A „Kegyetlen világ” kifejezés Görögország déli részére kettős értelemben is igaz. Egyrészt földrajzilag, másrészt társadalmilag is. Ebben a teljesen ismeretlen, tömeg túrizmus által érintetlen szürreális világban, ahol a valószerűtlenül kék tengeröblök és az elképesztően sivár vidék váltják egymást. Görög túránk következő epizódja megtekintésre készen áll.
Tartalom: Kalandoraink folytatják útjukat az ismeretlenbe…
Megbizható utazási iroda? Olyan nincs, azt felejtsd el! Maga az utazás is egyre gázabb.
De sajnos ma már ott tartunk, hogy a magánszervezésben is egyre több a buktató. A repülés gáz, még most is vannak járattörlések, késések. Volt olyan booking foglalásom, amit az indulás előtt 2 nappal törölt a tulajdonos, úgyhogy gyors újratervezés 1000-el.
Szerintem az itteni társaság nem igazán utazik irodával, de szerintem Ibusz, OTPTravel, vagy valami ilyen ismertebb. A célokról meg egy csomó dolgot kideríthetsz, ha olvasgatsz itt egy kicsit.
Egy szürreális világba kalauzolom el a nézőket, egy olyan helyre, ahol az emberélet fabatkát sem ért. A nem túl bizalom gerjesztő cím magáért beszél. Üszkös romok, kihalt szellemvárosok, egy nem is annyira letűnt kor örök mementói. Görög túránk következő epizódját kínálom megtekintésre:
Tartalom: Európa legdélibb szárazföldi pontjának meghódítása komoly feladat lenne, ha ez itt lenne. Mivel az Gibraltár, utazóink pedig Görögországban vannak, ezért megelégszenek a második helyezettel. A táj leírhatatlan, mintha a Holdon járnának, minden kihalt, növényzet nincs, sehol egy fa, árnyék, 40 fokban a tűző napon izzik a levegő, kezd a kaland túlélőjátékká alakulni. Vajon meg lesz-e a hőn áhított cél, vagy a kétfős kommandónak a vérbosszú földjén örökre nyoma vész …”
Nincs belevau, ez egy fórum, azért van, hogy beszélgessünk.
Az Areopoli úgy van ahogy mondod, de nekem valahogy mindig a aero jött a számra, szerencsére a görögök nem haraptak meg...a görög kutyák sem, pedig próbálkoztak :)
A másikkal azért vitatkoznék:
"A Peloponnészoszi-félsziget nyugati oldala..."
Attól függ, hogy mit nézünk, ha a nagy félsziget kis nyúlványait, akkor Mani valóban nem a nyugati, viszont, ha egybe nézzük, akkor a Kalamata alatti rész a Tenaro-ig egyértelműen a nyugati oldalra esik, mivel az Evrotas-delta vágja ketté, a Maleas-fsz már keletre esik. Egyébként arra is megyünk majd.
A Peloponnészoszi-félsziget nyugati oldala igazi csemege a természetkedvelők és a látványvadászok körében. Az erősen tagolt partvidék, mélykék öblei hívogatóan csábítanak, a fölötte baljós árnyként fenyegetőző Tajgetos fantasztikus kontrasztot teremt a kettő között a hegyoldalban kanyargó panorámaút feelingjének.
Tartalom: „Vadkemping görögéknél tilos, ez már ad egy alaphangulatot az éjszakáknak, és a kijárási tilalom, Covid helyzet még csak fokozza az élvezeteket. Hogy volt-e lebukás vagy utazóink ezúttal megúszták, az már az elején kiderül, sőt az is, hogy sikerült-e úrrá lenni a műszaki problémákon. A többi csak a szokásos, önfeledt lubickolás a tengerben, izzadás a 40 fokban az egyre brutálisabb emelkedőkön, körítésnek pedig ott tolakodik a félelmetesen brutális látványvilág…”
A Peloponnészoszi-félsziget, Európa egyik legnagyobb szigete. Aki az előző állításban érez némi ellentmondást, annak már ajánlom a most következő film megtekintését, aki csak egyszerűen egy jót akar mozizni, tartson velünk Dél-Görögországi túránk következő epizódjában
Tartalom: Miközben jönnek sorba a romantikusabbnál romantikusabb tengeröblök, félelmetes sziklafalakkal megspékelve, a műszaki problémák is sokasodnak, olyannyira, hogy már-már a túra katasztrófába fulladásával fenyegetőznek. Ennek ellenére /vagy éppen ezért/utazóink nem tétlenkednek, nem csak a tengerbe vetik bele magukat, hanem görög kulináris élvezetekbe, ráadásul hatványozottan is. Hogy a kilátástalannak tűnő helyzetből ki tudnak-e vergődni kalandoraink, vagy pedig ennyi volt, az szintén kiderül, akik velünk maradnak…”
Görögország, Európa egyik legszebb állama. Földrajzi elhelyezkedése és tagoltsága miatt a nyaralók egyik első számú célpontja. Együtt vannak jelen az égig érő hegyek a türkizkék tengeröblökkel, bónuszként egy komolyabb szigetvilág is bejelentkezik a képbe. Akinek ez nem volt elég, még a szinte állandóan napos idő is fokozza az élvezeteket. Tavaly tavasszal feltérképeztük Görögország déli részét, az igencsak kalandosra sikerült túráról készült monumentális filmeposz első részét ajánlanám mindenki szíves figyelmébe. Bár a film műfaja „kerékpáros roadmovie”, itt hívom fel a figyelmet, hogy nemcsak kerékpárosoknak készült, lesz itt minden, turisztikai infók, strandtesztek, bizarr szállásajánlatok, a görög gasztronómia feneketlen bugyrába is bekukkantunk, körítésnek pedig a leírhatatlanul gyönyörű táj adja a díszletet.
Első rész tartalmából: „Bemelegítésnek a közel kétezer kilométeres leutazás viszontagságai kerülnek részletezésre, hosszan és unalmasan, a műsorblokk felvételéhez a Covidot hívtuk vendégművésznek. Majd következik az éles bevetés, műszaki problémák és egyéb gondok fokozta izgalmak között a kétfős különítmény nekivág feladatnak. Célpont Görögország legtitokzatosabb hegységének, a mondavilágból ismert Tajgetosnak a meghódítása. Akiket csak az érdekel, hogy vajon Spártaiak hol dobálták le a csecsemőket, már jó helyen járnak, akiket viszont az is, hogy utazóink, hogy küzdik át magukat Európa deklaráltan egyik legszebb útvonalán, azoknak meg különösen ajánlom a megtekintést…”
Bécikém, ez még nem a végeredmény, a teljes útifilm sorozat 15 rész és a korábbi stílusban. És igen, hosszú lesz, a túra is az volt, majdnem 1 hónap. Ez itt egy trailer, szándákosan lett ilyen katyvaszra csinálva :)
Görögország mindenki kedvence, felkapott üdülőhelyein egymásnak adják a kilincset a nyaralók. Persze vannak a tömeg turizmus által ismeretlen vidékei, különleges, néha megdöbbentően izgalmas helyszínei is a dél-Európai országnak. Néhány véletlenszerűen összedobott snitt a tavaly tavaszi monumentális mediterrán túrán készült filmekből kedvcsinálónak...vagy kedvelvevőnek :)
