Itt az olasz 640-es amiben Zara forgóváz van. Valóban gömbcsappal kapcsolódk a hajtórúdhoz, mondjuk nem sok helyet látok a kerék elfordulásának, de ezt élőben kellene megnézni.
>... akkor nagy valószínűség szerint a következő Baldwin gyári számok valamelyikéval van dolgunk: ... Te OKU30, téged csak az Indóházban nem érdekel az amerikai vasút?? :))))))
Ez a kérdés vonatkozik az összes többi képre is! Pár hónapja egy jelszavas album lett igérve, ahol meg lehetne tekinteni a képeket élvezhető méretben...
akkor nagy valószínűség szerint a következő Baldwin gyári számok valamelyikéval van dolgunk:
16090, 16119 vagy 16122. A 16070...16139/1898 tartomány gépeit az Orosz vasút (RZD) érdekeltségét képező Kinai Keleti Vasút részére szállították B-151 - B-200 pályaszámokkal. 1935 márciusában a vasút mint Észak Mandzsúriai Vasút működött tovább. A fent jelzett 3 gyári szám kivételével a gépek ekkor még üzemben voltak, központi vonokészülékkel. A hiányzó pályaszámok rendre: B-171, B-180, B-183. 1524mm 1'D-n4v.
Nem akarod belinkelni valahogy azt a 2x601-eses képet nagyobban?* Ha estleg nincs meg nagyobban, bármikor segíthetek beszkennelni, meg feltenni a netre :))
>Nem lehet. Lásd Balldwin gyári lista, ... Azt is el tudom képzelni, hogy a kínaikak valahol lerajzolták a mozdonyt maguknak, állítólag a rajtuk vasúton Vietnamba szállított orosz vadászrepülőket is lerajzolták... De ez csak merő találgatás.
(Sajnos Baldwin gyári listám nincs, csak egy 1923-as a külföldi kirendeltségeiről, és Kína valóban fehér folt a világtérképükön, míg Japánban és Indiában van. Az oroszok európai területéhez nem jelölnek képviseletet, de Szibériához igen (J. W. Kelker, 14 Pochtowaya st., Harbin, Manchuria), az északkelet-európai pedig Varsóban volt...)
április 20-án, azaz holnap este az m2 "Kultúrház" c. műsorában, (hogy pontosan mikor, azt még nem tudom, de 18.30 után) a HVM, azaz a "Hangok a vasút múltjából" lesz a téma.
Az MTV-nél szerzett eddigi tapasztalatalataim alapján az a biztos, ami már megtörtént, tehát ha esetleg elmarad, vagy máskor kerül rá sor, annak valószínűleg nem én leszek az oka.
Egy kicsit a bugyuta kérdésektől is félek, de azért bízom benne, hogy az egész jól fog elsülni.
Szerintem is onnan indult a dolog, mert a japánok egy "agresszorhoz hasonloan" azonnal bevezették a hazai technologiákat, lásd a vietnami vasutak történetét, és annak folytatását a kinai területeken. (Majd ha lesz idöm utánna olvasgatok)
Az, hogy a haboru után inkább a J.V.Sz fütyülöjére tancoltak az már egy másik eset.
De ez is azt mutatja, hogy teljesen mindegy hogy ki fütyül......
Tudod mi jutott még eszembe erröl a Zara alvázrol.
A nagy kerekeken a csapok is nagyon gyanusak.
1. igen kicsinek tünnek (kicsi az átméröjük)
ill. ami még fontosabb
2. gömbcsapágyas kivitelüek.
Ebböl az következik, hogy a csatlok elméletileg teljesen játék nélkül, de elforgathatoan voltak felfogva. Ez azt is jelentheti, hogy a csatlok eme szegmense valahogyan kompenzálva volt, amennyiben feltételezzük, hogy a nagy kerék befordult az ivbe. Ha nem akkor ellentétben a K-H megoldással, ahol a csatlok szintén oldalirányban elmozdulhatnak, itt a csatlok követték a kerék mozgását de teljesen kizárták annak elfordulását
Na, ez érdekes. Az a PL9 146 nekem inkább angol eredetűnek tűnik (a hajlított füstszekrény-alátámasztás (vagy mi) miatt). A Pacific meg inkább orosz, mint más... Ezek nem amerikai eredetű formák.
>... a kazántábla tanusága szerinti 1898-as Philadelphia-i gyártású gőzmozdonyt (AFP hír - csak hát amit újságiró ír...), akkor nagy valószínűség szerint a következő Baldwin gyári számok valamelyikéval van dolgunk: ... A Baldwin 1897-ben épített a japánoknak egy csomó Mikadot (1D1). Lehet, hogy utána rámozdultak a kínai piacra is.
Amennyiben elfogadjuk, hogy az Észak-Kelet kinai Jilin tartományban találták egy új vasúti pálya építésekor a kazántábla tanusága szerinti 1898-as Philadelphia-i gyártású gőzmozdonyt (AFP hír - csak hát amit újságiró ír...), akkor nagy valószínűség szerint a következő Baldwin gyári számok valamelyikéval van dolgunk:
16090, 16119 vagy 16122. A 16070...16139/1898 tartomány gépeit az Orosz vasút (RZD) érdekeltségét képező Kinai Keleti Vasút részére szállították B-151 - B-200 pályaszámokkal. 1935 márciusában a vasút mint Észak Mandzsúriai Vasút működött tovább. A fent jelzett 3 gyári szám kivételével a gépek ekkor még üzemben voltak, központi vonokészülékkel. A hiányzó pályaszámok rendre: B-171, B-180, B-183. 1524mm 1'D-n4v. Még a Rakov könyvet ide vonatkozó részét át kéne olvasni, de túl mélyre van elásva (így éjfél után).
Szomorú hír, a jól ismert Szlovák Albatros 498-104,-nek ápr. 15-én lejárt a kazánvizsgája, remélhetoleg folujítás kovetkezik és utánna újabb sok-sok kilométer.
Az 520 a hátsó épület előtt van, a vágány csak egy irányból járható (ha csak el nem lapátolták a földet róla). A mozdony sem az a könnyen elgurítható állapotú.
A 411-es a fűtőház mellett volt, aztán áthúzták a fh másik oldalára. A képtáramban elég sok kép foglalkozik velük, Luc72-nél is van, nálam a hatvani albumban van jó párszor megörökítve. A legrégebbi fotó ősszel készült. Majd szerdán leszaladok megnézni, ha nincs ott, jelzem.
>Jó lenne tudni, hogy a kínaiak mikor kezdték és mikor fejezték be az átállást a központi kapcsolóra. Jó lenne... Az 1990-es évek végén egy amerikai történelmi társaság gőzmozdonyt rendelt Kínából (talán ez volt a világon a legutolsó kereskedelmi forgalom céljára gyártott gőzös). Mikor Amerikába ért, örömmel látták rajta az Amerikában nagyon megszokott alkatrészformákat, szerkezeteket, megoldásokat :)) Lehet, hogy nem a japánok alapozták meg Kínában a központi kapcsolót?
Egy kép Pintér Zoli barátom gyűjteményéből.