Azért jól nézd meg azt a 6500K csövet, mert minden csak nem napfény :)
Dolgoztam sokat az audi gyárban, ott a fényalagútban úgy lett kialakítva, hogy 4 csöves a foglalat, 2db 3300K 2db 4000K felváltva egyesével. Így elég jól látható minden hiba.
Szomszéd fényező meg csak 3500-as csöveket használ. Szerintem az még kicsit sárgás, de mindenképp természeteshez közeli.
Annyit kifelejtettem, hogy az elektromos berendezések vezetékei falba vésve, és minden kapcsoló a fényező helyiségtől teljes mértékben szeparált szomszédos helyiségben elhelyezve.
Köszönöm a sok segítséget, most úgy néz ki a dolog, hogy valami félutas megoldás lesz. Nyilván nem tökéletes, de az élet majd megmutatja merre kell tovább fejleszteni, ha tovább kell fejleszteni.
Helyiség padlótól mennyezetig csempézve, befúvás egy 55 cm-es külső ventilátorral, légcsatornázva, födém magasságából több ponton befújva, természetesen szűrve.
Elszívás egy 40 cm ventilátorral, légcsatornák levezetve a padló szint közelére, két oldalon több beszívási ponttal. Elszívó ventilátor előtt aktívszenes szűrővel. Na most itt a túlnyomás és a légszállítás kérdése kicsit necces, mert csak tapogatózunk, alap kiindulási pont hogy a két lapátátmérő eltérő, vélhetően több lesz a befúvott levegő mint az elszívott. Légszállítási adataink viszont nincsenek, legrosszabb esetben valamilyen frekvenciaváltóval kell megoldani a motorok teljesítmény szabályozását, így összehangolni a kettőt. A beszívott levegő felmelegítésére perpill nincs ötletem de talán a légtechnikás srácok ki tudnak találni valamit.
Szárítás: a jelenlegi terv az oldalfalakra 4-4 db 350W infrapanel a mennyezetre pedig 3 db 350W-os panel kerülne, prózai okokai vannak, ez áll rendelkezésre. Infrapanelek IP44-esek de fújás közben nem üzemelnének csak előmelegítésre ha szükséges illetve szárítás alatt.
Szerintem olyan 10ezer körüli kategóriát érdemes belőni és még használható is legyen. Gondolom nem csak ez az egy tipus és gyártó létezik akik elfogadható lakkot csinálnának. Persze ha nincs akkor érdemes ezt venni mert egy esetleges újrafújás elvinné a különbséget anyagba.
Felül jöjjön be a beszívott levegő, felmelegítve megszűrve, és nagyobb mennyiségben mint a padlón, szűrőn keresztül elszívott levegő, ezzel túlnyomást képezve, melynek köszönhetően a falra felfújt soha ki nem keményedő kamra ragacs, kamraméz felfogja a falhoz kiszorított levegőt.... Ezt egy épületen belül tudjátok megcsinálni....... El kell kerülni hogy "alagutat" képezzen a lég mozgás, illetve megfelelő sebességű légmozgásnak kell lennie mert túl kis légmozgásnál sok köd fog bent maradni, így várogatni kell majd hogy elmenjen a köd, túl nagy légmozgásnál meg szinte elrántja a felület elől a levegőt. Ha jól emlékszem 0.3-0.6 m/s kell hogy legyen a levegő sebessége......
Személyes véleményem, egy átlag maszeknak sem éri meg kabint csinálni...... nem hogy nektek (ne haragudj) csinálni kell egy garázsból egy fújóst azt kész. (Mi is így csináljuk) ki van csempézve azt szia.... időnként lefújatok levegővel mindent, fentről lefelé haladva, kis söprök, és lúg-gal meg kis permetezővel átnyomom a csempét-ablakokat-ajtókat aztán kocsimosó kefe és magasnyomásúval (vagy ha nincs kedvem összerakni) csak simán slaggal ki locsolok...... fújó ruha, bázisnál minden sornál mézeskendő, lakk előtt nagyon alaposan, majd pedig a lehető leggyorsabb lakk-ot használom a felülethez hőmérséklethez képest (ésszerű keretek között) így sokkal kevesebb ideig jöhet létre az hogy a még nedves felületbe beleszálljon valami... Pisztolyt fújás előtt nem a sarok-padló felé próbálgatom, nem szárítom pisztollyal a felületet stb.....lehető legkissebbre kell csökkenteni a levegő mozgatását, felkavarását....... ennyi...... Évi két három fújásra szerintem hibátlan ez a technika..... Az ajtó folyamatosan nyitva van résnyire igy kb pont mire leszárad egy sor, kimegy a köd, és jöhet a következő sor. De ha nagyon maximalisták vagytok, akkor keresni kell valahol egy műhelyt ahol ki bérelhetitek a kabint, ennyi.... Akkor esetleg rá is tudtok szárítani.
Tudok több olyan festőt is akinél egy autó fér be..... és gitteléstől hegesztésig, lakkozásig, polírozáson át mindent ott csinálnak....... még sincs világvége :)
A korábbi hozzászólások alapján én ebbe a helyiségbe építenék egy fülkét gipszkartonból vagy akármiből, aminek a tetején megoldod a szűrt beszívást/fúvást és 20cm-el magasabb padlóval pedig az aljára mehet rács és szűrőn keresztüli elszívás. De mire ezeket megoldod kiszámolod kialakítod pont veszel egy bontott fűtéssel ellátott fülkét...(ugyanezt jártuk végig nemrég egy 2x300 m2-es műhelyben ahol a hely megvolt a kamrának csak a pénz nem.. inkább kivárták amíg lett és vettek kamrát. Mégiscsak így vannak meg az "előírt" feltételek.
Van ára rendesen,ehez jól fizető kuncsaftok kellenek. Mivel szinte mindenki pénztárca érzékeny így át kel gondolni megéri-e. Nézni kel még,hogy hasonló tulajdonságokkal melyik lakk rendelkezik még és persze melyik gyártó.
Olyan 12.000Ft körül van a masfel literes szett. /1 Liter lakk + a 0,5 Liter edzö./ Ha megveszed a sajat higitojat akkor olyan 15.000Ft körül lehet. A gyarto szerint 10-12nm/Liter a kiadossaga.
Nem néztem még az árát,de ha 1-2 ezer eltérés van akkor nincs értelme mást venni mert egy megfolyás után lehet melózni pluszba,azt meg nem igazán szeretem.
Biztosan van olcsobb, de itt is ervenyesül az olcso husnak hig a leve effektus.
En nem tartom ezt olyan draga anyagnak, viszont eleg jo. A legtöbb lakknak eleve kell magasabb hömerseklet a rendes kikemenyedeshez, a CC8 ugy lett kifejlesztve hogy szobahömersekleten is rendesen kikemenyedik.
Lakkok felől érdeklődnék,olyat keresek amit lehet vastagon fújni,jól terül -karcálló,aránylag gyorsan száradó. Felni lakkozására használnám,sok küllős felni kis helyekkel ezért sokszor vastag a réteg mert különben a küllők közé nem jut elég lakk. Ahogy keresgéltem a HS és VHS lakkok között kel nézelődnöm elvileg. Köszönöm az infót.
Legfontosabb a szikramentes és lehetőleg robbanásbiztos/RB/ elektromos berendezések alkalmazása.Mivel oldószerekkel és más tűz és robbanásveszélyes anyagokkal dolgozol és ezek kerülnek valamilyen kapcsolatba az elektromos berendezésekkel ezért fontos legalább ezek megléte.
Az elszívás mindenképp felülről lefele irányuljon ,és fontos lenne valahogy kiszámítani a várható légcserét és a szórófülkében uralkodó nyomást is. Mivel a kamrák túlnyomó többségében túlnyomás van ami annyit jelent,hogy több a betáplált levegő ,mint az elszívott pont azért ,hogy a kinti szennyeződések kevésbé kerüljenek be a légtérbe és ne alakuljon ki kisebb nyomás mint a kinti szabadtéri. A festékek is úgy száradnak meg jól és gyorsan ,hogy viszonylag intenzív légcsere szükséges a megfelelő hőmérséklet biztosítása mellett . Az elszívás azért is fontos,hogy a levegőben lévő festékköd ne szálljon rá a fényezett felületre és ne a már száradásban lévő felületen kössön ki.
Egy átlagos fényezőkamra légcseréje 14000-22.000 3m/óra. A fényezőfülke többlépcsős szűrőegységgel van felszerelve. A beszívott levegő előtisztítását a kazánegység előtt egy zsákos előszűrőegység látja el. A kamra belső levegőjének tisztaságát a tetején lévő finomszűrő un.plafonszűrő biztosítja. A kamra alján lévő festékködöt leválasztó és felfogó üvegszálas un. alsószűrő az utolsó szűrőegység ami egy átlagos kamrában található. Ezek mind más és más hatásfokú szűrők.
Szeretném a tapasztalatotokat, véleményetek kikérni. Egy fényezőhelyiség kialakításán dolgozunk, szerény költségvetés mellett. Az okokat nem nem részletezve a lényeg, hogy évente 2-3 veterán autó restaurálását elvégezzük nagyjából hobbiból, a fényezőkkel viszont folyamatos a gond, határidők, vállalási idők (már ha egyáltalán komplett autót hajlandóak elvállalni, és árak). Fényezői tapasztalatunk van, de nincs pénzünk igazi kamrára és nem is lenne ennél a felhasználásnál kifizetődő. Utcára nem akarunk dolgozni vele, csak a saját járműveinket festenénk.
Ha megengeditek, leírom a koncepciót ahogy meg szeretnénk oldani a kialakítást, és nagyon megköszönném ha Ti, tapasztaltabbak véleményeznétek, esetleg javaslatokat tudnátok adni, hogy van-e a koncepcióban valami nagy hiba, vagy hogyan lehetne javítani rajta, mit kellene esetleg másképpen csinálni.
A helyiség 7 méter hosszú x 4 méter széles x 2.90 magas. B30 téglából épült, lapostetős, szigetelve jelenleg nincsen, de később egy vékony (3 cm-es) szigetelést és színezést kapni fog. A tető lapostető, bitumenes jó állapotú szigetelt födémmel. A fűtése radiátoros.
A falak teljesen zártak, ablak nincs, csak a zártszelvényből készített bejárati ajtó felső része áttört, üveges.
Padló járólapos vagy greslapos lesz (melyik lenne jobb?) a falak csempézettek.
A légbefúvást úgy tudjuk megoldani, hogy a bejárati ajtóval szemben egy 55 cm lapátátmérőjű ventilátor (légszállítását sajnos nem tudom) fújna be, kb. 1.5 méter magassában tudjuk elhelyezni az épület adottságai miatt. A ventillátor előtt porszűrő lesz, akár több lépcsős is, ehhez ha van javaslat nagyon örölnék neki (mikron, felület, stb.)
Az elszívás egy már rendelkezésre álló 40 cm-es lapátú ventilátorral történne, sajnos ez a bejárat felett kb. 2.5 méter magassában helyezkedik el.
Azt hiszem szerencsésebb lenne fentről befújni, és a padlóhoz közelebb elszívni, de a faláttörések miatt nem biztos hogy meg tudjuk oldani. Nagyon fontos lenne szerintetek megfordítani a légáramlás irányát?
A világítást úgy tervezzük, hogy a helyiség két hosszabb oldalán a mennyezet és a falak találkozásánál 45 fokban megdöntve felszerelt 4-4 db 120 cm-es, egyenként 3x28W-os neoncsővel ellátott armatúrát helyeznénk el. Itt a kérdés, hogy milyen színhőmérsékletű csöveket vegyünk, van hideg illetve meleg fehér, illetve ennyi fény vajon elég lesz-e? Szükség esetén még 1-1 3x28W-as neon fel tudunk tenni a rövid falakra is.
Esetleg infrapanel-en is gondolkozunk a szárítás gyorsítására, ezek elhelyezésében, méretezésében esetleg tudtok tanácsot adni?
Köszönöm előre is, bocs ha kissé hosszúra sikeredett. :)
Mobihel Anti-scrach lakk a hagyományos karcálló Ms lakk. A Mobihel DH 2k egy magas minőségű Hs lakk. Az előző egy vékonyabb az utóbbi egy vastagabb töltöttségű lakk mindkettő 2:1 arányban edzhető jól fújható lakk. A DH lakknál sajnos figyelembe kell venni,hogy erősen hőmérséklet érzékeny, ami azt jelenti,hogy hidegebb időben sűrűbb a viszkozitása több higítót kíván. Nehezebben is szárad.
A képeken látható fiat 238 ast szeretném javítani és festeni. Most a fiat, állapota mint a fotókon. A legtöbb rozsdafoltok javították a jármű már homokfúvott és van egy alapozás rozsdagátló kezelés, de szükséges lesz változtatni néhány fémlemezt. Az utolsó képeken látható a másik már felújított FIAT 238-as ehhez hasonló kinézet lenne a cél.
Május 16. án kellene kellene elkezdeni a munkát és maximum két hét áll rendelkezésre.
Köszönöm a választ. HS MS Karcálló mi a különbség? Felhasználás fújás? Melyik hogy viselkedik? mobihel és colormix lakkot szoktam venni. A mobihelt a saját hígítójával (ha kell), de a colormixet egyáltalán nem kell annyira híg. Fújáskor a talajt megszoktam locsolni. Hiába mézeskendőzök és hiába van a bejövő levegő nyíláshoz szűrő téve, sajnos a körülmények így sem ideálisak és pár kis szemét a végén mindig van a felületen, a lakban. Tehát sajnos szükség van a polírozásra.
Attól függ milyen lakk! Ha HS lakk akkor biztosan hosszabb a száradási ideje,mint az Ms ,vagy karcálló lakkoknak. Lehet hogy ahol fújtad magasabb a páratartalom ez is befolyásolhatja a száradási időt,vagy nem saját higítót vagy edzőt használtál..... hosszan lehet sorolni a fényezés során előforduló lehetséges okokat.
Amúgy a HS lakkok teljes kikeményedése/nem száradása/ kb-2-3 hét .ugyanis addigra érik el a teljes un. keresztkötésüket.Ami persze nem azt jelenti ,hogy addig nem lehet használatba venni a fényezett autót vagy munkadarabot.
Egy normál 20C fok körüli hőmérsékleten szárított lakk réteget mennyi idő után kezdenétek el polírozni illetve vizescsiszolni? Azt vettem észre, hogyha 2-3 napután csiszolom 2000-es papírral nagyon mély karcok keletkeznek benne és a durva polír nem veszi ki. Várjak 1-2 hetet? Vagy használjak inkább rezgőcsiszolót 2000-es papírral vagy abrolonnal?
Hírek
Közélet
