Szia Lujzi :) Üdv közöttünk! Jól megjártad már a hadak útját! Drukkolok a jövő héthez! 12 mmtől jól a méhnyálkahártya. Mindig tanul az ember, mert ezt a redőzöttséget még nem hallottam.:)) Nekem mindig valami B típusúról beszél a dokim, hogy az mi a szösz? :D
Szia Deditke :) Ezeken nagy részünk átmegy, teljesen normális. Meddőséggel jár a megváltozott psziché és a velejárói. Akaraterővel és segítséggel legyőzhető. Nekem barátnők segítettek, de a pszichológus, kineziológus stb is segíthet. Jobbulást kívánok! Ha egy picit nevetni akarsz a sorsunkon ajánlom a Babablues és a Született szülők című könyveket.:) A próbálkozástól a lombikon keresztül végigkisérhető az örökbefogadásukig a pár sorsa. Együtt nevettem és sírtam a főszereplővel. Nagyon szorítok, hogy most sikerüljön. Nem feladni már most!
Ez jó, ez a mindenki profi valamiben... lelki szemeim előtt megjelent egy kungfu csapat...:-)) Daru aka PCOS stílus, meg Tigris aka Petefészekelzáródás stílus....:-))))))))
Lujzi! Amit nem szabad, az stresszelni meg parázni!! ;) Amit szabad: pozitív hozzáállás, könnyedség, lazaság, optimizmus, vagy hívd ahogy akarod!!! Tegyél meg mindent, amit lehet (sok fehérje és ásványvíz, nyugalom), a többit a természet dönti el!
Hát magamról annyit,hogy férjnél vagyok.Öt éve nem védekezem és nem esem teherbe.Megjártam a hadak útja elejét( Lapar.2x,hiszter.,).Volt endometriózisom,összenövésem,cisztám.Azt mondták minden oké és eddig kaptam a GnRh-s injekciót 3-at,eztán lesz a lombikom.Hétfőn megyek peteleszívásra és ha minden jól megy akkor péntek beültetés.Hát kb. ennyi.
Írj magadról egy kicsit többet!Hova jársz ,mióta próbálkoztok,mi a probléma,stb. Így könnyebben fogsz választ kapni kérdéseidre mert mindenki profi (sajnos )valamiben.Szeretnénk jöbban megismerni.
Lujzi! Állítólag nem a vastagsága számít, hanem a redőzöttsége (vagy felszíne, vagy mi), de azt sajnos nem mutatja ki az UH. A túl vastag se jó, én azt olvastam.
Úgy értettem a régi életemet, hogy a lovakat visszakapom illetve hogy a lovak visszakapnak engem. Nélkülük félember vagyok! Igen van segítség 2 lakásos a házunk, így szüleim is itt laknak. Ők már nagyon várják a gyerekeket. Valahogy majdcsak belerázódok én is:-)
Véleményem szerint, célszerű megosztanod a gondolataidat a pároddal, és ha szükséges szakemberhez (pszichológus, pszihoterapeuta...) fordulnotok.
Ha esetleg végleg eldöntitek, hogy nem szeretnétek több hormonkezelésen részt venni, és spontán nem lesz gyermeketek, még akkor is örökbefogadhattok (persze csak ha akartok) egy kisbabát, gyermeket, gyermekeket.
Nekem volt olyan lombikos ismerőm, aki a férjével a harmadik lombik után úgy döntöttek, hogy nem veszélyeztetik a felesége egészségét tovább a rengeteg hormonkészítményekkel, és örökbefogadtak egy kislányt, aki négy naposan került hozzájuk. Boldog családként élnek, ma már, a kistesó örökbefogadásán gondolkodnak.
A lombikot akkor érdemes szerintem folytatnod, amíg egészségileg, lelkileg és tényleg minden értelemben vállalni tudod az ezzel járó promlémákat, kíhivásokat.
Kívánom Nektek, hogy a legjobb döntést hozzátok meg a lombik folytatásával kapcsolatosan, és a miharabbi babázást.
Ne add fel, pihenjetek, beszéljétek meg a pároddal, esetleg szakorvos segítségét és kérjétek, ha szükséges.
Én a magam 13 év probálkozásával sok mindent hallottam, tapasztaltam, láttam...
Sok párnál merül fel ez a kérdés, hogy folytassuk-e még tovább.
Én az évek alatt megedződtem, bár az első pillanattól kezdve sosem voltam elkenődve, bíztam a sorsomban.
Vagy én szülőm a babát, vagy nem. A szívemben mindig ott van, hogy lesz gyemekünk, vagy így, vagy úgy. De lesz!
Nekem 2-őt ültettek vissza és egy tapadt meg (most 28-dik hétben vagyunk). De én nem bántam volna a kettőt sem. Ezt mindenki maga dönti el...mi nagyon szerettünk volna babát és még szeretnénk legalább egyet :)
Midway sajnálom, hogy ennyire nehezen viseled a babvárást, de szerintem a két kis lurkó kárpótolni fog!!! De azért a régi életed már nem kapod vissza teljesen :p kettővel többen lesztek és sokminden változni fog! Van azért valaki, aki segít neked otthon, hogy ne legyél nagyon egyedül???
Hú, kicsit elmaradtam az infokkal, most olvasom a lemaradásomat...
A hematológusom azt mondta, hogy amikor babát szeretnénk, akkor kell majd szedni a heparint, illetve a terhesség alatt végig.
Azt nem tudtam, hogy a hormonkészítmények alatt is szuriznom kell, bár sejthettem volna, mert amikor legutóbb fogamzásgátlót akartak felírni, hogy a ciklusom rendbe legyen, akkor mondták, hogy mellette szúrnom kellene magam.
B korábban azt mondta, hogy aspirin is megoldja, bár akkor csak futva beszéltünk.
Jövő héten megyek hozzá, és akkor fogjuk a dolgokat átbeszélni.
Amúgy nekem tényleg lassan alvad a vérem, ez elég érdekes, hogy pont gyorsan kellene alvadnia. Vagy csak nekem tűnik lassunak?:(
Azon gondolkodom azóta, hogy írtad, hogy izomba nem lehet heparin mellette szurit kapni, hogy akkor hogy adják be az izomba szánt szurikat, ami esetleg oda valók?
A lábamban az erek pattanása szerintem ez is valamilyen örökletes hibának mondható, mivel a nagymamám, tesóm, és az én lábam is hasonló problémákkal küzd...
Az érzéseid teljesen ismerősek. Nekem /és a férjemnek is/ szakember kellett (egy pszichiáter és két beszélgetés, az "IVF hasznos linkek" topicba megtalálod), hogy rendbejöjjek. A falnak megyek mai napig a "pozitív hozzáállás" szöveggel (bocsánat, attól, akinek pedig pont ez jön be).
A saját meglátásom az, hogy mindenki elkezdett hinni valamiben, ki egy kineziológusban, ki egy vitaminban, én spec. a pszichiáterben, és arra is felkészültünk, hogy ha az utolsónak tervezett eljárás (6.) nem sikerül, akkor örökbe fogunk fogadni. De a hatodik sikerült...
Egyik kedvenc tanárom azt mondta mindig a felvételiről "Ha nekem sikerült, Neked miért ne?" Én most ugyanezt mondom Neked is. Az elveszett hitet kell valahol újra megkeresned.
Nekem már 30 évesen is magas volt az LH és FSH-m, akkor a 4. beültire lett a fiam, aki most 9 éves, most is emelkedett volt, újra a 4-re sikerült és most vagyok 19 hetes, pedig most már én is 40 felett vagyok.
Nagyon-nagyon szurkolok Neked és talán nem haragszik meg senki, ha most külön Neked még egy kicsit jobban is!!!!!!!!(tudod a korunk miatt....)
Bocs, hogy bele kotyogok, de szerintem ne fogd fel ilyen tragikusan, tudom már sokan mondták és azt is nagyon jól tudom, hogy nagyon nehéz, de próbálj pozítivan hozzá állni, ne tégy fel mindent egy lapra. És ami a legfontosabb, ne add fel. Én hallottam olyat a BMC-be hogy egy csajnak a 7. beültetés sikerült, amit már teljes mértékben ők fizettek. De nem adta fel, és sikerült:))) Én is túl vagyok 5 inszemen, 2 lombikon, és tudom, hogy a sikertelenség után ku... sz..., de fel kell állni és tovább menni, míg nem sikerül. Hidd el a lombik csak azoknak nem sikerült, akik túl hamar feladták, amíg szülhetsz, addig van remény. Nagyon szorítok:))))
Alma G
Köszi a biztatást, de valahogy nekem nem megy, ma megkérdeztem páromtól, hogy legyek pozitív és ő azt mondta ,hogy akarjam és én azt válaszoltam , hogy aki nálam jobban akar anya lenni 36évesen az már festi magát. Szóval én az akarok leni de a szívem mélyén tudom hogy ebből sem lesz semmi sem, valami nagyon ronda dolgot csinálhattam előző életembe és ezért nem akar adni az isten nekem babát. Most már ott tartok ,hogy ha csak meglátok egy terhes nőt vagy egy kis gyereket én sírva fakadok mint ahogy most is. Szörnyű érzés hogy a saját tested van ellened és nem éret MÉRT? Na mind1 lányok most mennem kell azért olyan jó dolog ez a fórum itt ki irhatok magamból dolgokat mert ugye a szerelmem is csak pasiból van és neki nem mondom mert nem akarom hogy ö is elkeseredjen .De a biztos hogy ha most nem sikerül akkor befejezem .
Gondoltam, de egyébként a tüszők tényleg képesek két nap alatt akár a duplájára is nőni, nekem legalábbis már volt ilyen. Úgyhogy fel a fejjel. Nagyon szorítok:)))
