Az 520 a hátsó épület előtt van, a vágány csak egy irányból járható (ha csak el nem lapátolták a földet róla). A mozdony sem az a könnyen elgurítható állapotú.
A 411-es a fűtőház mellett volt, aztán áthúzták a fh másik oldalára. A képtáramban elég sok kép foglalkozik velük, Luc72-nél is van, nálam a hatvani albumban van jó párszor megörökítve. A legrégebbi fotó ősszel készült. Majd szerdán leszaladok megnézni, ha nincs ott, jelzem.
>Jó lenne tudni, hogy a kínaiak mikor kezdték és mikor fejezték be az átállást a központi kapcsolóra. Jó lenne... Az 1990-es évek végén egy amerikai történelmi társaság gőzmozdonyt rendelt Kínából (talán ez volt a világon a legutolsó kereskedelmi forgalom céljára gyártott gőzös). Mikor Amerikába ért, örömmel látták rajta az Amerikában nagyon megszokott alkatrészformákat, szerkezeteket, megoldásokat :)) Lehet, hogy nem a japánok alapozták meg Kínában a központi kapcsolót?
>Ez a kijelentés ebben a formában szerintem biztos nem állja meg a helyét. Ugyanis mindegyik amerikai mozdonygyár a szerelvények jó részét beszállítóktól vette. Tisztelt bíróság, módosítom vallomásom. :)) Úgy értettem, hogy a mozdonygyárkapun komplett, összeszerelt mozdonyok gördültek ki, nem pedig alkatrészekkel megrakott vagonok a másik mozdonygyár irányába.
Az biztos, hogy a mozdonygyárak sokmindent vettek beszállítóktól, de 1941-ben még nem az volt a stílus, és főleg nem a gőzmozdonygyártásban, mint ma pl. a mosógépgyártásban, hogy a gép alkatrészeinek tán 70-80 %-a készen érkezik a mosógépgyárba. Olvastam egy cikket egy Lima mozdony gyártásáról, ott bizony a főegységeket mind a gyár csinálta, és nem nagyon van szó beszállítóról. De attól még lehet, hogy pl. a gőzsípot vették.
OFF: a GM sem beszállítónak tartotta az EMC-t, hanem megvette a Wintonnal együtt, és EMD-t csinált belőle, pedig az EMC-nek voltak beszállítós tapasztalatai, hiszen telephely nélkül rakott össze dízel motorkocsikat, a tervei alapján valaki (pl. a Budd) legyártotta a kasztnit és elvitte a vásárló telephelyére, a Winton odavitte a motort, összerakták, futópróba, és jött a pénz, ON.
Jó lenne tudni, hogy a kínaiak mikor kezdték és mikor fejezték be az átállást a központi kapcsolóra. A japánok 1937 - ben elfoglalták Mandzsúriát, a háborúban az egész kínai partvidéket. Szóval lehet, hogy a japánok kezdték bevezetni a központi kapcsolót Kínában és a kínaiak 1945 után fejezték be az átállást.
> mindhárom gyár komplett mozdonyokat gyártott, mint ahogy sokféle más tipusból is.
Ez a kijelentés ebben a formában szerintem biztos nem állja meg a helyét. Ugyanis mindegyik amerikai mozdonygyár a szerelvények jó részét beszállítóktól vette. Ilyen alkatrészeket akkor nem is gyártott. Tehát szerintem nincs kizárva, hogy a hadimozdonyokhoz egymásnak is beszállítottak.
Bár azt készségesen elismerem, hogy a MÁV-nál letöltött hosszú életük során az alkatrészek csereberéjének elég nagy esélye volt...
>A háború előtt Kínában császárság volt. Igazad van, fellépett nálam az időparadoxon :)) Rosszabb, hogy hiába kerestem, sehol nem találtam, hogy ezt honnan vettem. Bocs.
A japánok 1925 július 17-én tértek át a központi kapcsolókészülékre. 41.661 tehervagonnál. Nem tévedés, egy nap alatt. (Kivéve Kyushu szigetét, oda 20-án ugrottak át.)
>Nem lehet ezt a lehetôséget sem kizárni, hiszen elôfordulhat, hogy a haditermelés során a gyárak szakosodtak bizonyos alkatrészekre. Úgy tudom, hogy nem, mindhárom gyár komplett mozdonyokat gyártott, mint ahogy sokféle más tipusból is. Sokkal inkább azt gondolom, hogy már a MÁV keverte (meg Bandi :))) ).
>Kinában, ha jol tudom a háboru elött már áttértek a központi kapcsolora,... Igen, Sztálin elvtársék tanácsára.
A háború előtt Kínában császárság volt. A japánok is valamikor a '20 - as években tértek át a központi kapcsolókra. Gondolom ekkor vált a rendszer (nem Sztálinéké, hanem a központi kapcsoló) kiforrottá és olcsóvá.
Egyébként egy amerikai barátom szúrta ki. Nézegette a darabjait és azon morfondírozott, hogy vajon már így is gyártották-e ezeket a gépeket. Nem lehet ezt a lehetôséget sem kizárni, hiszen elôfordulhat, hogy a haditermelés során a gyárak szakosodtak bizonyos alkatrészekre.
>Netán lehet rá licitálni ? Ötszázezer forinttal indítok, így talán lehet esélyem :-)) Nem biztos. Tudod, hogy mit kellett sportolnom, hogy az előző licit tárgyai ne valamely pénzes viszonteladóhoz kerüljenek?
>Ettôl még lehet Baldwin is... Lehet hát, éppúgy, mint Lima és AlCo is :)) Ilyen a mi Trumanunk is, mindhárom benne van.
>Kinában, ha jol tudom a háboru elött már áttértek a központi kapcsolora,... Igen, Sztálin elvtársék tanácsára.
Vszleg a hatalmas 19OO-as kínai földrengés okozta hegycsuszamlás temette el ezt a mozdonyt. Az útépitők nemrégen ásták ki (lásd a képet). Nem hiszem, hogy ebben az állapotban át akarták volna alakítani központi kapcsolósra, s igy maradtak az ütközök meg a kapcsolohorog. Egy el nem temetett Baldwin képe csatolva.
Te nekem ez igen gyanus kép. Kinában, ha jol tudom a háboru elött már áttértek a központi kapcsolora, s igy nem tudom mit keresnek a mozdonyon az ütközök meg a kapcsolohorog.
Mégha a mozdony 1898-ban is készült Kinában biztos, hogy legalább 50 évig üzemben volt, tehát valoszinüleg át kellett volna alakitani (leszedni az ütközöket stb.)
> ránézésre meg tudja valaki mondani milyen mozdony van a képen?
Nagyon az a benyomásom, hogy csak az Atlanti óceán túlsó partján találsz olyan embert, aki erre ránézésre válaszolni tud. De tartok tôle, hogy még ott is a legtapasztaltabb szakértôk között kell keresned... :-(((
a segítségeteket kérem, ránézésre meg tudja valaki mondani milyen mozdony van a képen?
cikkhez kellene az infó, a gőzöst nemrég találták Kínában, annyit tudok róla, hogy valszeg 1898-ban építették Philadelphiában a Baldwin cégnél, de a típust csak találgatni tudom (Wb 299 ?), és esetleg az is érdekelne miképp került oda (Caijiagou, Jilin tartomány) bár azt tudom, hogy Kínában még ma is sok gőzös közlekedik, de ez nem sok.
A kerék semmi esetre sem fordulhat el, hiszen akkor megváltozik a távolság a kapcsolt (fix) meg a mozgo kerék között, mégpedik ellentétesen az egyik oldalon a másikhoz viszonyitva!!!!! Ez a Helmholtznál nem fordul elö, csak legfeljebb megnyulik a távolság, de egyformán minden oldalon.
A kiállított forgóvázon nem látszott ilyen csapágynak való hely! Amennyire meg tudtam itélni, csak ebben a keretben volt csapágyazva.
Akkor viszon hol van a nagykerék rugozása?
Nem lehetett a fôkeretet teljesen a forgóváz _fölött_ vezetni, hiszen ott van a kazán eleje és valahol ott kell lennie a hengerblokkoknak is - azokat a fôkerethez kell hozzácsavarozni!
Akkor viszont a fékeret belül is futhatna -ami konstrukcios szempontbol jobb is lett volna a királycsap stb. szempontjábol. Viszon ha belül lenne a fökeret, akkor nem lehetne megoldani a csatoltkerék keresztirányu elmozdulását (feltételezve, hogy csak csuszik mint a K-H esetén). Amugy a ZARA abbani is kőlénbézik a K-H-tol, hogy ott az a mozgato erö egy csötengelyere, ill. alkeretre hat, ami a tengelyre van huzva, mig a K-H esetében egy alul elhelyezett extra elemre, ami a tengelyre huzott 2 perselyre viszi át az eröt.
> ez igy nem müködhet (a csatlos kerekek nem foroghatnak a fökerethez viszonyitva)
Szerintem viszont igen. Hiszen csak azt kell biztosítani, hogy a csatolt kerekek tengelytávolsága ne változzon lényegesen a többi csatolt kerékhez képest. Ha a forgóváz kitérése és elfordulása csekély, akkor ez megvalósul. Egyébként a Helmholz megoldásnál is egy kicsit változik a távolság, hiszen a tengely-eltolódás koszinuszával nô. Ez nagyon kis érték, de a Zara forgóváznál sem sokkal nagyobb!
> de a a csatlostengely továbbra is a fökeretben van csapágyazva,
A kiállított forgóvázon nem látszott ilyen csapágynak való hely! Amennyire meg tudtam itélni, csak ebben a keretben volt csapágyazva.
> láthato keret sokkal keskenyebb mit szokásos
Ez igaz, de ez erre azért is szükség lehet, mert a fôkeret nyilván a forgóváz fölé kinyúlik, hiszen a forgóváz királycsapja abban van rögzítve. Nem lehetett a fôkeretet teljesen a forgóváz _fölött_ vezetni, hiszen ott van a kazán eleje és valahol ott kell lennie a hengerblokkoknak is - azokat a fôkerethez kell hozzácsavarozni!
> A Kraus-Helmoholtz megoldás is Drehgestellnek van titulálva. (németül)
> (Bogie Bissel : Helmholtz-Winterthur, Krauss-Helmholtz, Italien, Zara ...)
Úgy tûnik, ez ugyanaz a francia oldal, amirôl a korábbi képek is származnak. Az a probléma, hogy a "Zara"-ra nem lehet klikkelni, és amit a Zara-Bissel bogie néven bemutatnak, az egy francia mozdonyon alkalmazott megoldás. Szerintem a szövegbôl egyáltalán nem következik, hogy ez lenne az eredeti Zara forgóváz.
Nagyon sajnálom, hogy Milánóban nem vizsgáltam jobban meg azt a kiállított mozdonyt, amiben Zara forgóváz volt.
Ezzel csak egy baj van, hogy ez igy nem müködhet (a csatlos kerekek nem foroghatnak a fökerethez viszonyitva), szerintem ez amit látsz csak a belsö szubkeret, ami összefogja a futokerékkel, de a a csatlostengely továbbra is a fökeretben van csapágyazva, ahogy azt a rajz is mondja. Hasonlo megoldásokat lehet találnia K-H alvázakon is - a kivitelezes szinte valamennyi mozdonyon más volt.
Ezt abbol is látni, hogy a képen láthato keret sokkal keskenyebb mit szokásos (a furokeréknél a keret meg a kerék közé még befér a laprugo is), igy a csatolt kerék meg az szubekeret közé befér az igazi fökeret is, ahol a tengely csapagyazva van.
A Kraus-Helmoholtz megoldás is Drehgestellnek van titulálva. (németül)
Nézegettem a képeket, de sehol nem sikerült felfedeznem, hogy a Zara önállo forgozsámoly lett volna (mármint, hogy a csatolt kerék is a forgozsámolyban lenne csapágyozva).
Ez csak a Helmholtz megoldás egyik válfaja.
Tehát még mindig fennáll a kérdésem, ki is hol állitotta, hogy a Zara tipusu forgováz mind a két tengelyt hordozza - ezen akadtam meg korábban.
Nem én küldtem, csak én is úgy gondolom, hogy ez a Zara forgózsámoly nem volt igazán jelentős. Eddig nem találtam olyan olasz legalább 100 km/h - s mozdonyt, amibe beépítették volna. igaz, ilyen mozdonyaik nem is nagyon voltak.
Egy nagyon kedves tábla mániás barátom rangsorolja a táblákat a követkrzőképpen: 1. Öntvény eredeti, nem utángyártott. Ezen belül minél régebbi annál jobb volt ugye bőven címer variáció. 2. Zománc. Ahol a fehér is zománc, egyszerű megütöd pattan. Ebből is az ami mozdonyon is volt. 3. Mindenféle más festett lemezből kivágott tábla.
Nekem aki késve kapcsolódtam be a gyűjtésbe már a 3. katagória is elérhetetlennek tűnik. Ezért mindenképpen csodálatos a darab. Csak azt hittem alatta a zománc szám.
>Ha alatta van az redeti zománc ... Ez az eredeti zománc. A fűtőház festésekor összesprickolták falfestékkel (lehet, hogy a helyén egy szürke téglalap maradt a falon... Mióta egy kocsi ülésének festésekor a koszt és a csikket is belefestették a vasba, már semmin nem csodálkozom.). A fekete zománcra kézzel festették fel a számokat, de nincs alatta más zománc szám, tehát ez a tábla mindig ilyen számú volt. A fekete részen a falfestékpöttyöket matt fekete festékkel visszafestve jó tábla lehet ebből.
Nem az eredetiségét vontam kétségbe, hanem azt mondtam elég tré. Ilyesmi táblák vannak nekem is. Ha alatta van az redeti zománc akkor érdemes megszabadulni a felső tré rétegtől.
A 424,365-ös tábla az nagyon is eredeti, mert a mostani festése alatt, még fellelhető az első eredeti domborfestéssel festett pályaszáma, amely a 424-365-ös.
Én abban 100% biztos vagyok, hogy a Krauss-Helmholtz soha nem volt forgovázas, csakis a csatoltkerék oldalirányu elmozditását okozta (legalább 4 szétszedésében vettem részt eddig).
A Zara-t nem ismerem, söt (majd este még még egyszer megnézem) a szakirodalomban sem volt különösebben taglalva, igy lehet, hogy az sem biztos, hogy Zara-nak hivják. (Az olaszok is hajlamosak sok minden állitani, pl. van neki Zara biztberük is - ami csak abban különbözik a többitöl, hogy Milano körül került felépitésre...)
:-D
Dobjatok már engem is meg a rajzokkal, hadd lássak valami ujat a 150-eves technikábol....
>Skacok a megőrzött mozdonyok listájáról jut eszembe, nem járt még senki azon a bizonyos Debrecen melletti Paint ball pályán? De, sokan. Én egyszer voltam, seggbelőttek, most menj te.
Nincs ott már semmilyen mozdonygyártás, egy parkban ki van állítva szoborszerűen kb. 10 db resicai építésű gőzmozdony (köztük egy pár keskenynyomtávolságú). A legérdekesebb gép egy 475-esnek tűnő gép (legalábbis nagyon hasonlít, a mi ex 475-sünkre) resicai vagy aradi utángyártását valószínűsítem, de talán OKU30 többet tud róla. Egyébként iparvasúti számozása volt.
Na akkor most légy erôs! Megnéztem a rajzokat nagyobb kivitelben, és ott _egyik sem_ önálló forgóváz! A francia ábrafelirat így is írja: "Bissel bogie Krauss-Helmoltz..." és "Bissel bogie Zara...".
És valóban, a rajzokon én nem is látok lényegi különbséget köztük. Vagy a franciák hülyeséget írtak (amiben szintén nem lenne semmi csodálatos...).
Viszont a milánói alkatrész egyértelmûen egy önálló forgóváz!
Sziasztok! Volt már valaki Resicán? Milyen ott a mozdonymúzeum? Csak mert egyszer megnézném... Van még ott valami gépgyártás? A térképen látok egy iparvágányt, ami valahol ott a múzeum közelében ágazik ki a vasútból, és megy kelet felé, egy völgyig. Ott mi van / volt?
>Ime felteszem ezeket a tábla érdekességeket ide, a múltkor ezkre lehetett licitálni Örülök, hogy ennyire tetszenek :)
A licit egy szakaszában, olyan lelkes voltál, hogy azt hittem, viszonteladó vagy. Örülök, hogy tévedtem. Jártam rosszabbul táblámmal. Jó restaurálást! (Titibi, a 424-es szerkocsitábla a szagából itélve volt gőzmozdonyon. A sorsának egyéb vonatkozásai ismeretlenek. Tudsz többet?)
Egy kicsit jobban utánanéztem és valóban tévedtem, de a rajzokból nekem csak ez a külnbség volt szembeötlő.
Akkor most én kérdezem: a Krauss-Helmholtz forgóváz a Bissel futókerék elrendezés továbbfejlesztése? Akkor a Zara egy teljesen önálló fejlesztés, vagy beilleszthető ebbe a sorba?
Felsőzsolca, igen. Az állomástól Tokaj felé, egy betonkerités mögött. Napsütésben menjél, mert délről nagyon jól lehet fotózni, viszont egy kicsit rájuk kell zumolni.
2001.11.30.-án voltam Szerencsen. Akkor láttam Felsözsolcánál egy csuka kocsit, illetve valahol azon a környéken egy lepukkant házgyárban? áltt egy A21 és egy A23 is. Ezek a vasútról jól látható helyen voltak.
Az 520,090 (ex 520,074) 1993 tavaszán Sajóbábonyba került füteni. Még emlékszem,. hogy az Északi fütöházból egy azóta már nyugdíjeas kolléga volt a müszaki kiséröje. Azóta a gép sorsárol semmit sem tudok, akár ott is lehet még.
Hejőcsaba Miskolctól délre van, és átmegy rajta a diósgyőri vonal, de állomása nincs.
Ott vannak még a HCM ipari mozdonyai, legutóbb már csak egy Bobót láttam, de vagy tíz éve volt ott M31 is, A23 álnéven, de narancssárga. M38-ról itt nem tudok, de attól még... Erről lenne szó?
Miskolctól keletre az első állomás Felsőzsolca, ha ott tényleg van valami, akkor kirobogok valamikor! Lehet, hogy ez a nyerő?
Sajószentpéter előtt balra Sajóbábony van, a BVM ipari területe, aligha látogatható, meg tudja azt az 520-ast erősíteni valaki?
> A különbség a Zara és a Krauss-Helmholtz forgóváz között
Nekem úgy tûnik, a kutya máshol van elásva. Láttam már egy pár Krauss-Helmholzot rajzon és igaziban, és most íme egy Zarát is igaziban, ebbôl próbáltam levonni következtetéseket:
Nekem úgy tûnik, hogy a Krauss-Helmholznál a hajtott kerék nem egy "forgóvázban" van, hanem a fôkeretben. A Krauss-Helmhoz keret csak el tudja oldalirányban mozgatni, a hátsó gömbcsukló segítségével. Ez jól látszik a 442-esen és Kandó mozdonyon is (ahol a Kandó szvsz. egy speciális eset, mert a Krauss-Helmholz keret felfüggesztése itt a hajtott kerékpáron _belül_ van!)
A Zaránál - ahogy a képemen is látszik - a futókerék és a hajtott kerék egy önálló forgóvázban van csapágyazva, ebbôl nekem az következik (ami a fényképen nem látszik, hiszen ott ez a forgóváz önállóan van kiállítva), hogy a Zara megoldásnál a hajtott kerék _nincs_ a fôkeretben csapágyazva.
Ha ez így van, akkor ez már egy lényeges eltérés.
Egyébként úgy rémlik (sajnos nem emlékszem rá biztosan), hogy a Kandó-féle "Trentában" is Zara forgóváz van. Ebben az az érdekes, hogy a Trentában ez elöl és hátul is van, és nem írnak semmi további szerkezetrôl. Mint ismeretes, a Krauss-Helmholz megoldás menetiránynak hátrafelé nagyon kedvezôtlenül viselkedett. Amikor az E18-asban ilyet használtak, egy pneumatikus szerkezet gondoskodott arról, hogy a menetiránynak hátrafelé lévô futókereket kimerevítette. Nos lehet, hogy a Zara forgóvázzal ilyenre nem volt szükség. De az is lehet, hogy azért nem, mert a Trenta nem járt olyan gyorsan, mint az E18.
> az előbbinél a forgócsapot terheli rugó (oldalirányból) míg az utóbbinál a forgócsapot és a futó kerékpárt külön-külön rugó téríti vissza középhelyzetbe.
Habár az ábrák, amiket beraktál (nagyon érdekesek!!!) meglehetôsen kicsik és halványak, én bizony meg mernék esküdni, hogy a Krauss-Helmholznál is látok rugót a forgócsap két oldalán!
>>Miskolc környékén pedig már csak a 377.002 maradt?
Az ami a fűtőházban áll? Szerintem igen. De vannak ott érdekes dolgok, például Miskolctól keletre az első állomáson (Helyőcsaba?) van egy M38, M31 eredeti zöld színűek, és egy csuka kocsi. Olyat hallottam, hogy Sajószentpéter mellé vittek le 520 ast, talán Helyőbábonyba? Helyi busz visz ki oda Miskolcról, vannak ott iparvágányok, ott még talán lehet valami. Ezt a térképren néztem meg, de nemsokára megyek arra. Nem nagyon hiszem ezt az 520 - at, de egy próbát megér.
A különbség a Zara és a Krauss-Helmholtz forgóváz között az hogy az előbbinél a forgócsapot terheli rugó (oldalirányból) míg az utóbbinál a forgócsapot és a futó kerékpárt külön-külön rugó téríti vissza középhelyzetbe.
A 411-esből meg külföldre kerültek alkatrészek, valamint a Füsti gépébe is vittek el valamit. A helyiek szerint nagyon hiányos mindkét gép. Ez nem zárja ki az optikai felújítás lehetőségét, és rosszabb gépekből is csináltak működőképest már, de....egy dolog hiányzik csak mindehhez.
Hatvanban ma milyen mozdony lelhető fel? Előfordulhat, hogy lelkes helybéliek bevállalnának egy optikai felújítást, hogy legyen az elvitt 460-as helyett valami...
Információkat szeretnék keresni a MÁV 20.009-es és a 20.011-es mozdonyairól. Mi volt ezeknek az eredeti MÁV-os sorozatszáma és pályaszáma? Ez a két mozdony elvileg az 1920-as évektől kezdve a Kőbányai Iparvasúton szolgált 1-es és 2-es pályaszámmal. Meg tudná valaki írni, hogy miután átvette a BSzKRt majd az FVV, mi lett a további sorsuk? Eladták tovább őket?
Ugyanez a kérdés vonatkozik a Kőbányai Iparvasút 3-as számú gőztramway-ára. Valakinek van arról infója, meddig volt ez szolgálatban a BSzKRt/FVV-nél, és miután ott megszűnt a gőzvontatás, mi lett a további sorsa?
(Gyanúm szerint mindegyik mozdony 1955-ig lehetett az FVV-nél, mert csak ekkor villamosították az iparvágányokat.)
A GySEV-rôl szóló Podpischil képeskönyvben van számos kép a 403-asokról, amikor a GySEV-nél szolgáltak.
De nem szabad arról megfeledkezni, hogy nálunk nem egyfajta 403-as volt! Volt ugye a DSA eredetû kivitel, ami az osztrák 270-esnek felel meg, de lényeges eltérésekkel (kémény és úgy tudom, a dómok elhelyezése). Aztán a háborúban hozzánk kerültek - ha jól tudom - 170-esek. Ezekbôl legalább egyet a háború után sem adtak vissza, nálunk maradt. De amik ideiglenesen nálunk voltak, azok is különbözô kivitelûek voltak.
Mindegy, majd OKU30 megírja pontosan ;-))) (csak az ô dokumentumaiban a mûszaki eltérések kevésbé vannak benne)
Nekem soha nem is volt kéményem.:))) Ha jól emlékszem van egy olyan képem, amin még egyben van a gép, de azt úgy kaptam valakitöl. De még utána nézek, mert elfogyásának több stációjában is fotóztam, lehet, hogy még van olyan is ahol van kéménye, de már romokban hever.
Urak, a múlt héten a milánói múzeumban jártam. Lefényképeztem a híres Zara-forgóvázat. Ez, a Helmholtz forgóvázhoz hasonlóan összefogta az elsô futókerékpárt az elsô hajtott kerékpárral és ezzel lehetôvé tette, hogy gyorsvonati mozdonyokat is készítsenek egy futókerékpárral. Sajnos nem tudom, mi a különbség a kettô között, nekem olyan hasonlónak tûnnek. Lehet, hogy a szabadalmi védettség megkerülésének szándéka vezetett a Zara forgóváz kifejlesztéséhez...
Bár ez nem gôzmozdony, készítettem egy felülnézeti képet a Ganz Valtellina mozdonyáról és egy képet az ugyanakkor forgalomba helyezett Ganz 3-fázisú motorkocsi modelljérôl. Sajnos ez utóbbi vitrinben volt és az üveg csillogását nem sikerült eltûntetni. Van még egy kép a Kandó által tervezett E550 "Cinquanta" Kandó-féle kulisszás hajtómûvérôl is.
A 301, 016 van a képen, aki ma a Fejes Endre Emlékpark lakója. Anno Kisterenyén volt fütögép, késöbb Hatvanba majd Füzesabonyba került. Hogy ezen a két helyen fütött-e vagy csak tárolták, azt nem tudom. Még aktív fütögépként, talán 1992-ben megpörkölték a kazánját, ekkor ért véget a pályafutása. Valamikor 1998 táján Füzesabonyból felhozták Istvántelekre a 327,141-el együtt. Innen ment Kanizsára optikai tuningra és ez után került a parkba.
A CD mint szabvány (az első, már nem is tudom, milyen színű Book-kal kezdék) olyan '84 körüli. Azóta eltelt 21 év, és még igencsak nem látjuk a CD-k végét, pláne, mivel a DVD írók/olvasók is ismerik a szabványt.
2 különbözö dologrol beszélsz a 81-es (nem 84-es fehér könyv) az a préselt CD-kkel foglakozik, amelyek még köszönö viszonyban sem lehettek a mai CD-R-kel, a DVD-kröl nem is beszélve. Az biztos, hogy a préselt CD jo anyagon 100 évet is kibir, az égetettre ez már csak feltételesen vonatkozik
"A Fialovits-üvegnegatívok egy privátszemélynél vannak egy komód fiókjában elég rendezetlenül.
Hát nem túl szerencsés kísérlet egy pótolhatatlan gőzmozdonytörténeti gyűjtemény tárolására... "
Nem is azért adta oda Fialovits Margit ezt a pótolhatatlan nemzeti örökséget, hanem abban az igéretben bízva, hogy egy komplett albumban ki lesz adva. Igy a véletlenen is műlhat, hogy egyáltalán túlél-e egy esetleges betörést, vagy lakástüzet vagy egy brutális beázást...
Lányi Ernőnek volt egy kézzel írott negatív listája, több mint 800 tétellel...
Van egy KLEINBAHN gyártmányú H0-ás ÖBB 156 sorozatú gőzösöm.
Teljesen megeggyezik a magyar 403-assal.
A kérdésem az lenne, hogy nincs e valakinek képe (ezen kívül) a 403-as Klein féle szikrafogós változatáról, és az, hogy hányas psz.-től hányig volt ilyen szikrafogó 403-ason.
Tehát ilyen lesz a modell.
Most ilyen, lesz magyar pályaszám és magasított széntér is.
Ühüm érdekes tehát előfordulhat, hogy nem állomásították Cellbe, csak 1956-ban kihelyezve volt ide, Sm-ből esetleg. Addig amíg át nem állomásították őkelmét Tapolcára. Köfi az infot.
első állomásítási helye: Szombathely melyre 1946 IV. hó 1-én került második állomásítási helye: Tapolca melyre 1947 IX. hó 16-án került harmadik állomásítási helye: Szombathely, melyre 1948 II.hó 10-én került vissza negyedik állomásítási helye: Tapolca, melyre 1957 V. 17-én került. utolsó állomásítési helye: Zalaegerszeg, melyre 1974 11.hó 06-án került
Megszerezted? Azt nevezem. Érdeklődnék celli bejegyzés van-e benne? Ha igen akkor mettől meddig volt Cellbe állomásítva a gép? Nekem 1956-ból van adatom álomásításról. Egyezik?
Nem tudom mi ez. 2 tippem van: - import mozdony az '50 - es évekből. Mert nemcsak a 3 tengelyes Jung mozdonyt hozták be, hanem egy 2 tengelyes gépet is. - a 4 régi tolató valamelyike. 1936 - ban 2 volt, 1938 - ban 4. Lányi Ernőnek van fényképe, amin az egyik távolról látszik. De nem sokat tudok ezekről a mozdonyokról.
Igen, tudjuk. Nincs véletlenül listád a képekről? Ez később sokat segítene. Fialovits Béla biztosan pontosan felírta, hogy hol - mit fényképezett. Egyszer majdnem sikerült is hozzájutni egy ilyen lista másolatához.
>>Sajnos ebben igazad, van mert senki közülünk nem tárolja a diákat optimális körülmények között (nekem is vannak a 60-as évek elejéröl
Nekem a '30 - as '40 - es évekből vannak. Sajnos egyik sem gőzmozdonyos, de van közte egy ritkaság. Jövő héten beszkennelem és elküldöm. Annyira nem romlott az állapota.
A AGNZ Wagon Kft. örzi a régi GANZ dokumentumokat, és saját múzeuma is van melyet bárki megnézhet, őst ha van faxod, akkor kérhetsz tőlük eredeti doukemtum másolatokat.
De én már néztem ott is, tényleg olyan formája van, de persze nem a forma a lényeg, hanem pl az alsó részen látható dolgok. Sajna nem tudom, hol lehetne utána túrni...Ganz témában sokkal jobb lenne a helyzet, de ha jól tévedek, ez Rába. Mdbz esetleg???
A Csepeli Szabadkikötő igazgatósági épületében (narancsház) láttam ezt a képet. Az aláírás a kikötő első dízel tolatómozdonyának nevezi. Mi a véleményetek? Nem az M28 előfutára?
(Tudom, hogy ez gőzmozdony-topic, de a járműtörténelemhez az itteni közönségnek talán nagyobb az affinitása. Vagy csak nem találtam még meg a régi dízelmozdony-topicot?)
A mezei ember kb 4000 színt tud megkülönböztetni, a festők, fényezők stb max 10000-et.
Igen, de a képernyőn már fényeket látunk, ráadásul egymás mellett azért eléggé elütnek a nagyon közeli, de nem egyforma színek. Ha meg utómunkára dolgozol, (mondjuk valami DTP technológiát használsz), akkor előfordulhat, hogy a 24 bites RGB már nem elég, mert mondjuk egy gradiensnél látszanának a különbségek, és inkább egy 48-bites kódolást kell választanod (a 16.777.216 színlehetőség helyett 281.000.000.000.000). Ez azért már annyira nem rossz :)))
(Persze az részletkérés, hogy a monitor az eredeti formájában nem fogja tudni megjeleníteni: azért ennyit már csak nem látunk :-O )
Szerintem digitális géppel pontosan vagy alul kell exponálni (0,5-1 blendét) és photoshoppal fényt adni neki.
Szerintem is! Legalábbis én pontosan ezt csinálom. Gőzmozdonyhoz tökéletes (az alulexponált fényintenzitás-intervallumot egy ilyen feketéhez közeli felületen remekül szét lehet húzni)
Nem beszélve arról, hogy még ez sem versenyezhet az emberi látásérzékeléssel, melynek tónusátfogása még nagyobb.
No igen. Sajna már nem tudom a pontos számokat, de annó színtechnikán tanultuk:
egy tengerparti, fehér szikla napos időben megvilágított és árnyékos részei között a fényintenzitás-különbség tízegynéhányezerszeres. Nyomtatásban a fullfekete meg a "fullfehér" (értsd: a fehér papírszín) között meg kb. 100-szoros.
De nem ez a baj. Hanem az, hogy jó esélyed van rá, hogy már 15-20 év múlva nem lesz mivel elolvasni.
Biztos ez? A CD mint szabvány (az első, már nem is tudom, milyen színű Book-kal kezdék) olyan '84 körüli. Azóta eltelt 21 év, és még igencsak nem látjuk a CD-k végét, pláne, mivel a DVD írók/olvasók is ismerik a szabványt.
A szüleim által készített 16mm-es filmeket is elôször video kazettára kellett átírni, aztán most CD-re
Nemrég előkerült a 001-es számú videokazetta, rajta az alsótagozatos koromban felvett David Attenborough-filmek egyikével. Maga a kazi olyan '83-as évjáratú. Háát. Ilyen borotvaéles képet már rég láttam :-O
(Részletkérdés, hogy akkoriban nem volt még akkora az elekroszmog, meg azért a színek kicsit fakók, és hasonlók...)
Ettől még szerintem másolásra, meg archiválásra az analóg média felejthető.
Igen, de a mûvészfotókat leszámítva nincs arra szükség, hogy az egész mozdonyt és az összes mütyürt ugyanazon a képen lássad.
Hát igen. Örüljünk, hogy még egyáltalán van téma :-/
(A blakszta.uw.hu-n amúgy sincs túl sok totálkép :)) )
Szóval egy dolog a mûvészfotó, de dokumentációs célra szerintem sokkal használhatóbb a szokásos felbontás, de az sok-sok részletképen.
Az sem bir ki tul sokat, pl. a filmarchivumok filmjei a 40-es évekböl már igen rossz állapotban vannak. Ezeknél a legnagyobb balhé a hordozo (celluloid) kiszáradása. Az ezüstréteg megvolna, ha a hordozohoz hozzá lehetne nyulni.
A mi filmjeink (ugy a 60-as évekböl) már nem celluloidok, igy talán nagyobb a remény, hogy ezt azt kibirnak.
Az üveglapok valoban a mai napig igen jo állapottban vannak, nézd a Fialovits stb. képeket.
Sajnos nem az enyém lett az öntött 375 -ös mozdonytábla, ha akarok hasonlót látni, a váci pályaudvaron álló 375.1029 tábláját nézegethetem.
Vígasztalódom a Füstiben vett (de jó, hogy ott nem kell licitálni) makettel, mely a főbejárat előtti 424.101 eredetű kerékpárról készült. (Azt nem tudom, egy vagy több példányban -e.) Tud valaki erről fotót a neten ? Természetesen a valósról. Esetleg mint szerző ?
Számoljunk csak! Egy szövegközi kép mondjuk 10x7,5cm, azaz 3x4 coll. Ez, 300 dpi felbontással 1200x900 pont. 1,08 Megapixel.
Ne felejtsd el, hogy az átméretezések miatt illik bőségesen bánni a felbontással. Ha egész számmal osztod a képméretet, akkor n*n képpontból csinál egyet, de ha nem, akkor még igen csúnya eredményt is kaphatsz, mondjuk egy 100%-91% konverziónál.
Fontos, hogy nem csak a dpi-ben mért felbontás, de a képméret is számít. Pánikszerű, amikor beszkennelsz egy negatív vagy diakockát, és egy képnézegetőben 100%-on 24*36mm a kép. Aztán rájössz, hogy a sokezer dpi felbontás miatt igencsak nagyítható...
Az teljesen igaz, hogy a nyomdai minimum 300 dpi, de hozzá kell tenni: 75dpi méretaránynál. (Tehát a monitorra 1:1-es nagyításnál kitett minden képpont "mögött" egy 4*4-es felbontási mezőnek kell lennie.)
>Nyilván a jövő a digitális fényképezőgépé, és néhány év múlva a filmes gép úgy eltünik,
>mint az analóg hanglemezek
Hát. Ha csak annyira, akkor még igencsak élni fog :-O
Nemrég eléggé meglepődtem azon, hogy bár viszonylag kis mennyiségben, de témák szerint nagy arányban készülnek bakelitek ma is...
Amúgy a hátlapokról mi a véleményetek?
Hű, most elememben vagyok, lévén nem csak vonatbuzulls, de analóg LP gyűjtő is. :)
A bakelit kifejezést határozottan visszautasítom, az ugyanis a villanyóra, az LP alapja maga a szent PVC. (Csak ugye a névadó DJ nem volt egy anyagtudós alkat. :))
Az új vinilek ára 5-10eFt/db, embertelen megfizetni, nekem magamnak 1 (sic!) új kiadású LP-m van, és kb. 1600 régi...
Jó antikváriumokban viszont kincsekre bukkanhat az emberfia, pár száz forintért vettem már dedikált Toscanini lemezt (!!!, '58-ban halt meg), a múltkor még egy Magyar Gőzmozdonyokra is sikerült ráakadnom. :)
Az LP-k fellelhetőségéről csak annyit, hogy első lemezemet 1994-ben vettem, 1600 azóta jött össze...
----
Hátlap: ...ha bízunk a Hasselblad szakértelmében, nekik nagyon nem jött be a digit hátlap a 6x6-os SLR-hez...
Ezzel teljesen egyet értünk, a pontos expozició alatt én is ezt értem. Néha azonban mindenáron süt a nap, meg nincs mindíg idő variálni a spot meg átlagoló meg egyéb mérési módokkal. Próbál ki ilyenkorra a digi géppel az alul exponálást majd az utómunkát kizárólag photo shoppal, Én ledöbbentem tőle, nálam nagyon bevált. Egy próbát feltétlenül megér. Filmes/szkennelős esetre nem működik!
Én minden fotóról, filmről 2 CD és egy DVD kópiát írok. Ezek után nem törlöm a winchesterről, sőt átmásolom egy másik gépre is. A CD-k egyik kópiáját meg másik kerületben tárolom. Lassan elérem az 1000 CD-t. Most a nyilvántartáson töröm a fejem, mert már túl vagyok a kezelhetőség határán.
A számítógépet csak állandó hőmérsékletű (20-23 C) között célszerű üzemeltetni 60% páratartalom körül. Alatta, főlötte egyre nő a hard diszk szétzuhanások száma. Ha a HD kézmelegnél feljebb megy, akkor külön ventillátorral kell hűteni. Külön lehet ilyen spéci ventillátorokat kapni.
Filmet, CD-t, kazettát meg lehetőleg hasonló feltételek mellett sötétben tartsunk. A filmet vágjuk fel hatosával, és albumokba fűzzük le. A CD-k tárolására lehet bálelt 60-120 férőhelyes, pormentes fémdobozokat kapni (igaz jó drágák)
A video kazettákért meg imádkozzunk, mert ők birják a legrövidebb ideig. Minnél rövidebb műsoridejűt célszerű használni, ahol minnél vastagabb a szalag.
A szalagos, streamer-es mentések nagyon instabilak, lehetőleg kerüljük.
Maga a tároló eszköz változhat az idő múlásával (lásd floppy, stb) de az alapvető tárolási formátumok bizonyosan hosszú távon fent kell, hogy maradjanak (TIFF, BMP stb ) Egy tároló eszköz közötti formátumkonverzió nélküli manőver nulla minőségromlással jár.
Szerintem digitális géppel pontosan vagy alul kell exponálni (0,5-1 blendét) és photoshoppal fényt adni neki. Ekkor megjelennek az addig lappangó részletek a nagy feketeségből, az addig világos részek pedig kellő súlyozás esetén nem égnek ki. Egy kiégett kép részlettel utólag már semmit sem lehet kezdeni.
Én többször próbálkoztam a D70-esemmel gőzmozdonyt fotózni. A tapasztalatom nagyjából egybevág a rézgaras által mondottal - miszerint a nem verőfényes napsütés a jó gőzmozdony fotózáshoz. E mellett, ha süt a nap, akkor elég jókat lehet trükközni a fényméréssel (megkeresem a legsötétebb pontot a mozdonyon, és oda középre súlyozott -, vagy extrém esetben pontszerű fénymérést használok).
Ami még segíthetne a dolgon egy böszme nagy vaku, deríteni :-)
Nem kell elszomorodni, csak jól kell választani a számtalan lehetőség között.
Film: Profi filmszkennerrel simán a film szemcsenagysága alá lehet menni. A kommersz Kodak 100-as Gold filmek az én számításaim szerint 6Mpixelnyi szemcsét tartalmaznak. A Kodak diák 8-10 körül vannak, ami kb azonos a már megszünt Royal Gold-dal. A Kodakchrome dia 12 körül lehet, de azt Magyarországon nem is tudják már előhívni. Az Ilford fekete/fehér kb 16Mega.
A különbség nem itt van, hanem a brillanciában. Az emberi szem pixel érzékenységét nem ismerem. Nemrég olvastam, hogy jelenleg a vakok számára 100 pixeles műszemet tudnak építeni, amivel már lehet olvasni! A mezei ember kb 4000 színt tud megkülönböztetni, a festők, fényezők stb max 10000-et.
A filmmel az a baj, hogy rettenetesen gyorsan öregszik, A száz éves képkockák már szinte csak fekete és fehér tónusból állnak, a szürkeárnyalatok már kipusztultak. Az üvegnegatívok sokkal jobbak, de azokon is látszik az idő.
A digitális megőrzés a jelenlegi egyetlen alternatíva. Itt is nagyon kell vigyázni. Egyes olcsó DVD már hat hónap alatt is adathibássá válhat. A CD-k jóval stabilabbak. A sima CD kb 10 évet bír. Egyes speciális aranybevonatú CD-k (ne dőljünk be a Gold tipusnévnek) 100 évre adnak garanciát. Az ilyen irható felülete rendesen arany szinű. Magyarországon gyakorlatilag nem lehet kapni, mert 50%-kal drágább. Egy páran vásároltuk mindig fel a Kodak Hungary CD-Gold készletét, de a minimális érdeklődésre való tekintettel beszüntették az itthoni forgalmazását. Most kintről hozok Boeder-t.
A fényképező gép 1-es számú paramétere az optika. Az hogy analog, vagy digi szerintem csak ez után jön. A hiper igényesek nem használnak Zoom optikát, mert az tényleg egy csomó hibát okoz. A zoom átfogó képességével pedig exponenciálisan romlik a képminőség. Én személy szerint max 3-ban határoztam meg a számomra elfogadható kompromisszumot. Itt sincsenek csodák. Az objektív minősége általában arányos az árával. Jelenleg kb 200.000 Ft körül van a tű éles rajzolat és az egyéb hibától való mentesség alsó határa. Ez alól a rági Zeiss meg a Zenit Helios objektíve kivétel, ezek pár ezerért tudják azt amit egy japán mondjuk 300.000-ért. A pentacon, orestor stb objektivek gyengék!
Szerintem digitális géppel pontosan vagy alul kell exponálni (0,5-1 blendét) és photoshoppal fényt adni neki. Ekkor megjelennek az addig lappangó részletek a nagy feketeségből, az addig világos részek pedig kellő súlyozás esetén nem égnek ki. Egy kiégett kép részlettel utólag már semmit sem lehet kezdeni.
A régi diák pedig egyre sötétebbek lesznek, legalábbis a mieink
Sajnos ebben igazad, van mert senki közülünk nem tárolja a diákat optimális körülmények között (nekem is vannak a 60-as évek elejéröl s már nagyon rosszak, nemrégen digitalizáltam öket, most meg javitgatom).
A digiképekkel meg az lesz amit rézgaras irt (s már nem egy archiv beletörte a fogát), mármint, nem 40 év mulva, de lehet, hogy 10 év mulva sem lesz mivel öket olvasni. Minden archivum különleges figyelmet igényel ebböl a szempontbol, minden anyaggal rendszeresen kell foglalkozni, ezért olyan drága. A filmeket is rendszeres idöközökben másolni kell, illetve beszerezni jelentös tratalék hardwaret, hogy azzal 10 évvel késöbb is még lehessen az adatokat olvasni.
Viszont ha a képet nyomdailag akarod tovább használni (könyv, újság) a 300 dpi alapkövetelmény. Az internetes 72 vagy 100 dpi felbontással ellentétben.
Nekem is utánna kellene nézni, de azt hiszem, hogy az egy pixelre juto szinfelbontás 12 bites - (luminencia + chroma egyenként egy-egy 12 bites A-D átalakitoba kerülnek - majd alkalom adtán megnézem, vagy majd valaki megmondja)
De nem ez a baj. Hanem az, hogy jó esélyed van rá, hogy már 15-20 év múlva nem lesz mivel elolvasni.
3 éve jöttem rá, hogy még bô 10 éve írtam valami programot, amit jól fel lehetne a munkámban használni. Sajnos a papír listát (leporellón!!! Tudjátok még, mi az?) leszámítva csak 5 collos floppyn volt meg az eredeti kód. Nem kis fáradságba került, amíg le tudtam olvasni. És ez csak 10 év volt!!! (Valaki kölcsönadott egy öreg PC-t, amiben még volt 5 collos floppy egység, de azt meg nem tudtam elindítani, mert az alaplap akkuja lemerült és a PC elfelejtette a diszk paramétereit. Végülis a floppy egységet kivéve a régi gépbôl és egy régi kábelt találva sikerült egy modern PC-vel elolvasni. De mindezt csak azért, mert a 3 collos és az 5 collos floppy egységek - egyelôre - elektromosan kompatibilisek!!!)
A szüleim által készített 16mm-es filmeket is elôször video kazettára kellett átírni, aztán most CD-re. (feltettem egy régi buszt és egy régi trolibuszt a honlapomra, volt akkoriban szó róla az idevágó topikokon) Különben meg sem lehet nézni. Kinek van még 16mm-es filmvetítôje?
Szóval az archiváláshoz szerintem hozzátartozik, hogy az anyagot rendszeresen újabb és újabb adathordozóra kell átmásolni. Szerencsére a digitális korban ez nem jár veszteséggel. Csak idô és munka kérdése.
> Emellett megannyi "mütyürt" tartalmaz, ha szemügyre vesszük, egy igen részletgazdag fotótéma.
Igen, de a mûvészfotókat leszámítva nincs arra szükség, hogy az egész mozdonyt és az összes mütyürt ugyanazon a képen lássad. Digitálisan annyi részletfényképet készítesz, amennyit akarsz (legfeljebb kimerül az akku, mint nekem, amikor utóljára Istvántelkén voltam :-((((
Én hajlok Settebello véleményére. Lehet itt dobálódzni ilyen-olyan valós vagy valótlan megapixelekkel, de végülis az számít, hogy mire akarod a képet használni és hogy akarod megnézni. Az emberi szem teljes átfogással - tehát a teljes látótérben - kb. 6-8 Megapixelt lát. Ami e fölött van, az aláesik a szem szögfelbontásának, de ez is csak sasszemûeknek. Több pixelre akkor van szükség, ha közelebb akarsz menni a képhez (tehát a kép oldalt kinyúlik a látóteredbôl), a részleteket akarod megnézni.
Más oldalról egy Interneten publikált kép manapság mondjuk 1-2 Megapixel. Több nem fér a szokásos képernyôre. Ha papírra nyomtatod, az a kérdés, mekkorára. Szerintem mûvészeken kívül nem sokan szoktak A5-ösnél nagyobb méretû nyomtatott képet tárolni, nézegetni. Annak sem kell a sok-sok megapixel.
Szóval egy dolog a mûvészfotó, de dokumentációs célra szerintem sokkal használhatóbb a szokásos felbontás, de az sok-sok részletképen.
" ... néhány év múlva a filmes gép úgy eltünik, mint az analóg hanglemezek ..."
Erősen kétlem.
etwg: " ... az analog fényképezés megmarad a profiknak s egyre drágább lesz ..."
Sokkal valószínűbb.
Egy fontos dologról nem esett szó. Ugye mi technikatörténeti emlékeket fényképezünk és jelentőséggel bír, hogy képeinket unokáink (és azok unokái) islássák. Vajon mennyi az írt CD / DVD tartóssága ? (A winchestert, mint archívum-tárolót sürgősen felejtsük el, nekem a múlt hónapban szó szerint leégett egy ...) DAT kazettás archiválót hányan használnak ? (Nem biztos, hogy az magasabb élettartamú.)
És egy abszolút ON szempont, tulajdonképpen ez indította ezt a (nem nevezem vitának) eszmecserét. A hazai gőzmozdonyok döntő többsége feketére festett. Emellett megannyi "mütyürt" tartalmaz, ha szemügyre vesszük, egy igen részletgazdag fotótéma. Továbbá erős napsütésben némely fekete részek is, különösen, ha olajosak, csillognak. Aki megkísérli mindezt hűen visszaadni (már pedig az igényesség erre késztet) annak (túl azon, hogy ismernie kell a tárgyfotózás / műszaki fényképezés műhelytitkait) nagy felbontású és nagy tónusátfogású médiumot kell választani. És ez mindmáig a professzionális fokozatú film. Nem beszélve arról, hogy még ez sem versenyezhet az emberi látásérzékeléssel, melynek tónusátfogása még nagyobb.
Szóval gőzmozdonyok műszaki igényű fényképezése kifejezetten nehéz feladat, sajnos sok kritizálható minőségű fotó látható a neten, beleértve néhány saját (filmes géppel készített) fotómat is. :-))
Ennyi pénzből autót szokás venni, nem fényképezőgépet. Ilyesmiről beszélgettem OKU30 - al. Ő azt mondta, hogy minimum 8 megapixel kell. Szvsz még annyi sem, mert a magyar vasúti fényképezésnek nem a problémája, hogy rossz minőségben készülnek a képek.
Hanem az, hogy meg kellene nézni a vasutat, odamegyek hú de szép lefényképezem és nem azt várom, hogy elémtoljanak valami gépet. Aztán publikálni az egészet. Itt kellene kezdeni és nem a technikával. Ha valaki nem telefonnal fényképez, az már nagyjából jó, mert én pl. nem láttam 40 megapixeles képet sem újságban sem a neten.
>>Mindig aza kérdés mire akardo használni a képeket.
Én az átlagos magyar vasútbarátról beszéltem az itteni lehetőségekkel. Vagyis 1 gép, és ha valaki elkötelezte magát vagya digi vagy az analóg mellett, akkor másnap nem vehet másikat.
>>A mésik dolog, hogy a negativ/dia nagyon biztos
A diában nem vagyon olyan biztos. Ezen a képen már romlott a minőség. A régi diák pedig egyre sötétebbek lesznek, legalábbis a mieink. Ez nem azt jelenti, hogy a digi képet köbüki is megnézheti, mert új technikák lesznek idővel, át kell konvertálni a képet. Közben romlik a minősége, ki tudja meddig marad meg egy digitális kép stb. A digi képeknél a nagyobb mennyiség biztosíthatja a fennmaradást, könnyen lehet másolni sok másolat jön létre a jó képekből. A rosszakért meg nem kár.
Az igazi megoldás mai tudásunk szerint a mikrofilm lenne, de meg nagyon drága.
nem tudom hogy már van-e a piacon 14bittöl jobb (az analog jominöségü filmé elérheti a 20 bitet is - azaz 524288 szoros, mig a 12 bites kameráé csupán 4096 (ha jol számoltam). Ezek hatalmas különbségek, s bizonyos esetekben végzetesek.
Izé. Ez nem komponensenkénti 12 bit? (Nekem fogalmam sincs, eddig nem is gondoltam rá, hogy nem komponensenkénti mongyuk az a 8 bit :-O )
Ha csak azt vesszük hogy egy 100 ASA-s film felbontása kb. 40 megapixel, akkor még elég sok évnek kell eltelnie (50 ASAs diáé még ettöl is több). Ráadásul a szinfelbontás is elég gyenge a digitális kameráknál, nem tudom hogy már van-e a piacon 14bittöl jobb (az analog jominöségü filmé elérheti a 20 bitet is - azaz 524288 szoros, mig a 12 bites kameráé csupán 4096 (ha jol számoltam). Ezek hatalmas különbségek, s bizonyos esetekben végzetesek.
Ennek egy dolog lesz biztosan a következménye az analog fényképezés megmarad a profiknak s egyre drágább lesz (pl. mint ma a fekete fehér film - probálj meg valahol venni, s csodálkozol, hogy mibe kerül a papirrol nem is beszélve, pedig valamikor szinte ingyen volt.)
Egy SLR gép két objektívvel + egy valódi filmszkenner (Minolta Scan Dual IV 3200 dpi)120+80=200 eFt. Ez az összeállítás 14 MPixel felbontást tud 4.8 denzitással. Ezzel az összeállítással a gőzmozdonyokról jobb képet lehet készíteni, mint egy 6 Mpixeles digitális kamerával.
Egy 14 MPixeles SLR kamera 1 millió forint. Ha a 800 eFt különbséget filmre költöm, mennyi időre elég a film? (Nem beszélve az 5400 dpi filmszkennerről (160 eFt), amely 40 MPixel felbontást ad, ilyen felbontású digitális kamera még nincs is)
Nyilván a jövő a digitális fényképezőgépé, és néhány év múlva a filmes gép úgy eltünik, mint az analóg hanglemezek, de most még, ahogy etwg is írta, a vegyes analóg, digitális fotózás a megoldás, hogy ontopikok maradjunk, a gőzmozdony fényképezésre.
Mindig aza kérdés mire akardo használni a képeket. Sajnos a legjobb digi képek is ma éppenhogy csak jok egy nagyobb nagyitásra (a4-töl felfelé). A mésik dolog, hogy a negativ/dia nagyon biztos ha az megvan nem lehet letörölni legfeljebb elveszetni. Hány digitalis kép tünik el az örökkévaloságban egy komolyabb winchesterbalhé után.
Én is több géppel dolgozom, van 2 jo minöségü analog gépem, amik "termékéböl" az értékesebb képeket válogatom publikásra, nagyitásra stb. A 3 digikamera meg a pillanatképekre, részletekre jo, ahol a dokumnetácio a fontos.
Az se felejtsd el, ha digigépen akarsz profimodon dolgozni akkor a kamerának TIFF formátumot is kell ismernie ami pixellfelbontástol függöen 20-50MB-s képet ad, azaz a moder memoriakártyákra 5-20 foto fér rá (20x50MB = 1GB) ami nagyon kevés tehát már a felvétel idején válogatni kell, illetve egy további tárloelemet kell cipelni vagy egy sereg nem olcso memoria kártyát. A JPEG formátumos kamerák a legjobb esetben is kb. 15x24 cm-es nagyitást engednek meg (ahol ez mégnem látszik)
Akkor most reagálok. Az a véleményem, hogy az analóg gép mindenfajta olyan fényképezésre, ahol sok képet kell készíteni Magyarországon teljesen alkalmatlan. Ugye egy szaktestület előtt nem kell sokat magyarázni, hogy a gőzmozdonyok fényképezése igen sok képet igényel. Az ok elsősorban az ár. Nem tudom mennyibe kerül egy analóg gép, én egy Werra 3 - assal fényképeztem régebben. Kell hozzá egy szkenner, de még így sem lesz igazán jó a kép, főleg az élessége nem. Én Musteket használtam, de legalább AGFA kell. Egy jobb AGFA áráért kapsz egy Kodak CX7330 - et 3,1 megapixellel. Ebbe nem is kell film, csak egy memóriakártya, 8 - 9000, vagyis olyan 5 tekercs film és előhívás költsége. Kell még akku, én használtan vettem 2000 - ért 4 - et + töltőt. Vagyis kb. 29000 + 8 / 9000 + 2000 - ért készíthetsz egyszerre kb. 400 darab 1200 x 900 képet és nem kell görcsölni, hogy ezt már nem fényképezem le, mert drága, nincs ennyi film. Vagy mi van akkor ha nem lesz jó a kép, inkább meg sem próbálom, nyugodtan belevakuzhatsz egy kazánba, ha nem látszik semmi, nem baj, ingyen volt.
Na azért! :-)) Ez a kép is a Füstiben készült, ez a beszállóhely a mozdonyozáshoz. A muskátlis épületben lehet várakozni, és ott adják ki az oklevelet is.
> kis híján meg is sértődnétek, ha bárki más beír ide.
Szó sincs róla. Én inkább azért nem írtam, mert egy kicsit attól tartok, hogy te sértôdsz meg tôle.
Meg kell mondanom ôszintén, hogy nekem nem igazán tetszett az a modell kép, amit beraktál. Ugyanis mintha pont azt demonstrálná, amirôl itt írunk. A kis gôzmozdonynak ugyanis nem igen látszanak a részletei. A felépítménye szinte teljesen fekete, a futómûbôl, vezérmûbôl nem nagyon látszik semmi. Ellenben a háttér szép színes.
De lehetséges, hogy az én képernyôm van túl sötétre állítva.
A szkennelés negatívról valóban kiküszöböli a labor disznóságait, csak az a baj, hogy ahhoz a minôségi szinthez, amirôl mi itt írogatunk, már egy igen menô szkenner kell. A szokásos diafeltétes síklapos szkennerek nem nagyon muzsikálnak szépen: azoknak a kontrasztja általában még kevesebb, mint a digitális fényképezô gépeké. A profi dia-szkennerek (amelyek már eleve átvilágítósak, nagyfelbontású érzékelôvel) pedig egy más árkategóriában játszanak. Szerintem a szkennelô laborokban vannak ilyen gépek, csak hogy veszed rá ôket, hogy ne az automata üzemmódban használják a te képeidhez. Automatában pedig ugyanazokat a hibákat követik el, mint a nagyítógépek.
A kör bezárult, sok pénzért minden szépet lehet ;-)))
Nekem is megvan még a filmes cuccom, de mostanában a digitet favorizálom inkább, de pusztán lustaságból és kényelemből. Nagyon nehezen veszem magamat rá ugyanis arra, hogy elvigyem a filmeket előhívatni :-)) Így mire kép lett belőle addigra elfelejtettem, hogy milyen beállításokat használtam, és nem igazán tudtam kielemezni, hogy mit-hol rontottam el. Most digiben még aznap megnézem a monitoron és akkor fejemben van minden, meg ott vannak az EXIF adatok is.
Digitális gépek többségében ún. "Bayer"-típusú szenzorok vannak, melyeknél a pixelek fele csak zöld fényt, a negyede csak a pirosat és a maradék negyede pedig csak a kék színt érzékeli, az alábbi elrendezésben:
Azaz 6millió pixel esetén 3millió zöld, 1.5millió piros és 1.5millió kék. Ezektől a szenzoroktól senki ne várjon film minőségű részletgazdagságot, a diáról ne is beszéljünk.
Van még az ún. Foveon szenzor, ahol a három színt érzékelő rétegek egymás alatt vannak:
Ilyen került beépítésre pl. a Sigma SD9 és SD10 tükörreflexes gépekbe. Ezekbenben egy 3x3.4Mpixeles (=10.2Mpixel) érzékelő van. Tulajdonkéépen ez egy 3.4Mpixeles valós felbontású érzékelő, hiszen a pixelenként mindhárom színkomponenst rögzíti. Ez már lényegesen jobb felbontást ad az előző típushoz képest, csak még drága és nemigazán terjedt el. De SZERINTEM ezé vagy ehhez hasonló szenzoré a jövő a digifotózásban.
Van még olyan lehetőség is, hogy analóg felvétel: film szkennelése ... Nagy felbontású képet kapunk, mely digitálisan korrigálható, nyomtatható (nyomdába küldhető). Kilőttük a fényképnagyító labort, a színes film hívás standard, nem szokták elrontani.
> gépvásárlás előtt állok és nem tudok dönteni, filmes, vagy digitális gépet vegyek.
Szerintem valahogy úgy van, hogy egy analóg gép árának az ötszöröséért már kapsz olyan digitális gépet, ami már _majdnem_ olyan jó képet készít, mint egy analóg. :-)))
De van más szempont is. Nekem a mozdony- és kocsifényképezés inkább dokumentációs-, mintsem esztétikai értékkel bír. A digitális fényképezés nagy elônye, hogy maga a kép nem kerül semmibe, sokat is készíthetsz és legfeljebb kiválogatod a jókat. Tudom, a profi fotósok ugyanezt teszik az analóg képekkel is, de ez egy bizonyos mértéken felül nagyon is pénztárca-függô.
De az is igaz, hogy az analóg képet - hacsak nem magad nagyítod, ami a színes fényképezésnél szinte lehetetlen - a laborban úgy puskázzák el, ahogy ôk akarják. Már régebben rájöttem, ha modelleket fényképezek, akkor háttérnek mindenképpen ugyanolyan fényességû (de más színû) lapot kell raknom, mint maga a modell. Tehát feketére festett gôzmozdony-modellekhez sötétet, festés elôtti (réz-színû) modellhez világosat. Ugyanis az automata nagyítógépek az egész kép átlagos fényszintjére számolnak, ha a háttér világos, az átlagolás miatt a mozdonymodell a képen sötét lesz, ha a hatér sötét, akkor világos. És hiába próbálod ezt túlexponálással kiegyenlíteni, az automata "visszaegyenlíti"! A helyzet rosszabb igazi mozdony fényképezésénél, mert ott a hátteret nem tudod magad kiválasztani :-(((
Amit végképp nem értek a képen az eddig 2 dolog: - oszlopsor a vágányok között, de látlatólag az oszlopokon nincs semmi - az 1. 601 jobb járdája alatt egy kocsi fékbódéja van. Jellemző volt a MÁV - ra a német jellegű fékbódés kocsi? Nézzétek meg olyan háztető forma bódéja van, mint a 3 tengelyes porosz személykocsiknak.
Egykori sajtófotósként dolgoztam sokféle géppel (pl. Nikon D1), de magánemberként megmaradtam az analógnál. Sőt, ahogy fejlődtem, egyre inkább a masszív mechanikák felé fordultam. A jelenleg használt kisfilmes gépem egy két kilós, 1966-ban gyártott Chinonflex.
Mostanság tetszik a digitális Nikon D70, de ha átállok, annak inkább az lesz az oka, hogy nincs Miskolcon egy olyan labor, ahol azt hoznák le a filmről, ami rajta van. :((
A lejjebb beszúrt fotót még a szerkesztőségben szkenneltem egy Nikon LS-2000 szkennerrel, Fuji Superia 200 negatívról. Az optika egy Meyer Görlitz 3.5/30-as, az '50-es évekből.
Rezgaras nagyon hasznos megjegyzésekkel egészítette ki az általam írtakat, különben a gőzösfotózás szerintem semmiképp sem OFF. (Én dolgoztam alkalmazott fotográfusként, azért bátorkodtam a témában írni.)
Figyelemre méltó ez a mondata: " ... A digitális gépeknek az átfogása [mármint a filmek kontraszt - terjedelmét tekintve] ... legalább egy nagyságrenddel kevesebb."
Nekem az az érzésem, ha a kép részletgazdagságát, tónusterjedelmét fontosnak tartjuk, márpedig annak kellene, hogy tartsuk, az analóg fényképezést ebben a vonatkozásban előnyben kell, hogy részesítsük a digitálissal szemben. Jelenleg. De ez változhat.
Azért töprengek ezen, mert gépvásárlás előtt állok és nem tudok dönteni, filmes, vagy digitális gépet vegyek. Utóbbi sok előnye vitathatatlan, de nálam a kép minősége szent dolog.
>A kérdésem az lenne, hogy egy gőzmozdonynak egy garnitúra tábla szett készült annak idején, vagy készítettek tartalékot is hozzá? A válaszom: fogalmam sincs. :)) Nem hinném, hogy készítettek volna. A mozdonytábla nem fogyóeszköz... Ha meg baleset, bármi miatt sérül, semmi perc alatt utánöntik. Ha a 424,365-ös táblára gondolsz, az én birtokomban lévő az zerkocsi hátsó, zománctábla, nem az a frissen öntött a Bivalyon :))
Annak a mozdonynak gyakorlatilag mindegy, hogy hol van, lassan menthetetlen. Úgy látom, a Múzeum nem nagyon erőlködik.
Kódfejtő: ha vasúton árkezel Sátoraljaújhelyre, a fűtőház előtt jobbra van a gép. A látogatáshoz a fatelep őrével kell beszélni; velünk nagyon rendes volt.
A kazántábla a konyhán kellene, hogy legyen, viszonylag jól látható helyen. A kazánszám ugyan nem mérvadó mivel a főkeret határozza meg a mozdonyt, azonban a kazánnyilvántartás alapján vissza tudunk következtetni a keretre. A kereten általában elől szokott a szám beütve lenni, jó alaposan legittelve, többször átfestve. Oldalról nézve a fénytörés mentén gyakran észre lehet venni. Ekkor jon a kaparás, smirglizés (meg a feldühődőtt szekusok nyugtatgatása). A magyar gépeken a rudazatba és a kerekekbe is be van ütve a pályaszám illetve a gyári szám (esetleg az öntési szám). Igaz ezeket merészen cserélgették, és a legritkább esetekben található mára két azonos számú alkatrész, de ezeket összevetve a főreviziók dátumával és helyével erős logikai feltételrendszer állítható fel. A pontos selejtezési dátum (gyakran megmarad a felfestés) is komoly támpont.
A Westinghouse egy 70 oldalas, pontos vonatadatokat tartalmazó kiadványa foglalkozik az 1907-1908 közötti, hosszú tehervonatos fékkísérletekkel, amik Lic - Fiume, illetve Pozsony - Érsekújvár között zajlottak.
Ezek a kocsik az ABmot mellékkocsijai. ABx, vagy Bx betűjelűek. Szentesen van belőlük üzemképes. A kép nem az én művem, csak szemléltetésül szerepeltetem.
"Több dolgok vannak földön és égen, Horáció, mintsem bölcselmetek álmodni képes..." (Shakespeare)
Bizonyára arra a képre gondolsz, ami valamelyik Évkönyvben jelent meg. De azon szerintem 651-es van.
De az 1. Vh. elôtt és alatt a MÁV számtalan kísérletet hajtott végre a Westinghouse fékrendszer alkalmasságának és korlátainak a kiderítésére. Nekem is rögtön az jutott eszembe, hogy ez a kép is egy ilyen alkalommal készülhetett.
> Ilyenkor a feladat tökéletesen nem oldható meg, vagy ha igen, akkor csak derítő vakuzással.
Teljesen egyetértek. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy egész mozdony bevakuzásához akkora vaku kell, amikyen nem sok embernek van. Még hivatásos fotósoknak sem. Talán még az is mgvalósítható, amit a filmesek szoktak csinálni: derítôfelületeket raknak a táry elé. Bár egy mozdonyhoz biztos kellene vagy 6-8 fehér lepedô! :-(((
A filmeknek van egy adott kontraszt-átfogása. Ha hozzájutok, utánanézek, melyiknek mennyi. Nem sok. A digitális gépeknek az átfogása még ennél is legalább egy nagyságrenddel kevesebb. Tehát ha túlexponálod, akkor a környezet lesz teljesen fehér.
Bármilyen kellemetlen is, a mozdony-fotózás akkor sikerül csak, ha nem süt a nap. Akkor viszont a kocsik, nem-gôz mozdonyok színe nem lesz szép.
Én nagyon tudtam értékelni, hogy amikor Strasshofban voltam, felhôátvonulás volt. Hol sütött a nap, hol nem. Csak ki kellett várni, mikor melyiket :-))))
A 2 601 kép hol készült? 1918 előtt a Karszton? Jó kép, mert eddig csak a 2000 t -ás próbavonatról tudtam. De azon a fényképen csak 1 mozdonyra emlékszem.
>>Ha bármilyen szám fellelhető rajta, azt jól le kéne olvasni.
Hol kellene keresni ezeket a számokat? Mert általában már kazánszám sincs, de mondtad a főkeretszámot. Istvántelken meg azt mondták nekünk, hogy az_biztos_nem látszik.
Aha,csak ez ugye már az elefántfüles változat.Az első változatoknál a járolapban volt,aztán láttam a járólap alatt,aztán a futókerék felett.42-44ben valszeg az utóbbi volt,de vajon mindegyik ilyen volt?
Az nem is! Az 1 és 3 képen pont az árnyékos oldala látható a 424 009-nek és így ha korrigálok elég minden más a képen. Viszont látszik is, hogy árnyékban van. Vakuhoz az egyes képnél túl messze volt a mozdony, a hármasnál meg túl hosszú volt a mozdony. Ha a hármasnál vakuzom, akkor a szerkocsi vége sokkal világosabb lesz mint a mozdony eleje.
A 23-as képen meg szerintem pont jó lett a mozdony színe, a táblái még így is beégtek. Az utánakövetkező képen már szerintem túl világos lett a mozdony.
Te figyu, (ez most ugrott be) nem lehet, hogy sötétre van állítva a monitorod? Csak azért mer én is jártam már így! :-)
Semmiképp sem vettem cseszegetésnek! Ha jössz vasárnap a börzére beszéljük meg a részleteket, mert ez itt nagyon OFF. Nagyon szeretek én is fotózni, és nagyon sokat lehet erről beszélni, és örömmel konzultálnék Veled ebben a témában, biztos sokat tanulhatunk egymástól. Elmehetnénk pl egyszer közösen is fotózni.
Sziasztok! megint van pár kérdésem,most a fotózás miatt meg is kérdezem.
1.A Hobby a vasút 94es számának elején van egy olyan 424 ami szürkére van festve,lámpák,kerekeszéle fekete,tök jól néz ki. Németoban is volt ez a "fotograu" színezés és valahol olvastam,hogy akönnyebb fotózás miatt. Nálunk ez szokásban volt,illetve ismeritek Ti ezt a képet? Fotózás után átkenték feketére?
2.Az 1942-44es 424eseken a légsűrítő mindegyiken jobb oldalon a futókerék felett volt?
Nem vagyok egy fotó guru. Figyelembe véve VBL hozzászólását, ahogy látom, amikor fotóztál elég rendesen sütött a Nap. Diára dolgozom, +1 fényértékes korrekcióval, és nem szokott ennyire sötét lenni. Nem Téged akarlak vegzálni, csak hangosan gondolkodom, hogyan lehetne jobb fotókat készítenünk. Az is igaz, több részlet fotót készítek, időnként derítő vakuzással, mint "egész alakosat" és így a részleteknél nem zavar be a környezet erős fénye. Másrészt a dia elméleti felbontása van vagy 40 Mpixel, tehát a lupe alatt sokkal részletesebbnek, kontrasztosabbnak látszik.
Lehet, hogy jó lenne egy digi fotós guru tanácsa, végül is a gőzmozdonyok fotózása egy "külön szakma".
Ennél a képnél nem kellett korrekció. Jól állt a nap, a sötét és világos részek aránya kedvező volt. De nekem is van sok fekete pacni-szerű gőzös fotóm...
Hat év alatt símán szétrozsdásodik egy olyan mozdony, amelyiket nem takarják le télire, és nem javítgatják folyamatosan a festését. Sajnos tapasztalatból tudom az OKU30-cal kapcsolatban. (ráadásul még fedett helyen is volt Borsodnádasdon tárolva.) A táborfalvi gép persze lehet, hogy teljesen jó állapotban van, én legalább tíz éve nem láttam.
A 375,576 1989-ben át lett adva a Baranya Megyei Polgári Védelemnek (Pécs), akik Hosszúhetényben tárolták. Utolsó információim szerint 1999-ben szét lett vágva.
Semmilyen infó nincs arról, hogy Hajduszoboszlón bármilyen gőzmozdony lenne. Ha mégis, az nagy fogás lenne. Ha valaki be tudná cserkészni a környéket, nagy szolgálatot tenne a gőzös fanatikusoknak. Ha bármilyen szám fellelhető rajta, azt jól le kéne olvasni.
Mond meg melyik képre gondolsz konkrétan és megbeszéljük.
Nem kell feltételenül exp.korrekció. Én többféle fénymérési módot is kipróbáltam, a spotnál pl jó volt a mozdony, de beégett minden más körülötte. Többszegmensűnél fordítva, maradt a középre súlyozott.
Egyetértek. Simán alkalmazható akár +1 fényérték korrekció, szórt fénynél vagy borult időben. Ragyogó napsütésben, erős kontraszt esetén viszont alaposan fel van adva a lecke. Ilyenkor a feladat tökéletesen nem oldható meg, vagy ha igen, akkor csak derítő vakuzással. Ekkor viszonyt a fényképezési távolság lehet kritikus.
(Ez az az eset, amikor a laikus hülyének nézi a profit, miért vakuzik napsütésben.)
Egyébként nem az enyhe túlexpozíciótól, hanem az alexpozíciótól kell óvakodni. Előbbi ugyanis a feldolgozás során korrigálható, utóbbi pedig sehogyse, mert ami nincs a képen, az utólag sem jeleníthető meg.
Én a tapasztalataim kizárólag filmes géppel szereztem, de gondolom elvben a digitális fényképezésnél is ez a helyzet.
Nézegetve a gőzmozdonyokról készült fotókat, a legtöbbje sötét, sokszor csak egy fekete pacni látszik. Nem vagyok egy nagy fotós, de nem kellene a nagy fekete felületek miatt expozíció korrekciót alkalmazni (mondjuk 1/2-1 fé). Ne vegyétek személyeskedésnek, de a most legutóbb mutatott képek is (Matiz, HOmeTrain) sötétek.
6 éve fotóztam a 375,670-est, még Táborfalván. Akkor ez a gép még fekete volt, amit tegnap a TV-ben láthattunk, az inkább barnás volt a rozsdától. Ennyi idő alatt nem romlik ennyit egy gép állapota. Szerintem nem ez a gép volt. Volt viszont egy gép, ami a Baranya megyei PV-től tűnt el, legalábbis utoljára hozzájuk került és a sorsa ismeretlen, nem lehet inkább az? A pályaszáma ha jól emlékszem, 375,576 volt
Akit érdekel az ügy várom jelentkezését az itteni e-mail cimen. A turán nemcsak gözmozdonyok kerülhetnek lencsevégre, s a szebbik nem érdekei is képviselve lesznek.
100 milláért szétkapják csavarjaira, kicserélik/megjavítják az elgyengült holmikat plusz ácsolnak egy vadi új kazánt, összerakják, beszabályozzák és lefestik az egészet. A főkeret, hengerek, kerekek, vezérmű jó bőrben van. A szerkocsi belül elég rosszul néz ki. Ha bármit is újra kéne öntetni, akkor nem lehetne ilyen "olcsón" megúszni. Gyakorlatilag egy majdnem új mozdony a végtermék.
Jellemző példa lehet az OKU 30-as gőzös esete is, amely elvileg teljesen komplett, csak ép a kazánja járt le mint a Trumané. Az összel beszélgettem a Ceske Velenice-i Főmühely igazgatójával. Kb 100 millió lenne a főrevizió...
Ez a 100.000.000 forintos főrevízió, ez mit foglal magában? Ennyiért tiptop kipótolják a lemezek hiányosságait, újraesztergálják az abroncsokat, újragyártják a kazán, újraöntik a hengereket, vagy ez csak ilyen szépészeti beavatkozás, kazánövcsere, ilyesmi?
(Na nem mintha most azért alkudoznék, mert csak 98.000.000 van még meg :)) )
Az, hogy kinek a tulajdona a mozdony, jellemzően nem befolyásolja a főrevizió költségeit. Árnyaltan arra kivántam célozni, hogy a MÁV-nak az anyagi lehetőségeit negatív előjellel lehet ábrázolni, de ha valami csoda folytán ez erősen pozitívba csapna át, akkor sem igen költené gőzmozdonyokra. Magánszemélyek esetén pedig ez még inkább így van.
A 411,118 nem üzemképes, mivel lejárt a kazánja. (csökkentett nyomással és csak a park körzetében szokott szerepelni). Az elmúlt 10-15 évben ráfordított munka és a felhasznált alkatrészek így is több tíz milliót tehetnek ki mai áron. (Csak azt add össze, hogy mennyi lenne a pályahasználat+vontatás költsége Kisterenye-Kunszentmiklós-Istvántelek viszonylatban). A 301,006-ot valószinűleg meg lehetne venni, mint M61,002-t és 10-et is meg lehetett. Üzemképessé tétele azonban becslésem szerint 3-400 millió Ft lehet.
Jellemző példa lehet az OKU 30-as gőzös esete is, amely elvileg teljesen komplett, csak ép a kazánja járt le mint a Trumané. Az összel beszélgettem a Ceske Velenice-i Főmühely igazgatójával. Kb 100 millió lenne a főrevizió... Mostanság jól fizet a lottó ötös...
(Pl a 301-eseknél). A baj csak az, hogy akinek van ennyi pénze, az nem akar ennyit egy-egy gőzmozdonyra szánni, aki meg akarna, annak meg nincs ennyi pénze és mire esetleg lesz, addigra már ő sem akar.
Hát izé. Milyenek egyáltalán a lehetőségek? Például Vass Bandi mennyit költött (munkával, idővel, utánajárással) a 411-esre? Neki mennyiért adnák oda azt a mozdonyt? Mert ha jól sejtem, ilyesmiről nincs szó. Ha meg valaki meg akarná venni a 301,006-ot, egyáltalán odaadnák neki? Mennyiért? Hát. Nem is tudom. Nem tűnik túl reálisnak.
"Tudjátok hány üzemképes (gőz) és (dizel) mozdony motorkocsi van Magyarországon és lista szerint fel tudja sorolni?"
Igen is meg nem is. A dizelek üzemképessége naponta változik. Minden magyar vontatójármű állomásítása ismert. A stabilan üzemképtelen gépek is összeszedhetőek, de hogy ma vagy holnap éppen melyik vállik szolgálatképtelenné és melyik hagyja el a műhelyt üzemképesen (esetleg átépítve, más pályaszámmal), azt csak követni lehet, naprakész lista nem lehetséges. A kiszámítható, kisszámú gőzmozdonyt összefoglaló lista közel 20 éve hozzáférhető (ha nem is mindig naprakészen). Kb öt éve a következő cimen is:
Azért nézd át a fenti listát. A nagyvasút is benne van.
"Apropo Mezzőköveden van egy 275 ös az se tehető üzemképessé?"
A szóban forgó 275-ös speciel egy 376-os (376,531), de azért üzemképessé tehető, mint az összes többi gőzmozdony. Pusztán pénz kérdése. Egy része mondjuk Istvántelekre szállítva, és 50-100 millió Ft befizetése mellett már menne is. A másik részét inkább Ceske Velenicébe, Meiningenbe vagy Pilába kéne ugyanehhez az akcióhoz vitetni és jóval mélyebben kéne beletúrni a pénztárcába. (Pl a 301-eseknél). A baj csak az, hogy akinek van ennyi pénze, az nem akar ennyit egy-egy gőzmozdonyra szánni, aki meg akarna, annak meg nincs ennyi pénze és mire esetleg lesz, addigra már ő sem akar.
Köszi, de folyamatosan, azaz menetben és dekkolva sem nagyon változott a füstszíne a két mocinak.. Nézd meg az előbbi linken lévő képeket. Meg félnapot kint dekkoltam :-)) volt időm megfigyelni, ezért is tűnt fel. (Hihi, ez jó, kellet hozzá fél nap, hogy feltűnjön :-)) Szóval ez a kettő folyamatos üzemben volt tegnap, mert ezekkel utazhatott a nagyközönség.
Azt tom, hogy a 009-es széntüzelésű, míg a 247-es pakurás. A tüzelőanyag okozhatja ezt vagy vmi más (is)?
Az egyik képen valszeg csak dekkol (a sötét füstűn) a mozdony, ilyenkor csak a füstgázok távoznak a kéményből. A másikon megy a mozdony (ráadásul a nap is arról süt), ilyenkor a fáradt gőzzel mesterséges huzatot létesítenek. Ha amúgy az égés jobb hatásfokú, akkor általában nem is sötét annyira a füst.
Amúgy mi volt ebben a szerelvényben? Sűrített ólom? :))
Fel nem tudom fogni, hogy mihez nem elég 1 db. 601-es.
(Na jó, variációk:
1, gépmenetben ment volna az egyik, és inkább odacsapták a véletlenül pont 601-es vontatta szerelvényhez, hogy egyszerűbb legyen a biztosítás.
2, Erős emelkedő várható, a szerelvény pedig valami rendkívüli vonat. Mondjuk Ruttka, vagy Fiume felé. Oda ritkán vihettek anyagvonatot, de lehet mongyuk katonai tartalmuk a kocsiknak (vagy nem tudom, kérem kaccsojja szét)
3, Mentesítés: egyik 601-es nem működik rendesen. Na jó, elvben azért csak lehet :))
nem akarod elküldeni eredeti méretben is? Vagy akár mehetek érte egy szkennerrel is, most már bárhol bármikor tudok bárhol bármit szkennelni, ahol van 1 db. konnektoraljzat :)))
Kis szertartályos gépet lehetett látni, két tengelyes kocsik mellett. A gépnek hátul is volt futókereke, kis méretű. 275-nek tán nagy volt, ezért gondoltam 375-re. A kocsik vegyesek voltak, de két tengelyes, nyitott peronos személykocsit lehett látni, a teteje a peronok felett lefele kerekedett. A teher sima barna G jellegű volt. A személykocsik persze küllős kerekűek voltak. Ennyit jegyeztem meg, a többit elnyomta győzike artikulálatlan üvöltése....
Srácok! Az imént néztem a Győzike showt. Láttam benne egy Paint ball pályát amin álltak régi vasúti kocsik és egy gőzmozdony. Valaki tudja hol lehet az a gép? Melyik gép ez?
OKU30 tudsz olyan gépről, ami megmaradt és ilyen paint ball pályán áll? A tippek egyelőre 375 vagy 275 ről szóltak bár én nem ismertem fel őkelmének még a sorozatát sem!
Engedjetek meg egy láma kérdést: Miért van az, hogy a 424 009-esnek fehér a füstje, míg a 424 247-esnek tök barna? Azt tom, hogy a 009-es széntüzelésű, míg a 247-es pakurás. A tüzelőanyag okozhatja ezt vagy vmi más (is)?
Komolyabb és tárgyilagosabb embernek gondoltalak, de tévedtem. Ezzel a bejegyzéseddel önmagad minősítetted és megkíméltél attól a munkától, hogy én minősítselek.
>>Ne haragudj, de ezt a mondatot nem tudom értelmezni.
Ez baj.
>>Összeffügéstelen az általam írtakkal.
Nem az.
>>Kimondója éppúgy kompetensnek könyvelte el magát.
Ezért szerettem volna, ha Kazankovacs hozzászólna. Ő ugyanis tényleg készített kazánokat. Amit nekem elmondott erről, az alapján Istvántelken egyáltalán nem lehet kazánokat gyártani.
Nem a kazángyártási tapasztalataimmal dicsekszem, inkább azzal, hogy ma ténylegesen (nem a felügyelő vezér háta mögött állva) vezettem a 424.247 -est ... :-))
Tudjátok hány üzemképes (gőz) és (dizel) mozdony motorkocsi van Magyarországon és lista szerint fel tudja sorolni?
Én a keskenynyomtávúakat tudom a nagyvautat nem , de érdekelne!
keskenynyomközü:
490 gyerekvasut, Kecskemét, Csömödér, Gemenc
Szilvásváradon a 394 es
Miskolc 447
Karácsony Kaszón
és gondolom a Széchenyi Múzeumvauton is van egy kettő 394 vagy más tipus.ú
Az a durva hogy a Szilvásvárait Múzeumból hozták elő mégis nagyon hamart üzemképes lett én is ott voltam a 424 365 nél ma sőt Gárdonyban láttam a 30 vonalon egy személyből amikor leemelték a taléapzatról
Apropo Mezzőköveden van egy 275 ös az se tehető üzemképessé?
" ... A kazángyártásról más sokkal jobban tud írni.... "
Ne haragudj, de ezt a mondatot nem tudom értelmezni. Összeffügéstelen az általam írtakkal.
Én idéztem egy álláspontot, mely nem az enyém. Nem is lehet, mert semmiféle ismeretem nincs a jelenlegi hazai kazángyártás feltételeiről. Idézhettem volna ezzel ellentétes véleményt, melyet szintén (bár nem a mai napon) hallottam. Kimondója éppúgy kompetensnek könyvelte el magát.
A fórum az igazság tisztázására inkább célszerű, mint cserépdobálásra, tisztelettel.
Egy úgymond "bennfentes" szerint lehetséges Istvántelken egy vadonatúj kazán (tehát nem felújítás, hanem "Ádám - Évától" legyártás akár a 424.365 -höz, akár más mozdonyhoz. Ez csak pénz kérdése.
Kint jártam reggel a parkban. A Truman be volt fűtve, a 3db működőképes 424-es szintén. A 365-ös nagyon szép lett, gratula a dolgozóknak! A Shell kocsit szintén megnéztük, gyönyörű darab! Képek később, a képtáramban.
Néhány kép a mai napról... A pőrekocsit reggel emelték csak le, pedig éjszaka akarták, de nem bírták a BDV csarnok emelőjével. Autódarut kellett hozatni. A Truman felkészítése sem ment simán, ömlött az alján a víz: le kellett engedni, tömítéseket megcsinálni, újra feltölteni. Előző nap éjszaka is dolgoztak, mégis csak koppanóra lettek készen. 424,365 nagyon szép lett, az indulás előtt néhány perccel csavarozták fel az oldalsó pályaszámtáblákat. 424,009 a gőzösök gőzöse is ment át. A végén néhány részlet a Trumanról.
A menetről sajnos nincs kép, hiába vártam rájuk a romos erőmű környékén - már csak ott lett volna fény... Aztán el kellett mennem, csak Rákosrendezőről visszatekintve láttam felszállni a fekete füstöt...
Pőrekocsi két háromtengelyes forgóvázon. Az első elméletem az volt, hogy valami mozgó színpadnak kell a parkba. Aztán mutatták, hogy meg is van erősítve, és állítólag valami tankot akarnak rápakolni...
Én kinn voltam, íme a képek, de vannak videók is ezeket majd felteszem a honlapomra. :-) A mozdonyvonat összeállítása: 411,118 + 424,009 + 204 + 424,365
> az alja piros maradt e a terepfestésű gépkenek.Ezek szerint igen.
Szerintem ez nem következik a szövegbôl. Azt írják, hogy 1940-tôl a mozdonyokat gyárilag sötétszükrkére átfestették és az újakat már gyárilag ilyen színre festették. A piros festés pedig elmaradt (nem "megmaradt"!!). Ebbôl szerintem az következik, hogy az új mozdonyok kerekeit és keretét nem festették pirosra, a régieken pedig vagy meghagyták, vagy nem.
A kamuflázsrol annyit: Ez a festés szinte kizárolag a frontvonalon kivül volt alkalmazva. Többféle kamuflazs volt, foltos illetve csikos a nyári és téli idöszakra, illetve az egyszinü álcázás a sivatagi alakulatok (Rommel) számára.
Németországban amikor már a háboru folyt (1940/42) és a harci repülögépek is már jelen voltak a jármüvekszürkére lettek festve (RAL7018) illetve már ilyen szinben lettek leszállitva a légi támadások miatt. Az alváz piros szine is teljesen elmaradt. A kocsik tetejé a világos szürke ill. ezüst szinröl sötétszürkére lett festve.
Be van gyújtva a Truman Istvántelken, de van még pár dolog, amit meg kell oldani rajta. Menni már tudnának vele, megállni még nem... Jó, ha valamikor délután el tudnak vele indulni a Parkba.
Wegen der Tarnlackierung war es so, dass die ausgesprochene Tarnung nur ausserhalb der Frontlinie eingesetzt war. Es gab verschiedenste Tarnungen: Fleckentarnung, Streifentarnung jeweils für Sommer - oder Wintereinsatz unterschiedlich, dann die Tarnung in einer Farbe wie Wüstensand für das Afrika-Corps (Rommel). Innerhalb Deutschlands, als der Krieg und die Kampfflugzeuge schon im Land waren, so ab 1940/1942 wurden die Loks grundsätzlich dunkelgrau (RAL 7018) umlackiert oder auch schon so geliefert zur Tarnung gegen Lutangriffe. Das Fahrwerksrot ist dabei weggefallen. Auch die Wagendächer wurden von silber/hellgrau auf dunkelgrau umlackiert.
Sziasztok, megmondaná valaki mi az a "weggefallen" ott a Fahrwerksrot előtt? Vagy aki jobban bírja a németet az lefordítaná ide az egészet? (Én nem vállakozom rá ,az én németem az ebayen és Oktoberfesten kupálodott ki nem tanórákon:))
Szevasztok, lehet, hogy OFF, de először itt szólok, nem valamely aukciósnál, mert így inkább gőzmozdonybaráthoz kerül, nem valami pénzeszsák felfuvalkodott izéhez, aki rengeteget fizetne érte... pfuj. Lomtalanítás miatt megválok két gőzös táblámtól, a 375,1003 (öntött mozdonytábla, Kádár-címeres), és a 424,365 (zománcozott, szerkocsitábla, az utolsó normál számozású Bivalyról, az egyetlenségéről pletykaszinten már merült fel kétely, de másikat még nem láttam). Ha valakit érdekel, ne terheljük a topicot, ajánlatokat az e-mail címemre. ON.
Az enyémben van egy a 46. oldalon igaz, hogy keskenynyomtávu.
Ki tudja, hogy hogyan készült ez az MDC mozdony, lehet, hogy meg a régey Varney forma (az meg csak 3 hajtott tengelyes volt). Az MDC-nél nem kell ennyire komolyan venni a dolgokat. Ha megy akkor keletkezett egy szép mondjuk G&D mozdony.
(Csak az ujaknak, a G&D az a Gorre & Dephatit képzeletbeli vasut amit valamikor a vasutmodellezés nagy nesztora, John Allen alkotott, s rengeteg ötlet a mai napig az ö kézimunkája, s az ö elképzelései alapján készült - maga az MDC is erre alapozott valaha).
> Van egy marha nagy könyvem kb. 100 amerikai gözös röszletes rajzával.
Persze, a Kalmbach Locomotive Cyclopedia. Nekem is megvan. De az SP Consolidation nincs benne.
> mert az nem illett a Georgie modelljéhez (alacsonykazán, kis kerekek stb.)
Lehet, hogy volt több SP Consolidation is. Egy Newsgroup hozzászólásban találtam utalást arra, hogy az MDC modelljének az eredtije egy SP mozdony.
A Cyclopediában szerintem az Illinois Central Consolidationja hasonlít legjobban, de az MDC modellnek a középsô kazánöve kúpos. Ilyen nincs a könyvben.
Én most azt hallottam, hogy a Trumant holnap reggelre befűtik, és az viszi át a többi mozdonyt a Parkba, valamikor a délelőtt folyamán. Holnap mozgalmas lesz itt az udvar... :))
Igen, de ő nem lesz ott. A legfrissebb hírek szerint a 335 095 és 220 194 is csak ki lesz állítva, viszont van némi esély a 424 009 begyújtására is. És szobormozdonyként kiállításra kerül a 424 365-ös.
Nem vagyok biztos az 562 -ben, de emlékszem, 2002 vagy 2003 nyarán "vezettem" a Füstiben 375 -öst. (Rajta van az oklevélen a pályaszám is, de most nem vagyok a közelében ...)
Nézd meg belül a "padlót", a ragasztó amivel az üveget odaragasztották gyűrű alakban ott maradt, csak az üveget nem fogta meg.:-)
Amikor ez az ünnepség volt, apám volt a Nyugati éttermének a konyhafőnöke, most népetető központ van ott műanyag kajákkal... Az ország legnagyobb konyhája volt akkor. Valahogy kibulizott magának egyet. Aztán lehet, hogy az über-repi keretből jutott neki és abban volt pia is, de az unicumos üveg echte eredeti a lámpásban.
Ahogy Vendégsín írta, season opening, szintén jelezte mely gépek lesznek felfűtve. A csarnokban lesz még egy MoHaJo nevű kiállítás, amit végül is sajnálok, én a gépeket nézegetném bent szívesebben.
Ha jól látom, ez a 125 éves a MÁV emléklámpája 1:3 arányban kicsinyítve az eredetihez képest. Egy pici üveg Unicum van beleragasztva, de a ragasztó eleresztette hamar.
Vendégsín válasz | megnéz | könyvjelző 2005.03.29 20:13:48 (169959) A hét végén a Fejes Endre Emlékparkban a szezonnyitón jelentős környezetszennyezésre lehet számítani. Jelentős széndioxidmennyiséget bocsát majd ki a tervek szerint a 424 247, 424 287, 411 118 (igen, ismét begyújtják), a 204, a 269, a 22 sorozatú gőzmozdony (ha jól számolom, több működőképes jelenleg nincs).
Mennyire az előtt kérdezed? Előtte bennt a csarnokban, ahol a felújítást végezték el rajta. Illetve nem is felújították hanem kiállítás képes állapotba hozták.
rezgaras,
Egy a hiányos kit került a kezembe, és szeretnék többet megtudni az eredetijéről, plusz a hiányzó részeket csak az eredeti nagyvasúti jármű ismeretében célszerű beszerezni. Tudom, hogy sokan máshogyan gondolják:-)))) Hülye kérdéseimmel eddig privártban boldogítottam egypár embert, többek között szegény etwg-t is.:-)))) Privátban elküldöm a gépeket, mert a "nagy testvér" jóvoltából nem tudok képet feltölteni:-(((
etwg,
köszi a tippeket!
Sziasztok!
Meg tudná valaki írni, hogy hol van jelenleg a 424-053 és a 424-284? Az "INDÓHÁZ" magazinban a 424-284-ről készült kép Istvántelken készült, amikor emelik. Azt ki emelték a kiállítási helyről vagy be?
A válaszokat előre is köszönöm.
200x-ben volt a Théma című sorozat az m1-en, ebben volt a Vass és a Vassné (411 118) kisfilm, 11 perces, a múltkor bedigitalizáltam végre, ha érdekel vkit és van tárhelye feltöltöm szívesen.
A Diósgyőrött talált M46 van a Vasúttörténeti Parkban, de tudomásom szerint messze van az üzemképességtől. Ha jól emlékszem, a belső szerkezetét illetéktelen kezek iszonyatosan lerabolták, ami maradt az nem volt mozdítható.
Valahol a neten van egy hosszú leírás a felfedezéstől a kiállításig.
Hát igen. Végül is nem tünt el akkoriban M44-es, amiből ezt elővarázsolhatták volna. Elvileg a mozdony folytonosságát a főkeret folytonossága jelenti. A nagy BoBo forgócsap távolsága 50 cm-rel nagyobb mint a kicsié. Ez pedig vagy ki lett cserélve (de milyen számúra?), vagy vissza lett alakítva. A DVM2 és a DVM4 azért nagyon egy tőről fakadt. Minden lehetséges...
A birtokomban van egy eredeti dokumentáció a 96-os szerkezetszámú gőzös (OKU30, JZ 83) 760->1000mm nyomtávra való átépítéséhez, ahol bizony a főkeret is rendesen érintve van. A mozdony nagyjából 1948-ra elkészült 760mm-es nyomtávval, csak közben Tito "láncos kutya" lett, így nem lett az utolsó négy mozdony leszállítva a JDZ-nek, hanem nekiálltak áttervezni, majd átépíteni 1000mm-esre és 1950/51-ben jöttek ki a gyárból. Kazántól lefelé kb annyira át lettek építve, mint a nagy BoBo. Ez persze csak spekuláció...
Köszönöm szépen a további hasznos információkat, már benne is vannak az adatbázisomban. Nagyon nagy segítség az ilyen preciz hozzászólás a kutatásban. Minden plusz adat nagyon hasznos, és én is újra meg újra végiggondolom az összefüggéseket, ahol mindig talál valamit az ember. Ilyenkor különösen úgy érzem, hogy van értelme a dolognak.
"Ezért 1985-ben a Szolnoki járműjavító szétbontotta és helyette fődarabok felhasználásával átépítette 'klasszikus' M44-es mozdonynak" Képeket elnézve, ez az átépítés csak papiron történhetett... Másként nem tudom elképzelni, hogyan lett ebbőlez!
Az általam említett állag szerint az M46,2001-s mozdonyt eredetileg DHM-497 számon vette állagba 1963.02-hóban. Még ez év augusztusában állagba vettek egy DHM-1002 számú mozdonyt is.
Megjegyzés rovatban a következő volt írva:
"A DHM-497 és a DHM-1002 gyári számú mozdonyok 1963. júliusától M46,2001 és 2002 psz.-ként vezetve, de továbbra is GM tulajdona!"
"M46,2001 1963.02.-hónapban állagba véve, mint Ganz-MÁVAG tulajdonú prototípus mozdony. 1964.10.-hóban törölve az állagból, vissza a gyárba. "
1961.12.31.-1965.12.31. között folyamatosan ki-be járt a gyárba, mivel ez idő alatt végig a Ganz-MÁVAG tulajdona volt, és mint prototipust tesztelték. Ezekbe a tesztekbe a MÁV is intenzíven bekapcsolódott.
"1965.12.31.-én állagba véve mint MÁV tulajdonú mozdony. 1967.10.-hónapban állagból törölve, vissza a gyárba."
1967.08.07.-én került vissza a gyárba, amit a gyári feljegyzések is alátámasztanak. Tapasztalatom szerint, ha a hivatalos iratokon nincs a nap feltüntetve, akkor ott valamit csak úgy emlkékezetből irtak be, és ezeket az infókat lehetőség szerint célszerű ellenőrizni. (A preciz Németeknél ennek ellenére sok nyilvántartás eleve nem tartalmazza a napot...)
"1989.01.05.-én állagba véve DIMÁVAG A27,2001 pályaszámon. 1995.05.22.-től védett műszaki műemlék, mint M46,2001."
Az 1989 gondolom 1969. Ezt az adatot én nem láttam a MÁV hivatalos nyilvántartásában. A gyár szerint 1969.01.20.-án került az LKM-hez. (most hogy mikor adták el, fizikailag mikor került oda, ebbe az eltérésbe símán beleférhet)
A DIMAVAG 1961-től LKM azaz Lenin Kohászati Művek nevet viselt. A mozdony valamilyen érthetetlen oknál fogva a belső számozás szerint M31-05 lett. A Közlekedési Főfelügyelet szerinti ipari számozás mentén lett párhuzamosan A27,2001 is, azaz a gyárkapun belül M31-05, a kapun kívül pedig A27,2001 volt. Számos más üzem is alkalmazott az ipari számrendszer mellett saját számozást is.
Elsőre engemet is megrázott a kikiáltási ár. 1975-ben a 200 Ft kb. másfél - két napi keresetem lehetett. Ma a 12000-ért két - két és fél napot dolgozom. (közben 30 évvel öregebb lettem) Továbbá az árverésen még klf. egyéb címeken is növelik az árat. De annak idején a könyvek igen olcsők voltak. Így végig gondolva talán nem is indokolt a meglepetés.
"A gyári privatizációk következtében 1997.10.31.-e óta az Acéltrans Kft tulajdona. Jelenleg éppen nem üzemel." Na ez nekem újdonság! Esetleg fotód is van róla?
A DVM 4-es tipus első példánya 89-es gyári számmal 1958.12.30.-án lett Záhonyban átadva a Szovjet Vasutak mérnökeinek. VME1 ( első magyar eredetű dizel-villamos tolatómozdony) 01 pályaszámmal. A mozdonyt "XVIJv170/240" dizelmotorral szerelték. A korszerűsítések során át kívántak térni a "12 JV 17/24" motorra. Ehhez a gyár 1960-ban egy kisérleti gépet épített 195-ös gyári számmal és még 1960.12.31.-én megkezdték a próbákat vele. Ez volt a DVM 4 tipus 3. alsorozata. A gyártás beindulása után 1963 januárjában eladták a protót a DVM részére. Itt semmeilyen pályaszámot nem viselt. 1965 decemberében csere útján a BHEV-hez került DLXVII 741 számon. Itt jellemzően a Szigetszentmiklós-Taksony vonalon továbbított tehervonatokat. A forgalom felhagyásával 1976 novemberében a mozdonyt eladták az OKÜ-nek, ahol nem sorolták be a saját számrendszerükbe. 1984 decemberében a MÁV vette át M44,213 pályaszámon, de igazán nem tudta hasznosítani. Ezért 1985-ben a Szolnoki járműjavító szétbontotta és helyette fődarabok felhasználásával átépítette 'klasszikus' M44-es mozdonynak. Ezután visszakerült Ózdra, ahol a gyár már besorolta és a 82-es számot kapta. Az ipari számrendszerbe pedig A25,100-ként sorolták be. A gyári privatizációk következtében 1997.10.31.-e óta az Acéltrans Kft tulajdona. Jelenleg éppen nem üzemel.
"1958 és 1965 között összesen 310 darabot, +14 készült Koreának, 1 pedig itthon maradt, és a mai napig létezik Ózdon." Az a 1 ami itthon maradt az az amelyik a BHÉV-nél is járt? És tényleg létezik még? Én úgy tudtam, hogy a 90-es években szétvágták!
> egy ún. Chargier-kerék segítségével raknak meg szénnel.
Na gyerekek, attól tartok, sikerült egy szép combos leiterjakabot kreálnom!
Franciául a "charger" szó annyit jelent, hogy "megrakni, feltölteni" (angolul is, gondoljatok csak az akku-feltöltôkre, de az angolok valószínüleg a franciáktól vették át a szót). Száz évvel ezelôtt az osztrák polgárság körében általános volt a francia nyelv ismerete (ugyanúgy, mint nálunk a németé), nem csoda, hogy gyakran használtak francia szavakat mind a köznapi, mind a szakmai beszédben. Ebbôl születhetett a Slezak-könyvben olvasható "Chargierrad", amit én ilyen ostoba módon névnek fordítottam. Szóval helyesen "rakodókerék".
"A Déli Vasút államosítása után a MÁV-nál a 225,302-es pályaszámot kapta..."
A folytatás nem túl sok: 1944.12.12,-én a Németek visszavonultak vele az országból. A háború vége Lengyelországban érte, ahol a PKP rövid úton selejtezte.
A másik gép a 17c 427 az SHS tulajdonába került, ahol még 1933 előtt selejtezték. A második világháború után még további két budapesti gyártású mozdony került el az országból. Egy a Csehekhez, egy a Jugókhoz. A Csehek később visszaadták...
"...De azért érdekelne ez a Nagybobós előkerülési vasgyári történet, ha publikus! "
A GANZ-MÁVAG nagy szériában gyártotta az SZD részére a DVM4 tipusjelű VME1 sorozatú dizel-elektromos tolató mozdonyokat (nagy BoBo). 1958 és 1965 között összesen 310 darabot, +14 készült Koreának, 1 pedig itthon maradt, és a mai napig létezik Ózdon. Oroszországban is több létezik, sőt például a VME1-43 múzeumi védettséget kapott. Jelenleg a Pavlovszki Vasúti Múzeum tulajdona, és Susari állomáson tekinthető meg.
A változó igények és a bővülő technikai lehetőségek miatt a MÁVAG párhuzamosan hozzálátott a DVM4 korszerűsítéséhez. Az új tipus a DVM7 első három példánya 1961-re készült el 501-503 gyári számmal, 3 különböző dizel motorral. A gépek kisérleti mozdonyként a gyár tulajdonában maradtak. Az 502-503-as gépek 1963-1964 során próbameneteken vettek részt a Szovjetúnióban is. Ezen próbák hatására 3 további DVM7-est megrendelt az SZD (792-795/1965 gyári szám, SZD VME2-01/02/03), azonban a CKD gyár CsME3-asa jobban bevállt, valamint a KGST szakosodás is a Cseheknek kedvezett, így az SZD eltekintett a további MÁVAG mozdonyok vásárlásától.
A gyár a tulajdonában levő három mozdonyt iparvállalatoknak adta el. Az első kettőt az OKÜ-nek, az 503-ast a szolnoki ÁFOR-nak, mely 1966.11.10.-én szajoli telepén helyezte üzembe mint A25,016 és végig itt is dolgozott. Kb 2000 óta Németh Andor folyamatosan tárgyalt a MOL-lal a mozdony megvétele és MVP-be kerülése érdekében. A részletes történetet ő hivatott ismertetni. 2004 márciusában jött létre az 'üzlet', mely jóvoltábol a mozdony jelenleg a MÁV Nosztalgia Kft tulajdona. 2004.10.28.-tól mint 95554544016-1.
Az előző hozzászolásomban egy kiválló foto leledzik képaláírásostől, csak ez a kiváló szoftver minden további értesítés nélkül valahova eltüntette (a feltöltés ment majd egy percet ADSL-ről 640x480 BMP)
Nos a kép az A27,2001-et ábrázolja Szolnokon 1988 májusában, kopottan, kezdő alkatrészbánya állapotban, vörös csillaggal. A mozdony rövid története:
Gyártva: GANZ/MÁVAG 497/1961
1961.12.31: Ganz kisérleti mozdony
1965.12: MAV M46,2001
1967.08.07: sorozatos problémák miatt vissza a gyárba
1969.01.20: LKM M31-05 = ipari A27,2001
Valamikor a '80-as évek közepén mint az utolsó létező DHM3-as mozdony Szolnokra kerül, ahol nem kap nagyjavítást, az LKM selejtezi, a Jjü pedig alkatrészenként bontani kezdi. Semmilyen listában nem szerepel, a MÁV Historia Bizottság információ hiányban nem tud túlélő M46-osról. Ekkor tettünk látogatást a szolnoki jjü-ben Németh Andorral, amikor nagy meglepetéssel konstatáltuk a még létező mozdonyt. A fotó (és még további pár kép) ekkor készült. Azután Németh Andor (mint bizottsági tag) intenzív lobbizásba kezdett a mozdony megmentéséért és eredeti formában történő helyreállításáért. A História Bizottságnak, élén Heller Györgynek köszönhetően beindult a gépezet és a MÁV 1988.12.30.-án ismét állagba vette. Sajnos teljes helyreállítására num jutott pénz, azonban egy optikai tunning után, eredeti festéssel 2001-ben bekerült az MVP-be, ahol azóta is látható.
Gumidani berakott két képet a fûtôházas topicba, amelyeken déli vasúti gôzmozdonyokat láthatunk, amint Nagykanizsán egy ún. Chargier-kerék segítségével raknak meg szénnel.
A felsô képen a 131sz. DV mozdony látható, ami egy 206-os sorozatú gép, amelyet 1904-ben készített a MÁVAG, mint a gyár 1766. gôzmozdonyát. A Déli Vasút államosítása után a MÁV-nál a 225,302-es pályaszámot kapta (a folytatást majd esetleg OKU30 írja meg :-))))
Az alsó képen a DV 427-es számú mozdonya látszik. Ez egy 17c sorozatú mozdony, amit szintén a MÁVAG készített 1899-ben, a gyár 1350. gôzmozdonyaként. Ez a mozdony Trianon után Jugoszláviába került. Egyébként az egyetlen magyar gyártmányú 17c, ami elkerült az országból.
A nagy Bobo világ életében Szajolon lakott! Viszont a parkban lévö M46 2001 a Lenin Kohászati Müvekben, Diósgyörben dolgozott A27 2001-es psz.-on és onnan került valamikor el Szolnokra a Jármqjavítóba. Évekig ott rohadt, mígnem a szolnoki fütöházban külsöleg rendbe rakták és felhozták a parkba.
Meg is mondom ;-))) A felsô képen valóban egy 342-es van, víztisztítóval. Az alsó képen lévô mozdonyt 324-esnek nézem. Annak volt ilyen szerkocsija és látszik a mozdonysátor tetején a szellôzô is.
Nem teszed fel nagyobb kivitelben a képtárádba? (vagy már talán fel is tetted? :-)))
Én hál'istennek minden nap Miskolcon vagyok, kár, hogy korábban nem igazán fotóztam. Valahogy be kellene lógni a régi vasgyárba, előfordulhat, hogy van ott pár érdekes dolog még... az M46-ost is ott ásták elő.
A Truman éppen itt van Istvántelken, délelőtt nagyon jól lehet fotózni. Egy-két napon belül fel lesz fűtve, van esély arra, hogy a kazánvizsga is meglesz.
"A MÁV 431 sorozatú mozdonyairól szeretnék információkat kapni"
Két eltérő alaptipus volt a MÁV-nál: a 0-ás és a 300-as alsorozat.
A 0-ás: Eredetileg a Porosz vasutak (KPEV) G7.1 sorozata (D-n2) Gyakorlatilag majd minden német mozdonygyár építette. A hozzánk kerültek közül a legöregebb 1899-ben, a legfiatalabb 1916-ban lett gyártva. Az első világháborút követően a Németországgal szomszédos országok vasutjai majd mindegyike állagába vett ilyen gépeket. Igy a Csehszlovákiába kerültek 1919 és 1925 között ideiglenesen 173.901-922 -nek lettek beszámozva. 1925.01.01-től kapták a végleges CSD 413.064-082 számot, és időközben a 173-asokon felül még állagba vették a 413.082-095 pályaszámot. Közülük számos a második világháború során Magyarországra került, ahol MAV 431,001-015 -ként álltak 1939.09.26-1940.03.09. között munkába. A Poroszoktól Lengyelország is 'kapott' ilyen mozdonyokat. 1926-ig eredeti számmal, azután pedig PKP Tp1.01-142 -ként üzemeltek. Hasonló úton-módon kerültek innen is a MÁV-hoz 1941.05.01.-től mint 431,016-020. 14 darabbal a visszavonuló németek 1944/45 során elhagyták az országot. 2 Csehszlovákiában, 1 Jugoszláviában maradt. 1950.09.15.-én a még nálunk levő két cseh eredetű mozdonyt visszaadtuk a CSD-nek. Az utolsónak megmaradt 431,019 pedig 1953.02.04-én került vissza a PKP-hez. A restitució során (1945-1952) 4 gépet mi kaptunk vissza a DR illetve a DB hálózatáról. A 431,005-öt 1950.09.15.-én tovább adtuk a CSD-nek, mig a 431,016/017/018 nálunk fejezte be pályafutását, rendre 1958.12.28., 1960.03.19. és 1956.06.15.-én. A CSD-nél 412.1 és 616.0 számú szerkocsikat használtak, hogy egyedileg milyen megoszlásban, az sajnos nincs nyilvántartva.
A 300-as: Eredetileg a Porosz vasutak (KPEV) G7.2 sorozata (D-n2v) Az előző sorozathoz hasonlatosan 1919-1924:CSD 173.01-63 1925:CSD 413,001-063. 1939.09.26.->:MAV 431,301-307. A Németek mint a héttel visszavonultak. A restitució során két gépet kaptunk 1949/1950-ben a DR-től, egyet pedig 1948.11.07.-én az OStB-től vissza, rendre 431,304/305/307 számmal. 431,304->1950.09.15:CSD, 431.305:+1954.03.03 és 431,307->1950.09.15:CSD. A CSD-nél mindegyik 412.1-es szerkocsival üzemelt.
A 'kakukktojás': A 2.vh után egy eddig nem említett mozdony maradt Magyarországon: Schichau 1515/1907: KPEV Kattowitz G7.2 4667 1916: MÁV bérlet 1919: CSD 173.49 1925.01.01: CSD 413.049 1938: SZ 413,049 (Szlovák Vasút) 1945: MAV 1949.10: MAV 431,101 1950.09.15: CSD 413.049 +1951.04.28
Ha valamelyik mozdony teljes életútjára szükség lenne, azt a 431,101-hez hasonlatosan meg tudom adni, azonban a teljes anyag ésszerűségi korlátok miatt nem igazán fért volna bele ebbe a hozzászólásba.
Az Antiquarium Hungaricum március 31-re könyvárverést hirdet. Ezen 187. számon szerepel Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó története. A legelső vasúttól - napjainkig. Bp. 1937. c. könyv. Kikiáltási ár: 12000 Ft A könyv megtekinthető a Bp. V., Múzeum krt 29. sz. alatti boltban.
Részemről van érdeklődés. Egyúttal köszönöm a múltkorit. Remélem, hogy a következőnél több szerencsénk lesz az időjárással. Továbbá jó lenne, ha utána nem kellene mindenkinek sietnie és el tudnánk beszélgetni. (feleségül már nem kell venned...)
Az esetet és okait tárgyalja Cserháti Jenő "Lokomotívkazán-robbanás a szamosvölgyi vasúton" című cikke a MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE XXVI. kötet 223-224. és 266-270. oldalán. Egyik legszebb mondata: "A tanuság pedig az, hogy a kazánok lemezvastagságának megválasztásakor ne igen fösvénykedjünk".
A cikk nekem igen rossz fénymásolatban van meg; ha lesz időm, beszkennelem és felteszem ide.
1943-45 között nincs róla adat. 1945 eleján Franciaországba került. 1945 végén az SNCF bérbe vette az Amerikaiaktól, majd a MÁV megvásárolta. 1947.05.13-án érkezett hazánkba. 1947.06.13-án állt üzembe mint MAV 411,087. 1961.04.06-án mint 411,067" élt tovább, hála a Sztahanov tipusú nagyjavításoknak. 1972.03.22-én selejtezték és még ebben az évben szét is vágták.
Lima 8062/1943 mint USTC S160 1831
1943-tól a GWR (Great Western Railway, Anglia) vonalain üzemelt, 1944 szeptemberében áthalyózott Franciaországba, majd a MÁV megvásárolta és 1947.08.19-én érkezett Magyarországra, ahol 1947.09.11-én állt üzembe mint 411,237. Sztahanov nagyjavítás során 1961.03.31-én lett átszámozva 411,087"-nek. 1978.12,15-én selejtezték, majd rövidesen szétvágták.
A nyalóka:
Bp 5155/1938 1938.03.07-én jött ki a gyárból (folytvas tűzszekrénnyel) és 1938.03.19-én állt üzembe mint MAV 22,118. 1957.08.01-én lett átszámozva 275,118-nak. 1972.10.30-án selejtezték. Könyvjóváírással a Közlekedési Múzeum tulajdonába került és Cegléd vasútállomáson lett kiállítva.
Vannak ott mások is. Erről volt egy riport is. 326,136
424,353 egy kép van róla, az is szembefényben. De ez a környék érdekes vasútilag, Miskolc után van egy régi csuka kocsi, egy M28, egy M31, a szerencsi állomás és ez a mozdony, meg a Tisza híd.
Németül én még gyengécskén sem tudok, csak emlékeztem a felsö képre, ennek alapján találtam meg a párját a Horváth féle könyvben. Még a könyv készültekor mesélte Ernö, hogy Ö adott valamilyen adatokat a géppel kapcsolatban a szerzönek, ezért emlékeztem a dologra.
Meg végül is, az egyik mozdony német gyártmány (a másikról meg fogalmam sincs!) :)))
Na tessék azt hittem nem tartalmaz magyar anyagot a mű erre kiderül, hogy tartalmaz. A gyengécske német tudásom vagy a szerzők pontatlansága vezetett félre, mert azt írják két német mozdony kazánrobbanása látható a képeken a 19. századból.
Sziasztok!
Van még az országban olyan kiállított gőzmozdony az állomásokon, pályaudvarokon, melyek ki vannak világítva?
Még több évvel ezelőtt Kaposvár állomásépület mellett (az üzemi konyha épülete előtt) a kiállított 376-642 psz.-ú mozdony lámpái esténként világítottak, meg voltak még világítva a kerekek is. Sajnos ez a kivilágítás már évek óta nem üzemel, a lámpákból kilopkodták az égőket és a foglalatot.
Nem keressük, de félig-meddig magyar, legalább is az egyik.:)))
A felsö kép a Szamosvölgyi Vasút 4 psz. mozdonya, ami a Dés - Zilah vonal Sósmezö állomásán robbant fel 1892.01.11.-én. A gépet a Krauss építette Münchenben 1883-ban. A baleset után - meglepö módon - a Sigl gyár Wiener Neustadtban újjáépítette.
Az alsón a Ferdinánd Császár Északi Vasút Oderberg állomásán 1871.03.23.-án felrobbant Glaukos nevü mozdony látható.
A felsö mozdonyról egy másik kép és az esemény leírása megtalálható Horváth Ferenc vasúti balesetekkel foglalkozó könyvében, bár ebben az újjáépítés tényét nem említi. Az itt bemutatott fotót néhai Lányi Ernö gyüjteményéböl ismerem.
Az alsó kép és az esemény rövid leírása szintén megtalálható a fent említett könyvben.
Köszönöm a számokat. Majd még lehet, hogy kérdezni fogok.
A debreceni 326 konyhájába beköltöztek. Szegénykém egyébként is elég rossz helyen áll, de így lehet, hogy el is fog róla tünni ez - az. A nyíregyi 375 szép. Láttam még a tokaji 424 - et és a miskolci 377 - et, de ezeket csak távolról. Rendben vannak szerintem.
Ha nálunk a wc-lehúzó 10-ből 2 alkalommal nem működik, akkor lecseréljük. A http://s6.yousendit.com/ az utóbbi két próbálkozásból kétszer vallott kudarcot.
Itt a másik próbálkozás Ha ez sem sikerül, lemásolom és bedugom a Déliben egy megbeszélt vonat zártárcsája mögé, Te meg majd kiveszed.
"Jelenleg a két kiállított gőzösön kívül nincs gőzmozdony Celldömölkön"
Köszönöm a választ.
A 424-19 lehet, hogy nem volt Cellamdömölkre állomásítva, de 1986 és 1992 között több alkalommal is fotoztam/videóztam ott.
A 411-71 (ex 411,323) 1974.12.12-től viseli az illegális 411-71 számot és a nyolcvanas évek legvégéig Tapolcán fűtött egy spéci ám de nagyon magas kéménnyel ellátva. Ezután Acsádra került (tárolódott). 1992-ben átvitték Cell-be és nekiestek szétvágni. Intenzív tiltakozások hatására azonban sikerült leállíttatni a vágást, de úgy látszik az éj leple alatt mégis csak befejezték.
424-21 (ex 424,024', exex 424,187) Sopronban fűtött. 1997-ben szétvágták.
377,265 A Bélapátfalvi Cementgyár udvarán volt kiállítva. (szép lassan, de biztosan fogyatkozott). 2002-ben Miskolcra került optikai tunningra. Valószínűleg még mindíg itt van, de ki szándékozzák állítani valahol.
Érdeklődnék, hogy korábban volt szó Kubinszky Mihálynak:
Emléképek a 424-esekről. Lehet még valahol kapni a könyvet? Ha tudja valaki kérem írja ide meg az üzlet vagy személy címét vagy küldje el a vapore@freemail.hu címre!
Természetesen lehetne, azt hiszem Division by zero volt nálounk tavaly és van egy listája a műemléki kocsikról amit annó nekem is megküldött. Csak elveszett a lista a gépem összeomlása és az én töketlenségem miatt. Ezért most per pill nem tudok pontos pályaszámmal szolgálni, és gyártási évvel sem, de bőven 1800- as évek vége a gyártási ideje. Viszont egy kép:
Ez pedig egy másik. ABx 44224 1927-ben készült. Sajna nem valami szuper egyikük álapota sem.
A lista egy helyről származik már akkor sokat tanultam belőle amikor megkaptam. A fűtőgépek történetinek is utána kell szagolni mert több is van Ce-hez írva. Majd a vizsgáim után által futok rajtuk.
A listát megkaptam attól aki megküldte neked is! A 424 066 mint 19-es fűtőgép szerepel meg az is, hogy 1992. 10. hóban selejtezésre került és valószínűleg azt a fűtési szezont már a 05-ös fűtőgép fűtötte végig ugyanis ő(k) a fűtőház központi fűtését látták el meleggel. Utána valószínűleg elkerült a gép Cellből. De hogy mikor?
Hát tudod azoknak a testvérei amik a Népstadion alatt és a Gellérthegy alatt vannak tárolva ilyen van a sághegy alatt is!:-))))))))))))))))))))))))))))))))) ;-))))))))))))))))
Miféle Hadi gőzmozdonyokról beszélsz? A listát nemrég kaptam e-mailben, amely az összes létező fűtőgépet tartalmazza a lista készültének időpontjáig, és a szerint a066-os celldömölkön van mint fűtőgép. De lehet azóta már lesejeltezték megtudja mondani akkor valaki, hogy a 066-os gép hol van mi a mostani sorsa, vagy esetleg már szétvágták? Ime egy kép az üzemelő 064-es 424-esről http://www.vasutbarat.hu/magazin/vb2002-2/06_gysev424-064_1.jpg
Jelenleg a két kiállított gőzösön kívül nincs gőzmozdony Celldömölkön, hacsak nem a sághegy alatti alagútban lezsírozott működőképes hadi példányokra gondolsz?
Viszont van még egy Henschel hómaró abbúl is a 001-es, itt van a V42 514 az az a VF 028, meg az A178-as motorkocsi. Meg néhány műemléki jellegű teher és egyéb kocsi. De a 424 066 és a 411 323 már régóta nincs Cellben. Sőt az én adataim szerint a 424 066-os soha nem is volt Celldömölkre állomásítva, de még a 411 323 sem. :-((((((
Majd Titibi megmondja a frankót :-) Mindenesetre úgy emlékszek, hogy a tavalyi látogatásunk alkalmával nem láttunk a kiállított gépeken kívűl más gőzöst.
Szerintetek hol szerepelhetett ez a mozdonylámpa?
"a mozdony-fotózás akkor sikerül csak, ha nem süt a nap"
Néhány kép a mai napról... A pőrekocsit reggel emelték csak le, pedig éjszaka akarták, de nem bírták a BDV csarnok emelőjével. Autódarut kellett hozatni. A Truman felkészítése sem ment simán, ömlött az alján a víz: le kellett engedni, tömítéseket megcsinálni, újra feltölteni. Előző nap éjszaka is dolgoztak, mégis csak koppanóra lettek készen. 424,365 nagyon szép lett, az indulás előtt néhány perccel csavarozták fel az oldalsó pályaszámtáblákat. 424,009 a gőzösök gőzöse is ment át. A végén néhány részlet a Trumanról.
Most találtam a régi képeim között. Egy német kisvasút.
Az alsó ilyen kis méretű nagyobban nincs meg.
799, ami régen Ferencvárosban volt?
1527?
Ez pedig egy másik. ABx 44224 1927-ben készült. Sajna nem valami szuper egyikük álapota sem.
