Nagyon szép, olvasmányos sztori, lebilincselően igényes szépirodalmi megfogalmazással. Irigyellek az írói vénád miatt. Én soha nem lennék képes arra, hogy ilyen felemelő minőségben vessem papírra egy hányás történetét. Maximum magát a hányást.
Azokról sajnos semmi konkrét, gondolom a szentendrei műhelyben vannak. A múltkori felsorolásból viszont kifelejtettem a 921-et, az is valami hiba miatt áll éppen.
A 80-as évek közepe táján történt a ma H5-ös (szentendrei) HÉV ma Szentlélek téri (akkor Árpád híd) megállójában. Még megvolt végig a kalauzrendszer, tehát a Batthyány-Békásmegyer szakaszt beleértve. A peronon szürke öltönyös fazon álldogált, és egészen konszolidáltnak nézett volna ki, legalábbis hátulról, ha az ember második blikkre ki nem szúrja, hogy talpnyom van a hátán. Na, onnantól már lehetett asszociálni például az Aquincumnál lévő, kör alakú, bádog becsületsüllyesztőre és sok-sok óbudai társára. Befutott három német (valószínűleg NDK-s) lány, hosszú velúrkabátban (tavasz vagy ősz volt - már nem emlékszem az évszakra). Megérkezett a hat zöld doboz, a kaller épp ott kukucskált ki, ahol a talpnyomos-szürkeöltönyös és a lányok várakoztak. A talpnyomos, miközben felszállt, háromszor elesett - mint Jézus a kereszttel -, végül nagy nehézségek árán felküzdötte magát. Hát igen, egy Római part oda-vissza (értsd: minden vendéglátóipari létesítménynél egy-egy ital) után én sem festenék különbül - emlékeztettem magamat. A kaller rosszat sejtett, csóválta a fejét, talán számára sem volt idegen a(z akkoriban még jóval egyenletesebb kocsmaeloszlású) Római oda-vissza menet, a várható fejleményekkel együtt.
A zöld dobozok elindultak. Élénk pálinkaszag terjengett a zárt térben. A három lány és a talpnyomos az ajtó mellett maradt: előbbiek az egyik, utóbbi a másik oldalon. Múltak a percek, a Szépvölgyi után ráhaladtunk a felszíni végállomás kitérőire. Az örökösen ottlévő fekszinthibák megadták a kegyelemdöfést szürkeöltönyös barátunk gyomrának, azzal beindult a magasnyomású búvárszivattyú. Mit szépítsük a dolgot: a három lány közül azt, amelyik éppen háttal állt neki, sugárban telibehányta. A tojássárgáját vagy ahhoz hasonló színű-állagú dolgot leszámítva tiszta pálinkából álló töltet végigszáguldott a világosbarna velúrkabáton, sötét árnyalatú, óriási foltot hagyva, majd szétterült a padlón. Az Óbudai Szeszgyár legjobb termelési teljesítményét megszégyenítő odőr terítette be a kocsit. A lányok sikítottak. A kaller a kezét tördelte. Margit-híd megállóban a lánycsapat és a szürkeöltönyös leszállt, a lányok felbőszülten, a búvárszivattyú tulajdonosa meg folytatva a kálvária-show jelleget, kétszer visszapattanva a falról. Az NDK-trió elfutott. A talpnyomos harctéri mozgással közelítette meg a mozgólépcsőt: cikk-cakkban, változó sebességgel. A kaller jelzett, a zöld dobozok elindultak. A pálinkaszag gyengült. A műsor véget ért.
Le akarták szállítani a HÉV-ről a részeg utast, mellkason vágta az ellenőrt
Befejezték a nyomozást a férfi ellen, aki részegen mellkason ütött egy jegyellenőrt, mert az több okból is leszállította őt a hévről.
A police.hu számolt be arról, hogy egy 41 éves kiskunfélegyházi férfi még 2017. augusztus 17-én a Szentendre és Budapest között közlekedő HÉV szerelvényre Pomázon jegy nélkül, ittasan felszállt, majd üvöltözött és a kezében tartott sörösüvegből a sört szétlocsolta.
A férfit a jegyellenőr felszólította, hogy szálljon le a járműről, mert magatartása nem felel meg az utazási feltételeknek. A férfi ekkor a jegyellenőrrel együtt leszállt a hévről, ám a peronon mellkason ütötte az ellenőrt.
Ezt követően a kiskunfélegyházi férfi a helyszínt elhagyta, a sértett pedig bejelentést tett a rendőrségen. A rendőrök végül azonosítani tudták a támadót, akit a nyomozók közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki az eljárás során.
Erről nekem az ugrik be, amikor a 128 -as vonalon egy buszon (asszem megboldogult BPI 378) volt egy ThermoKing klíma. Konzekvensen ledudálta a fejem ŐSSZEL, (!) míg nyáron szinte sosem ment. BKV logika... :-)
Minden vasúti járműnek van, csak a városi tömegközlekedési (ex BKV-s) járműveken a vezetőállason van feljegyezve, a feltétlenül szükséges pályaszámok pedig a jármű külső oldalán. Ezek szerint a MÁV-HÉV előbb-utóbb tényleg vonat lesz zöld villamos helyett.
Pont ma szerettem volna ezzel kapcsolatban én is írni, hogy amikor a legnagyobb szükség lenne rá, akkor nincs kiadva. Egész évben jár, de a nyári melegben Szentendrén pihen. Ehhez csak gratulálni tudok, valakinek jár a piros pont, de ez valahol sajnos nagyon szomorú.
Június elején vettem észre, hogy a Szentendrei vonalon közlekedő felújított HÉV három kocsijából kettőn nem működött a klímaberendezés. Június 13-án írtam ezzel kapcsolatban egy email a MÁV-HÉV-nek, és azóta nem láttam kiadva a szerelvényt.
Tavaly is a nyár második felében egy ideig nem működő klímával járt, ezért nem hiszem, hogy emiatt nem adják ki.
Esetleg tudja valaki, hogy miért nem jár? És várható, hogy a nyáron látjuk még működő klímával?
A követési idő pedig 10 perc lesz. Gyerekek, jó lesz az a villamos is a végén, majd meglátjátok. Eddig túl "jó" volt a HÉV, a végén könyörögni fognak az emberek, hogy legyen már villamos.
Persze, én az elméletet írtam le és úgy emlékszem, ezt is hozzátettem. A valóságban nyilván pályahibák és járműhibák is vannak, de ezek általában nem akkorák, hogy a sínkorona belső felét is fényesre csiszolják a síró kerekek. Valamikor, az idők homályában egyetemi oktatómmal (Zobory István - ha mond valakinek ez a név valamit) foglalkoztunk a hibákkal és rugózással is. Differenciálegyenletekkel, Dirac delta és egységugrás függvényekkel modellezgettünk. (nyugi, már csak ezekre a káromkodásokra és a függvények alakjára emlékszem az ügyből :-) :-( )
Megjegyzem még, hogy nem csak egyenesben vezet a kúposság (korábban utaltam erre is). Amikor ugyanis behalad a kerékpár az ívbe, a külső sínszálon futó kerék nagyobb, a belsőn futó kisebb futókörre kerül a kúposság miatt és így a merev kapcsolat által kanyarodik.
A valóság ezzel szemben az, hogy a kerekeket egyenes pályán valóban a kúposság vezeti, de az elképzelt (!) egyensúlyi állapot helyett egy folyamatos, függvénnyel leírhatatlan, de leginkább a kígyózáshoz hasonló mozgást végez, amit a pálya-jármű kapcsolatból adódó, szintén meghatározhatatlan mértékű és amplitudójú vibráció erősen befolyásol.
