Csak neked válaszolok! Tudod, az idő alatt, hogy nem irtam, lelkileg megújhodtam. Ugyanúgy nem értek semmihez, mint eddig, viszont már nem beszélek róla! És ehhez következetesen fogom tartani magam. Próbáld ki Te is!
Mivel a Föld felületének 73%-a víz és az egyik kontinens éppen a déli sarkon van, ezért szerintem ez az eltérés elég jelentéktelen és valószínűleg csak néhány méteres eltérést okoz. És ez egyáltalán nem fog változni (mármint csak a kontinens vándorlás miatt)
A Hold által okozott árapály annál inkább okozhat pici eltéréseket a forgásban, de szerintem az sem haladja meg azt az imbolygást, amit maga a Hold okoz azáltal, hogy nem csak a Hold kering a Fölt-Hold tömegközéppont körül, hanem maga a Föld is. És mivel a Hold elég nagy a Földhöz viszonyítva (talán nincs is másik olyan bolygó, aminek ilyen nagy holdja lenne önmagához képest - a Plútó már nem bolygó :-) ), ezért ez elég jelentős kilengést okozhat...
Kedves "vitaminek". Ha nem jössz ide, én például nem látlak volna. Tisztellek munkádért és szeretettel kérem én is, hogy helyezzék vissza a topikodat a tudomány rovatba, mert megérdemled, ha jelent neked valamit, a hovatartozás, vagy a máshova tartozás... Üdv. kinek
Igen azt. Hogy a gömb geometriai tengelye és a forgás tengelye nem azonosak, ha nem homogén a sűrűség, vagy tömegeloszlás! Csak mert látom, hogy kezdenétek félremagyarázni. Ehhez nagyon értetek.
Erre a számításra kíváncsi vagyok. Nem is igazán értem, hogy mit számolsz? Azt érted ez alatt, hogy a földgömb tengelye ennyivel tér el a valós forgástengelytől?
Elvégeztem egy közelítést. Annak az volt a lényege, hogy azt kerestem, hogy egy homogén 6378 km-es felszínhez képest a kontinensek kiemelkedése (6379km), és az óceánok süllyedése (6377 km) miatti, az átlagtól való eltérés milyen eltérést okozhatott a Föld tengelyében, vagyis hogy mennyire excentikusan forog?
~50 m jött ki! Vagyis ha a Föld felszíne nem egyenletesen, hanem két térfele között csupán átlag 2 km -nek megfelelő sűrűségkülönbsége van (ehhez integrálnom kellene az óceáni és a kőzet térfogatokat...), és ami egyáltalán nem irreális, ha csak a Csendes óceánt tekintem, akkor ~50 m-es excentricitás jön! Ez közel áll a Hold 0,5" szögmásodperces librálásához.
Na most: mindezek alapján nem állitom, hogy a Hold fizikai librációját ez, vagy hogy csak ez okozza!
De azt, hogy a FÖLDNEK IS LEGALÁBB 50 m-es FORGÁSTENGELY KITÉRÉSE (LIBRÁCIÓJA) VAN , azt igenis állítom!
Nézd asztronom, a szarás szerintem is belefér a fórumba, de valójában xegor kérdése indokolt, Te meg nem válaszoltál reá, és ki tudja? Hátha nem is tudsz?
Tökéletesen egyetértek az árapállyal, amit írsz. Hiszen ha jól emlékszem, éppen 13 Napos Nap-Hold napot számítottam, az annak a fele. Persze mondgatják, hogy a 28 hopldciklusnak a negyede.
Jó út lehet tehát a Nap árapály, méltó vizsgálatra. Évmilliók alatt felhalmozott feszültséggel lett felajzva, most már csak a szinten tartásához kell egy kis energia~E+13-15J/év. Egy pár atombombányi csupán.
De vizsgálandó a másik is, hátha összegződnek. Kiszámoltam a Föld impulzusmomentumát először 6383km, azután 6373 km sugárral. Ez 10 km, kb az óceán-kontinens sűrűségkülönbséget jelzi. A forgási IM-ben 0,3% eltérés volt tapasztalható. Ha most a Föld egyik fele óceán, másik fele kontinens, 0,15% relatív különbség adódik a térfelek között:_ =1,5 E+30 kgm^2/s. Ez óriási különbség, és ha másképpen nem tud kiegyenlítődni, önmagában is lehet oka például a kontinensvándorlásnak, de a Föld periódikus, többztizméteres tengely eltolódásának is. Természetesen ebéd után első dolgom ezt ellenőrizni (igaz, vannak támák, anelyeken évek óta rágódom)
Persze, van. Nem én találtam ki ha erre gondolsz. De téged ez szerintem nem érdekel. Te csak hülyézni jársz ide. Alább adtam már egy linket. Nem mást mint a Google keresőbe beírtam a fizikai libráció szavakat. Rengeteg találat van. Ha kíváncsi lettél volna rá, már te is megtehetted volna ugyanezt. De te hülyézni akarsz. Bizonyítani, hogy az is hülye aki ilyesmiről egyáltalán beszél. Engem az ilyen stílus nem zavar. Levonom a kellő konzekvenciát és kész. Biztosan megbocsátod nekem, ha a továbbiakban mellőzöm a beírásaid olvasását.
Leszarom, hogy mire reagálsz, és mire nem buta1/kishenceg/Xegor/stb uram. Ténykérdés, hogy nem tudod, mi okozza a fizikai librációt, és mindenárom szeretnél valami kurva nagy rejtélyt látni ott, ahol nincs. Megismétlem, mielőtt megint a moderátorhoz rohansz rinyálni: nem vitatom a jogodat, hogy annyi baromságokat hordj össze, amennyit akarsz.
Valójában nem kifogásolom, csak nem foglalkozom vele a továbbiakban. A kérdésedre pedig szerintem az a válasz hogy a visszarendeződés ciklusidejét és az ezzel kapcsolatos méréseket, okfejtéseket nem teszik közzé tankönyvszinten. Emiatt egyeseknek úgy tűnhet, hogy ilyesmi nem is létezik. Nem kell ezért haragudni rájuk.
Naigen, ha kicsi a csillapítása. De csillapítás ide vagy oda, a rendeződés itt a kérdés, nem más. Más szavakkal a fizikai libráció kiváltó erő forrása is érdekes, de az magyarázható lassú folyamatok bonyolult összhatásával. A visszarendeződés azonban gyors, rántásszerű. Annak erőforrásigénye valójában elképzelhetetlenül hatalmas lehet. A rejtély emiatt keltette fel a scifi rajongók és az UFO-hívők figyelmét. Működő, pályán-tartó gépeket képzeltek a jelenség mögé. Én sem zárom ki ezt a megoldást, de egyenlőre szerintem maradjunk a realisztikus megoldások talaján. Én az árapályt képzelem mögé. A Nap-Föld-Hold viszonylatában működő árapályt. Tudom, bonyolult, de csak ezért még nem kellene kidobni szerintem.
fer.eq Astronom stilusát nem kifogásolhatod, mert figyeltem őt is, magamat is, és legfeljebb az enyém az. Igazi választ azonban én se láttam a kérdésedre, senkitől. Legfeljebb én próbáltam válaszolni. Az hogy hét napos, vagy más a periödusa, nem kizárói.
Igen: ez válasz a kérdésemre: "A Föld és a Hold egyenetlen tömegeloszlásából származó hatásokkal J. Henrard foglalkozott. Az előbbi esetben 0",000 01-es nagyságrendű pontosságot ért el. " Ez süket duma. Miféle pontosságot? Abban, hogy a Föld nem imbolyog? Mihez képest a szögben, hiszen az m-ben mérhető, vagy meg kell adni a helyet, ahonnan olyan szögben látható! Talán a Sziriusz?
Lehet, hogy pontosan, de Ő nem az én kérdésemre válaszolt tehát,
Kedves astronom, vannak diákok akik nagyon büszkék a megtanult csipetnyi kis tudásukra és azt hiszik mindent tudnak, vagy legalábbis a tudomány már mindent tud amit tud. Nos ez nem így van. A Hold mozgásában bizony vannak rejtélyek. Ha tetszik neked, ha nem ezt itt meg lehet vitatni. Vagy részt veszel a beszélgetésben vagy nem, de a tagadásod és hülyézésed valójában nekem kezd már egy kicsit unalmassá válni. Emiatt elhatároztam, hogy nem reagálok már a hasonló stílusú és tárgyú nekem címzett beírásaidra. Megértésedet köszönöm.
Kiváncsi lennék, mit ír le a klasszikus mechanika a föld forgástengelye csapdosásáról? Vizsgálta egyáltalán valaha? Hogyan bizonyítja be, hogy a stabilan, vagyis a pontosa pályán haladó Föld-Hold rendszerben nem következhetnek be olyan lengések, vagy hogy maga a Föld forgása is azon belül teljesen egyenletes? Ami isverve legalább a föld szerkezetét, a földkérget: teljes képtelenség!
Annyira én is ismerem, hogy ezt biztosan állítsam. Elég csak az óceán és a litoszféra lemezek tömegkülönbségére gondolnom. Így kevés a kétségem, hogy a Hold fizikai librációja valóságban inkább csak látszólagos, mert igazából részben a Földdé az. Vagy ha mégsincs igazam, akkor számomra is igencsak különös ez a jelenség, és érdekelne a modell, ami a magyarázatát képezi. Erről pedig itt még senki nem szólt, és így megértem Fer.eq-t, hogy magyarázatra vár. Én is. Az pedig nem magyarázat, hogy már 200 éve megmagyarázták. És elvárható mindenkitől, hogy megértse a másik problémáját, ne csak üres hozzászólással válaszoljon. Kiváncsian várom... Megkérdezem mennyi 15 +3? A válasz 1+1=2!
