Ez egy teljesen normális középkategóriás szerkezet, bár ezekben a Cornavinokban az A150/151-en kívül Venus is előfordul (ugyanolyan kinézet mellett), de az is ugyanezen kategória. Megbízható, tartós, egyszerű szerkezetek, nem kirívóan pontosak, de nem is vészesek, teljesen szerethető órák, és szerintem kortalanul szép a megjelenésük.
Nagyon-nagyon régi, ki tudja, mit látott elfekvő készletek ezek... Ez a pótalkatrész minimum 50, de meglehet 60-70 éves, még ha érintetlennek is tűnt, láthatott már egyet és mást, lehet, hogy nem is volt teljesen új, már használták aztán visszacsomagolták, szóval ki tudja...
A nagyon sokáig egy helyben álló acéláru könnyen fel is mágneseződhet, meglehet, azért van ez is összetapadva.
De ez nem igazán ősrégi márka, bár ez a márkajel 1924 óta létezik, tehát lehet akár százéves órán is, de ha valami még régebbi dologról van szó, akkor mégsem...
Egy mechanikus karóra (aminek semmi értelme sincs, hisz a mobilod mindig pontosabb lesz nála) az autód után a következő legbonyolultabb mechanikus szerkezet amit jellemzően birtokolsz.
A szervízelésének árai is az autoó szervízek árai körül lesznek reálisan, hiszen időben kb. ugyanannyi a javításuk.
Az órásokat érdemes kétfelé venni, vannak az elemcserélők, meg vannak azok, akik javításból-szervizelésből élnek. Előbbieket megtalálod egy plázában, ők azok, akik lepattintják a hátlapot, kicserélik az elemet, visszapattinják a koszos tokra, és mehetsz isten hírével kétezerért. Utóbbiak meg sok tízezerért szervizelnek-javítanak egy órát, és ahogy korábban említetted "kihaló" mesterek. Na, náluk sorállás van mert hiányszakma, viszont újra divatba jöttek a mechanikus órák. Ennek a két halmaznak a metszete igen csekély, ők az igazi "kihalók", a sarki órás, aki valaha javított, de szíj- és elemcserélő kisiparrosá csúszott le, fali és asztali órákban cserél műanyag kvarc szerkezetet, meg vérnyomásmérőben elemet, és már el sem vállal egy komolyabb javítást, esetleg felszereltsége sincsen hozzá. Úgy pár éve találtam ilyen sarki órást utoljára, és amikor véletlenül belebotlok egy ilyenbe, a tesztkérdésem az, hogy elvállalna-e egy Molnija billegőtengely javítást? Eddig száz százalék lepattintott, jött a "nem tudja azt maga megfizetni" és hasonló csacskaságok, az értelmesebbjével elbeszélgetve meg kiderül, hogy csak akkor cserélne, ha lenne kész pótalkatrész, mert legyártani nincs szerszáma-képessége. Úgyhogy aki magas szinten javít, az kicsit sarkítva annyit kér amennyit akar, legfeljebb már nem mennek hozzá pár tízezres órákkal, eltartja őket a sok régi és új drágább óra, ami elvisel egy 100 ezres szervizköltséget is.
Zárszó! Még annyi, hogy véletlenül se itélkezzünk. Mert egy órás vajon miből él meg? A napi 5 elemcseréből ugyancsak nem. És hogy unhatja.. Talán abból a maroknyi kiváltságosból, akit ilyen-olyan okból úgy sodort az élet, hogy van 1 [42+] rohadtul dögös svájci órája, ami csillog-villog, ketyeg este a fülünkbe, lehet róla mesélni, öröklik a zonokák és fel lehet húzni naponta, ami elég menő.
Nézd, ez így van, a mechanikus óra szigorúan objektív módon megközelítve pont olyasmi, mint egy veterán autó - lehet érte nagyon rajongani, lehetséges akár a mindennapokban is használni, de szigorúan racionálisan megindokolhatatlan, nem célszerű, nem korszerű, nem is éri meg...
No, de sereg más dolog van, ami racionálisan nem indokolható - mégis fontos része az életünknek, ez egy hobbi, és akinek ez fontos, az áldoz is rá, és nem is érzi úgy, hogy ez számára kidobott pénz lenne. Nyilván másként viszonyul valaki a szervizköltségekhez egy milliós-többmilliós óra esetében is (már a belépő, "alap" Rolexeket sem kapod meg 3-4 millió alatt, maholnap már használtan is nehezen..), abba azért már "ez belefér", míg egy olcsón vett Seiko 5, vagy pláne egy pár tízezres (és az már "jobb féle") kínai mechanikus óránál teljesen racionális döntés gazdasági oldalról megközelítve az is, hogy addig használod szervizelés-karbantartás nélkül, ameddig meg nem áll, el nem romlik - és akkor veszel egy újat. Sanszos, hogy anyagilag ugyanott, vagy még előbbre leszel így.
Meg az is lehet, hogy érzelmileg komolyan kötődsz egy ilyen tárgyhoz, és ezért nem izgat, hogy rendszeresen ráköltesz 30-50-80 ezret. Végül is nem a világ vége, 5-8 évre elosztva amire évi 10 ezret nem tudsz-akarsz költeni, az nyilván nem is túlságosan fontos a számodra...
Szép ez az egész, hogy mennének 100 évig is, csak meg de.. Veszel egy órát 100.000 forintért, ami szép, meg megy, de már 10.000-ért is van olyan, ami nagyon szép, a 2000 svájci gyártó egyike készitette nagypapakorral korábban.. - aztán esetleg 30.000+ a szerviz néhány évente és kihalóban a mesterek. Nehéz ez, kell hozzá egyfajta mániákusság, no meg elengedhetetlen életközepi válság és az ezzel történő kompenzálás.
Ma már a legegyszerűbb szerkezeteknél is elmondható, hogy az a 35eFt, az nagyjából a legalja, amiért bárki is bevállal egy órát - ténylegesen elvégzett nagyszervizre. Ez még egy sima kézi húzós óránál is minden komplikáció és probléma nélkül is 2-3 órás munka, alsó hangon is milliós befektetést igénylő eszközparkkal. Egy automata-összetettebb-komplikáltabb óránál ez garantáltan csak több/többszörös összeg lehet. Szóval ahol neked 5 ezerért beveszik "nagyszervizre", ott még az is jó, ha az egyben tisztítást megkapod (ami ugye elvileg KONTÁRMUNKA, órásvizsgán íziben bukás, stb...), valószínűbb sokkal, hogy az óra szétbontása nélkül csak kiveszik a billegőt-horgonyt, megolajozzák ahol tudják a szerkezetet, átfuttatják picit így "üresen", visszavarrják, és reménykednek, hogy a vállalt kevéske 3-6 hónapos "jótálláson" belül nem hozzák vissza...
De ettől mennek aztán tönkre az órák 10-15-20 évesen, mikor 100 évig is vígan eljárhatnának, persze ha nem számolsz vele hosszú távon...
Köszönöm, akkor levonható az a következtetés talán, hogy, ha kenés nélkül megy az óra - irány egy órásmester, érdemes rá áldozni. Egyébként elég nagy a szórás nagyszerviz cimen még márkafüggetlenül is 5-35.000 forint
A horgony kivételével a járat minden kerekének csapjai kenésben futnak - a horgonynál viszont kenni kell a kövek emelősíkjait... A számlap levétele nélkül az az alatti kenési ponton értelemszerűen nem elérhetők, a billegő kivétele nélkül - mivel ez fedőköves rendszer annak csapágyait sem lehet kenni, de lehet egy órában több (akár sok) szintén fedőköves kenési pont is, akkor az az óra már a szerkezet szétszedése nélkül egyáltalán nem lesz kenhető. Kenést igényel a felhúzó-állító szerkezet, és mindenképpen kenést igényel a rugó-rugóház, ami viszont annak kivétele, és a fedele levétele nélkül nem hozzáférhető, nagyon sok esetben ez sem elégséges, a rugót ki-be kell fűzni átkenéshez...
A órás szakma ezt elég egyszerű ökölszabályban fogalmazza meg: a szerkezet teljes szétbontása és tisztítása-kenése nélküli művelet NEM SZERVIZELÉS, még akkor sem, ha átmenetileg (általában tényleg csak átmenetileg) javul tőle a helyzet. De egy mechanikus óraszerkezetet 5-8 évente az utolsó csavarig szét kell szedni, ki kell tisztítani, a megfelelő (legegyszerűbb esetben, nagy óránál is legalább 2, egy finom karóránál 3-4 féle) kenőanyaggal szakszerűen kenni, beszabályozni - ekkor lesz újabb 5-8 éves használatra biztonságosan befogható.
"A hozzáférhető kenési pontokra minden további nélkül rá lehet olajozni bontás nélkül. A gond ott van, hogy ez csak a kenési pontok kis hányada (egy 15 köves átlagos zsebóra-szerkezetből például bontás nélkül 4 kenési pont hozzáférhető így), másrészt ezek pont a kevésbé kritikusak, ami igazán fontos lenne (pl: billegő csapágyazásának kenése), az legalább részleges megbontás nélkül még elvi síkon sem hozzáférhető. Tehát azért ez autós hasonlattal élve kicsit olyan, mint rendes olajcsere helyett motormosást végezni... APT 2019 16387"
Egyébként nem minden alkohol - de amúgy igen, a sima metil-alkoholban a sellak feloldható. Alkoholos "letörlést-mártás" szokás mégis alkalmazni óraszerkezeteknél - esztétikai célból, a benzin nem oldja a vizet, bár a higroszkopikus és fajsúly-különbségek miatt a benzines mosásnál a mosóban kipergeti a résekből is azt - de nem garantált a felület "foltmentessége", egy alkoholos mártás-letörlés képes ilyet adni - de értelemszerűen a sellakkal ragasztott alkatrészeket távol kell tartani (végül is ilyen általában a horgony, a billegő vezetőköve, esetenként a hajszálrugó tőkébe ragasztása - máshol legritkább esetben használják csak).
Mondjuk a topictárs kérdése az "egyben áztatásra" vonatkozott, és ilyen értelemben tényleg akkor a legjobb tanács, hogy maximum vegytiszta, aromás mentes benzinbe szabad betenni, semmi másba - de még ebbe sem egy jó ötlet, ráadásul a benzin után garantáltan mindent újra kell kenni, mert nagyjából azonnal eltüntetni a kenőanyagokat nyomtalanul. És legalább részleges bontás nélkül nem is hozzáférhetők mind a kenési pontok...
Köszönöm a választ és azt is, hogy ennyi időt forditottál rá!! A ragasztásra sem gondoltam és a kenőanyag kimosódásra sem. A vizeltávolitás szükségességére igen.
