Az alábbiakból valószínüsíthető, hogy "csillagpontos" elosztású lesz a kábeltévés hálózat. Tehát akkor egy kis csillapítású (1,5 dB) végcsatlakozó-aljzatot kell keresni.
A "F" csatlakozósok mechanikailag megbízhatóbbak...
"A fényerőszabályzó jó dolog volt, amig wolframszálas izzóink voltak.De se a fénycsöves se a ledessel nincs nagy barátságban.Vehetsz extra drágán ledes izzót, ami támogatja.
A wolframszálas a legjobb fényerőszabályozáshoz.Csak akkor készülj fel, hogy rohadt sötétben fogsz élni, és sokat fogsz fizetni a sötétért.Baromság az egész fényerőszabályzás.
Egyébként nekünk otthon volt fényerőszabályzós lámpánk. Vegyél egy csillárkapcsolót, az egyikre kapcsolj két izzót, a másikra hármat."
de kivitelező villanyszerelő is lebeszélt....izzó miatt legfőképp
Üdv, nem kallódik valakinél 50db Weidmüller ZS 10/5 MC fehér (1610000000) sorkapocs jelölő? 3 emeletes taghoz kell ez a zászlós, villanyboltos nem tud szerezni, külföldön 480db/dobozban van, ha épp van
Más is jó, ami a ZDLD 5mm széles elemre jó, és feliratozható, vagy 01-30 közt számozott 2db/szám kellene!
Ez a TV dugalj nekem nem tiszta. Közvetlenül csak analóg csatornákat tudsz általában nézni róla (persze ez biztos szolgáltató függő is). Az se mindegy, hogy társasház, vagy családi. Részleteket írhatnál.
"A házunkba be van kötve a három fázis (3x16A), de a kivezetése nem megfelelő helyen van. A vezeték alumíniumból van"
Nem a legolcsóbb, de a leg-megbízhatóbb megoldás az, hogy odahívsz egy regisztrált villanyszerelőt és kicserélteted vele a villanyórából jövő vezetékeket rézre és hosszabbra.
"Az eddigi "kutatásaim" alapján wago + alupasztára gondoltam, de a wagónak is van millió típusa"
Ha kutatásaid szerint millióféle WAGO-ba lehet 6 mm2-es vezetéket dugni, akkor nem jól kutattál, mert a szóbajöhető WAGO-k száma jóval millió alatt van (a legtöbb boltban csupán egyféle ilyen létezik, de a teljes WAGO választékban sincs túl sok ;)
Egy kis vásárlási segítségre van szükségem. A házunkba be van kötve a három fázis (3x16A), de a kivezetése nem megfelelő helyen van. A vezeték alumíniumból van és az erek kb. 6 mm2 keresztmetszetűek (2,8 mm átmérő). Ha ezt meg akarom toldani, akkor egyrészt milyen keresztmetszetű rézvezetéket vegyek (a dolgok jelen állása szerint max 3 kW-tal lesz terhelve, azt sem iparszerűen, csak hobbicélra)), másrészt mivel kössem össze a két vezetéket? (Az eddigi "kutatásaim" alapján wago + alupasztára gondoltam, de a wagónak is van millió típusa, szóval ha esetleg konkrét típust tudnátok mondani, az nagy segítség lenne). Előre is köszönöm.
Pedig jók ezek, csak hozzá kell szokni, és minőségit kell venni, ami nem 22kiló és egészen finoman lehet adagolni, szépen lassan is tud forogni, nem az van ,hogy hozzáérsz, megugrik és szét@szik mindent...
a jó bitkészlet is nagyon fontos, ha nem illeszkedik és kiugrik, széttossza a csavarokat, nem talál a helyére, csak szerencsétlenkedsz, több idő elmegy, mintha kézzel tekered be.
Sok szituációban, amikor többszáz csavar van, a kézzel tekergetés nem alternatíva, egyrészt szétszakad a csuklód fél nap alatt, másrészt sosem készülsz el a melóval
léteznek hősugárzók (gázpalackos és elektromos is), azzal mínusz húsz fokban is lehet dolgozni akár szabad térben is. Több, okosan irányított hősugárzóval lehet akár olyan környezetet is teremteni, hogy egy szál ingben dolgozol a szabad ég alatt.
Sima lakásoknál szokik lenni villanyos energia, még drága PB gázt sem kel pazarolni. A legolcsóbb állványos hősugárzók 12e Ft körül vanak, de 17eFt-ért már van olyan is, amit akár kültéren is szabad használni.
nem lehetetlen...én csak a munkakörülmények miatt írtam ezt...madzagokat kötözgetni télen, hidegben, szabad ég alatt, nem hiszem hogy felemelő..az ujjacskáik elgémberednek aztán úgy nehéz precízen dolgozni.
Én használok. Minden szerelvényt 3-as reiser csavarral rögzítek, annak a behajtásához nekem tökéletes. Zsebre lehet vágni, amíg két kézzel beigazítom a szerelvényt, egy töltéssel egy kisebb lakást körbecsavarozok vele.
Most vettem Lidl-s 18V-os gépet, dögnehéz, elég eltalálni vele a csavar fejét.
Nem olvastam. Nekem egy Budget volt, működött is de valahogy nem láttam soha értelmét. A 12V-os kisfúrógép viszont igazi főnyeremény, nem lehet vele szétbarmolni semmit, ha értelmesen használják. (Természetesen a parkside 12V-os kisfúrógép)
Semmire se jók, nekem is volt. A 12V-os kisfúrógép ezerszer használhatóbb, sőt a finomra állított recsegőjével ugye "azonos nyomatékra" lehet minden csavart meghúzni.
Bármikor meg lehet állni, ha a biztonságos munkavégzés feltételei érzésed szerint nem adottak vagy úgy érzed, hogy balesetveszély áll fenn. De ha másnap véletlenül egy felmondólevél vár ne csodálkozz, van az így.
Télen is jönnek a számlák , még nagyobbak mint máskor. Nem tehetem meg hogy bocsi hideg van nem dolgozom. Minusz 10 foknál már csak benti munkát vállalok de akkor is van olyan hogy a kinti világitásnak is a váltókapcsoló párját kivülre kell feltenni. Na itt lépik akcióba a hajszárító.
""Ha a főnök (szakmai vezető) erre utasít, akkor baj esetén nem te tartod a hátad,""
Hahahaha....
.....meg a mesében, illetve a kis fejedben és abban a karosszékben, amiből itt okoskodsz egész nap..
.. a valóságban kicsit mások a játékszabályok, pláne a rezsicsökkentés és az intézményesült korrupciós kultúra országában.
Ahol naponta emberek 10 és 100ezrei csinálnak olyasmit legjobb meggyőződésük ellenére kényszerből és-vagy megszokásból, amit egy normális jogrendben hahotázva mesélnének, mekkora poén, hát ilyen van, ugyan, ez nem lehet, nem hiszem el.
"de szép lett volna - 10 - 15 fokban, hóesésben a munkavégzést "jogilag" megtagadnom"
Ha a főnök (szakmai vezető) erre utasít, akkor baj esetén nem te tartod a hátad, hanem ő, szóval erre hivatkozva sajnos nem tagadhatod meg a munkát :) Csak olyankor kell tudni az ilyesmit, ha tied a felelősség.
De ha te vagy a szakmai vezető és a laikus főnök/megbízó erősködik, akkor aláíratsz vele egy papírt, miszerint te figyelmeztetted a veszélyre és mostantól ő vállalja a rizikót.
Egyébként léteznek olyan kábelek is, amelyekkel szabad mínuszban is dolgozni. Persze jóval drágábbak, szóval többnyire olcsóbb a fűtés biztosítása.
Még valami: egyes főnökök állításai ellenére AKÁR SZABAD TÉRBEN IS lehetséges elfogadható munkakörnyezetet kialakítani (hősugárzókkal), még sátor sem szükséges feltétlenül (habár hosszabb munkánál egy sátor fűtése jóval olcsóbb).
"A tömör vezetékre ha rápréseljük,nem szakad szét a fala?"
Tömör vezetékre soha nem használok érvéghüvelyt (és remélem senki más sem :)
flexibilis vezetékre is kizárólag rezgő környezetben (pl járművek), túl nagy vagy hülye csatlakozási pontoknál (tömörre készült rugós WAGO/szerelvény csatalakozás esetén is lehet értelme). Minden más esetben egyszerű látványelemnek, parasztvakításnak tartom ami mellékesen csökkenti a kötés mechanikai megbízhatóságát.
Tömör ér esetében valószínűleg megszakadhat a hüvely vékony fala akár rápréselés nélkül is, főleg ha túlságosan meghúzzuk a csavart olyan csatlakozási pontoknál, ahol a vezetéknek/érvéghüvelynek közvetlenül a forgó csavar feszül neki.
csak a pálya széléről: itt a Mester utcában az árok parján ültek a vill.szerelők, és kötözgettek valamit az Isten szabad ege alatt nulla fokban, erősen káromkodva...
..."odaát" pár száz kilcsivel odébb egy hófehér fűtött sátorban dolgoztak a vill. szerelők, csendben, gyorsan, jól. (fehér kezeslábasban, sárga mellényben)
Nem biztos hogy ezt a választ vártam volna, mert ugyebár az érvéghüvely fala nem vastag.
A tömör vezetékre ha rápréseljük,nem szakad szét a fala? Vagy a bekötésnél szakadhat szét a csavar szorításátol,és akkor nem érvényesül a kötő elem szerepe.
Tudom próbáljam ki, de inkább arra lennék kíváncsi mit ír erről a szakirodalom.
Szerintem csak hajlékony vezetékre alkalmazható. Lakás huzalozása többnyire tömör vezetékkel történik, így ott nem használhatnánk a dupla érvéghüvelyt közösítésre.
"Ha a vezeték gyártója mondjuk +5 fokot ad meg alsó hőmérséklet határnak, akkor jogilag tökmindegy, hogy plusz vagy mínusz három :)"
Hú, de szép lett volna - 10 - 15 fokban, hóesésben a munkavégzést "jogilag" megtagadnom, a jó nép meg járhatott volna tavaszig a mozgólépcsőn gyalog.
( Mondjuk a thyssenesek meg is tették gari időben, hogy hónapokig nem jöttek, mondván, hogy majd, ha meleg lesz. Aztán addig húzták még, hogy új ÉMI vizsgát kellett kérni.)
"Ahová be tudsz dugni egy iker érvéghüvelyt, oda be tudsz dugni egy megszakítás nélkül önmagára visszahajtott vezeték-ért is. És mivel nincs megszakítva, ezért VALÓBAN tekintheted megszakítás nélküliinek :)"
Mintha pont ezt írtam volna korábban én is, egy felvetésemben, de mindegy.
Ilyenkor " VALÓBAN" egy kedves volt kollégámra emlékeztetsz. :-))
Amikor az érvéghüvelyt megszorítod a csavarral, akkor az a tömör eret szorítja meg, a flexit meg simán ki tudod rántani mellőle. Ha mégsem tudod kirántani, , az akkor is csupán a véletlen műve és nem az atombiztos kötést jelzi.
Tömör és flexi ér bekötése ugyanazzal a csavarral szerintem csak akkor megbízható, ha
1: a leszorító lemez billenni tud mint a mérleg, tehát kb azonos erővel nyomja mindét eret.
2: a leszorító lemez szöge a teljes megszorítás pillanatában csak alig tér el a párhuzanostól
"Ezzel csak az volt az aggályom, hogy egy csavaros bekötésnél a konnektor mozgatásakor egy idő után lazulás miatt a folytonosság a következő konnektornál már megszakadhat."
Ne keverjük össze egymással a két következő állítást:
1: "mindenben követem a szabványok minimális előírásait, ezért nem tehetnek felelőssé az esetleg előforduló későbbi meghibásodásokért"
2: "a későbbi meghibásodások valószínűségének csökkentése matt a minimálisan kötelezőnél megbízhatóbb/szigorúbb műszaki megoldásokat alkalmazok"
Figyeld meg jól a két fenti mondat értelme közötti különbséget.
"Az iker hüvelyes érvég sodrott vezetéknél jól hangzik, szerintem ott a legkisebb esélye a kötés megszakadásának."
Ahová be tudsz dugni egy iker érvéghüvelyt, oda be tudsz dugni egy megszakítás nélkül önmagára visszahajtott vezeték-ért is. És mivel nincs megszakítva, ezért VALÓBAN tekintheted megszakítás nélküliinek :)
"A szabvány nem pontosan idézve de a következőt mondja, folytonosnak kell tekinteni azt a kötést amit úgy alakítottak ki ahogyan az adott szerelvény gyártójának műszaki előírása meghatároz." A konnektoroknál minden esetben feltüntetik, hogy két vezetéket csak akkor lehet bekötni ha azok egyforma keresztmetszetűek és vagy mind kettő tömör vagy az egyik sodrott de érvégezett vagy mind kettő sodrott."
Tehát megengedett a szerelvénybe összekötött sorolás még a védővezetőnél és a 0 nál is. Ezzel csak az volt az aggályom, hogy egy csavaros bekötésnél a konnektor mozgatásakor egy idő után lazulás miatt a folytonosság a következő konnektornál már megszakadhat.
Egy lakóépületnél hosszútávon összejöhet ilyesmi, mert nem egy ipari létesítmény, ahol van időszakos ellenőrzés, karbantartás.
"Ezért van vagó is mint ismert kötö elem és sorkapocs meg a többi hasonló vezeték összekötök. Plusz nem tiltja semmi hogy a szerelvényeknél iker érvéget használva kössünk. A szerelvényeken szereplő 16 vagy 10 A az egy darab folyamatos maximálisan megengedett terhelést jelenti, ezt képes megfelelően "kezelni"."
Az iker hüvelyes érvég sodrott vezetéknél jól hangzik, szerintem ott a legkisebb esélye a kötés megszakadásának.
( Utóbbi időben tapasztaltam, hogy vezérlő áramkörökben a kisebb mágneskapcsolóknál és a segédérintkezőkön inkább egymás fölé dugott villás sarukkal oldották meg a két vezetékes bekötést.)
"Ez egy irto jo kerdes, nalam GIRA System 55 szerelvenyek vannak, bedugos (rugos) erintkezesekkel es mindegyik erintkezesbol van 2db, vagyis ket fazis/nulla/vedofold vezeteket tudok beledugni. Ezek a konnektoron belul direktben vannak egy femlappal atkotve, szoval olyasmi mint egy konnektorba epitett wago. Normal melysegu 65-os dobozba siman be tudtam kotni sorolva is a konnektorokat, 3x2,5-es MbCU kabellel."
Ez a megoldás már régóta terjed, nálam a 80 as évek végén az osztrák KOPP szerelvények is ilyenek voltak, de azóta a fénycső előtét, végálláskapcsoló, sorkapcsok, stb is ezen az elven lettek kivitelezve.
"Nem hiszem hogy ez rosszabb lenne barmilyen szinten mint a wago, nyilvan nem teljes csillagpontos kotes, de meg igy is van elkepeszto mennyisegu konnektor kor a hazban, plusz a nagyfogyasztok es par vezerelt konnektor (szumma 25+ kor). "
Szerintem sem rosszabb, mint a wago összekötő, mert az elve hasonló.
"Hozzateszem (hangoztattam sokszor) nem vagyok villanyszerelo, semmi kepesitesem nincs ra, szoval ti valoszinuleg jobban tudjatok. A rendszer mondjuk tervezve lett ezekhez a szerelvenyekhez, talan a konnektorok 10%-at kotottem be en, a tobbi szakember volt (aki el is b@szta par helyen, de legalabb draga volt :)"
Én sem vagyok az, csak az utóbbi 25 évben dolgoztam betanított villanyszerelőként alkalmazva és nem is épület villanyszereléssel, hanem emelőgépek vezérlésével foglalkoztam.
Általában amit az ember magának csinál a maga tempójában, az van precízen, tisztességesen megcsinálva, ha mégsem úgy sikerül, akkor a tanulópénzt fizettük meg. :-)
A szabvány nem pontosan idézve de a következőt mondja, folytonosnak kell tekinteni azt a kötést amit úgy alakítottak ki ahogyan az adott szerelvény gyártójának műszaki előírása meghatároz. A konnektoroknál minden esetben feltüntetik, hogy két vezetéket csak akkor lehet bekötni ha azok egyforma keresztmetszetűek és vagy mind kettő tömör vagy az egyik sodrott de érvégezett vagy mind kettő sodrott. Ezért van vagó is mint ismert kötö elem és sorkapocs meg a többi hasonló vezeték összekötök. Plusz nem tiltja semmi hogy a szerelvényeknél iker érvéget használva kössünk. A szerelvényeken szereplő 16 vagy 10 A az egy darab folyamatos maximálisan megengedett terhelést jelenti, ezt képes megfelelően "kezelni".
Ez egy irto jo kerdes, nalam GIRA System 55 szerelvenyek vannak, bedugos (rugos) erintkezesekkel es mindegyik erintkezesbol van 2db, vagyis ket fazis/nulla/vedofold vezeteket tudok beledugni. Ezek a konnektoron belul direktben vannak egy femlappal atkotve, szoval olyasmi mint egy konnektorba epitett wago. Normal melysegu 65-os dobozba siman be tudtam kotni sorolva is a konnektorokat, 3x2,5-es MbCU kabellel.
Nem hiszem hogy ez rosszabb lenne barmilyen szinten mint a wago, nyilvan nem teljes csillagpontos kotes, de meg igy is van elkepeszto mennyisegu konnektor kor a hazban, plusz a nagyfogyasztok es par vezerelt konnektor (szumma 25+ kor).
Hozzateszem (hangoztattam sokszor) nem vagyok villanyszerelo, semmi kepesitesem nincs ra, szoval ti valoszinuleg jobban tudjatok. A rendszer mondjuk tervezve lett ezekhez a szerelvenyekhez, talan a konnektorok 10%-at kotottem be en, a tobbi szakember volt (aki el is b@szta par helyen, de legalabb draga volt :)
Az már nem sorolás lenne, de biztosabb megoldás a sorolásnál.
"A wagoval leágazás az nem számít megszakításnak?"
Szerintem igen.
"Nekem pont azt mondták hogy 2.5-es vezetékkel ne a konnektornál soroljam, hanem másik dobozban wagoval ágazzon el, mert nem fogom tudni betenni a konnektort."
Mondjuk vannak mélyebb, kényelmesebb konnektor dobozok, de ott én sem kötném össze.
Az igazi megszakítás nélküli sorolás az ha a vezetéket elvágás nélkül megfelelő hosszan blankolva omega formájú szemmel, - pl. KONTAKTA dupla konnektornál - vagy duplára patkóra hajtva és összeszorítva kötném be a szorítóba.
Nekem anno így mondták régebben a megszakítás nélküli kötést, azért kérdeztem a szakiktól, hogy ez most előírt szabványos megoldás, vagy a szorító csavarok alá az elvágott védővezetőt is be lehet-e kötni.
A konnektorok sorolásánál a védővezetőt nem kellene folyamatosan, megszakítás nélkül végig vinni?
És azt hogy? Csillagpontosan?
A wagoval leágazás az nem számít megszakításnak?
Nekem pont azt mondták hogy 2.5-es vezetékkel ne a konnektornál soroljam, hanem másik dobozban wagoval ágazzon el, mert nem fogom tudni betenni a konnektort.
"- Ne wagozz a konnektor mogott (leginkabb azert mert ritkan fer el, foleg ha 2,5-es vezetekeket huzol), a jobb konnektorok eleve olyanok hogy ket adag vezeteket lehet beledugni amivel megoldod a sorolast"
A konnektorok sorolásánál a védővezetőt nem kellene folyamatosan, megszakítás nélkül végig vinni?
- Igen, mindenkepp FI elottrol jojjon a nulla es a fazis, ellenkezo esetben ha fent gond van leverheti lent a FI relet es akkor lehet lepcsozni.
- FI rele nem kismegszakito, mas a feladatuk, mindkettore szukseged lesz (vagy egy olyan szerelvenyre amiben FI + kismegszakito egybe van epitve). Kismegszakito a tularamtol ved, FI pedig a foldzarlattol.
- Doboz kialakitas nagyjabol amit irtal, de ezt mindenkeppen szakemberrel csinaltasd
- 2,5-es atmero a konnektorokhoz kell, vilagitasi koroknek bosegesen eleg a 1,5 (2,5-es vezeteket max 16A-es kismegszakitoval, 1,5-est max 10A-es kismegszakitoval kell vedeni)
- Ne wagozz a konnektor mogott (leginkabb azert mert ritkan fer el, foleg ha 2,5-es vezetekeket huzol), a jobb konnektorok eleve olyanok hogy ket adag vezeteket lehet beledugni amivel megoldod a sorolast
Valószínűleg tényleg ki fogom hívni, aki az alsó részt csinálta, mert a bejövő vezeték elosztását és felvitelét rábíznám, de a többit én szeretném megcsinálni.
Ha jól értem amit mondasz, akkor itt még az alsó Fi előtt le kell ágaztatni mindhárom vezetéket, és úgy indulnak felfelé.
Egy pár kérdést ha megengedsz:
- A fenti rész fő kismegszakítója: Eddig abban a hitben voltam, hogy ez maga az FI relé. Esetleg tudnál egy pár szót írni az elosztódoboz kialakításáról? A felújításból megmaradt egy fali doboz, azt tervezem használni. Ebbe tehát kell: (ide gondoltam egy "almérőt" is) Fő kismegszakító, FI relé, és az áramkörök kismegszkítói?
Ahogy én eddig gondoltam:
a feljövő fázis megy a Fi relébe, itt alul összekötve a "sínnel" a fogyasztásmérővel, kismegszakítókkal,
nulla a Fi relébe, onnan a "nulla sín"-re,
védővezető a saját sínjére.
Ezután pedig a kismegszakítókból indítom az adott áramkör fázisát, a nulla és védőföld sínekről pedig azokat, mindezt 2,5mm-es vezetékekkel. (ez az átmérő mehet mindenhova, igaz?)
Dugaljakat és kapcsolókat a legrand niloéból csinálnám, alul is az van.
Sorolás: wago-val kötném akkor a dugalj mögött, ha ez megfelelő.
"Sehova. Sztem nem véletlenül lett leszerelve-kidobva a cucc."
Sajnos én is erre tippelek.
Mivel induktív fogyasztó van a kimeneten, amit lehet, hogy TRIAC-kal oldottak meg és azt egy áramlökés tönkre tehette. A gate ilyenkor valamennyire állandóan nyitva tarthatja az eszközt valamilyen szinten, ezért lehet az is, hogy már a bekapcsoláskor a ventilátor az időzítés elindítása nélkül is rögtön indul.
( Triacos kapcsolóval működő cirkók, szobatermosztátoknál is előfordul hasonló. Nekem pl. a szobatermosztát egy nyári vihar után ment tönkre, állandóan kapcsolt kisebb feszültséggel és a relé prellezett. A hibát a triac cserével szüntettem meg.)
Szét kell szedni, megnézni, hogy relés, vagy félvezetős-e a kapcsolt kimenet. Ha félvezetős akkor alkatrész csere még segíthet, ha relés akkor lehet, hogy a relé kontakt van beégve, összesülve, vagy ott is a vezérlése hibásodhatott meg.
Lehet, hogy ez készakarva van, hogy csökkentett fordulaton (csendesebben) járjon a ventilátor. Lehet fázishasítás triakkal (nincs rajta fordulatszán-állítási lehetőség?), vagy egyszerűen tirisztoros a kimenete és csak minden második szinusz-félperiódust engedi a ventilátorra.
...vagy van benne szag-érzékelő és csak a veszélyes szint elérésekor kapcsol teljes fordulatra :)
" akkora baromsagot sikerult leirni hogy a fejem verem a falba. Szoval szerinted egy wago bekoteshez tobb IQ kell mint a forrasztashoz ?"
Pont fordítva: egy WAGO bekötését a hülyék se nagyon tudják elrontani, ezért wago-t használni nem tilos. A forrasztott kötést viszont a hülyék el tudják rontani, ezért tilos ilyet alkalmazni még az okosak számára is (mert ugye a szabvány mindenkire vonatkozik).
Itt is megfigyelhető az a jelenség, hogy a világ haladását a hülyék diktálják :)
Néhány próba-képpel tapasztald ki, hogy hány centi távolságról készít már éles képeket (a fix fókuszos gépek többsége 50-80 centinél közelebbről már homályos képeket készít) és annál közelebbről ne fényképezz vele többé.
Bekötöttem . Áram alá helyezve ha egyből indul a ventillátor csak lassabban mint szokott. Kimértem 118 volt van azon az áramkörön ráadásul ki se kapcsol bárhová állítottam az időzitő kapcsolót.
Ne is haragudj, de akkora baromsagot sikerult leirni hogy a fejem verem a falba. Szoval szerinted egy wago bekoteshez tobb IQ kell mint a forrasztashoz ?
(most legyszi ird le hogy en vagyok a hulye mert nem ertem a _poent_, mert _nyilvan_ csak vicceltel, koszi)
"Ha budikapcsoló felvetődik a kérdés hogy talán nem is nyomógomb kell akkor. Aztán fura nekemhogy a nullát az 1 es A fázist a 2 saruval is össze kell kötni."
Az szerintem nem nyomógomb, hanem a lámpa (villany)kapcsolója. Felkapcsoláskor a lámpa ég, ventilátor megy, az időzítés aktiválódik. Kikapcsoláskor a lámpa elalszik, a ventilátor még tovább megy, amíg le nem jár a beállított időzítés.
Ha budikapcsoló felvetődik a kérdés hogy talán nem is nyomógomb kell akkor. Aztán fura nekemhogy a nullát az 1 es A fázist a 2 saruval is össze kell kötni.
" Nem tudom az égő mellett a rajzon mi lehet a másik dolog ami a kettes lábtól indulva csatlakozik a nullhoz."
A siemens 5TT1 312-re azt írja az újság, hogy "klotyó ventilátor késleltető " ("Fan delay time for toilet areas"). Tehát a rajzon az az izé egy ventilátor akar lenni, a lámpa pedig a budivilágítás.
"Éppen az szól a forrasztás ellen, hogy megmerevíti a vezeték végét, ami így törékennyé válik.
Szvsz éppen hogy nem szabad a szigetelés alá befutni az ónnak, hanem, amint írtad, csípőfogóval kell vissza vágni a forrasztott véget. De -és ezt már én teszem hozzá- a csupaszított végnek csak a legvége legyen ónozva, hogy össze tartsa az elemi ereket, és hogy az ón ezáltal -elektromos értelemben- ne játsszon "főszerepet" a kötésben."
Amikor egy vago rendszerű sorkapocs elemből, vagy VÁK ból, - mert nemcsak a vezetékösszekötés ilyen rendszerű - kikötve a sodrott vezetéket az látszott, hogy az elemi szálak párhuzamosan nagyjából rendezett lapos formát mutattak, ami érintkezési szempontból teljesen rendben van!
Ezt a látszólag jó, lapos felületet nem fogja a végén a kis forrasztott bumszli zavarni?
Tapasztaltam, hogy esetenként érvéghüvelyt is tettek a vezetékre, ami, ha nem volt rendesen préselve, akkor beszorulva "beleszakadt" pl. az iker sorkapocsba, miután az érvég kicsúszott belőle.
( Ez mondjuk egy 30-40. helyen lévő helyen jó szívás volt ha a tag nem volt kiemelhető.)
Na én ezek miatt, meg a nehézkesebb hozzáférés miatt díjazom a csavaros sorkapcsot.
Hajót nem tudom, de gépjárműveknél azért alkalmazták a prés sarukat, mert a beforrasztott vezeték a saru nyakában eltört idővel/állítólag/ és természetesen a gyorsabb szerelésért. Ugyanakkor a veterán motoromon 60 éve tökéletes a forrasztott vég vagy saru :)
Egy mondat vagy link erejéig belemehetnél, mert öreg forrasztásokon, nyomtatott áramkörökön sem láttam elváltozást, netán grüspant mint az akksik kapcsain
Az ón normál körülmények közt nem lép reakcióba semmivel
Ismétlek: Itt az a baj, hogy nem velem kell egyetérteni. :)
Gondolom, kár hivatkoznom az éppen alatta belinkelt két tankönyvrészletre, hiszen tankönyv jellegű hivatkozást már adtam, amire szintén az volt a válasz, hogy nekem nincs igazam. De persze elképzelhető az, hogy nekem nincs igazam, de annak, aki ugyanezt állítja (és azért itt nem kisebb alakokról beszélünk, mint azokról, akik az elektrotechnikát hódító útjára indították a huszadik században), annak meg igaza van. :D
Az a lényeg, hogy állandó nyomáson NEM esik ki a felület, épp ellenkezőleg, arányos tag marad. Míg állandó nyomóerő, vagyis csökkenő nyomás mellett TÖBBNYIRE lehet úgy tekinteni, hogy mechanikai és kémiai tulajdonságoktól függően NAGYJÁBÓL olyan hatással van a nyomás csökkentése, ami kiejti a felület növekedését.
Éppen az szól a forrasztás ellen, hogy megmerevíti a vezeték végét, ami így törékennyé válik.
Szvsz éppen hogy nem szabad a szigetelés alá befutni az ónnak, hanem, amint írtad, csípőfogóval kell vissza vágni a forrasztott véget. De -és ezt már én teszem hozzá- a csupaszított végnek csak a legvége legyen ónozva, hogy össze tartsa az elemi ereket, és hogy az ón ezáltal -elektromos értelemben- ne játsszon "főszerepet" a kötésben.
"A forrasztást elektrokémiai hatások miatt tiltják, de ne menjünk szerintem bele."
Ezt sajnos sokszor tapasztaltam nyirkos, párás környezetben üzemelő, vagy párszor eláztatott NYÁK paneloknál is, ahol már az átforrasztás sem mindig segít.
mert szerintem az érintkezési felületek eróziójáért 99,99 százalékban az áram megszakításakor létrejövő ívek/szikrák felelősek."
Biztos voltam benned, hogy ezt nem fogod kihagyni, -:)) de gondoltam, hogy a többség itt amúgy is tisztában van a Lenz törvénnyel.
A százalékaidba nem kalkuláltad be a bekapcsolási áramlökéseket, tranzienseket, de mindegy.
A helyzet annyiban nem tragikus, mert az ilyen teljesítményeknél már sokat segít az ívoltó berendezés
Lehet itt bármiről akadémikus vitát nyitni, csak a vita kedvéért, de a gyakorlatban a dolgok néha másképp szoktak kinézni.
( Emlékeim szerint, ezt az ívkérdést, már megbeszéltük akkor, amikor Te adtál tanácsot induktív fogyasztóhoz, Mk helyett 10 A es nejlon relé használatára.)
Az érintkezési pontok száma függ a felület nagyságától is. Ezek az érintkezési pontok lényegében párhuzamos kapcsolást alkotnak, ebből adódóan egy érintkezési felület átmeneti ellenállásának függenie kell a felület nagyságától. Ha nem így lenne, sínek esetén nem írnák elő az átlapolás méretét. Ismerem az általad linkelt oldalt, átolvastam, ezért mertem rákérdezni.
Hmm, hát, tán jobb lenne, ha nicknevet változtatnál, mert ez nagyon gáz. Ha elolvastad volna utolsó mondatomat, tudhatnád már, hogy a gondolatmenet végére esik ki a felület. Ha ezek után a tankönyvtárat még egyszer elolvastad volna, értelmezhetted volna, hogy egy pont ellenállásának tárgyalásáról áttér a sok pont (mint te is írtad, párhuzamosan kapcsolva) ellenállásának tárgyalására, és abból jön ki az, amit én ismétlek.
"vagy kisebb kontaktorba belenéz az ember, látható, hogy az első érintkezést átadó pontoknál kezdődnek a beégések"
Talán inkább UTOLSÓ érintkezési pontok ;)
mert szerintem az érintkezési felületek eróziójáért 99,99 százalékban az áram megszakításakor létrejövő ívek/szikrák felelősek.
Ahol nem szokás működő készülékek csatlakozóit mozgatni vagy működés közben kirángatni a konnektorból, ott talán még ötven év múlva sem lesz szükség emiatt dugalj-cserére.
Megnyugtat hogy nem csak én szimpatizálok a forrasztással .Egyértelmű
hogy sokkal gyorsabb csatlakozást létrehozni a vagós és hasonló modszerekkel, de én már találkoztam elégett ilyen kapcsolattal. Nem elemeztem az okát ,de legközelebb jobban odafigyelek.
A sodrott-forrasztott kötésekkel még nem volt problémám. Nem álitom hogy a mellette felhozott érvek nem álják meg ahelyüket.
" Tudja minden szakember, hogy a felület párhuzamos kapcsolású, ezért a felületelemenkénti vezetőképességek összeintegrálódnak."
Ez látszik a gyakorlatban is jól a kisebb MK-knál, hogy a kis méret mellett rovátkolt, egymásba illeszkedő érintkező felülettel érnek el nagyobb kacsolási teljesítményeket.
( Ezeket az érintkezőket már bajosabb sima csiszolgatással további hosszabb működésre bírni.)
" Az érintkezési pontok száma függ a felület nagyságától is. Ezek az érintkezési pontok lényegében párhuzamos kapcsolást alkotnak, ebből adódóan egy érintkezési felület átmeneti ellenállásának függenie kell a felület nagyságától. Ha nem így lenne, sínek esetén nem írnák elő az átlapolás méretét."
Szerintem ez a jelenség a gyakorlatban is jól látszik a kontaktoroknál, ha pl. egy DIL 822 esbe vagy kisebb kontaktorba belenéz az ember, látható, hogy az első érintkezést átadó pontoknál kezdődnek a beégések, aztán egyre terjednek, míg az átmeneti ellenállás végképp leromlik és a kapcsoló tönkremegy.
A megblankolt ér-szakasz mindig hosszabb legyen (min. 10 mm-rel) a szükségesnél, mert a legvégén maradhat egy vastagabb ón-csepp. A WAGO-ba bedugás előtt a csupasz rész megfelelő hosszúságát csípőfogóval kell "beállítani", ekkor leesik a megvastagodott vég is.
"Szerencsés eset ha az ón kissé befut a szigetelés alá"
A vezetékvég leónozása akkor kész, amikor az ér teljes vastagságában olvadási hőmérséklet fölé került. Jól látható az a pillanat, amikor az ón nemcsak a külső felületen maszatolódik, hanem hirtelen befut az erek közé a mélybe is. Ugyanebben a pillanatban az ón elkezd felfelé kúszni a szigetelés alatt is (az egyre melegedő réz-szálak között), ha ekkor még melegen tartjuk fél másodpercig a pákával, akkor jó merevvé teszi a fogást a betoláshoz (ahogy írtad).
Az egy másra vonatkozó eset. Tudja minden szakember, hogy a felület párhuzamos kapcsolású, ezért a felületelemenkénti vezetőképességek összeintegrálódnak.
(Az a kísérlet nem a felület változtatását vezette le, hanem a felület és a nyomás egyidejű ellentétes változtatását.)
A forrasztást nem kell lenézni, a legjobb ELEKTROMOS megoldások egyike (plusz korrózió védelem). A hibát azok szokták elkövetni, akik az ónozást MECHANIKUS elemként (pl rögzítésként) alkalmazzák, pl úgy kötnek össze két vezetéket, hogy "ez a kötés önmagában szar, de majd az ónozás megtartja". Aki fordítva gondolkodik, tehát "ez a kötés ónozás nélkül is tökéletes, de ráadásul még le is ónozom" az nyugodtan leónozhat akármit szerintem.
Tömör vezetékek számára készült WAGO-ba pl szerintem flexibilis eret nyugodtan be lehet dugni (az eret ónozással merevvé, bedughatóvá téve), mivel a WAGO belső rugója képes követni a lassan megfolyó ónt egészen addig, amíg el nem ér közvetlenül a rézhez.
Nem tudok egyetérteni veled. Az érintkezési pontok száma függ a felület nagyságától is. Ezek az érintkezési pontok lényegében párhuzamos kapcsolást alkotnak, ebből adódóan egy érintkezési felület átmeneti ellenállásának függenie kell a felület nagyságától. Ha nem így lenne, sínek esetén nem írnák elő az átlapolás méretét. Ismerem az általad linkelt oldalt, átolvastam, ezért mertem rákérdezni.
Tehát az átmeneti ellenállás függ az érintkező felületek anyagától (pld réz-réz), az érintkező felületek alakjától (például sík-sík), és a felületeket összeszorító erőtől. A felület nagyságától nem. Ezt bizonyítják a kísérletek és az elmélet is erre vezet. Utóbbit tekintve itt van például a tankönyvtár:
"100x100 könnyű doboz, egy pipával kiállás az aljábol, falsíkba. Karos wago vagy érvéghüvely és sorkapocs, merthogy hajlékony kábel a csatlakozás"
Én a sajátunkat, ami 2 fázisú reteszeltre lett bekötve szintén 100x100 as -al de a nehézzel csináltam meg egy békebeli porcelán pipával és sorkapoccsal.
Egy másik 1 fázisúhoz elég volt egy porcelán szorító betétes 100 as kerek acidax doboz.
Hajdan amikor a régi réz vezetéket cseréltük a szabványos alu vezetékre akkor tanitottak arra hogy a kötést miután jol megszoritottuk, visszakell hajtani! A villanytüzhelyet meg ugy kötöttük be, hogy a kellő hosszan kilogo vezetékre PVC csövet huztunk, és igy forditottuk be a tüzhelybe. Azóta sokat változott a szabvány, meg a kőtések kialakitásának szabálya.
Nem sok értelme lenne egyetlen robbanásbiztos szerelvénynek egy olyan helyiségben, ahol a többi 20 db elektromos készülék nem robbanásbiztos :)
Viszont ha megbillen a nagyfazék és a tűzhely mögött a falon csorog lefelé az elsózott vasárnapi húsleves (aminek a zasszony egyből nekiesik a felmosóronggyal), akkor nem árt, ha a tűzhely elektromos bekötéséhez esőbiztos (kültéri) megoldások vannak alkalmazva :)
Konkrétan nem tudom, de feltételezem, hogy a "nem szeretjük a forrasztást"irányvonal következő gondolata volt, hogy "de hát a védővezető folytonossága a legfontosabb"
A védővezetőt tilos forrasztani, de hát együtt vezetett 3 madzagnál az már nagyon hülyén nézne ki, ha kétféle kötési módszert használna valaki.
A többi vezetőnél csak feltételek vannak, az egyik ez a mechanikai igénybevételtől mentesítés, a másik meg a zárlat esetén a hőmérséklet növekedés figyelembevétele.
Akkor nem a tűzhely mögé tenném az elektromos csatlakozást, hanem a melette lévő konyhapult belsejébe. Én megtehetem, mert a zasszony nem szól olyasmiért, hogy "de a tűzhely és a pult között látszik 5 centi kábel".
Ahol kötelező láthatatlanul szerelni, ott egy szabadon álló (tehát nem beépített) tűzhely mögött kizárólag vízmentes (kültéri) megoldásokat alkalmaznék.
"Nálunk mondjuk elég nagy a dzsuva a sütő mögött. Néha kifut ez-az, befröcsög a zsír, mittudomén."
Nem láttam még olyan beépített sütőt, amiből gyárilag hátrafelé fröcsöghet bármi is. És a konyhapultok kialakítására is vannak előírások (pl a kiömlő víz a fal felé nem folyhat). Ha már a pult mögött falon csorog a víz, akkor egy besüllyesztett kötődoboz/dugalj sincs biztonságban (sőt egy falból kiálló vezeték talán még kevésbé is veszélyes). És már létezik (új lakásban kötelező) a FI relé, ami ha megrázás ellen nem is véd, a meghalás ellen igen.
Egyedi barkácsolt sütő/konyhabútor esetén egyedi elektromos megoldások is kellenek: pl tömített, vízmentes, robbanásbiztos és hülyebiztos villanyszerelés.
"a sudrott (kb. 25mm)+ forrasztott kötés alkalmazható-e a vago helyett"
Első szabály (amit még a szakemberek többsége sem tart be): a forrasztás NEM mechanikai rögzítés!!! A forrasztóón mechanikai erő (feszítés/csavarás/szorítás) hatására az idők során nagyon lassan "folyik", évek alatt úgy működik, mintha nem kemény anyag lenne, hanem a kötésedet pl mézzel kented volna be.
Tehát minden kötés ónozás nélkül is tökéletes legyen mechanikailag. Márpedig mindössze 25 mm hosszan összesodort két vezető, az nem egy mechanikailag stabil kötés, hanem egy nagy szar. Még 100 mm hosszú egyenes sodrást is el tudsz forgatni egymásban (mint két egymásba csavart menetet), tehát elmondhatjuk, hogy két vezető egyszerű összesodrása nem megbízható kötés, bármilyen hosszú. Ha viszont a sodratot középen visszahajtod önmagára, akkor megszűnik ez a hátránya.
Tehát ha az erekből csinálsz mondjuk legalább 20-30 fél-fordulatból álló sodratot, amit középen visszahajtasz önmagára, az nem csak jól fog érintkezni, de mechanikailag is stabil kötés lesz. Na ez UTÁN már le lehet forrasztani a kötést és akkor szerintem jó lesz WAGO helyett, habár a szabvány tudtommal már nem engedi a forrasztott kötéseket, tehát ha később valami gond lesz, akkor te tartod a hátad.
Továbbá szerintem durva pénzkidobás (=butaság) 5 másodperces WAGO kötés helyett 150 másodpercet elcseszni forrasztásos kötésekre.
"megfelelő szigeteléssel ellátva. Nem szigetelő szallaggal!"
A szigszalag engedélyezett, hivatalos és szabványos megoldás. Persze tudni kell normálisan dolgozni vele.
Nálunk mondjuk elég nagy a dzsuva a sütő mögött. Néha kifut ez-az, befröcsög a zsír, mittudomén. Nem árt az a wagónak? Vagy elég rá pár tekerés szigszalag?
A beépített sütő mögötti falat takarja a sütő ami ugye beépített. Tehát azt a részt ember nem lája csak kb harminc évenként.
A PRAKTIKUS megoldás az, ha nem költesz extra pénzt semminek a látványosságára ami úgysem látszik. Tehát praktikus kötőelem a falból 30 centire kilógó vezetékek végén lógó 3-5 db WAGO.
Egy falba besüllyesztett, lecsavarozható fedelű kötődoboz, a fedelén egy tömszelencével, az lehet esztétikus, ízléses, szépséges, menő, de NEM az a praktikus, mert egyrészt extra pénzbe kerül a kialakítása, másrészt kb tízszer annyi ideig tart a bekötése, ami munkadíjban is tízszeres pénz. Viszont öröm ránézni a szépséges beépített dobozra, ahányszor kihúzod a sütőt és mögé nézel, tehát harminc évenként :)
Beépíthető elektromos főzőlap és sütő (összesen 6,2 kW) bekötéséhez van valami falba süllyeszthető praktikus kötőelem, szerlvény vagy doboz? Ki hogy oldja meg az ilyet?
Ha a vezeték mehanikai rögzitését a sodrott kötés biztositja a forrasztás csak javihatja a vezetést. A motorok tekercsfejében is alkalmazzák ezt a modszert.(nem nagy üzemben).
A 25mm a sodrott vezetékköteg hosszára gondolom 1.5-4 mm2 ig.Akár hosszabban is ha a köteg vastagabb szálakból tevödik össze. Lényeg hogy szorosan összelehessen tekerni a köteget majd utána forrasztani.
Legjobb tanacs hogy tenyleg hivj egy szakit. A villany eleg vicces tud lenni, a szepsege pedig hogy nem feltetlenul derul ki azonnal ha baj van.
Ennek ellenere par tanacs:
- Ha valoban fuggetlen rendszert akarsz akkor lentre ne tegyel kismegszakitot, hanem az oratol jovo vezeteket direktben agaztasd le es fent legyen az emeleti fo megszakito. Igy ha lecsap a biztositek a fenti lakonak nem kell lent csengetni hogy nyomd fel a kismegszakitot.
- Ha 32A-t akarsz felvinni akkor erdemes 10mm2 rez vezetekkel menni (fazis, nulla, vedofold is ekkora legyen)
- Ha nem uzemeltetsz nagygepeket (furesz/eszterga stb) akkor "B" karakterisztikaju kismegszakitokat vegyel
- Sajat FI rele kore legyen a felso resznek, ennek megfeleloen az also szint FI _elott_ kell a nullat lekotni
- Erdemes a nagyfogyasztokat kulon FI-re tenni (ha lecsap a mosogep miatt nem mindegy hogy zseblampaval kell keresni a FI relet vagy latsz valamit :)
- Fenti eloszto fo kismegszakitojat a varhato terhelesre meretezd (ez egy _nagyon_ nehez kerdes. Mivel a fenti/lenti lakresz egy oran van, egy adag plombalt kismegszakiton, ezert a lenti lakresz csucsfogyasztasatol (is) fugg hogy mekkora kismegszakitot tehetsz fentre. Jobb lenne ha egy szaki megnezne)
- Aramkor kialakitasok rendben vannak, de mosogatogep, elszivo, konyhai konnektorok nalam 3db kor. Erdemes ezeket szetszedni szerintem.
- Dugaljakat lehet sorolni (ami azt jelenti hogy egyikbol kotsz at a masikba). Amire erdemes figyelni:
- olcsobb konnektorok nem feltetlenul birnak 16A-t, barmi is van rajuk irva
- 3(?)-nal tobbet nem erdemes sorolni
- Amit irsz opciokat az bizonyos szempontbol mind sorolas (hiszen az elagazas elott egyetlen vezeteken megy az osszes konnektor terhelese), csak mashol van a kotes. Amirol olvastal valoszinuleg az hogy minden konnektor csillagpontosan a szekrenybe van huzva es ott kotve.
- Minden konnektort 2,5mm2-el koss, barmit mondanak az okosok, minimalis a differencia a kabel araban
- Ertelem szeruen minden konnektorba vedofoldet kell vinni
- Mindenkepp minosegi konnektorokat / szerelvenyeket vegyel, a 100Ft-os konnektor egeszen pontosan annyit is er
- Minden kotest wago-val csinalj / csinaltass, ha jon a szaki es forrasztani vagy sodorni akar azonnal zavard el.
- Szerelvenyeket csavarral rogzitsd, karmokat ki kell dobni.
- Csinaltass EPH-t a felso szintnek is (ez az a resz amirol talan meg jegyzokonyv is kell az engedelyezteteshez)
> frissen felújított villamos hálózat található, amely minden tekintetben profi és teljes mértékben szabványos munka
Meg a sajat villamos halozatomra sem mernem ezt kijelenteni, pedig rendesen tul van tervezve :)
Azt szeretném tudni valakitől hogy a sudrott (kb. 25mm)+ forrasztott kötés alkalmazható-e a vago helyett megfelelő szigeteléssel ellátva. Nem szigetelő szallaggal! Van-e valami hátránya ennek a modszernek? "
Szerintem csak annyi a hátránya, hogy tovább tart vele a munka. Én is így csináltam anno és a szigszalag helyett a kúpos menetes, vezetékre csavarható szigetelőket tettem szigetelésnek.
Egye nem gondolod komolyan, hogy felelősséggel gyorstalpalót fogunk tartani neked villanyszerelésből. Nem igazán találsz olyan szerelőt aki ezt egy fórumon keresztül megteszi.
Te már megint nem olvastál vissza. Ki kérdezett itt vezetőképességről, wagoról meg egyéb maszlagról? A felülettől fordítottan arányos átmeneti ellenállásról volt szó.
"Magára a vezetékelésre és átmérőkre milyen tanácsokat tudnátok adni? Esetleg konkrét hülyebiztos alkatrész ajánlásokat és módszereket is szívesen veszek."
Mivel ez egy "új" kiépítés, erősen ajánlom, hogy hívj egy szakit. az egész kóceráj ezen fog működni. A festés, gipszkartonozást viszont csináld magad.
Azt szeretném tudni valakitől hogy a sudrott (kb. 25mm)+ forrasztott kötés alkalmazható-e a vago helyett megfelelő szigeteléssel ellátva. Nem szigetelő szallaggal! Van-e valami hátránya ennek a modszernek?
Villanyszerelésben szeretném a tanácsotokat, segítségeteket kérni.
A helyzet a következő, egy társasházi lakás feletti padlásrész beépítését tervezem, és minden munkát, így a villanyszerelést is én szeretném elvégezni. A cél, hogy teljesen elszeparálható lakrész jöjjön létra, külön villamos hálózattal.
Ugyan szakmám szerint nem vagyok sem gipszkartonos, sem víz- fűtés, sem villanyszerelő, minden tapasztalatomat bevetve úgy ítélem meg, hogy bele tudok vágni.
Villany témában is sokat kutakodtam az interneten, azonban itt szinte kizárólag mit hogyan nem szabad, illetve neki se kezdj, hívj szakembert hozzászólásokra bukkantam. Le is szögezném, hogy tudom, hogy ez egy életveszélyes üzem, illetve tudom, hogy mire vállalkozom. Megköszönök minden elővigyázatosságra intő tanácsot, és természetesen építő szakmai segítséget.
A konkrét helyzet a következő: A társasházban, és a lakásban frissen felújított villamos hálózat található, amely minden tekintetben profi és teljes mértékben szabványos munka. 32A-es kapacitás jön be az órától. A padlásrészbe, ami jelenleg tároló, fel van vezetve egy konnektor számára vezeték védőcsőben. Szeretném ha odafent majd lenne külön elosztódoboz.
Itt el is érkeztem az első kérdéshez.
A jelenlegi felmenő helyett nyilvánvalóan egy nagyobb átmérőjű vezetékeket kell behúzni. 4mm2-esre gondoltam, az megfelelő? Ezt hogy érdemes kivitelezni, odalenn az elosztószekrénybe betenni egy kismegszakítót, (hány A-eset?) és onnan indulni, majd a felső dobozban az elosztódobozba egy áramvédő kapcsolóra érkezni?
Esetleg egész más módot érdemes választani?
A kismegszakító méretezést hogy célszerű tervezni, lehet ugyanúgy, mint az alsó lakásban? Nagy fogyasztók villany bojler, sütő-főzőlap, mosógép lennének, de alapvetően kisebb teljesítményűek mint alul. Azt valahogy meg lehet oldani, hogy ha a rendszer átlépi a 32A-es kapacitást, akkor először a felső lakrész oldjon le, és ne vigye magával az alsót is?
Áramkörök:
A következő áramköröket tervezem létrehozni:
főzőlap
bojler
konyha pult/elszívó/mosogatógép dugalj.
fürdő dugalj+mosógép
hűtő
szoba dugaljak
szoba világítás
fürdő világítás
konyha+pult világítás
Ez stimmel így, vagy esetleg kevés/sok?
A kötések kivitelezésénél addig eljutottam, hogy a dugaljakat nem célszerű sorolni, hanem külön vezeték kell mindenhova. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az adott áramkör 3 vezetékét elindítom az elosztószekrényből az adott kismegszakítótól, pl egy kötődobozig, ahol sorkapoccsal elosztom a megfelelő számú dugalj között, amikhez innen csillag alakban mennek a külön vezetékek? Vagy maga a dugalj mögött alkalmazok sorkapcsot, leágazok a dugaljra, és a sorkapocsról viszem tovább a többihez?
Magára a vezetékelésre és átmérőkre milyen tanácsokat tudnátok adni? Esetleg konkrét hülyebiztos alkatrész ajánlásokat és módszereket is szívesen veszek.
Egyelőre kb ennyi merült fel bennem, előre is köszönöm a segítséget.
"Akkor mégiscsak jobb összesodorni a tomor vezetéket mint wagózni?"
Egy kötés átmeneti ellenállása csak az egyik fontos jellemzője, sokan megfeledkeznek az időtényezőről, öregedésről. Hiába sodorsz össze két vezetéket bármilyen lelkiismeretesen, a WAGO-ban acél rugó van, tehát száz év múlva is ugyanolyan erősen fog érintkezni, mint az első másodpercben, ezzel a jellemzővel veri hülyére az összes alternatív megoldást.
A minap mutatott videóban meg valaki azt próbálta demonstrálni, hogy a WAGO szar a forrasztott kötéshez képest, de csak azt tudta demonstrálni, hogy a forrasztott kötés átmeneti ellenállása kisebb a WAGO-énál. De ha az adott ÉLETSZERŰ áram esetén tökéletesen megfelelő egy 0,01 ohnos átmeneti ellenállású WAGO kötés, akkor mi a francért alkalmazzunk SOKKAL drágább (forrasztásos) elektromos kötéseket? Csak azért, hogy a kötéseink az amúgy is tökéleteshez képest még annál is kisebb átmeneti ellenálásúak legyenek? Cserébe úszik a pénz kifelé az ablakon, mert nem az olcsó WAGO-t használjuk.
Pl így "Tessék mondani mennyi a maximálisan igényelhető energia a X település Y utcájának középső szakaszán?"
Mert az sem mindegy, hogy hol van az a ház, van olyan utca, ahol alig van energia-vételezési lehetőség, de van olyan hely is, ahol akár saját 40 kilowattos bitcoin bányát is üzemeltethetsz a pincében.
Legutóbbi információim alapján (tavalyi év nyarán olvastam az e-on honlapján) lakossági felhasználásra a 96 amper volt a maximum. Persze az nem volt feltüntetve, hogy fázisonként vagy összesen. Ebből következtettem a 3x32 amperre. Tovább az e-on igénybejelentőn fel kel tüntetni a fázisonkénti és az össz. áram igényét.
A több lépcsős teljesítmény növelés kivitelezéshez is kell a regisztrált szerelő, de ha rögtön az elején a megfelelő szekrényt szereltetem be nem kell egy szekrényt feleslegesen megvennem.
Jelenleg légkábellel van behozva a villany és azt is szándékozom megtartani. Mérőórák a falban vannak elhelyezve fa szekrényben, ami már nem szabványos és ide nem is raknák be az új mérőt.
Kérdésem a mérőóra szekrényre irányult. A Hensel HB33K0 kombinált mérőhelyre 63 amper van írva a leírás szerintés a Csatári plast PVT EON 6060 Á-V Fm szekrény is hasonló áramterhelésig lehet használni, feltételezem. Milyen mérőóra szekrény típus az ami erre a célra megfelel. Vagy mi a garancia, hogy a szolgáltató elfogadja ezeket a szekrényeket a gyártó által előírtnál nagyobb teljesítmény bekötése esetén
Azért magam kívánom beszerezni, azt amit lehet és tudok, mert az egész kivitelezéséhez szükséges összeget nem tudom félrerakni. Amire az adott hónapban futja az jöhet. A szerelést természetesen a szerelő végzi el.
A több lépcsős bővités pedig használható menet közben is. Csak akkor nem, mikor épp a kismegszakítót és a kábelt cseréli a szolgáltató.
Pl.: Megcsináltatom a 3x16A-t . Összeszedek egy kis pénzt és kérek teljesítmény növelést 3x25A-re, utána meg 3x32-re.
A vezéreltet is ezekkel szinkronban növeltetném (E-on személyes ügyfélszolgálaton mondták, hogy ami bent van nappaliba és ki van fizetve, az jár vezérelten is, ha kérem).
"Kút egyéb kerti elektromos eszköz nem játszik a kertben. "
Két lehetőséget ügyesen kizártál a lehetséges százból, ami egy villanyszerelőnek ez első percben eszébe jut :)
De még az is lehet, hogy volt ott kút is meg szivattyúakna is, meg sufni is, meg kerti világítás is, meg kerti konnektor is, csak megszüntették még az odaérkezésed előtt, az odavezető kábel meg ott maradt a földben. El sem tudod képzelni, hogy hányféle magyarázata lehetséges annak két fehér izének.
Az a két fehér izé valószínűleg két (több eres) MT kábel, amely egész biztosan nem az 1930-as években, hanem az utóbbi évtizedekben került oda. Több eres kábelek révén, az erek szétválasztása nélkül valószínűleg még lakatfogóval sem tudnád megállapítani, hogy éppen folyik-e bennük áram. Hogy feszültség van-e benne, azt talán sikerülhet megállapítani, léteznek érintés (tehát a kábel szétvágása) nélküli feszültség-jelenlét érzékelők.
Te erre nem vagy képes, de egy jó szakember képes egy másik szakember fejével is gondolkodni: milyen célból és milyen útvonalon mehet az a két kábel.
És léteznek kábel-nyomkövető készülékek is, a drágábbak mélyen belátnak a falba és a föld alá is.
A WAGO-n áthaladó áram tulajdonképpen öt soros ellenálláson halad végig, ezek együttese határozza meg a vezetőképességet és ezek együttes melegedése adja a WAGO melegedését.
Egy példa az öt ellenállásra, az érthetőség kedvért nagyon leegyszerűsítve:
1 - egyik vezeték wago-n belüli szakasza: 1,5 mm2 keresztmetszet, 15 mm hosszúság, anyaga réz, számold ki az ellenállását
2 - vezeték<->WAGO érintkezési pontja: kb 0,1-0,5 mm2 keresztmetszet, NULLA mm hosszúság, számold ki az ellenállását HA TUDOD
3 - WAGO fém teste: mondjuk 6 mm2 átlagos keresztmetszet, 20 mm hosszúság, rozsdamentes acél, számold ki az ellenállását
4 - vezeték<->WAGO érintkezési pontja: kb 0,1-0,5 mm2 keresztmetszet, NULLA mm hosszúság, számold ki az ellenállását HA TUDOD
5 - másik vezeték wago-n belüli szakasza: 1,5 mm2 keresztmetszet, 15 mm hosszúság, réz, számold ki az ellenállását.
Ha összeadod a fenti öt ellenállást, abból pontosan kiszámolhatod, hogy X áramerősség esetén hány watt hő fog keletkezni a WAGO-van.
Ha esetleg nem sikerül mind az öt ellenállás érték kiszámolása, akkor sejteni fogod, hogy miért problémás egy WAGO vezetőképességének ELMÉLETI meghatározása mérés nélkül :)
Gyakorlatilag nem marad semmi. Tokozottakat meg kell venni, betápot fel kell rakni, bővítést ki kell fizetni, nappalit be kell köttetni, az épület belső vill. hálózatát meg kell táplálni az új mérőről, marad a vezérelt?
"a földbe le van ütve egy (sztem) sima colos vizcső, amiből kijön két db, kb. 15mm-es, fehér, szigetelt vezeték, majd visszamegy a beton alapba. Kérdésem, h mi lehet ez?"
Ezt egy internetes fórumon keresztül nem lehet megállapítani.
Egy, a helyszínen körülnéző értelmesebb szakembernek esetleg lehetnek tippjei, pl energia-kábelek a kút melletti szivattyúhoz, a kert végi sufnihoz vagy a kapuhoz. De az is lehet, hogy a szomszédod azon keresztül lopja az áramodat :)
"hálózatot szeretném bővíteni a lakossági részre megengedett maximumig (96 amper (3x32A) E-on terület)"
Zavaros amit írsz, félreértettél valamit vagy félretájékoztatott valaki. Jobb lenne, ha azt írnád le, hogy te mit szeretnél elérni és nem azt, hogy szerinted mit lehet elérni.
Csak az érdekesség kedvéért: tudok családi házat, amelybe jelenleg 3x63 amper jön be és valószínűleg nem is ez a "megengedett maximum".
Mindenesetre én nem ártanám magam a villanyász munkájába, hanem elmondanám mit szeretnék és a vásárlással eltöltött idő helyett pénzt keresnék. Ő tudja mi a megfelelő és garanciát is vállal rá
Ha úgy gondolod hogy..., akkor kérjél számlát az alkatrészekröl
Ezt a több lépcsőben koncepciót nem tudom hogy képzelted el. Egy bővítést vagy megcsináltatsz, vagy nem. Egyértelmű, hogy szabványosítanod kell, azt nem lehet több lépcsőben elvégezni.
A következő kérdéssel fordulnék a topikban levő szakemberekhez.
A házamban levő jelenlegi 2x1 fázisu 15 amperes (nappali-vezérelt) hálózatot szeretném bővíteni a lakossági részre megengedett maximumig (96 amper (3x32A) E-on terület). Persze ezt nem egy lépcsőben, hanem ahogy az anyagiak lehetővé teszik. Persze tudom, mindent ráhagyhatnék a regisztrált szerelőre, de amit tudok megpróbálok magam megoldani vagy beszerezni. Ez utóbbinál akadtam el. Előre gondolkodva nem szeretnék még egyszer pénzt kiadni olyanért amit, első alkalommal is be lehet építeni. Viszont mérőóra szekrényeket csak 63A-ig találtam az felett nem vagy csak nem jó helyen esetleg nem megfelelő címszóval kerestem. Hol találok ezzel kapcsolatban bármi féle információt a neten.
"Szabvány leírja, hogy mit milyen távon, milyen koncepcióban lehet csinálni. Ebben az esetben legfeljebb csodálkozunk, ha kicsit búg a kaputelefon, vagy a kamera képén látjuk a búgást. Eszköz-függő is, de nyilván nem szeretünk szopni és azt sem tudjuk mit jelent a "kamera kábel". Analóg, IP? És akkor ez még csak az eleje. Vagy csinálja olyan, aki látott már hasonlót."
Valamikor a Tungsram gyárakban telepítettem vezérlőszekrényeket ipari képfeldolgozás céljára. Ezekhez csatlakoztak a gyártósorok kamerái egy olyan kamera kábellel, ami kb. 7 mm átmérő volt kívül és két koax szálat + táp és egyéb célú 3 további vezetéket is tartalmazott. A csatlakozó egy 12 lábú kb. 12 mm es hollanderes kamera csatlakozó volt amibe még 2 db. lezáró ellenállás is került.
( nagy élmény volt azt ott ipari környezetben beforrasztgatni )
A lényeg, hogy ez a madzag, amit anno 1000 Ft/ m -es áron a Madzag Bt től vettünk még egy 13 as fém gégecsőbe lett, a még jobb árnyékolás érdekében behúzva.
a családi házunk mellett a földbe le van ütve egy (sztem) sima colos vizcső, amiből kijön két db, kb. 15mm-es, fehér, szigetelt vezeték, majd visszamegy a beton alapba.
Kérdésem, h mi lehet ez? Netán a földelés? Az épület az 1930-as években épült.
Hja, hát vinni én sem viszek, úriember meghúzza az erkölcsi süllyedés mértékét. :D
Az MSZ 1600-ban egyébként annyival volt szigorúbb, hogy kisfeszültség és gyengeáram egy rendszerben vezetésekor minden vezeték 1000V-ra szigetelt kellett, hogy legyen (vagy a gyengeáramúnál 2 kV próbafesz).
Emlékeim szerint 1mm járulékos szigetelést ír elő amit kielégít a kábel vagy kábelszerű vezeték külső szigetelése. Át kellene néznem amihez őszintén szólva nincs türelmem. Soha nem viszek egy csőben erősáramú és egyéb rendszert így rég nem foglalkoztam a témával.
Szabvány leírja, hogy mit milyen távon, milyen koncepcióban lehet csinálni. Ebben az esetben legfeljebb csodálkozunk, ha kicsit búg a kaputelefon, vagy a kamera képén látjuk a búgást. Eszköz-függő is, de nyilván nem szeretünk szopni és azt sem tudjuk mit jelent a "kamera kábel". Analóg, IP? És akkor ez még csak az eleje. Vagy csinálja olyan, aki látott már hasonlót.
Azonos kábel- vagy vezetékrendszerben nem lehet együtt I-es és II-es feszültségsávba tartozó áramkör, csak akkor, ha minden kábel vagy vezeték a jelen lévő legnagyobb feszültségre van szigetelve, vagy... (más megoldások felsorolása)
Nem pont ugyanezek a szavak vannak a most érvényes angol nyelvű MSZ HD 60364-5-52:2011-ben, de a jelentésük ugyanez.
Rosszul tudod. Feltételeket szab. Ezért írtam, hogy csak akkor, ha az erősáramú vezeték kábel, vagy kábelszerű vezeték. Csatorna esetében pedig osztott csatornát ír elő amennyiben az erősáramú rész "egyszeres szigetelésű".
Szabvány tudtommal tiltja, hogy 230V-os és törpefeszültségű rendszerek egy csőben fussanak (érintésvédelmi, életvédelmi okokból).
A váltófeszültségű energiaellátó és gyengeáramú kábelek együtt-vezetését meg egy másik szabvány tiltja tudtommal, mert zavarhatják egymást.
Ha ez a két szabvány nem zavar, akkor megpróbálhatod: nekem már sokszor sikerült tökéletesen problémamentesen egymás mellett vezetni vegyes kábeleket.
Jelzővezetékként árnyékolt és sűrű sodrású (árnyékolt UTP) kábeleket alkalmaznék, a 230V-os kábel is árnyékolt lenne és koax kábelből is létezne kettős árnyékolású típusok. És a méterek száma (egymás mellett futás hoszúsága) is számít.
"A villanyóra szekrényben a biztosíték tábla felett van bekötve onnan megy be egészen a sütőig.A biztosíték tábla ősszel lett át wagózva villanyszerelő által.1,5 mm-es réz vezetékkel van bekötve."
Nagy az esély rá, hogy zavarni fogja (leginkább a kamerát). Ennek ellenére ha a cső földben van, mielőtt nekiállnék ásni mindenképp kipróbálnám mennyire zavar. Csat akkor húzhatod egyébként mellé, ha a 3x1,5-es az kábel, vagy kábelszerű vezeték.
32-es kpe csőben, mint védőcsőben megy egy 3x1,5-ös villanyvezeték. Behúzhatok mellé kapuvezérlő, fotocella, kamera kábelét? Nem fogja zavarni egymást ilyen közel? Vagy ezeket húzzam másik védőcsőben?
na túléltem, meg ilyenek, van fi relé a házban, tehát ha meg is baszódtam volna, hát nem lett volna egy hosszan tartó élmény, gondolom én.
szóval az egész köröm meg az a műanyag basz letört szerintem, azért nem tudtam visszarakni, viszont a helyére tettem, és becsavaroztam mindkettőt, így a kapcsoló stabilan van rögzítve, de nyilván cserélni kell, amit nem én fogok, inkább. Lámpát már kötöttem be(na akkor volt értelme lekapcsolni a áramot, mert a kábelekkel dolgoztam) viszont itt ismeretlen módon rögzítődik a draut.
más:
villanytűzhelyet bekötni nehéz szerintetek? kell hozzá szakember vagy én is megtudom oldani.
Ojan esetben, amikor hat darab hejesírási hiba van egy mondaban (amejek közül a fórum önkéntes nyelvész-különítménye eddig együtes erővel is mindösze hármat talált meg), akkor azok a hibák feltételezhetően nem véletlenül sűrűsödtek össze, hanem direkte. Ijen esetben a hibás mondatot nem kijavíccsuk, hanem nevetünk rajta.
Hogy a köröm visszarakása miért nem sikerül, azt egy internetes fórumon keresztül nehéz kitalálni (a másik körömről lenézheted, hogy hogyan kell állnia)
de a kapcsoló fém lapjában van elég lyuk gyárilag, nem kell újakat is fúrnod rá.
Ha a műanyag doboz nem valami ősrégi vagy vacak, akkor van a peremében 2 db pici lyuk, amihez kéz pici facsavarral odarögzítheted a kapcsolót a körmök használata nélkül is.
DE MINDENEKELŐTT KAPCSOLD LE A VILLANYT AZ EGÉSZ LAKÁSBAN!!!
legrand villanykapcsolót kéne visszaraknom (lezúztam egy bútor tolásakor), a kábelek a helyükön vannak, de ezt a karmot ami bent tartja és be kell csavaroznom, az istennek se tudom visszavarázsolni a helyére, az egész kijött de nem tudom visszanyomni, hogyan kell csinálni?
A fém talp az rajta van, viszont a műanyag külső cuccot lepattintottam. Az lenne a megoldás, hogy visszarakom ezt a karmot, de a fxsznak se megy bele a helyire (a másik karom a helyén van).
Abba a részbe ahová be kéne menni sehogyse akar.
A végén az lesz, hogy hagyom a faszba és fúrok négy lyukat a fém talpat meg odacsavarozom a gecibe.
Az ellenállás a felülettel arányos. Ha elég hosszan van összesodorva, akkor alacsonyabb ellenállású a kötés bármilyen szabvány kötésnél, forrasztással vagy anélkül is.
Két éve amióta ide költöztünk nem volt vele gond.(Tudom az ördög nem alszik)A kismegszakítót nem tudom milyen majd holnap megnézem.A villanyóra felé vezető útján nincsenek kötések megnéztem ami látszik a lakáson belül.
"Szerintetek elbírja a 2,5 kw-os sütőt?Nem fog nagyon felmelegedni a wago?"
Az a WAGO kibír akár 32 ampert is, szóval én inkább a vezeték miatt aggódnék, amit beledugtál a wago-ba, az lehet, hogy nem fogja elbírni a sütőt.
No meg a vezeték túlsó végén lévő kismegszakító.
No meg azon is elgondolkodnék, hogy ha ott sodrott kötések voltak, akkor nem-e lehetséges-e, hogy azon vezeték villanyóra felé vezető útján esetleg több kötés is van és azok szintén sodrottak-e.
A villanyóra szekrényben a biztosíték tábla felett van bekötve onnan megy be egészen a sütőig.A biztosíték tábla ősszel lett át wagózva villanyszerelő által.1,5 mm-es réz vezetékkel van bekötve.
Segítséget szeretnék kérni.Adott egy beépíthető villanysütő és egy gázfőzőlap.A szekrény aljából jön egy vezeték arra tettem kettő wago 221-413-ast a nullnak és a fázisnak és egy wago 222-415-öst a földkábelhez.Innen megy a sütőhöz és a főzőlaphoz.Szerintetek elbírja a 2,5 kw-os sütőt?Nem fog nagyon felmelegedni a wago?
Ha csempézett a fal ilyenkor biztosan két tiplit fúrok a doboz aljába, és hosszú facsavarral aminek a fejét esztergával kicsit megigazítottam odahúzatom az aljzatot. Ha kell a burkolat belsejét is megfaragom.
Nincs az a háziasszony aki villásdugóval ki tudná tépni a dobozból a konnektort. :-)
Itthon az egyik fali konnektor kilazult, sajna a körmök már nem akadnak be. Úgy hallottam, hogy kötődoboz/szerelvénydoboz megoldás lehet, csak nem tudom, hogyan kell beépíteni?
Nem is tudtam, hogy létezik ilyen cucc, kösz a tippet.
KI fogom próbálni és ha műcik, akkor ahol a vezeték nélküli távolság fontosabb mint az energetikai okosság, ott valószínűleg Computherm-et fogok alkalmazni Siemens termosztát helyett.
off Tudna valaki linkelni egy olyan youtube videót amin egyértelműen látszik és hallatszik a sztereo hatás? Pl beszélgetűs műsor ahol baloldalon egy nőci jobboldalon egy férfi beszél, és a hangjuk is értelemszerűen vagy balról vagy jobbról szól. Nagyon kéne de nem találok ilyet. Én halloml, hogy sztereo valami, de nem nekem kell, valamint az egyértelmű vizuális ellenőrzés is szükséges lenne.
Komolyabb gyártóknak vannak rádiós átviteli rendszereik (pl. EATON). Itt akár sima termosztát is jó, majd a jelátvitel egy bináris bemeneten, a szükséges repeateren keresztül egy kapcsoló aktorral végződik.
"Nekem 2 16 amperes van. Próbáltam de nem igazán jött össze. Pl villanymotor indításnál ugyan úgy leverte mint az egyet. Esetleg valami kis értékű ohm-os terhelővel korlátozni az áramot, mint a tranzisztoroknál az emitter ellenállás. Lehet hogy segítene de nem biztos."
20-25 kW os aszinkron motoroknál olyan megoldással is találkoztam, hogy a középső fázissal sorba kapcsolt 2 fokozatú indító ellenállásokkal indítottak, amit aztán gyorsulás után rövidre zártak.
Létezik még indító (autó) transzformátoros megoldás is, de ezeknél már korszerűbb lágyindítót használni.
Az én kis lomjaim közt is vannak még ilyen tranyók, meg a még régebbi Tungsram gyártmányú P 13 as, meg az üvegtokos OC 1070 es, amiből a fekete festéket lekaparva fototranzisztort "csináltunk"
ASZ 16, 17, 18 asom is van egy csomó + orosz P 202, 203.
"vezeték nélküli programozható termosztátra lenne szükségem, ami kb.35-40 m távolságról több falon keresztül is biztosan tudna kapcsolni egy keringető szivattyút."
Egyszer sikerült egy Siemens REV24 RF-et igen távolra összehozni (métert nem mértem, de volt bőven méter is meg meg fal is), persze én elég jól ismerm a rádióhullámok terjedési szokásait, ezért van egy pár trükköm (pl a vevő nem a kazán mellett volt, hanem több méterre tőle egy olyan helyen, ahonnan rádióhullám szempontból "jobban rálátott" a termosztátra és a termosztát sem oda került, ahová a ház asszonya szerette volna, hanem méterekkel arrébb ;).
Talán az a jó megoldás, ha kettébontod a feladatot: legyen egy olyan termosztátod, amelyiknek hagyományos (vezetékes) kimenete van és erre a kimenetre tegyél egy komoly, nagy távolságú rádiós jeladót (pl riasztósszerelő boltból), aminek a vevője kapcsolgatja a keringetőt. És arra sem árt gondolni, hogy ha folyamatosan meg egy RF jeladó, az lefoglalja a frekvenciát, tehát a legolcsóbbnál komolyabb rádiós cucc kell, ami csak pillanatokig rádiózik.
...szóval valószínűleg a legjobb, ha veszel egy rádiós termosztátot cuccot és a vevő részét VEZETÉKKEL minél közelebb viszed a termosztáthoz (mondjuk egészen a szomszédos helyiségig :) Ha a vevő energiellátása 230V-os, akkor a házban bárhonnan megtáplálhatod, elég két ér tőle a kazánhoz, ha a kazán vezérlése mehet 230V-al is, akkor talán csak egyetlen ér eljuttatáséra van szükség a vevőtől a kazánig.
Kicsi az esély arra, hogy 2 db 32 amperes villanyóra ugyanazon a fázison van (keveseb ampernél inkább elképzelhető lenne), ezért mindenekelőtt ezt kellene leellenőrizned.
Azt sem ártana, ha tudnánk, hogy milyen fogyasztó enné azt az 50 ampert, mert talán a fogyasztónál is lehet trükközni: megosztani a fogyasztást (akár eltérő fázisok esetén is).
A két azonos hosszúságú vezeték jó ötlet (azonos fázis esetén), de valószínűleg túl kicsik lesznek az ellenállások, ezért már egy icipici aszimmetria is nagy áram-különbséget okozhat. Talán meg lehetne próbálkozni a két vezeték ellenállását mesterségesen megnövelni (mondjuk 2x 0,1-0,3 ohmra), ezzel kicsit csökken az átvitt energiamennyiség (lenne néni veszteség), viszont egyenletesebb lesz az áramok eloszlása a két villanyóra között.
Simán megoldható. Az elkoep-nek vannak komoly (200m-es kapcsolói) Ez persze nem termosztát, de bármilyen termosztáttal vezérelhetsz egy ilyet, az meg a szivattyút. Van termosztátuk is, nyílt terepen 100m-t tud. Keressek neked valamit?
És a modell távirányító? Nekem van 400 métertől 1500 méterig. Csak a programozást kell megoldani. Ahhoz meg vannak programozható időzítők. És azok miért is nem jók? A fiamnak az akváriumnál kapcsolgatja a világítást, szellőztetést.
Nekem 2 16 amperes van. Próbáltam de nem igazán jött össze. Pl villanymotor indításnál ugyan úgy leverte mint az egyet. Esetleg valami kis értékű ohm-os terhelővel korlátozni az áramot, mint a tranzisztoroknál az emitter ellenállás. Lehet hogy segítene de nem biztos.
Beszéltem a gyártóval, de sajnos nem tudja amit én szeretnék, hogy egy vezeték nélküli programozható termosztát kb.35-40 m távolságról több falon keresztül is biztosan tudjon kapcsolni egy keringető szivattyút.
Azt még talán meg tudnám oldani, hogy a termosztát és a szivattyú egy wifi hálózatba legyen.
A fürdőszobai konnektort nézd meg, ha ott van egy piros ami akkoriban lehetett a színe, akkor van védővezetőd (és nem földelésed). Márpedig kell lennie. Ezután csak az elosztódobozt kell megnézni, de alaposan, mert csalós lehet. Hívj egy szakit mindenképpen.
Nem lenne rossz, csak én egy programozható termosztáttal akarom vezérelni a kapcsolásokat és nem mobiltelefonról. Milyen termosztáttal tud ez a készülék kommunikálni?
panelben régen nem volt földelés, már ahol, és a lakáselosztót úgy árulták, hogy a nulla és a földsin át volt kötve egy vastag rézvezetékkel. Innen ágazott le külön a nulla és a földvezeték
Mai átalakitásnál meg kell nézni hogy az egész házba milyen kábel rendszer jön be
Ha a földelés is akkor onnan kellene leágazni és bevezetni a lakásokba
Adott egy fogyasztási helyen két darab nappali mérő, mérésenként 32A
Meg lehet azt oldani valahogy a két vezeték mérés utáni összekötésével hogy legalább 50A -rel lehessen terhelni úgy hogy közben egyik sem old le?
Az ötlet az, hogy az órától az összekötési pontig két teljesen azonos hosszúságú vezetéken megy az áram, így én azt gondolnám hogy egyformán terhelődik.
Egy olyan vezeték nélküli programozható termosztátra lenne szükségem, ami kb.35-40 m távolságról több falon keresztül is biztosan tudna kapcsolni egy keringető szivattyút.
Jó reggelt! Egy kérdésem lenne. (lehet ha kutakodnék megtalálnám, de esetleg gyorsabb lehet így)
40 éves panelban lakunk, már jó pár éve költöztünk ide. Nen volt semmi gond az árammal.
Egy konektort szerettem volna cserélni és azt vettem észre hogy nincs földelési (sárga-zöld) vezeték bevezetve és rákötve a földelés helyére (illetve el van vágva, vagyis eredetileg volt), hanem a nulla (kék vezeték) van odakötve. Megbéztem más konektort is és azok is úgy vannak. A panellakásba bejövö kábeldobozt (amiben a kismegszakítók vannak) még nem néztem.
Kérdésem, hogy az ilyen paneleknél hoztak-e be sárga-zöld védöföldelést (gondolom igen ha volt eredetileg), ha igen akkor mivel jár ha valaki a védöföldet összeköti a nullával és csak az emlitett 2 vezetéket (fázis-nulla) vezeti a fogyasztóhoz?
Abba már bele sem merek gondolni hogy esetleg ha bejött a földelés azt csak szimplán elvágták. :((
Mert a kapcsoló egyetlen fázist szakít meg, ami egyszerre kapcsolja le és fel a világítást és a ventillátort, én pedig azt szeretném, hogy a kettő külön kapcsolható legyen. Persze elegáns az lett volna ha két szálat húznak a kapcsolótól a világításaig és a ventillátorig külön-külön, de ez megspóroltá, utólag pedig nem tudom ezt máshogy megoldani. A ventillátor kap egy külön állandó megszakítás nélküli fázist is, arra lesz most rászerelve a távirányítós kapcsoló.
" A 2 forintos Ezermesterben leközölték a rajzát, bementünk az Ezermester boltba, és fillérekért megkaptunk mindent. Nyák lemezt, tranzisztort, cint, gyantát, relét, stb, Megbütyköltem magamnak, akkor az volt a hobbim."
A 2 forintos A 5 ös méretűt én is 65 től kezdtem venni. Az én kis zsebpénzemhez nem tűntek az akkori alkatrész árak filléresnek. Egy OC 1070, vagy 72 es tranyó 10 Ft, egy P 13 as 20 Ft volt akkor.
Azokat a Ge tranyókat nem lehetett forrasztáskor sokáig fűtögetni, mert könnyen kinyiffantak.
Biztosan volt nem tudom. A 2 forintos Ezermesterben leközölték a rajzát, bementünk az Ezermester boltba, és fillérekért megkaptunk mindent. Nyák lemezt, tranzisztort, cint, gyantát, relét, stb, Megbütyköltem magamnak, akkor az volt a hobbim. Van is róla egy kedves emlékem: Gimnáziumba jártam, és amikor délután végeztünk az egyik gyereknek mondtam hogy megyek az ezermesterboltba ,. Veszek egy pár tranzisztort, kondit, meg 50- 100 kilós ellenállásokat. Megkérdezte e haver hogy mennyek segítsek haza vinni? Neki nem ez volt a hobbija.
Értem én és vágom ezeket. De valamilyen megoldás biztosan van, pl a távirányítós rendőnyökben is valami hasonlónak kell lennie a motor körül. És amúgy ha 10e alatt találtam volna, akkor szerintem annyiért még megveszem, bár ez volt 4-5 USD, szóval akkor is nagy lett volna a kísértés.
"CE megfelelőség kellene, amit termékenként 300 ezer forintért bevizsgálnak"
A CE logóért nem KELL senkinek fizetni, bármelyik termékre rá lehet tenni, amely termék megfelel az EU gyártási (biztonsági, környezetvédelmi) előírásainak.
A CE felirat jogosságának leellenőrzéséért persze LEHET fizetni külső cégnek (akár 300 ezret is, ha nem talál olcsóbbat): ha a gyártó lusta saját maga utánajárn az EU gyártási feltételeinek, akkor megbíz/megfizet mást ezzel a munkával :)
Ne dőljünk már be annak a parasztvakításnak, hogy a CE-t valamiféle hatóság adja ki. Persze ezek a kis minősítő cégek ezt szeretnék elhitetni a balekokkal ;)
Ahhoz, hogy itthon hivatalosan lehessen árulni, CE megfelelőség kellene, amit termékenként 300 ezer forintért bevizsgálnak, garancia, raktárkészlet, eladók, áfa, béfa.
Mire boltba jutna a 10$-os ár 15-20 ezer ft lenne. Annyiért meg nem veszed meg, hanem megrendeled Kínából.
Fordítsd meg a doboz tetejét, hogy az antenna jel azon az oldalon legyen, ahol kilóg az antenna. És onnantól "hülyebiztos" a dolog: ahova írja a 230V-ot, oda fázis-nulla piros-fekete, lámpa fehér-fekete.
Gondolom a feketék a bejövő és a kapcsolt feszültség 0-i (eléggé hasonlít a két fölső vonal feletti írásjel), a piros meg a fehér a bejövő fázis és a kapcsolt fázis, de hogy melyik melyik...ahhoz el kéne tudni olvasni a kínai jeleket :)
Szeretnék segítséget kérni tőletek. Egy fürdőszobai ventillátorhoz kerestem olyan megoldást, amivel nem üzemel állandóan, mivel a bekötésnél nem kapott külön fázist, csak ugyanazt, ami a világításhoz is megy, így vagy egyszerre megy mindkettő vagy egyik sem. Kapott viszont egy állandó fázist, gondolom az időzítő funkció miatt, ami ugyan nincs benne, de legalább ki lett oda húzva. Nem cél az, hogy minden villanyfelkapcsolásnál beinduljon, így egy távirányítós kapcsolót szeretnék beépíteni az állandó fázisra és ezt csatlakoztatni a ventillátorhoz. Szétnéztem, de nem találtam ilyet itthon, így rendeltem egyet külföldről, de a bekötéssel bajban vagyok. Egy egypólusú egy áramkörös kapcsoló elég lenne ide, de amit küldtek, azon nem tudok eligazodni. Fali kapcsolók, világítás bekötésével nincs problémám (saját magamnak), de itt nem értem minden kábel funkcióját. Az egy szál fehér egyik oldalon az antenna kimenet, az stimmel, a pirosra gondolnám a bejövő fázist, de a két fekete és a másik fehér? Köszönöm!
"De ez úgy 1970-71 környékén volt. Akkor is volt ilyen?"
Talán a lépcsőházi világítás GLE, vagy milyen típusú időrelék lehettek elektronikusak.
Amúgy abban az időben inkább szinkronóra motoros elektromechanikus, 1-2 sectől, akár több órára is beállítható időrelék voltak. Pl. RTS 61 es lengyel gyártmány.
Ezekkel pl. csúszógyűrűs aszinkronmotorok indító ellenállásainak fokozatkapcsolását vezérelték.
"Pontosan . Éppen ezért egy barkácsműhelyben vagy ház körül mire használhatták ?
Amint írtam egy családi ház elosztószekrénye lehetett ."
Ezt igazán ők tudnák megmondani, lehet, hogy egy olyan öntartó áramkörös MK val, vagy relével működtetett valamijük volt, amit hálózatkiesés után, - pl. távollétükben - újra kellett indítani.
( Ezek a típusú időrelék 20-30 éves gépekben ma is jól üzemelnek, de a komolyabb mai vezérlésekben ezt már PLC- vel oldják meg.)
"Ha volna kettő belőle egymást kapcsolgathatnák :) Mondjuk egy asztali ventilátort."
Én rohadt sokat foglalkoztam ventilátorokkal, de nem tudok olyan esetet elképzelni, amikor jó, ha egy asztali ventilátor tíz másodpercenként leáll/elindul :)
Bármihez használhatták, amit időkésleltetéssel szerettek volna ki vagy bekapcsolni. Például világítást, de tartozhatott valami épületgépészeti megoldás vezérléséhez is.
Teljesítménybővítést szeretnék, mire számítsak? (ÉMÁSZ)
Ház 1971-ben épült, tipp-topp kockaház, szép állapotú fa mérőhellyel (szekrény a falban ugye).
Jelenleg 16A verérelt és 16A állandó (24h) a kiépített. Itt szeretnék bővítést igényelni, 16A vezérelt marad, viszont a nappali 32A-ra kellene felbővíteni, kompromisszumokkal talán 25A is elég lesz.
Kérdéseim:
-megfelelhet a jelenlegi mérőhelyem?
-ha nem, akkor létezik olyan, hogy fa szekrényen belül műanyag uj szabv.mérőhelyet kialakítani?
-mennyire esélyes, hogy a légvezetéket is cserélniük kell?
Természetesen a házban levő hálózat cakk-pakk cserélve lesz, plussz a nagy fogyasztóknak egyedi leállások (sütő, klíma, mosógép)
Köszi előre is itt böngészek már órák óta, nem találtam rá tudományt.
Egyszerű időzítő kapcsoló. Valamikor hasonlót pl fotózáskor használtunk a nagyító gép be- ki kapcsolásához. Vagy pl egy elektromos motor csillag- delta átkapcsolásához. Maga a kapcsoló kétáramkörös kétállású kapcsoló + az időzítő.
"namármost mikor bekapcsolom a tápot elindul az időzítő és amikor lejár a beálított idő akkor kapcsolja föl az égőt . Tehát nem bekapcsolja az áramkört hanem ki . "
Nem egészen értem, hogy mit szeretnél elérni a segítségével.
Az általad képen mutatott relé oldalára ez van írva németül:
- 2 db váltó érintkező (15-16-18 és 25-26-28)
- beállítható időtartam: 0,5-10 másodperc
- működtető feszültség 110-220V (A1-A2)
2 db váltó érintkezővel már elég sok dolgot meg lehet oldani, pl bármit bekapcsolva vagy lekapcsolva tartani a beállított ideig, vagy bárminek a kapcsolását késleltetni a megadott idővel.
Továbbgondolva a dolgot egy nyomógombot fordítva bekötve meg lehet szakítani a mágneskapcsoló beélelmezését . Akkor indulna újra a ciklus csak épp nyugalmi állapotban is a trafó üzemben maradna . Az pedig nem értem mért jó nekem .
AZ A1 és A2 pontokra rákötöttem a beélelmezést ami nálam 24 volt írta az oldalán hogy annyival lehet megtáplálni . A 15 és 16 csatlakozót sorbakötöttem egy 220 as áramkörrel namármost mikor bekapcsolom a tápot elindul az időzítő és amikor lejár a beálított idő akkor kapcsolja föl az égőt . Tehát nem bekapcsolja az áramkört hanem ki . egy órája töprengek hogy mi lehet ez a kapcsoló és hogyan működik .
amíg megszólnál hogy ha nem tudom mi az mért veszem meg , nem vettem hanem németbe a szemétbe egy villamos dobozba találtam amit hazahoztam mindenestől.
"A régi forgó.morgó mérőm nem is indult be csak 4W-felett, amivel évi max.1000Ft-nyi nem lett számolva"
Még a legjobb csapágynak van egy icipici tapadási súrlódása, ami miatt egy bizonyos elfordító erőhatás alatt nem kezd el forogni. Amikor viszont már mozgásban van, akkor a súrlódása közel nullára csökken. Tehát a régi forgómorgó lehet, hogy 4 watt fogyasztástól nem mozdult meg, de 5 wattot viszont már pontosan 5 wattnak számolt.
Amivel viszont rögtön tenni lehet valamit, az a szolgáltató nem hibáztatása azokban az esetekben, mikor csak jogszabályok alapján működik. :) A mérésügy elég jól van szabályozva rendeletekkel. A rendeleteket meg demokratikusan választott kormányunk végrehajtó szervei hozzák.
Namégegyszer, mi a baj ezzel az újkori vacakkal? Nálam is ki lett már cserélve ilyenre, azóta nem tudom szemmel követni milyen gyorsan pörög az a nyamvadék.
"A kicsi (10W alatti) egyenirányitó +puffer...tápok valós fogyasztását nehéz pontosan mérni. A legtöbb mérő sokat csal. A régi forgó.morgó mérőm nem is indult be csak 4W-felett, amivel évi max.1000Ft-nyi nem lett számolva( ha már egy 10w-os izzó is ment akkor 1-2%-ra OK volt.) Ez miatt is az Elmű kicserélte újra, ami az 5W-os valós fogyasztás helyett- a csúcsárammal arányosan ( mivel a folyási szög igen kicsi a csúcsáram Kb. négy-ötszörös) - kb. 20W-ot pörög. Persze ha bekapcsolok egy 15W-os égőt, akkor a mérő kb. 25W-nak számolja. Ugye milyen ügyes- a filléres tétel óránként 1Ft-ot ketyeg most már nekik, ami ugye 8600Ft évente, amiből csak 2200Ft a valós fogyasztás!"
14. CE jelölés tanúsítja, a kismegszakító megfelel az európai előírásoknak.
Kismegszakítók pólusszám alapján:
A pólusszám szerint csoportosítva a kismegszakító lehet egy, kettő, három illetve négypólusú.
Kismegszakítók kioldási karakterisztikája:
3 Fő csoportba soroljuk kioldási karakterisztikájuk szerint: B, C, D jelleggörbe. A jelleggörbék meghatározott környezeti hőmérséklet esetén érvényesek. Az elektromágneses zárlati kioldó késleltetés nélkül működik mindegyik típusnál.
A "B" jelölésű gyors kioldású kismegszakítók főként világítási és dugaszoló aljzat áramköreinek a vezeték védelmére alkalmazzák.
A "C" jelölésű lassúbb kioldású kismegszakítók főként, általános bekapcsolási áramfelvételű elektromos készülékek vezeték védelmére alkalmazzák.
A "D" jelelésű kismegszakítókat igen nagy bekapcsolási áramfelvételű elektromos eszközök vezeték védelmére alkalmazzák.
Világos, nem vettem figyelembe hogy a periódus,(ha időbeni szakaszokra osztanánk) bármely kis szakaszában kellő áram erősség jön létre akár a nullátmenet után rögtön ami elég a olvadó szál kiolvadásához (E=Inégyzet x t), ami eszerint sokkal gyorsabban megtörténik mint gondoltam.Tulajdonképp ez okozza az áramkorlátozást, ami kissé más ha a nullátmenetnél,vagy ha a feszültség (áram) csúcs előtt jön létre a zárlat.
Vajon a kismegszakítóknál is van ilyen típusú áramkorlátozás? Ott nincs a vezető szálra jellemző kiolvadási idő. Ott az elektromechanikus elemeknek működésének lenne valamilyen kioldási jelleg görbéje?
Visszakötném úgy ahogy volt. Megnézném indul e. Ha igen akkor a villásdugóban cserélnék fázist. Mi mindig ott cseréltünk és sohasem volt probléma. Csillagba terhelés nélkül bírnia kell. Azután amikor jól kipörög, visszaesik a terhelés, kicsit lehet várni hogy hűljön a bimetál és utána átkapcsolni deltába. Ha úgy is lekapcsol akkor megszakító csere, esetleg lomhára ha nem az van benne.
Én inkább nagyobb (pl 40) wattosat választanék. A termosztát miatt az energiafogyasztása nem lesz több, viszont nehezített körülmények között is tudni fogja tartani a hőmérsékletet (pl nyitva felejtett fedő vagy extrém hideg környezet).
Az ott középen valószínűleg egy 230 voltos PTC fűtőbetét, rászorítva egy hőelosztó alumínium lapra közöttük hővezető pasztával.
Azt is megteheted, hogy veszel egy ugyanolyan fűtőbetétet 12 voltosban (pl ITT) és kicseréled.
Ha betét a fűtőerejét is akarod szabályozni, akkor kell még egy 12 voltos szabályozó is, de lehet, hogy elég lenne neked egy egyszerű termosztát is (kiszereled a bojlerből :)
De ha tudod, hogy mondjuk 60 fok pont jó lenne neked, akkor léteznek olyan fűtőbetétek is, amelybe gyárilag bele van építve egy fix 60 fokos termosztát.
Ebben az esetben a watt is lehet több s szükségesnél (akár 50-60 watt is), hiszen a termosztát úgyis lekapcsolgattya, ha túl meleg akarna lenni.
Azóta röhögök mióta felhívtak telefonon . Egy keskeny ajtó széllességű kamra. Álmomban se gondoltam volna hogy az az egy cm ami kiáll a falból megakassza az ajtót.
Nem probléma percek alatt belesűlyesztem . Csak 10 km re van tőlem, ami ugye 20 oda vissza.
"Azt kéne figyelembe venni, hogy egyelőre nem lett megterhelve, csak elindítva"
Figyelembe vettem. Aszinkron motor indításnál a névleges áram tízszeresét is felveszi. Igaz ez csillag-delta, de mivel fa aprító van rajta egy tekintélyes lendítő tömeg.
De ha sikerül elinditani, akkor mi lesz? Ez a gép a névleges áramfevételénél többet is képes felvenni (átmenetileg) különösebb károsodás nélkül. Ahhoz "mit fog szólni" az automata? Na meg a gépkezelő.
Véleményem szerint nem az irányváltás miatt felcserélt fázisok okozzák a dolgot.
3x16A 7.5kW-nak nagyon-nagyon határeset.
Szerintem csak annyi a helyzet, hogy 10 indításból hatszor leveri a megszakítót négyszer meg nem. Mivel igen határeset az érték leginkább attól függ leveri-e, hogy az átváltás pillanata mikor következik be. Ha pont szinkronban lesz a motor váltáskor akkor nem veri le. Ha ellentétes "fázisban" akkor egy nagy áramú impulzus keletkezik mire a motor "beesik" szinkronba. Ezt már nem viseli az amúgy is előmelegített megszakító.
Lehet hogy az irány átkötése előtt is leverte volna sokszor, de azt nem próbáltad ki mert az első indítás pont sikerült de kiderült hogy fordítva forog :)
Meddig üzemelt előtte a trafó? Gondolom percekig, vagy tovább, ennyi idő alatt nem csak a bimetál hanem a teljes kismegszakító ház is felmelegszik. Itt a deltába kapcsoláskor létrejövő második áramlökés okozza a leoldást, ennek nagysága pedig többek között a terheléstől függ.
Bár azt irja hogy a motor dugvillájában cserélték, de feltételem, hogy az egész rendszer villája ez, tehát utána van a Y/D kapcsoló. A motorbol amugy is 6 vezeték jön ki a kapcsolóhoz és nem ott piszkálták meg
Na ne. El tudod képzelni mekkora a bimetál hőtehetetlensége? Igaz lehetne akkor, ha kioldás után azonnal próbálná indítani és csillagba max 1-2 másodpercig forogna a motor. A gyakorlatba oda kell sétálnia a kismegszakítóhoz, felkapcsolni, visszamenni a géphez és ismételten elindítani. Ráadásul a csillag indítás is relatív hosszú időt vesz igénybe.
"Amikor csillagba indítja a motort, már melegszik a bimetál. Aligha befolyásolja a hőmérsékletét az álló helyzetben mérhető hőmérséklet."
Mivel ugyanaz a folyamat játszódik le ugyanannyi ideig, ezért a folyamat végén kb ugyanannyival melegebb lesz a bimetál, amennyivel melegebb volt a folyamat elején. Ezért nem mindegy a folyamat végén, hogy a folyamat elején szobahőmérsékletű, vagy mondjuk 50 fokos volt a bimetál hőmérsélete (akár az előző motorindítási kísérlet miatt, vagy akár azért, mert éppen előtte kapcsolták ki az ugyanazon az automatán lévő mosógépet/vasalót).
Azok tudnának további érdekességeket mondani erről a jelenségről, akiknek pl az üveg ablakós villanyóra szekrényébe besüt a nap, ezért nem értik, hogy csak nyáron és csak délutáonként a hegesztő miért veri le mindig az automatát, egy órával előtte meg utána viszont nem :)
Ezt nem gondoltad át eléggé. Amikor csillagba indítja a motort, már melegszik a bimetál. Aligha befolyásolja a hőmérsékletét az álló helyzetben mérhető hőmérséklet.
A forgásirány váltást jól csináltad, a kismegszakító leoldásához semmi köze nincsen.
A jelenség egyik lehetséges oka: a kismegszakítók egy belső alkatrész (bimetál) felmelegedésétől kapcsolnak le, ez a felmelegedés néhány másodpercnyi időt vesz igénybe. Az első motorindítás valószínűleg azért volt sikeres, mert "hideg" kismegszakító mellett történt, a második indítás kezdetekor viszont "langyos" volt a bimetál benne, ezért gyorsabban érte el a leoldási hőmérsékletet, mint az első esetben. Hagyd hűlni jó sokáig a kismegszakítót (remélem nincs rajta egyéb terhelés) és próbáld meg újból az indítást.
Persze nem az a probléma hivatalos megoldása, hogy a kismegszakítókat tartsuk hűtőszekrényben (habár ventilátort már telepítettem elosztószekrénybe ;) de ezzel kizárhatjuk az egyik lehetséges hibát.
Kutattam több oldalon és itt is, de ebben a témában nem találtam konkrét választ. Elején leszögezném, egyáltalán nem értek a villanyszereléshez és nem is azért írok, hogy ezek alapján nekifogjak "kókányolni", pusztán kíváncsi vagyok, most vettem a gépet és nagyon jó lett volna kipróbálni... vagy minimum tudni, hogy orvosolható-e a hiba.
Adott egy ipari ágaprító, 380 V, 7,5kW-os motorral, csillag- delta indítással.
3*16 A van, az aljzat 5-ös, a villanymotor dugvillája 4-es és van egy szaki által összerakott 5-ről 4-re átalakított hosszabbító.
Első indításkor minden rendben ment, csak annyi probléma adódott, hogy a forgásirány nem volt megfelelő. Egy "elvileg" hozzáértő ismerős javaslatára a motor dugvillájának két vezetékét (barna és fekete) felcseréltem, ami azt eredményezte, hogy csillag indítás után a forgásirány megváltozott, de deltába kapcsolva leveri a biztosítékot.
Valaki tudna tanácsot adni, hogy mi lehet a gond? Lehet köze a hosszabbító kábelnek a dologhoz? Esetleg a kapcsoló (csillag- delta) és a forgásirány megváltoztatása? Gondoltunk már arra is, hogy a 3*16 A kevés, de akkor a forgásirány megváltoztatása előtt miért működött a gép?
"Az említett esetben azért hozzátenném hogy akármilyen helytelen paraméterekkel rendelkező betétet helyeztek az aljzatba, a betét szerkezetének a károsodását nem eredményezheti egy zárlat."
Eredményezheti ha nem megfelelő zárlati szilárdságú (ahogy azt egy fórumtárs már megjegyezte).
Az említett esetben azért hozzátenném hogy akármilyen helytelen paraméterekkel rendelkező betétet helyeztek az aljzatba, a betét szerkezetének a károsodását nem eredményezheti egy zárlat.
Azért feltételezzük hogy a betéteket előtte nem ejtették le (megrepedt volna?), nem tárolták vízben, nem a villám járta át.....
Én úgy vélem hogy Kínai (vagy nagyon olcsó) terméket aki beépít, és a készülék nem teljesíti a feladatát pl a jól beállított motorvédő mellett leég a villanymotor, igen nehéz megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.
Egy műanyag doboz, automata soroló sín,érvég hüvely, stb.....nem jelent kockázatot. :-)
Kedvencem a porszórt lemez szekrény, ahol is a festék elválik a fémtől,alatta a lemez meg rozsdásodik.
Köszönöm ez egy nagyon hasznos olvasmány volt! Valószínűleg el fogom még egy párszor olvasni hogy biztosan miden részletét értsem.
Azért ezekkel az adatokkal csak a tervezők számolnak.
Azért még kíváncsi lennék hogy az olvadó betéten feltüntetett zárlati szilárdság ami szintén más és más lehet egy típuson belül,hogyan függ össze a betét áramkorlátozó hatásával?
Helyben is vagyunk. Valószínűleg nálatok is hülyegyerek rakta be a két párhuzamos műanyagcsövet így egy X-et csinált, azaz ha a villanybehúzó nem figyelt akkor a szomszédba köti a két falat. Eredetileg egy piros válaszfal van a konnektorcsőben, de ha keresztbe lett bebetonozva a cső akkor ezt áttörik és mindenkihez a sajátját húzzák be. Emiatt az utólag megcsövesült cső miatt van aztán, hogy áthúz a bagóbűz. A maltered a kötöződoboz-eltömködő brigád remekműve, vagyis kell ott lennie valaminek.
Beszélj a szomszéddal, hátha az már megtalálta a saját oldalán, akkor csak át kéne ütni hozzád a "falat". Te is azt a kínai endoszkópkamerát toltad be? :)
Valami hajlékony dolog kéne amit ugye kanyarban fel lehet tolni, és jól meg lehetne ütni, de ezt nem látom, hogyan. Viszont ha valamit be lehetne oda küldeni ami megforogva elgyilkolja a maltert úgy, hogy kihulljon apró darabokban lefelé, akkor nyert ügy lehet. De hogyan???
A purhab jobb lenne, azt egy végén picit elhajlított rugóacél-dróttal szét lehetne barmolgatni apránként. A maltert sajnos nem, oda erősebb cucc kellene. :(
És ne felejtsük el, a függőleges cső olyan 7cm mélyen van amit a 60-65-ös csövön lehet valamennyire elérni. Az endoszkópkamerát épphogy be lehet kanyarítani.
Köszi! Vásárlás előtt én is láttam ezeket de műanyag edényben még véletlenül se melegítek semmit. Az enyém rozsdamentes acél edényes. Az inverter és az edény is meg van ezért kellen valami olcsó megoldás.
Elég vicces, mert ha leveszem a konnektort, akkor látom a szomszéd konnektorát:)
Kötődoboz az én oldalamon nincs sajnos, csak kb. 7-8m-re :(
A szomszéd vezetéke külön csőben jön, azzal nem hiszem, hogy probléma lenne.
A terv most az, hogy egy vastagabb drótot (bár nem is igazán nevezhető drótnak) behajlítgatok a csőbe és kalapáccsal jól megütögetem, hátha szét töri a maltert. Ahogy néztem a drót elég jó tulajdonságokkal bír erre a feladatra.
A fúróhegyes cucc nem is hangzik rossz ötletnek. Tényleg! vannak ilyen flexibilis fúrószárak. De először meg kell néznem, hogy az itthoni dolgok közül miből tudok eszkábálni vmi fasza flex fúrószárat!
:))) Malter. Pont így jártam, csak nekem 1,8 méteren van.
Annyit tudsz csinálni, hogy megkeresed a konnektor fölött lévő kötöződobozt és onnan is benézel. Ehhez ugye a feltételezett helyen le kell smirglizni a kopasz betonig a falat, ha szerencséd van találni fogsz egy kerek eltérő színű korongot. Ezt kifésed, kb 1 centi cucc lesz benne és egy piros fedél. Kibontod és ott a cső másik vége. Segítségképp nézd meg milyen magasan van a plafontól a többi lyuk.
Vagy nincs szerencséd, mert valami elvicceskedtek a betonöntők. Bármi lehet, elképzelhető, hogy a szomszédba van bekötve.
De hogy mivel lehetne azt onnan kifúrni... Arra gondolok, hogy egy 2 centis fúróhegyet rá kell valahogy applikálni egy km-óra spirálra és felküldeni egy fúrógépre kötve. Ha szerencséd van akkor vékony a tömés és kihullik. Szóval valami csőgörény módszerrel, de ugye nem lehet akármit befordítani abba a retek csőbe.
Ha az malter és nem tul kemény, áramtalanitás után acél szallaggal esetleg kőracéllal probálkozhatsz akár kétirányból. Sok szerencsét és kitartást hozzá!
Ha egy diódát kötsz vele sorba, (pl. 1n4007) ami legalább 600V-ot tud akkor a felére csökkented a teljesítményt, de amit írtak, a fényerőszabályozó is jó lehet.
Az endoscope-os kép alapján egyértelműnek látom hogy az malter. Ahogy körbeveszi a kábelt, az alapján malter.. Már láttam ilyet a lakás más részén is (pl kötődoboz/konnektor)
ez messze nem ilyen egyszeru. A redonytok belsejeben - meglepo mod - a redony van, ami az aktualis allapotatol fuggoen egy kis tekercs vagy egy bazinagy tekercs. Meg ez sem lenne problema, de az az istenátka bizony mozog benne, sot, altalaban naponta tobbszor. Ilyen korulmenyek kozott baromi nehez egy kabelt atvinni ugy, hogy ne tekerje fel a redony a kabelt. Meg egy kotest sem egyszeru tokon belul megcsinalni rendesen.
Remélem jó helyre írom, ha nem nyugodtan töröljétek!
Az egyik falban futó vezetékcső el van dugulva, így nem tudom kicserélni a vezetéket. A konnektor felett 78cm-re található a "dugulás" függőleges irányban.
A fal anyaga: (úgy írom) panel :)
Kérdésem az lenne, hogy van valamilyen milyen mód, hogy ezt eltávolítsam rongálás nélkül?
Én arra gondoltam, hogy majd később ha minden kötél szakad, megpróbálom kívülről szétfúrni a malter darabot.
Igen, ez a jelek szerint pont neked való (feltéve, hogy az ételmelegítőd belsejében nincs semmi érzékeny elektronika, csak egy fűtőbetét)
De ha a fogyaztás valóban számít, akor ne kövesd el azt a marhaságot, hogy a 12 voltból először 230V-otz csinálsz egy energiazabáló inverterrel, és azután ezzel működtetsz egy olyan ételmelegítőt, amit létezik 12 voltosban is: KATT IDE
Ritka az olyan eset, amikor pl a redőnytok belsejében nincs hely átvezetni a túloldalra az esetleg rossz oldalon odavezetett villanyt. Az igazi baj az, hogy még nem láttam olyan redőnyszerelőt, akinél lett volna két méter plusz kábel meg 4 db wago ilyen esetekre.
Jól hőszigetelt edény belsejében 40 wattal akár főzni is lehet (parsze nem 200 adagot :) de egy-három adag étel melegen tartására még különösebb hőszigetelés nélkül is elég lehet 40 watt. Valószínűleg most is az a probléma, hogy túl forró az étel.
"Az áramkör minden eleme részt vesz a zárlati áram kialakulásában.(olvadó biztositék, kismegszakitó bimetálja, termikus védelem belsöellenálása stb)"
Szerintem sokkal inkább függ az áramforrás teljesítményétől, A zárlat fajtájától (fázis- fázis,fázis-föld,stb), A hálózat impedanciájától ( pl milyen távol van a zárlat az áramforrástól), a zárlat helyének ellenállásától, És talán a üzemi feszültség nagyságától ( UxI ? )
Ahogy már írtad inkább az ellenállás korlátoz mint a védelmi eszközök amelyek inkább az idejét korlátozzák sem mint a nagyságát.
Úgy gondolom hogy a zárlat létrejöttének az ideje ami a 0-tól a max áramig tart sokkal rövidebb mint egy olvadó betét, vagy megszakító mechanikus szerkezetének működési ideje.
A vezérlő trafóra visszatérve megemlíteném hogy ismereteim szerint a teljesítménye nem lehet nagyobb 2KVA-nál. Ha nem elégséges a teljesítménye újabb transzformátor kell az újabb áramköröknek. Ekkora transzformátornál igen csak korlátozott a max zárlati áram.
Az áramkör minden eleme részt vesz a zárlati áram kialakulásában.(olvadó biztositék, kismegszakitó bimetálja, termikus védelem belsöellenálása stb). Egy kisteljesitményü fogyasztónak azért kell az odaillő védelmet tenni. hogy a csatlakozóvezeték védelme, meg a berendezés áramkörei is védve legyenek. (Gázkazán) Persze megfelelő lépcsözéssel. Pl. egy 100amperes biztositék után nem jelent védelmet a 2 amperes üvegcsöves biztositék. de erröl sokat lehetne beszélni.
Az említett eset egy terménydaráló volt. A betétek cseréje "általános "feladat volt. A mostoha körülmények miatt előfordult túláram, menetzárlat,testzárlat... a betétek "fáradása".
Csillag delta motorindítás történt valami 80KW feletti teljesítménnyel. Egy betét csere nem olcsó mulatság, a tulaj boldogan vásárolt olcsó betétet hiszen a felíratok szerint nincs különbség a drágább betét és az olcsó betét között.
Általában valószínűleg kioldott rendesen túláramra, de a fázis zárlatot nem volt képes biztonságosan megszakítani. A porcelán aljtatok is kettétörtek az erőhatás miatt,a kések félig kifordulva figyeltek az aljzatok saruiban. Sajna akkor nem készítettem fotót pedig tanulságos lett volna.
Erősen feltételezhető hogy a betét nem volt kellő minőségű. Egyértelmű persze akkor lenne ha a betét típusát bevizsgáltatnánk de ki áldozna erre időt, pénzt......
Közel sem biztos, hogy vacakok voltak. Amennyiben a kialakuló zárlati áram nagyobb mint amire az adott eszközt, terméket tervezték, ez lesz az eredmény. Igaz ez a márkásabb termékekre is.
Off vajon mi visz rá arra felelős szakembereket, hogy ilyen helyen őskínai vackokat használjanak? Az egyik megnevezni nem kívánt boltban is boldogan ajánlgatják a mindenféle félgagyi vacakot, professzionális munkára. Édesélet, hát ha saját, ha más házát rontom el éppen, sem jutna eszembe wago helyett akármi mást venni plö. Biztosítóból meg aztán pláne nem..
Nekem kicsi esztergám van frekiváltóval. Menetvágásnál lenne szükséges a hirtelen irányváltás az is inkább a megállás miatt.(kontrázás) A menet felületi minősége jobb nagy sebességgel,de örülök hogy a kis fordulattal is sikerül az attrakció.
Valóban egy soros ellenállás is korlátoz de azt méretezni kellene,és a kereskedelemben kapható kompakt szerelvényt sem forgalmaznak.Ámbár főáramkörben használtunk régen GV1L3 típusú áramkorlátozót mert a motorvédő csak 6KA-ig "üzembiztos". Csodálkoztak is a rendelésnél mert csak mi használtuk a régióban.
Viszont biztosan nem érintésvédelmi okok miatt kell a vezérlő feszt előállító transzformátor,függetlenül attól hogy annak biztonsági transzformátornak kell lennie.
Sok előnye van a transzformátornak ami szükségessé teszi a használatát.
A kismegszakító,olvadó biztosíték a vezetéket védi nem korlátozza a zárlati áram nagyságát.
Például egy 6A-es kismegszakítón is átfolyhat pillanatnyilag akár 6KA feletti áram is amit nem biztos hogy elvisel a belső szerkezete, akár átadhat úgy hogy az érintkezők szétváltak.
Csak egy sztori: XY vásárolt Kínai késes olvadó betétet mert olcsóbb volt mint általában. A motor fém tömszelence anya lerázódott ami rövidre zárta a kapocsléc csavarjait. Na azok a betétek felrobbantak, nem is láttam még olyat hogy a betét szigetelő teste megolvadt volna.A környékén is fekete lett minden, megolvadtak a vezetékcsatornák a vezetékek.
Sziasztok, EON Észak-Dunántúli régió, földkábeles új bekötésnél milyen kábellel jönnek be? Weben semmit se találtam erről, ügyintézők nem tudnak ilyet. Fater a regisztrált szerelő, de Elmü területen dolgozott mindig, most viszont nekünk kell egy végleges mérőhely, ami EON területen van. Mérőóraszekrény megvan már, kérdés hogy van-e árnyékolás a földkábelen ami bejön, vagy csak simán 4 eres lesz? Ha van akkor az oszlopnál (utcán még oszlopon jön), vagy a mérőóránál kell földelni? Tehát kell-e nekünk ezzel foglalkozni, vagy sem? :)
Én csak azért aggodokmert ezek a nagy kapcsolók nem nagyon szeretik a gyakori kapcsolgatást, és a kapcsolásszámuk is véges.(6kw, 2polusu, nehéz üzem) Esztergánál hamar véget ér
Főleg aki az átfordítós tanácsot adta, így sikerült összehozni a forgásirányt. Annyi, hogy a ventilátor takaró most nem passzol rá, de azt majd orvosolom.
A 300Wattos motor helyett kapott a gépem egy ismeretlen teljesítményű, fordulatú motort, de az biztos, hogy így már nem gyenge. Még ha kissé farnehéz is :)
A szerszámgépek vezérlő áramkörét igy is védik valamilyen biztositékkal.A zárlati áramot meg akár egy soros ellenálás is csökkenthetné talán. De lehet hogy én rosszul gondolom.
Vannak olyan csövezési trükkök, amiket még profik közül is csak kevéstől láttam: pl merev falú csőre kézzel hajlított kanyart ne pont 90 fokosra készítsünk, hanem kb 93-95 fokosra, ezt a falban 90 fokosra "visszafeszítve"a kanyarban oválisról kerekre változik a cső profilja (megnő a kanyarban a cső keresztmetszete a hagyományos gyártású kanyrhoz képest), ami behúzáskor lényegesen megkönnyítheti a kanyar leküzdését.
Aki esetleg nem ismerte ezt a trükköt, próbálja ki: gyártson le egy kanyart a szokásos módszerrel és figyelje meg, hogy a fenti visszafeszítős trükk nélkül a kanyarban a cső nem kör keresztmetszetű, hanem enyhén ellapult, ellipszis alakú.
"4 db 90-es törés 15 méteren is jó csövezéssel simán elmegy."
Aki már szívott csőbehúzással és van egy kis intelligenciája, az képes csövezés közben arra is gondolni, hogy a kanyarok könnyen behúzhatók legyenek. Egy profi inkább rászán egy kis extra időt arra, hogy kellemesek legyenek az ívek (és nagyon jól rögzítve legyen a kanyar), ez az időveszteség a behúzáskor kamatostul kifizetődhet.
Ha viszont valami hülyegyerek csinálta a kanyarokat, akkor jön elő a hivatalos "max két kanyar" ajánlás, sőt, gégecsövön láttam már olyan ívet is, amiből még kettő is is túl soknak bizonyult :)
Szerintem egy laikus nem fogja érteni, hogyan mérje meg két tekercs két végét, ha neki összesen három szál dróttya van. Arra próbáltam utalni, hogy ezt figyelembe kéne venni a kérdezőnek és a segítőknek is.
És? A kérdés feltevője mellékelt egy képet. Jött egy elmarasztaló megjegyzés, miszerint senki nem vette észre a 3 kivezetést, erre válaszoltam, ennyi. A mellékelt kép alapján pont lehet két egyforma tekercs.
Ismerem én is ezt a 2 iránytörést, de a gyakorlat más. 4 db 90-es törés 15 méteren is jó csövezéssel simán elmegy. A behúzás kis szilikon, vagy száraz szappan használatával könnyedén megy.
Újra csak kérdezek: 120 literes Hajdu bojler hőfokszabályozó érzékelőjét teljesen fel kell tolni. Értelem szerűen egy kétcsöves alaplap hosszabbik csövébe. Ilyet kaptam.
Így igaz. Arra az észrevételre reagáltam, hogy csak 3 tekercs kivezetés van. Egyébként nagyon sok motornál nem vesződnek kétféle tekercs kialakításával.
