Keresés

Részletes keresés

Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.21 0 0 16
Vagy mert csak...
hula Creative Commons License 1999.01.21 0 0 15
Mer nagy
hula Creative Commons License 1999.01.21 0 0 14
Mindenesetre jobb, ha az ember megválogatja a szavait, amikor véleményt mond, kérdez, javasol (pl. ne űtessék mán a gyereket a hátsó padba, mer szétszórt, befolyásolható, ő egy olyan gyerek, akinek szem előtt kell lennie). Azér a hátsó padba ül...
Gyedmaroz Creative Commons License 1999.01.20 0 0 13
Azért az egy kicsit furcsa, hogy a szülőnek milyen kevés beleszólása van abba, hogy mi történjék a gyerekével az iskolában. Ha az autómat beviszem a szervízbe, lazán belekotyoghatok a javításába, sértődés nélkül, pedig ahoz talán kevésbé értek. Másfele is ennyire rátartiak a peda..., bocs, szóval az oktatásban dolgozó közalkalmazottak, vagy csak nekem sikerült ilyen remekül beválasztanom?
hula Creative Commons License 1999.01.20 0 0 12
Sokvolt az és, bocs...
hula Creative Commons License 1999.01.20 0 0 11
Érdelődéssel olvasom hozzászólásaitokat, asszem úgy nagyjából hasonlóan látjuk a dolgokat. Ami a dolog (szak)emberi oldalát illeti. Csakhát 30 fő feletti elsős osztálynál nagyobb odafigyelést elvárni a tanítótól nem vagyok képes, és tulajdonképpen nincs is vele (velük) semmi problémám. A modern rendszerek néhány hibája viszont nekem is némelyikőtökkel együtt ordít. Mikor én kezdtem (úristen, több mint 30 éve), az alsó tagozatban MINDENKI meg tdott tanulni tisztességesen írni-olvasni-számolni. Ma is azt tartom, hogy az alsó tagozat erre lenne hivatott. Az én osztályomban hárman is voltak, akiket finoman szólva ma gyenge képességűeknek hívnánk. Ők is elsajátították az alapvető ismereteket, még ha nehezebben is, mint mi. Ma orvoshoz hordanánk őket, hogy diszleksziásak (nemtom, jól írtam-e), meg ilyesmi. Lakhelyemen a szülők évek óta tartó nyomásának engedve már egyik iskolában sem zsolnaiznak. SZVSZ a diszleksziavírus ezek után el fog innen tűnni :-) A nagyobbik fiam még zsolnaizott, és még jó, hogy rákapott az internetre, és mostanában bőszen irc-zik, mert így legalább talán nyolcadikos korára megtanul és olvasni és főleg megszereti (?) az olvasást. Egyébként jó képességű gyerek. A kicsi már hagyományosan tanul olvasni, és zongorázni tudnám a különbséget! És tudjátok mi az érdekes? Hogy semmivel sem haladnak lassabban, mint a nagy a zsolnai módszer szerintem nem valódi eredményeket produkáló sebessége. Egy korábbi hozzászólásra: Nagyjából biztos vagyok benne, hogy nem foglalkoztunk ennyire az elején a nullával, és egyenleteket meg hótbiztos, hogy nem csináltunk.
SirOmega Creative Commons License 1999.01.20 0 0 10
Liam!
Egyet ertek Veled. Bar ugy tunik, Neked mar van 4 ev elonyod.
-o-
Egyebkent tenyleg marhasagokat tanulnak a gyerekek az iskolaban. Miert kell egy ca. 9 eves kolyoknek az EKP/NYIK/Zsolnay/NAT/stb. miatt pl. kemiat tanulni? Miert nem tanulnak egyszeru dolgokat, meg rohangalnanak v. fociznanak. Gurizni raernek kesobb.
iselmo Creative Commons License 1999.01.20 0 0 9
Ahogy elolvastam a korábbi hozzászólásokat, látom, hogy sok lényeges tényezőt, tapasztalatot összeszedtetek a beiskolázással, az iskolában való boldogulással kapcsolatban. Én most megpróbálnék egy új nézőpontot is bevinni a témába, úgy is, mint egy harmadikos lány és egy hatodikos fiú szüleje...

Amikor az adott iskola mellett döntöttünk, semmi lényeges információnk nem volt - sem az iskoláról, sem az oktatási módszerekről, stb.
Angoltagozatos iskola, elég közel van - ennyi.
Mint később kiderült, úgyis mindegy lett volna, hogy mennyit tájékozódunk, mert amúgyis mindig minden más lesz...

A fiam ment ugye először iskolába...és kifogott egy szintén pályakezdő tanítólányt, aki csudálatosan jó tanáruk lett 4 évig. Elvileg zsolnai-módszer volt, de nem vettünk észre ilyesmit - viszont az eredményt azt igen ! A gyerek tavaszra folyékonyan olvasott, számolt. Remek közösség alakult ki minden szinten: szülők, gyerekek, tanár.
No, ez a tanító ma már nincs a pályán...

A lányom pont fordítva indult. Kikapott egy versenylótenyésztő típusú agyamentet, aki valósággal a sárba tiporta. Szerencsére csak az első két évben volt ez, így tán van remény arra, hogy a gyerek szintén megtanul olvasni, írni, számolni, stb.
Van remény, mert ő meg most, harmadikra kapott egy pont ugyanolyan tanárt, mint a fiam elsőben ! Kíváncsi vagyok, meddig ???

Az új, amit talán hozzá tudok tenni a témához az, hogy nekem már egy jó ideje az az észrevételem, hogy különösen az elmúlt pár évben az iskola (mint intézmény) tökéletesen belesimult és azonosult a magyar HIVATAL-lal. Ez őrület, mert rendelkezik az úgynevezett hivatal minden eszement tulajdonságával - és ez lassan pokollá teszi mind a szülők, mind a gyerekek, mind a jobb pedagógusok életét. (Csak éppen mi nem tudunk "pályát elhagyni")

Szóval szerintem egyik iskola sem jobb a másiknál, legfeljebb rövid távon ki lehet fogni. Viszont az a bürokratikus, egyre dilettánsabbak által üzemeltetett hivatali rendszer, amibe az iskolák átmentek, mindenhol tönkreteszi a tanítást - nevelésről már nem is beszélek. A pedagógus-állomány meg tisztára kész van - szabályosan eszelősek, többekről tudok, akik elmeorvosi kezelés alatt állnak...de azért tanítanak (vajon mit és hogyan!!! ?)

Röviden (?) egyenlőre ennyit.
Ja, és még valami: tanár vagyok.

Liam Creative Commons License 1999.01.20 0 0 8
Nézzetek csak rám: 16 éve járok suliba, oszt' még mindig nincs egy olyan papírom, ami többet érne a Crepto-nál...
acinkos Creative Commons License 1999.01.20 0 0 7
Elég sokan vannak a környezetemben akiknek iskolába lépő, vagy alsós gyerekük van. Az ő beszámolóik alapján sajnos úgy tűnik, hogy recept nincs.
Bármelyik, eddig említett és nem említett módszer, iskolatípus és oktatási szemlélet mellett van színvonalas és tehetséges, jók lépzett iskola/pedagógus ill. rossz, káros. (Ezt persze nélkülem is tudjátok.)
Nagyon-nagyon pontosan és jól ismerni kell (a szülőnek? óvodának?) az adott gyereket, hogy az ő képességeinek, személyiségének mi felel meg, valamint érdemes a kiszemelt, szóba jöhető iskolákba járó gyerekek szüleit kifaggatni a tapasztalatokról. Hiszen nem az a fontos amit az iskola állít magáról, hanem amit elér.
Bocs az okoskodásért !
Bettis Creative Commons License 1999.01.20 0 0 6
StGotio, szerintem érdemes olyan iskolát választani, ahol a gyerek képességeihez igazítja a tanerő, hogy hogyan adja át a tudást, és mondjuk nem rest a gyengébb fölfogású tökmagnak akár huszadszor is, a harmincadik megközelítésből elmagyarázni a dolgot. Azonkívül, mivel a gyermek annál jobban okul, minél több oldalról tapasztal valamit, ezért szerintem a tevékenység központú, Waldorf módszerrel dolgozó intézmények elég jók. Nem csak elmondják a gyermeklelkűnek, hogy az öt liter, az miért ötször egy liter, hanem meg is tapasztaltatják vele. Ez többnyire minden témával így van. Ja, és az értékelő rendszerük is elég humánus, ritkán osztogatnak önértékelés romboló rossz jegyeket.
Bettis
banya Creative Commons License 1999.01.20 0 0 5
Üdv, kedveseim!
A vázolt helyzetet két szempontból is ismerem:
Egyfelől gyakorló szülőként, Malackám második osztályt gyűri. Tök mezei, önkormányzati iskolába jár, nagyon elégedett vagyok: folyamatosan, értő módon, hangsúlyozva (!) olvas a gyermek. Igaz, a teljes első osztály erre ráment, tehát nem tudott már karácsonyra olvasni. Elmélyült, alapos ismeretet szerzett.
Ugyanez áll a matekra is. (Összehasonlításként látok a környezetemben olya gyerekeket, akik "szuper" alapítványi iskolába járnak. Frusztráltak, szoronganak, gyorsan haladnak, de komoly kételyeim vannak, hogy mennyire veszik figyelembe a képességeiket!

Más felől: tanító volnék, alapképzettségemet tekintve. (Ugyan pályelhagyó.) Magam egyetértek azzal, hogy a matekot ne magolás szintjén tanítsák/tanítsuk, hanem matematikai szemléletet adjanak, alakítsák ki a számfogalmat, s ezt követően oktassák a "technikáját". Ebbe belefér a halmazelméletű megközelítés, az egyismeretlenes egyenlet tanítása. Nyilván persze nem így, hanem a logikája alapján. Tehát pl. a szorzás tanításakor, igenis értsék a gyerekek, hogy mi ez meg miért úgy. Ezt követően be lehet (sőt kell) is magoltatni a szorzótáblát.
Hát, egyelőre ennyi.... :-)

fargo Creative Commons License 1999.01.20 0 0 4
Üdv.

Az én nagyobbik gyermekem mostanság másodikos, úgyhogy tavaly mi is végigjártuk az iskolaválasztás kálváriáját. Végül úgy döntöttünk, hogy egy teljesen hagyományos tantervű iskolába menjen. Be is jött, nagyon meg vagyunk elégedve.

Az unokaöcsém 'modern', Zsolnai módszeres általánosba járt. Második végén még nem tudott olvasni, pedig értelmes és szorgalmas kis kölyök volt. Mikor a nôvérem átrakta egy hagyományos tantervű, mezei iskolába, egy hónap alatt jelentôs változás állt be nála (azaz megtanult folyamatosan olvasni), viszont annyira frusztrálta az elôzô suli, hogy könyvet azóta sem szívesen vesz a kezébe.

Nem akarok általánosítani, azt hiszem a dolog elég összetett, iskola- / tanár- / gyerek-függô. Szerintem a teljesítmény-orientált iskolák embertelenek, én nem támogatom, sok kis lelketlen, törtetô manahert képeznek. Szerintem sokkal fontosabb az, hogy a gyerek megfelelô hozzáállást, alapokat kapjon a kezdô oskolájától, mivel az elsô évek meghatározóak abban, hogy hogyan fog viszonyulni a tanuláshoz az elkövetkezendô 12-18 évben.

Az alsó tagozatban nem az a fontos, hogy 'gyerek lenyomta matekból a a Kovács Pistit, mint a sz@rt', hanem az, hogy megfelelô társadalmi / közösségi viselkedési normákat elsajátítson a gyerek, megtanulja tisztelni, a társait, az idôsebbeket, a hagyományokat, stb. Aztán késôbb johet a kemény tanulás is.

A nyelv az muszáj, de szerintem kár 9-10 éves kor elôtt erôltetni, elôbb legyen birtokában a saját anyanyelvének a nebuló. Persze ha eleve kétnyelvű környezetben nôtt fel...

St Gotio Creative Commons License 1999.01.20 0 0 3
A gyerek szeptemberben megy iskolába. Már ismeri a számokat, tud összeadni, kivonni. Ezt most mind el fogja felejteni? Gondolom ez tanár és iskolafüggő. De akkor melyik iskolát válasszuk - ne válasszuk? Legyen teljesitményorientált, humanista, kétnyelvű? Minden tanácsot szivesen veszünk!
Bettis Creative Commons License 1999.01.20 0 0 2
Szerintem sem kellene még a kis 6-7 éves prünytyögőknek egyenlet megoldást tanítani...Minek így sürgetni a dolgokat, hiszen előttük van még min 12 év tanulás!
Bettis
Árpi Creative Commons License 1999.01.20 0 0 1
Szerintem nincs olyan rossz módszer,amivel jó pedagógus ne tudna megtanítani mindent a gyereknek, amit kell. Van viszont jópár olyan pedagógus, aki semmilyen módszerrel nem tud tanítani...
Morticia Creative Commons License 1999.01.20 0 0 0
Valószínűleg tanultál elsőben is a 0-ról, csak ezt már elfelejtetted (vagy a tanárod kifelejtette). A 'kocka' egyébként '45 előtt kérdőjel volt, a '80-as években kisház, most meg ez. Magyarul egyenlet-megoldás.
hula Creative Commons License 1999.01.20 0 0 topiknyitó
Gyakorló szülőként nap mint nap szembesülök azzal, hogy mennyit változtak az én diákkorom óta a tanítási módszerek, és nem mindig pozitívan. Kisebbig utódom 1sős általános iskolás. Mikor suliba ment, már tudott 10 alatt számolni, összeadni-kivonni. Nem mi vettük rá, érdekelte. Gondoltam matekból biztos nem lehet gond. Erre mi történik?: kocka + 3 =5 ,meg ilyen feladatok, amiből a gyerek nem ért semmit. Még csak a számok fogalmával ismerkednek, de már behozzák nekik a nullát, amivel nem tudnak mit kezdeni. Mi már fújtuk a szorzótáblát, de nulláról még nem is hallottunk. Kb 3 hónap alatt sikerült ezzel a módszerrel elérni, hogy már simán sem tud a gyerek összeadni-kivonni.
Mi erről a véleményetek? Gondolom, jár erre 1-2 szakmabeli, akivel jót tudunk majd vitatkozni a témáról.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!