Kérnék viszont akkor egy kis magyarázatot az alábbi két képhez. Az egyiken össze van kötve, míg a másikon nincs a PE és az N sín. Mi a különbség? Melyik a helyes? Mindkettőnél (ha jól látom) PEN jön a szolgáltatótól.
7000Ft-os indukcios csodatol valoszinuleg pontosan annyit varhatsz amennyibe kerul, az aeg 80k-ert pedig messze nem a teteje a bulinak (sajnos ujabban az aeg is eleg messze van a csucsmarkatol). Altalaban igaz, hogy azt kapod a penzedert amit megfizetsz. (nyilvan van pro/kontra eset, de atlagban kijon)
100W-os izzok is egtek el szepen ha nem tudtak szellozni, a LED sem tud csodakat muvelni. Masreszt erdemes nem a kinait venni, akkor esetleg tovabb birja. Nalam a sok ev led-es vilagitas ota egy kezemen meg tudom szamolni hany ment tonkre, bar philips/osram-nal szarabbat meg nem vettem
Sejtettem, hogy ez lesz a vége. Valahogy a régi wolframszálasok tovább bírták. Hol az a hatalmas megtakarítás, ha ugyanannyi világítás mellett gyakrabban cserélek izzót?
Egy LED-es izzó miért forrósodik túl? E27-es foglalat és 100W-nak megfelelő teljesítmény. Egy csillárban volt három másikkal. Pár napja néhányszor villogott, de abbahagyta. Aztán most meg kialudott s mikor hozzáértem alig bírtam kitekerni, annyira forró volt.
Ennek a mondatnak a két fele ellentmond egymásnak :)
Havernak kb egy éve pl két db egyszerű indukciós főzőlapot vettem (7.500 Ft volt darabja, besüllyesztettük a konyhapultba), de az egyiket talán még be sem kapcsolták soha (csak amikor kipróbáltuk). Ha keveset főzöl, akkor minek neked egy négy fazekas főzőkomplexum, pláne arany áron.
az a baj, hogy 50 cm széles tűzhely kell és abból 200 ezer Ft ami kapható (sütő+főzőlap kompletten, AEG), amit kicsit sokallok....plusz néhány kolléga lebeszélt (új edények kellenek, keveset főzök, 80-90 ezer Ft-tal olcsóbb a kerámialapos)
"használhatok-e egy 1200 wattos olajradiátort ott, ahol 1mm. átmérőjű az alu vezeték a falban?"
Az 1200 watt 5 amperjét az 1 mm átmérőjű alu vezeték simán elbírja. DE nem árt tudni, hogy ha bedugsz egy vasalót is, az összesen már nem 1200 watt, hanem akár háromszor annyi.
Azt viszont, hogy a vezetéken lévő száz éves sodrott kötések hogyan fognak viselkedni a tartós terhelés hatására, azt csak a Jóisten tudja. Ha a villanyt 1848-ban szerelő szakember értette a szakmáját, akkor remélhetőleg nem lesz semmi baj, de azt ne várd, hogy egy internetes fórumban bárki felelősséget vállaljon a lakásod villanyszereléséért, ha esetleg fél nap után füst jön ki a konnektorból vagy felizzik egy köté egy fali kötődobozban.
"villanytűzhely lesz benne ... tehát a gázt, szagokat mindenképp ki kéne vezetni"
A villanytűzhely nem gázzal megy.
A szagok eltüntetését BELSŐ KERINGETÉSSEL (szénszűrővel) oldanám meg, nem szívnék át lakáson óránként több száz köbméter jéghideg (nyáron jómeleg) levegőt.
Jó vastag, házi készítésű aktívszén szűrőt (ritkán kell cserélni) és mosható zsírszűrőt alkalmaznék.
És a berendezést nem boltban venném, hanem csinálnám/csináltatnám mert ami VALÓBAN nagyon csendesen működik az a berendezés több száz ezer forint, de én ragaszkodnék a több centi vastagságú szénszűrőhöz is, ilyen gyári készülék meg talán millió FT-ért sem kapható (esetleg egy gyárit át lehet alakítani)
"Erről inkább ne nyissunk vitát, hogy felére vagy mennyire..."
Speciális elektromos szaktudás és képletek helyett olykor elég a józan ész is: a dióda a szinuszhullám egyik felét eltünteti, tehát attól kezdve csak FÉL szinuszhullám tud FELE ANNYI hőmennyiséget (=wattot) létrehozni a fűtőszálban.
"Gondolom tudjátok hogy egy diódával rögtön a felére esik a fűtőteljesítmény."
Már először is akartam írni, hogy ha az egyik fűtőbetét elé odatesz egy diódát, akkor az összteljesítmény 2400-ról 1800 wattra csökken (az áram meg 8 amper alá), de legutóbb amikor valaminek a megoldására soros diódát javasoltam, felbukkantak a mocsárból a nagytudásúak és kórusban hülyéztek engem, mert szerintük összeomlik az ország energiaszolgáltatása, sőt felborul a világ rendje, mert a diódától rettentő aszimmetrikus lesz a terhelés a fázison :)
Az alacsony szaktudású de magas önbizalmú önkéntes rendőrökkel történő vitatkozás elkerülése végett bizonyos lehetséges megoldásokat inkább nem is említek.
A két tartálynak függetlennek kell lennie egymástól, mert a hőfokuk különböző. A baloldali gyárilag 65,a jobb oldali 50 fokra van állítva. A használati azt írja ha állítunk a hőfokon a jobb oldali tartálynak mindig alacsonyabnak kell lennie a balnál.
"Gondolom tudjátok hogy egy diódával rögtön a felére esik a fűtőteljesítmény. Lehetőség: 1 db diódával, egyik tartály 1-1, másik tartály, 1/2 teljesítménnyel. 2 db diódával, mind 2 tartály 1/2 teljesítménnyel. ( egyik félperiódus 1-es, másik félperiódus 2-es tartály. És nem kel semmilyen mechanikus kapcsoló."
Miután a két fűtőbetét azonos teljesítményű sorba is köthetőek egymással, csak kérdés, hogy a 60 fokos víz hőfok eléréséhez elég lesz- e így a 8 óra?
( Hőtárolós kályháinknál valamikor én is rá voltam szorulva hasonló megoldásra, mert ott pl. 1 x25, + 2 x 6 A -es kismegszakítók voltak.)