Gyergyóban tényleg van hasonló, de ha tippelni kellene akkor inkább Orsova felé van ez. Mondjuk a Porta Orientalisnál, de arra még nem jártam, nem tudom. Megnézzük B-)
:))
Amúgy inkább a történelmi valószínűségből gondolod, vagy csak natúr a fénykép alapján?
Jó dolguk volt a régieknek dolomitos/mészköves/üledékes talaj is volt, ráadásul a Kárpátokban. Ma meg maximum virágföld van az erkélyen.
A vagonokat hagyjuk, mert azokat olyan 60 éven át használták legalább. Ezek a szokásos kéttengelyes nyitott kocsik fából, fékállással, vagy anélkül. A kép 1918 előtt készült, ez szvsz egyértelmű.
>>A háttérben, a bal oldalon alul van egy épület. Az a kis torony a tetején mi lehet?
Az is egy fékbódé teteje.
>>Ilyen dolomitos/mészköves/üledékes talaj a Kárpátokban hol van?
Ezen gondolkoztam én is. A Karszt nem így néz ki. Gyergyóban tényleg van hasonló, de ha tippelni kellene akkor inkább Orsova felé van ez. Mondjuk a Porta Orientalisnál, de arra még nem jártam, nem tudom.
Jó dolguk volt a régieknek dolomitos/mészköves/üledékes talaj is volt, ráadásul a Kárpátokban. Ma meg maximum virágföld van az erkélyen.
>>Nem tudjátok, milyen vagonok vannak mögötte? Csak fékesek.
Korukra tudunk kövezkeztetni?
Ilyen homogén fékezett szerelvényt a hegyi pályákon mióta használnak? Persze, ha valami spéci vonat, akkor ez végülis lényegtelen... :))
A bőrjakós fazon csokornyakkendőjéből valszeg legkésőbb 1944-45-ös lehet?
Azon fillózok, hogy nagyon símák még a kazán burkolólemezei. Viszont ezek a lámpák mikor jelentek meg?
A háttérben, a bal oldalon alul van egy épület. Az a kis torony a tetején mi lehet?
Raktár vajon, vagy vámház? Hasonló van Gyergyóban is, de az közúti vámház volt (és lesz, muhaha. Bár a legújabb fejlemények szerint...)
Ilyen dolomitos/mészköves/üledékes talaj a Kárpátokban hol van? (flis-öv? Vagy hogy is volt már? Hm... mintha csak délkeleten volna vulkanikus, és a 3 ill. 4 övből a két belső üledékes? De régen is volt :-O )
Érdekes. Ez a Maós gép például jellemző orosz stílusjegyeket mutat. Lehetséges
volna, hogy a ruszkik merő megszokásból lemásolták volna a kínai strómanokon keresztül hozzájuk került amcsi gőzmozdonyokat? (Bár állítólag a NoHABot nem másolták le, de aztán ki tudja?)
A JS5001-es például akár lehetne az alapja a orosz .... ööö, nemtudomanevétnek*
_________________________________________
* és most úgyis útáljuk egymást a parovoz.com-mal, szóval még utánanézni sem tudok
"Te OKU30, téged csak az Indóházban nem érdekel az amerikai vasút?? "
Én csak azt vázoltam, hogy a távolság növekedésével lineárisan lankad az érdeklődésem, és Amerikánál kevés dolog van messzebb.
Ezennel nyílvánosan megkövetlek, és kijelentem, hogy igenis több amerikai cikket szeretnék az újságba (erre az késztett, hogy elolvastam a V63-as "cikket", meg a Deák féle "modell" tesztjét), de ezt csak itt merem leírni, egyrészt mert érzem az Indóház topik alaphangulatát, meg neked sem akarok rosszat, azzal, hogy gátlástalanul szembe dicsérlek mint RwMan-t.
>>Az a PL9 146 nekem inkább angol eredetűnek tűnik
Szerintem is. A képen látható oldalán elég dokminden van rá feltéve, de máshol síma. A dugattyúk is angolok, a füstszekrény sem nagyobb a kazánnál és a kerékkiosztás is egyenletes.
>>A Baldwin 1897-ben épített a japánoknak egy csomó Mikadot (1D1). Lehet, hogy utána rámozdultak a kínai piacra is.
Hm. Nézem a háttérben, a bal oldalon azt a dombocskát.
Hol lehet ez? (hol-mikor)
1, variáció: Erdélyben valahol. Ott látni ilyesmit jellemzően. Keletre is van, lehetne valami hadtápszerelvény, aminek az elején csak azért van 2 601-es, hogy ne kelljen megállítani vételezés miatt.
2, variáció: a Felvidéken valahol. Az előfogatolás oka a nagy emelkedésű pálya. Más kérdés, hogy mit vittek arrafelé.
3, variáció: Délvidék. Bár arra nem emlékszem ilyesmi fenyvesekre (a Kárpátok keleti részének egészen sajátos mikroklímája van), elvileg akár lehetne ott is.
Itt az olasz 640-es amiben Zara forgóváz van. Valóban gömbcsappal kapcsolódk a hajtórúdhoz, mondjuk nem sok helyet látok a kerék elfordulásának, de ezt élőben kellene megnézni.
>... akkor nagy valószínűség szerint a következő Baldwin gyári számok valamelyikéval van dolgunk: ... Te OKU30, téged csak az Indóházban nem érdekel az amerikai vasút?? :))))))
Ez a kérdés vonatkozik az összes többi képre is! Pár hónapja egy jelszavas album lett igérve, ahol meg lehetne tekinteni a képeket élvezhető méretben...
akkor nagy valószínűség szerint a következő Baldwin gyári számok valamelyikéval van dolgunk:
16090, 16119 vagy 16122. A 16070...16139/1898 tartomány gépeit az Orosz vasút (RZD) érdekeltségét képező Kinai Keleti Vasút részére szállították B-151 - B-200 pályaszámokkal. 1935 márciusában a vasút mint Észak Mandzsúriai Vasút működött tovább. A fent jelzett 3 gyári szám kivételével a gépek ekkor még üzemben voltak, központi vonokészülékkel. A hiányzó pályaszámok rendre: B-171, B-180, B-183. 1524mm 1'D-n4v.
Nem akarod belinkelni valahogy azt a 2x601-eses képet nagyobban?* Ha estleg nincs meg nagyobban, bármikor segíthetek beszkennelni, meg feltenni a netre :))
>Nem lehet. Lásd Balldwin gyári lista, ... Azt is el tudom képzelni, hogy a kínaikak valahol lerajzolták a mozdonyt maguknak, állítólag a rajtuk vasúton Vietnamba szállított orosz vadászrepülőket is lerajzolták... De ez csak merő találgatás.
(Sajnos Baldwin gyári listám nincs, csak egy 1923-as a külföldi kirendeltségeiről, és Kína valóban fehér folt a világtérképükön, míg Japánban és Indiában van. Az oroszok európai területéhez nem jelölnek képviseletet, de Szibériához igen (J. W. Kelker, 14 Pochtowaya st., Harbin, Manchuria), az északkelet-európai pedig Varsóban volt...)
április 20-án, azaz holnap este az m2 "Kultúrház" c. műsorában, (hogy pontosan mikor, azt még nem tudom, de 18.30 után) a HVM, azaz a "Hangok a vasút múltjából" lesz a téma.
Az MTV-nél szerzett eddigi tapasztalatalataim alapján az a biztos, ami már megtörtént, tehát ha esetleg elmarad, vagy máskor kerül rá sor, annak valószínűleg nem én leszek az oka.
Egy kicsit a bugyuta kérdésektől is félek, de azért bízom benne, hogy az egész jól fog elsülni.
Szerintem is onnan indult a dolog, mert a japánok egy "agresszorhoz hasonloan" azonnal bevezették a hazai technologiákat, lásd a vietnami vasutak történetét, és annak folytatását a kinai területeken. (Majd ha lesz idöm utánna olvasgatok)
Az, hogy a haboru után inkább a J.V.Sz fütyülöjére tancoltak az már egy másik eset.
De ez is azt mutatja, hogy teljesen mindegy hogy ki fütyül......
Tudod mi jutott még eszembe erröl a Zara alvázrol.
A nagy kerekeken a csapok is nagyon gyanusak.
1. igen kicsinek tünnek (kicsi az átméröjük)
ill. ami még fontosabb
2. gömbcsapágyas kivitelüek.
Ebböl az következik, hogy a csatlok elméletileg teljesen játék nélkül, de elforgathatoan voltak felfogva. Ez azt is jelentheti, hogy a csatlok eme szegmense valahogyan kompenzálva volt, amennyiben feltételezzük, hogy a nagy kerék befordult az ivbe. Ha nem akkor ellentétben a K-H megoldással, ahol a csatlok szintén oldalirányban elmozdulhatnak, itt a csatlok követték a kerék mozgását de teljesen kizárták annak elfordulását
