>Kinában, ha jol tudom a háboru elött már áttértek a központi kapcsolora,... Igen, Sztálin elvtársék tanácsára.
A háború előtt Kínában császárság volt. A japánok is valamikor a '20 - as években tértek át a központi kapcsolókra. Gondolom ekkor vált a rendszer (nem Sztálinéké, hanem a központi kapcsoló) kiforrottá és olcsóvá.
Egyébként egy amerikai barátom szúrta ki. Nézegette a darabjait és azon morfondírozott, hogy vajon már így is gyártották-e ezeket a gépeket. Nem lehet ezt a lehetôséget sem kizárni, hiszen elôfordulhat, hogy a haditermelés során a gyárak szakosodtak bizonyos alkatrészekre.
>Netán lehet rá licitálni ? Ötszázezer forinttal indítok, így talán lehet esélyem :-)) Nem biztos. Tudod, hogy mit kellett sportolnom, hogy az előző licit tárgyai ne valamely pénzes viszonteladóhoz kerüljenek?
>Ettôl még lehet Baldwin is... Lehet hát, éppúgy, mint Lima és AlCo is :)) Ilyen a mi Trumanunk is, mindhárom benne van.
>Kinában, ha jol tudom a háboru elött már áttértek a központi kapcsolora,... Igen, Sztálin elvtársék tanácsára.
Vszleg a hatalmas 19OO-as kínai földrengés okozta hegycsuszamlás temette el ezt a mozdonyt. Az útépitők nemrégen ásták ki (lásd a képet). Nem hiszem, hogy ebben az állapotban át akarták volna alakítani központi kapcsolósra, s igy maradtak az ütközök meg a kapcsolohorog. Egy el nem temetett Baldwin képe csatolva.
Te nekem ez igen gyanus kép. Kinában, ha jol tudom a háboru elött már áttértek a központi kapcsolora, s igy nem tudom mit keresnek a mozdonyon az ütközök meg a kapcsolohorog.
Mégha a mozdony 1898-ban is készült Kinában biztos, hogy legalább 50 évig üzemben volt, tehát valoszinüleg át kellett volna alakitani (leszedni az ütközöket stb.)
> ránézésre meg tudja valaki mondani milyen mozdony van a képen?
Nagyon az a benyomásom, hogy csak az Atlanti óceán túlsó partján találsz olyan embert, aki erre ránézésre válaszolni tud. De tartok tôle, hogy még ott is a legtapasztaltabb szakértôk között kell keresned... :-(((
a segítségeteket kérem, ránézésre meg tudja valaki mondani milyen mozdony van a képen?
cikkhez kellene az infó, a gőzöst nemrég találták Kínában, annyit tudok róla, hogy valszeg 1898-ban építették Philadelphiában a Baldwin cégnél, de a típust csak találgatni tudom (Wb 299 ?), és esetleg az is érdekelne miképp került oda (Caijiagou, Jilin tartomány) bár azt tudom, hogy Kínában még ma is sok gőzös közlekedik, de ez nem sok.
A kerék semmi esetre sem fordulhat el, hiszen akkor megváltozik a távolság a kapcsolt (fix) meg a mozgo kerék között, mégpedik ellentétesen az egyik oldalon a másikhoz viszonyitva!!!!! Ez a Helmholtznál nem fordul elö, csak legfeljebb megnyulik a távolság, de egyformán minden oldalon.
A kiállított forgóvázon nem látszott ilyen csapágynak való hely! Amennyire meg tudtam itélni, csak ebben a keretben volt csapágyazva.
Akkor viszon hol van a nagykerék rugozása?
Nem lehetett a fôkeretet teljesen a forgóváz _fölött_ vezetni, hiszen ott van a kazán eleje és valahol ott kell lennie a hengerblokkoknak is - azokat a fôkerethez kell hozzácsavarozni!
Akkor viszont a fékeret belül is futhatna -ami konstrukcios szempontbol jobb is lett volna a királycsap stb. szempontjábol. Viszon ha belül lenne a fökeret, akkor nem lehetne megoldani a csatoltkerék keresztirányu elmozdulását (feltételezve, hogy csak csuszik mint a K-H esetén). Amugy a ZARA abbani is kőlénbézik a K-H-tol, hogy ott az a mozgato erö egy csötengelyere, ill. alkeretre hat, ami a tengelyre van huzva, mig a K-H esetében egy alul elhelyezett extra elemre, ami a tengelyre huzott 2 perselyre viszi át az eröt.
> ez igy nem müködhet (a csatlos kerekek nem foroghatnak a fökerethez viszonyitva)
Szerintem viszont igen. Hiszen csak azt kell biztosítani, hogy a csatolt kerekek tengelytávolsága ne változzon lényegesen a többi csatolt kerékhez képest. Ha a forgóváz kitérése és elfordulása csekély, akkor ez megvalósul. Egyébként a Helmholz megoldásnál is egy kicsit változik a távolság, hiszen a tengely-eltolódás koszinuszával nô. Ez nagyon kis érték, de a Zara forgóváznál sem sokkal nagyobb!
> de a a csatlostengely továbbra is a fökeretben van csapágyazva,
A kiállított forgóvázon nem látszott ilyen csapágynak való hely! Amennyire meg tudtam itélni, csak ebben a keretben volt csapágyazva.
> láthato keret sokkal keskenyebb mit szokásos
Ez igaz, de ez erre azért is szükség lehet, mert a fôkeret nyilván a forgóváz fölé kinyúlik, hiszen a forgóváz királycsapja abban van rögzítve. Nem lehetett a fôkeretet teljesen a forgóváz _fölött_ vezetni, hiszen ott van a kazán eleje és valahol ott kell lennie a hengerblokkoknak is - azokat a fôkerethez kell hozzácsavarozni!
> A Kraus-Helmoholtz megoldás is Drehgestellnek van titulálva. (németül)
> (Bogie Bissel : Helmholtz-Winterthur, Krauss-Helmholtz, Italien, Zara ...)
Úgy tûnik, ez ugyanaz a francia oldal, amirôl a korábbi képek is származnak. Az a probléma, hogy a "Zara"-ra nem lehet klikkelni, és amit a Zara-Bissel bogie néven bemutatnak, az egy francia mozdonyon alkalmazott megoldás. Szerintem a szövegbôl egyáltalán nem következik, hogy ez lenne az eredeti Zara forgóváz.
Nagyon sajnálom, hogy Milánóban nem vizsgáltam jobban meg azt a kiállított mozdonyt, amiben Zara forgóváz volt.
Ezzel csak egy baj van, hogy ez igy nem müködhet (a csatlos kerekek nem foroghatnak a fökerethez viszonyitva), szerintem ez amit látsz csak a belsö szubkeret, ami összefogja a futokerékkel, de a a csatlostengely továbbra is a fökeretben van csapágyazva, ahogy azt a rajz is mondja. Hasonlo megoldásokat lehet találnia K-H alvázakon is - a kivitelezes szinte valamennyi mozdonyon más volt.
Ezt abbol is látni, hogy a képen láthato keret sokkal keskenyebb mit szokásos (a furokeréknél a keret meg a kerék közé még befér a laprugo is), igy a csatolt kerék meg az szubekeret közé befér az igazi fökeret is, ahol a tengely csapagyazva van.
A Kraus-Helmoholtz megoldás is Drehgestellnek van titulálva. (németül)
Nézegettem a képeket, de sehol nem sikerült felfedeznem, hogy a Zara önállo forgozsámoly lett volna (mármint, hogy a csatolt kerék is a forgozsámolyban lenne csapágyozva).
Ez csak a Helmholtz megoldás egyik válfaja.
Tehát még mindig fennáll a kérdésem, ki is hol állitotta, hogy a Zara tipusu forgováz mind a két tengelyt hordozza - ezen akadtam meg korábban.
Nem én küldtem, csak én is úgy gondolom, hogy ez a Zara forgózsámoly nem volt igazán jelentős. Eddig nem találtam olyan olasz legalább 100 km/h - s mozdonyt, amibe beépítették volna. igaz, ilyen mozdonyaik nem is nagyon voltak.
Egy nagyon kedves tábla mániás barátom rangsorolja a táblákat a követkrzőképpen: 1. Öntvény eredeti, nem utángyártott. Ezen belül minél régebbi annál jobb volt ugye bőven címer variáció. 2. Zománc. Ahol a fehér is zománc, egyszerű megütöd pattan. Ebből is az ami mozdonyon is volt. 3. Mindenféle más festett lemezből kivágott tábla.
Nekem aki késve kapcsolódtam be a gyűjtésbe már a 3. katagória is elérhetetlennek tűnik. Ezért mindenképpen csodálatos a darab. Csak azt hittem alatta a zománc szám.
Szerintetek hol szerepelhetett ez a mozdonylámpa?