Közkivánatra - Márta néni ötlete alapján itt mondhatjuk el, hogyan bénáztunk az első kézimunkánkkal, milyen ötleteink vannak? Milyen trükköket lestünk el másoktól?
Minden műfaj jöhet - varrás, hímzés, kötés, foltmunka, stb.
Selyemmel még nem dolgoztam, de papírra már varrtam. Úgy rajzoltam meg az összevarrandó blokkrészleteket, hogy a mintán kívül berajzoltam pontosan a varrásszélességet is (ez nálam 0,5 cm). Miután egy-egy csíkkal készen voltam, pontosan a varrásszélesség vonalán vágtam le a fölösleges maradékot.
Namármost: ha összeillesztem a két csíkot, elvileg (!!!) minden stimmel. Hogy ne a teljes levarrás után derüljön ki a turpisság, hogy csücsök és sarkok mégsem pontosan találkoznak, én először a zűrös helyeket varrom össze pár öltéssel úgy, hogy a gép felső szálát jó lazára állítom. Ez összefogja a két anyagot annyira, hogy ha minden OK, akkor mehet rá a normálvarrás, ha meg valami miatt mégsem jó (ilyen titokzatos valami miatt nekem kismilliószor nem volt jó), akkor egyszerű kibontani.
Nekem a gombostűs rögzítés ilyen eseteknél még szinte soha nem vált be, de hát ízlések és pofonok
Remélem, tudtam valamit segíteni! (A vasalást külön nem említettem, de hát azzal nem is volt bajod!)
Köszi. Smirglizni tűhegyet szoktam, pl. jó vastag farmer cippzárra ha ráütök. A hétvégén már remélem végre varrhatok, akkor kipróbálom mind a két tanácsot.
A varrógépszerelőm egyszer adott nekem egy egészen finom smirglidarabot, azt mondta, ha kihagy az agya a gépnek, ezzel próbáljam meg a tű hegyét egy kicsit megcsiszolni.
Na leírom, hogy hogy lehet órákat fölöslegesen elvacakolni hasznos munka helyett, ha ügyes az ember.
Szóval most mikor ezt a faliképet csináltam, előre szépen kivagdostam a foltokat, sorbarendeztem, és felszúrtam egy hungarocell lapra, ezt ajánlom mindenkinek, átlátható, a szinek ide-oda rendezhetők, stb. persze míg kész nem vagyok a munkával, az anyagokat nem rakom el, hanem összebatyuzom, hátha még kell valamelyikből. Természetesen kellett, mert az egyik kivágott foltocska egy centivel rövidebb volt a kelleténél. Természetesen pont ebből az anyagból nem volt egy centi maradék se. Először a batyut válogattam szét, aztán az egész ház több köbméternyi rongyát. Közben még a kezemben szorongatott mintadarabot is sikerült bekeverni a dzsuvába így mielőtt feladtam a küzdelmet, azt még külön meg kellett keresni. Végső megoldásként az maradt, hogy egy másik foltból, ami picit nagyobb volt, levágtam a hiányzó centit, reszkírozva, hogy így lesz két kicsi foltom. De megúsztam, sikerült a blokk, és mikor rávarrtam a megtoldott darabot, kiderült, hogy az a centi már a varrásráhagyásba esik, és tehettem volna oda akár hupikéket is. Azt már nem is kell mondanom, hogy azóta ahányszor a szekrényt kinyitom, pont ez az anyag vigyorog rám amit akkor nem találtam.
Próbálj a tűn egy kicsit állítani: lazítsd ki, kicsit (nagyon kicsit) tekerd jobbra, majd húzd meg a csavart. Próbálgatni kell, attól nem ölt, hogy a jobbrakitéréskor nem kapja el a hurkot alul a hurokfogó (az, ami alul körbe-körbe forog), mert nem jól áll a tű a tűbefogóban. Ez csak az egyik lehetőség, de a legvalószínűbb.
Nem a legegyenesebb a varrás, elég egyenetlen a tűzéssűrűség - kihagy a gépem, és nem sikerült egyformára varrni az egyes szeleteket. Ez csak akkor derült ki, mikor kivágtam keménypapírból a formát, és némelyiknél vágni kellett még belőle, némelyiknél meg kicsi lett. Ezért trottyan meg középen, nem pedig feszül.
Nem tudjátok, mi okozza, hogy a jobb oldali öltést endlizéskor kihagyja néha?
Bocs, hogy megint én vagyok. Talán ehhez a témához illik, azaz a bénázáshoz.
Nagy lelkesedéssel szoktam létrehozni ezt-azt, amit aztán lelkesen használok is, sőt még ajándékba is adom.
Egyik nyáron közeli barátainkkal töltöttünk együtt egy hét végét a család szőlőskerti faházában és kertjében. A szedett-vedett és műanyag bútorok ellensúlyozására az összes színes patchwork takarót kivittem a kertbe, nyugágyra, kempingágyra terítve.
Valóban nagyon hangulatossá váltak a bútorok, de azzal nem számoltam, hogy a vendégek nagy örömmel elkezdik őket alaposan szemügyre venni, szinte varrásról varrásra, hiszen ráértek. Na hát ez aztán az élve boncolással felért számomra.
Még akkor is, ha mindannyian kijelentették, hogy ők is akarnak ilyet csinálni, meg szép anyagokat is gyűjtöttek már azóta nekem.
Még tulképp semmi jó. Hímezgetem, jó nagy egyenetlen lóöltésekkel- méginkább így ne lesz belőlük. Mármint a négyzetecskékből. Van néhány crazy hímzésmintám, de a gyenge agyammal nem igazodok el rajtuk. Viszont van egy nagy darab vastag jó öreg sötétzöld igazából talán öltönynek vagy téli szoknyának való anyagom, olyan finom lópokróc, az nagyon jó lesz hátlapnak.
Ezek a hibák nekem is sajátjaim. Várom én is az építő kritikákat, de még biztos tart a szünet meg a szabadságok ideje. Nekem kartonból sem sikerült pontosan papírra varrnom.
(Most éppen szakad a hó. Reggel még szárazon, biciklin jöttem. Jó erős szél is fúj.)
Ezek a linkek itt az idei karácsonyra készült ajándékok, bevallom oda is adtam őket, örültek is neki. A színük és fényük nagyon tetszik most is, de sajnos van mit pironkodnom a pontatlanságuk miatt:
Egyébként asztalközépnek szántam őket, volt hozzá rendes terítő és szalvéta nyers vászonból. Egy függönyszalonból kaptam maradékokat, a színekkel el voltam ragadtatva. Tudtam, hogy a legjobb eredményt papírra varrással fogom elérni. Nem spóroltam a vasalással sem, a darabok összevarrásakor gombostűztem az illeszkedési pontokon. Volt nagy csodálkozás, hogy összevarrás után mégsem a vonalon ment a varrás! Bontottam is nem egyszer.
Az volna a kérdésem, hogy mivel tudtam volna biztosabban rögzíteni a két selymet? Sűrűbben gombostűzzek, vagy férceljek?
Könnyen el tudod dönteni - rakosgasd rá egy rikító és egy sötét, vagy még akármilyen (de lehetőleg egyszínű) alapra a crazy négyzeteket úgy, hogy legyen köztük rés (el lehet játszogatni, hogy milyen ha szélesebb, vagy ha keskenyebb csíkot hagysz ki), lefotózod és nézegeted, hogy melyik tetszik neked a legjobban. :-)
Igen, én is azon töröm a fejem, milyen színűvel válasszam el. Vannak dolgok, amik annyira rondák, hogy már gyönyörűek... (meg kéne már tanulnom helyesen jelelni vagy a szmájlikat használni.)
Ez kérem eddig a mintapéldája annak, hogyan lehet egyenként, vagyis külön-külön szép anyagokból nem szépet varrni. Még a legkisebb maradékokat is érdemes színben, mintában gondosan összeválogatni - ebben az esetben ez nem történt meg.
Nekem is van egy-két régi lámpaernyő vázam a garderobe mélyén, amit annak idején, majd még jó lesz szímszóval, elraktam. Igaz, akkor még nem is ismertem a patchworköt, de létezett más technika is. Ezek szerint jó helyen vannak. Viszont már a tartójuk nincs is meg.
Milyen hibákat lehet elkövetni, ha ólomüvegtechnikával állólámpát csinálunk.
1./ először is vettem 1400 forintér egy zacskó kétoldalas vetexet. A képeken vasalják, és az eladó is azt mondta, hogy az kétoldalas vetex. Felbontás után itthon kiderült, hogy semmilyen hatással nincs rá a vasaló, hanem olyan rizspapír féle, amilyenre Öreganyám hajdan a süteményeket rakta amik ragadtak, és meg is lehetett enni. szóval ez egy vízben oldódó papír volt.
De aztán sikerült beszerezni egy kevés vetexet.
2. A vetexet nem tükörképként szabtam ki, így mikor fel akartam vasalni a 4x17 db kiszabott rongyocskámra, kiderült, hogy a rongyocskákat ujra kell kiszabni.
3. A vetexre grafitceruzával rajzolgattam, így a vasalódeszkámon cserélhettem a huzatot. Szerencsére kicsi A3-as sk gyártásu, de méregnek elég volt.
4. az anyagokon szabáskor 2-3 mm rajtamaradt, így mikor össze akartam állítani, szenvedtem vele, mert nem passzoltak az istennek se. De végre sikerült, és az iciripiciri vasalómmal rávaslagattam az alap selyemre.
5. Másnapra jónéhány rávasalt fecni leesett, emlékeztem, hogy nem minden selyem bírja elviselni a vetexet, hanem lerúgja magáról, na ez történt.
6.A selyem, amiből a srég pántokat kiszabtam, kemény egyéniség volt, először az applikátorral próbálkoztam, aztán azzal a két tű közti áthúzással, amit itt tanultam, de ez olyan selyem volt, ami a vasaló után csak megrázta magát mint tyúkocska a kakaska után. Végül 3 cm-est kellett kiszabnom, azt összevarrtam 3 mm-re a szélétől, beledugtam egy fémvackot, középre húztam a varrást, és úgy vasaltam le, így már valamit lehetett vele kezdeni.
7. Nagyon igyekeztem icipici öltésekkel, de ahogy egy kicsit kifeszült a keretén, máris virítottak az öltések. Viszont akárhogy igyekeztem, nem feszül tökéletesen, de most már mindegy, így marad.
Szóval ez most két lámpaernyő. Az első és az utolsó.
Sajnos nem tudtam kiszkennelni, de találtam egy olyan négyzetet, ahol középen van egy fekete négyzet és négy hasáb veszi körül. Ezek mind más szinüek. A lényeg szerintem az, hogy a középső négyzet hossza és a hasábok szélessége egyforma. Nem úgy varrja mint egy kunyhót, hanem mind a négy hasáb egyforma hosszú. Tehát az első hasábot ha hosszávarrod a középső négyzethez, akkor csak a négyzet közepéig varrod igy lesz egy négyzet plusz hasábod amihez már hozzá tudod varrni a következő hasábot. Igy végig. Mint a mintában ahol eleve háromszögek voltak a négyzet körül. Na ezeket a négyzeteket egymás mellé varrod pl. 3x3-ba és ezt vágod ki.
Nem tudom érthető voltam-e.
Kastanie! A rajzod kinyomtattam, de nem tudom elolvasni. Ha esetleg megtudnád ismételni, akkor kiirnám róla az adatokat. Köszi.
Szóval ez a végeredmény, ami 3x3 négyzetből indult, és a ferde szokásos négyzetet még négy négyzetté bontottam.
Rajzon jó is volt, meg mint látjátok ki is jött a minta, (alul felül még van egy-egy sötétzöld, ami beleolvad a háttérbe)
Csakhogy, egy-egy csillagszárat mikor összevarrnék, akkor megtörik a vonala.
Most egyszerűen felvasaltam ragasztós flízre és körbe fogom cikk-cakkolni, maradjon meg emléknek valamilyen formában.
Tehát megtanultam belőle, hogy ezt a mintát csakis téglalaponként szabad kivágni, egy téglalap a csillag egy szára. Aztán 90 fokban elfordítani óramutatóval ellentétes irányba, és gyönyörűen összeáll. A gond viszont, hogy az elemek összevarrása nem egyszerű soronkénti módon megy.
Ha valaki csinált már ilyet, akkor szívesen olvasnék róla.
gyes az ember. 
Ez kérem eddig a mintapéldája annak, hogyan lehet egyenként, vagyis külön-külön szép anyagokból nem szépet varrni. Még a legkisebb maradékokat is érdemes színben, mintában gondosan összeválogatni - ebben az esetben ez nem történt meg. 
Milyen hibákat lehet elkövetni, ha ólomüvegtechnikával állólámpát csinálunk.
