A Voltaren nekem is csak úgy hatott, ha nagyobb dózisban szedtem, a recept nélküliben kevés volt a hatóanyag. A Tramadolt nem ismerem.
Az, hogy alapjában véve puha egy fekhely, kevésbé szokott gond lenni, inkább az, ha túl kemény. Ahog írtam, az "aludj kazánlemezen" dolog már a múlté. Meg lassan a rugók is, de a Bonnell, az feltétlenül. Ma a különleges keményhabok mennek. Engem a tisztán keményhabból készült, zónázott, vagy több rétegű matracok nem győztek meg annyira, zsákrugósat választottam. Ha nem egy darabból van a fekhelyed, az is legfeljebb kényelmetlen. A fő probléma, hogy ha ugyanolyan kemény/puha mindenhol, akkor alvás közben a gerinced nem lesz egyenes, azaz a lumbágót nem jobb lesz, hanem rosszabb az éjszaka folyamán. Lényeges, hogy mi az elalvási pozíciód és ahhoz kell választani a matracot. De ahogy kipróbáltam a mostani matracokat, arra jöttem rá, hogy amit régen keménynek árultak, olyan már alig van. A hajdani félkemény matracok sokkal keményebbek voltak mint a maiak, viszont megjelentek a lágyba hajló félkemény és a kifejezetten lágy matracook, valamint ma már nem árulnak csak zónázott (sávosan különböző keménységű) matracokat, mindegy, hogy hab, vagy rugós.
Mielőtt még túl sokat írnék a témáról, javaslom neked a matracman.hu oldal olvasgatását. Az volt a legelső amit végigolvastam és nagyon sokat tanultam belőle. Egy hónap alatt nyilván nem lettem matracguru, de amennyit tudok a témáról én a helyedben egy kissé lágyba hajló, közepesen kemény matracot választanék, amin van egy a pontrugalmasságot fokozó felső kényelmi réteg (ha rugós), vagy anyagában biztosítja a kényelmes fekvést. A memória habból viszont a klasszikus fajtát nemigen szabad megvenni, mert nem szellőzik és borzalmasan bele tud izzadni az ember. Akad annak egy másik változata ami tovább marad hűvös, mert gélzárványok vannak benne, de azzal csak időt lehet nyerni, csatát nem. Van viszont néhány gyártó akik olyan új fajta memóriahabot gyártanak ami átszellőzik. Na, az jó. A miénkben is olyan van. Én konkrétan ezt a matracot vettem meg: https://www.gigamatrac.hu/matracok/zsakrugos-matracok/isbir-moon-soft-zsakrugos-matrac-6585 A legolcsóbb ami egyébként szóba kerülhetett volna az az IKEA Hövag nevű matraca volt kényelmi szempontból. Abban nincs memóriahab, a huzata pedig nem mosható, de amennyiért árulják, bőven megéri. Az Ikea rugós matracaira viszont jellemző, hogy nincs a szélén egy erősítés, ezért ha oda fekszel, szó szerint ledob magáról az ágy. A Hövagra ilyen szempontbül nem emlékszem. A miénkben a zsákrugók egy keményhab keretbe vannak beletéve, ezért ha kitol a nejem az ágy szélére akkor sem kötök ki a földön. :)
Nagyon lényeges, hogy próbáld ki a matrcokat és hogy ne ülj fel az eladók marketing dumáinak. Az akciós ár pedig mindig akciós, azaz nem kell elsietni semmit.
Ez egy a búvárkodásról szóló topic és már így is túl sokat írtam, úgyhogy ha akad még kérdésed ezzel kapcsolatban, írd meg mailben.
A trombózis alatt nekem is azt mondta az orvos, hogy nem merülhetek többet, de utánanéz. Egy idő után megkérdeztem, hogy eladhatom-e a felszerelésemet. Akkor azt mondta, hogy utánanézett és az a szabályozás, amit megírtam.Öt hónapig nem merülhettem, akkor jött az ultrahang és a tüdőröntgen. Meg a doki alaposan meg is hallgatott.
Ez olyan 5-6 évvel ezelőtt volt, azóta is merülök. Ja és nem magyar orvos volt. Nézz utána és adott esetben keress másik orvost! (vannak megalapozott kétségeim az orvosok kompetenciáját illetően :-((
Én ha sokat merültem és fájt a fülem, este olívaolajat cseppentettem a fülembe és mindig megoldotta a problémát. Amikor legelőször ilyen történt velem, azt hittem begyulladt, pedig csak eszméletlenül kiszáradt.
Én évtizedekig szenvedtem a derekammal. Tolószékbe ugyan nem kerültem vele, de a lábfejemet már csaptam többször is. Aztán egy gyógymasszőr megtanított egy gerinctornát, hogy azt csináljam ha érezni kezdem a fájdalmat. Na, azzal el is voltam még 15 évig, míg már túl sokszor kellett tornáztatni, terápiára is jártam, meg Voltaren szedés. Aztán elmentem szabira, és elvágólag megszűnt a fájdalom. Azt hittem, hogy azért mert végre hatott a gyulladáscsökkentő, vagy a terápia, vagy mindkettő. Két hét múlva haza, és újrakezdődött. Megint torna és Voltaren. úgy adódott, hogy egy hét múlva ismét néhány napos szabi jött, és reggel megint nem volt semmi bajom, de még mindig nem esett le, hogy mi van, csak mikor hazaértem és rögtön az első reggel megint kezdődött a szívás.
Azt történt, hogy amíg nem voltam otthon, mindkét helyen lágy matracokon aludtam. Otthon meg inkább kemény volt, de az is már régi, elavult Bonnell rugós. Egy hónapig külön aludtam az asszonytól, hogy reggel ne fájjon a hátam és a derekam, közben az internetet túrtam és matracboltokba járogattam. A végén leráztam a sok információról a nyilvánvaló marketinges dumákat és vettem egy jó matracot. Amikor megvettem még mindig volt a derekamban egy kis fájdalom. Olyan ami még nem öl meg, de ott van stabilan. Se torna, se semmi, csak az új matracon alvás egy hét alatt napról napra fokozatosan megszüntette a fájdalmat. Eltűnt, vége. Ha ezt korábban tudtam volna!
Kiderült pl, hogy már rég megdőlt, csak a köztudatban és egyes orvosok elméjében él még az a tévhit, hogy akinek fáj a dereka, annak kazánlemezen kell aludnia, mert az a jó neki. Az igazság ezzel szemben az, hogy aki az oldalán fekszik annak a lágy, aki meg háton-hason annak meg a félkemény matrac a jó, de a főszabály az, hogy jó legyen a pontrugalmassága és hogy ki kell próbálni. Ráadásul nem volt egyszerű a választás, mert annyiféle modern anyag van, és olyan sok mindenre oda kell figyelni, de azóta nem fáj se a hátam, se a derekam, úgyhogy nagyon megérte. És éjszaka nem forgolódom folyton mint a régi matracon.
Lehet, hogy neked is csak ennyi a bajod igazából. Az uszonyozástól önmagában nem kellett volna, hogy kiújuljon a sérved szerintem. Csak ha eleve nem stimmel már valami és rádolgozol, az kihozza. Pláne, ha 2 km-t képes vagy erőből tolni, ahogy írtad, mert az azt jeletni, hogy még a kondid is sokkal jobb lehet az átlagosnál.
Azért ez túl optimista kissé. :) Én csak 54 vagyok, de amikor beöltözöm, bizony nem ugrálok már úgy mint akárcsak 10 éve. Ha már a vízben van az ember, nem gond, de ha pl. előre készülök, biztos tartanak még egy 10 perces, idiótáknak való eligazítást a hajón, s mire a vízbe ugrom túlmelegszem és úgy jóval nehezebben indul a merülés. Olyankor nem is szoktam azonnal megkezdeni a merülést, hanem inkább vizet engedek a ruhámba meg nyugodtan várom, hogy lehűljek. Az aznapi második merülés után (a harmadikról nem is beszélve) meg már bizony meg kell dolgoznom, hogy visszakerüljek a hajóra. Főleg, ha hullámzik. És többnyire azért hullámzik.
Egyiptom annyival volt egyszerűbb, hogy ott rövid, 3mm-es ruhában merültem. Mindent összevetve biztosan nem fogok már merülni hetvenvalahány évesen. Úgy számolom még egy tíz évet fogom tudni csinálni.
A véralvadásgátló szedése nem akadálya a merülésnek. A túlélt trombózis sem. (már csak tudom ;-))) Meglévő vérröggel tiltanak el, amíg el nem múlik. Utána ultrahang, tüdőröntgen és ha negatív, már mehetsz is merülni. Mély merülést nem ajánlják.
Én pont 2 éve voltam kint 2016 novemberében, nagyszerű élmény volt. A képeket látva jó volt nosztalgiázni ezért megnéztem én is a képeimet. Íme néhány gyöngyszem.
Nem szabad feladni... :D nekem most véralvadás gátlót kell szednem, pitvar fibrilláció miatt, ami csak néha-néha jött elő. ( kb. 2 havonta)
Voltam u.n ablációs beavatkozáson ahol (elvileg) egy egyszerű műtéttel kiiktatják a "hibás" ütemekért felelős részt. Ezt követően ( reményeim szerint) pár hónapos kontroll után megvonják az alvadásgátlót is. Utána, lehet, merülhetek újra... :D
Így igaz, hét év különbség.......nincs egészségügyi gondom, viszont nyaralási formát váltottunk, áttértünk a lakókocsis/kempinges változatra, így elég nehéz ilyen távoli helyekre eljutni!
Szerintem az ország és a helyzet különböző feltételeket teremthet. Egyiptomban (általában) vezetővel lehet merülni, csak 20 méterre. De voltam ott 40 méteren (egyedül a vezetővel - semmi érdekeset nem láttunk) és voltam olyan szafárin, ahol gyakorlatilag önállóan merültünk. Emellett sok-sok merülőhely van, mindenütt vár egy-két érdekesség. A korral sajnos az ember fáradékonyabb is lesz. A fiatalok élvezik a szafárin a napi 3-4 merülést, idősebben már eléggé kimerítő. Ez van. :-((
Az az igazság, hogy nem is nagyon vágyom rá, hogy készülékkel merüljek.
Ma már nincs meg az a feelingje, mint az őskorban volt, hogy többnyire új helyekre mentünk,
és mindent magunknak kellett vinni, meg szervezni, intézni. És meglepetések is voltak, gyakran!
Úgy látom, hogy manapság a legtöbb helyen a "merültetés" üzletté vált, belőtt programok, helyek,
és vezetők, akik (jó esetben nem látszik) nagyon unják az ügyet, az x-edik alkalommal megmutatott
murénát, sügért, és egyebeket. De csinálják, mivel ebből élnek!
Szerencsémnek mondhatom, hogy sok felé jártam már, és volt, hogy ilyen csoportok merültek ott,
ahol én snorkeleztem. 3-5 m.-en úszkáltak, együtt. A "führerük" mondhatta nekik hogy ne menjenek lejjebb. No persze, akkor már jobban fogy a levegő, meg nehezebb szemmel tartani a csapatot!:-)
Én a lányommal voltam (akkor 36 volt) és 8-10 méterre még mindketten le tudunk menni snorkellel.
A csapat látható módon irigykedve nézett bennünket! És nem csak azért, mert csinos lányom van.:-)
Meglátásom szerint lassan de biztosan "öregszik" a szakma. A fiataloknak ez a sport nem elég extrém. Bázisra menve sem a korodat nézik, hanem azt, hogy be tudsz-e öltözni, aztán már olyan nagy gond nem lehet. A cucc a vízben súlytalan, az ólomövet is már a jacket vagy a wing tartja. Mozogni is csak lassan nyugisan szabad. Legfeljebb kicsivel több levegő fogy, de az meg van a palackban.
Erőnlét is mindenhez kell. A szerelem fárasztóbb tud lenni, ha az ember oda teszi magát.☺
A nickemben a születési évszámom szerepel, a cyr pedig a Cyrano rövidítése, aki kedvencem.
A múlt évezredben merültem utoljára készülékkel.
Gondolom, még most is érvényes az, hogy, ha bizonyos ideig nem merülsz, akkor "emlékeztető" órákat kell venned. De ha ilyan nagy a kihagyás, mint nálam, akkor nem tudom, mi van?...
Tulajdonképpen nem is nagyon érdekel, mert jól elvagyok így is, a snorkelinggel.
73 évesen saját cuccot venni már azt hiszem, értelmetlen lenne! Nem is vágyom rá.
A bérléshez meg szintén papír kellene, és nem is olcsó mulatság legtöbb helyen...
