Sajnos több infót nem tudok Mányról. Nemrég csöppentem bele a "bányászkodásba". A Vért. honlapján találtam az előző adatokat. Bányamozdony engem is érdekelne, főleg akkumulátoros:-))
Átakarom böngészni, de rengeteg irat! A rajz is sok, igaz főleg fúrásszelvények és geológiai törések rajzai. Már amennyit 10 perc alatt meg lehet állapítani:-))
A Mányi Bányaüzem területe Fejér és Pest megye találkozásánál, Mány és Zsámbék községek térségében helyezkedik el. Az üzemben 1985. november 4-én kezdték meg a széntermelést. A bányaüzem életében jelentős évszám a 2000. év. Ekkor érte el rekordtermelését a bánya, mintegy 694 ezer tonna szénnel. Az üzem működése során összesen 51 km vágatot hajtottak ki. Rekordnak számított az 1990-es év is: ekkor több, mint 1300 fő dolgozott Mányon. A termelés e hét péntekén, 2004. április 9-én fejeződik be az üzemben.
Szerintem nem állt le a termelés 1988.03.15-én. Arra alapozom ezt, hogy amikor 1993-ban ott jártam, akkor is 5 percenként jöttek kifelé a bekötőúton, mentek Bicskére a szénnel megrakott billenős teherautók. Vagy esetleg külfejtés volt? Nem tudom.
T. utn! Köszönöm az információkat! Már sok névajánlat jött, köztük olyan remekek is mint a Tokodaltárói altáró, vagy Alvíz altáró, esetleg Keményvíz altáró:-)))
De félretéve a tréfát ahogy én látom jelenleg 3 esélyes név van. 1. Tokodi altáró (ezen a néven nyitották) 2. Ágnes altáró (az altáróban lévő ereszke után) 3. Árpád altáró (a széntelep illetve a vágatban és a rajzokon is több helyen láttam az "Árpád haránt" kifejezést ami gondolom a széntelep elhelyezkedésére utal).
De szívesen vennék még további ötleteket! Én például gondoltam még a Szt. Anna névre is, mivel Ő volt a bányászok védőszentje is Borbála előtt. Borbála nagyon sok helyen szerepel már ezért nem venném számításba a névadáshoz.
Gyerünk fiúk, mozgassátok meg Ti is az agyatokat! Vagy nem dob fel benneteket a díj? A korsó víz! :-))
1977. szept.: első beruházási javaslat megszületése 1979 vége: megkezdődik a két lejtős akna kihajtása 1985 októbere: befejeződik a frontfejtési biztosítószerkezetek beszerelése, és megindul az első frontfejtés 1988. márc. 15.: a már előkészített szénvagyon lefejtése után a termelés leáll, a mezőt 3 vasbeton gáttal zárják le, majd a bányát teljesen feladják.
(Forrás: Az Eocén-program, ahogy mi láttuk - szerk.: Szabó László, Vér László, Csics Gyula, Tatabánya, 1995)
Valószínűleg ezért nem találok régi nevet, mert nincs is
Tokodaltáró tokodi altárónak indult már 1896-ban, aztán 1920-1922 közt mégegyszer kihajtottak egy tokodi altárót (mi lett a régivel???) 1947-ben összekötötték a dorogi altáróval. Utolsó széntermelő részek 1967-ben álltak le (XXI-es és a Kutató-ereszke). A IV/C ereszkéből 1972-ben lett ivóvízmű. Aztán volt a környékén még egynehány akna: Henrik, Járgány (ez nem ebszőnyi?), Mária, "A" és "B" akna, Kábelakna, Kakukk-táró. (ezeket én nem találtam térképen).
Ahol utána tudsz nézni a múltnak: A magyar bányászat évezredes története (kiadja az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Budapest, 1996) A II. kötetben kivonatosan le van írva az üzemek története, események, földtan, módszerek stb. A végén van irodalomjegyzék is a további keresgéléshez.
Névadásra lenne két ötletem: - lehetne pl Árpád-akna (vagy táró, vagy ilyesmi), onnan hogy innen művelték az Árpád-mezőnek nevezett széntelepet - lehetne pl Ajtay-akna, a Kossuth-díjas Ajtay Zoltán emlékére, akinek a nevéhez fűződik többek közt a sikeres "F"-jelű fejtőgépcsalád (ilyen van kiállítva Dorogon valamelyik téren)
Itt az az érdekes eset van,hogy a községet nevezték el a táróról,ami Tokodaltáró,maga a bánya meg Tokodi Altáró.Tegnap nagyon jó régi bányatérképeket láttam a műhelyben.
T. C50! Köszönöm a választ. Valószínűleg ezért nem találok régi nevet, mert nincs is:-)) Viszont a nyitás óta változott ez-az a nevek körül. Mert ugye akkor volt Dorog és Tokod. Ezért kaphatták az altárók ezeket a neveket, most viszont Tokod mellett önálló község Tokodaltáró. A táró Tokodaltárón van. Ezért gondoltunk arra, hogy valami megkülönböztető nevet adnánk neki. A "Tokodaltárói altáró" elég furán hangzana. Mindenesetre köszönöm, ha tippeket adtok, vagy bármi módon segítetek akár az elnevezésben akár a bánya történetének feltárásában.
Építésekor tokodi altáró volt,szerintem jobb lenne ezt megtartani.Ha átmész dorogra,az ottani bejáraton is DOROGI ALTÁRÓ feliratot találsz.Igaz,azt Reimann altárónak hívták az államosítás élőtt.
