Keresés

Részletes keresés

paulovkin Creative Commons License 2012.10.06 0 0 605

Kedves Any82!

Csak érdekességként említem meg a magyar nyelv ama különlegességét, hogy sok esetben egészen félreérthető kifejezéseket tekintünk egyértelműnek... lásd. rovarcsípés :) Például a szúnyogcsípés közkedvelt kifejezés, pedig a szúnyog nem csíp, hanem szúr! Aztán ott vannak a pókok... analógiának a méregfogas kígyókat tudnám felhozni, ahol kígyómarásról beszélünk, amikor belemélyesztik a méregfogukat valakibe. Tehát a pókcsípés kifejezés is félrevezető szerintem, a pókmarás helyénvalóbb lenne, de mit tehetünk, a magyarban így használjuk általában. És akkor a végére szeretném megemlíteni a hangyacsípést, ami ugyan helyénvaló, hiszen az állat a rágóival belecsíphet az ember bőrébe, de szeretném, ha látnád, hogy a hangyacsípés, a pókcsípés és a szúnyogcsípés között micsoda óriási különbségek vannak :)

Tehát a kérdésedre a válasz: az imádkozósáska (egybe írjuk! hiszen nem sáska) tud úgy csípni, mint a hangya, de ez nem jellemző. Nem termel mérget, nincs méregfoga, méregmirigye, így nem tud komolyabb kárt okozni az emberben (maximum akkorát, mint egy hangya). Elijeszteni felesleges a kertből, már csak azért is, mert falánk ragadozóként pusztítja a növényeket károsító rovarokat, így még hasznot is hoz :) És ami a legfontosabb, védett! és 2012-ben az Év rovara megtisztelő címet kapta!!!

Szóval, kérlek szépen ne bántsd, hanem inkább örülj, ha találkozol eggyel és ismerkedj meg vele közelebbről!

 

Remélem, tudtam segíteni!

 

Üdvözlettel: András

Előzmény: Any82 (604)
Any82 Creative Commons License 2012.10.04 0 0 604

Érdeklődök!

 

Sajnos én nem ismerem ezeket az állatokat, és ezért szeretném megtudni, hogy az Imádkozó Sáska csíp e, vagy harap.Ha igen akkor  veszélyes e az emberre és a kutyákra, és hogy lehet elijjeszteni őket a kertből, mert én sajnos nem igazán szeretem őket.

Köszönöm!

hierodula Creative Commons License 2012.10.01 0 0 603

Kedves Paulovkin!

 

Köszönöm a hasznos választ tőled is!

Előzmény: paulovkin (598)
hierodula Creative Commons License 2012.09.29 0 0 602

Szi Japantanar!

Köszi a választ, amint kelnek a sáskák jelzem. te milyen fajokat tartasz?

Előzmény: japantanar (601)
japantanar Creative Commons License 2012.09.29 0 0 601

Szia Hierodula!

Nem nagyon tudok válaszolni a kérdéseidre: ami a petetokot illeti, én nem szoktam átvilágítani, hanem hagyom, hogy a természet végezze a dolgát. MIndenesetre az a tapasztalatom  (de nem ezzel a fajjal), hogy egy petetokból általában egyszerre, maximum egy nap különbséggel bújik ki az összes állat. Én még több napos eltérést nem tapasztaltam. Tehát ha az átvilágításnál úgy látod, hogy a peték egy része egyáltalán nem fejlődik, akkor azokból valószínűleg nem lesz semmi. Bár ki tudja, majd írd meg:)

Szárított szúnyoglárvával sem próbálkoztam még. Nekem elég macersának hangzik, és a tápértékében sem vagyok biztos. Ahogy írtam, nálam a természetes módszer van: muslincák táptalaja egy darab túlérett banán. Az még nem penészedett be.

Előzmény: hierodula (596)
paulovkin Creative Commons License 2012.09.29 0 0 600

Kedves Brics! Csatlakozom japantanarhoz. Ez az időskori necrosis tipikus tünete (hacsak nem fertőzésből fakad). Nagy valószínűséggel el fog pusztulni... :(

Előzmény: brics (590)
paulovkin Creative Commons License 2012.09.29 0 0 599

Kedves Amanda Portman!

 

A tipikusan "kezdőknek" javasolt fogólábú-faj például a Sphodromantis viridis. Ez egy klasszikus imádkozósáska alakú faj, a mi Mantis religiosánkhoz hasonlít csak annál nagyobb. Egyébként a genus többi faja is hasonló gondozást igényel, így próbálkozhatsz: S. lineolával, S. baccettiivel, S. gastricával, stb. Ugyanígy tudom javasolni a Hierodulákat is, mint pl. Hierodula membranaceaet, H. patelliferat. A különlegesebb formájú fajok közül szerintem próbálkozhatsz még a Blepharopsis mendicával, Pseudoharpax virescens-szel, Pseudocreobotra wahlbergiivel, P. ocellátával vagy éppen a Phyllocrania paradoxával is. Semmiképpen sem javaslom elsőre a Hymenopusokat, az Idolomantisokat és a Gongylusokat, amikkel előszeretettel kezdenek a különleges formájú imádkozósáskák szerelmesei mindenféle tapasztalat nélkül. Érdemes olcsóbb, tágtűrésű fajokkal kezdeni.

Üdv!

Előzmény: Amanda Portman (591)
paulovkin Creative Commons License 2012.09.29 0 0 598

Kedves Hierodula!

Igaz ugyan, hogy japantanart kérdezted, de talán nem haragszol, ha én is válaszolok... A tapasztalat rendkívül hasznos segítség a fejlődésben, próbáld ki és meglátod az eredményt. Amit azonban így elöljáróban is el lehet mondani, az a következő: 1. a szárított rovareleségek, főleg a vízi szervezetek meglehetősen kevés tápértékkel bírnak (a száraz tömeg nagy része kitin); 2. Az L1-es nimfák meglehetősen kicsik (bár a méretük fajfüggő), és a száraz táp mozgatásának technikai kivitelezése is hordoz magában némi nehézséget; 3. Bár ez is fajfüggő, a frissen kikelt nimfák gyorsabban mozognak és impulzívabbak, mint az ivarérettek, szóval nem hiszem, hogy ez lenne a legmegfelelőbb módja a táplálásuknak. Érdemes a muslicákra fordítanod több figyelmet! Nem egy ördöngősség és nincs jobb takarmány náluk a kismanók számára az első időkben.

Üdv!

Előzmény: hierodula (597)
hierodula Creative Commons License 2012.09.28 0 0 597

Kedves Japantanar!

Mi a véleményed arról (ez egy hirtelen ötlet), ha a kikelt imádkozó sáskákat az állateledelesnél kapható szárított szúnyoglárvával etetném, amit benedvesítek, és mozgatom előttük. Ez is elég tápláló nekik? Lehet ezzel etetni őket? Csak azért, mert a muslicák táptalaja rendszeresen bepenészedett, akárhányszor próbáltam, és akármilyen jó volt a szellőztetés.

Köszi a választ előre is!

hierodula Creative Commons License 2012.09.28 0 0 596

Köszönöm szépen!

Creobroter elongata habfészkét át szoktam világítani pár naponta lámpával (csak hogy lássam a petéket), és már vannak kivehető alakzatok (1 habfészekben 2-6 állat a 15-30-ból). Szerinted a többit is lehet majd látni, vagy azok megsínylették hogy későn párásítottam, és azok nem kelnek ki?

Köszi a választ!

Előzmény: japantanar (595)
japantanar Creative Commons License 2012.09.27 0 0 595

Szia hierodula!

 

A párásítás szerintem igen fontos. Én eddig minden fajnál (kivéve Sphodromantis viridis) párásítottam az ootheca-t. Valahova fényképet is tettem fel, ahol Gongylus gongylodes (sajnos már nincs) petetokok láthatók virágboltokban kapható tűzőhabra erősítve. Ezek a tűzőhabok magukba szívják a nedvességet, és így párás környezetet biztosítanak akkor is, ha néha az ember nem ér rá permetezni.

Előzmény: hierodula (593)
hierodula Creative Commons License 2012.09.23 0 0 594

szia!

lehet, hogy késői már ez a válasz, de ha az állat már kifejlett, skkor a szem-, illetve a fej besötétedése az idős kor miatt van. Ez ellen nem lehet mit tenni, természetes dolog. Ez jelzi, azt, ha a mantisnak már csak kevés ideje maradt hátra.

Előzmény: brics (590)
hierodula Creative Commons License 2012.09.22 0 0 593

Sziasztok!

 

Imádkozó sáskákat már többször próbáltam szaporítani (a hím párzott a nősténnyel, és az lepetézett), de sosem keltek ki az állatok a habfészekből. Mi lehet a baj? Valahol olvastam hogy a páratartalom hiány lehet a probléma. Mennyi páratartalom kell nekik?

A választ előre is köszönöm!

japantanar Creative Commons License 2012.09.22 0 0 592

Amanda Portman: a kérdésed kicsit vicces. Szívem szerint azt válaszolnám, hogy mindegyik imádkozó ritkán, maximum egyszer patkol el, és az döglik meg a legnehezebben, amit a legjobban tartanak.

Előzmény: Amanda Portman (591)
Amanda Portman Creative Commons License 2012.09.21 0 0 591

Melyik imádkozó sáska döglik meg a legnehezebben?

 

Azért használom ezt a szót, mert nehezen viselem, ha bármilyen állattól el kell búcsúznom. És úgysem a kinézete alapján fogom szeretni. A házi pókot is szeretem a sarokban.

 

Kérlek, olyat ajánljatok, ami kevésé igényes, nagyon ritkán patkol el, és sokáig él. Köszönöm.

brics Creative Commons License 2012.08.24 0 0 590

Hello!

 

Az egyiptomi imádkozó sáskámnak befeketedett a feje, ez mitől lehet? Meg fog halni?

Thothoo Creative Commons License 2012.08.12 0 0 589

TP gigantea-n szemeztem velük, de horror árban voltak már az L4-5-ös példányok is, így lemondtam róluk. A mantisozásra félretett pénzből inkább botsáskafajokat vettem. Kicsit bánom, de féltem beruházni, pont az állatok relatíve könnyű elhullása miatt. Kicsit bánom, nembaj, majd legközelebb.

paulovkin Creative Commons License 2012.07.18 0 0 588

:) Nem tűntem el! Most nálam is hanyatlik az állomány (időhiány), de terveim szerint lecsérelem a jelenlegi fajokat egy-két új fajra, addig pedig igyekszem szakirodalmazni :))) Ki milyen fajjal foglalkozik most?

Előzmény: japantanar (587)
japantanar Creative Commons License 2012.07.14 0 0 587

Üdv András:) Eltűntél egy ideje...

Sok pozitívummal nem tudok pillanatnyilag szolgálni... Nehéz szakma ez :(

paulovkin Creative Commons License 2012.07.14 0 0 586

Idő közben végig olvastam a fórumhozzászólásokat... Üdvözlök Mindenkit! A nevem Paulovkin András és csak most találtam rá erre az oldalra :))) japantanarnak külön köszönöm, hogy többször is megemlített és nem rossz értelemben! Nem is gondoltam, hogy ennyien foglalkoznak itthon fogólábúakkal... ennek szívből örülök!

paulovkin Creative Commons License 2012.07.13 0 0 585

Kedves japantanar :))) ha lenne felesleges belőlük, kérlek, szólj! Köszönöm előre is!

Előzmény: japantanar (559)
paulovkin Creative Commons License 2012.07.13 0 0 584

Kedves Skasami! A P. wahlbergii-t kezdő fajnak mondják, így a tartásuk és a szaporításuk a többi fogólábúfajjal összehasonlítva viszonylag egyszerű. Természetes élőhelyén jobbára viráglátogató rovarokat zsákmányol. Afrika trópusi, nyílt, bozótos területein őshonos. Ennek megfelelően, meleg 25-28 fokos helyen érzik jól magukat (de elviselik a 32 fokos meleget is), szeretik a fényt. Én úgy tapasztaltam, hogy a vízzel óvatosan kell bánni náluk. Ami a "vérmérsékletét" illeti, visszafogottabb faj, mint pl. a S. viridis vagy a H. membranaceae, H. patellifera stb. Talán a Phyllocrania paradoxához tudnám hasonlítani, ha esetleg ezt a fajt ismered. A hímek kicsit félénkebbek, mint a nőstények, amit figyelembe kell venni a későbbiekben (L6-tól kb.). A legjobb "tuningolt" léggyel etetni őket. A kaja mennyisége a hőmérséklettől függ (mint minden poikiloterm állat esetében), de ideális esetben heti 1x-2x elég etetni őket. Túl alacsony hőmérsékleten nem érdemes a hímet tartani, mert gyenge, erőtlen adult egyeddé válik. Ha 2 centisek, akkor nem egy vedlés kell nekik, mire beadulnak, vagy nem wahlbergii-k :) (Az P. ocellata-k kisebbek).

Előzmény: Skasami (563)
paulovkin Creative Commons License 2012.07.13 0 0 583

Kedves BlackMoon32! Egy ilyen jellegű kérdésre könnyebb választ adni, ha elmondod, milyen (fajba tartozó) imádkozósáskád van. A legkevesebb problémát a legyek és gyümölcslegyek okozzák, de kicsi a tápértékük, így érdemes ezeket feletetés előtt "tuningolni" kicsit. Az egyenesszárnyúak (Ortopthera) és a csótányok (Blattodea) erőteljes rágókkal rendelkeznek, ráadásul kannibalisztikus hajlamúak, szóval megrághatják az imádkozósáskádat. Ha csak egy-két egyedet gondozol, érdemes csipeszről etetni őket, feltéve, ha ilyen takarmányrovarral dolgozol. Tudom még javasolni a lepkéket és azok hernyóit (természetesen csak azokat, amelyek nem mérgezőek, ld. pl. viaszmoly, selyemlepke).

Előzmény: BlackMoon32 (570)
paulovkin Creative Commons License 2012.07.13 0 0 582

A bébi muslica egy világos színű lárva, ami idővel bebázozódik majd léggyé cseperedik; szerintem a Drosophilák ez utóbbi, ivarérett alakját szívesebben fogyasztják a fogólábúak. A hangyát pedig azért sem javaslom, mert a hangyasavat, amit védekezésképpen használnak, kevés állat szereti. A fogólábúak méretén túl, azok faji hovatartozása is fontos a megfelelő méretű és minőségű takarmány kiválasztásánál. Mert pl. egy repülő rovarokra specializált faj ritkán fogja meg a mászó takarmányrovarokat (pl. Gongylus, Hymenopus). Ezen kívül vannak erősebb és gyengébb predációs képességgel bíró fajok (ld. Hierodula vs. Gongylus). Az állat ivara is meghatározó lehet, főleg L6-tól (pl. Phyllocrania).

Előzmény: Skasami (571)
paulovkin Creative Commons License 2012.07.13 0 0 581

Kedves Skasami! Sajnos egy állat nem mindig tudja, mi jó neki :( a rosszul vedlő egyedek többsége elpusztul, amit egy természetes populáció meg sem érez, de bennünket annál jobban bánt, főleg, ha csak egy-két egyedet gondozunk. A különbség egy subadult és egy L6-os egyed között a szárnykezdemény mérete, fejlettsége, ami természetesen csak azoknál a fajoknál igaz, ahol az ivarérett egyedek szárnyakkal rendelkeznek! Vedlés előtt a legtöbb egyed már nem táplálkozik, de azért vannak kivételek, pl. ha az állat nagyon ki van éhezve. Viszont ilyen esetekben többször fordul elő vedlési probléma. A hím egyébként nagy valószínűséggel leesett. Szerintem ilyenkor érdemes óvatosan "vissza akasztani" az állatot a régi kültakarónál fogva.

Előzmény: Skasami (575)
paulovkin Creative Commons License 2012.07.13 0 0 580

Kedves Skasami! Ez nem adult állat, így még fog vedleni és regenerálódni. Mivel a fogóláb tarsusának hiánya az állat életképességét egyébként sem befolyásolja jelentősen, szerintem semmi etikátlan nincs abban, ha ugyanannyiért árulod, mint egy teljesen ép egyedet.

Előzmény: Skasami (579)
Skasami Creative Commons License 2012.06.29 0 0 579

még néhány kép. A lányzónak amúgy elveszett az egyik fogólábáról az utolsó íz vedlésnél. Furcsáltam, hogy fekete volt előtte , de mivel kezdő vagyok, nem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet. Nem tudom, hogy mennyire etikus így árulni, ugyan annyiért,mint egy egészségest...

Skasami Creative Commons License 2012.06.29 0 0 578

kép meg lemaradt...

Skasami Creative Commons License 2012.06.29 0 0 577

ERNŐ

Skasami Creative Commons License 2012.06.18 0 0 576

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!