Szeretném népszerűsíteni a nézeteimet a Szent Inkvizícióról. Szerény véleményem szerint, ellentétben a mapaság népszerű elméletekkel, az inkvizíció logikus és szükséges intézmény volt a középkorban. Nemcsak arról van szó, hogy az akkori közfelfogás szerint teljesen elfogadható volt, hanem arról, hogy akkoriban nem volt lehetőség másképp szabadítani meg a társadalmat a kártékony elemektől, amiket akkoriban "eretnekeknek" hívtak. Manapság, amikor minden sarkon rendőr áll, és a bűnüldözés hatékonyan működik, sőt, az őrülteket is jól elkülönített helyen tartják, könnyen papolhatunk az inkvizíció kegyetlenségéről. Akkoriban viszont nem voltak intézmények és módszerek a társadalmat bomlasztó egyének ilyen módon történő hatékony megfékezésére. Ezért nézeteim szerint az inkvizíció igencsak hasznos mozzanata volt a keresztény Európa történelmének.
Az motoszkál a fejembe, hogy vajon evangélikusok között a hány százalékba tartozom, hogy nekem semmi bajom a Szent Inkvizícióval(*) annak ellenére, hogy lehet engem is máglyahalál várt volna. Messze járok az rkat teológiától. De nem látom olyan értékesnek a létezést, életet, hogy fájna, ha megszabadítanának a földi pokol szenvedéseitől.
A test a föld porából lett, a lélek Isten keheletéből
Az Újszöv is különválasztja a két objektumot:
És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.