ennél többre emlékeztem (pontosabban többet tippeltem volna), de nem. az elmúlt tíz évben négy alkalommal kényszerültünk büntetőpárbajra (kéz ízben az Atlético, egyszer a Valencia és legutóbb tegnap a City ellen), és mind a négyet megnyertük.
ami a hosszabbítást illeti, ebben a műfajban összesen tizenhárom találkozót izgulhattunk végig, melyből kilencszer győztesen hagytuk el a pályát, egyszer bár a mérkőzésen vereséget szenvedtünk (Chelsea), összesítésben mégis sikerült kiharcolni a továbbjutást, ezzel szemben csak három alkalommal kaptunk ki (Atlético kétszer, Alcoyano egyszer). mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha hosszabbításra vagy büntetőpárbajra került sor, a meccsek 82,36%-át végül be tudtuk húzni, ami szerintem extra.
Sok nyomorult hogy vergődik, hogy ilyen játék meg olyan szar meccs. Könyörgöm, a világ egyik legjobb ha nem a legjobb csapata otthonában kellett továbbjutni. Ha belemész a fociba, akkor tuti bukó. Semmilyen más módszer nem volt mint betolni a buszt, és 5-5-0 felállással várni a megfelelő alkalmat! És a city se lehetett nyugodt, mert ha meg a Madridnál indul a Vini-Rodrygo-Jude hármas. akkor azért figyelni kell. De így is Vini kiosztotta az idei 6. gólpasszát a BL-ben! Ezt a meccset CSAPATként nyerte a Madrid, hol szenvedéllyel, hol szerencsével.De könyörgöm, győzelmet kinek kell megmagyarázni?!Azt meghagyjuk a sok okosnak!
egyet tudok érteni azokkal a kritikus hangokkal, miszerint a tegnap este minden volt, csak épp a támadófutball diadala nem, ugyanakkor oda-visszavágós rendszerben (úgy, hogy a mindent eldöntő második mérkőzést az Etihadban rendezzék) nincs még egy csapat, amelyik képes lett volna kiejteni ezt a mostani Cityt. azt az együttest, mely odahaza negyvennégy (!) tétmérkőzés óta veretlen, és amelyik a legutóbbi tizenhét manchesteri BL meccséből tizenhatszor győztesen hagyhatta el a pályát. nem játszottunk szépen, mert szépen nem is lehetett volna, amit viszont védekezésben nyújtott a csapat, az elképesztő. tizenegy megelőző szerelés, huszonnyolc tiszta szerelés, negyvennyolc (!) felszabadítás és tizenegy blokkolt lövés mellé iszonyatos futómennyiség és rengeteg mozgás társult, De Bruyne egyenlítő találata után nem hittem, hogy ezt el lehet vinni hosszabbításig, mert már akkor is a fülükön vették a levegőt a srácok. az a ráadás, ahol Valverde már inkább nem megy előre, ahol DC görcsöt kap, és ahol Vini egy elfutás után cserét kér, egészen biztosan megterhelő, az összes közelin látni lehetett, mennyire elkészültek fizikálisan.
Lunin hallatlanul magabiztos volt mindvégig (a szögleteknél különösen), aztán ahogy az lenni szokott, a büntetők előtt megmutatták nekünk mindkét kapust, és érződött az ukránon az a fajta koncentráltság, amitől az egész meccsen először éreztem úgy, hogy meglesz a továbbjutás. de nem csak őt kell dicsérni, DC, Bellingham és Nacho is extra munkát tett bele, Rüdiger pedig (amellett, hogy megint leradírozta Haalandot) a legvégén már nyilván nem hibázott. imádom a palit, egy jelenség.
egyébként még mindig nehéz mit írni, nem sikerült teljesen felocsúdni. következhet a Bayern, szerencsére idegenben kezdünk, és bár ellenük sosem könnyű, ezúttal mi számítunk esélyesebbnek, már csak valahogy érvényre kell juttatni ezeket az esélyeket.
