Most hirtelen nem emlékszem pontosan, és nem akarok süketséget írni, de ez nekem egy 600-as szériájú Kienzlének tűnik, és ezekben a meghajtást több megoldás biztosította - de ha a dobban lévő spirálrugó a felelős - akkor azt elő kellett feszíteni. De úgy rémlik, volt olyan kivitel is, ahol külön, az egyik lábba beakasztott húzórugó biztosította a meghajtást. Nem lehet, hogy csak kicsit elő kellene feszíteni a rugót?
Totál laikusként, kinagyított kép alapján: szerintem az a rugó (a belső vége) nincs a helyén. Nem kellene a belső, élesen visszahajlított végét visszafűzni a zöld izé vágatán keresztül a zöld izé belsejébe? (ahol a görbülete alapján fel is feküdne belülről) Bocs, hogy belekontárkodtam, tényleg nem értek hozzá, csak "paraszti logika" szólalt meg bennem.
Persze, lehet, bár a képről nekem nem egyértelmű, hogy a rugó valóban illeszkedik rendesen, be van akadva a "rugómagba" - biztos, hogy nem akadt ki? Ha nem törött, akkor valami ilyesmi gond lesz.
-elképzelhető, hogy van olyan, hogy kifárad egy motorrugó??????
Az eset ami eme kérdés feltevésére késztetett az, hogy az elektro-mechanikus faliórám feladta...
Minden átmosva(motorrugó is), 2-es olajjal megolajozva, kb félpercig megy, viszont a legminimálisabb segítséggel(-semmi erővel tolva az elektromágnes-által födobott húzórészt) egész lendületesen jár.
"ahol "csak egy bizonyos árkategória-szint felettit" képviselő ruhában jelenhetsz meg, ha szociális kapcsolatot akarsz kiépíteni a többiekkel"
Valahol pont azt mondom, hogy ez még csak nem is mindig pénz kérdés. Hiszen az exkluzívabb darabokat nem is ismerik az emberek, innentől pedig nehéz vele felvágni is.
De a ruhás példa jó gondolat. Vannak márkák, amiket mindenki ismer. Egy Hugo Boss öltöny, egy Omega óra, mindenkinek mond valamit. Pedig ezek még mindig nem a legfelsőbb kategória. Viszont hiába fogsz egy sokkal drágább, de ezzel együtt ismeretlenebb órát feltűzni a karodra, vagy csináltatsz egy olyan öltönyt, aminek az árából a 2 Armani jön ki, ha a kutya nem ismeri.
Tehát a villantáshoz első sorban a közeget kell ismerni, és annak megfelelni, az pedig, hogy mi menő kb közfelkiáltással megy sokszor.
Sokan nevezik hasonlítják az órát az ékszerekhez, ami indokolja az árukat. Van valami benne, de én inkább a ruházati cikkeknél is tapasztalható trendekhez hasonlítanám az óratrendeket. Igazából bármilyen márkájú öltöny/estélyi állhat jól rajtad (vagy nem), de van az a közeg, ahol "csak egy bizonyos árkategória-szint felettit" képviselő ruhában jelenhetsz meg, ha szociális kapcsolatot akarsz kiépíteni a többiekkel.
Másrészt az óra (is) az egyéniség kifejezője: kétmillió forintos búvárórát felvenni egy öltönyhöz ugyanúgy az egyéniség kifejezője, mint a nulldioptriás hipszterszemüveg vagy a 40fokos melegben viselt sapka: lehet meggyőződésből, a tárgyhoz való személyes ragaszkodásból, divatból vagy éppen feltűnési vágy által vezérelten viselni, mindenesetre a funkció (esetünkben az idő mutatása) a legtöbbeknél az n-edik szempont a márka kiválasztásánál.
Na tessék, még a végén kiderül, hogy csak sikerült 2 érdekes órát választanom az SKX-el, és a Seiko 5-ösel :)
Viszont az igaz, hogy "villantás" faktor egyikben sincs, bár, ez mindig környezet függő is szerintem. Például ahogy korábban említettem, az én környezetemben a Tag Heuer számít menőnek, és a nagy márkák közül ismert még 1-2 típus, de például megkockázatom, hogy a hiába venném meg a nekem borzasztóan tetsző Tudor Black Bay-t, a Doxa és quartz Tag tulajdonosok szemében továbbra sem lennék "menő", egyszerűen, nem ismerik az órákat ennyire az emberek.
Másrészt Facebook rendszeresen feldobja a Seiko Boutique ajánlatait a hirdetések között. Ha megnézem a kommenteket, akkor azt látom, hogy akik oda írogatnak, azoknak már egy SKX is az elérhetetlen árú órák közé tartozik (megy az ámuldozás 100+ ezer forintos órákra, hogy ugyan ki engedhet egy ilyet meg magának).
Szóval azt hiszem, hogy a villantás faktorhoz nem is igazán lehet órát (meg semmi mást) ajánlani, túlzottan sok függ attól, hogy hol, kik előtt akarsz vele felvágni (pl azt hiszem bármelyik automata óra ilyen szempontból ágyúval verébre kategória, egy Omega márkajelzés mindenkinek "hűha", miért kellene dupla pénzt kifizetni, hogy ne quartz legyen? :))
Bizony, a kettő nem ugyanaz. Ez a cikk pl. jól összeszed pár órát, ami nem hoz szégyent az emberre hozzáértők között, mint a Seiko 5 vagy Hamilton Field Khaki -- látni fogják, hogy nem vagy órabuzi vagy a pénzed nem sok, de komoly emberként jó ár-érték arányú és megbízható órát viselsz. Villantásra viszont alkalmatlanok.
Ez így van, hozzáértés nélkül nem lehet "régiórázni", ahogy veterán autózni sem - vagy előre kódolt a sok csalódás, végül kiábrándulás. És a helyén is kell kezelni a dolgokat - kevés "vintage" minősítésű modell van, ami alkalmas lehet akár napi szintű hordásra is, az is csak általában alapos felújítás, átnézés, rendberakás után. Ez is költség, fáradtság, utánjárás.
Másrészt én valahogy úgy gondolom, hogy valamilyen szintű érdeklődés-hozzáértés nélkül viszont bele sincs értelme ebbe az egészbe ugrani. Hogy nyersen fogalmazzak: amikor valaki jön azzal, hogy szánna mondjuk 1 milliót egy új órára, ami legyen "menő", ami úgymond "nem hoz rá szégyent" (ez a diplomatikus körülírása a "villantani akarok vele" céljának), de fogalma sincs az egészről, mit tanácsolunk - akkor ez én szerintem színtiszta, merő sznobizmus. Ennek én nem látom értelmét, akkor van értelme ennyi pénzt órára költeni, ha már nagyjából ő maga is tisztában van azzal, hogy mit is kapott/vett, és ezek után is ezt akarja.. Én legalábbis így gondolom - nagyok sokan persze nem.
Az óra ugyanakkor ma már nem létszükséglet, igen olcsón is kaphatók tartós, megbízható, ráadásul igen tetszetős órák is.
Azért érzek némi kettősséget ezekkel a régi óra ajánlásokkal kapcsolatban.
Gyakran ajánlgatják a hozzáértők itt is, meg más fórumokon is a vintage órákat, és tényleg szép egy rég Omega, Longines, IWC.
Másrészt, ugyanezeken a fórumokon olvasom mindig, mikor előkerül 1-1 konkrét példány, hogy nem eredeti a korona, ki tudja hány barbár kezén ment át a szerkezet, újrafestett a számlap, "frankenstein" az egész, mert azzal a tokkal az a mutatókészlet, és számlap sosem létezett, etc...
Ilyenkor mindig arra tudok csak gondolni, hogy a legtöbb régiséghez hasonlóan, ez csak a hozzáértők "játéka" marad, különben súlyos pénzekért, valami abszolút gagyit kap csak az ember.
Btw, mennyire alkalmasak ezek a régi órák napi hordásra? Manapság a legolcsóbb óráknál sem gond egy kézmosás, ezek meg egyáltalán nem voltak vízállóak, és azok amik nem vitrinben töltötték az elmúlt 30-40 évet borzasztóan csúnyán néznek ki. Csak a régi családi örökségek között körülnézek, azt látom, hogy amit naponta hordott a nagyapám, az már csak emléknek jó.
Talán egy régebbi acéltokos Longines, ami még jól tud mutatni. A szerkezeteik kellően minőségiek és innovatívak voltak, a számlapjaik gyönyörűek, főleg, amiken a jellegzetes betűtípussal elkövetett "Automatic", "Flagship" stb. feliratok díszelegtek.
Nekem ugyan a legpraktikusabb és a mindennapokhoz is -méltóbb, ugyanakkor diszkrét órám épp ETA-s (egy Tudor Submariner), amit még nem szólt meg senki sem a szerkezetéért. Sőt, ha értőbb ember pillant rá, máris megvan az összekacsintós haverság!
De!
Ennek ellenére büszkén csatoltam fel a héten az egyik orosz órámat is.
Illetve még egy jóféle antik példám is bevált, a velem épp teljesen egyidős (tehát a szívem csücske) Omega Chronostop Driver órám. Ez márpedig feltűnő tud ám lenni, már csak a manapság szokatlan viseleti módja miatt is. És mégsem tartja senki sem hivalkodónak, de az egyszerűsége sem degradáló. Igazi arany középút, miközben sugallja az órám iránti ragaszkodásomat is.
Még karácsonykor vettem egy offtopic órát, aminek a fém szíja nem nagyon tetszik, de az volt eleve a koncepcióm, hogy bőrre cserélem a nyárra.
Most láttam az új Longines-en egy típust, ami tetszik (bár én kicsit sötétebbet szeretnék). Ennek bőrtípusnak mi a neve, hogy tudnék keresni rá? Ha jól látom, ez is kicsit olyan, mintha hasított bőr lenne. Egy ilyet el tudnék képzelni.
Igem, bőr-őrleményből szoktak dolgozni. De én elég sok ilyen olcsó szíjjal dolgozom, az sem ritka, hogy fix füles órákhoz fel kell vágnom a végüket és újra ragasztani - ilyenkor azért látni a szerkezetüket. A belső, a kézzel érintkező rész vékony, préselt bőrféleség szokott lenni. Belül textil, a nagyon olcsó vackoknál akár papírbetét, kívülről bőr, vagy annak látszó borítás.
Viszont ami, mint írtam, a tapasztalatom, az az, hogy ezek többsége - pár egészen félresikerült gagyin kívül - teljesen jól használható, és a beleizzadozást pedig ártól függetlenül a bőrszíj nem bírja.
Nem tudom. Lehet, hogy én nem vagyok elég tapasztalt, de láttam már nagyon finom tapintású, velúr hatású anyagot egy ruhán, amiről csak a felirata miatt tudom, hogy műanyag volt. Meg is lepődtem, hogy hol tart a mesterséges bőr ipar, ha akarnak.
írja a cikk is, hogy valami tanúsítvány kell, hogy ilyesmit behozhass, ami igazolja, hogy nem a természetből származik, hanem direkt egy ilyesmivel foglalkozó farmról. akkor nincs vele baj.
APT: azt nem tudom, hogy ezek a szíjak hamisak e, de nekem is megfordult a fejemben, hogy a végén kiderül, hogy a Kínai elvtársak lassan csak azt nem hamisítanak, amit nem akarnak, és nagyot röhögnék, ha kiderülne, hogy a védett aligátorbőr szíjból vett "DNS" a PET palackkal mutatna közeli rokonságot :)
Nem műanyagok szoktak lenni, általában valami olcsó bőranyag tényleg. Amúgy, nem akarok senkit elkeseríteni, de a 100 eurós Kaufmann bőrszíj pontosan ugyanúgy, de még az sem kizárt, hogy még gyorsabban rohad le a bő izzadtságtól, mint a fél dolláros kínai...
Az én álláspontom ebben a kérdésben eléggé sarkos: ha valaki nem kifejezetten emocionális/purista alapon, hanem a praktikum felől közelíti meg a kérdést, akkor a drága/gyári bőrszíjaknak egész egyszerűen semmi, de semmi értelme sincs. Pont olyan hamar, de nem ritkán még hamarabb mennek tönkre, mint az olcsók, és a legolcsóbbak között is simán lehet találni tetszetős és egyszersmind kényelmes darabokat. A nagyon magas minőségű, drága, többféle bőrből összedolgozott, puha betétes szíjak ugyan kézbe véve rögtön érezhetően "más ligában játszanak", ezt nem is lehet elvitatni, de a gyakorlatban mégis nagyjából ugyanazt képesek teljesíteni, nem lesznek sem kényelmesebbek, sem tartósabbak, kézen hordva, ránézésre szerintem könnyen lehet, hogy szebbek sem.
Izzadozáshoz, sporthoz amúgy is fémcsat vagy kaucsuk való. Zseniálisan jók egyébként a szintén olcsón vehető gyorszáras kaucsuk csatok, szinte mindent kibírnak, ugyanolyan jól bírják a vizet, izzadozást, mint a fémcsatok, de a bőrcsatok kényelmét tudják nyújtani - acéltokos, sportos órához pedig jól mennek is.
