ha nem én festettem ki, és körbemutatok, nézd, kifesttettem, én bizony úgy megállok egy hosszú pillanatra az első té után, hogy biz' körülöttem a 'lehellet' is megszegik...
A homográf alakok 99,9%-ánál nincs probléma. A "Rám vár" kis eséllyel jelenti azt, hogy "Rám erőd". Inkább valami szabály- vagy tendenciafélét mondj, mert így sok betűvel keveset írsz.
Ha azt mondanánk, hogy egyértelműen a -tet- alak van benne, jogos lenne a *festtettem alak, ugyanis a helyesírásunk ilyen szempontból morfémaelemző, ilyesféle egyszerűsítéseket nem szokot figyelembe venni. De pont mivel két alakú, és normális magyar beszédben mindkét alak teljesen egyformán hangzik (van olyan nyelv, amely ismeri a C1C2C2-féle kapcsolatokat, pl. a finn is, de a magyar nem. Nálunk mondhatni hogy általános szabály hogy C1C2C2 mindig C1C2-vé egyszerűsödik), ezért teljesen lényegtelen vitatkozni, és akár logikusnak is mondható az egyszerűbb alak feltételezése.
Számtalan homográf szóformánk van, általában mégis elég jól megértjük egymást.
Normális, folyó beszédben nem hinném. Ha kimondod, akkor bűvészkedsz egyet. Nos, ugyanilyen bűvészkedést írásban is lehet. Ahogy eltérsz a kiejtési sztenderdtől, eltérhetsz a helyesírástól is. De komolyan nem értem, miért probléma ez.
Én tisztában vagyok vele, hogy az én "kifestettem"-ben az utolsó e nyílt, az én "kifestettem" másokkalban pedig az utolsó kettő nyílt -- de ezt a lakosság 99%-a nem érzi.
Egyébként tévedsz, mert beszédben éppenséggel tudom érzékeltetni a hosszú t-t. Írásban nem engedik.
Bezzeg szóban? Úgy se! (Ha már nagyon akarod jelölni, pontozgasd a zárt ë-ket. A két e-jű nyelvváltozatban ugyanis nem neutralizálódik ez a különbség. Vagy tegyél bele egy határozót, és már nem lesz félreérthető.)
Van ilyen alakja is, olyan is. És az alapszótól függ, nem előrelátható módon, hogy melyik alak használandó.
lak+tat, de szül+et.
A helyesírás, ha valóban a múltidős E/1 II.-es ragozású kauzatív-faktív képzős alaknak is "festettem"-et ír elő, ezzel csak olyaniránt foglal állást, hogy szerinte a fest szóhoz a képző "et" alakban és nem a "tet" alakban járul. (ejtésben úgyis mindegy illetve nem eldönthető, mert a fest+tet is, a fest+et is [festet] alakban realizálódna magyar nyelvi fonetikai szabályok miatt).
Nem lehet, hogy nem a szabályzat nem engedi, hanem a nyelv, mindannyiunk "belső" nyelvtana?
A kauzatív-faktív képzőnek ugyanis nem csak tat/tet alakja van, hanem van egy at/et alakja is, és ez demonstrálhatóan "szabad" (illetve lexikailag kondicionált) alakváltozat, nem pedig mássalhangzó-clusterbeli fonetikus rövidülés. (a festettem-nél lehetne azt mondani hogy fest+tet fonetikailag törli az egyik t-t, mert a magyarban nincs olyan hogy C1C2C2, de lásd alábbi példákat).
Ez még csak hagyján. "Kifestettem a szobákat." Én festettem ki, vagy talán kifesTTettem őket? A "kifesttet" alakot nem engedi a szabályozás. Ez és a hozzá hasonlók, na ez az igazi röhej, mert elvész a jelentésbeli különbség.
Az OSIRIS Helyesírást böngészve az általam most boncolt szó megfelelő írása az lenne, hogy "célba irányítás", nem pedig "célbairányítás". Pedig az nekem jobban tetszik. :)
Még le is írnám amúgy, de ha elé teszek egy jelzőt, már fura: "dinamikus célba irányítás".
Mintha a "cél" lenne a dinamikus. Vélemény? Jó ez így külön?
Asszem ezt megbeszéltük;) <Gondolom, nem lenne értelme arra hivatkozni, hogy 92-ben végeztem az programozóiskolában (ELTE), és azóta dolgozom a szakmában, tehát nagy biztonsággal tudom, hogy miről beszélek>
Hát, aki így használja, az nem használja a szaknyelvet szabatosan, valószínűleg kever valamit. A szülő - gyermek terminológia eléggé pontos: a gyermek könyvtár az, amelyb a szülő könyvtárból jön létre, nem pedig az, amely annak alá van rendelve.
most látom, hogy mert idegenben IE-t használok, ahol egy "frankó" WYSWYG-mezo"ben lehet beadni a hsz-t, nagyköto"jeleim nem megfelelo"en érkeztek meg....
1. child directory (gyermek könyvtár): a subdirectory szinonímája 2. subdirectory <-> parent directory (alkönyvtár <-> szülő könyvtár): hierarchikus kapcsolat két könyvtár között 3. root directory (főkönyvtár, gyökérkönyvtár): a könyvtár-hierarchia kezdőpontja.
(Azt a részt tökéletesen értem, hogy szerinted nem így kellene használni ezeket az elnevezéseket.)
> A rendszergazda a szabatos nemzetközi szakorodalomban nem root user, hanem system administrator.
Szinonimák.
> A root user szerintem a fájlstruktúrában legfelső felhasználót jelenti, aki lehet éppen a rendszergazda.
Ez nem nagyon jelent semmit. A fájlstruktúrában nincsenek felhasználók, legfeljebb felhasználói könyvtárak, a root-useré lehet például a /root könyvtár.
A rendszergazda a szabatos nemzetközi szakorodalomban nem root user, hanem system administrator. A root user szerintem a fájlstruktúrában legfelső felhasználót jelenti, aki lehet éppen a rendszergazda.
Hiányosan olvasol. Szerintem kétszder írtam már le, hogy létezik egy ilyen fogalomhármas:
root - directory - subdirectory
A parent directory nem a subdirectory-val alkot rendszert, hanem a childe directory-val. 'Szülő könyvtár', 'gyermek könyvtár'. Bár a gyermek könyvtár szükségképen alkönyvtár, ez nem jelenthet fogalmi azonosságot. Például, a szülő könyvtár is lehet alkönyvtár.
Nem vagyok jó gondolatolvasásból, de most bevillant, hogy valamikor régen valaki a 'jegyzék'-et próbálta meghonosítani 'directory' értelemben, de nem jött össze neki.
Amire te gondolsz, az a gyermek könyvtár, a gyermekkönyvtárból valóban csak kölcsönözni lehet. De szerintem ami nem fog /nem szakny-ot kapni, az a könyvtár lesz.
