Igen, tudjuk. Nincs véletlenül listád a képekről? Ez később sokat segítene. Fialovits Béla biztosan pontosan felírta, hogy hol - mit fényképezett. Egyszer majdnem sikerült is hozzájutni egy ilyen lista másolatához.
>>Sajnos ebben igazad, van mert senki közülünk nem tárolja a diákat optimális körülmények között (nekem is vannak a 60-as évek elejéröl
Nekem a '30 - as '40 - es évekből vannak. Sajnos egyik sem gőzmozdonyos, de van közte egy ritkaság. Jövő héten beszkennelem és elküldöm. Annyira nem romlott az állapota.
A AGNZ Wagon Kft. örzi a régi GANZ dokumentumokat, és saját múzeuma is van melyet bárki megnézhet, őst ha van faxod, akkor kérhetsz tőlük eredeti doukemtum másolatokat.
De én már néztem ott is, tényleg olyan formája van, de persze nem a forma a lényeg, hanem pl az alsó részen látható dolgok. Sajna nem tudom, hol lehetne utána túrni...Ganz témában sokkal jobb lenne a helyzet, de ha jól tévedek, ez Rába. Mdbz esetleg???
A Csepeli Szabadkikötő igazgatósági épületében (narancsház) láttam ezt a képet. Az aláírás a kikötő első dízel tolatómozdonyának nevezi. Mi a véleményetek? Nem az M28 előfutára?
(Tudom, hogy ez gőzmozdony-topic, de a járműtörténelemhez az itteni közönségnek talán nagyobb az affinitása. Vagy csak nem találtam még meg a régi dízelmozdony-topicot?)
A mezei ember kb 4000 színt tud megkülönböztetni, a festők, fényezők stb max 10000-et.
Igen, de a képernyőn már fényeket látunk, ráadásul egymás mellett azért eléggé elütnek a nagyon közeli, de nem egyforma színek. Ha meg utómunkára dolgozol, (mondjuk valami DTP technológiát használsz), akkor előfordulhat, hogy a 24 bites RGB már nem elég, mert mondjuk egy gradiensnél látszanának a különbségek, és inkább egy 48-bites kódolást kell választanod (a 16.777.216 színlehetőség helyett 281.000.000.000.000). Ez azért már annyira nem rossz :)))
(Persze az részletkérés, hogy a monitor az eredeti formájában nem fogja tudni megjeleníteni: azért ennyit már csak nem látunk :-O )
Szerintem digitális géppel pontosan vagy alul kell exponálni (0,5-1 blendét) és photoshoppal fényt adni neki.
Szerintem is! Legalábbis én pontosan ezt csinálom. Gőzmozdonyhoz tökéletes (az alulexponált fényintenzitás-intervallumot egy ilyen feketéhez közeli felületen remekül szét lehet húzni)
Nem beszélve arról, hogy még ez sem versenyezhet az emberi látásérzékeléssel, melynek tónusátfogása még nagyobb.
No igen. Sajna már nem tudom a pontos számokat, de annó színtechnikán tanultuk:
egy tengerparti, fehér szikla napos időben megvilágított és árnyékos részei között a fényintenzitás-különbség tízegynéhányezerszeres. Nyomtatásban a fullfekete meg a "fullfehér" (értsd: a fehér papírszín) között meg kb. 100-szoros.
De nem ez a baj. Hanem az, hogy jó esélyed van rá, hogy már 15-20 év múlva nem lesz mivel elolvasni.
Biztos ez? A CD mint szabvány (az első, már nem is tudom, milyen színű Book-kal kezdék) olyan '84 körüli. Azóta eltelt 21 év, és még igencsak nem látjuk a CD-k végét, pláne, mivel a DVD írók/olvasók is ismerik a szabványt.
A szüleim által készített 16mm-es filmeket is elôször video kazettára kellett átírni, aztán most CD-re
Nemrég előkerült a 001-es számú videokazetta, rajta az alsótagozatos koromban felvett David Attenborough-filmek egyikével. Maga a kazi olyan '83-as évjáratú. Háát. Ilyen borotvaéles képet már rég láttam :-O
(Részletkérdés, hogy akkoriban nem volt még akkora az elekroszmog, meg azért a színek kicsit fakók, és hasonlók...)
Ettől még szerintem másolásra, meg archiválásra az analóg média felejthető.
Igen, de a mûvészfotókat leszámítva nincs arra szükség, hogy az egész mozdonyt és az összes mütyürt ugyanazon a képen lássad.
Hát igen. Örüljünk, hogy még egyáltalán van téma :-/
(A blakszta.uw.hu-n amúgy sincs túl sok totálkép :)) )
Szóval egy dolog a mûvészfotó, de dokumentációs célra szerintem sokkal használhatóbb a szokásos felbontás, de az sok-sok részletképen.
Az sem bir ki tul sokat, pl. a filmarchivumok filmjei a 40-es évekböl már igen rossz állapotban vannak. Ezeknél a legnagyobb balhé a hordozo (celluloid) kiszáradása. Az ezüstréteg megvolna, ha a hordozohoz hozzá lehetne nyulni.
A mi filmjeink (ugy a 60-as évekböl) már nem celluloidok, igy talán nagyobb a remény, hogy ezt azt kibirnak.
Az üveglapok valoban a mai napig igen jo állapottban vannak, nézd a Fialovits stb. képeket.
Sajnos nem az enyém lett az öntött 375 -ös mozdonytábla, ha akarok hasonlót látni, a váci pályaudvaron álló 375.1029 tábláját nézegethetem.
Vígasztalódom a Füstiben vett (de jó, hogy ott nem kell licitálni) makettel, mely a főbejárat előtti 424.101 eredetű kerékpárról készült. (Azt nem tudom, egy vagy több példányban -e.) Tud valaki erről fotót a neten ? Természetesen a valósról. Esetleg mint szerző ?
Számoljunk csak! Egy szövegközi kép mondjuk 10x7,5cm, azaz 3x4 coll. Ez, 300 dpi felbontással 1200x900 pont. 1,08 Megapixel.
Ne felejtsd el, hogy az átméretezések miatt illik bőségesen bánni a felbontással. Ha egész számmal osztod a képméretet, akkor n*n képpontból csinál egyet, de ha nem, akkor még igen csúnya eredményt is kaphatsz, mondjuk egy 100%-91% konverziónál.
Fontos, hogy nem csak a dpi-ben mért felbontás, de a képméret is számít. Pánikszerű, amikor beszkennelsz egy negatív vagy diakockát, és egy képnézegetőben 100%-on 24*36mm a kép. Aztán rájössz, hogy a sokezer dpi felbontás miatt igencsak nagyítható...
Az teljesen igaz, hogy a nyomdai minimum 300 dpi, de hozzá kell tenni: 75dpi méretaránynál. (Tehát a monitorra 1:1-es nagyításnál kitett minden képpont "mögött" egy 4*4-es felbontási mezőnek kell lennie.)
>Nyilván a jövő a digitális fényképezőgépé, és néhány év múlva a filmes gép úgy eltünik,
>mint az analóg hanglemezek
Hát. Ha csak annyira, akkor még igencsak élni fog :-O
Nemrég eléggé meglepődtem azon, hogy bár viszonylag kis mennyiségben, de témák szerint nagy arányban készülnek bakelitek ma is...
Amúgy a hátlapokról mi a véleményetek?
Hű, most elememben vagyok, lévén nem csak vonatbuzulls, de analóg LP gyűjtő is. :)
A bakelit kifejezést határozottan visszautasítom, az ugyanis a villanyóra, az LP alapja maga a szent PVC. (Csak ugye a névadó DJ nem volt egy anyagtudós alkat. :))
Az új vinilek ára 5-10eFt/db, embertelen megfizetni, nekem magamnak 1 (sic!) új kiadású LP-m van, és kb. 1600 régi...
Jó antikváriumokban viszont kincsekre bukkanhat az emberfia, pár száz forintért vettem már dedikált Toscanini lemezt (!!!, '58-ban halt meg), a múltkor még egy Magyar Gőzmozdonyokra is sikerült ráakadnom. :)
Az LP-k fellelhetőségéről csak annyit, hogy első lemezemet 1994-ben vettem, 1600 azóta jött össze...
----
Hátlap: ...ha bízunk a Hasselblad szakértelmében, nekik nagyon nem jött be a digit hátlap a 6x6-os SLR-hez...
Ezzel teljesen egyet értünk, a pontos expozició alatt én is ezt értem. Néha azonban mindenáron süt a nap, meg nincs mindíg idő variálni a spot meg átlagoló meg egyéb mérési módokkal. Próbál ki ilyenkorra a digi géppel az alul exponálást majd az utómunkát kizárólag photo shoppal, Én ledöbbentem tőle, nálam nagyon bevált. Egy próbát feltétlenül megér. Filmes/szkennelős esetre nem működik!
Én minden fotóról, filmről 2 CD és egy DVD kópiát írok. Ezek után nem törlöm a winchesterről, sőt átmásolom egy másik gépre is. A CD-k egyik kópiáját meg másik kerületben tárolom. Lassan elérem az 1000 CD-t. Most a nyilvántartáson töröm a fejem, mert már túl vagyok a kezelhetőség határán.
A számítógépet csak állandó hőmérsékletű (20-23 C) között célszerű üzemeltetni 60% páratartalom körül. Alatta, főlötte egyre nő a hard diszk szétzuhanások száma. Ha a HD kézmelegnél feljebb megy, akkor külön ventillátorral kell hűteni. Külön lehet ilyen spéci ventillátorokat kapni.
Filmet, CD-t, kazettát meg lehetőleg hasonló feltételek mellett sötétben tartsunk. A filmet vágjuk fel hatosával, és albumokba fűzzük le. A CD-k tárolására lehet bálelt 60-120 férőhelyes, pormentes fémdobozokat kapni (igaz jó drágák)
A video kazettákért meg imádkozzunk, mert ők birják a legrövidebb ideig. Minnél rövidebb műsoridejűt célszerű használni, ahol minnél vastagabb a szalag.
A szalagos, streamer-es mentések nagyon instabilak, lehetőleg kerüljük.
Maga a tároló eszköz változhat az idő múlásával (lásd floppy, stb) de az alapvető tárolási formátumok bizonyosan hosszú távon fent kell, hogy maradjanak (TIFF, BMP stb ) Egy tároló eszköz közötti formátumkonverzió nélküli manőver nulla minőségromlással jár.