Nem, én arra gondoltam, hogy a kecske is jóllakna/megmaradnának a termodinamikai főtételek-tapasztalatilag hipotetizált dogmák/, és a káposzta is megmaradna:e-t tunnánk nyerni, ha feltárnánk esetleg a forró és a sötét rejtett anyag egymásra hatásának lehetséges módozatait. A szép az benne, hogy szerintem az Egely sem tudja pontosan, hogy tulképpen mit is keres igazából, csak végső soron a szimata és az ösztöne vezeti intuitíven. A komplex tér-idő-okság machinációt kapargatja-kapizsgálja, mint Marie-Curie anno az u-szurokércet. Az esetleges bio-negatív hatások veszélyét fel lehet tételezni l. Philadelphia-kisérlet.
Én is sokat profitálok mostanában a fórumból, még Heideggert illetően is!...Sikerült megvennem a Nyitott jövő könyvet, úgyhogy lassan, remélem, érdemben tudok hozzászólni ill. kérdezni.
Mire olvastam a hozzászólásodat, már utána is tudtál nézni. Azért még több is van a szupernovás eredményeknél. Volt egy topik:Gyorsulva táguló univerzum amiben tárgyalták, ennek is a 177 és 178-as hozzászólása a leginformativabb. Röviden: 3 különféle eredmény jelöl ki egy közös lehetséges paramétertartományt a Lambda és az Omega számára. Az egyik a szupernova, a másik a háttérsugárzás fluktuációinak vizsgálata, a harmadik a periodicitás vizsgálata (ez utóbbi Páál György és Lukács Béla kezdeményezése, még publikálatlan).
Merész hipotézisekböl még nem lesz energiatermelö gépezet...
Én is feltehetem, hogy az Univerzumban 1 fényévi távolságra kicsi kis lyukak vannak, amiknek a fedelét kinyitva végtelen sok energiát lehet beengedni. Így jönnek ide az UFO-k, persze ök még a hiperüralagutakat is használják, hogy ne nöjön ki a szakálluk az út alatt, és hazatérve ne a saját köbükunokáik értetlenkedö tekintetét lássák. Ja, és a tanulság, hogy keressük meg a legközelebbi iyen pici lyukat, csinájunk egy csövezetéket ide a Földig és baromi sok energiánk lesz.
Tudom, kicsit vulgáris voltam, de Egely körülbelül itt tart az elképzeléseinek a komolyságát illetöen. A trükkje az, hogy ezt leönti egypár valódi tudományos ténnyel (amiket a laikusok nem nagyon ismernek, ezért nagyot néznek, pl a tv-ben mutogatta a lebegö mágnest), plusz még egy csomó áltudományos szósszal. Ebböl még nem lesz Egely-erömü...
Köszi, utánanéztem, aztán rájöttem, hogy hallottam már én ezt, dehát nem szakterületem... mindenesetre valóban, ismereteink jelenlegi állapotában elég valószínü, hogy a kozmológiai konstans értéke nem nulla, az ezen alapuló modell egészen jól magyarázza az Ia típusú szupernovákra vonatkozó adatokat. Az a meglepö dolog is kiderül, hogyha a modell jó, akkor a ma 16 milliárd fényévnél messzebb lévö objektumokat sose fogjuk látni, akármeddig is várjunk... vagyis az Univerzum jókora része örök rejtély maradhat.
Ez OK, azt az egyet leszámítva, hogy a sötét anyagban nincs semmi misztikus.
Amúgy az emlegetett eredmények részletes leírása és magyarázata megtalálható itt:
http://xxx.lanl.gov/abs/astro-ph/0209504
ha valaki szakmai szemmel is kíváncsi rá.
Kár volt azt a misztikus szót beletenni a cikkbe, elég lett volna az ismeretlen. Most majd jönnek a transzcendentális meditáció, Egely meg mindenféle egyéb hasonlók hívei, és a tanszéket néhány hónapon belül újabb valószínüleg világmegváltó örültek látogatják majd meg, akik egy részét talán éppen nekem kell majd végighallgatnom (mert igen, megtesszük, mielött udvariasan elmagyarázzuk nekik, miért nem müködik a legutóbbi "zseniális" ideájuk...)
Nem akarom felsorolni az összes területet, ahonnan hozta a példákat különböző műveiben. Valszeg a szimmetriasértés a vesszőparipája, vagy itt érzi legkönnyebben áttörhetőnek az eddigi korlátokat. Az 'ex katedra' elutasítás már régóta nem egy 'kimondottan elegáns' hozzáállás a természettudományok terén, a ténylegesen meggyőző cáfolatok hiánya pedig csak a vélt 'megdönthetetlen' tekintélyelvűség csalóka látszatán alapszik . Én a kutató-kérdező-próbálkozó emberi hozzáállás /Héraklészi/ szimpátiája miatt is szívesen veszem a fáradtságot, és megpróbálom követni a gondolatait.
A Te gondolataidat még a tanusított türelmed is hitelesíti nálam, az intolerancia az, amit igazán utálok a világon, többek között...
Üdv.!:)
Notwe: mérget én se vennék rá, persze. Az Univerzum lehet annál sokkal különösebb, mint ma gondoljuk. Útmutató: The Hitch Hiker's Guide to the Galaxy, by Douglas Adams.
AgyProtézis: az, hogy mekkora a vákuum energiatartalma...
Nos, elöször is, amíg a gravitációt figyelmen kívül hagyju, addig nincs erröl értelme beszélni. Addig ugyanis csak energi különbségeknek van értelme. Választhatod pl. a vákuum energiáját sokezer megajoule per köbcentinek, attól az még nem lesz kinyerhetö. De választhatom mínusz ennyinek is. Ettöl sem lesz kinyerhetö.
Gravitációval megváltozik a helyzet. Akkor az energia nullpontja adott, van egy kitüntetett definíciója az anyag energia-impulzus tenzorának, ami persze függ az anyagi mezök mozgástörvényeitöl (Lagrange-függvényétöl). A vákuum energia ekkor lényegében ekvivalens a kozmológiai konstanssal, és annak jól meghatározott hatása van pl. a téridö görbületére. Ezért a vákuumenergia valamiféle kinyerésével a téridö geometriája is megváltozik. Lényegében olyasmi ez, hogy az anyag gravitációs összehúzódásakor energia szabadul fel. Ám ennek ára a gravitációs kollapszus, aminek végállomása a fekete lyuk. Persze az sem teljesen végállomás ld. Hawking sugárzás meg hasonlók, de azért ebböl elég valószínütlen, hogy ciklikus folyamatot lehetne csinálni.
Tehát kvantumgravitáció környékén van kiút, de ez olyan lehet, mint a szokásos wishful thinking. Amíg nem tudjuk, mi a kvantumgravitáció helyes elmélete, bármi elképzelhetö, csak aztán az ilyenek végén, mikor megvan az elmélet, általában kiderül, hogy mégse lesz energia a semmiböl... Esetleg új energiatermelési források elöjöhetnek. Pl. a magfizikai forradalma után se az történt, hogy semmiböl termeltünk energiát, de azért egy hasadásos reaktor, vagy ha sikerül, egy fúziós, mégiscsak jóval kevesebb környezeti ártalommal, kevesebb alapanyaggal termel irdatlan mennyiségü energiát.
Egelynek egyetlen elöremutató gondolatáról sem tudok. Az extra dimenziók stb. teljes standard tudományos vizsgáltak, Kaluza és Klein óta (20-as évek). Eddig semmilyen bizonyíték nincs rájuk. A sztochasztikus elektrodinamika, amire többször hivatkozik, sokszorosan megcáfolt elmélet, a sikeres variáns a kvantumelektrodinamika. Miröl tudsz még? A bioenergiamérö kerekéröl ellenörzött körülmények között kimutattát, hogy a hömérsékleti gradiens által keltett légmozgás hozza forgásba. Egyéb?
A dolgot én másképp látom, azt is elmondom, hogy miért.A vákum energiája/energiatartalma adott térfogatra/ nagyságrendekkel nagyobb, mint a testekbe zárt mc^2, akkor a tömeggel rendelkezők csupán buborékok a vákum energia-tengerében, az energia szempontjából. Amennyiben sikerülne furmányos módozatokon kikényszeríteni, hogy a soktengely körül forgó 'vqm-e' megpörgessen egy buborékot, amelyet persze célirányosan tartunk neki oda, akkor talán megszűnhetnének a fosszilis és nukuláris energia-felhasználás hátulütői, és az e-nyerés monopóliuma is...Az Egelyre könnyű és népszerű sarazni, ahelyett, hogy megpróbálnánk átvenni a gondolkodásának esetlegesen előremutató vonásait.
A vákuum energiája sajnos nem olyasmi, amit csak úgy ki lehet horgászni.
A vákuum a rendszer alapállapota. Annál semmilyen állapot nincs lejjebb, tehát nem tudsz energiát kiszedni belöle, mert nincs hova mennie.
Legfeljebb, ha a vákuum egy helyi minimum, és van egy mélyebb is, de ha elindítasz egy kozmológiai fázisátalakulást (volt egypár az Univerzum története során egyébként, a korai szakaszban), akkor valószínüleg az életlehetöségeinknek beintettek :(.
A vákuumra úgy gondolj, mint egy mechanikai rendszerben a potenciális energia minimumára. Az alá nem lehet menni. Persze ha a rendszer gerjesztett állapotban és lejjebb jön, akkor szabadul fel energia (pont így telik meg infláció után részecskékkel az Univerzum, ez a reheating).
Persze, amit itt leírtam, az sima kvantumtérelméletre vonatkozik, azaz gravitáció kikapcsolva. Ha most bekapcsolod a gravitációt, arról nem sokat tudunk (azért jó pár dolgot igen), de nemigen látszik gyökeresen másnak a helyzet, ami az energiakinyerést illeti.
Pl. két fémlemez vonzza egymást nagyon kis erövel (Casimir effektus, kimérték), mert a köztük lévö és a rajtuk kívül lévö vákuum összenergiája mélyebb, ha egymáshoz közelebb vannak (persze ezt jól kell érteni, mert formálisan divergens a dolog, de lehet ennek értelmet adni). De ha ezzel akaarsz energiát kinyerni, egyrészt nagyon keveset lehet csak (szörnyen picike az erö), másrészt pedig nem tudod periodikussá tenni, a két fémlemezt utána szét kell húzni, és mindent elveszítesz. Ráadásul a fémlemezeket megcsinálni jóval több energiába kerül, mint amit kinyersz.
Szóval ismert olyan folyamat, amivel a vákuumból energiát lehet kinyerni, de nem periodikus (ld. Casimir effektus fentebb). Periodikus vákuumenergia-kinyerö folyamatot pedig jelenlegi ismereteink alapján nem tudunk elképzelni, és egy kozmológiai méretü vákuum-babrálásnak (ha egyáltalán megtehetö, mert elképzelésünk sincs arról, hogyan lehetne) valószínüleg katasztrofális következményei lennének, ld. amit a kozmológiai fázisátalakulásról írtam fentebb. Az Egely-féle dolgokat pedig jobb, ha elfelejted... az egész egy nagy szemfényvesztés, hókusz-pókusz.
Ha sikerülne kinyerni/igába fogni/ a vákum-energiát, azzal elméletileg 'elvitorlázhatnánk' elég messzire, akár a végső határokig is? /Kizárja-e az elmélet?/
Cluster tábornok, szépségflastrommal
Szakmai ártalom, hogy ilyeneket tudok. Elméleti fizikus lennék vagy mifene... nincs ebben semmi különös. Ez pont olyan, mint hogy egy villamosmérnök valószínüleg többet fog tudni mondani neked a mikrochipekröl, mint egy fogorvos, még akkor is, ha nem kimondottan processzorokat tervez a munkaidejében.
Hú, Apukám! Ez sokkal több, mint amit vártam! Egyem meg azt az okos fejedet, jaj de jó, hogy itten vagyol minékünk:))...Messzebb látok a Te szemeddel, messzebb gondolok a Te agyaddal.Kössszike!/Elégedetten mosolygok, mint egy jóllakott napközisgyerek:)/
HónaljManCo.
Tényleg, ezt is hallottam, csak már olyan rég volt.
Köszi a kiigazítást a gyorsuló tágulással kapcsolatban, valóban, annyira összecsaptam a dolgot, hogy az nem derült ki belöle, hogy akkor a sötét anyag egy részére nincs is szükség.
Ellenben a másik dologról, hogy a megfigyelések megengedik, hogy a kozmológiai konstans értéke ne csak nagyon kicsi legyen, még nem is hallottam. Ugye, ha az ember nem kozmológus... úgyhogy, érdekelne, ha valamit tudnál mondani róla.
Én nem vagyok kozmológus, de láttam már olyat, aki az....
Félretéve a viccet, a sötét anyag problémája annyira szerteágazó, hogy komoly erőfeszités eligazodni benne.
Pár megjegyzés:
- Ha beigazolódnak a gyorsuló tágulásról való eredmények, akkor a sötét anyag egy nagy részét már nem is kell keresni.
- A kozmológiai konstans nem lefutott ügy. majd utánakérdezek, de aki nálunk ennek szakértője, az olyasmit mond, hogy több kutatási eredmény közös tartománya ad egy plauzibilis értéktartományt a kozmológiai konstansra, ami jelentősen nem 0. De a csillagászok megszokták, hogy a standard modellben számolnak, amiben 0, és abban könnyű számolni.
Persze, a fényelhajlás a Nap körül, a Merkúr perihélium forgása stb. Az órás dologról azért írtam, mert az elég közvetlen bizonyíték, és elég meghökkentö. Ráadásul magának a Földnek a gravitációja által okozott görbületet méri ki.
Vannak ilyenek is, amik a galaxis klaszterek eloszlásából, mozgásából adódnak. A görbület egyébként szorosan összefügg a jelenlevö anyag sürüségével, illetve állapotegyenletével (nyomás-sürüség összefüggés), a Robertson-Walker-Friedman kozmológiai egyenletek alapján. Ezért itt most leginkább a sürüségröl fogok írni, ez egyértelmüen átszámolható a görbületre tett kijelentésekbe.
Új eredmény, hogy egyes típusú távoli források megfigyelése alapján újabban úgy tünik, az Univerzum tágulása gyorsul. Ez a teljes energiasürüségre, illetve a globális görbületre ad felvilágosítást.
Úgy tünik, igen nagy skálákon az Univerzum lapos, azaz nem görbült, a teljes sürüség az ún. kritikus értékkel esik egybe. Ez egyébként az inflációs modellek jóslata is. Ehhez kell sötét anyag, ami elég jelentös részt kell adjon a sürüséghez. Most pontos számokra nem emlékszem, de a látható anyag a kritikus sürüség pár %-a, és a galaxis klaszterek mozgásából számolt sötét anyaggal együtt is 30%-ig megy fel.
A maradék 70% más forrásból származik (pl. vákuum energia, azaz a téridöben élö kvantum mezök vákuumának energia sürüsége, illetve a kozmológiai konstans). A kozmológiai konstans nagyon közel esik nullához, ezt az inflációs modellek magyarázzák. A vákuum energiasürüség effektíve negatív nyomással jár együtt (az inflációt pont ez hajtja, ez fújja fel az Univerzumot). Valószínüleg van ilyen vákuum energia ma is jelen, ennek következtében a tágulás gyorsul. Ha jól tudom, ezt hívják manapság "kvintesszenciának".
Egy csomó nehezen észlelhetö anyag lehet még benne a sötét anyagban, pl. neutrinók (forró sötét anyag) vagy egyelöre még nem ismert, gyengén kölcsönható tömeges részecskék (weakly interacting massive particles, WIMP, hideg sötét anyag). A forró/hideg arra utal, hogy amikor a háttérsugárzás lecsatolódott az anyagról, akkor az alkotó részecskék tömege alatta vagy felette volt-e az uralkodó hömérsékletnek. A sötét anyag összetétele jelentösen befolyásolja az infláció után visszamaradt primordiális fluktuációs spektrum fejlödését, ebböl lehet következtetni arra, hogy mindkét típusú sötét anyag valószínüleg jelen volt és van ma is az Univerzumban.
Ezekben nem vagyok szakértö, csak annyit tudok, amennyit különbözö konferenciákon felszedtem. Van itt kozmológus?
Igen, a látható anyag/amit ismerünk/ az a kisebbik része az univerzumnak, ezt már a Mindendugás Egyremegyén is ismertette egy rokonszenves fizikus bácsi...
A belátható anyag gravitációja kevés lenne pl. a galaxisok összetartásához..
Hogy a téridő nemeuklidészi, közelebbről Schwarzschild-féle a naprendszert tekintve, annak több közvetlen bizonyitéka van, és egy csomó közvetett. Hogy a teljes Univerzum geometriája milyen, arra nézve nehéz közvetlen tapasztalatot felmutatni, hiszen csak egy kis szeletében ügyködünk. Ráadásul a három fő lehetséges modell (Friedmann-modellek) közül elég közel van a középsőhö, a sikhoz az adatok szerint.
