"Zsenant beismerned,hogy fogalmad sincs a témáról."
Számomra miért lenne kínos beismerni, hogy laikusként nem érdekel -- és nem ismerem behatóbban -- az uráli ősnyelv létezésének és bizonyításának tematikáját, főleg egy törtélemmel (!!!) foglalkozó topikban. Nem?!
Garantáltan nem annyira kínos, mint arra hivatkozni, hogy mennyire képzett valaki nyelvészetileg, meg mennyi ilyen könyve van, és már a fonéma szakszó használatában rendszeresen bakizik az illető, vagy a saját szótárában nem tud megtalálni egy adott szót. ;-P
Makkay ezt ott biztos ironizálva írta, gondolom Dzsaffar így vélheti. Az uráli nyelvcsalád meg amúgy is csak egy hipotézis, de én nem vagyok nyelvész, nem tudom eldönteni mennyire áll stabil lábakon. Viszont ez tényleg nem ennek a topicnak a témája.
"Jól tudod, hogy az uráli elmélet tételei nem tartalmaznak tudományos ismérvek szerinti hiteles bizonyítékokat."
Hernát idézte Makkayt:
"Tudnunk kell, hogy a magyar és a nemzetközi tudomány egyetért abban, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád egyik tagja, és azon keresztül a még ősibb uráli alapnyelvből származott le. Az uráli alapnyelv a finnugor és szamojéd nyelvek közös elődjét jelenti. Akár elfogadja ezt a szilárd és megdönthetetlen tudományos tételt valaki..."
Indul a magyar Attila földjére. Bp., 1996
Szóval, mindenki számára az lenne a legegyszerűbb, ha a legközelebb megbeszélnéd Makkayval a kérdést.
Talán ő meg tud majd győzni, és neki elhiszed: " szilárd és megdönthetetlen tudományos tételt".
A te szintedre meg az jellemző, hogy magadtól nem tudsz utánanézni.
Ha tényleg ismernéd a témát, akkor hoztál volne már egypár érvet ellene, vagy konkrét szakértők konkrét állításaira hivatkoznál, de te olyat nem tudsz.
Helyette átvetted C polgártárs stílusát. Hozol egy alaptalan állítást, aztán követeled itt mindenkitől, hogy igazolja vagy cáfolja.
Az összehasonlító nyelvészet módszertana és az urali nyelvcsaládra vonatkozó állításai és ezek bizonyítása nem egy fórumhozzászólás terjedelműek és továbbra sem ennek a fórumnak a témájához tartoznak.
Nem is kell tudnia altaji nyelveket, hiszen a nyelvcsalád létét is meghaladta a tudomány. Mondjuk a frusztrációját megértem, olyan szakterületről van diplomája, ami már nem létezik.
Nem vagyok nyelvész, nem is érdekel olyan szinten. Erről inkább a nyelvészeket kellene megkérdezned, vagy elolvasni azon írásaikat, amelyekben ezt megtárgyalják. Részemről elfogadom az ő álláspontjukat.
Ja és nyelvi bizonyításokat követelhetnél inkább a nyelvi topickokban!
Mivel ez a történelem topick, ahol már elég sokszor volt megbeszélve, hogy ilyen mélyen nem itt kellene megtárgyalni a nyelvészeti kérdéseket, ráadásul elég sok olyan szakirodalom van, ahol elmélyedhetnél a témában, ez a követelés csak egy elrontott terelésnek tűnik.
Továbbra sem ezzel fogod megfogni a topicktársakat!
"Én is próbálok segíteni neked és nem becsüllek le, mint te mindannyiszor, pedig tévesztesz te is elég sokszor.
A keresés nem ad ismeretet ahogy Te gondolod. gondolod."
A keresés nem ad ismeretet, a találat ad.
Ha tényleg segíteni akarnál, már ideidézted volna azokat a bizonyító erejű érveket, amelyek cáfolják az összes uráli és finnugor témájú megállapítást szerte a világban, meg újságcikkeket hoznál arról, hogyan szüntetik meg az uralsztikai tanszékeket sorban az egyetemek.
Abondolo, Daniel M. (editor). 1998. The Uralic Languages. London and New York: Routledge. ISBN0-415-08198-X.
Aikio, Ante (2019). "Proto-Uralic". In Bakró-Nagy, Marianne; Laakso, Johanna; Skribnik, Elena (eds.). Oxford Guide to the Uralic Languages. Oxford, UK: Oxford University Press.
Collinder, Björn. 1955. Fenno-Ugric Vocabulary: An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. (Collective work.) Stockholm: Almqvist & Viksell. (Second, revised edition: Hamburg: Helmut Buske Verlag, 1977.)
Collinder, Björn. 1957. Survey of the Uralic Languages. Stockholm.
Collinder, Björn. 1960. Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm: Almqvist & Wiksell
Comrie, Bernhard. 1988. "General Features of the Uralic Languages." In The Uralic Languages, edited by Denis Sinor, pp. 451–477. Leiden: Brill.
Décsy, Gyula. 1990. The Uralic Protolanguage: A Comprehensive Reconstruction. Bloomington, Indiana.
Hajdu, Péter. 1963. Finnugor népek és nyelvek. Budapest: Gondolat kiadó.
Helimski, Eugene. Comparative Linguistics, Uralic Studies. Lectures and Articles. Moscow. 2000. (Russian: Хелимский Е.А. Компаративистика, уралистика. Лекции и статьи. М., 2000.)
Korhonen, Mikko (1986). Finno-Ugrian Language Studies in Finland 1828-1918. Helsinki: Societas Scientiarum Fennica. ISBN951-653-135-0..
Napolskikh, Vladimir. The First Stages of Origin of People of Uralic Language Family: Material of Mythological Reconstruction. Moscow, 1991. (Russian: Напольских В. В. Древнейшие этапы происхождения народов уральской языковой семьи: данные мифологической реконструкции. М., 1991.)
Amennyit ezzel a témával foglalkozol, már rég elvégezhettél volna egy releváns egyetemet, és küldhetnéd a szakcikkek ezreit az ezzel foglalkozó tudományos lapokba! Semmivel nem telt volna több idődbe. Ha meg itthon szerinted direkt elhallgattatnának, akkor meg lenne lehetőséged külföldi szaklapokban publikálni, ami ráadásul nemzetközi hírnevet is hozna ezzel együtt. Miért nem csinálod, miért olyanokat boldogítasz, akiktől nem várható tudományosan megalapozott ellenvélemény? Ha meg valaki szakvéleményt hoz azt meg figyelmen kívül hagyod, de nem hivatalos lapban, hanem csak itt, a partvonalon kívül szotyolázva...