Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Tapasztalatok: teto szigeteles felkerult nyaron. napi ket begyujtasnal 2 nap utan 24-25 fok van a nappaliban, haloban 22-23.
a harmadik napon mar csak egy vagy masfel begyujtas kellene s azt keresem epp, innen jott a kerdes.
Akkor ez lesz a jarhato ut a kevesebb fa Estere.
Szia Kekov
70 méter négyzet :)
3 külön helység van (fürdőben elektromos padlófűtés, de csak a meleg padló miatt, amúgy felfűti a kályha is).
hőmérsékletet csak a hálóban - ablakban - mérek ahol semmilyen fűtés nincs. egy kiegészítő adax panel van tervben, fejben.
hátránya egy van nálam a középpontban lévő kályhának. Konyhapult a másik oldalán van, s gatyában - kedvesnek bugyiban - kell sütni főzni :)
Ezt azért szeretném most csatolni, idézni, mert vissza térő téma itt; és ha belekezdünk/denek; hát nem nagyon érünk a végére.
Szóval állítják sokan, és igen sok web lapon is visszatér: a tömegkályha FŐLEG/CSAK/KIZÁRÓLAG/..... könnyűszerkezetes házba való.
Maguborka háza földház. A határoló falak vastag betonból készültek. (Zsalukő vasalva-beöntve betonnal.) Szóval ez nem is a nálunk bevett, elterjedt tégla/ytong építési mód. Ez pont a másik véglet, a nagy hőtehetetlenség a vastag, nehéz beton falak miatt. (Ráadásul akkor mikor építettük, valami hétvégi, pihenő funkciós épület volt. Nem folyamatosan lakott). És ebben is jól működik. Ha ebben szeretik, ........ No komment.
Nemrèg kezdtem el èrdeklődni a tönegkályhák irán, de máris megfogalmazodott bennem nèhány kèrdès. Sokat olvasok vissza a forumon, ès a googlèn is sokat böngèszek, de egy kèt dolog mèg nem egyèrtelmü számomra, pèldául a (burkolás), addig eljutodtam hogy külföldön a köppenyt is samotból epìtik ès eztán burkolják. Arra lenèk kiváncsi hogy ha a normál km köpenyre burkolnèk vlamilyen kővel az hogy muzsikálna, egyáltalán fel tudna melegedni 30-40 fok fölè ? A válaszokat azèrt keresem mert hamarosan szeretnèk èpìtenì egy saját kályhát. A szamám kőmüves ès egy kályhás mesternèl dolgozom (TANULOM A SZAKMÁT), főkènt cserèpkályhákat ès kerti sütőket èpìtettem vele eddig, azis valami. Kèrdèsem lesz mèg bőven de nemakartan mingyárt elsőre nagyon pofátlan lenni. Előre is köszönöm üdv Balázs
Van egy meglevő tömegkályhám víztérrel. Kb. 15 éves lehet. Mérete 80 cm széles x 2 méter hosszú x 2 méter magas. A kérdésem, hogy kb. mennyibe kerülne újraépíteni víztér nélkül? A kémény 200-as Leier.
pedig Mo.-on de talán középeurópában az egyik legelterjedtebb hidegburkoló anyag volt.
Rakták a nagypolgárok a kispolgárok sőt végül a parasztok is vizes helyiségeikbe, így a konyhákba, fürdőszobákba néha jutott a gangra is
Van vagy 400 féle mintázatra, Baranyában míg cementlap múzeum is van.
Amúgy 15 x15 és 20 x20 -as méretű a legáltalánosabb.
De a metchlaki kezdte a kiszorítást majd a különféle kerámai lapok abszoluta kiszorították. A minap már 50 x 50 cm-es lappal is találkoztam .
Ma egy cementlap burkolat olyan parasztos ... mondá egy budai pógár.
A vastagságról. Nem tudom, nem méregettem, de úgy 1,5 - 2,5 cm között lehet. ha nem lesz ilyen kutya hideg majd megmérem. Részemről nem tudom elképzelni, hogy lenn 3 cm vastag cementlap.
Ne keverjük a 'betonlappal'. Az általáaban 5 cm vastag és 50 x50 cm méretű.
Bocs korrigálok. Nyilván a 3 cm-es vastagságra gondolsz. Na azzal én sem találkoztam, sőt elképzelni se tudom, de lehet van.
1,. 3 centis cementlap nem talalkoztam meg vele. Kalyha csempe elvetve
2,. Ok-koszonom
3,. Ezt jo hogy irtad, elfeledtem.
Tapasztalatok: teto szigeteles felkerult nyaron. napi ket begyujtasnal 2 nap utan 24-25 fok van a nappaliban, haloban 22-23.
a harmadik napon mar csak egy vagy masfel begyujtas kellene s azt keresem epp, innen jott a kerdes.
Akkor ez lesz a jarhato ut a kevesebb fa Estere.
pellet kalyha megmarad gyors felfutesnek. 2 ora alatt 5-6 fokot siman emel a homersekleten neha kell, ha tobb napig nem megyek ki. A minusz 20 foknal is tokeletesen vizsgazott a haz, - tomegkalyha eleg onmagaban. Egy plusz burkolattal meg jobb lesz,. Keresem a megfelelo szepseget... ;) - ezert nem nosulok ;)
Cement lap is felmehet. De szerintem 3 cm-nél vastagabbat ne tegyél rá.
Kályha csempe is jó lenne, de azt utólag nehéz.
A 2.
Igen jól gondolod, mehet kevesebb fával is.
3.
Elvileg nem hülyeség elnyújtani.
Gyakorlatban azonban ezt két úton érheted el:
I.
A tüzelőt osztod ketté. A Libik könyvben is van erre számítás, meg Helbro mérés/kiséret. 2*7-8 kg.
Jobb mint 1* 14-16 kg.
II.
A levegővel, huzattal.
Ezzel kapcsolatban nekem az a tapasztalatom, hogy nem tudsz levegőt elvenni, és tiszta, jó égést elérni: csak ha forró a tűztér. Vagyis ha ketté osztod a tüzelőt, a második adagnál; vagy ha napi két begyújtás van (reggel este). Akkor elég forró a tűztér eleve. És ha már ég az egész rakás (alul is), sőt az égés második szakasza van: akkor lehet már játszani kicsit a levegővel.
Ha így van ahogy írod ,akkor bátran vállalkozhatok az átépítésre.Ez a mostani hideg minden égetőművet csúcsra járat.
A jelenlegi kemence kb. kéttonnás tömeggel,napi kétszeri begyújtással ,4-5 órás üzemmel, egy alacsony hatékonyságú hőelvonással tudja a házat 19-22 fok között tartani.
Egy négytonnás kályha kiváló hőelvonással ,hőszigeteléssel fele annyi üzemidővel kell tudja ugyanazt vagy még többet is ...?
Az alacsony hatékonyságot azért emeltem ki ,mert a hőszigetelés ellenére túl sok a hulladékhőm ui.a fűtőmű nem fűtött térben helyezkedik el .A rendszer eléggé gyors csak az a gyanúm, hogy a kemence 12cm-es palástja felmelegszik ugyan ám inkább a felette lévő hideg környezetnek adja le a tárolt hőt...
A kályha esetében pedig -mint írtam volt-a hőcserélő szerkezet a köpeny külső felületén helyezkedne el a hőszigetelés alatt.
A hőátadás a melegebbtől a hidegebb irányba halad így a hőelvonó csövek(jobban) útját állhatják az áramlásnak.
Adott térfogaton azonos hőmérsékleten a víz 2,5-ször több hőt tárol, mint a szokványos agyag alapú kályhaépítő anyagok. Ebből következik, hogy a víz maxiálisan 80 fokos deltaT értékét (és itt a rétegződést nem is vettük figyelembe) jó 200 C fokos szilárd hőtároló ellensúlyozza azonos térfogat mellett (azonos tömeg esetén inkább 300 fokos). Ezeket az átlag hőmérsékleteket egy körbeszigetelt kályhával el lehet érni kényelmesen, vagyis a szilárd hőtároló is tud annyit, mint a víz. Hogy mik az előnyei hátrányai az más lapra tartozik.
Ez a mini pufferes rendszer jópofa dolog, de valószínűleg egy központi pufferes-radiátoros megoldás azért hatékonyabb és rugalmasabb.
2-3000 liter vizet felforralni azért nem egyszerű művelet 15-20 kiló fával :)
De ezért van a vezérlés, hogy vagy kiviszi a radiátorokba a hőt, vagy hidegvízzel lehűti a puffert és a forró vizet kiengedi a csatornába (vészhelyzet). ez a napkollektoroknál is létező eset.
A tömegkályha nem fogja azért felforralni a puffert.
A mini pufferrel szobánként 1000 liter víz berakható. Amikor meg már az összes eléri a 70-80 C fokot akkor ki az az őrült aki befűt a kályhába (hacsak nem szaunázni akarnak a lakásban).
A kályha hőtárolójának más a funkciója mint a vizes puffernek. A víz fajhője magas értékű, sok hőt tud befogadni egy köbméter víz. De a puffer maga le van szigetelve (különösen ha kiegészítik a gyári puffert jelentős hőszigeteléssel. Ez tényleg akkumulátor funkció, amikor kell akkor kiviszi a keringtető szivattyú a radiátorokba amelyek funkciója a hőleadás. De ezt a két funkciót össze is lehet vonni, mini pufferekkel, amelyek vezérelhetően adják le a hőt.. A kérdés az ár. Ha nem barkácsol valaki, akkor gyári temék esetében, a nagynyomású 50 literes aluminium tartály kb 10000 Ft, ezek összekapcsolhatóak, és körbeszórható velük a lakás. Pld a szobák sarkában elfér 250 liter simán. A rendszer nem változik semmit igazából. Ha közte ott maradnak az eredeti radiátorok is akkor a mini pufferek csak tárolnak. Ha akarjuk akkor sugároznak is. Van olyan megoldás is már, hogy üveg falakban tárolják a vizet és alacsony hőmérsékleten tartják alapvetően a víz hőmérségletet, mert elég ha a nagy felület miatt a szoba levegőjét a puffer hőmérsékletéhez igazítjuk, ki lehet számolni mennyinek kell lennie egy köbméter viz hőfokának ha a leadó felület mondjuk 18 m2 (a leadás is vezérelhető letakarással. A méretek és a vízzömeg opcionális. Természetesen napenergiával is füthető, + gáz + kályha. A kályha a berakott tűzifa hőmennyiségét küldheti a puferbe. A kályha tégla mennyisége kevesebb hőt tud tárolni mint a víz, a hőleadási teljesítménye lassabb mint sok más anyag, de van ahol ez elég. De nehezebb vele kiszedni a meleget a füstgázból, mert a tulajdonságai miatt nem tudja gyorsan felvenni az átáramló füstből a hőt. Hiába építesz 9 tonnás kályhát, az adott időben átáramló füst gyorsan megy kifelé, és a tégla anyag meg lassan veszi fel a hőt. Az egyedi kályha kevés a jó szolgáltatáshoz.
Egyetértek veled ha nincs megfelelő nagyságú hőcserélő és rosszul van elhelyezve akkor építhet bármilyen hőtárolót akkor sem lesz abból több energia. Ha valaki ért ehhez akkor adjon valami kézzel fogható segítséget mert addig nem lesz melegebb a radiátor.
Valóban szolgálhat. Ha pl már beleépül(t) több tonna sok száz fokot elbíró anyag, akkor nem feltétlenül van szükség újabb jelentős hőtároló tömegű vízre. Mondjuk az emlegetett pár száz literes mennyiség nem is elegendő a hosszabb távú hőeloszlás megvalósítására, inkább csak a rövid távú ingadozásokat veszi fel, elektronikai analógiában akkumulátor helyett inkább pufferkondenzátor szerepe van. Az egy másik megoldási lehetőség, amikor a nagy szilárd hőtároló tömeget maga a köbméteres méretkategóriába eső víztartály helyettesíti, mint egy kazános rendszerben. Mindkettő életképes lehet, hogy mikor melyik célravezetőbb és gazdaságosabb azt esete válogatja.
Például egyes gázkazánokban optimalizálhatták. Én legalábbis abból operáltam ki a vízteremet. Ha egy jól szigetelt égéstér után kerül elhelyezésre, akkor a gázzal elérhető csúcsteljesítményének felét, harmadát valószínűleg el lehet vele érni kényelmesen. Mondjuk tömegkályhánál a másodlagos égéskamra után rögtön el lehetne egy ilyet helyezni a leszálló járat helyett, vagy annak egy alternatív útvonalaként. Ami tanulság volt, hogy a hőterelő lemezkéket azért kissé nem árt átoperálni benne, mert az általuk nyújtott keresztmetszetbe nem feltétlenül fér el valami sok szilárd lerakódás, és amint írod is, jó ha van valami egyszerű, gyors, praktikus tisztítási módja a csöveknek.
A puffer valóban jó dolog.Egy akkumulátor ami feltölthető Elemző dr. által lelírt többféle módon is...
Hátránya is van - ez pedig az ár.
Én azt gondolom,ki kell fejleszteni olyan kályhafelépítést ami- fűtőműként - kiszolgálhatja a puffertartályt.Ez is egy opció ,de maga kályha is szolgálhat pufferként - hiszen viszonylag olcsó anyagokból is előállítható.
A puffer kell, mindeg yhol és mikor keletkezik a hő, mert ez tudja optimalizálni a radiátor felé küldött víz stabil hőmérsékletét. Minden más lehetőség gyengébb.
Ugyanakor, kitaláltunk egy olyan megoldást ahol a puffer összevonja a radiátor és a puffer funkcióit is.
Még olcsó is :)
250 liter tárolása 50000 Ft, nyomásálló, és minden feltételnek maximálisan megfelel, gyakorlatilag örökéletű. ellentében a most gyártott pufferekkel. Érdekessége az hogy a padlóra ható nyomás minimalizálható, elosztható.
Értem. A hiba ott van hogy a füst útját ki kell számolni időben is, és azt a felületet amivel találkozik ezen az úton. A csöves hőcserélők értékei könnyen kiszámíthatóak. De nem optimális a hőleadás képessége.
Átlagban 1 m/sec sebességgel halad a füst. Az ilyen csőrendszer felületével nem teljesen jól találkozik áramlástechnikai szempontból.
Pld ha elmegy a csőrendszer mellett a füst, tömegének mennyi része mennyi ideig fog érintkezni a csővel, és milyen mennyiségű meleget ad le.
Más eset ha a füst közlekedik a csőrendszerekben, és hatalmas felülettel érintkezik.
Számolj ki egy tucat verziót és látható hogy hatalmas különbség.
Egy jól tisztítható öntöttvas hőcserélő, amelyikben vannak 4 cm átmérőjű csövek, hatalmas hőt tud elvonni. De lehet réz csőből álló is.
Nem mindegy milyen hosszú a csőrendszer, és az egész felület (a csövek belső felülete) mekkora.
A képen látható csöves hőcserélő, aminél a víz kering a csövekben gyenge teljesítményű.
Számold ki ugyanezt fordítva úgy, hogy egy víztartályban vannak a csövek, és a csövekben megy a füst. Óriási különbség!!!!.
Mellesleg ilyen már volt és optimalizálták is. Ismert megoldás :)