A gabonakörökhöz való viszonyuk alapján az embereket két csoportba tudom osztani: vannak a szkeptikusok, és vannak, akik hisznek abban, hogy ezek nem ember keze által alkotott dolgok.
Állítólag még a 80-as évek elején történt Wiltshire-ben, hogy egy angol férfi és egy nő helikopterről fotózta a stonehenge-i szentélyt és a szentélytől nem messze - kb. 300-500 méterre) - kb. 15-20 perc alatt keletkezett egy gabonakör.
Odaútban még nem láttak semmit a helikopterről, elröpültek a megye határáig, ott megfordultak, mikor ismét a szentély fölött reültek, már ott volt nem messze egy hatalmas gabonakör.
Persze ezt is csinálhatták emberek, de azért nem kevés ember kellett hozzá, hogy kb. 15-20 perc alatt megcsinálják:-)))
Tegnap volt egy dokumentumfilm a Viasat Historyn (!) a gabonakörökről.
Az volt a lényege, hogy a szkeptikus tudósok túlnyomó többsége szerint kétségbevonhatatlanul emberek hozzák létre, bár azért nyitva maradt néhány kérdés.
Pedig 1*ű: nem lehet nyomtalanul megközelíteni, mint a babonakörök helyét.
Ahhoz valóban föntről kellene alá szállni, és taposás után szintúgy vissza.
Persze ez is megoldható lenne pölö helikopterrel, csak az kissé pénzigényes -csibész diákoknak hun van rája?- és föltűnőbb, sokkal zajosabb, mint beosonni a barázdált gabonatáblákba.
Semmiféle ganetikai meghatározottság nincs mögötte, pusztán szellemi hibbantság, vakhit, és a nékixánt hülyítés, nehány ötletes csibész átlag fölötti képzelőtehetséggel végzett kemény munkája.
Lenyugozoen complex es gyonyoru szimbolumok ezek, oriasi leptekben.
A hatasuk ket ellentetes belso reakciot valt ki a megfigyelokben/embertipusban.
Job kifejezes helyet: hivok es szkeptikosok.
A koroket mar megvizsgaltak szamtalan kutato tipusok es szerintem egyertelmuen megallapitottak hogy valami megmagyarazhatatlan van mogotte.
Egy dologrol meg nem hallottam; hogy megvizsgaltak-e valaha a megfigyeloket?
Ket csoport van az egyik, aki csipobol elutasit minden misztikumot, a masik meggyozodeses hivo minden bizonyitek hianyaban is.
Itt valami gyokeres, alapveto talan genetikai megkulomboztetettseg van a ket csoport kozott.
Elkepzelheto ez egy evolucios folyamat, egy valaszto viz; a kovetkezo embertipus kialakulasa, egyfajta magasabb rezgesu intuitassal, szorosabb kotodessel az anyagon kivuli, hyperdimenzialis vilagegyetemhez.
Kezdjük a mértani tökéletességgel. A megfigyelt holografikus formák fél-1 méterre pontosak, a lakossági GPS navigáció viszont csak 5-10 méteren belül ad pontos eredményt. Ezt persze kombinálni lehet lézeres pozícionálókkal, éjjellátó szemüvegekkel, statisztikai átlagolással és rengeteg (számítgépet igénylő) pontostással. Ez sok-sok időt és embert vesz igénybe.
Nézzük a független (egymáshoz illeszkedő) formák kialakítását. Ahhoz, hogy a több száz, vagy több ezer egymáshoz illeszkedő, önmgában is szimmetrikus elemet emberi erővel kialakítsuk, több száz önkéntesre lenne szükség, és minimum egy egész, hosszú éjszakára, még ha a pozícionálás és a kommunikáció, logisztika tökéletes is.
A meghajló szárak kezelése. Mint tudjuk, a hitelesnek tekintett gabonakörökben a szárak nem törnek el, amikor elhajlítják őket; inkább képtelen szögben, lágyan meghajolnak, amit az MIT kutatóinak csak mikorohullámú sugárzással sikerült szimulálniuk. Tehát, mindenkinek kell egy speciálisan átalakított magnetrom, vagy mikrosütő.
A terep tisztasága. Ennyi ember óhatatlanul tönkreteszi a környezetet amin, lépked. Az elkészült gabonakör végül csak egy nagy, össze-vissza taposott szemétkupacra emlékeztetne. Ha mindenki valamilyen elképesztően összehangolt terv szerint a holografikus íveken vonul ki, az olyan szervezést igényelne, ami az Egyesült Államok hadseregét is megszégyenítené.
A földrajzi távolság. Ilyen gabonakörök egymástól képtelenül messze, képtelenül rövid idő alatt jelentek meg - sokszor ugyanazon az éjszakán. Ez vagy lehetetlen, vagy valamilyen szinte elképzelhetetlen, világméretű összeesküvést sugall, ami még a gabonköröknél is ijesztőbb. Milyen lehetőségek maradtak még?
Emberek vs. gépek
Ha belátjuk az emberi megvalósítás képtelenségét, még mindig szóba jön a fejlett légi- és űrtechnológia, illetve a katonai célú alkalmazás. Nem titok, hogy az Egyesült Államoknak van olyan, repülőgépre telepíthető óriás-lézere, amely több ezer kilométeres távolságból is meg tud semmisíteni ellenséges rakétákat; ráadásul az USA rendelkezik a lakosságinál 10-szer pontosabb GPS-navigációval is (állítólag 50 cm-es felbontással). Egy ilyen lézerrel, vagy mikrohullámú nyalábbal talán lehetne így hatni a kukorica-földekre. Ekkor viszont a cél a kérdéses - miért? Miért pocsékolná a méregdrága haditechnológiát Amerika, vagy más katonai nagyhatalom arra, hogy talányos ábrákat rajzoljon a földekre, mezőkre, jeges hómezőkre és sivatagokra?"
A gabona nem terem egész évben. Mit csinálnak a gabonakör készítők 10 hónapig? Tudom felkészülnek. Pedig a téli havas földeken is készíthetnének rajzokat. Ja hogy fáznak, ez ezzel jár.
Persze hogy léteznek vicces emberek által készitett /szerény szinvonalu / gabona-rajzolatok,ahogyan álrendőrök és álorvosok és festményhamisitók is. Akárhányat is leleplezünk....attól az igaziról még nem mondtuk semmit se.
A gabonaábrák java része MEGFEJTÉSRE VÁRÓ feladvány,esély számunkra.
„…Richard Taylor, az amerikai Oregon Egyetem fizikusa 1996 júliusában Dél-Angliában, a világ gabonakörökben leggazdagabb térségében nyaralt. Egy éjszaka arra ébredt, hogy három férfi beszélget fojtott hangon a ház előtti parkolóban. Az emeleti ablakon kinézve látta, hogy egy nagy ív papír felett tanácskoznak, majd elsietnek egy földúton. Azon az éjjelen 194 új gabonakör jelent meg egy közeli mezőn…”
Ettől kezdve minden magyarázat felesleges. - A l i e n e k v o l t a k …
"Napjaink gabonakörei egyre bonyolultabbak, és bárkik is az alkotóik, értenek a matematikához, és van humorérzékük. A tervezéshez számítógépet, GPS-t és lézert használnak, a gabonaszárak megdöntéséhez pedig a csúcstechnológiát is bevethetik.
Richard Taylor, az amerikai Oregon Egyetem fizikusa 1996 júliusában Dél-Angliában, a világ gabonakörökben leggazdagabb térségében nyaralt. Egy éjszaka arra ébredt, hogy három férfi beszélget fojtott hangon a ház előtti parkolóban. Az emeleti ablakon kinézve látta, hogy egy nagy ív papír felett tanácskoznak, majd elsietnek egy földúton. Azon az éjjelen 194 új gabonakör jelent meg egy közeli mezőn. A minta 115 métert ívelt át, és egy Gaston Julia francia matematikus által 1918-ban kifejlesztett egyenleten alapult. Vajon a három férfi taposta be ezt a mintát a búzamezőbe a rövid nyári éjjelen? Ha igen, hogyan csinálták?
Taylor - aki az anyagtudományi intézetet vezeti az egyetemen - hisz abban, hogy a gabonaköröket tudományosan is érdemes vizsgálni, de nem a hozzájuk kapcsolódó UFO-történetek miatt. A Physics World című folyóirat 2011 augusztusi számában azt írja, hogy a gabonakörök a "leginkább tudományos" művészeti alkotások. Mára több mint tízezer gabonakört és legalább kétezer mintát dokumentáltak. Egyes kutatók a matematikai mintákat létrehozó algoritmusokat dekódolják, mások a taposás mechanizmusát próbálják megfejteni."
