A topicban elsősorban a jégkorszakokkal -mint az éghajlatváltozás igencsak drasztikus megnyílvánulásaival- kapcsolatban szeretnék információt cserélni (kialakulás, ok, időtartam, földrajzi kiterjedés, stb.).
semmire sem. valaminek viszont lennie kellett, a földrajzi eloszlás anomális, az éghajlatváltozás sebessége is az.
a kéregcsúszás jó magyarázat lehetne, sajnos a szükséges sebesség még nem látszik bizonyíthatónak.
a tengely elmozdulás a sebességet magyarázhatná, viszont kell egy másik bolygó, ami meg nincs meg, ennek az elméletnek az igazi alátámasztását az jelenthetné, ha jó sok adatunk lenne pl. a mars éghajlatáról.
egy biztos, megymagyarázatlan kérdés van jó pár, és szerintem a válaszok előbb -utóbb megszületnek. Abban is biztos vagyok, hogy mindez kapcsolódik majd a korábbi civilizáció vagy civilizációk eltűnéséhez is.
Ezért is indítottam ezt a topicot, mert a korábbi civilizációk eltűnése és a jégkorszakok között szoros kapcsolatot érzek.
Technologoai szempontbol nagyjabol minden rendeklezesunkra all mar most a fosszilis nelkuli energi iparhoz. Nehany teruelten kell meg tomegtermelest felfuttatni aminek hatasara csokkeni fognak az arak. Ehhez piacok kellenek, de szerecsere vannak elorelato orszagok akik piacot termetettek az alternativaknak igy azok fejlodnhetnek tovabb es beindulhat a tomegtermeles. (lasd Nemetorszag, Dania, Brazlilia stb). A fosszilis ara csak felfele tud menni a megujuloke meg lefele megy, ezek a gorbek elobb utobb talalkoznak (van ahol mar a szabalyozasok miatt talalkotak is), igy az olaj lobbi barmilyen erosen is kapaolzik meg vannak szamlalva a napjai. Megfelelo szabalyozasokkal lehet gyorsitani a dolgot. USA-ban elkelne nehany ilyen szabalyozas mert ott meg mindig az olaj elvez joval tobb kedvezmenyt mint az megujulok.
Feltéve, ha nem kapok addig szívinfarktust vagy hőgutát egy irgalmatlan júliusi hőhullámban, a budapesti betonrengetegben lévő, légkondicionálás nélküli irodámban:-)
Minden tiszteletem az alternatív energiaforrásokon dolgozó tudósoké és mérnököké, de vajon elegendő lesz-e a technológiaváltáshoz az ő erőfeszítésük a pénz- és hataloméhes olaj- és szénipari lobbival szemben???
Dehogynem, rengeteg tudos es mernok dologzik ezek, a munkajuk eredmenyekeppen szerintem nagyon gyorsan gyokeres valtozas fog lejatszodni az energia szektorban.
100 technologia amik jelentosen megvaltoztathajtak a vilagot:
Nekem úgy tűnik, hogy egyeseknek a globális klímaváltozás csupán vizsgálandó tudományos érdekesség, miközben a gyertya lassan a körmünkre ég.
Azok alapján, amit én olvastam össze, az összkép elég elkeserítő és 2020-2040 körülre cudar világ lesz éghajlati tekintetben, mégsem tesz senki semmit:(((
Szerintem már most is sokkal jobb az elő- vagy az utószezonban menni a spanyol-olasz-görög partokra nyaralni, mint a nyár közepén.
1998-ban pl. szeptember végén, október elején voltam nyaralni a katalán partokon és megmondom őszintén, hogy a napközben is elviselhető meleg sokkal alkalmasabb volt városnézésre, kulturális és történelmi emlékek megtekintésére, mint a szédítő júliusi-augusztusi hőség.
Persze ha átalakulnak a nyaralási szokások, azt előbb-utóbb le kell követnie a munkáltatók szabadságkiadási rendszerének is. Ma Európa országaiban túlnyomórészt július-augusztusban van a szabadságolási dömping.
Ha viszont a szabadságolásokat áttenénk mondjuk szeptember-októberre, akkor azzal kell számolnunk, hogy a munkavállalóknak dolgozniuk kellene a júliusi.augusztusi hőhullámok idején.
Ez pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak légkondicionáló berendezéssel kellene felszerelniük az irodákat, jelentős többletköltséget felvállalva.
Ellenkező esetben az elviselhetetlen hőség miatt a dolgozók könnyen betegállományba mennének. (én lennék az első, ha a munkaadóm nem szereltet föl légkondit:-)))
Tehát mindkét megoldás többletköltséget fog okozni.
El sem tudjuk ma még képzelni, hogy a globális klímaváltozás az élet mily sok területén fog változásokat indukálni...
csak az elmúl 10 ezer évvel kepcsolatban láttam hasonló adatokat.
pl. a mammutok legtovább a wrangler szigetn tartottak ki. 4-5 ezer évvel ezelőtt még ezen a sarköri szigeten volt annyi táplálék, hogy el tudtak ott éldegélni.
de elég arra is gondolni, grönland (greenland) hogyan kapta a nevét, vagy hogy tovább menjek, 1000 köröl -ha igaz- a vikingek elérték észak amerikát, és a mai newfoundland területét szőlő-országnak nevezték el.
valszeg melegebbnek kellett lennie akkor, mint ma. CO2 ide- Co2 oda. ezt egy elég drasztikus lehülési fázis követte, nem hogy grönland, de még az izland is csaknem lakhatatlanná vált...
ezért is félek attól, hogy egy átkozott összeesküvés, ahol a CO2 a fő bűnös.
Túl sok jót a spanyolok és a görögök sem remélhetnek a klímaváltozástól.
Ezeken a területeken már évszázadok óta viszonylag kevés a csapadék, Hispánia és Hellász egy része az ariditási index és a természetes növénytakaró alapján már most is félsivatagi jellegű.
Ha a globális klímaváltozás miatt fokozódik a szárazodás, akkor ezen országok jó részén csak öntözéssel tarthatók majd fenn a mezőgazdasági kultúrák (honnan lesz elegendő víz erre), ami az agrárnépesség eladósodásához, elszegényedéséhez vezethet. Akinek nem lesz elég tőkéje az öntözőművek telepítésére, azok biztos tönkremennek majd.
Várhatóan ők lesznek Európa első környezeti menekültjei.
Ráadásul az elviselhetetlen nyári forróság elűzheti a spanyol és görög partokról a turisták egy részét, pedig az idegenforgalom mindkét országban fontos bevételi forrás.
