pepitában" mint a másik, amit linkeltél. Legalábbis 95% eséllyel. Az adott időszakban a tegnap tárgyalt AS werkek voltak az egyedüli széles körben elérhető felhúzós-ébresztős konstrukciók svájci relációban. Ezeken túl volt pár olcsó peckes EB szerkezet is (ezért kell azért belenézni ezekbe az órákba, mert az ébresztős EB werkekből volt 15-17 köves is, meg 1 köves is - de mind egyformán meglehetősen gagyi) - meg olyan manufaktúra-gyártmányok, mint a JLC, Omega ébresztősei, amik viszont nem kerültek más órákba.
Nekem volt ilyen Tissot-om pár évvel ezelőtt, nagyon szerettem. Bár elég nehezen tudtam eladni 50 fölött, igaz nem volt hozzá semmim (blokk, doboz...).
Epos órát szeretnék vásárolni, ezért visszaolvastam pár évet itt a fórumban. Ezek alapján az jött le nekem, hogy jó marketinggel, szépen kidolgozott tokokkal és korábban beszerzett szerkezetekkel operálnak. Illetve amit még kiolvastam az az, hogy bele lehet szeretni az órába, de toleránsnak kell lenni vele, mert brutálisan pontatlanok.
Na most én is így jártam, beleszerettem ebbe a típusba: epos
Lenne néhány kérdésem:
- Mi a helyzet a mostani Eposokkal? Megbízhatóak?
- Mi a helyzet a branddel? WWW szinten is alig találok róla infót :( Magyarországon most újra elkezdte forgalmazni a fentebb linkelt bolt, de ahogy láttam korábban az időzóna-óraszalon is forgalmazta, mára pedig már kínálatban sincs. Nem túl jó omen.
- Ez a konkrét példány vajon ér ennyit, a fentebbi válaszok figyelembevételével / Vagy ha azt nézzük, hogy tokban/szerkezetben nagyon hasonlót Tissotban fele ennyiért megkapom: Tissot Szerintetek?
Kicsit össze vagyok zavarodva, látszik, hogy nem értek hozzá. Előszöt is mi a DJ. A Datejust? A másik, hogy keverednek a devizanemek, ha jól látom. Tulajdonképpen akkor 2000-2100 EUR mégis reális lehet? Nem befektetésnek venném, hanem alkalmanként felvenném, már régóta tetszik ez az "altípusa" a Rolexnek.
Majdhogynem. Szinte. A Poljot 2612 az AS1475 licencgyártása (tényleg, nem lopták, megvették), de ezt a werket amúgy gyártotta licencben még a Citizen is, így echte japán kivitelben is előfordul. Egyébként ezek az után-gyártások nem teljesen egyformák, de kevés különbség van - ámbátor azok nem teljesen lényegtelenek. Példának okáért az AS és a Poljot óra-váltókereke sem azonos, nem stimmel az áttétel-fogszám, nem csereszabatosak.
Vélhetően sima felhúzós-csörgős, akkor szinte biztosan AS 1475, esetleg 1568 werk van benne (bár ez utóbbiból nem emlékszem, hogy volt-e dátum nélküli). Kinézetre az 1960/70-es évek fordulója, ha a tok acél, akkor azért értékesebb, bár ezek általában csak krómozottak, de ez szépnek néz ki a kép alapján.
Értéket nehéz rá felelősen mondani, 25-50 között kb: bármi, de még e felett-alatt is megeshet a dolog.
Azért ez egy jóval öregebb, plexis 3035-ös volt, nem saját szíjjal...
Az tény, hogy a hazai piac lassan teljesen besültnek tekinthető, belföldi felhozatal jóformán egyáltalán nincs, az ezzel foglalkozó eladók meg már régen az ebayos, nyugati eladásokra koncentrálnak, és ha ott el tudják adni drágábban (és el tudják általában) a portékájukat, akkor nem foglalkoznak azzal, hogy a hazai piacnak ez sok.
Csak gyorsan rápillantva a Vaterára, egy 2.5 milliós arany-acél SUB-on kívül kizárólag fertelmes kamuk vannak fillérekért, így persze tényleg nehéz beárazni a dolgot...
Mondjuk örülök neki, mert ezek szerint a sajátjaim is azért mára durván felértékelődtek... :-)))
Egyébként sajnos a hazai DJ árak is itt tartanak már. Talán valamelyik tavalyi börzén még a "Mészi" árult 2.100.-ért egy 16014-et amire kapásból kellett volna egy szerviz és ha minimálisan is de a zafír is sérült volt. Annyi különlegessége volt, hogy relatíve ritka, galambszürke volt a számlap. Kétezret ígértem érte és gondoltam majd csinálok vele valamit. Tiz azaz 10 ezret akart engedni, állítólag több vevője is van rá című szöveg, amit azért kissé fenntartásokkal fogadtam. ;-) Másnap felhívtam, hogy akkor legyen a 2.100. Már rég eladta. Valóban.
Szóval most is azt mondom ha háromért tudsz ilyet szólj azonnal, de még az ötben is benne vagyok!
Az kicsit erős bár nem mondom, hogy végképp elrugaszkodott a valóságtól. Kérdés, hogy mik a paraméterek? Amennyiben minden O.K. 2000. környékén megvásárolható. Viszont az is tény, hogy ennyiért nem fogják odaadni.
APT-nek abban igaza van, hogy ez idehaza ennyiért nem eladható, de sajnos ezt nem vehetjük mértékadónak. Már csak azért sem mert ilyet azért nem is nagyon kínálnak sem három és olyan nagyon ötszáz környélén sem, vagy amennyiben mégis szóljatok nekem is ;-)
Sőt olyan nagyon semmilyent sem kínálnak mert ezen a téren nem csak a kereslet hanem a kínálat is elég gyatra. Talán a DJ az egyik óra amire lényegesen nagyobb lenne a kereslet mint a hazai felhozatal. Jóformán semmilyen épkézláb darab nincs a bontósok által kukázott tákolmányokon kívül.
Jó magam még a ősszel hiába próbáltam hónapokig a Chronóról levadászni "belföldi áron" egy 16014-et. A valamire való darabok 2.800.-tól kezdődtek az igazán jók pedig három fölött.
Az árak globálisan változnak. Az ebayon egy ilyen óránál a 2000 USD körüli ár még reális lehet, bár szerintem kis türelemmel ki lehet fogni ez alatt is. Idehaza viszont 7-800-ért nem tudsz eladni egy ilyen órát, nem lesz rá vevőd az ítéletnapig sem, legfeljebb óriási mázlival.
Még zaklatlak benneteket ilyen "mennyit ér" típusú kérdésekkel, ha szabad. Ez elvileg egy 1980-ban készült, eredeti szerkezetes, számlapos, koronás darab. Mi lehet a reális ára?
A svájci órák irreális drágulását többször megvitattuk. Fájó ugyan, de ez a kapitalizmus. Máskor meg ugyanebben a modellben benne van egy túlfujt piaci szegmens bezuhanása.
Meglepően sokan érdeklődnek továbbra is a mechanikus órák irányában, az egyik legnagyobb akció gyűjtő oldal is sokszor címlapon listázza kint.
Amiket láttam, mondjuk a Corum modellek, Zenith (El Primero is), Breitling és meglepő módon a Tudor in-house werkese.
Amit sajnáltam az az újraéledni látszó Eterna, többek között az új 39 kaliberrel, ugye azzal a Sellita összes és árban a Soprod A10 fölé pozicionálták volna magukat. Moduláris jellegéből adódóan vagy hét tucat konfigurációban tudták volna szállítani a tokozóknak. Csak aztán a Hodinkee szétszedte, kiderült hogy a lelke, azaz az időalap ETA és azóta nem tudni hol tart a történet.
Vásárlói oldalról nézve nekem továbbra is tetszik az irány, meglátjuk hogy ebből erősödés lesz vagy szétesés, mindenesetre a japánoknál nem volt hasonló dráma.
Kicsit talán vicces is hogy például most a 6r15 Seikok ára gyakran az ETA 289x fölött van.
Láttam már azokat az IWC-ket, valóban nagyon szépek, de azért nem minden nap találsz ilyet. Ha nem éri napsugár, víz, pára, sötétben van évtizedekig, akkor marad ilyen a számlap. A legtöbb szép állapotú eredeti, régi számlapon azért látszik az idő nyoma. Persze nem lesz 0-ás.
Nyilvánvalóan a topic társ nem is a jelenlegi helyzetre utalt, hanem hosszabb távlatban. Ami teljesen nem is kizárható, mármint az Eta tokozások felértékelődése. Márt csak azért is mert egyelőre elég kétséges, hogy mi jön majd ezen a téren ezután.
A vásárlók igen-igen nagy, messze elsöprően nagyobb hányadát igazándiból a háttérben pusztán valamiféle sznobizmus mozgatja - és nevet vesz. Csak nevet, kizárólag nevet. Az ismert, jól marketingelt, presztízzsel rendelkező neveket hordozó órákat meg fogja venni, másodkézből is, újonnan is - tökmindegy, mi van benne, ha 0 köves full műanyag Miyota szerkezetet tesznek egy méregdrága James Bond Omegába, akkor is meg fogja venni. Persze lesz, akinek így már nem kell - de mindenképpen marad egy vevői bázis, amire lehet építeni.
A többiekkel nem tudni, mi lesz, kiszámíthatatlan. A 70-es évek nagy válságában a nevek-cégek-gyártók 90%-a végleg "megsemmisült", a maradék kétharmada is "reanimáció", és ha nincs Hayek, akkor könnyen lehet, hogy olyan nevek, mint Omega meg Longines mögött sem lenne ma már létező cég.
De, hogy most mennyire mélyek a gondok, ezt nehéz megítélni, a számok alapján azért még mindig jelentősek az eladások - igaz, a visszaesés is nagyon jelentős, mind értékben, mind darabszámban, de ez nyilván messze nem egyformán érint mindenkit. Én inkább azt gyanítom, hogy a fellendülést meglovagoló áremelési ámokfutással sikerült túllőni a célon - annyira irreálisan megdrágultak a svájci órák (és még a frank felértékelődése is rátett erre), amilyen áron a piac már kezd elfordulni tőlük. Szerintem alkalmasint lehet innen korrigálni - azt majd meglátjuk, ténylegesen hogy sikerül nekik.
Annyira felértékelődtek hogy decemberben olcsóbb volt az USÁ-ban tokkal-vonóval egy ETA-s automata óra mint csak maga a szerkezet mondjuk az 1930 óta önmagát jegyző Otto Frei-től, az ofrei.com-on. Nem csak az alap 2824, hanem különösebb mélyreható mintavételezés nélkül a 2895, a 7750/51/53, a Dubois-Depraz modulok, gyakorlatilag minden ami svájci. A kérdés hogy a Rolexet mennyire fogja megrángatni.
Belinkeltem a statisztikát, itt most inkább komoly, földbeállós válság képe látszik.
ezzel kicsit azt mondod, hogy az ETA előtt nem volt élet. Magyarán az a sok egyedi márka a kvarc válság előtt a inhouse szerkezeteivel csapni valóak voltak? Leszámítva a prémium gyártókat persze...