Köszi a népszerűsítést! Dunaújváros közlekedés történetét próbálom feldolgozni minden szempontból, amelynek része a hajózás is. Az alábbi hozzászólást az ihlette, hogy a Pentele hidat nyáron több hétre teljes szélességében le fogják zárni, ami indokolná a hídpótló kompátkelés esetleges visszaállítását. Azért, hogy a szomszéd topik témájába illeszkedjen összekombináltam a csatlakozó autóbusz viszonylatokkal is.
Viszont legyen itt egy hajózási alfejezet a jelenlegi feldolgozottság szerint.
Érdeklődési köröm a mai Dunaújváros térségére, vonzáskörzetére terjed ki 50 kilométeres körzetben, és természetesen magára a városra és elődeire is.
Íme az első hajós rész, 1950-ig:
A századfordulóig (1900) a közép-Dunaszakasz tele volt kisebb-nagyobb szigetekkel, zátonyokkal, amelyek úgy a hajózást, mint a jég levonulását nehezítették. Dunapentele térségében három nagyobb sziget volt. Északon a Rácalmási-sziget, Dunapentelénél a Zátony(Szalki)-sziget és délre az Apostagi(Scharbert)-sziget. A három sziget közül a középső elhelyezkedése a Dunában hasonló volt, mint a budapesti Margit-szigeté. A Dunát a sziget két, csaknem egyforma széles részre osztotta. A sziget fele részben a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében levő Szalk községhez tartozott. Innen ered a neve is: Szalki-sziget. A sziget északi részén egy nagy kiterjedésű ókori erőd, illetve arra épült középkori monostor romjai akadályozták a hajózást. A hajóút éppen ezért a sziget jobb oldalán volt kijelölve.
Ebben az időben a pentelei Dunaágban 16-24 hajómalom volt a part mentén kikötve. Viszonyítási pontként szolgál a Dunapentelénél a Dunába torkoló két patak, a Felső-foki- és az Alsó-foki-patak, amelyek torkolata egymástól 2-300 méterre van. A két patak torkolata között üzemelt egy dunai rakodó. A környező települések Kisperkáta, Nagyperkáta, Felsőbaracs, Hercegfalva, Rácalmás és Dunapentele községek itt rakták hajóra a terményeiket. Kompüzem is működött a rakodótól délre, az Alsó-foki-patak torkolata után, át a szigetre majd annak folytatásaként, a mai komp körül a túlpartra is. Ez valószínűleg teherkomp volt, de sajnos nem találtam róla akkori információt.
Volt egy másik rév is Dunapentelén, ami a mai sóderbánya és szennyvíztisztító közti területen levő pentelei révháztól indult, északkeleti irányban kelt át a Dunán, és a Szalki hajóállomástól délre kötött ki a túlparton, a dömsöd-tass-szalki törvényhatósági út 18,760 kilométer szelvényénél. Érdekes, hogy nem egymással szemben, hanem több száz méterrel északra volt a balparti kikötője. Ezt a kompot a térképek kizárólag személyszállító kompként jelölik.
Dunapentelén közforgalmú személyhajó állomás nem volt. Legközelebbi állomások a jobb parton északra Rácalmás-Kulcs, délre Dunaföldvár, a balparton Tass, Szalk és Apostag községeknél voltak. A szalki hajóállomást a térképek a Szalki-sziget déli végének vonalában jelölik a bal parton.
Ezek tehát az előzmények, innen indulunk.
1902 és 1904 között végezték a közép-Duna szabályozását, ami jelentős változást hozott a térségben. Jelentős partvédelmi és kotrási munkákat végeztek el. Párhuzam művekkel, partvédezetek építésével és kotrásokkal alakították ki a ma ismert állapotokat. A Rácalmási-sziget déli végénél olyan párhuzammű épült, amely a partmenti kisebb szigeteket elzárta a folyótól. Szalki-sziget északi részénél a hajózást akadályozó romokat robbantással eltávolították, a pentelei Dunaágat a Felső-foki-patak torkolata fölött, egy nyolc méter magas zárógáttal elzárták. A gáton a szigetre, a szalki komphoz vezető makadámutat létesítettek. A Szalki-szigeten 200 méter hosszú rakodópart épült a komptól északra, ami ma Dunaújváros hajóállomása. A gát északi részén egy eliszapolandó holt rész, a déli részén pedig egy öböl keletkezett. Az öbölben téli kikötő létesült 520 db járómű részére. A kikötő területe 24 hektár, hossza 1600 méter. A zárógát közelében a patakok torkolatai között 150 méter hosszan a régi rakodót is korszerűsítették. Az Apostagi-szigetet, amit 1919-től Scharbert-szigetnek neveztek szintén elzárták a folyamtól az északi részén épített védművel. Ez a sziget mára teljesen elvesztette sziget jellegét, a holtága szinte teljesen eliszaposodott. Később ezt a holt részt kazettákra osztották és a Vasmű zagytározójának használva, mára szinte teljesen feltöltötték.
1904.04.20-tól a hajózóút átkerült a Szalki-sziget bal oldalára. Az Első cs.kir.szab. Duna-gőzhajózási Társaság (DGT) a rácalmási gőzhajó megállóhelyét Dunapentelére áthelyezte és megnyitotta. Ezzel Dunapentele bekapcsolódhatott a személyhajó forgalomba is. Akkoriban a Duna déli szakaszán két társaság üzemeltetett járatokat a DGT mellett a Magyar Folyam-és Tengerhajózási Rt (MFTR) is.
A megnyitáskor a mohácsi személyszállító hajók fel- és lefelé menet, az orsovai személyszállító hajók ellenben csak felfelé menet kötöttek ki.
A DGT mohácsi hajói (hajózási idényben napi egy pár hajójárat Budapest-(Petőfi tér)-Mohács (183) között) Dunapentelét völgymenetben 15:20-kor, hegymenetben 20:30-kor érintették. A hajón 1.,2.,3. osztály hálófülke és étszolgálat volt.
Az MFTR járatai (hajózási idényben napi egy pár hajójárat Budapest-(Eötvös tér)-Baja-Mohács (162) között) Dunapentelét völgymenetben 1:20-kor, hegymenetben 22:50-kor érintették. A hajón 1.,2.,3. osztály hálófülke és étszolgálat volt.
1938-as nyári szezonban a 06.05-09.11-ig vasár-és ünnepnapokon a DGT kirándulóhajót közlekedtetett Budapest-Ferencz József híd - Rácalmás-Kulcs nyaralótelep hajóállomások között. Indul 10:00, érkezik 12:40. Vissza 18:15, érkezik 22:30. Bp. Nagyvásártelepet nem érintette.
1939-től 1943-ig a két társaság felváltva közlekedteti a járatokat, de ugyanúgy maradt a napi két-két járat Budapestre és Mohácsra.
Péntekenként a DGT hajó helyett MFTR. hajó közlekedik völgymenetben, ami szombatonként indul vissza. Dunapentelén völgymenetben pénteken 15:50-kor, hegymenetben szombatonként 19:50-kor köt ki.
Völgymenetben pénteken, hegymenetben szombaton DGT hajó nem közlekedik.
1939-ben új hajóállomást nyitnak Ercsi és Adony között Szigetújfalu néven, ahol mindkét hajóstársaság járatai völgy- és hegymenetben egyaránt kikötnek.
1943-ban hajózási idényben már napi két pár MFTR hajójárat érinti Dunapentelét. Az egyik Budapest-(Eskü tér)-Baja-Mohács-Apatin-Újvidék (377) között völgymenetben 16:10-kor, hegymenetben 21:35-kor. A másik hajójárat Budapest-(Eskü tér)-Paks (377) között Dunapentelét völgymenetben 16:10-kor, hegymenetben 21:35-kor érinti. Mindkét hajón 1.,2.,3. osztály hálófülke és étszolgálat van.
A DGT napi egy pár hajójárata Budapest-(Ferencz József híd)-Mohács (383) között, Dunapentelét völgymenetben 23:35-kor, hegymenetben 23:35-kor érinti. A hajón 1.,2.,3. osztály hálófülke és étszolgálat van.
Péntekenként a DGT hajó helyett MFTR. hajó közlekedik völgymenetben, ami szombatonként indul vissza.
1943-ban új hajóállomást nyitnak Dunavecse és Dunaföldvár hajóállomások között Kisapostag néven, ahol mindkét társaság hajói völgy- és hegymenetben egyaránt kikötnek.
1944-ben megszűnik a harmadosztály a hajókon. Racionalizálják a menetdíjakat, mert az addigi árképzés, miszerint a hajó első osztályú menetdíja nem lehetett több a vasút másodosztályú díjánál, nem volt fenntartható.
1944.11.14-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Dunaföldvári Duna-hidat. Dunaföldvár-Solt között, a felrobbantott híd pótlására révátkelés létesül a Balatoni Hajózási Vállalat kezelésében. Közlekedik 5-21 óráig.
Eközben a Dunapentele-Szalkszentmárton kompüzemet a Magyar Tudományos Akadémia, Dunapentele községével közösen üzemeltette. A déli személykompot a "Géperőre berendezett átkelési szolgálatot ellátó vállalatok és vállalkozók jegyzéke" szerint Gyetkó Egyed üzemeltette.
A háború után a forgalmat a MFTR veszi fel a 403 sz. Budapest-Mohács viszonylatán, a megnyitott Bp. Eskü tér, Bp. Nagyvásártelep, Budafok, Adony, Dunapentele, Dunavecse, Dunaföldvár, Harta, Ordas, Paks, Uszód, Kalocsa-Foktő, Fadd-Tolna, Baja, Dunaszekcső, Mohács hajóállomásokon.
1947-ben hajózási idényben már csak a MFTR közlekedik napi két pár hajójárattal Budapest-(Eskü tér)-Baja-Mohács (403) között. Dunapentelét völgymenetben 16:25 és 23:55-kor, hegymenetben 18:20 és 22:40-kor érinti. A hajón 1.,2. osztály, hálófülke és étszolgálat van. A hajók Dunapenteléig csak Budapest-Nagyvásártelep, Budafok és Adony hajóállomásokon kötnek ki.
1948-ra megnyílik Dunafüred-Százhalombatta, Rácalmás-Kulcs, Fajsz-Dusnok hajóállomása is. Ercsi és Érsekcsanád állomásokon azonban még mindig nem kötnek ki a hajók.
1948-ban az éjszakai hajójárat megszűnik, viszont nyári szezonban 05.16-09-26-ig újraindul a vasárnaponkénti kiránduló hajójárat Bp. Eskü tér-Dunaföldvár útvonalon. Dunapentelét lefelé 10:50-kor, felfelé 17:35-kor érinti. A hajók Dunaföldvárig csak Budapest-Nagyvásártelep, Budafok, Dunafüred-Százhalombatta, Adony, Rácalmás-Kulcs, Dunapentele és Dunavecse hajóállomásokon kötnek ki.
1949-ben újabb hajóállomás nyílik Madocsán, és már üzemel Ercsi és Érsekcsanád állomása is. Ezzel kialakult a hajóállomások rendszere Budapesttől Mohácsig.
Az 1949.12.28-án kelt minisztertanácsi döntés értelmében, a Mohácsra tervezett acélipari kombinátot és a hozzá tartozó lakótelepet Dunapentele határában kell felépíteni. A mohácsi építkezést tokkal-vonóval át kell telepíteni Dunapentelére.
Ezzel lépünk be a következő korszakba. Ha elfér itt, folytatás következik.
