A valaha lenézett orosz kettőstriódák is új életet élnek, az ECC-k csillagászati árai miatt.
Anno az NDK 12,5 W-os erősítője volt az elérhető a kispénzű zenélőnek. A 2 db EL-84-el igen tisztességesen szóltak. Talán Regent volt a szóló/ének és MV-3 a basszus erősítő.
Az első saját "gyártmányú" gitár erősítőm ECC83, EBL21, EZ80 felállású volt. Egy Orion Néprádió sasszéján és hangszórójával.
A beszúrt képen valami Orange Amp lehet. Az említett Sipos-féle cikk a 2015-ös RT Évkönyben jelent meg 10+ oldal terjedelemben. Egyébként máshogy szól egy csöves erősítő, és ugye kinek mi tetszik. Én is nemrégiben forrasztottam egy AZ21-6Н2П-6Н2П-6П1П felállást, hogy legyen min prüntyögni a villanygitárral.
A szlovén az szlovák, a régi Tesla gyártósoron nyomják az új csöveket: http://www.jjtubes.eu/
Azért kedvelik a csühes erőlködőket, mert más hangszínt adnak. Főleg a kimenő trafók túlvezérléses tranziensei más jellegűek. Ütősebbek a vasban tárolt mágneses energia miatt. A tranyós, fetes simán vág. Ez más hangszínt ad. A művészek kicsit mindíg elszálltak. Sokszor a szubjektív ítélet előbb van a tényeknél. De hatalmas reneszánsza van a zenészek között is a csöveknek. Kínai csőgyár és szlovén újraindított gyár nyomja az évtizedekkel ezelötti EL34 és 6L6G csöveket.
Bár a félvezető technika is odébb tart mint 10-15 éve.
Részben persze státusszimbólum meg jól néz ki, de van más is. Azt hiszem, Sípos Gyula írt is annak idején egyszer erről valamelyik Rádiótechnika évkönyvben.
A félvezetők gyártási szórása igen nagy, ezért csak erős visszacsatolás mellett lehet őket használni. Egyes tranzienseknél ez okozhat furcsa effektusokat, vagy nagyon-nagyon gondos méretezésre van szükség, ami esetleg durván bonyolítja az áramkört. Ezzen szemben a elektroncsövek gyártási szórása igen kicsi, 1-2% mindössze, elegendő visszacsatolás nélkül vagy csak gyenge visszacsatolással használni őket.
A másik a félvezetők erős hőmérsékletfüggése. Egy jól kivezérelt erősítőkapcsolásnál a tranzisztor jobban vagy kevésbé melegszik, ahogy a munkapontja vándorol, ezt elég jól tudja követni maga a tranzisztor csipje. Ezért a kivezérlés és a termikus effektusok közt létrejön egy kereszthatás, ami szintén (állítólag) észrevehető a vájtfülűek számára. Ez a csöveknél nem lép fel.
Többször megnéztem régi kedvencem, a Zep, Celebration day c. 2012-es koncert videóját. Többedik alkalommal vettem észre egy, a zenekar mögött készült snitten két csöves erősítőt. Nyitva voltak hátulról. Elölről is volt néhány pillanatfelvétel.
Nekem újdonság volt, hogy a GE (General Electric) díszelgett rajtuk. Nem tudtam, hogy ők is gyártanak csöves erősítőt, egyáltalán erősítőt. Persze ott volt az elmaradhatatlan Marshall hadtest, de kimaradt a régi kedvenc Laney.
Meg egyáltalán, miért csöves? Hiszen ma már teljesítményben könnyen felülmúlják őket a FET-ek és a frekvenciamenet sem kérdéses. Vajon, csak státuszszimbólum?
Sziasztok! Eladnám a képeken látható 6 darab IN-1 típusú Nixie csövet és foglalatot. Valamilyen panelra vannak építve, nem tudom mire használhatták eredetileg őket. Órát szerettem volna építeni belőlük, de idő és szakértelem hiányában inkább megválnék tőlük. Az interneten számtalan leírás és videó található az építéshez. Kipróbálni sajnos nem tudtam a csöveket (170V egyenáram kellene hozzá talán, amit nem tudok megoldani). A képen látható összes alkatrész (panelek, csövek, minden) ára egyben 6 ezer ft. Mail publikus.
Természetesen szó sincs zsémbességröl, én sem tudtam mindig , lényeg hogy érdekel téged is , ha megismered rájössz hogy nem is olyan titokzatos, én meg is épitettem kiváncsiságból és müködött... ugyhogy bocsi .
Köszi! Amúgy az adatlap miért 40 Volttól indul? Ugyan elég régi kiadás, esetleg azóta jobbak lettek a paraméterek vagy akkor is ezt tudta, de nem foglalkoztak vele?
Ez egy igen jó cső, már 8 V körüli anódfesszel stabilan megy. Hasonló kapcsolástechnikát szokás körülötte használni, mint annak idején az "éheztetett pentódás" autórádió KF-ekben...
Azért kérdezem, mert ez nem kézenfekvő. Ugyanis mindenütt van egy adott megszólalási avagy nyitófeszültség, a félvezetőknél is. Nem véletlenül voltak 90 Voltos anódtelepek sem a hordozható csöves rádiókban. Van egy bizonyos feszültség ami alatt nem lép ki az elektron a katódból, hiába pozitívabb az anód egy picivel. Ráadásul ott van még a rács is, annak a feszültsége sem lehet akárhol.
