Államalapító királyunk körüli kérdések topicja. Magyarország történelmét évszázadokra meghatározta első királyának tevékenysége. Volt-e alternatíva? Mit csinált jól? Mit csinált rosszul? Milyen rejtélyek merülnek fel működésével kapcsolatban?
"Az említett császár kegyéből és biztatására pedig a bajorok hercegének a sógora, a saját országábanpüspöki székeket létesítő Vajk (Waic), koronát és áldást nyert."
Az államallapítás korának írott forrásai, 1999 Szeged 110. old.
Tudna valaki segíteni?
Honnan lehet azt tudni, hogy a forráshely Hungáriára és Istvánra vonatkozik?˝
horvát bán, 830 körül. Horvátország ezen időben két bánságraoszlott: a Száva és Dráva között uralkodott R. bán, Dalmáciában Ladiszláv,Borna bán ivadéka. Mindkettőnek helyzete igen nehéz volt, részben a frankok,részben a nagyon elhatalmasodott bolgárok miatt. A horvátok a frankokkal valóhét évi elkeseredett harc után győztek és tőlük függetlenek lettek. A Drávántúli szlávok azonban továbbra is frank felsőbbség alatt maradtak.
"Az említett császár kegyéből és biztatására pedig a bajorok hercegének a sógora, a saját országában püspöki székeket létesítő Vajk (Waic), koronát és áldást nyert."
Az államallapítás korának írott forrásai, 1999 Szeged 110. old.
Tudna valaki segíteni?
Honnan lehet azt tudni, hogy a forráshely Hungáriára és Istvánra vonatkozik?
Nos, ha nem nézem be a linket, akkor I. Imre királyból se lesz Szent Imre herceg...)
Az még jobb is lenne annál, semmint hogy a négy szent sumér folyót, a Halüszt, az Arakszészt, a Tigrist és az Eufráteszt jelképezzék az ezüst sávok...)
Az, hogy Somogy, Kolon és Baranya megyék túlnyúltak a Dráván, egyértelműen mutatja, hogy az államszervezés idején, a megyeszervezet létrehozásakor az ország határa a Száva folyó volt, és Gradec település a Magyar Királyság része."
Erre keresném a forrásokat, a történelmi atlaszainat meg ismerem....
Szerintem mindenki tudott róla. A magyarok meg pláne. Nem kellett ehhez semmi post-trianonos forrás. Egyszerűen elvesztettünk egy világháborút, és ezekkel a feltételekkel hagyták meg az államunkat. A szerb-szlovák-román követelésekhez képest még jól is jártunk. Senkit nem érdekelt a békekötés kapcsán a ˝történelmi jog˝. 1920-ban csak horvátok éltek a történelmi észak-Szlavóniában. Egyértelmú volt, hogy a ˝legigazságosabb˝ békerendszer Jugoszláviának adja az egész területet. Persze, elképzelhető, hogy tévedek.
Az, hogy Somogy, Kolon és Baranya megyék túlnyúltak a Dráván, egyértelműen mutatja, hogy az államszervezés idején, a megyeszervezet létrehozásakor az ország határa a Száva folyó volt, és Gradec település a Magyar Királyság része. A Szávától délre eső szlavóniai területeken is magyar megyerendszert vezettek be, míg a tengerparti Horvátországban a reálunió létrejötte után sem alakították ki a magyar típusú megyéket.
1070 körül Zvonimir király/bán keverhette meg kissé a dolgokat, de I. László láthatóan véglegesen pontot kívánt tenni a viták(háborúk) végére, a zágrábi püspökség megalapításával.
A Bulcsú topicból átemeltem egy hozzászólást, ami Szlavóniát tárgyalja az államalapítás előtti évszázadra vonatkozóan.
"Fulda monostorának évkönyvei meg is mondják, ki volt az a Braszláv, akinek váránál 907-ben Bulcsú valamely feltehető elődje a német erőket tönkrezúzta: "dux inter Dravo et Savo flumine"...
Braslav or Bräslav was the last Prince of Pannonian Croatia (Southern Pannonia, Transsavian Croatia) in 880-898/900 vassalaged to the Kingdom of East Francia. The territory he was responsible for was extended by the Franks to include the territory of the former Balaton Principality (frequently called just "Pannonia" by Frankish texts) in 896.
Braslav fought against his Slavic neighbour, the Great Moravian king Svatopluk I in the service of King Arnulf of East Francia. The alliance against Great Moravia expanded when the newly-arrived Hungarians joined the fight on the Frankish King's side. After Svatopluk's death in 894, the Hungarians turned against the Frankish King, so King Arnulf gave the Balaton Principality to Prince Braslav, seeking to save what could be saved from Hungarian pillages. Thereby, Braslav also became a ruler of the Carinthians living in present-day eastern-most Austria and around Ptuj. The fate of Pannonia could not be changed, as the Hungarians overran it in 900/901, thus ending Braslav's reign."
Szlavónai viszonyai a magyar államalapítás korában. (Wikipedia)
This region was originally part of the Roman province of Pannonia. In the 7th century a Slavonic state owing allegiance to the Avars was established, but soon replaced by the Croats. Slavonia was defended by King Tomislav of the House of Trpimirović from Hungarian invaders and annexed to his newly-created Kingdom of Croatia in 925. In 1027 a Hungarian Army under Stjepan Svetoslavić of the side branch of the Trpimirović dynasty took Slavonia and made it the Slavonian Banate of the Kingdom of Hungary, ruled by its own dynasty of Svetoslavić. Slavonia was reunified with Croatia in the 1070s under King Dmitar Zvonimir Svetoslavić. In 1091 it separated again and accepted the suzerainty of the Hungarian crown. 11 years later, the rest of Croatia also accepted the suzerainty of the Hungarian crown. In the 12th century it became the practice that the successor of the throne first became Duke of "whole Slavonia" (like the eldest British prince becomes Prince of Wales), and there were some power grabs since in many cases son waged war against father while trying to establish and confirm his power base. Though Slavonia was originally considered to be part of the Kingdom of Hungary by Hungarian public law, it became more and more separated from the Kingdom of Hungary and more and more tied to the Kingdom of Croatia.
Csak sejtéseim vannak, hogy mivel magyar forrásokban nincs erről semmi, ezért a hazai történelemkutatás nem tér ki rá. Az eredeti forrást sajnos én sem ismerem. A horvátok és a magyarok között voltak háborúk a honfoglalás után. Egyik horvát uralkodójuk épp arról vált híressé, hogy a magyarok Dráván túlra betörését visszaverte. Hallottam már olyat is, hogy ezután a magyaroknak Somogy és Zala vidékén is kellett kiüríteniük területeket, a Dráván innen, egész a Balatonig. Pontos forrást sajnos erről sem ismerek. A Duna vonalában a Dráva-Száva-köz továbbra is magyar uralom alatt állt, Sirmium vidéke pedig bolgár uralom alatt.
Az államalapítás évében a déli magyar határ a legújabb egyezményes térképek alapján a Száva vonalán volt, tehát a magyarok ekkorra már túlnyomultak a Dráván a folyó teljes határvonalában. Gradec ekkor a Magyar Királyság peremére került. Ám, mivel Gradec később a Szlavónia nevű terület központjává vált, úgy vélem ez a kép csak pillanatnyi állapotot rögzít az államalapítás évéből. A horvát trónharcok és belviszályok forrásai adhatnak némi támképet a viszonyokról, ekkortájt. Egyes vélemények szerint az 1020-as évekbeni magyar benyomuláskor, egy Imre herceg és egy horvát hercegnő házassága is gyanítható.
Stjepan was a son of Croatian King Svetoslav Suronja, member of Trpimirović dynasty.
As his father was allied with Venetian Republic in Croatian civil wars and Croatian-Bulgarian wars, as well as in campaign of Pietro Orseolo II against Croatia in 1000, it was decided to strengthen those bonds even more. Consequentially, Stjepan married the daughter of Venetian Doge Pietro Orseolo II, Joscella (Hicela) Orseolo, as a part of the agreement made at the meeting of Pietro Orseolo II and Svetoslav Suronja, held in Croatian city of Trogir, at the time under Venetian control.
After the coup d'état in Venice, Svetoslav Suronja and his family went to Hungary in exile and died.
In 1020, king Kreimir killed Stjepan's uncle Gojslav, the Pope's investigation [1] of the murder turned Croatia into an anarchy. Stjepan used that anarchy and made a conquest in Croatian Slavonia with Hungarians against the fratricide king. Stjepan later received the title Ban of Slavonia.
His descendant, Dmitar Zvonimir, would later become the Croatian king in 1074.
Ez olvasható a Wikipedián az Magyar Királyság első szlavón bánjáról.
A Dráva-Száva köze érdekes kérdés, engem is nagyon érdekel ebben az időszakban. Nem ismerem a pontos forrást, de ha jól sejtem, horvát forrásokról lehet szó, miszerint a horvát trónharcokban egy horvát királyi családtagot száműztek, aki Magyarországra menekült, és magyar csapatokkal visszatérve elfoglalta ˝Szlavóniát˝, amelyet ekkor az ő irányítása alatt a Magyar Királysághoz csatoltak ˝Szlavóniai bánság˝ néven, és a száműzött horvát királyi sarj lett annak vezetője, vagyis az első szlavón bán. Ez Szent István uralma alatt történt, valamikor a huszas években. Ekkorra a Bolgár Cárságot a Rómaiak a magyarokkal együtt már felszámolták. Tehát Sirmium és környéke Római uralom alatt állt (korábban bolgár volt), a magyarok pedig a Dráva-Száva közének középső részétől így kiterjesztették uralmukat a Szent Római Birodalom határáig. Hogy ˝Szlavónia˝ ekkor túlnyúlt-e a Száván déli irányban, azt nem tudom, de a földrajzi sajátosságok alapján feltételezem, hogy a hegyláncokig nyúlhatott.
Később, Zvonimir uralma alatt állhatott be egy érdekes helyzet, mivel a század második felében ő volt a Magyar Királyság szlavóniai bánja, de a horvátok őt választották a Horvát Királyság uralkodójává is. Tehát az ő uralma alatt állt Szlavónia és a tengerparti Horvátország egyaránt. Halálakor ezért a horvátok Szlavóniát a Horvát Királyok örökségének tartották, magyar nézőpontból viszont a tengerparti Horvát Királyság került magyar befolyás alá. Ezt kívánta I. László tisztázni horvátországi hadjáratával, amelyben Szlavóniát elfoglalta, unokaöccsét pedig önálló horvát királlyá koronáztatta. Szlavónia el(vissza)foglalásakor megalapította a zágrábi püspökséget, mintegy jelezve az alapító személyével a terület hovatartozását. A helyiség neve akkor Gradec volt, a közelében épült fel a káptalan, amely helyiség a Kaptol nevet kapta. A kettő egyesülésével lett századokkal később Zágrábbá a szlavóniai központ.
Leírásom a tények mellett sok következtetést is tartalmaz. Ha valakinek rendelkezésére állnak pontosabb információk, én is örömmel venném, ha megosztaná velünk.
Szent István még Vajk herceg korából származik egy legenda. Miszerint amikor Koppány seregeivel ütközött meg, akkor őt Koppány íjászai elől a mai Sóly község mocsaraiban bújtatták. És amíg ott várta a csata kimenetelét, fogadalmat tett: Ha ezt túléli, építtet egy kápolnát.
Nos, ezt a kápolnát egy 1009-ben keltezett ma is hozzáférhető oklevél említi. Ez idén pont 1000 éves.
És idén, az 1000. évfordulón úgy tűnik, megtaláltuk a régészeti bizonyítékát is annak, hogy ez a mai sólyi református templom, ill. pontosan annak helyén állt.
A mai templom falai 12.-13. századi építésűek. De alatta látszanak a korábbi, talán fatemplom alapjai.
A feltárás közben 16. századi sírokat is találtak. Többnyire gyereksírokat, és egy párt, akik titokzatos módon a szokásokkal ellentétben nem keletre, hanem nyugatra néznek, és átkarolják egymást.
Különleges gömbpanorámás felvételeket láthattok a templom belsejéről és a feltárásról az alábbi linkeken:
Akik abból az okból érkeznek ebbe a fórumba, hogy hosszúesszéhez anyagot gyűjtsenek azokknak ezt az oldalt ajánlanám. Ez egy kompéett 5-ös Szent István esszé ( igez csak gimis, de talán egyetemistáknak is jól jöhet)