Ezért kíváncsiskodtam. A Tefal végül is fűt alulról? Mert nem sikerült kiderítenem, amikor választottam. Persze, most már semmiképpen nem cserélem le, csak a Tefal ismertebb márka lett volna. A meglevő tud alulról fűteni, és a programokban választható, megtegye-e.
Mondjuk nekem az olajban sült kaják nem nagyon hiányoznak. A krumplit legtöbbször mikróban készítem, ha az a főétel. Héjastul, megszurkálva párolva ízesebb, mint héjában főzve, és ha csak egy adag kell, hamarabb kész, mint vízben főzve. Aztán még lehet variálni, pl. sajtot olvasztani rá, vagy fűszerezni.
A keverős milyen gyártmány? A blogbejegyzés óta finomítottam a nagyobb adag készítését (nekünk is szűkös, pedig a párom keveset eszik). Kb. 60 dkg krumplit bele tudok tenni úgy, hogy mellékeverési probléma nem szokott lenni. Csak mivel a nagyobb tömeg felmelegítése hőátadási korlátba ütközik, nem hidegen teszem bele a krumplit, hanem mikróban előmelegítem. Így a minőségben nem kell nagy kompromisszumot kötni. A zöldségfélék élvezhetősége pedig egy teljesen más dimenzió, mint bármely más általam ismert készítésmóddal. Mondjuk a wokosat nem kóstoltam, de ahhoz nem csak edény kellene, hanem speciális égőfej is, úgyhogy olyanunk nem lesz.
A férjem vett. Van olyan, amelyik kever, és olyan is, amelyik nem.
Mindkettővel az a bajom, hogy nagyon kevés fér bele, gyakorlatilag csak egy adag. Ha mindketten enni akarunk, kétszerre kell sütni. A keverősnél nagyon kell figyelni, nehogy kicsit is több legyen benne, és mellékeverje a krumplit, vagy ami benne van.
Nekem nem éri meg egy kis adag kajáért mosogatni a viszonylag bonyolult alakú edényt. De ez már az én mániám, utálom az olyan edényeket, aminek vannak nehezen tisztítható részei. A férjem bevállalja.
A római kömény a korianderzöldhöz hasonlóan nagyon megosztó fűszer. Én pl. mindkettőt utálom. A koriandermag egészen más, mint a levél, hagyományosan pl. a savanyúságokhoz és a húspácokhoz használják.
A római köményt nemrégen ismertem meg, gyerekkoromban nem lehetett kapni, felmenőim tehát nem használták. A zamata valahol a normál kömény és a kapor között van, elég erős. Tökfőzelékhez szoktam tenni azért, hogy a kapor egy részét kiváltsam - merthogy a tök és a kapor nem hajlandók egyszerre rendelkezésre állni, a kapor pedig mindegyik tartósítási módon veszít az aromájából. A tökhöz azért teszek azt is, mert hozzászoktam. Ha cukkiniból csinálok főzeléket, annak úgysincs tökíze, nem régen megszokott, abba csak a római köményt teszem. De borssal társítva húst is lehet vele fűszerezni.
Koriander régen a hordós pácolt hal (ruszli) mellett szokott lenni, általában én is inkább savanyúságba teszem. Néhány napja olvastam egy írást, amely a koriandert emelte az egekbe. Indiában az egyik alapfűszer, ők a levelét is erősen használják. És állítólag - mint a fűszernövények többségének - még gyógyhatása is van.
Nekem nagyfokú hajlamom van az új fűszereket kipróbálni, és szerencsére eddig nem nagyon fogtam mellé. Előre el tudom képzelni, milyen lesz velük az étel.
Az ételízesítő egészen más dolog, számomra a legfontosabb alkotórésze a nátrium-glutamát. Nemcsak az ötödik alapíz (umami) hordozója, hanem ízfokozóként is szerepel. Ezért használom. Persze óvatosan adagolva, különösen, mivel rengeteg só is szokott lenni a keverékben.
Biztos jók, de sokféle fűszert tartalmaznak, amit még soha nem használtam, van, amit még csak nem is szagoltam. Római köményt például még sose vettem, koriandert se használtam. A zöldjét ki nem állhatom, a magja talán nem rossz, ha az az, ami például némelyik osztrák kenyérben is benne van.
Még mindig van a nyáron teljes méretűre nőtt cukkinikből. A téli tökfélék szokásos körülményei között (száraz, hűvös, de fagymentes hely) ez is jól eláll. Két elkészítésmódot is megörökítettem a blogon:
Felfuttatást nem próbáltam. A kelesztő program időzítéseitől függ, hogy milyen lesz az eredmény. Ha túlkel, akkor nagyra puffad, sütés után pedig leül a teteje, olyan gombaforma lesz a metszet. Nekem akkor lett ilyen, amikor soknak bizonyult az élesztő. Aztán sikerült belőni a mennyiséget.
Ha azonnal indítasz, akkor kevés a jelentősége, hova teszed az élesztőt. Az viszont fontos, hogy a folyadékkal kezdjük az üstbe pakolást. Különben nem keverednek el megfelelően az anyagok.
A géphez adott receptek sohasem megfuttatott élesztővel, hanem porélesztővel íródtak. És azért szokás a liszt tetejére tenni, mert így működhet az időzítés. Az élesztő csak akkor érintkezik a vízzel - és kezd dolgozni -, amikor a gép keverni kezd. Tehát mondjuk este összerakod, és megfelelő beállítással amikor ébredsz, akkor sül ki a kenyérke.
Itt megjegyzem, hogy mivel nekem a költségminimalizálás a legfontosabb szempontom, nem porélesztőt használok, hanem frisset. A 70 dkg lisztes receptem 5/6 dkg élesztővel működik jól. De az élesztő állaga elég változó, amikor frisset bontok, általában jól elmorzsálható, de később már nem, ilyenkor eldörzsölgetem a liszttel. Megesik, hogy a fagyasztóból kell elővenni elmentett darabot, olyankor a vízbe teszem, és hagyok annyi időt, hogy felolvadjon benne. Ilyenkor persze, nyújtott időzítés nem lehetséges.
Akinek van kenyérsütő gépe azt kérdezem : Több recept először a folyó anyagokat aztán a szilárdakat tetejére az élesztőt teteti. Hát józan paraszti ésszel mért nem lehet a megfuttatott élesztőt rakni az elején csak szebben elkeveredne nem ??
Mi a járvány vadabb időszakában szoktunk rá az otthoni sütésre, hogy ne kelljen gyakran vásárolni menni. Így elég volt kéthetenként vásárolni. Szárított élesztőt használok.
Gépünk nincs, én inkább zsömlét szoktam sütni. Kettőnknek fél kiló lisztből több napra elég, azt kézzel is pillanatok alatt összegyúrom. A 40 fokra állított villany sütőben hamar megkel. Így se kell vele sokat foglalkozni, annyi, hogy otthon kell lenni hozzá.
Általában teljes kiőrlésű lisztből készül tökmaggal vagy napraforgó maggal, de időnként van fehér lisztből olivás vagy sütőtökös is. Egyszer apró piros paprikakockákkal is készült, az is finom volt.
Szerintem az otthoni kenyérsütésnek a lényege: tudom, mik az összetevők. /számunkra a leglényegesebb volt a kül. adalékanyagok elkerülése. / - A gép receptkönyve számos receptúrát tartalmaz, a sorrend pontos betartásával nagyon szép, ropogós kenyeret kapunk. Ahány recept, annyiféle ízvilág. Többféle lisztet használunk, ez már egyéni ízlés kérdése. ....S ami nem elhanyagolható:nem kell hajnal 6 -ra a pékhez menni. Régen volt ennek valami varázsa, de 80 felé már annyira nem tetszik.... De időre programozva, reggel 6-ra kenyérillat árasztja el a lakást.
Mi rendszeresen használjuk, mind mazsolás kalács mind kenyér sütésére már évek óta. Vannak szünetek amikor megkívánunk egy igazi kovászos kenyeret, többnyire ilyenkor Lipótit veszünk. A sütőhöz képest nagyon kevés energiát használ, egy kenyér kb. 0,8kWh ami a nem támogatott áron is nagyon kevés. Én szeretem a gépben sült kenyeret. Mivel nem teszem el mert frissen szeretem, inkább a legkisebb kenyeret sütöm és többször. Programozható így mind reggelre, mind a melóból hazaérkezésre lehet időzíteni. Meg kell szokni az ízét az adalékanyagos bolti kenyerek után, de ez nagyon ízlés dolga.
Igaz, a sütés másként hat az üstben. És még egy szempont: ha valaki fényes, ropogós héjat szeretne, olyan a gépben nem lesz. Ahhoz az szükséges, hogy a sütés megfelelő fázisában a kenyér meg legyen mosdatva.
Más oldalról viszont egyetlen kenyérke megsütéséhez szerintem messze a legkevesebb az energiaigénye. És csak annyit kell vele foglalkozni, hogy az ember beleméri a hozzávalókat.
Kenyérsütőt kevesen használnak ki. Aztán csak a helyet foglalja.
Nekünk is volt és van is.
Az első fél-egy év után csak és kizárólag dagasztásra használjuk.
Kiszerettünk a benne sülő kenyerekből.
Soha nem lett olyan, ami miatt azt válasszuk a kemencében (van kinti, de ritkán használom) vagy a sütőben megsütött kenyér.
Zsemle-kifli-kalács és mindenféle kelt tésztás sütemény tésztája viszont abba lesz összeállítva.
Néha még az első kelesztés is.
Jobban (de azért nem teljesen úgy,mintha kézzel lenne) gyúr, mint a dagasztókaros robotgép.
A sikér szálakat azért jobban megkíméli.
De egy igazán szép bélzetű kenyeret csak kézzel lehet kidagasztani.
A sütése meg nagyon nem olyan, mint a sütős.
Nem is lehet, mert ugye sütőbe a tészta rögtön a forró térbe kerül, és ott máshogy sül rá a kérge, és sül át a vekni.
Egy, a kenyérsütő edénye alá-mellé szerelt fűtőszál ami nem egyből adja azt a hőt, ráadásul ott van még maga az edény, amiben csak felfelé van hely tágulásra, az teljesen más.
Én múltkor egy kollégámnak javasoltam, hogy kérjen kölcsön pár hétre... megfogadta. Aztán visszaadta és nem vett magának.
Többnyire a lapát tengelyénél kezdtek szivárogni. Valami filléres pótalkatrész valószínűleg megoldotta volna. Csak az ilyesmi manapság nem szokás. :-(
A legutóbbi csere viszont azért következett, mert nem indult be a sütés.
Még az elsőnél számítgattam, hogy az akkori liszt-, kenyér- és egyéb árak mellett kb. két év volt az árának a nullára írása a megtakarítással. Annyit mindegyik működött. Volt, amelyik többet is. Én már több, mint húsz éve saját sütésű kenyeret eszem. Annyi hátránya van, hogy a ravasz adalékok nélkül nem őrzi meg sokáig a minőségét. Ezt úgy igyekszem megoldani, hogy a megsütött kb. 1,3 kg-os vekni felét lefagyasztom, akkor veszem elő, ha az első fele elfogyott. Én egy bevált recepttel sütök, azt is még az elsőhöz kísérleteztem ki, mindegyik megsütötte vele. Néha urizálunk egy kis kaláccsal.
Nekünk Panasonic van. 550 W, 1 lapátos, 1kg-os kenyeret sütünk hetente 2 x. 30 dk liszttől- 60 dk lisztig lehet bele tenni. Adalékbefogadása 15 dk-pl. mazsola. Természetesen digitális időzítője van /13óra/ Lekvárfőzésre is lehet-ne használni, de 70-dk-val nem vacakolok. Barnaságban-ropogósságban 3 fokozata van. A lényeg:szeretjük, jó, a recepteket többször változtatjuk, mindegyik sikerül.
- Jó minőségű üst amibe nem ragad bele a kenyér és nem kopik meg ( Nekem még sosem volt elmosva az üst mert kicsúszik belőle a kenyér és nem marad rajta semmi
- Tudjon csak dagasztani is
- Magadagoló, hogy ne kelljen mellette állni amikor a magot bele kell szórni
- Glutén mentes program sem árt ha a családban van érzékeny
- Hosszú garancia idő
- Ropogós kenyér héj
A lekvárfőzés érdekes tudás, sok gépben van, én még sosem használtam.
A villamos teljesítmény majdnem mindegy a két keverőlapát akkor jó, ha egyszerre sokat sütsz, 1kg-ig bőven jó az 1 lapátosak is azok nem hagynak túl nagy sebet a kenyér aljában. A gyári receptkönyv is fontos abban a géphez kikísérletezett receptek vannak amik működnek. Kimérem, beteszem és jó a végeredmény.
Az enyém 10 percig megtartja a programot, de csak fehér kenyeret sütök vele. Ebből csak bundást készítek és prézlit. Rendes tk. kenyér sütés alkalmával én a gépet csak dagasztásra és kelesztésre használom. Én sütőben szeretek sütni.
Én már az ötödiket nyűvöm. A kenyér minőségében nem találtam nagy különbségeket. Azt szoktam figyelni, hogy legalább néhány perces áramszünetet át tudjon hidalni.
