kb. amit elötted szóló leírt, az fő elvként működik. bár szerintem a rétegvastagságok nem ideálisak, de ez itt részletkérdés.
a rossz megoldás a klasszikus vízszigetelés. vagyis bitumenes vagy hegesztett műanyag lemez. ami ténylegesen vízzáró. igaz, hogy ez tutira nem engedi a szerkezet közelébe a vizet, de kifelé sem.
A véleményetekre lennék kíváncsi, hogy mit gondoltok a dombházas nyílászárókról: fa, vagy műanyag? Rengeteg érvet hallottam pro-kontra, igaziból egyik sem győzött meg. Ami egyiknél előny, az a másiknál lehet, hogy hátrány. Ha választanom kellene, részemről a fa az igazi...
Említetted, hogy nem a klasszikus vízszigetelés a megoldás, mert akkor bedohosodik az épület. Mi az a vízszigetelés, ami megfelelő lenne? Milyen a "klasszikus" vízszigetelés? Lehet, hogy én aggódom túl, de mi nem az "original dombházas" tervezőkhöz fordultunk, hanem egy "hagyományoshoz". Nem azt feltételezem, hogy a miénk nem tudja, de én is szeretném több helyről begyűjteni az infót, a saját magam megnyugtatása miatt.
"Föld" alatt ne csak az agyagos termőföldet értsd. Az általam jónak vélt rétegrend ez lenne belülről kifelé haladva:
-Teherhordó héjszerkezet (donga, vagy kupola) vasbetonból véknyabb, kőből esetleg tömör téglából természetesebb
-kb 30 cm száraz föld, ami szemcsés, legjobb valamilyen tufa őrlemény, de a sóder is megteszi, a lényeg hogy a szemcsék között légrés legyen. Ez lenne a hőszigetelő réteg, egyben szellőzik is
-kb 10 cm tömör agyag, ez a vízzáró réteg
-kb 15 cm kúlékavics, ez a másodlagos vízlevezető réteg, ebben alakítandó ki a dréncsövezés is
-geotextília, hogy a kúlékavics közé ne mosódjon be föld (ez az egyetlen nem természetes anyag)
-kb 30 cm termőföld
-talajtakaró növényzet, ez lenne a csapadékvíz elsődleges levezetője
Ebbol egyedul a fold mint hoszigetelo ellen tiltakozom. Persze, kiegyenlitett (lenne) a dombhaz homerseklete hoszig. nelkul is, kb. az eves kozephomersekletre, ami valahol 10 es 11 kozott van:) Raadasul oldalrol me'g hagyja am, de a tetore egyaltalan nincs ingyen felrakni (statika miatt).
Masreszt ha jol sejtem, hogy kobol boven 50 centi feletti falvastagsag lesz, 2000 nm-es telekre OK, de 600 nm 25% eseten szoba se johet. Mondjuk azt nem hittem volna, hogy beton nelkul atverheto a hatosagokon.
Hidd el, a benapozás nem probléma, sőt, jobb mint a "hagyományos" házak esetében.
A mi házunkpéldául domboldalban lesz, de ügyes tervező (Válóczy Balázs) meg tudja oldani, hogy a domb felőli oldalon is legyen hagyományos értelemben vett ablak, esetleg ajtó.
Igen, a vízelvezetés szerintem is megoldható megfelelő drénréteggel. Bár tapasztalataim nincsenek ezügyben. Jó volna ha valaki írna ide aki olyan dombházban lakik ahol nincs bitumenes lemez, csak "ömlesztett anyag"-okból kialakított vízelvezetés.
A benapozás talán nagyobb probléma. Ha a domboldalba építed akkor csak egy oldalt lehet természetes fénnyel bevilágítani, vagy építesz drágapénzért felülvilágító kupolákat. Ha sík terepen építesz egy félgömb-dombot mondjuk kereszt alaprajzzal, akkor a keresztek végein kialakítható oromfalakon lehet kellő méretű bevilágító felület. Csak ez már nem egészen dombház.
Igen, én is olcsónak találnám a szalmaépítést, de a Ceredom árai megijesztettek. A másik aggályom az engedélyeztetés, főleg a tűzoltósággal. Értem hogy faházként kaptál rá engedélyt, de használatbavételkor nem vette észre az építés hatóság? Megkérdezhetem hogy mi a födém és fal rétegrend?
a "dombház" mint fogalom az ökoépítészet egyik ága. első sorban a tájbasimulás volt a cél, tehát a vizuális "környezet szennyezés" megelőzése, másrészt a természetes anyagok használata annyira, hogy még az a járulékos szállítás, feldolgozás stb energiaterhelését is kiváltsa.
eredetileg persze domboldalba épültek (mivel itt oldható meg az eredeti minimalista módon a belső tér kialakítása, miközben van benapozás/fény is. ) aztán ebből is divat lett, úgyhogy most már épülnek sík terepen, mesterséges dombokba.
a dombház szerkezete eredetileg egy "barlang", amit - ha nagyon szükséges volt - megerősítettek belső kőfalakkal, fagerendákkal. aki hagyomány tisztelő, az a sík terepen is természetes anyagból építi a dombházát. vagyis kő boltozatos födém + talajfeltöltés. persze kell a vízelvezetés, de mint fő szerkezet mondom. ahol helyben van építésre alkalmas kő - ahol a fénykép készült, ott a telkek alól is ki lehet bányászni - ott elég olcsón is építhető. beton nem kell hozzá, tégla sem. jó minőségű mészkő (ebből van nálunk dögivel) mészkőpor vagy égetett mész, esetleg kevés cement, némi építési fa, egy drénréteg és sok-sok föld. és gyakorlatilag "áll a ház". és mivel természetes anyag, így a belső burkolatok is zömében natúrak (kő, fa), külső burkolás meg nem nagyon kell rá.
a hőszigetelés maga a föld. mivel tulképp nincs költsége egy plussz x centi földnek, gyakorlatilag a ki- és feltermelés a költség így ingyen van a hőszigetelés. klímája kiegyenlítettebb mint egy téglaházé. két gond szokott lenni : a jó vízelvezetés (igazándiból nem egy klasszikus vízszigetelés, mert akkor bedohosodik) és a benapozás. de okosan ezek is megoldhatóak.
ami még gond, ha már magyarországon vagyunk :( , hogy jogszabályok alapján lakás nem lehet klasszikus földház, vagy csak nagyon kacifántos alaprajzzal és "ügyeskedéssel" , ugyanis lakószoba pinceszinten nem lehet, a pinceszint meg az aminek padlója az alapterület legalább 20%-n a csatlakozó terphez képest -0,7 m-en van. földháznál ez meg valahogy alapfeltétel :) de meg szokott oldódni ez is. :)
Mi még nem építettük meg, így a bentlakásos előnyök ecsetelését átpasszolom olyan embernek, aki első kézbő tapasztalja, milyen is egy ilyen házban élni. Szerintem nem úri passzió, hogy az ember szeretne egy kicsit másképp és máshogy létezni, mint ami manapság divatosnak számít. A dombház szerintem nem hóbort és nem divat. Egyszerűen arról van szó, hogy ilyen épületbe olyan emberek vágnak bele, akiknek igenis fontos az élhető környezet, az ökologiai lábnyom a lehető legminimálisabbra csökkentése. Az ilyen házakban nem ritka pl.: a saját víztisztító berendezés, napkollektor, szélerőmű, komposzt toalett, stb. ill. az, hogy a közüzemek lehetőleg ki legyenek zárva az életből ill. a pénztárcából. Ez inkább egyfajta életszemlélet. Természetesen nem szeretném azt sugallni ezzel, hogy aki nem dombházban él, annak nem fontos a környezetvédelem, de szerintem aki ilyen házat választ, az környezet-tudatosabban próbál létezni.
Nem mindenki tud lejtős telekre építkezni. Szerintem az elgondolás így is jó. Ha másért nem, legalább azért, mert a tetőt nem viszi el a szél. :)
A dombhaz az nem azt jelenti, hogy egy meglevo dombba bele van vagva a haz? Sik terepen ezert dombot osszehozni nem kicsit tunik oncelunak... ez igy mitol jobb, mint egy normal haz? Gyakorlatilag zoldteto helyett 1 meter fold van max, ami nem hotomeg mert ala kell szigetelni, teherben orias, kornyezetbaratnak se mondhato az epites okolabnyoma alapjan, es fuzold lehetne rajta enelkul is... Nem mintha szoba kerult volna, hogy ilyesmit akarjak, de ez olyan celtalan extravaganssagnak tunik csak nekem, ezert erdekelne a tobbi pozitivum.
Nem beszéltél le róla, még eddig senkinek sem sikerült :)
Kicsit fennakadtam azon, hogy nem lesz komfortérzet, mert szerintem ennél barátságosabb, fényesebb otthont nem tud - számomra - überelni semmi. Olyan, mint gyermekkorom meséi :)
Ez bizony dombház, méghozzá ha jól látom, akkor a surányi... Nem a hullámosságától dombház, hanem attól, hogy a déli homlokzat kivételével mindenhol föld borítja. Belül is a kupolás - dongás szerkezetek dominálnak - tekintettel arra hogy igen vanstag földtakarót kell a szerkezetnek elbírnia. A képen éppen a déli homlokzat van...
Bent maradt a szavacska, mert eredetileg a nm/Ft -ot írtam, de meggondoltam magam, mivel nem akartam reklámot csinálni a szalmának "a dombos " topikba.
Szerintem irreálisak a földház beker árai, ha megtérülést nézem persze biztos jók.
Lenti képen valóban egy klasszikus zöld tetős ház van ami nem von le a szépségéből.
Amikor mi építettük még nem volt Ceredom, ezért hivatalosan fa házként engedélyeztettük.
Szalmának a szegény ember építkezési módjának kellene lennie és nem szabadna hagyni, hogy profit orientált irányba menjenel ez az építési stílus.
Sötétek voltak a belső terek és nagyon kell figyelni a vízszigetelésre mert különben dohos pince jellege lesz nem ház illetve padló fütést érdemes alkalmazni föleg ha van vagy lesz kisgyerek a családban.
Mi végülis a szalmaház mellett döntöttünk (nem bántuk meg ).
kijött 40 nm + tetőbeépítés és gyakorlatilag ezen a héten nem fütöttünk még:) és nyár óta ha 10 napot ment a fűtés akkor sokat mondok.
Ha 3M-ból kihoztad, akkor csak varázsló lehetsz... :)
Nekünk a tervező 100m2-es házra mondta, hogy kb.17M lesz.
A jótanácsokat előre is köszönöm, nagyon szívesen elolvasnám, hogy mégis mire kell nagyon figyelni. Mivel csak jövőre startol az építkezési projekt, ezért még nem késő változtatni semmin sem. Konkrét kérdéseket feltenni nem tudok, mivel elképzelni sem tudom, mivel fogunk találkozni az építkezés során, és nagyon kevés információnk van az efféle házakról.
