Mire izgul Katalin az Aldiban?
Felkészültél-e az Aldi kihívásaira? – tette fel a kérdést az első magyar boltjait jövőre nyitó üzletlánc egy munkaerő-toborzó kiadványában. Azt hittük, igen, de erre nem lehetett: olyan képregényt kaptunk, ami rosszabb a diplomamunka, az államvizsga és az álláskeresés összes kínjánál.
Jövőre nyitja meg első áruházait a világ egyik legnagyobb diszkontlánca. Első körben nyolc nagyvárosban alakítanak ki régióközpontokat, s itt nyílnak az első Aldi-áruházak is, legalábbis a Karrierexpón bemutatott anyagok szerint.
Nyolc nagyvárosban alakít ki központot az Aldi, ezekben a városokban nyílnak az első diszkontáruházak is jövőre. A közgázon rendezett álláskiállításon az Aldinak volt az egyik legnagyobb standja, a cég munkatársai az egyetemisták közül toborozták a munkaerőt.
Mint a standon osztogatott anyagból kiderült, a világ egyik legnagyobb diszkontlánca nyolc városban nyitja meg első üzleteit. A tervek szerint Budapesten, Győrben, Veszprémben, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon nyílnak diszkontáruházak 2008-ban. Piaci források szerint az Aldi látványos belépőre készül, összesen négyszáz üzlettel hengerené le a piacot. Első körben feltehetően kéttucat egységet nyitnának.
Nem ez az első alkalom, hogy a diszkontlánc munkatársakat keres. Az Aldi év elején is tett közzé álláshirdetéseket, ezekben többek között üzletvezetőt, bolthálózat-asszisztenst keresett magyarországi terjeszkedéséhez. Ezen kívül eladó vagy kiadó ingatlanokat is kerestek a 15 ezer főnél nagyobb településeken. Az előbb említett városok lesznek a régióközpontok is, és mindegyik nagyjából hatvan üzletet szolgál ki.
Az még mindig nem egyértelmű, hogy Aldi, vagy az itthon talán jobban ismert Hofer néven futna-e a lánc. Az álláskiállításon az Aldi márkanevet nyomatták, ebből az következhet, hogy Aldi lesz az új diszkontlánc neve Magyarországon.
Egy lendülettel húsz boltot nyit Magyarországon az Aldi-Hofer
Hofer néven nyitja meg magyarországi áruházait a német Aldi-Süd hálózat - értesült a Napi Gazdaság.
Napi Gazdaság
Európa egyik legnagyobb diszkontlánca itteni terjeszkedését osztrák érdekeltségein, a Helmut Hofer GmbH-n és a Brunner Handels GmbH-n keresztül menedzseli, s úgy tűnik, végül a cégtáblára is az Ausztriában használt elnevezés kerül fel. (A Hofer egyébként nyilván nagyobb ismertségnek örvend a magyarok körében, hiszen Ausztriába jóval többen járnak vásárolni, mint Németországba.)
A lap értesülései szerint az Aldi első körben mintegy húsz áruház átadását tervezi, míg legnagyobb vetélytársa, a Lidl nagyjából tucatnyi diszkont egyidejű megnyitásával debütált Magyarországon. Megvan már például az építési engedélye a Mosonmagyaróvárra tervezett Hofernek. A csoport a Királyhidai úton, a Tescóval szemben vásárolt telket, melyen egy 1700 négyzetméteres áruházat kíván felépíteni, amelyhez egy 106 férőhelyes parkoló is csatlakozik majd - mondta Zalán Zsolt.
A mosonmagyaróvári önkormányzat építési irodájának vezetője szerint bár az engedélyt már kiadták, az építkezés még nem kezdődött el, amit a beruházó azzal indokol, hogy azt össze kívánják hangolni az ország egyéb részein tervezett munkálatokkal. Ez alátámasztani látszik azt a korábbi feltételezést, mely szerint az Aldi az eredetileg tervezett 2007 helyett végül csak 2008-ban nyitja majd meg üzleteit.
A Lidlhez hasonló üzletpolitikát folytató Aldi megjelenése komolyan felbolydíthatja a magyarországi kiskereskedelmi szektort. A csoport egyszerűen kialakított áruházaiban kevesebb mint ezerféle terméket kínál, ám azokat igen kedvező áron, s a szokásosnál alacsonyabb árréssel. A választék jelentős része a lánc által gyártatott saját márkás termékekből áll.
A sok kicsi sokra megy elvét követve kerültek a németországi vagyonosok listájának első helyeire az Aldi, illetve Lidl diszkontáruházak tulajdonosai.
Ismét bebizonyosodni látszik a régi bölcsesség: nem biztos, hogy azzal lehet sokat keresni, ha valaki drágán adja a portékáját, nagyobb hasznot ígér olcsón kínálni az olcsón beszerzett árut. Legalábbis ezt bizonyítja a leggazdagabb németek most megjelent toplistája, ahol a dobogó három első helyét nem gyáriparosok vagy bankárok, hanem az olcsóságukról ismert diszkonthálózatokat üzemeltető kereskedők foglalják el. A hamburgi Manager-magazin gazdasági havilap által készített összeállítás szerint Németország leggazdagabb embere a 86 éves Karl Albrecht, akit a listán öccse, a 84 éves Theodor Albrecht követ, mindketten az Aldi bolthálózat tulajdonosai. A harmadik helyre legnagyobb ellenlábasuk, a Lidl áruházláncot birtokló 67 éves Dieter Schwarz került.
Jellemző mindhárom milliárdosra, hogy cégeiket Németországban - és nemzetközi, egyebek között magyarországi terjeszkedésük okán immár külföldön is - szinte mindenki ismeri, őket magukat viszont jószerével senki nem látta. Nem jelennek meg a nyilvánosság előtt, nem szerepelnek a tévékben, még fénykép sincs róluk forgalomban. A listát megjelentető magazin is csak a dpa német hírügynökség által 36 évvel ezelőtt készült fotót tudta megjelentetni Theo Albrechtről.
Boltjaik viszont ott vannak minden valamirevaló német településen, a nagyobb városokban kerületenként nem is egy. A Magyarországon éppen megjelenni készülő Aldiból van több: 3,5 ezer, nagyjából egyenlő arányban megosztva a két testvér egy-egy cége, a Németország déli részét beterítő Aldi-Süd és az északi régiót uraló Aldi-Nord között. Schwarznak ugyan csak 2,5 ezer Lidl-boltja van nagy, de hozzá tartoznak a bevásárlóközpontokban a Kaufland-szupermarketek is.
A két boltbirodalom közül az Aldi a fiatalabb. A két fivér a háború után alapította, anyjuk kis élelmiszerüzletében szerzett tapasztalatokra építve. Későbbi stratégiájuk elemei már akkor megmutatkoztak: náluk volt a legolcsóbb a vaj, amit egyebek között azzal értek el, hogy nem tartottak hűtőberendezést, az esti zárás után lecipeltették az alkalmazottakkal a megmaradt árut a pincébe, megtakarítva ezzel a hűtési költségeket. A nagy áttörést a hatvanas évek hozták: akkor találták ki nevük (Al), illetve a diszkont szó (di) betűiből származtatott márkanevet. A céget máig a szűk, összesen hat-hétszázféle cikkből álló, minden boltban egyforma kínálat jellemzi. Az Aldi-boltok mindenütt a legolcsóbbak, amit a nagy megrendelések árleszorító hatásának és a beszerzéseket intéző ügynökök kőkemény tárgyalási taktikájának köszönhetnek.
A Lidl története az 1930-as években kezdődött, Dieter Schwarz apjának déligyümölcs-nagykereskedésével. A fiú a hetvenes években, apja halála után vette át a vezetést, s hamar kiépítette birodalmát, majdnem pontosan követve az Aldi-stratégiát: nagy tömegű, olcsó beszerzés, korlátozott, minden boltban egységes kínálat. A két hálózat sikerének további titka a Németországban is nehezedő megélhetési viszonyokban keresendő. Míg korábban jobb körökben szinte szégyennek számított Aldi- vagy Lidl-üzletben vásárolni, az euró bevezetésével együtt járt kiskereskedelmiárszínvonal-emelkedés, illetve a korábbi, Gerhard Schröder vezette kormány megszorító csomagja nyomán egyre többeket érdekel, hol lehet a legolcsóbban vásárolni.
budaorsrol ma kaptam infot, hogy aldi lepenzelt a polgarmesteri hivatalban embereket, hogy kapjon ilyen-olyan epitesi engedelyt a log-kozpont epitesere, aztan rajottek, aztan kirugtak embereket, aztan huzodik az egesz
mivel nemsokara megjelenik a magyar piacon a fent nevezett aruhazlanc, illik mar egy forumot is teremteni szamukra lehet oket nem szeretni, nem muszaly naluk vasarolni, de a piac fontos szereploi lesznek, az teny szoval nem lehet oket elkerulni aldi pro, aldi kontra, minden johet ide
