Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Azt hiszem, annyit elmondhatok róla, hogy kinyomtatva úgy másfél métert töltene ki a könyvespolcon. Találsz benne több mint 10 ezer - madarakkal kapcsolatos - fotót, s minthogy valóságos lexikon, cimszavak tömegét. Hogy pontosabb legyek: több mint 22 ezer szócikket.
Több, mint 10 évnyi munkám terméke, amely Szőcs Béla barátom további nagyon-nagyon sok évnyi odaadó és önzetlen munkája eredményeként valódi elektronikus könnyvé vált...
De minden további helyett szívből ajánlom, hogy kukkants bele abba a változatba, amely Péli úr jóvoltából a hálón is megtekinthető.
Remélem, nem okoz csalódást, s ha érdekelnek a madarak, akkor haszonnal nézegetheted, s örömödet fogod lelni benne.
galambfajták: a szirti galambból több, mint 5 000 éve kitenyésztett házigalambnak az azóta eltelt évezredek során több száz fajtáját tenyészették ki. A hasznosítás, a kitenyésztés helye, a nagyság, az alak, a röpmód és a szín (stb.) szerinti csoportosításban nálunk is előfordul rengeteg. És az elmúlt évtizedek tanulsága szerint egyes fajták divatossá válnak, mások kikopnak a tenyészetekből. Mi igyekeztünk a lehető legtöbb fajtát a lexikonban szerepeltetni, a munka során kiderült, hogy az eddig forgalomba levő listákon van némi zűrzavar. Pl. fajtaként szerepel az egyiptomi swift (fecskegalamb) változata, a reehani, ráadásul eléggé megtévesztő módon, mint toroklebenyes fajta.
Ezen túl a teljesség igénye balgaságnak látszik, ha pl. arra gondolunk, hogy a magas állattenyésztési kultúrával rendelkező japánok galambjairól úgyszólván sehol nem lehet magyar nyelven olvasni.
GALAMBFÉLÉK: (COLUMBIDAE - Wildtauben - Doves and Pigeon): a galambalakúak rendjének családja 41 nemzetség 299, másutt mintegy 600 (Mauersbergernél 291 - legújabban, az ITIS szerint 185+129) fajával, az Északi és a Déli-sarkvidék kivételével az egész földkerekségen. A galambfajokban a leggazdagabb az örökzöld ázsiai trópusi erdő.
A jellemzőik:
- a farkuk közepes hosszúságú, esetleg lépcsőzetes;
- a csőrük karcsú és rövid, lileszerű, a tövén csupasz, húsos orrnyílású ún. viaszhártya található;
- a fej viszonylag kicsi és kerek;
- a láb rövid, mégis könnyű mozgást biztosít a talajon. Lépegetnek, s közben a fejük előre-hátra inog;
- a sűrű tollazat vastag és lágy tapintású. A színe gyakran feltűnően tarka, de leginkább szürke, barna, kék v. zöld árnyalatos, ill. fehérrel szegélyezett. Ezen túl gyakran előfordul, hogy bizonyos, fajra jellemző testrészeken fémes csillogású. Itt általánosak a púdertollak, amelyek feladata a tollazat vízhatlanságának a biztosítása;
- a fartőmirigy kicsi v. teljesen hiányzik - helyette vannak a púdertollak;
- a hangjuk síró, búgó és turbékoló, de némelyek sziszegnek v. fütyülnek, ill. a szárnyukkal csattognak is;
- a fészkük többnyire néhány gallyból tákolt, de valószínűleg odúköltők voltak, hiszen valamennyi faj tojásának a színe fehér és a fiókáik csak kissé pelyhesek;
- a fészeklakó fiókák néhány napig vakok, s kezdetben a szülőknek a laktációs hormon hatására termelődő pépes, nyálkás váladékával (→begytej) táplálkoznak;
- a csőrüket a vízbe merítve hosszan szürcsölve isznak, anélkül, hogy a fejüket felemelnék.
És mindemellett rendkívül változatosak! Vannak faodvakban költő és fák gyümölcseivel, sőt, állati eleséggel (giliszta, csigák) is táplálkozó fajok.
A döntő többség zömök testalakú erdőlakó, viszont akadnak a talajon v. magas sziklákon élők is.
A kicsik a költés 13-28. napján kelnek. Kirepülés a 12-36. napon várható.
Az ivarok között nincs határozott különbség. Egyesek kizárólag párban élnek, mások időnként hatalmas csapatokban mutatkoznak. A többség jó repülő és ismerünk vonuló fajokat. A szárnyak nagyok, és erőteljesen izmoltak (szárny izmai az egész testsúly mintegy 31-44%-át teszik ki).
Két legismertebb csoportjuk:
- a gerlék és
- a gyümölcsevő galambok (Treroninae).
A hazai (vad)galambok közül legelterjedtebb az 1930-as években hozzánk dél felől betelepülő →balkáni gerle (Streptopelia decaocto), amely csaknem kiszorította a mi gerlénket (S. turtur).
Az →örvös galamb (Columba palumbus) és a →kék galamb (C. oenas) sokkal ritkább, az erdőségek lakója.
A →házigalamb őse minden valószínűség szerint a Földközi-tenger vidékén élő →szirti galamb (Columba livia). Ha ez igaz, akkor a házigalamb monofiletikus, vagyis egyetlen őstől eredő.
A hajdanában milliós csapatokban vonuló észak-amerikai →vándorgalambot az ember kiirtotta.
A ma élő legtermetesebb galamb az Új-Guineában honos, világos szürkéskék színű →koronás galamb (Goura victoria) pulyka méret, a testsúlya 2-4 kg közötti. A legkisebbek, az amerikai fürjgerle fajok (Columbina) mindössze termetes veréb nagyságúak.
Az ember rég óta foglalkozik az ide tartozó fajokkal. Hasznosításuk szerint négy tenyésztői irányzat képviselői foglalkoznak az e családba tartozó madarakkal:
díszgalambászok,
röpgalambászok,
haszongalambokkal foglalkozók és
postagalambászok.
Eszerint az ember által szaporított, tartott és tenyésztett galamboknak négy nagy csoportját különböztethetjük meg. Más szisztéma szerint 11 főcsoportba vannak osztva a →házigalambok.
A galambfélék nemzetségei (zárójelben a fajok száma):
2. →Astarténak, a szerelem és a nemzés föníciai istennőjének jelképe és szent állata;
3. az európai kultúrákban a béke jelképe;
4. az álmoskönyvek szerint szelídség párosul vele;
5. a római katolikus vallásban a Szentlélek megjelenési formája;
6. (átv.) valakinek a kedvese;
7. tájnyelvi: madár alakúra sütött tészta;
8. az egyik legrégebben háziasított állat, a →házigalamb, mely pecsenye formájában már az i. e. 3000-ből előkerült egyiptomi étlapokon is szerepelt, s a Talmud az i. e. 5. századból már 10 galambfajtát említ;
GALAMBALAKÚAK (COLUMBIFORMES régen: Columbae - Pigeons and Sandgrouse): a madarak egyik rendje számos, a lexikonban követett szisztematika szerint 299 (Szűcs-Szécsényi szerint 311 vadon élő) fajjal, melyek többsége a trópusokon fordul elő.
Közepes (pulykajérce és pacsirta közötti) testnagyságú, kis fejű, rövid nyakú, többnyire kemény tollú madarakat felölelő rend.
A csőrük gyenge, a vége enyhén hajlott, s azt az orrnyílás körül hólyagosan fölfúvódott, puha bőr fedi. (Ez alól kivételek a galambalakúak egyik alrendjébe, a pusztai tyúkokhoz tartozó fajok. Ugyanis az ide tartozó galambok csőre erős, strapabíró.)
A lábuk rövid, az ujjaik szabadok v. hártyával összekötöttek. Hátsó ujjuk érintkezik a földdel.
A fiókák etetéséhez az ún. kettős begyükben termelődő begytejet hasznosítják. Többségükben magevők.
II/1. család: →GALAMBFÉLÉK (Columbidae - a fotón: postagalamb),: az egyik legrégebben háziasított állat, a →házigalamb, mely pecsenye formájában már az i. e. 3000-ből előkerült egyiptomi étlapokon is szerepelt,
Dididae v. más néven Raphidae).
(A régebbi szisztematika egyetlen családot sorolt ide, a galambfélékét /Columbidae/ a következő alcsaládokkal:
erdei galambok /Columbinae/,
fogasgalambok /Didunculinae/,
futó- v. földi galambok /Geotrygonidae/,
gyümölcsevő galambok /Carpophaginae, újabban: Treroninae/Legújabban 40 nemzetséggel egyetlen család
A legismertebb galambok a gerle nemzetségbe (Streptopelia) soroltattak, mint pl. a vadgerle, a balkáni- és a kacagógerle. Más nemzetségbeliek közül a legtöbb ember hallott már a szirti galambról, az örvös- és a kék galambról v. az állatkerti madárházak egyik ékességéről, a koronás galambról. Hazánkban 4 galambfaj (balkáni gerle, kék galamb, örvös galamb és vadgerle) él vadon.
http://klub.wz.cz/holubi.htmltartozik ide: a Columbidae. (Rögtön tegyük hozzá, hogy ezt a szisztémát is sokan támadják, egyebek között Derek Goodwin is, aki a nemzetségekből néhány sajátosat kiragadva azokból önálló családokat alkot.)
Legújabban 40 nemzetséggel egyetlen családtartozik ide: a Columbidae. (Rögtön tegyük hozzá, hogy ezt a szisztémát is sokan támadják, egyebek között Derek Goodwin is, aki a nemzetségekből néhány sajátosat kiragadva azokból önálló családokat alkot.)
A gerlék és galambok folyamatosan építgetik a fészküket, mert mint tudjuk nem a galambfélék fészkei a legstrapabíróbbak. Láttam olyan balkáni fészket (fán) hogy amikor elmentem alatta láttam a tojásokat aluról. Enyhén szólva légkondicionált volt a lakásuk:)
Nem szakítva a régi, és mondhatjuk, jól bevált hagyományokkal, kis csapatunk (H18) idén is neves, és a szakmailag korrekt, felkészült előadókkal kívánja színesíteni egyesületi életét. Nem kivétel ez alól a mostani, soron következő taggyűlés sem, melyre felkért vendégünk, dr. Leitold József a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Közép-dunántúli Regionális Kollégiumának tagja, a Veszprémi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal vezetője, nem utolsó sorban pedig a H28-as Veszprém megyei Díszmadárbarát Egyesület oszlopos tagja, aki diavetítéssel egybekötött előadását tartja 2011. május 06. –pénteki- napján. Az előre megbeszéltekkel szoros összhangban a doktor úr mondanivalóját 3 fő téma köré fogja fűzni, melyek a következők:
1,
Pályázatok írása, elbírálása, különös tekintettel a H18-
as Egyesületre.
2,
Papagájok kültakarójának rendellenességei,
bőrbetegségei.
3,
APEH terhek a díszmadártartókra-, és tenyésztőkre
vonatkozólag, elkerülendő az ominózus Szentesi börzén
megtörténteket.
Az előadás pontos helyszíne és időpontja még egyszer:
Csak egy élményt szertnék veletek megosztani. Rendszeresen etetjük az ablakunk párkányán a galambokat. Bárki bármit mond, mi ebben örömünket leljük. Viszont úgy látszik, kölcsönös a szimpátia, mert lefészkeltek a párkányunkra. Gondolom, ha bármi veszélyt éreznének, nem valószínű, hogy ide fészkelnének. Váltják egymást, tök aranyosak. Kicsit szellősnek találom a fészket, a tojások simán a lemezen vannak. Hiába, válság van, nekik sem telik normális otthonra. Szivesen raknék valamit a tojások alá, hogy ne a hideg lemezen legyenek, de gondolom, a galambok nem értékelnék. Jó lesz ez így? Amibe még bele tudnék kötni, hogy már javában meg voltak a tojások, a fészket még akkor épírgették. Nem fordítva kéne?
Én már 6 éve foglalkozom minden nyáron egy hollóval a madárkorházban Hortobágyon,ha idáig nem volt ra jelentkező akkor én szivesen befogadnám,mert hát inkább kerüljön egy lelki ismeretes emberhez mit valamilyen menhejre ahol nem értenek máshoz csak a kutyákhoz és macskákhoz
Köszi szépen, de annak sem örülnék, ha egy későbbi fészekalj egyedei párba állnának. Valószínű, hogy akkor mégis az lesz a megoldás, ha a szaporulattól megválok. Igazság szerint nem számítottam rá, hogy ilyen hamar költenek majd, hisz alig 2 hónapja vettem a hímet, de eszerint nem sokat teketóriázott:-) Annakidején a Nimfákkal egészen más volt a helyzet. Az első 2 évben csak tojásokat raktak, de nem keltették ki őket. Azonban a későbbi években ezt bőven bepótolták. A kis fiókákat pedig mindig átvette egy kereskedés. Reméltem, hogy a sirálykák is eleinte csak ülnek a tojáson, de nem keltik ki. Bár nagyon helyes a kis picur, de ismerem magam, hogy ha eljön az idő, már nem szívesen válok majd meg tőle.
Molnár Marcell Sziasztok! Ha valakinek lenne kedve önkéntes munkát végezni és még nem tudnátok az alábbi segítségkérésről:
A Magyar Természettudományi Múzeum Madár,- és Emlősgyűjteménye segítséget kér az alábbiakban. Nyilvántartási rendszerünk átállása miatt - fenntartó minisztériumunk határozott, bár szerintünk indokolatlan kérésére - nagy mennyiségű, számítógépen tárolt
információt (tudományos nevek, lelőhelyek, dátumok, gyűjtők) kell papírra, leltárkönyvekbe átvezetnünk.
Erre egy hónapos határidőt kaptunk, aminek teljesítése ellehetetleníti az összes egyéb gyűjteményi és kutatói munkát. Sürgős segítségre lenne szükségünk, olyan önkéntesekre, akik olvasható kézírással, a tudományos nevekben némi jártassággal, és akárcsak heti néhány óra szabadidővel rendelkeznek. A két gyűjteményben együtt két fő dolgozhat párhuzamosan, és már egy óra is sokat jelentene számunkra. a munka (a leltárkönyvek szigorúan őrzött jellege miatt) csak
a Ludovika épületében és munkaidőben (hétfőtől csütörtökig 08:00 és 16:30, pénteken 08:00 és 14:00 között) végezhető. A jelentkezőkkel Vas Zoltán (2101075 / 5044 vagy 5030 mellékek, mobil: 70-4514929) egyeztet. Segítségüket/segítségeteket előre is hálásan köszönjük. Csorba Gábor Fuisz Tibor Vas Zoltán
"Annyit kérdeznék még, hogy a most kikelt fiókát a későbbiekben majd el kell-e választanom a szülőktől, gondolva itt a szaporodási ösztönökre? Vagy a szülőpár kitart majd egymás mellett, és nem kell attól féljek, hogy saját ivadékukkal állnak párba? "
Szerintem ettől nem kell félned. Párban élnek, együtt költenek, kitartóak.
A kicsik 5-7 hónapos korukban lesznek ivarérettek.
Köszönöm szépen a részletes választ. Igazság szerint azért is dobtam fel itt a kérdést, mert bár magam is utána olvashattam volna, de inkább olyanok tapasztalataira, véleményére voltam kíváncsi, akik a gyakorlatban már tapasztaltak ezt-azt. Ha ugyanis utána olvasunk, akkor épp csak érintőleges válaszokat kapunk, egy felsorolást, de abból pl. pont nem derülne ki, hogy a tojással kárt is okozhatunk. Érdekes azonban, mert bár én is úgy tudtam, hogy ezek a madárkák úgymond igénytelenek, vagyis beérik pusztán mageleséggel is, de ennek ellenére a lágy eleséget részesítik előnyben. A magos tányért csak néhány naponta kell újra töltenem, de a túró, sajt, répa minden estére elfogy az etetőből. A csíráztatott magok is nagyon jók. Eddig is adtam néha-néha, de most, mikor kikeltek a kicsik, épp elfogyott, és elmulasztottam idejében újabb adagott kihajtatni, emiatt szedtem nekik egy kis tyúkhurt, de úgy vettem észre, hogy hozzá sem nyúltak.
A lényeg azonban az, hogy eszerint, ha továbbra is ezen a koszton tartom őket, akkor nem lesz gond.
Annyit kérdeznék még, hogy a most kikelt fiókát a későbbiekben majd el kell-e választanom a szülőktől, gondolva itt a szaporodási ösztönökre? Vagy a szülőpár kitart majd egymás mellett, és nem kell attól féljek, hogy saját ivadékukkal állnak párba?
Azt elhiszem, hogy nálatok hamar elfogy a főtt tojás:-) Nagyon tetszenek a rózsás papagájok. Sokat dilemmáztam annakidején, mikor a Jákónk meghalt, és már a Nimfáink sem voltak, hogy milyen madárkát tartsunk, ami nem csap akkora ricsajt. Ez azért volt szempont, mert a röpdéket már elbontottuk, és így télire a hálószobánkban vannak elszállásolva. Így aztán nem mindegy, hogy egy zajosabb madárcsapat, vagy ilyen kis halk, csettegő szárnyasok lesznek lakótársaink. Így esett a választás a sirálykákra.
rózsásfejű törpepapagáj (Agapornis roseicollis - Rosenköpfchen, Rosenpapagei - Peach-faced Lovebird): a legismertebb, 16-17,5 cm nagyságú törpepapagáj. Angola és Délnyugat-Afrika szavannáin él.
A tenyészetekben valamelyest "lerövidült", Alderton mérései szerint már csak 15 cm, a súlya 55 g.
Esetenként előfordul 1500 méteres magasságokban is. Viellot írta le 1817-ben, s már 1860-ban sokat importáltak belőlük.
Fotó: Stefan Birkmann, Filotás Balázs, és Bodo Ochs
Siroki Zoltán
Sötétebb végű, sárga csőre körül az arca egészen a szem mögé nyúlóan halvány pirosas rózsaszín. A test zöld, mint a többi agapornisnál, kék farkfedőkkel, sötétebb, feketébe hajló szárnyvégekkel. A kormánytollak közepe feketésbordó.
Nincs ivari kétalakúság.
Mauersberger
Költetése kalitban is sikerülhet, ennek ajánlott mérete: 120x60x40 cm.
Más fajokkal nem fér meg. A tojó a négy fehér tojást egyedül üli meg - rendszerint a második lerakásától -, s 3 hét (22 nap) alatt kelti ki.
A fiatalok 5-6 hetes korukban röpülnek ki. Egyebekben megegyezik az agapornis címszó alatt leírtakkal.
Egy dolog szól csak ellene: idegenek jelenlétében éktelen sikoltásokkal tiltakozik a "betolakodó" ellen, viszont ezt ellensúlyozni tudja végtelen kedvességével, bájos ragaszkodásával, amelyet a gazdája iránt mutat. Vasicek említ egy Kokó névre keresztelt rózsásfejű törpepapagájt, amely meglepően hosszú mondatokat volt képes kitűnően artikulálva visszaadni, vizet kért és általában rendkívül intelligensen viselkedett.
Az alfaja:
Agapornis
megemlíti, hogy természetes élőhelyén, a szárazabb területeken egérevésre specializálódott, de ezektől a kivételes egyedektől eltekintve túlnyomórészt magvakkal táplálkozik. Átlagos →papagájétrend mellett - mint minden →Agapornis - sok gyümölcsöt fogyaszt és igényli fák friss hajtásait, melyekkel előszeretettel béleli a fészkét. Hogy erre kellő lehetősége legyen, akár 40 cm magas is lehet az odú, melynek az alapterülete 17x17 cm.
- r. catumbella: rózsásfejű kis törpepapagáj.
Az alfaj csupán Angola egy egészen kis területén fordul elő. Hall írta le, s az európai bemutatkozásáról nem tudunk.
Táplálása nem különösebben bonyolult. Napraforgót, fénymagot, kölesféléket, almát, piskótát és sok zöldeleséget igényel. A magvakat féléretten, ill. csíráztatva is kínáljuk! A kicsik felneveléséhez biztosítsunk állati eredetű fehérjéket is, pl. túrót!
Keresztezését ismerjük
Fischer törpepapagájával,
feketefejű törpepapagájjal,
eperfejű törpepapagájjal és
kormosfejű törpepapagájjal.
Rendkívüli genetikai változékonyságát bizonyítja, hogy ma már 13 mutációját, ill. színváltozatát versenyeztetik a kiállításokon ennek a díszmadár-tenyészetekben domesztikálódott fajnak:
1. lutinó- Anglia 1942 - az ilyen egyedekből a festékanyag fogyatkozása (kék) folytán eltűnik a zöld szín, miáltal sárgává válnak, a szemük piros, s a homlok is, széles és hosszan a mellre nyúló maszkkal;
2. az arany változat. Hasonló a lutinóhoz - Japán 1954 -, de világosabb annál. A kanárisárga színével keltett feltűnést. Az ausztráliai és az USA-beli tenyészetekben terjedt el;
3. a fakó (Falben) változat a német tenyésztők sikere. Nevezik barackfejű papagájnak is, tekintve, hogy itt a fej rózsás árnyalata sárgás barackszínűre változik;
4. világoszöld-tarka változat- USA 1964 - az ideálisnak tartott egyedekben a világoszöld és a sárga területek szimmetrikusan helyezkednek el, lehetőleg azonos arányban;
5. kék mutáció - Svájc 1968 - a tollazat zöldjéből hiányzik a sárga, miután ott csak kék mutatkozik. Előfordul a fej halványabb és sötétebb, ill. kisebb és nagyobb narancsosságával;
6. olajzöld változat - Afrika 1972 - Burkard fedezte fel és hozta Európába. Normál madárral párosítva olajzöld aranytarkát eredményez;
7. a sötétzöld mutáció- Ausztráliában keletkezett változat, melyet a svájci Burkard hozott 1972-ben Európába - olyan, mint a világoszöld-tarka, de itt a sárga helyett a tarkázottságot a testi tollazat sötétebb (olaj)zöld területi adják;
8. fehér (albinó)- USA 1975 - lutinókból keletkezett. A teljes festékhiány miatt a szem is piros;
9. a világoskékváltozat - Svájc 1975 - Burkard tenyészetében bukkant fel sötétzöld/kék hím x sötétzöld tojó párosításából létrejött utódok között;
10. pasztellkék- Németország 1977 - aranyos homlokkal, piszkosfehér maszkkal, amely a széleken szétfolyó szürkével keretezett. A mell és a has, ill. a testoldalak kékeszöld árnyalatosak. A szárnya gyönyörű szürkés rajzolatos;
11. kék aranytarka- Csehszlovákia 1978 - itt a kék aranysárgával kombinálódik. E változathoz a világoszöld-tarka/kék x világoszöld/kék egyedek párosításával jutunk. A legszebbnek tartott egyedeknél a test klb. színei 1:1 arányt mutatnak;
12. a piros tarka fajra jellemző rózsás fej helyett gyönyörű kárminpirosával kelt figyelmet.
13. a sötétkék változat gyönyörű kobaltkékjével a csehszlovákiai R. Vít tenyészetéből 1978-ban keltett feltűnést.
Valamennyi elfogadott színváltozat felsorolása és számos illusztrációja:
a Díszmadarak a lakásban c. könyve szerint eredeti élőhelyén fészekparazita, a telepes veréb v. a mahali szövőmadár fészkét veszi igénybe. Erre vonatkozóan másutt is találunk utalást: akárcsak az örves törpesólyom, a rózsás törpepapagáj is gyakran foglalja el a telepes verebek fészkeit. Ilyenkor rendszerint az apró kis ragadozó húzza a rövidebbet, az A. roseicollis elüldözi őt.
A japáni sirályka annyira háziasult és olyan maszív madárka, hogy tulajdonképpen elvan, nevel lágyeleség nélkül is.
Ezzel persze nem azt mondom, hogy szüntesd be, de a tojásról tudni kell, hogy a jóból megárt a sok - kárt okozhat a májban.
A magam részáről sirálykáknak (is!) fontosabbnak tartanám a csíráztatott mag etetését.
Csíráztatás során a mag összetevői, elsősorban az amúgy szinte értéktelen keményítői átalakulnak életfontosságú anyagokká: vitaninokká, aminosavakká...
A nem számottevő plusz munkával járó csíráztatás rendkívül hasznos a magevő madarak számára - fiókanevelés időszakában különösen.
A zöldeleség etetése a fiókanevelés kezdeti szakaszában pl. a kanárisoknál egyenesen tiltott. Én ezt nem tudtam szigorűan venni, mert röpdében több madárfajból álló együtteseim számára mindig kínáltam állati fehérjét és zöldeleséget is, az alaptakarmányokat ad libitum... És a tapasztalataim szerint a madarak az ösztön diktálta szabályok szarint többnyire el tudták dönteni, hogy mi válik az ő maguk és a fiókáik javára.
Azt hiszem, a vezérlő elvet nehéz cáfolni: a jó gazda bőséges választási lehetőséget kínál a védencei számára.
A főtt tojás héját sem szabad kidobni.
A főzés sterilizálja, s ha megszabadítod a héj alatti hártyáktől, akkor finom porrá lehet törni. ez a por minden más mészpotlónál értékesebb, hiszen abszolut "madárbarát mészanyag". Ha belegondolsz, hogy a tojó szervezetéből mi mész távozott a megterékeyített tojások héjába és mennyi mész kell a gyorsan növekvő fiókák csontos vázához, akkor ennek a fontosságát aligha kell magyarázni.
Kattints rá a lexikon
állatifehérje
lágyeleség,
zöldeleség,
mész,
csíráztatás,
begytej
aminosav
címszavaira, ha többet akarsz megtudni a témáról.
Amúgy meg gratulálok, nagyon aranyos a kicsi. Teljék benne sok örömötök!
Igen, nekem is voltak korábban nimfáim, és azok is nagyon szerették. Nekik még azért nem kínáltam, mert úgy voltam vele, hogy ők olyan aprók, hogy nekik egy főtt tojás egy hétig is kitartana. Ezért adtam inkább túrót, meg sajtot. Azt is nagyon szeretik. Az utolsó morzsáig befalják minden nap, no meg a reszelt répát is. :-)
4. az álmoskönyvek szerint szelídség párosul vele;
Esetenként előfordul 1500 méteres magasságokban 
is.
Viellot írta le 1817-ben, s már 1860-ban sokat importáltak belőlük.
A fiatalok 5-6 hetes korukban röpülnek ki. Egyebekben megegyezik az agapornis címszó alatt leírtakkal.
lla: rózsásfejű kis törpepapagáj.
4. világoszöld-tarka változat- USA 1964 - az ideálisnak tartott egyedekben a világoszöld és a sárga területek szimmetrikusan helyezkednek el, lehetőleg azonos arányban;
