Ellenkező tendencia pedig, hogy a történelmi magyar településeket a mai országa nyelvén lehet olvasni. Ez főleg térképeken tapasztalható.
Korábban volt jobban volt nyelvi lektorálás, de más területen is hasonló a tendencia. Ma bárki készíthet bármiféle látványelemet (plakát, szórólap, reklámtábla, stb.) korábban ezek komolyabb változatához kellett valamiféle művészeti végzettség. Ugyanezt érzem nyelvi téren is, ez lehet ezen általad jelzett észrevétel oka.
Egy repülőjegyeket utazást hirdető hírlevélben számomra döbbenten olvastam Düsszeldorf-ként leírva német város nevét.
Azt már lassan megszokom, Dzsakartát írnak, meg Dzsibutit, esetleg Grác de ez a magyar átírás "MÁNIA" (ha erről van szó) lassan oda vezet, hogy lesz "Cürik" Zürich-ből, de még Linz-ből is lehet Linc, Grenoble-ból "Grönóbl" Aachen-ből "Áhen". Nem kellene határt szabni az átírásoknak?
Én inkább arra gondoltam, hogy akkor kifejezetten az orosz értelmezése a helyes. De közben rámutattál (a másik topikon), hogy az is zsákutca a családnév értelmezéséhez vezető úton. Azért köszönöm, sokat tanultam eddig Tőled!
A Noszka túl kicsi folyó ahhoz, hogy bekerülhessen azokba a munkákba, amelyekből az etimológiákat kinéztem. Ha az orosz mellett a törököt is kizárjuk, akkor az obi-ugor nyelvekre gondolhatunk, mint a Konda esetén, esetleg a zürjénre, mint az Északi-Szoszva esetén. Ezekből a nyelvekből azonban csekély az irodalmam, így több konkrétumot nem tudok.
Köszönöm az információkat. Annyi kérdésem lenne, hogy az, hogy a "Noszka" szóhoz nem találtál etimológiát, valamint, hogy épp a határán áll a török eredetű mellékfolyó elnevezéseknek, azt erősíti, hogy nem török szó, és nincs is úgy értelme?
11274 [LvT] > A Tyumenyi területen folyó Носка (Noszka) etimológiájához nem találtam semmit, de az ottani folyónevek többsége végső soron török eredetű. A Noszka nevének kialakulásába lehet, hogy belejátszott az orosz népetimológia, az orosz носка (noszka) ’hordás, vivés; viselés; (tojás-) rakás’ szó beleértése.
…
11297 [voszi] > Érdekes, hogy török eredetűek arrafelé a földrajzi nevek. Ennek mi a magyarázata (tudom nem névetimológia, elnézést)?
Nekem úgy tűnik, hogy a délnyugat-szibériai víznevek közkeletű nevei aszerint alakultak, hogy az oroszok melyik népességgel érintkeztek elsőként. A szóban forgó területet pedig az oroszok a „tatár” uralta Szibériai Kánságtól foglalták el.
Az irodalomból egyébként nekem úgy tűnik, hogy gyakoriak az etnikumonként eltérő nevek még a nagy folyók esetén is. Az Irtis neve az ótörök (orkhoni) Ärtiš-ből jön az orosz Иртыш (Irtyš) alakon keresztül. Az osztják neve t-ző nyelvjárásban Taŋat, l-ezőben Ləŋal, az (alsó-lozvai) vogulban Jäni Ās ’Nagy-Ob’ [*]. Az Ob (orosz Обь) esetén kérdéses, hogy az oroszok honnan vették a nevet, de az osztjákok és a vogulok Ās-nak, Ēs-nek nevezik, a török teleutok, kazanyi tatárok pedig Ak Umar-nak ’Fehér-folyam’.
Ez a felfokozott népmozgásokra utal, hiszen a déli sáv a török népek vándorlási útvonalába esik, északon pedig eleve gyérebb volt a népesség, és (ahogy még én tanultam) éppen az oroszok nyomták át az obi-ugorokat az Ural keleti oldaláról nyugatra.
Ahogy néztem, a Konda az a legdélibb folyó, amely közkeletű nevének finnugor a forrása, vö. osztják Χonda, Χuntə, vogul (jukondai) vogul Χontəŋ-jā ’Konda-folyó’.
[*] A voguloknál az Irtis és az Ob egy egységet alkot. Az Irtis azért ’Nagy-Ob’, mert a Tobol (orosz Тобол) neve a Wiś Oas ’Kis-Ob’. Maga a Tobol szintén török név.
Ui. Annyiban azért finomítom magam, hogy a Noszkától északra az ellenkező oldalról az Irtisbe ömlő Gyemjanka (Демьянка) neve orosz [демьянка (gyemjanka) ’padlizsán’]. Tehát lehetségesek arra orosz etimológiájú víznevek is. Sőt, maga a Noszka két ággal torkollik az Irtisbe. Ezek közül az egyiknek világosan orosz eredetű neve van Боровая (Borovaja) ’fenyves, fenyővel szegélyezett [folyó]’. A másik neve, azonban töröknek tetszik Аркалым (Arkalim), vö. török arka ’hát, gerinc’.
> Ez lehetett az orosz írás és kiejtésmód, az "újszerű" meg fehérorosz?
Igen. A fehérorosz nyelv, csakúgy mint a lengyel vagy a keletszlovák, „dzekál”, azaz a lágy t /ty/ és d /gy/ hangok helyett c-t, ill. dz-t ejt.
Az a régi helyesírási elv [*], hogy a Szovjetunió cirill betűs helyneveit az orosz alakjukból írjuk át, elviekben még mindig érvényes, de a valahai tagköztársaságok önállósodásával a gyakorlatban ez elavult, és az új hivatalos nyelvek alakjai nyertek teret.
Minap lapozgattam a világatlaszt és feltűnt a fehéroroszországi Vicebszk írásmódja.
Jól rémlik ez korábban (Szovjetunió idején) Vityebszk volt tehát "ty-vel" íródott? Talán így is ejtették? Ez lehetett az orosz írás és kiejtésmód, az "újszerű" meg fehérorosz?
Érden egy Hamza (azaz Oroszlán) nevű török bég épített a XVI. sz.-ban palánkvárat. Eredetileg ennek a várnak volt a neve a Hamza bég [vára] (Kiss Lajos elsőként 1576-ból adatolja Hamza bek-ként), majd a név Hamzsabég alakban átvonódott a településre is (Kiss Lajos elsőként 1685-ből adatolja). A település horvát Andzabeg és német Hanselbeck neve mögött is a Hamza bég személynév áll: a német esetben az első tag a német Hansel (tkp. Jancsika) személynév népetimológiás hatása alá került. A németben a szó végén a zöngés mássalhangzók zöngétlenednek, így a -beck végződés esetén az ejtés benyomult az írásképbe.
-------
Az Óváros feletti Sánc-hegyen volt római őrtorony, de nem találtam nyomát annak, hogy ezenkívül névvel rendelkező római település lett volna itt. Pedig a Tusculanum kifejezetten latin név. Lehet, hogy alaptalanul gondolom, amit leírok, de a Tusculanum név legkorábbi általam megtalált említése ez: „Az 1926 után kezdődő Károlyi-féle parcellázásról levéltári dokumentumok hiányában csak már publikált, illetve kéziratos forrásokra tudunk támaszkodni. Ettől az időszaktól kezdve közel 3000 kataszteri hold került kisebb-nagyobb darabban házhelyek számára magánosok kezére. A folyamatnak több szakasza és elég szövevényes története van. Röviden a következő történt. 1926-ban néhányan felmérték, hogy a Károlyi által meghirdetett parcellázás mennyire éri meg. Miután úgy találták, hogy érdemes vele foglalkozni 1929-ben »Tusculanum« Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet néven társaságot alapítottak és 1000 kataszteri holdat megvettek Károlyitól továbbértékesítésre. […] Idézzük ide Tusculanum telep példáját. Az év folyamán (t.i. 1930) egyre több iparos és kereskedő jelenik meg az új érdi telepen. Az építkezésből, a lakosság számának növekedéséből várható forgalom vonzza ide őket.” Vö. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/011a_erd_1800_1950_kozott.htm
Úgy tűnik tehát, hogy a parcellázó Tusculanum Szövetkezet adta a nevét az új telepnek. A Tusculanum név egyébként Cicero üdülőpalotájának neve volt a latiumi Tusculum (ma Tuscolo) városban (a latin Tusculanum név annyit tesz, hogy ’tusculumi [dolog]’). Ezen kívül erről a városról még azt lehet tudni, hogy Sulla itt telepítette le a veteránjait, ezzel megteremtve az ilyen római szokást. E két antik dolog (külön vagy együtt) lehetett a szövetkezet névadásának a motivációja.
De mint írtam, a fenti részemről csak feltételezés.
E hónapban gyakran járok majd Érdre, de amúgy is sok emlék fűz a Bp közeli településhez és szeretném megkérdezni a település egyik része TUSCULANUM az honnan ered?
Tudtommal ott (Érd Ófaluban) található Római út maradványa, tehát a Római korban már lakott lehetett a környék, innen eredhet a Tusculanum elnevezés?
A másik kérdés, hogy Érd másik elnevezése Hamzsabég meg nyilván a "török időkből" való, wikipédián olvastam róla ezt-azt, de egyszer eltévedtem mert "németesen" Hanselbeck a neve a beck szócskáról meg a holland beek azaz patak ugrott be, de lehet Érd-nél ez nem jó nyom
> Nagyjából a XII–XIII. sz.-tól az északi szláv nyelvek déli tömbjében […] a [g] hang [γ] réshanggá lett, majd […] zöngés [ɦ]-vá lett
És ez korjelzésre is felhasználható. A bajorok már korán, jóval a XIII. sz. előtt kapcsolatba kerültek a csehekkel (illetve a cseh törzs által megszervezett nyugati szlávokkal), így a város nevét még /g/ ejtéssel vették át, ezért van németül Prag. A világ többi része (a magyarokat is beleérve) pedig német közvetítéssel ismerte meg ezt a nevet.
Hasonlóképpen a szlovákiai Bogoszló 1436-os „Boguslawicz” említése a XIII. sz. előtti szlovák névadást, illetve annak magyar átvételét mutatja.
> A fő kérdésem az lenne a cseh főváros nevét helyesen csehül hogy is ejtjük
['praɦa], vagyis egészen úgy, mintha magyarul olvasnánk ki a Praha feliratot, csak az a betű helyén rövid á-t ejtünk.
> Azért érdekes az európai nyelvben az a "h" betű (hang) g-re változott lásd: Prague Prag , Prága
Úgy van, ahogy vrobee írta az 1048-asban. Nagyjából a XII–XIII. sz.-tól az északi szláv nyelvek déli tömbjében – amely nyugaton a felsőszorbbal kezdődik, a csehhel, a szlovákkal folytatódik, majd végetér a fehérorosszal, az ukránnal és a délorosz nyelvjárásokkal – a [g] hang [γ] réshanggá lett, majd – a délorosz és a fehérorosz, kisebb mértékben az ukrán kivételével – zöngés [ɦ]-vá lett: azaz olyan hanggá amelyet a magyarban is ejtünk a /h/ helyén két magánhangzó közt.
> Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul
Az orosz irodalmi nyelv, mint az irodalmi nyelvek szinte mindegyike nyelvjárások közti kompromisszum eredménye. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk: az orosz irodalmi nyelv a mássalhangzók ejtését az északi nyelvjárásaiból, a magánhangzókét pedig a déli nyelvjárásaiból vett át. (NB. A fehérorosz és az ukrán a déli orosz nyelvjáráscsoporthoz áll közelebb.) Ebben az oroszon belüli erős kettősségben kell vizsgálnunk ezt a kérdést.
Az orosz irodalmi nyelv nem ismeri a /h/ hangot, tehát az ilyet tartalmazó idegen szavakban ezt valamivel helyettesítenie kell. Ilyen probléma van a magyarban az angol zöngétlen th /θ/ esetén is: ezt hol sz-szel, hol t-vel helyettesítjük, pl. Thatcher „szecsör”, Thomson „tomzon”.
Az oroszok a /h/ hangot ugyanúgy több hanggal tudják helyettesíteni: az egyik, a fonetikailag indokoltabbnak tetsző, a /x/ (mind a magyar doh /dox/ szóban). Aki manapság pontos kiejtésre törekszik, az ezt is használja.
Azonban az ukránoknak, és részint a fehéroroszoknak és déloroszoknak nem is kell hanghelyettesítéssel élni, mert náluk van /h/ = [ɦ, γ] hang. Viszont nem alkottak rá külön betűt, mert náluk minden /g/ hang /h/-vá változott, így a cirill г betű olvasata náluk /h/. Vagyis, ha ők leírják, hogy Гамбург, akkor ők ezt /hamburh/-nak ejtik. Az irodalmi oroszt, illetve északoroszt beszélők pedig ugyanezt az írásképet /gamburg/-nak. Ennek analógiájára terjedt el a latin h : cirill г átírás, és ott ahol betűolvasnak, ott ez utóbbi valóban /g/ ejtésű lesz.
De nem csak a hamburgiak járnak így: maga Gogol is így járt, akinek a neve, Гоголь ukrán (egyébként ’kerceréce’ jelentésű) név, és ott, valamint a déli orosz területeken /hoholʲ/-nak ejtik. Az irodalmi nyelvben azonban /gogolʲ/. Ugyan ezt a jellegzetes ukrán nevet, azonban az oroszban is ejtik precízebb hanghelyettesítéssel хохоль /xoxolʲ/-nak: ez így az ukránok gúnyneve.
Az angol th-n kívül az északoroszok problémája a magyarban is megvan: Van Gogh nevét helyesebb lenne /vanhoh/-nak ejtenünk, mivel az autentikus ejtés a [vaɴ'γɔχ]. De mivel mi a holland neveket a német grafematika alapján értelmezzük (mintegy németként ejtjük ki), ezért a megfelelő hangot nem /h/-val, hanem /g/-vel helyettesítjük. — Arab viszonylatban ugyanaz a helyzet, pl. Gáza neve esetén. S í. t.
> Azt nem tudom, de a várat Pražský hrad-nak hívják, és írják (tehát zs-vel).
A szláv nyelvek jellemzője a palatalizáció. Ez alatt nem azt értjük elsősorban, hogy bizonyos hangokat lágyan kell ejteni (mert van olyan szláv nyelv, pl. a horvát-szerb, ahol nincs ilyen), hanem azt, hogy bizonyos hangok bizonyos toldalékok előtt megváltoznak. A szláv nyelvek történetében három olyan palatalizáció volt, ezek közül a fenti, amely a –ský képző előtt is fellép, az I. számozású. Ennek az a jellemzője, hogy
– a k-ból č /tʃ/ (magyar cs) lesz, pl. a szlovákban Monako ’Monaco’ > Monačan ’monacói férfi’ (a –ský esetén itt további hasonulás lép fel: *monačský > monacký ’monakói’)
– a ch /x/-ból š /ʃ/ (magyar s) lesz, pl. a szlovákban Zürich > Zürišan ’zürichi férfi’, zürišský ’zürichi’
– a g-ből, ill. a h-ból (melyik nyelvben mi van) ž /ʒ/ (magyar zs) lesz, pl. a szlovákban Praha ’Prága’ > Pražan ’prágai férfi’, pražský ’prágai’; Riga > Rižan ’rigai férfi’, rižský ’rigai’.
> Týniště nad Orlicí. Gyanítom Týniště az Orlicí-nál jelent
A szláv nad elöljárós esettel kapcsolódva annyit tesz: ’felett’ (ill. tárgyesettel: ’felé’). Településnevekben a folyóneveket kapcsolják jellemzően a csehben és szlovákban ezzel az elöljáróval. A szóban forgó folyó az Orlice, amelynek jelentése tkp. ’sasos, sasban gazdag’, vö. cseh orel ’sas’.
A Týnište név is transzparens jelentésű: ’erődített hely’, vö. cseh týn ’erődítmény’ + -ište ’hely’ értelmű képző.
"A fő kérdésem az lenne a cseh főváros nevét helyesen csehül hogy is ejtjük, amint meglátjuk a Praha feliratot, jól rémlik tkp "prázs-nak kell ejteni"? Vagy mi is a helyes ejtésmód?"
Azt nem tudom, de a várat Pražský hrad-nak hívják, és írják (tehát zs-vel).
Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul (talán fonetikusan nem írnám le de biztos érthető)
Ja igen, ez elvileg független dolog. Az orosz h (х) megfelelője a csehben nem a h, hanem a ch ("zöngétlen há"), ld. cseh východ , orosz выход.
Az orosz g (г) megfelelője a cseh ("zöngés") h, ld. korábbi példák.
Az oroszban a h nem fordul elő a szó elején, ezért helyettesítik idegen szavakban, nevekben g-vel, de ennek nincs köze annak, hogy a csehben a g a történelem során h-vá változott.
Azért érdekes az európai nyelvben az a "h" betű (hang) g-re változott lásd: Prague Prag , Prága Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul (talán fonetikusan nem írnám le de biztos érthető)
Ez pont fordítva történt (és egyébként ezt már tudnád, hogyha elolvasnád a hozzászólásaidra érkezett válaszokat):
A nyugati szláv nyelvekben* a g hang egy átmeneti hangon keresztül h-vá alakult.
Ld. prágai Vyąehrad ~ Visegrád (magas+vár), vagy a korábban előkerült haluska ~ galuska, vagy a cseh hlava ~ orosz Голова (fej).
Ehhez kapcsolódóan Prágában Hlavní nádraľí van, Zágrábban Glavni kolodvor.
* pontosabban azt hiszem: bizonyos nyugatabbra beszélt szláv nyelvekben, mert a lengyelben nem, de az ukránban igen...
Sziasztok ! Beleakadtam a youtube-on az egykori népszerű csehszlovák kórházsorozatba, amiről tudvalevő a város ahol játszódik csak fiktív település (Bor) viszont emlegetnek más település nevet (Týniště) viszont ebből "rengeteg" van, legalább is ilyen nevű település, előtagként (vagy hogy hívják) pld Týniště nad Orlicí.
Gyanítom Týniště az Orlicí-nál jelent (vmi földrajzi név, talán hegység, hegyvidék, folyó?), mert anno vonattal Prága felé áthaladtam
Ústí nad Orlicí-nál
Nade bocsánat a kitérőért de ha már Csehország ezt is megemlítettem
A fő kérdésem az lenne a cseh főváros nevét helyesen csehül hogy is ejtjük, amint meglátjuk a Praha feliratot, jól rémlik tkp "prázs-nak kell ejteni"? Vagy mi is a helyes ejtésmód?
Azért érdekes az európai nyelvben az a "h" betű (hang) g-re változott lásd: Prague Prag , Prága Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul (talán fonetikusan nem írnám le de biztos érthető)
A németben a Bad Schadau egy ritka típust képvisel: a Bad tagot (meg még max. 1-2 más meghatározott tagot) különírják, mert ez nem a tulajdonképpeni név része, hanem értelmező. Másikkülönírt típust képvisel a Hansestadt Hamburg, de ez a magyarban is külön van: Debrecen megyei város. Különírják még az azonos nevű helységek megkülönböztetésére szolgáló lokációs értelmezőt, vö. Frankfurt am Main: de ez se része a tulajdonképpeni névnek.
Egyébként a német is egybeír: Stuhlweißenburg, Schmedeswurtherwesterdeich; alkalomadtán kötőjelez. Sőt a német ott is egybeír, ahol a magyar nem: Lindenstraße, de Hársfa utca.
A hosszú összetételek a magyarban egyébként új fejlemények német importból. A „ragozó” nyelv annyit tesz, hogy ragokat használ, az összetételekkel éppen ezt adja fel most a magyar nyelv. A Mátraszentistván névben egy darab rag sincs.
Abu Dhabinak írták. De az arabok tényleg úgy mondják, ejtik, hogy Abu Dzabi.
Az egybeírást tekintve meg, Los Angeles, Santa Fe, San Francisco, Bad Schandau . Ahány ház, annyi szokás. Nálunk Mátraszentistván, Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Szentpétervár.
Hogy mi lehet az oka? Mi ragozók, összeragasztósok vagyunk. Ők meg prepozíciósan inkább elválasztók.
Van azonban egy alapszabály. Hely és személyneveket nem ildomos módosítani, fonetikusra átírni.
Mégis pld tegnap az F1 futam Abu Dhabi-ban (jól írom egyáltalán?) volt de így írták ki (újságban a magyar képernyőn, hogy: Abu Dzabi nagydíj (ha jól emlékszem) Bár nem tudom ez a fonetikus leírás-e
Lassan oda jutunk, hogy Miami is "Májámi" (jájj de rossz lenne) lesz a híradók tudosítás feliratában? Csak mert Dzsakarta már a Jakarta is tudósításokban magyar híradóban
más
A Szentpétervár város neve magyarul jól tudom így egybe írandó, de vajon van-e nyelv ahol külön írják?
"vagy a kiejtést kell figyelembe vennem? Ha ez utóbbi, akkor mely elvek alapján kell a kiejtést átírni magyarra?"
Mivel írásban jött át a magyar nyelvbe, nem az ottaniak élő, hangzó beszédén keresztül, ezért az a folyamat játszódik le egy közvetítő nyelven keresztül, hogy fonetikusan valahogy kiolvassuk a saját fonetikus orientációjú jelkészletünkkel az újságokból. A következő lépés az, hogy már az eredetibbet is használjuk, mert halljuk a műveltektől (írástudóktól) a helyes kiolvasást és hangzást. A végső fázis meg az, hogy a New-York-ot Nyújorknak fogjuk írni. Na ez nem így van ma már.
Mondok egy példát. Közszó. Caloria.... így került be hozzánk írásban. Ma már nyugodtan leírhatjuk úgy is, hogy kalória.
Calcutta ->X Kalkutta
Van azonban egy alapszabály. Hely és személyneveket nem ildomos módosítani, fonetikusra átírni.
Én mindig *Szécsényi nevével kerülök bajba, ha nem tudnám, hogy úgy kell írni Szécheny. (Most se vagyok ebben biztos különben és talán el is rontottam. :-()
A Kalkutta/Kolkata, ha jól sejtem, nem is helyesírási kérdés, hanem el kellene dönteni, hogy mi a város magyar neve?
Szvsz. magyarul Kalkutta, ezer éve így használjuk, függetlenül attól, hogy a helyiek egymás közt, meg az angol beszélők hogy mondják. Biztos felhúznám magamat rajta, ha olvasnék egy könyvet, ami folyton Kolkatázna...
Következetes megoldásra esélyed sincs. Amit segítségül hívhatsz, a Keleti nevek magyar helyesírása, illetve a Cartographia világatlaszai. Ez utóbbi különféle kiadásai nem lesznek konzekvensek, tehát az javasolnám, elsődlegesen a KNMH.-ra támaszkodj.
Egy Indiával kapcsolatos könyvet fordítok angolról magyarra. A könyvben többféle megnevezés szerepel egyes városokra, és szeretném tudni, mi a legjobb elv a fordítás során.
1. Vajon minden egyes városra meg kell keresnem az épp aktuálisan elfogadott magyar megnevezést?
2. Van-e logika abban, ahogy magyarul megnevezzük a nem magyar városokat (más földrészeken)?
3. Konkrét kérdések: A Calcutta (angol) helyesen Kolkata, Kolkati vagy Kalkutta? Vagy bizonyos esetekben másként kellene leírni?
Dhaka magyarul Dakka vagy Daka? A Ganga magyarul Ganga vagy Gangesz (folyó)?
4. Ha nagyon ismeretlen városról vagy faluról van szó, akkor egy az egyben leírhatom-e az angol vagy eredeti nyelven leírt nevet, vagy a kiejtést kell figyelembe vennem? Ha ez utóbbi, akkor mely elvek alapján kell a kiejtést átírni magyarra?
az istanbuli ovarost a nemetben is Stambul-nak hivjak.Gondolom hogy ez azzal magyarazhato hogy az m es a b labialis hangok miközben n nem - igy az mb kombinacio könnyebben kiejthetö.
A Magyarulez plenáris #10606-ban már benne volt a mostani kérdésedre a válasz: „az /j/ hangot e helyett a y-re kellett »átenni«”. Tehát, amikor /antalja/-nak ejted Antalya nevét, akkor nagyon helyesen teszed: az */antalia/ a helytelen. Az /antalja/-ban azonban nem egy lágy /l/ hang van, hanem /l/ és /j/ hangok egymás után. Ugyanez igaz az Alanya és Konya nevekre, ezek helyes magyaros ejtése /alanja/ és /konja/ (avagy jelölve a hasonulást: /alanyja/ és /konyja/).
Antalya az ógörög Aττάλεια (Attaleia) bizánci /attali̯a/ ejtésének törökösödése. A /tt/ > /nt/ elhasonulásba talán belejátszott a török Anatolya < latin Anatolia < ógörög Ἀνατολή (Anatolé) ’(nap)kelet’ földjazi név is.
Konya eredetije az ógörög Ἰκόνιον (Ikonion) ~ latin Iconium név –ia végű földrajzi nevekhez hasonult formája. A név eleji i- hangot a hiperkorrekció vette le [az İzmir < Σμύρνη (Szmürné) ejtéskönnyítés téves visszafordítása].
Alanya nevét maga Ata Türk módosította 1935-ben a korábbi Alaiye /alajje/ formáról. Állítólag ebben egy távirati hiba is közrejátszott. Az Alaiye név I. Aláeddin Kejkubád (1220–1237) szultán első (arab ‛Alā’ ad-Dīn ’a hit nemessége’ > török Alâeddin /ala:jed:in/) nevének rövidüléséből. Ez a név egyébként a mesebeli Aladdin neve is.
Elmúlt héten Törökországban voltam a Földközi tenger partján Antalya környékén illetve Pamukkale-ban, kérdéseim most merültek fel városnevekkel kapcsolatban
Először is itt van Antalya amit ha jól sejtem "antáliának" ejtetendő helyesen de miért is jön a nyelvmre gyakran az "antalja" kiejtés ami biztos helytelen, lehet az ly magyar betűkapcsolat miatt?? A törökben meg tudtommal nincs két betűből képzett hang, de akkor Alanya miért lesz úgy ejtve ahogy írjuk illetve másik nagy városuk Konya aminek sejtésem szerint semmi köze a Kónya családnévhez, pedig olyan jónak hangzana :)
