A Bírói Önkény Ellen mozgalom újabb tette a Tigáz és behajtó cégei bűncselekményei ellen, amiben sajnos a bűnüldöző szervek jelenleg még inkább bűnpártolást végeznek. Ezt akarjuk átfordítani. Üldözzék és ne támogassák őket. Hiszen azért lennének.
A Bírói Önkény Ellen mozgalom második konkrét tette.2016. október 3-án egy Tigáz és behajtó cégei bűncselekményeinek áldozata tett feljelentést az egyik járásbíróság elnökénél az ottani egyik bíró ellen. Amelyhez ezen mozgalom facebook oldalának adminja, a Bírói Önkény Ellen mozgalom nevében társult és támogatja azt. Idézünk a szövegből: “Tárgy: 1. FELJELENTÉS, Hivatali mulasztás, Hivatali visszaélés és Bűnpártolás alapos gyanúja miatt. Elévülés miatti intézkedés hiánya tény.2. ......... bírói mentelmi jogának feloldásának kérése a büntető eljárás lefolytatása miatt. 2016.05.31.-én 9.30 kor kezdődő ....... “pernél” már az elején kiderült, hogy a pervitel egyértelműen elévült. Ezt az eljáró bíró gyakorlatilag meg is állapította ráutaló magatartása és beszéde alapján. Ennek ellenére a „felperestől” még is olyan pótbeadványokat kért, amelyek nem módosíthatják és nem is módosítják, a már akkor is egyértelmű elévültséget. A pert még sem utasította vissza, nem zárta le. Engem meg felesleges dolgok beadására, felesleges munkára és költségekre próbált jogellenesen kötelezni. Ezzel egyértelműen hivatali visszaélést követett el és a körülmények miatt álláspontom szerint bűnpártolást is. ....... bíró továbbá állandó jelleggel megbírságolásommal fenyegetett valahányszor próbáltam előadni a további jogszerű pervitelt gátló tényeket. A „felperes” „jogszerzése” nem volt jogszerű az ügyben feljelentés van folyamatban, mind a Tigáz Zrt, Tigáz-DSO kft és az EOS Faktor Zrt ellen. Az ügyben a nyomozás, vagy értesítésem elhúzódása elképzelhető, mert szervezett bűnözés minősítést is kértem rá és valószínűleg az is.Nem hagyta azt sem elmondani, hogy a Tigáz Zrt.-hez hasonlóan, a jogegyenlőség elve alapján, nem-e adtam-e el én is a Tigázzal szembeni kb 600.000 forintos, a Tigáz Zrt károkozásai által keletkezett követelésemet. Természetesen vele együtt a nem létező tartozásomat is. A jog, a törvények és a logika szabályai szerint nem lehetek perviselő fél sem egy elévült, sem szervezett bűncselekmények által kreált, sem olyan ügyben, ahol tartozás és követelés lenne a tárgy, de azt már én is átruháztam. Ezen okok miatt az eljáró bíró, személyem alperesi helyzetbe való kényszerítése törvénysértő. A pervitel az elévülés miatt is törvénysértő. Alapjaiban rosszhiszemű. Felvetül a Bírónál az alapos gyanú a bűnpártolásra is.Kérem a Bíróság felelős vezetőjét az adott törvénysértő Bíró mentelmi jogának feloldását.Kérem az ügy adott bírótól való elvételét, törvénysértések, elfogultság, de minimum szakmai alkalmatlanság miatt. “ Az eset az igazságszolgáltatás a jogállamiság ellen vétett súlyos eset, ami ellen fellépnünk volt szükséges és kérjük azokat akik hasonló visszaéléssel találkoztak, vagy azok áldozatai, csatlakozzanak hozzánk és közös erővel tenni is tudunk ellene.
Miért politikai érdek, hogy káosz legyen a gázszolgáltatásban és az emberek figyelme mással legyen elvonva. Ezért nem csinálnak rendet, mert óriás korrupció leplezésére jó a káosz:
Tigáz “független igazságügyi szakértő” és a bűnpártoló bíró?
2016. október 10-én egy áldozat házaspár és ezen mozgalom facebook oldalának adminja együtt tett rendőrségi feljelentést az egyik rendőr kapitányságon B. Ferenc magát “független igazságügyi szakértőnek nevező” egyén ellen csalás alapos gyanúja miatt. A házaspárt B. Ferenc gázóra vizsgálati csalása miatt ártatlanul ítélte el első fokon egy bíró 468 ezer forint kötbér és perköltség viselésére, ami összesen majdnem 800 ezer forintos összeghatárt is eléri. A bírói önkény miatt, ami érdekes módon nem vette észre a csalást, a feljelentés egy példányát kérték megküldeni az illetékes körzeti törvényességi felügyeletnek.
A “szakértő” leírása mind tartalmában, mind minőségében eltér a szokványos szakértői anyagoktól. Nyugodtan nevezhetjük “zugirat”-nak is. Csak három fő hibát emelünk itt ki. 1. Mágneses vizsgálatot végez, olyat amit sehol sem fogadnak el, mert kb a kávézaccból való jövőjóslás szintjén van, de elfelejti leírni, hogy mi is az az alkatrész amit mágnesezéssel befolyásolni lehetne, mi annak az anyaga, milyen távolságra található az óra külső védő dobozától. 2. Egy minta plomba képet hasonlít össze az órában lévő plomba képével és nagy valószínűség szerint végzett egy ferde fotózást, ami miatt egy 10% torzulás keletkezett a két kép között. Ő szerinte ez plomba hamisítás egyértelmű jele. Amikor az lehet anyagzsugorodás is. 3. A “szakértő” kijelentése, hogy “a gázmérő működése befolyásolásra került, szabálytalan vételezés történt” erősen sérti a logikai következtetés szabályait. Ez egyszerű logikai hiba, csalás. Mert ha mind igaz is lenne hibajelek, amit írt, az történhetett másként is. Például az óra felújításakor, amelyen átesett. Az eset az igazságszolgáltatás a jogállamiság ellen vétett súlyos eset, ami ellen fellépnünk volt szükséges és kérjük azokat akik hasonló visszaéléssel találkoztak, vagy azok áldozatai, csatlakozzanak hozzánk és közös erővel tenni is tudunk ellene.
Tigáz És Más Gázos Cégek Által Megkárosítottak Jogaiért
jogvédő mozgalom tájékoztatása:
Ez az írás arról szól, hogy mi a "jogszabálysértés", mi a "szerződésszegés", mi különbözteti meg ezeket, mik ezek a törvényes jogkövetkezményei, és éppen emiatt miért nem szabad ezeket egymással összekeverni.
A TIGÁZ és a FŐGÁZ jogmagyarázói előszeretettel állítják a bíróság előtt azt, hogy a földgázelosztónak nem kell vizsgálnia, és bizonyítania azt a körülményt, hogy ki rongálta meg a gázmérő plombáját. Következésképpen: bárki is rongálta meg a gázmérőt, akár kívülálló ismeretlen harmadik személy, akár maguk a gázszerelők, a felhasználónak akkor is, úgy is, mindenképpen kötbért kell fizetnie kell.
Álláspontjuk szerint ugyanis elegendő nekik csak magát a gázmérő megrongálásának a tényét bebizonyítaniuk, és a bíróság ez alapján máris hozhatja a felhasználót félmilliós kötbér megfizetésére kötelező ítéletét.
Hajmeresztő állításukat, azzal támasztják alá, hogy a Földgáz ellátásról szóló törvény 99. § 6. bekezdése szerint a felhasználót állagmegőrzési kötelezettség terheli a nála felszerelt gázmérővel kapcsolatosan. Ezt a kötelezettségét szegi tehát meg a felhasználó akkor, ha a nála felszerelt gázmérő bárhogyan megsérül, vagy megrongálódik. Az állagmegőrzési kötelezettség megszegésével pedig szerintük a felhasználó olyan "szerződésszegést" követ el velük szemben, amely miatt a GESZ 18. pontja alapján "kötbér" fizetési kötelezettsége keletkezik feléjük.
Hihetetlen, és (nem kevésbé sajnálatos) módon a földgázelosztók (TIGÁZ Dso Kft, Főgáz Kft) ezen téves érvelését az eljáró bírók nem egyszer elfogadják, magukévá teszik, és ezzel a téves érveléssel indokolják meg saját maguk is azon döntésüket, hogy miért nem kellett bebizonyítania a felperes földgáz elosztónak azt, hogy a szerződésszegést maga a felhasználó követte el.
Erre az esetre az eljáró ügyvéd kollégáknak - de akár a saját magukat képviselő károsultaknak is - a bíróság előtt az alábbi előkészítő irat benyújtását javaslom.:
Kérni kell a Bíróságot arra, hogy szíveskedjen észrevenni az alábbiakat:
A felhasználó gázmérővel kapcsolatos állagmegóvási kötelezettsége (amit felperes szerint alperes megszegett) nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem arra jogszabály kötelezi alperest, mint felhasználót. (GET 99. § 6. bek.). Tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezését minden körülmények között meg kell tartani, így a felhasználót valóban objektív felelősség terheli a gázmérő állagmegóvásával kapcsolatosan, azaz valóban felelősséggel tartozik a gázmérő mindenkori állapotáért, bárki is rongálta azt meg.
Tekintettel azonban arra, hogy a felhasználó állagmegóvási kötelezettsége nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem annak jogszabályi előírás az alapja, így az állagmegőrzési kötelezettség megszegése nem szerződésszegés, hanem jogellenes magatartás. A jogellenes magatartásnak pedig megvan a maga jogszabályba foglalt törvényes jogkövetkezménye, ami jelenleg teljes kártérítés. A Ptk 6:519. §-a szerint ugyanis: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni".
Ha tehát a földgázelosztó igazolja, hogy a gázmérő plombájának megrongálódása miatt őt milyen kár érte, (pl. 3.200,- Ft ) azt a felhasználó kártérítés címén köteles megfizetni.
A GESZ - felperes által hivatkozott - 18. pontja szerint viszont csak s z e r z ő d é s s z e g é s (és ezen belül is csak bizonyos, a GESZ 18.4. pont b)-f) alpontjaiban taxatív módon felsorolt szerződésszegések) esetén keletkezik a felhasználónak kötbér fizetési kötelezettsége.
Az a tény, hogy a kötbér fizetési kötelezettség keletkezése minden esetben feltételez egy olyan mögöttes szerződést, amely a felek között jött létre, és amit az egyik fél megszegett, következik abból is, hogy a felperes által követelt kötbért a Ptk eleve un.: „szerződést biztosító mellékkötelem"-ként definiálja.
A jogszabálysértés emiatt kötbér fizetési kötelezettséget soha nem keletkeztethet. Ez ugyanis jogilag nonszensz!
Álláspontunk szerint a felperesnek az alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott kötbér követelése már csak emiatt sem lehet megalapozott.
Arra az esetre, ha a Bíróság a jogszabályban foglaltak ellenére mégis elismerné a felperes - alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott - kötbér követelését, az alábbiakra kell még a bíróság figyelmét felhívni:
A „GESZ" 18.9. bekezdése szerint: „A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani."
Felperesnek tehát a fentiek miatt a jelen perben nem azt kell bizonyítania, hogy az alperesnél felszerelt gázmérőt valaki vagy valakik (talán éppen a felperes gázszerelői) valamikor, valamiért megrongálták, hanem alperes SZERZŐDÉSSZEGÉSÉT kell bizonyítania.
(Ha a szerelők egy beragasztózott csavarhúzó és egy kalapács segítségével az alperes szeme láttára eltörik a gázmérő plombáját, álláspontunk szerint ezt a tényt a T. Bíróság semmi esetre sem tekintheti alperes szerződésszegésének bizonyítékául. Abból ugyanis, hogy ha a gázmérő plombáját a felperes megbízásából a saját szerelői megrongálják, a legnagyobb jóindulattal sem lehet arra következtetni, hogy alperes „a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételezett" volna, és ezzel megvalósította a GESZ 18. 4. pont c.) alpontja szerinti szabálytalan vételezés szerződésszegést.)
A földgázelosztó által, a bírósági gyakorlat igazolásául hivatkozott bírósági ítéletekkel, és azok indoklásaival kapcsolatosan pedig nyomatékosan fel kell hívni a Bíróság figyelmét arra, hogy a GESZ-t a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1), 16. számú melléklete állapította meg, így az csak 2012. I. 1-től hatályos.
Hasonlóképpen emiatt az a rendelkezés is csak 2012 I. 1.-től lépett életbe, amely szerint: "A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani".
Tekintettel arra, hogy a földgázelosztó által előszeretettel hivatkozott valamennyi Fővárosi Bírósági, Ítélő táblai, Pest Megyei Bírósági, és Legfelsőbb Bírósági stb. ítélet 2012. január 1 napja előtt kelt, így mindezek meghozatala idején a GESZ fenti rendelkezése még nem volt hatályban.
Ezzel a jogszabályi rendelkezéssel így a felperes által felsorolt bíróságok a felperes által hivatkozott ítéleteikben még nem számolhattak.
Természetesen megértjük azt, hogy felperes elfogadná a fenti bíróságok által a fenti ítéleteikben, a felekre kiosztott bizonyítási terhet, (ti.: hogy felperesnek nem kell bizonyítania azt, hogy a gázmérő plombáját ki rongálta meg.)
Jelenleg azonban a GESZ hatálybalépésével már maga a jogalkotó az, aki kiosztotta a bizonyítási terhet a peres felek között, méghozzá az előzőekhez képest eltérő módon: (ti.: a felperesnek mégiscsak bizonyítania kell az alperes szerződésszegését), és ettől a bíróság, mint jogalkalmazó nem térhet el.
A földgáz elosztónak tehát a hatályban lévő jogszabály szerint nem a gázmérő pillanatnyi állapotát kell bizonyítania, hanem azt, hogy m a g a a f e l h s z n á l ó a gázmérőt, vagy a plombát megrongálta, és ha nem csak 390.000,- Ft, hanem 540.000,- Ft kötbért követel, akkor még azt is, hogy a felhasználó legalább egy alkalommal legalább egy köbcentiméter méretlen földgázt is vételezett, és ezzel megszegte a földgáz elosztóval megkötött szerződést.
Alperes szerződésszegését álláspontunk szerint a felperes az alábbiak szerint bizonyíthatja be, (illetve, ha felperes az alábbiakat nem tudja kétséget kizáróan bebizonyítani, úgy a bizonyítottság hiánya viszont az ő terhére esik.)
Felperesnek először is bizonyítania kellene azt, hogy szerződés jött létre közte, és alperes között, illetőleg azt is, hogy a földgázhálózat csatlakozási szerződés a perbéli ingatlan vonatkozásában éppen a jelen per alperesével jött létre.
Felperesnek bizonyítania kellene továbbá a közte, és alperes között létrejött szerződés tartalmát is. (A per során azonban már jeleztük, hogy ha felperes a közte és alperes között létrejött szerződés tartalmával kapcsolatosan a saját maga által írt, saját üzletszabályzatában szereplő általános szerződési feltételekre hivatkozik, úgy jelenleg azt is igazolnia kell, hogy ezek a szerződési feltételek valóban részévé is váltak a felek között létrejött szerződésnek. A Ptk 6:79. §- a szerint ugyanis: az a feltétel, amely a vállalkozást (jelenleg a földgázelosztót) a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre (pl.: Kötbér) jogosítja, csak akkor válik a peres felek között létrejött szerződés részévé, ha azt alperes, mint fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (Ilyen tájékoztatás, és pláne ilyen elfogadás azonban még soha nem volt.)
Felperesnek bizonyítania kell továbbá azt is, hogy a szerződést a szerződő fél, - jelenleg tehát maga alperes - szegte meg, azaz az általa szerződésszegőnek minősített cselekményt maga a felhasználó, (vagy az ő megrendelésére, vagy legalább az ő tudtával és beleegyezésével másvalaki) követte el. A GESZ 18. pontja szerint ugyanis a kötbérkövetelés alapjául szolgáló szerződésszegéseket (közös néven szabálytalan vételezést) csak és kizárólag a FELHASZNÁLÓ követheti el.
A jelen perben azonban felperes nem bizonyította be, sőt, még csak nem is állította azt, hogy a gázmérő plombáját alperes saját maga, vagy egy általa megbízott személy törte el.
(Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan továbbá azt is, hogy ha igaz volna felperes azon állítása, hogy maga a gázmérő meghamisításának a ténye már önmagában alapot ad neki arra, hogy a felhasználótól kötbért követeljen, úgy igaz volna az az állítás is, hogy bármely, két fél között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül bárki kívülálló harmadik személy is megszegheti. Ez az állítás azonban amellett, hogy jogelméleti szempontból teljességgel elfogadhatatlan (az előzőhöz hasonlóan ugyancsak nonszensz), még az alábbi dilemmát is felveti.:
Ha a felek között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül valaki más, kívülálló harmadik személy is megszegheti, úgy ez a fajta „szerződésszegés" vajon melyik fél szerződésszegése? Felperes szerint ugyan egyértelmű, hogy ha a gázmérőt bárki megrongálja, az a felhasználó szerződésszegésének minősül, álláspontunk szerint azonban ez koránt sem egyértelmű. Az ismeretlen személy (pl.- a felperes gázszerelői) által elkövetett „szerződésszegés"-t ugyanis ugyanúgy a földgázelosztó szerződésszegésének is lehet tekinteni, mint a fogyasztóének. A földgázelosztó ugyanis a fogyasztóval megkötött földgázhálózat csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy a felhasználó fogyasztását mindenkor a mérésügyi jogszabályban foglaltaknak megfelelő hiteles gázmérővel fogja mérni. A plomba megrongálásával azonban a gázmérő elveszítette a hitelességét, és ezáltal a földgázelosztó megszegte a felhasználó felé vállalt saját kötelezettségét. Ez pedig a GESZ szerint ugyancsak kötbér fizetési kötelezettséget von maga után, ezt a kötbért azonban éppenséggel felperesnek kell fizetnie az alperes részére.
Felperesnek végezetül a perben igazolnia kell azt is, hogy alperes a közte, és a felperes között létrejött szerződés mely rendelkezését szegte meg. (Ezzel kapcsolatosan viszont rámutattunk arra, hogy a GESZ csak bizonyos, - a 18. pont b/- g/ alpontjaiban taxatív módon felsorolt - szerződésszegéseket minősít olyan „szabálytalan vételezés"-nek, amely miatt a szolgáltató kötbért követelhet a felhasználótól. Amennyiben tehát alperes valóban szerződésszegést követett el, de nem olyan szerződésszegést, amely miatt a felperes a fenti jogszabály szerint kötbért követelhetne, úgy ez a fajta szerződésszegés a felperes kötbér követelését ugyancsak nem alapozza meg
A bíróság korábban kialakított, és hosszú ideje folytatott gyakorlata sajnos az, hogy a kötbérezési perekben minden más körülmény vizsgálata nélkül kizárólag aszerint dönt, hogy a bíróság által kirendelt „független" szakértő (TIGÁZ-os perekben nem egyszer a FŐGÁZ, FŐGÁZ-os perekben pedig a TIGÁZ magánszakértője) megerősíti-e vagy sem a felperes magánszakértőjének szakvéleményét. (A Pkkb. gyakorlatában sajnos olyannal is találkoztam, hogy ha a bírósági szakértő nem erősítette meg a magánszakértő véleményét, akkor a bíróság másik szakértőt rendelt ki.)
Ez azonban egy olyan túlhaladott, téves bírói gyakorlat, amely alapvetően ellenkezik az Alaptörvény, a Ptk, a GET, és a GESZ általunk már sokszor idézett tételes rendelkezéseivel.
Éppen emiatt arra kell kérni az eljáró bírót, hogy az aktuális ügyben a téves bírói gyakorlattal szakítva a jogszabályoknak megfelelő ítéletet próbáljon hozni. Dr. Kalocsai Gábor
Arról, hogy mi a "jogszabálysértés", mi a "szerződésszegés", mi különbözteti meg ezeket, (miért nem szabad öszekeverni őket,) és ezeknek mik lehetnek a törvényes jogkövetkezményei.
A TIGÁZ és a FŐGÁZ jogmagyarázói előszeretettel hivatkoznak a bíróság előtt arra, hogy a földgázelosztónak nem kell vizsgánia, és bizonyítania azt a körülmént, hogy ki rongálta meg a gázmérő plombáját. Következésképpen: bárki is rongálta meg a gázmérőt, akár kívülálló ismeretlen harmadik személy, akár maguk a gázszerelők, a felhasználónak akkor is, úgy is, mindenképpen kötbért kell fizetnie kell.
Álláspontjuk szerint ugyanis elegendő nekik csak magát a gázmérő megrongálásának a tényét bebizonyítaniuk, és a bíróság ez alapján máris hozhatja a felhasználót félmilliós kötbér megfizetésére kötelező ítéletét.
Hajmeresztő állításukat, azzal támasztják alá, hogy a Földgázellátásról szóló törvény 90. § 6. bekezdése szerint a felhasználót állagmegőrzési kötelezettség terheli a nála felszerelt gázmérővel kapcsolatosan. Ezt a kötelezettségét szegi tehát meg a felhasználó akkor, ha a nála felszerelt gázmérő bárhogyan megsérül, vagy megrongálódik. Az állagmegőrzési kötelezettség megszegésével pedig szerintük a felhasználó olyan "szerződésszegést" követ el velük szemben, amely miatt a GESZ 18. pontja alapján "kötbér" fizetési kötelezettsége keletkezik feléjük.
Hihetetlen, és (nem kevésbé sajnálatos) módon a földgázelosztók (TIGÁZ Dso Kft, Főgáz Kft) ezen téves érvelését az eljáró bírók nem egyszer elfogadják, magukévá teszik, és ezzel a téves érveléssel indokolják meg saját maguk is azon döntésüket, hogy miért nem kellett bebizonyítania a felperes földgázeloszutónak azt, hogy a szerződésszegést maga a felhasználó követte el.
Erre az esetre az eljáró ügyvéd kollégáknak - de akár a saját magukat képviselő károsultaknak is - a bíróság előtt az alábbi cáfolat előkészítő iratba foglalását javaslom.:
Kérni kell a T. Bíróságot arra, hogy a fentiekkel kapcsolatosan szíveskedjen észrevenni az alábbiakat:
A felhasználó gázmérővel kapcsolatos állagmegóvási kötelezettsége (amit felperes szerint alperes megszegett) nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem arra jogszabály kötelezi alperest, mint felhasználót. (GET 99. § 6. bek.). Tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezését minden körülmények között meg kell tartani, így a felhasználót valóban objektív felelősség terheli a gázmérő állagmegóvásával kapcsolatosan, azaz valóban felelősséggel tartozik a gázmérő mindenkori állapotáért, bárki is rongálta azt meg.
Tekintettel azonban arra, hogy a felhasználó állagmegóvási kötelezettsége nem a felek között létrejött szerződésből fakad, hanem annak jogszabályi előírás az alapja, így az állagmegőrzési kötelezettség megszegése nem szerződésszegés, hanem jogellenes magatartás. A jogellenes magatartásnak pedig megvan a maga jogszabályba foglalt törvényes jogkövetkezménye, ami jelenleg teljes kártérítés. A Ptk 6:519. §-a szerint ugyanis: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni”.
Ha tehát a földgázelosztó igazolja, hogy a gázmérő plombájának megrongálódása miatt őt milyen kár érte, (pl. 3.200,- Ft ) azt a felhasználó kártérítés címén köteles megfizetni.
A GESZ - felperes által hivatkozott - 18. pontja szerint viszont csak s z e r z ő d é s s z e g é s (és ezen belül is csak bizonyos, a GESZ 18.4. pont b)-f) alpontjaiban taxatív módon felsorolt szerződésszegések) esetén keletkezik a felhasználónak kötbérfizetési kötelezettsége.
Az a tény, hogy a kötbérfizetési kötelezettség keletkezése minden esetben feltételez egy olyan mögöttes szerződést, amely a felek között jött létre, és amit az egyik fél megszegett, következik abból is, hogy a felperes által követelt kötbért a Ptk eleve un.: „szerződést biztosító mellékkötelem”-ként definiálja.
A jogszabálysértés emiatt kötbérfizetési kötelezettséget soha nem keletkeztethet, az uganis jogilag nonszensz volna.
Álláspontunk szerint a felperesnek az alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott kötbér követelése már csak emiatt sem lehet megalapozott.
Arra az esetre, ha a Bíróság a jogszabályban foglaltak ellenére mégis elismerné a felperes - alperes jogszabálysértésére hivatkozással támasztott - kötbérkövetelését, az alábbiakra kell a bíróság figyelmét felhvni:
A „GESZ” 18.9. bekezdése szerint: „A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani.”
Felperesnek tehát a fentiek miatt a jelenperben nem azt kell bizonyítania, hogy az alperesnél felszerelt gázmérőt valaki vagy valakik (jelenleg éppen a felperes gázszerelői) valamikor, valamiért megrongálták, hanem alperes SZERZTŐDÉSSZEGÉSÉT kell bizonyítania.
(Ha a szerelők egy beragasztózott csavarhúzó és egy kalapács segítségével az alperes szeme láttára eltörik a gázmérő plombáját, álláspontunk szerint ezt a tényt a T. Bíróság semmi esetre sem tekintheti alperes szerződésszegésének bizonyítékául. Abból ugyanis, hogy ha a gázmérő plombáját a felperes megbízásából a saját szerelői megrongálják, a legnagyobb jóindulattal sem lehet arra következtetni, hogy alperes „a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételezett” volna, és ezzel megvalósította a GESZ 18. 4. pont c.) alpontja szerinti szabálytalan vételezés szerződésszegést.)
A földgázelosztó által, a bírósági gyakorlat igazolásául hivatkozott bírósági ítéletekkel, és azok indoklásaival kapcsolatosan pedig nyomatékosan fel kell hívni a Bíróság figyelmét arra, hogy a GESZ-t a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1), 16. számú melléklete állapította meg, így az csak 2012. I. 1-től hatályos.
Hasonlóképpen emiatt az a rendelkezés is csak 2012 I. 1.-től lépett életbe, amely szerint A szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani.
Tekintettel arra, hogy a földgázelosztó által hivatkozott valamennyi Fővárosi Bírósági, Ítélő táblai, Pest Megyei Bírósági, és Legfelsőbb Bírósági stb. ítélet 2012. január 1 napja előtt kelt, így mindezek meghozatala idején a GESZ fenti rendelkezése még nem volt hatályban.
Ezzel a jogszabályi rendelkezéssel így a felperes által felsorolt bíróságok a felperes által felsorolt ítéleteikben még nem számolhattak.
Természetesen megértjük azt, hogy felperes elfogadná a fenti bíróságok által a fenti ítéleteikben, a felekre kiosztott bizonyítási terhet, (ti.: hogy felperesnek nem kell bizonyítania azt, hogy a gázmérő plombáját ki rongálta meg.)
Jelenleg azonban a GESZ hatálybalépésével már maga a jogalkotó az, aki kiosztotta a bizonyítási terhet a peres felek között, méghozzá az előzőekhez képest eltérő módon: (ti.: a felperesnek mégiscsak bizonyítania kell az alperes szerződésszegését), és ettől a bíróság, mint jogalkalmazónem térhet el.
A földgázelosztónak tehát a hatályban lévő jogszabály szeint nem a gázmérő pillanatnyi állapotát kell bizonyítania, hanem azt, hogy m a g a af e l h s z n á l óa gázmérőt, vagy a plombát megrongálta, és ha nem csak 390.000,- Ft, hanem 540.000,- Ft kötbért követel, akkor még azt is, hogy a felhasználó legalább egy kalkalommal legalább egy öbcentiméter méretlen földgázt is vételezett, és ezzel megszegte a földgázelosztóval megkötött szerződést.
Alperes szerződésszegését álláspontunk szerint a felperes az alábbiak szerint bizonyíthatja be, (illetve, ha felperes az alábbiakat nem tudja kétséget kizáróan bebizonyítani, úgy a bizonyítottság hiánya viszont az ő terhére esik.)
Felperesnek először is bizonyítania kellene azt, hogy szerződés jött létre közte, és alperes között, illetőleg azt is, hogy a földgázhálózat csatlakozási szerződés a perbéli ingatlan vonatkozásában éppen a jelen per alperesével jött létre.
Felperesnek bizonyítania kellene továbbá a közte, és alperes között létrejött szerződés tartalmát is. (A per során azonban már jeleztük, hogy ha felperes a közte és alperes között létrejött szerződés tartalmával kapcsolatosan a saját maga által írt, saját üzletszabályzatában szereplő általános szerződési feltételekre hivatkozik, úgy jelenleg azt is igazolnia kell, hogy ezek a szerződési feltételek valóban részévé is váltak a felek között létrejött szerződésnek. A Ptk 6:79. §- a szerintugyanis: az a feltétel, amely a vállalkozást (jelenleg a földgázelosztót) a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre (pl.: Kötbér) jogosítja, csak akkor válik a peres felek között létrejött szerződés részévé, ha azt alperes, mint fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (Ilyen tájékoztatás, és pláne ilyen elfogadás azonban még soha nem volt.)
Felperesnek bizonyítania kell továbbá azt is, hogy a szerződést a szerződő fél, - jelenleg tehát maga alperes - szegte meg, azaz az általa szerződésszegőnek minősített cselekményt maga a felhasználó, (vagy az ő megrendelésére, vagy legalább az ő tudtával és beleegyezésével másvalaki) követte el. A GESZ 18. pontja szerint ugyanis a kötbérkövetelés alapjául szolgáló szerződésszegéseket (közös néven szabálytalan vételezést) csak és kizárólag a FELHASZNÁLÓ követheti el.
A jelen perben azonban felperes nem bizonyította be, sőt, még csak nem is állította azt, hogy a gázmérő plombáját alperes saját maga, vagy egy általa megbízott személy törte el.
(Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan továbbá azt is, hogy ha igaz volna felperes azon álltása, hogy maga a gázmérő meghamisításának a ténye már önmagában alapot ad neki arra, hogy a felhasználótól kötbért követeljen, úgy igaz volna az az álltás is, hogy bármely, két fél között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül bárki kívülálló harmadik személy is megszegheti. Ez az állítás azonban amellett, hogy jogelméleti szempontból teljességgel elfogadhatatlan (az előzőhöz hasonlóan ugyancsak nonszensz), még az alábbi dilemmát is felveti.:
Ha a felek között létrejött szerződést a felek tudtán és akaratán kívül valaki más, kívülálló harmadik személy is megszegheti, úgy ez a fajta „szerződésszegés” vajon melyik fél szerződésszegése? Felperes szerint ugyan egyértelmű, hogy ha a gázmérőt bárki megrongálja, az a felhasználó szerződésszegésének minősül, álláspontunk szerint azonban ez koránt sem egyértelmű. Az ismeretlen személy (pl.- a felperes gázszerelői) által elkövetett „szerződésszegés”-t ugyanis ugyanúgy a földgázelosztó szerződésszegésének is lehet tekinteni, mint a fogyasztóének. A földgázelosztó ugyanis a fogyasztóval megkötött földgázhálózat csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy a felhasználó fogyasztását mindenkor a mérésügyi jogszabályban foglaltaknak megfelelő hiteles gázmérővel fogja mérni. A plomba megrongálásával azonban a gázmérő elveszítette a hitelességét, és ezáltal a földgázelosztó megszegte a felhasználó felé vállalt saját kötelezettségét. Ez pedig a GESZ szerint ugyancsak kötbérfizetési kötelezettséget von maga után, ezt a kötbért azonban felperesnek kell fizetnie az alperes részére.
Felperesnek végezetül a perben igazolnia kell azt is, hogy alperes a közte, és a felperes között létrejött szerződés mely rendelkezését szegte meg. (Ezzel kapcsolatosan viszont rámutattunk arra, hogy a GESZ csak bizonyos, - a 18. pont b/- g/ alpontjaiban taxatív módon felsorolt - szerződésszegéseket minősít olyan „szabálytalan vételezés”-nek, amely miatt a szolgáltató kötbért követelhet a felhasználótól. Amennyiben tehát alperes valóban szerződésszegést követett el, de nem olyan szerződésszegést, amely miatt a felperes a fenti jogszabály szerint kötbért követelhetne, úgy ez a fajta szerződésszegés a felperes kötbérkövetelését ugyancsak nem alapozza meg
A bíróság korábban kialakított, és hosszú ideje folytatott gyakorlata sajnos az, hogy a kötbérezési perekben minden más körülmény vizsgálata nélkül kizárólag aszerint dönt, hogy a bíróság által kirendelt „független” szakértő (TIGÁZ-os perekben nem egyszer a FŐGÁZ, FŐGÁZ-os perekben pedig a TIGÁZ magánszakértője) megerősíti-e vagy sem a felperes magánszakértőjének szakvéleményét. (A Pkkb gyakorlatában sajnos olyannal is találkoztam, hogy a bírósági szakértő nem erősítette meg a magánszakértő véleményét, erre a bíróság másik szakértőt rendelt ki.)
Ez azonban egy olyan túlhaladott, téves bírói gyakorlat, amely alapvetően ellenkezik az Alaptörvény, a Ptk, a GET, és a GESZ általunk már sokszor idézett tételes rendelkezéseivel.
Éppen emiatt arra kell kérni az eljáró bírót, hogy az aktuális ügyben a téves bírói gyakorlattal szakítva a jogszabályoknak megfelelő ítéletet próbáljon hozni.
Igen, a kisemberrel azt csinálnak amit akarnak, de az ügyvédtől, független szakértőtől tartanak. Erről szól
is szól a gázszolgáltató eljárásának görbe tükrőt állító, alábbi szösszenet:
Recept és tanmese az extraprofitról
„Mert vétkesek közt cinkos aki néma!”
Természetesen ezt a kicsit receptet, kicsit tanmesét ma, kishazánkban már nem lehet alkalmazni, Hofi Gézát idézve az csak „Attikában” vezethetett sikerre.
Éppen ezért, ha bárki valamilyen hasonlóságot vél felfedezni az itt leírtak és a mai viszonyok között az csak a véletlen műve, attól a szerző elhatárolódik, azért felelősséget nem vállal.
Hozzávalók:
1 db multinacionális szolgáltató
2 fő garantált bérminimumon foglalkoztatott, multinacionális szolgáltatónál alkalmazásban álló gázszerelő
1 fő jogkövető, minimálbéren foglalkoztatott, érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező, jóhiszemű, becsületes fogyasztó (ezen belül jó, ha özvegy, árva, idős, vagy más okból elesett)
1 fő, a szolgáltatóval tartós megbízási szerződéses kapcsolatban álló igazságügyi szakértő
1 fő (a szabályozó hatóságnál dolgozó) kormánytisztviselő
Ajánljon fel minden gázszerelőnek a garantált bérminimumon felül, fejenként és darabonként kb. 30.000 Ft-ot, ha a munkájuk során hibás mérőt találnak.
Hívja fel a figyelmüket arra, hogy amennyiben a gyanújuk nem igazolódik be annak csupán annyi következménye lesz, hogy nem kapják meg a beígért 30.000 Ft./fő/db. sikerdíjat (prémiumot).
Küldje el a multinacionális szolgáltatónál alkalmazásban álló gázszerelőket a jogkövető, minimálbéren foglalkoztatott, érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező, jóhiszemű, becsületes fogyasztóhoz mérőcsere végrehajtása céljából.
Ezt követően semmi teendője nincs beindul az autómatika és dolog megy a maga útján imígyen:
A gázszerelők szokásuknak megfelelően nem igazolják majd magukat az előírt módon (mit nekünk erre vonatkozó kógens szabályozás, kicsire nem adunk, különben is a főnök megmondta, hogy az energia hivatal úgysem szankcionál bennünket, minden le van zsírozva.)
Ezt követően a jóhiszemű, ellenőrzés alá vont fogyasztót valamilyen ürüggyel eltávolítják a helyszínről: zárja el a tűzhelyet, konvektort, bojlert, hozza ki a tervrajzokat, kísérje ki az egyik szerelőt a kocsihoz, mert az fél a kutyától stb.
A szerelő a helyzetnek és az aznapi kedvének megfelelően szabadon választ és lőn csoda, mire a fogyasztó visszaérkezik már le is van szerelve a gázóra, rajta karcolások, esetleg benyomódások, a plomba (ólomzár) stb. sérült. (Szintén szabadon választható.)
(Az, hogy a jogszabály melléklete szerint az ügyfelet nem lett volna szabad elküldeni a helyszínről a szolgáltató képviselőit nem érdekli, általában úgy vannak azzal a fránya jogszabályokkal, hogy azokkal nem érdemes foglalkozni, mert ha betartanák, akkor nem ütné a markukat 30 ropogós ezres )
A szerelők jegyzőkönyvet vesznek fel, aminek a tárgya: szabálytalan gázvételezés. Tehát nem gyanúról van szó, hanem mindezt már tényként rögzítik.
Szuper. Sínen vagyunk. A fogyasztó meggyanúsítva. Az elfehéredik….
A fogyasztót természetesen nem oktatják ki a jogaira, az esetleges következményekre, az ezt követő eljárás menetére, nem közlik, hogy joga van az állítást írásban vitatni, joga van a valótlan adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet nem aláírni, joga van a szolgáltató, mint ellenérdekű fél által fizetett és így azzal pozitív módon elfogult szakértő megállapításait magára nézve kötelezően nem elismerni, joga van a szabályozó hatósághoz, vagy akár bírósághoz fordulni.
Hogyisne. Még elesünk ettől a kis fizetés kiegészítéstől. A gyerek is nyaggat, az asszony is követelőzik. A muszáj nagy úr, egy kis svindli belefér. Megérdemli, ha hagyja magát.
Sőt a fogyasztót álszent módon nyugtatgatják. Nem lesz itt semmi baj. Ez csak olyan formalitás. Itt tessék aláírni. Közben dörzsölik a tenyerüket.
Bejött, rövidesen dől a lé.
Ha a sajtó képviselője, holmi fogyasztóvédelmi műsorban rákérdez, akkor a szolgáltató szóvivője majd arcátlanul azt válaszolja: Az interneten, a honlapunkon minden rajta van, különben is a fogyasztók felelőtlenek. Ja, hogy az internet penetráció még nem 100%-os az minket nem érdekel.
Tessék haladni a korral! A 60-70-80 éves, az éppen csakhogy tengődő, önhibáján kívüli munkanélküli és a csak 8 osztályt végzett is vegyen már magának legalább egy laptopot és nézegesse azt a honlapot! - Mondja a jólfizetett és ezen áldozatoktól beszedett kötbérből jól premizált, luxus körülmények között élő szóvivő.
Majd dobozolás. Irány a raktár.
Persze, hogy a szolgáltatóé. Kié másé? Ja, hogy az ellenérdekű fél? Na és? Nálunk kérem van minőségbiztosítás, vannak szakmai protokollok. Mi a törvény szellemében járunk el. Mi elintéztük a jogalkotóknál, hogy olyan jogszabály és olyan üzletszabályzat kerüljön elfogadásra ami a mi érdekeinket védi.
Tessék? Hogy lennének ügyféljogok is? Az meg mi? Na ne izéljenek itt kérem! Nekünk teljesíteni kell a tervet. Ha lehet határidő előtt. Hogyan lesz profit, pláne extraprofit, ha nem így?
Ezt követően vedd a szolgáltatóval tartós megbízási jogviszonyban álló igazságügyi szakértőt.
Bízd meg a vizsgálattal!
Ő is tudja a dolgát. Ha nem talál semmit ugrott a megbízás. És nem csak most, hanem végleg. Persze úgy, hogy a gázszerelők már előkészítették a talajt könnyebb. Ugyan nem az igazi, de majd hablatyolunk valamit. Csórikám úgysem érti.
Végső esetben ráteszem a joghatás kiváltására (hiteles mérésre) alkalmatlan polarizációs fóliát. Naná, hogy mágneses lesz. A Földön minden vas mágneses. Márpedig a gázóra vasból van. Hurrá, készülhet a szakvélemény.
Mi van? Hogy a fogyasztót nem vontuk be a szakértő kiválasztásába? Ugyan már, ne tessék kicsinyeskedni. Hát mi a fogyasztó érdekeit néztük. Azért választottuk pont ezt a szakértőt, hogy ne kelljen a fogyasztónak annyit utazni. Hát hogy gondol olyat, hogy azért Őt, mert Ő eddig mindig a javunkra szakértett? Huss, még a gondolatát is gyorsan felejtse el!
Ha a fogyasztó nem jön el? Miénk a pálya. Úgy ráhúzzuk a vizes lepedőt, úgy, hogy arról koldul. (És ez nem vicc, majd ráterheljük a házára, végrehajtunk, kilakoltatunk és mehet amerre lát. Mehet koldulni. A lényeg, hogy a tőkés számára megvan az extraprofit, amiből nekünk is csurran, cseppen. De itt még nem tartunk.)
A teljesen "szabályos, aggálytalan" szakvélemény tehát elkészült.
Kötbér ki.
A szolgáltató Örül. Nyert több, mint félmillió Forintot. Ebből lök egy kicsit a szerelőknek, egy kicsit a szakértőnek, a többi marad a multi tulajdonosainak. És persze kapnak a fejesek is. Ez az igazi biznisz.
Ha valaki akadékoskodik? Porszem kerül a gépezetbe? Nem baj. Megkenjük. És már forog is tovább.
A fogyasztó elkeseredett. Világ életében törvénytisztelő polgár volt, nem keresett sokat, de szerényen eléldegélt belőle. Nem volt nagy vagyona, csak a házacskája, meg a becsülete. Na ez utóbbit jól elvette tőle a profitéhes szolgáltató.
Reklamál. Lerázzák.
Személyesen bemegy. Úgy beszélnek vele, mint a kutyával. Az orra alá dörzsölik, hogy lopott! Pedig nem, csak csőbehúzták. Módszeresen. Ki van ez találva.
Lehet, hogy nem is a lányok futtatása és a kábítószer kereskedelem az igazi szervezett bűnözés? Tényleg, a TV-ben már volt róla szó, hogy van fehér galléros is. Lehet, hogy ez az? - Tűnődik emberünk.
Kétségbeesik. Internetre fel. Rájön, hogy nincs egyedül. Sőt! Olvas, olvas és olvas. Kirajzolódik a koncepció. Még emlékszik a Rajk perre. Meg látta a Tanú c. filmet is. Mintha ott is elve az lett volna a koncepció, hogy úgyis elítélik. Jobb, ha saját maga vallja be! De ha nem, hát nem, a végeredmény ugyanaz –rémlik fel előtte Virág elvtárs alakja.
Ügyvéd kellene. - Tanácsolják neki. Érdeklődik. Az is nagyon sokba kerül, annyi pénze nincs. De ha lenne is. A siker így sem garantált.
Beadványt ír. A fogyasztók védelmére létrehozott hatóság lerázza. Esetleg átteszi. Egy másik hivatalhoz. Neki ugyanis nincs hatásköre. Az meg mi? Hát nem azért vannak, hogy Őt megvédjék? De igen, csak az túl macerás. Végül is a fizetést akkor is megkapják, ha semmit nem csinálnak és akkor is ha vizsgálnak, bírságolnak, marasztalnak. De az konfliktussal jár. Még leszólnak fentről, hogy mit izgágáskodunk. Jobb a békesség. Áttesszük.
Kiderül, hogy a gyakorlatban a másik hatóság jobb esetben fél év múlva dönt. Van itt is ésszerű ügyintézési idő, de a panaszos sok, a tisztviselő kevés. Ja, hogyha végre bírságolnának, és marasztalnák a szolgáltatót akkor kevesebb lenne a panaszos és tudnák tartani a határidőt? Azt nem lehet. Mondják valami paktum van a háttérben. Volt ugyan egy kolléga aki próbálkozott, de azt rövid úton kicsinálták. Jobb a békesség. Ez egy nyugdíjas állás. Csak nem kilógni a sorból.
Közben emberünket (vagy asszonyunkat) a szolgáltató felszólításokkal bombázza, gázelzárással fenyegeti. De mi lesz akkor az ágyban fekvő párjával? Megfagynak.
Nézi a tévét és elképed. A hivatal szóvivője azt nyilatkozza, hogy a szolgáltatónak joga van mindenkit következmények nélkül meggyanúsítani, sem a hivatal, sem más hatóság nem szankcionálja a szolgáltatót azért, mert tömegeknek a becsületét lopja meg. Igaz ugyan, hogy emlékei szerint a Polgári Törvénykönyv védi az Ő becsületét és jó hírnevét is, de úgy tűnik, hogy ez csak írott malaszt.
Pedig ha csak egy kis szelet csokit is elvisz valaki a boltból azért már büntetés jár. Pláne, ha mindez egy multi bevásárlóközpontban történik.
Neki a becsületét lopták meg. Érdekes ezek szerint ezért nem jár semmi.
Nem érti. A TV azt mondta, hogy azért veszünk fel IMF hitelt, mert nem tudják fizetni a bevételekből a tisztviselők bérét. Eddig ez rendben is volna, de miért fizetjük Őket, ha nem tesznek semmit, ha nem végzik el a feladatukat? –mélázik szegény becsapott. Vagy a fogyasztóvédelem nem is azt jelenti, hogy a fogyasztók érdekeit kell védeni? A feje tetejére állt ez a világ.
Nem járna mindenki jobban, ha a fogyasztóvédelmi dolgozókat inkább a szolgáltató fizetné? –elmélkedik tovább károsultunk. Ez neki már magas.
Jobb lenne meghalni. Akkor talán már nem tudnának róla több bőrt lehúzni, nem rágalmaznák meg, nem vernék át, nem csapnák be, nem károsítanák meg, nem rúgnának bele, nem aláznák meg.
Ki is nyitná a gázcsapot, de időközben a szolgáltató elzárta a gázt.
Nem baj, legfeljebb megfagynak. Csöndben, együtt. Úgy, ahogyan megöregedtek. A multi meg hajhássza az extraprofitot. Mielőtt végleg megdermed azért eszébe jut egy verssor. Oly korban éltem én e Földön, mikor az ember úgy elaljasult….
Milyen igaz. És nem csak akkor amikor írták, hanem ma is, csak egy kicsit másképp.
Két hét múlva találtak rájuk a szomszédok. Temetésükről később intézkednek.
A sajtó nagy felhajtást csinált, az ügyészség vizsgálatot indított. De már késő. Pár nap múlva az is kiderült, hogy ezen az estén a szolgáltató zenés prémiumosztó ünnepséget és nyereségrészesedést tartott.
Persze külön a pórnépnek és külön a fejeseknek.
A pórnép kap vacsorát. Megérdemelték, hagy éljenek. A menü marhapörkölt nokedlivel. Valaki a kis hasast is csapra veri. Gázszerelőnk arcáról csak úgy csöpög a pörköltszaft.
A fejeseknél vannak lányok, folyik a pezsgő, lehet csobbanni a jakuzziban.
A tömegben felvillan néhány politikus arca és természetesen jelen vannak a hivataltól is. Egyesek látni vélik, amikor egy nokiás doboz gazdát cserél.
A szélső asztalnál, két pohár whisky között megszületik a döntés. Holnap be is jelentik.
Megváltoztatják a szlogent. Mindjárt kettő is lesz.
Az egyik: Szenvedélyünk a rágalmazás.
A másik: Forduljon hozzánk bizalommal, válasszon minket, mi garantáltan jól befűtünk Önnek!
Lassan szedelőzködnek. Elönti Őket az érzés: Ez jó mulatság, férfimunka volt!
Üdv mindenkinek! Kérdésem lenne hozzátok, azért jöttem ide. Sajnos mi is megjártuk már 2 éve a gázosékkal, társasházban lett az ablak kicseréltetve műanyagról fára, mert a szemét szaki nem járult hozzá a műanyagablakba szellőző beszereléséhez... így ez a manővel 150-200 ezerbe kerül,t plusz a műanyag ablakot 10-ért tudtuk eladni...Most meg már lehet bele szellőzőt rakatni.
Most lett az óra lecserélve egy rokonomnál, és félő, hogy újfent átvernek. A leszereléskor azt mondta a tigázos szaki, hogy hívni kell egy felülvizsgálót.. Ez igaz? Ilyenkor tényleg felül kell újra vizsgáltatni? Közölte, hogy a kombi kazán kivezetése nem elég magas....cserélni kell, plusz a kazán 20 centis fém csövét sárgára, ezt ő nagyvonalúan kicserélné 5000 ért, mert szerinte a felülvizsgáló 17-ért fogja kicserélni. Alig tudtam kitenni a lakásból, mert szerintem pénz is várt a "látogatásukért"... Komolyan, már majdnem leült kávézó pozícióba... Miközben szarrá röhögte magát az ablak kicserélős sztorimon, hogy mennyire átvertek bennünket, és sok más komplett tömbház lakóit.
Szóval az érdekelne hozzáértő PRIVÁT(!!!) emberektől, hogy tényleg kell ilyenkor felülvizsgálat, vagy már megint le akarnak húzni?(vagy mind a kettő?)
Álláspontjuk szerint a Tigáz eljárásmódja teljes mértékben megfelel a költségbehajtási átalány alkalmazására vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért a Társaság keresetet nyújt be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata kapcsán.
A Társaság a törvény szerint járt el.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnap határozatban marasztalta el a Tigázt a számláikat késedelmesen fizető fogyasztóktól igényelt költségbehajtási átalány beszedésére vonatkozóan.
A Tigáz a törvényi előírások szerint járt el, ezért a határozat ellen keresetet nyújt be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A Társaság kérvényezi a bíróságtól, hogy a bírósági határozat meghozataláig függessze fel a MEKH határozatban foglalt összes kötelezettségének teljesítését.
Társaságunk mindaddig nem téríti vissza a behajtási költségátalány címén befizetett összegeket, amíg a bíróság határozatot nem hoz, hogy helyt ad-e Társaságunk kérelmének.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusban hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, mely során vizsgálta, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.
2016. augusztus 26.
4410/2016. számú határozat (PDF / 1,06 MB)
100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH (LINK)
A vizsgálat feltárta, hogy behajtási költségátalány címén a társaság 31 ezer ügyféltől követelt jogtalanul mintegy 2 milliárd forintot, ezért a Hivatal kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket törölje.
Ezen felül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 100 milliós bírsággal szankcionálta a Tigáz magatartását.
A behajtási költségátalányról szóló, 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók számára késedelmes számlafizetés esetén, hogy behajtási költségátalányt számoljanak fel, azonban annak alkalmazását nem írja elő.
Az engedélyesek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján akkor jogosultak a felhasználók szerződésszegései esetében hátrányos következmény alkalmazására, ha a kilátásba helyezett jogkövetkezményt az üzletszabályzatukba foglalják és azt a Hivatal jóváhagyta.
A Tigáz előzetesen nem jelezte sem a Hivatalnak, sem ügyfeleinek, hogy élni kíván a behajtási költségátalány lehetőségével, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem.
A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Tigáz a felhasználók számára nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári nap időtartamot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók időben intézkedhessenek a számlák befizetése érdekében.
A Tigáz március óta több mint 31 ezer felhasználóval szemben, nagyságrendileg 2 milliárd forint értékben követelt jogtalanul behajtási költségátalányt. Ebből 1,1 milliárd forintot be is fizettek a felhasználók.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kötelezte a szolgáltatót, hogy valamennyi érintett felhasználónak – függetlenül attól, hogy fordultak-e panasszal a szolgáltatóhoz vagy a Hivatalhoz – fizesse vissza a behajtott összeget, és törölje a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket.
Erre 30 napja van a szolgáltatónak.
A MEKH a Tigázt ezen felül 100 millió forintos bírsággal sújtotta a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, tekintettel arra, hogy alapvető kötelezettségét sértette meg, és jogsértő tevékenysége a felhasználók széles körét érintette.
Filmezzetek a gázcéges csalók tárgyalásain, mert így az eljáró és bűnpártolást elkövető bírók ellen eljárásokat lehet indítani. Ez jelenleg sincs nagyon másként, csak trükkösen még meg merik tagadni:
"A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül készíthető kép- és hangfelvétel."
Ja és minél többen lépjetek be ide, mert a gázcégek és a bírók bűnszövetségben elkövetett csalásaira is keresni fognak és találnak is megoldást: https://www.facebook.com/BiroiOnkenyEllen
Ivettnek és mindenkinek üzenve írom meg ezt a bejegyzést és jótanácsot - mert sokat olvastam előtte én is utána és az egyik tanács amit a fórumokról kaptam bevált. Hogy vinni kell szakembert,ügyvédet ha vizsgálatra kerül sor!
Nálunk egy hónapja volt az gázóra leszerelése, ami persze egy rutin ellenőrzéssel és cserével indult, aztán lett belőle a már a fórumokról hallottak alapján szokásosnak mondható meggyanúsítás : szerelő jegyzőkönyvezte,hogy a plomba "nem gyári állapotú",sérült,az alapján,hogy az egyik kisebb mint a másik - és aztán jött is egy időpont a szakértői vizsgálatra, ami minap volt meg.
Az órához természetesen mi hozzá nem nyúltunk soha,azt se tudtuk,hogy ott ahol ő kisebbnek találta az egyiket,hogy ott plomba van és annak mekkorának kellene lenni.
Írhatnám a sok szokásos tanácsot - ami valóban fontos - hogy a szerelőt ha beengedjük egy tized másodpercre se tévesszük szem elől a kezét,meg semmit amit csinál ,stb , csak ezt a fórumot aki megtalálja már valószínűleg azért keresi fel,mert már elindult a baj, azaz az előzetes figyelmeztetés már késő.
Az én jótanácsom innentől az,ami nekünk nagyon bevált,hogy FELTÉTLEN AZ EMBER SZAKEMBERREL,ÜGYVÉDDEL MENJEN ERRE A VIZSGÁLATRA!
Én az igazságügyi minisztérium honlapjáról keresve találtam meg Dr Szabó Zoltán Urat, akit amúgy azért kerestem ki,hogy mint igazságügyi szakértő tanácsot adjon,a mi megbízásunkból segítségünkre és ott legyen,de mint utóbb kiderült szerencsére ügyvéd is Szabó úr - így kettő az egyben:), a műszaki oldal mellett jogi oldalról is igen komoly segítségünkre volt!
Végig nyomás alatt tartva a tigáz képviselőjét és az általuk intézett igazságügyi szakértőket(kettő is volt),akik az amúgy nem fényes állapotban lévő,20 éves,felújított gázórát ahogy nyüstölték ha nem vagyunk ott és nincs ott Szabó úr biztos másfelé alakították volna a vizsgálat menetét meg az eredményt és biztos mi is az 540 ezres kötbéres csekkel folytathatnánk a jogi procedúrát, de végig minden eljárási dologba belekérdezve és kijavítva őket, meg a vizsgálat közben is észrevételeket téve lett az az eredmény, hogy nálunk végül megállapították,állítom a "határozott szakértői felügyelet hatására" - amúgy előtte számomra nyilvánvalónak tűnő dolgot,hogy erre jutnak, de aztán tigázosok "jóindulatát" és a vizsgálati módjukat végignézve már nem nyilvánaló dolgot - hogy nem volt szabálytalan vételezés.
Így Szabó úr segítségével hosszú,évekig tartó jogi hercehurcát spóroltunk és előztünk meg azzal,hogy erre a vizsgálatra egy határozott képviselettel mentünk el, ami nélkül tuti ránk is kitolták volna az 540es körbéres csekket.
Így újra a lényeg:FELTÉTLEN AZ EMBER SZAKEMBERREL,ÜGYVÉDDEL MENJEN ERRE A VIZSGÁLATRA!Még az elején meg kell előzni lehetőleg,hogy csekkig és hosszas procedúráig,bíróságig,perig jusson a dolog
Dr Szabó Zoltán telefonszáma,akit csak ajánlani tudok mindenkinek, akinek segítségre lenne szüksége és hasonló cipőben jár:
+36-20-563-4480
az ilyen esetekre is mint a miénk,de arra az esetre is ha tovább haladt már az ügy(pl már a kötbércsekk státuszban van,jogi ügy lesz belőle),hisz ügyvéd is de szakértő is,megtalálja a fogockodót az ügyön tuti
Mindenkinek sok sikert a tigáz elleni bajlódásban!
Nem szabad elfogadni a Tigáz szerződés egy az egybeli átvételét a Főgáznál. Reklamálni kell!!!!
-Ok. Hogyan, kinél, mit….?
Abban olyan szabad visszaélési lehetőségek vannak, amit töröltetni kell.
-Konkrétan?
-És ha így van a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, vagy a „megvédjük a fogyasztókat rezsibiztos” milyen intézkedéseket tesz?
-Tegyük fel írok nekik egy levelet Mészáros Gáborné TIGÁZ ügyfélszolgálati vezető vajon nem azt fogja visszaírni, hogy Ők a hatályos jogszabály szerint járnak el? (Emlékeztetőül még az (i)gazságügyi szakértőjük szakvéleményének a kiadását is megtagadták, jogkövető magatartás tanúsítására csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának határozatát követően voltak hajlandóak.)
Megoldás: Ha a gázóra a Gázszolgáltatóé, akkor az őrzés felelősségét nem ruházhatja át a fogyasztóra. Tessék szépen dobozba zárni és a kulcs a gázszolgáltatónál.
-Az ötlet jó, a Tiszántúli Gázszolgáltató (Eni) ügyvezetésének, ügyfélszolgálati vezetőinek, (i)gazságügyi szakértőinek, illetve szóvivőjének,a „kötbérbizniszben” tanúsított magatartását én is erkölcstelennek tartom, (ennek ellenére úgy tűnik, hogy van az a pénz amiért ezek után is tükörbe tudnak nézni), deálláspontom szerint a fogyasztók ilyen szerződést egyenként nem fognak tudni kötni, ehhez állami akaratra is szükség lenne.
Nehezen tudom elképzelni, hogy az a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal amelynek az energiahatékonysági kampányát a TIGÁZ finanszírozta hajlandó lenne érdemben fellépni ezen (vagy más) szolgáltatóval szemben.
Reklamálni kell!!!! Abban olyan szabad visszaélési lehetőségek vannak, amit töröltetni kell. Bármelyik fogyasztót megbüntethetik 540.000 Ft-ra bármikor kényük kedvük szerint. Ahogyan a Tigáz is elbánt több ezer fogyasztójával. Először a mágnesezéssel csalt a Tigáz, most meg a mérésügyi hivatal plombájának állítólagos sérülése miatt zaklat ezreket. Megoldás: Ha a gázóra a Gázszolgáltatóé, akkor az őrzés felelősségét nem ruházhatja át a fogyasztóra. Tessék szépen dobozba zárni és a kulcs a gázszolgáltatónál.
Lehetőleg a délután vagy esti órákban keressenek, mert délelőtt ill ebéd után tárgyalok folyamatosan és nem tudom felvenni a telefont, de előbb utóbb elérnek.
Az ügyvéd urat tényleg érdemes felkeresni. A Bathhyány térnél van az iroda.Dr. Szabó L. Zsolt (mérőórás ügyek) Dr. Boldizsár József és Társa Ügyvédi Iroda, Cím: 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 6. I/1. Tel.:+36-1-225-8728, Mobil: +36-30-625-6030
Nekünk a Tigázos kálváriánk (mágnesezéssel gyanúsítottak)még tavaly kezdődött, akkor itt ezen az oldalon kértem segítséget. Kaptunk ügyvédi névsort, és külön e-mailben jó tanácsokat, hogy ki(k)hez fordulhatunk panasszal.
Választottunk ügyvédet a névsorból, dr. Harmath Kadosa nyíregyházi ügyvéd urat, akit csak ajánlani tudok minden bajba jutott olvasónak, fórumozónak.
Mint már írtam, tavaly áprilisban kezdődött a kálváriánk, és a mai nap pont került az ügy végére!!!
Az Energia Hivatal újabb szakértői vizsgálatot rendelt el, ahol az új szakértők vizsgálata megállapította, hogy mágnesezés, ill. szabálytalan vételezés NEM történt!
Mondjuk amíg ennek hivatalos megállapítására sor került, több mint egy év telt el, s ez alatt az idő alatti idegességet nem kívánom senkinek.
Mert az, hogy részünkről szabálytalan vételezés nem történt, ez nyilvánvaló volt, ehhez kétség nem fért!
De azt az érzést nem kívánom senkinek, amikor értesítést kaptunk tavaly ősszel arról, hogy mikor jönnek kikötni bennünket a rendszerből....
De most már túl vagyunk rajta, győzött az igazság! :)
Köszönet az ügyvéd úrnak, köszönet az innen kapott segítségért, jó tanácsokért!!
További szép napot Mindenkinek, senki ne adja fel, pláne, ha tudja, hogy igaza van!!!!
Kérése: Lehetőleg a délután vagy esti órákban keressék, mert délelőtt ill ebéd után tárgyalok folyamatosan és nem tudom felvenni a telefont, de előbb utóbb elérnek.
" A Tigáz szervezett bűnözői 540.000 Ft-ra büntettek és büntetnek meg több ezer ártatlan embert, mert szerintük gázt "loptak". A bizonyítékaik kitaláltak és koholtak, amit "igazságügyi szakértői" véleménnyel támasztanak alá. Ezek a vélemények egyértelmű csalások, amit a bíróságokon a bírók is elfogadnak még is jónak. Az ügyben eljáró bírók elsősorban bűnpártolást végeznek, másodsorban lehet, hogy részesei is ennek a maffiának."
Jász-Nagykun-Szolnok megye minket is elért a kedves tiszteletnek örvendő TIGÁZ Zrt. plomba botránya. Soha nem csaltunk/loptunk semmivel. Történetünk nekünk is a szokásos, mérőóra csere, "gond" észlelése, jegyzőkönyv, majd FÜGGETLENNEK vélt szakértői vizsgálat. A vizsgálat eredményét a napokban kaptuk a kezünkbe, véletlen pár dolog kicsit sem egyezik a helyszínen elhangzottak, és a kiérkezett papír alapú vélemény között. A plomba lenyomatát nem találták olyannak mint az ezelőtt 10 évvel kiadott "EREDETI" példány. Persze nekünk is a szokásos 540 e Ft kötbér megfizetése érkezett, de ami a furcsa az ügyben még véletlen sem ajánlva jött, csak egy szimpla levélben, és határidőt sem írtak bele. Ezt követően másnap mi rögtön írtunk egy panaszlevelet amit tértivevénnyel fel is adtunk. És most ügyvédet keresünk, nem fogunk fizetni mert tudjuk hogy nem követtünk el semmit.
Ezért is írtam ide, ha lehetőségetek engedi egy ügyvédet tudnátok ajánlani aki kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik?
Polgári engedetlenségi mozgalom indítását javaslom "behajtási költségátalány" ügyben. Polgári engedetlenséggel nem tudnak mit kezdeni. Gandhi azzal szabadította ki a gyarmati sorból Indiát. Pedig az egy aranytojó tyúk volt az angoloknak. Teendő: Be nem fizetni és a gázórát lelakatolni, mert majd kikötéssel próbálnak félelmet és engedelmességet kelteni. Gázos embert portára természetesen be nem engedni. Ezt kibírni 2-3 hónapig néhány száz, néhány ezer főnek és győzelem.
Az Energia hivataltól csodát nem kell várni. Ez egy látszatintézkedés a kedélyek lehűtése miatt. Ha a kedélyek lehűlnek, majd kijön, hogy 3 Ft büntetés a Tigáznak.
A TIGÁZ (Eni) behajtási költségáltalány kivetési gyakorlatáról és annak jogszerűségéről/jogszerűtlenségéről riportot készített az RTL híradó (adás: 2016.07.11. 18 óra 35 perc), amelyben megszólalt több vállalkozó, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal képviselője, valamint Száraz Gábor a TIGÁZ (Eni) szóvivője.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal kormánytisztviselője szerint -tekintetttel arra, hogy a TIGÁZ (Eni) a behajtási költségáltalányt jogszabályi felhatalmazás nélkül a lakossági fogyasztókra is kivetette jogsértést követett el ezért -figyelemmel a nagyszámú panaszra- a hivatal a szolgáltató jogsértő eljárása miatt vizsgálatot indított.
Száraz Gábor Tigáz (Eni) szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, igen életszerűnek találja azt, hogy a vállalkozók a Magyar Közlöny olvasásával kezdjék a napot.
Emlékeztetőül a TIGÁZ Száraz Gábor nevű szóvivője pár évvel ezelőtti, nagy felháborodást kiváltó mágnesezési/kötbérezési gyakorlata során is többször és fennen hangoztatta, hogy a szolgáltató eljárása jogszerű.
Ehhez képest a bíróság sorra mondta ki a következő ítéletet:
Kalmár János bíró rövid szünet után hirdetett ítéletet: ezek szerint a Tigáz kötbérkövetelésének „ténybeli, műszaki és jogi alapja nincs”
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy konkrét megállapította, hogy az Infotv. 15. § (1) bekezdése értelmében a TIGÁZ-DSO Kft. jogsértően járt el akkor, amikor a gázmérő vizsgálatával kapcsolatos szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet a fogyasztó részére nem adta ki.
Ehhez képest a Tigáz szakértőit kérték a kamarából kizárni:
Hivatkozva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Kódexében foglaltakra kérem, hogy az alábbiak figyelembevételével K J. igazságügyi szakértő (szakértői igazolvány száma Sz ….., egyben, mint a T. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4200 Hajdúszoboszló, ….. u. ….. adószáma: ……-2-09 cégjegyzék száma: 09-09-…….. vezető tisztségviselője) ellen etikai vizsgálatot indítani, amennyiben az etikai vétség megállapítást nyer, úgy a kamarai tagságát megszüntetni szíveskedjen!
A Bírói Önkény Ellen mozgalom második konkrét tette.2016. október 3-án egy Tigáz és behajtó cégei bűncselekményeinek áldozata tett feljelentést az egyik járásbíróság elnökénél az ottani egyik bíró ellen. Amelyhez ezen mozgalom facebook oldalának adminja, a Bírói Önkény Ellen mozgalom nevében társult és támogatja azt. Idézünk a szövegből: “Tárgy: 
