Vszleg a hatalmas 19OO-as kínai földrengés okozta hegycsuszamlás temette el ezt a mozdonyt. Az útépitők nemrégen ásták ki (lásd a képet). Nem hiszem, hogy ebben az állapotban át akarták volna alakítani központi kapcsolósra, s igy maradtak az ütközök meg a kapcsolohorog. Egy el nem temetett Baldwin képe csatolva.
Te nekem ez igen gyanus kép. Kinában, ha jol tudom a háboru elött már áttértek a központi kapcsolora, s igy nem tudom mit keresnek a mozdonyon az ütközök meg a kapcsolohorog.
Mégha a mozdony 1898-ban is készült Kinában biztos, hogy legalább 50 évig üzemben volt, tehát valoszinüleg át kellett volna alakitani (leszedni az ütközöket stb.)
> ránézésre meg tudja valaki mondani milyen mozdony van a képen?
Nagyon az a benyomásom, hogy csak az Atlanti óceán túlsó partján találsz olyan embert, aki erre ránézésre válaszolni tud. De tartok tôle, hogy még ott is a legtapasztaltabb szakértôk között kell keresned... :-(((
a segítségeteket kérem, ránézésre meg tudja valaki mondani milyen mozdony van a képen?
cikkhez kellene az infó, a gőzöst nemrég találták Kínában, annyit tudok róla, hogy valszeg 1898-ban építették Philadelphiában a Baldwin cégnél, de a típust csak találgatni tudom (Wb 299 ?), és esetleg az is érdekelne miképp került oda (Caijiagou, Jilin tartomány) bár azt tudom, hogy Kínában még ma is sok gőzös közlekedik, de ez nem sok.
A kerék semmi esetre sem fordulhat el, hiszen akkor megváltozik a távolság a kapcsolt (fix) meg a mozgo kerék között, mégpedik ellentétesen az egyik oldalon a másikhoz viszonyitva!!!!! Ez a Helmholtznál nem fordul elö, csak legfeljebb megnyulik a távolság, de egyformán minden oldalon.
A kiállított forgóvázon nem látszott ilyen csapágynak való hely! Amennyire meg tudtam itélni, csak ebben a keretben volt csapágyazva.
Akkor viszon hol van a nagykerék rugozása?
Nem lehetett a fôkeretet teljesen a forgóváz _fölött_ vezetni, hiszen ott van a kazán eleje és valahol ott kell lennie a hengerblokkoknak is - azokat a fôkerethez kell hozzácsavarozni!
Akkor viszont a fékeret belül is futhatna -ami konstrukcios szempontbol jobb is lett volna a királycsap stb. szempontjábol. Viszon ha belül lenne a fökeret, akkor nem lehetne megoldani a csatoltkerék keresztirányu elmozdulását (feltételezve, hogy csak csuszik mint a K-H esetén). Amugy a ZARA abbani is kőlénbézik a K-H-tol, hogy ott az a mozgato erö egy csötengelyere, ill. alkeretre hat, ami a tengelyre van huzva, mig a K-H esetében egy alul elhelyezett extra elemre, ami a tengelyre huzott 2 perselyre viszi át az eröt.
> ez igy nem müködhet (a csatlos kerekek nem foroghatnak a fökerethez viszonyitva)
Szerintem viszont igen. Hiszen csak azt kell biztosítani, hogy a csatolt kerekek tengelytávolsága ne változzon lényegesen a többi csatolt kerékhez képest. Ha a forgóváz kitérése és elfordulása csekély, akkor ez megvalósul. Egyébként a Helmholz megoldásnál is egy kicsit változik a távolság, hiszen a tengely-eltolódás koszinuszával nô. Ez nagyon kis érték, de a Zara forgóváznál sem sokkal nagyobb!
> de a a csatlostengely továbbra is a fökeretben van csapágyazva,
A kiállított forgóvázon nem látszott ilyen csapágynak való hely! Amennyire meg tudtam itélni, csak ebben a keretben volt csapágyazva.
> láthato keret sokkal keskenyebb mit szokásos
Ez igaz, de ez erre azért is szükség lehet, mert a fôkeret nyilván a forgóváz fölé kinyúlik, hiszen a forgóváz királycsapja abban van rögzítve. Nem lehetett a fôkeretet teljesen a forgóváz _fölött_ vezetni, hiszen ott van a kazán eleje és valahol ott kell lennie a hengerblokkoknak is - azokat a fôkerethez kell hozzácsavarozni!
> A Kraus-Helmoholtz megoldás is Drehgestellnek van titulálva. (németül)
> (Bogie Bissel : Helmholtz-Winterthur, Krauss-Helmholtz, Italien, Zara ...)
Úgy tûnik, ez ugyanaz a francia oldal, amirôl a korábbi képek is származnak. Az a probléma, hogy a "Zara"-ra nem lehet klikkelni, és amit a Zara-Bissel bogie néven bemutatnak, az egy francia mozdonyon alkalmazott megoldás. Szerintem a szövegbôl egyáltalán nem következik, hogy ez lenne az eredeti Zara forgóváz.
Nagyon sajnálom, hogy Milánóban nem vizsgáltam jobban meg azt a kiállított mozdonyt, amiben Zara forgóváz volt.
Ezzel csak egy baj van, hogy ez igy nem müködhet (a csatlos kerekek nem foroghatnak a fökerethez viszonyitva), szerintem ez amit látsz csak a belsö szubkeret, ami összefogja a futokerékkel, de a a csatlostengely továbbra is a fökeretben van csapágyazva, ahogy azt a rajz is mondja. Hasonlo megoldásokat lehet találnia K-H alvázakon is - a kivitelezes szinte valamennyi mozdonyon más volt.
Ezt abbol is látni, hogy a képen láthato keret sokkal keskenyebb mit szokásos (a furokeréknél a keret meg a kerék közé még befér a laprugo is), igy a csatolt kerék meg az szubekeret közé befér az igazi fökeret is, ahol a tengely csapagyazva van.
A Kraus-Helmoholtz megoldás is Drehgestellnek van titulálva. (németül)
Nézegettem a képeket, de sehol nem sikerült felfedeznem, hogy a Zara önállo forgozsámoly lett volna (mármint, hogy a csatolt kerék is a forgozsámolyban lenne csapágyozva).
Ez csak a Helmholtz megoldás egyik válfaja.
Tehát még mindig fennáll a kérdésem, ki is hol állitotta, hogy a Zara tipusu forgováz mind a két tengelyt hordozza - ezen akadtam meg korábban.
Nem én küldtem, csak én is úgy gondolom, hogy ez a Zara forgózsámoly nem volt igazán jelentős. Eddig nem találtam olyan olasz legalább 100 km/h - s mozdonyt, amibe beépítették volna. igaz, ilyen mozdonyaik nem is nagyon voltak.
Egy nagyon kedves tábla mániás barátom rangsorolja a táblákat a követkrzőképpen: 1. Öntvény eredeti, nem utángyártott. Ezen belül minél régebbi annál jobb volt ugye bőven címer variáció. 2. Zománc. Ahol a fehér is zománc, egyszerű megütöd pattan. Ebből is az ami mozdonyon is volt. 3. Mindenféle más festett lemezből kivágott tábla.
Nekem aki késve kapcsolódtam be a gyűjtésbe már a 3. katagória is elérhetetlennek tűnik. Ezért mindenképpen csodálatos a darab. Csak azt hittem alatta a zománc szám.
>Ha alatta van az redeti zománc ... Ez az eredeti zománc. A fűtőház festésekor összesprickolták falfestékkel (lehet, hogy a helyén egy szürke téglalap maradt a falon... Mióta egy kocsi ülésének festésekor a koszt és a csikket is belefestették a vasba, már semmin nem csodálkozom.). A fekete zománcra kézzel festették fel a számokat, de nincs alatta más zománc szám, tehát ez a tábla mindig ilyen számú volt. A fekete részen a falfestékpöttyöket matt fekete festékkel visszafestve jó tábla lehet ebből.
Nem az eredetiségét vontam kétségbe, hanem azt mondtam elég tré. Ilyesmi táblák vannak nekem is. Ha alatta van az redeti zománc akkor érdemes megszabadulni a felső tré rétegtől.
A 424,365-ös tábla az nagyon is eredeti, mert a mostani festése alatt, még fellelhető az első eredeti domborfestéssel festett pályaszáma, amely a 424-365-ös.
Én abban 100% biztos vagyok, hogy a Krauss-Helmholtz soha nem volt forgovázas, csakis a csatoltkerék oldalirányu elmozditását okozta (legalább 4 szétszedésében vettem részt eddig).
A Zara-t nem ismerem, söt (majd este még még egyszer megnézem) a szakirodalomban sem volt különösebben taglalva, igy lehet, hogy az sem biztos, hogy Zara-nak hivják. (Az olaszok is hajlamosak sok minden állitani, pl. van neki Zara biztberük is - ami csak abban különbözik a többitöl, hogy Milano körül került felépitésre...)
:-D
Dobjatok már engem is meg a rajzokkal, hadd lássak valami ujat a 150-eves technikábol....