" ... néhány év múlva a filmes gép úgy eltünik, mint az analóg hanglemezek ..."
Erősen kétlem.
etwg: " ... az analog fényképezés megmarad a profiknak s egyre drágább lesz ..."
Sokkal valószínűbb.
Egy fontos dologról nem esett szó. Ugye mi technikatörténeti emlékeket fényképezünk és jelentőséggel bír, hogy képeinket unokáink (és azok unokái) islássák. Vajon mennyi az írt CD / DVD tartóssága ? (A winchestert, mint archívum-tárolót sürgősen felejtsük el, nekem a múlt hónapban szó szerint leégett egy ...) DAT kazettás archiválót hányan használnak ? (Nem biztos, hogy az magasabb élettartamú.)
És egy abszolút ON szempont, tulajdonképpen ez indította ezt a (nem nevezem vitának) eszmecserét. A hazai gőzmozdonyok döntő többsége feketére festett. Emellett megannyi "mütyürt" tartalmaz, ha szemügyre vesszük, egy igen részletgazdag fotótéma. Továbbá erős napsütésben némely fekete részek is, különösen, ha olajosak, csillognak. Aki megkísérli mindezt hűen visszaadni (már pedig az igényesség erre késztet) annak (túl azon, hogy ismernie kell a tárgyfotózás / műszaki fényképezés műhelytitkait) nagy felbontású és nagy tónusátfogású médiumot kell választani. És ez mindmáig a professzionális fokozatú film. Nem beszélve arról, hogy még ez sem versenyezhet az emberi látásérzékeléssel, melynek tónusátfogása még nagyobb.
Szóval gőzmozdonyok műszaki igényű fényképezése kifejezetten nehéz feladat, sajnos sok kritizálható minőségű fotó látható a neten, beleértve néhány saját (filmes géppel készített) fotómat is. :-))
Ennyi pénzből autót szokás venni, nem fényképezőgépet. Ilyesmiről beszélgettem OKU30 - al. Ő azt mondta, hogy minimum 8 megapixel kell. Szvsz még annyi sem, mert a magyar vasúti fényképezésnek nem a problémája, hogy rossz minőségben készülnek a képek.
Hanem az, hogy meg kellene nézni a vasutat, odamegyek hú de szép lefényképezem és nem azt várom, hogy elémtoljanak valami gépet. Aztán publikálni az egészet. Itt kellene kezdeni és nem a technikával. Ha valaki nem telefonnal fényképez, az már nagyjából jó, mert én pl. nem láttam 40 megapixeles képet sem újságban sem a neten.
>>Mindig aza kérdés mire akardo használni a képeket.
Én az átlagos magyar vasútbarátról beszéltem az itteni lehetőségekkel. Vagyis 1 gép, és ha valaki elkötelezte magát vagya digi vagy az analóg mellett, akkor másnap nem vehet másikat.
>>A mésik dolog, hogy a negativ/dia nagyon biztos
A diában nem vagyon olyan biztos. Ezen a képen már romlott a minőség. A régi diák pedig egyre sötétebbek lesznek, legalábbis a mieink. Ez nem azt jelenti, hogy a digi képet köbüki is megnézheti, mert új technikák lesznek idővel, át kell konvertálni a képet. Közben romlik a minősége, ki tudja meddig marad meg egy digitális kép stb. A digi képeknél a nagyobb mennyiség biztosíthatja a fennmaradást, könnyen lehet másolni sok másolat jön létre a jó képekből. A rosszakért meg nem kár.
Az igazi megoldás mai tudásunk szerint a mikrofilm lenne, de meg nagyon drága.
nem tudom hogy már van-e a piacon 14bittöl jobb (az analog jominöségü filmé elérheti a 20 bitet is - azaz 524288 szoros, mig a 12 bites kameráé csupán 4096 (ha jol számoltam). Ezek hatalmas különbségek, s bizonyos esetekben végzetesek.
Izé. Ez nem komponensenkénti 12 bit? (Nekem fogalmam sincs, eddig nem is gondoltam rá, hogy nem komponensenkénti mongyuk az a 8 bit :-O )
Ha csak azt vesszük hogy egy 100 ASA-s film felbontása kb. 40 megapixel, akkor még elég sok évnek kell eltelnie (50 ASAs diáé még ettöl is több). Ráadásul a szinfelbontás is elég gyenge a digitális kameráknál, nem tudom hogy már van-e a piacon 14bittöl jobb (az analog jominöségü filmé elérheti a 20 bitet is - azaz 524288 szoros, mig a 12 bites kameráé csupán 4096 (ha jol számoltam). Ezek hatalmas különbségek, s bizonyos esetekben végzetesek.
Ennek egy dolog lesz biztosan a következménye az analog fényképezés megmarad a profiknak s egyre drágább lesz (pl. mint ma a fekete fehér film - probálj meg valahol venni, s csodálkozol, hogy mibe kerül a papirrol nem is beszélve, pedig valamikor szinte ingyen volt.)
Egy SLR gép két objektívvel + egy valódi filmszkenner (Minolta Scan Dual IV 3200 dpi)120+80=200 eFt. Ez az összeállítás 14 MPixel felbontást tud 4.8 denzitással. Ezzel az összeállítással a gőzmozdonyokról jobb képet lehet készíteni, mint egy 6 Mpixeles digitális kamerával.
Egy 14 MPixeles SLR kamera 1 millió forint. Ha a 800 eFt különbséget filmre költöm, mennyi időre elég a film? (Nem beszélve az 5400 dpi filmszkennerről (160 eFt), amely 40 MPixel felbontást ad, ilyen felbontású digitális kamera még nincs is)
Nyilván a jövő a digitális fényképezőgépé, és néhány év múlva a filmes gép úgy eltünik, mint az analóg hanglemezek, de most még, ahogy etwg is írta, a vegyes analóg, digitális fotózás a megoldás, hogy ontopikok maradjunk, a gőzmozdony fényképezésre.
Mindig aza kérdés mire akardo használni a képeket. Sajnos a legjobb digi képek is ma éppenhogy csak jok egy nagyobb nagyitásra (a4-töl felfelé). A mésik dolog, hogy a negativ/dia nagyon biztos ha az megvan nem lehet letörölni legfeljebb elveszetni. Hány digitalis kép tünik el az örökkévaloságban egy komolyabb winchesterbalhé után.
Én is több géppel dolgozom, van 2 jo minöségü analog gépem, amik "termékéböl" az értékesebb képeket válogatom publikásra, nagyitásra stb. A 3 digikamera meg a pillanatképekre, részletekre jo, ahol a dokumnetácio a fontos.
Az se felejtsd el, ha digigépen akarsz profimodon dolgozni akkor a kamerának TIFF formátumot is kell ismernie ami pixellfelbontástol függöen 20-50MB-s képet ad, azaz a moder memoriakártyákra 5-20 foto fér rá (20x50MB = 1GB) ami nagyon kevés tehát már a felvétel idején válogatni kell, illetve egy további tárloelemet kell cipelni vagy egy sereg nem olcso memoria kártyát. A JPEG formátumos kamerák a legjobb esetben is kb. 15x24 cm-es nagyitást engednek meg (ahol ez mégnem látszik)
Akkor most reagálok. Az a véleményem, hogy az analóg gép mindenfajta olyan fényképezésre, ahol sok képet kell készíteni Magyarországon teljesen alkalmatlan. Ugye egy szaktestület előtt nem kell sokat magyarázni, hogy a gőzmozdonyok fényképezése igen sok képet igényel. Az ok elsősorban az ár. Nem tudom mennyibe kerül egy analóg gép, én egy Werra 3 - assal fényképeztem régebben. Kell hozzá egy szkenner, de még így sem lesz igazán jó a kép, főleg az élessége nem. Én Musteket használtam, de legalább AGFA kell. Egy jobb AGFA áráért kapsz egy Kodak CX7330 - et 3,1 megapixellel. Ebbe nem is kell film, csak egy memóriakártya, 8 - 9000, vagyis olyan 5 tekercs film és előhívás költsége. Kell még akku, én használtan vettem 2000 - ért 4 - et + töltőt. Vagyis kb. 29000 + 8 / 9000 + 2000 - ért készíthetsz egyszerre kb. 400 darab 1200 x 900 képet és nem kell görcsölni, hogy ezt már nem fényképezem le, mert drága, nincs ennyi film. Vagy mi van akkor ha nem lesz jó a kép, inkább meg sem próbálom, nyugodtan belevakuzhatsz egy kazánba, ha nem látszik semmi, nem baj, ingyen volt.
Na azért! :-)) Ez a kép is a Füstiben készült, ez a beszállóhely a mozdonyozáshoz. A muskátlis épületben lehet várakozni, és ott adják ki az oklevelet is.
> kis híján meg is sértődnétek, ha bárki más beír ide.
Szó sincs róla. Én inkább azért nem írtam, mert egy kicsit attól tartok, hogy te sértôdsz meg tôle.
Meg kell mondanom ôszintén, hogy nekem nem igazán tetszett az a modell kép, amit beraktál. Ugyanis mintha pont azt demonstrálná, amirôl itt írunk. A kis gôzmozdonynak ugyanis nem igen látszanak a részletei. A felépítménye szinte teljesen fekete, a futómûbôl, vezérmûbôl nem nagyon látszik semmi. Ellenben a háttér szép színes.
De lehetséges, hogy az én képernyôm van túl sötétre állítva.
A szkennelés negatívról valóban kiküszöböli a labor disznóságait, csak az a baj, hogy ahhoz a minôségi szinthez, amirôl mi itt írogatunk, már egy igen menô szkenner kell. A szokásos diafeltétes síklapos szkennerek nem nagyon muzsikálnak szépen: azoknak a kontrasztja általában még kevesebb, mint a digitális fényképezô gépeké. A profi dia-szkennerek (amelyek már eleve átvilágítósak, nagyfelbontású érzékelôvel) pedig egy más árkategóriában játszanak. Szerintem a szkennelô laborokban vannak ilyen gépek, csak hogy veszed rá ôket, hogy ne az automata üzemmódban használják a te képeidhez. Automatában pedig ugyanazokat a hibákat követik el, mint a nagyítógépek.
A kör bezárult, sok pénzért minden szépet lehet ;-)))
Nekem is megvan még a filmes cuccom, de mostanában a digitet favorizálom inkább, de pusztán lustaságból és kényelemből. Nagyon nehezen veszem magamat rá ugyanis arra, hogy elvigyem a filmeket előhívatni :-)) Így mire kép lett belőle addigra elfelejtettem, hogy milyen beállításokat használtam, és nem igazán tudtam kielemezni, hogy mit-hol rontottam el. Most digiben még aznap megnézem a monitoron és akkor fejemben van minden, meg ott vannak az EXIF adatok is.
Digitális gépek többségében ún. "Bayer"-típusú szenzorok vannak, melyeknél a pixelek fele csak zöld fényt, a negyede csak a pirosat és a maradék negyede pedig csak a kék színt érzékeli, az alábbi elrendezésben:
Azaz 6millió pixel esetén 3millió zöld, 1.5millió piros és 1.5millió kék. Ezektől a szenzoroktól senki ne várjon film minőségű részletgazdagságot, a diáról ne is beszéljünk.
Van még az ún. Foveon szenzor, ahol a három színt érzékelő rétegek egymás alatt vannak:
Ilyen került beépítésre pl. a Sigma SD9 és SD10 tükörreflexes gépekbe. Ezekbenben egy 3x3.4Mpixeles (=10.2Mpixel) érzékelő van. Tulajdonkéépen ez egy 3.4Mpixeles valós felbontású érzékelő, hiszen a pixelenként mindhárom színkomponenst rögzíti. Ez már lényegesen jobb felbontást ad az előző típushoz képest, csak még drága és nemigazán terjedt el. De SZERINTEM ezé vagy ehhez hasonló szenzoré a jövő a digifotózásban.
Van még olyan lehetőség is, hogy analóg felvétel: film szkennelése ... Nagy felbontású képet kapunk, mely digitálisan korrigálható, nyomtatható (nyomdába küldhető). Kilőttük a fényképnagyító labort, a színes film hívás standard, nem szokták elrontani.
> gépvásárlás előtt állok és nem tudok dönteni, filmes, vagy digitális gépet vegyek.
Szerintem valahogy úgy van, hogy egy analóg gép árának az ötszöröséért már kapsz olyan digitális gépet, ami már _majdnem_ olyan jó képet készít, mint egy analóg. :-)))
De van más szempont is. Nekem a mozdony- és kocsifényképezés inkább dokumentációs-, mintsem esztétikai értékkel bír. A digitális fényképezés nagy elônye, hogy maga a kép nem kerül semmibe, sokat is készíthetsz és legfeljebb kiválogatod a jókat. Tudom, a profi fotósok ugyanezt teszik az analóg képekkel is, de ez egy bizonyos mértéken felül nagyon is pénztárca-függô.
De az is igaz, hogy az analóg képet - hacsak nem magad nagyítod, ami a színes fényképezésnél szinte lehetetlen - a laborban úgy puskázzák el, ahogy ôk akarják. Már régebben rájöttem, ha modelleket fényképezek, akkor háttérnek mindenképpen ugyanolyan fényességû (de más színû) lapot kell raknom, mint maga a modell. Tehát feketére festett gôzmozdony-modellekhez sötétet, festés elôtti (réz-színû) modellhez világosat. Ugyanis az automata nagyítógépek az egész kép átlagos fényszintjére számolnak, ha a háttér világos, az átlagolás miatt a mozdonymodell a képen sötét lesz, ha a hatér sötét, akkor világos. És hiába próbálod ezt túlexponálással kiegyenlíteni, az automata "visszaegyenlíti"! A helyzet rosszabb igazi mozdony fényképezésénél, mert ott a hátteret nem tudod magad kiválasztani :-(((
Amit végképp nem értek a képen az eddig 2 dolog: - oszlopsor a vágányok között, de látlatólag az oszlopokon nincs semmi - az 1. 601 jobb járdája alatt egy kocsi fékbódéja van. Jellemző volt a MÁV - ra a német jellegű fékbódés kocsi? Nézzétek meg olyan háztető forma bódéja van, mint a 3 tengelyes porosz személykocsiknak.
Egykori sajtófotósként dolgoztam sokféle géppel (pl. Nikon D1), de magánemberként megmaradtam az analógnál. Sőt, ahogy fejlődtem, egyre inkább a masszív mechanikák felé fordultam. A jelenleg használt kisfilmes gépem egy két kilós, 1966-ban gyártott Chinonflex.
Mostanság tetszik a digitális Nikon D70, de ha átállok, annak inkább az lesz az oka, hogy nincs Miskolcon egy olyan labor, ahol azt hoznák le a filmről, ami rajta van. :((
A lejjebb beszúrt fotót még a szerkesztőségben szkenneltem egy Nikon LS-2000 szkennerrel, Fuji Superia 200 negatívról. Az optika egy Meyer Görlitz 3.5/30-as, az '50-es évekből.
