Ismételten, tájékoztatom a Tisztelt Címet, hogy panasszal és annak kivizsgálása címén megkerestük, a Tiszántúli Gázszolgáltató Zártkörű Részvénytársaság ügyvezető igazgatóját Soós Gábor Urat, a 132/3083/k-4543/2012 folyó ügyszámon, TGÁZ-DSO Kft által kezdeményezett szabálytalan földgázvételezés, továbbá a szakértői vizsgálattal, a szakmai eljárással kapcsolatos észrevételezéseink címén.
Kértük, hogy az üggyel kapcsolatos eljárást kötbér, mérőkészülék csere, plombálás költségeit tartalmazó számlák teljesíthetőségének felfüggesztését, vagy attól való eltekintését valamint, minden kétséget kizáróan az ügyfelem, további zaklatását, fenyegetésének megszüntetését.
Az Üzletszabályzatuk 7. 3. 8. 4. pont alapján sem velem, sem a képviselőmmel nem működik együtt a szolgáltató, eddig kézbesített leveleinkre, sorra nem válaszol (t).
Üzletszabályzatuk 2. b) a felhasználói kapcsolattartás a felhasználókkal az alábbiak szerint szabályozza:
„ A felhasználók igényeinek kielégítése, bejelentéseinek intézése, panaszainak, reklamációinak kivizsgálása, orvoslása és a felhasználók tájékoztatásának biztosítása érdekében a TIGÁZ Zrt. ügyfélszolgálatot működtet az ügyfelek részére……”.
„ A több-pólusú ügyfélszolgálati tevékenység kialakításából eredően az ügyfelek rendelkezésére áll levélben, …….történő megkeresés során…..”
„ A TIGÁZ Zrt. kizárólag a fent hivatkozott elérhetőségek valamelyikén benyújtott beadványt tekinti kezelése szempontjából felhasználói beadványnak, ” Ez a szabályozás levelezhetőségi jogot sért miszerint levél útján, nem kereshetem meg panaszommal a szolgáltatót. Kizárja annak garanciáját, hogy panaszommal, kérelmemmel érdemben foglalkozzanak.
Önök a szakértői vizsgálatot megelőzően arról is tájékoztattak, hogy a „szakértői jelentés eredményével ellentétes véleményt, az egyet nem értő félnek kell bizonyítania.”
A Ptk szabályai szerint, mindig a kárt szenvedett félnek, jelen esetben a TIGÁZ-DSO–nak kell bizonyítania felém, mint szolgáltatásra szerződött félnek, hogy:
1./ őt kár érte és milyen mértékben, 2./az őt ért kár összegét a kár-átalány /kötbér/ táblázata alapján, 3,/ összefüggést az őt ért kár és a szerződött partner magatartása között, 4./ a szerződő partner magatartásával szerződésszegő voltát.
Önöknek, mint szolgáltatónak semmiféle, részemre kézbesített leirataiban, a fenti jogszabályi hely nem szerepel. A jogorvoslatra, védekezésre való lehetőség alapvető mellőzésével. A polgári eljárás szabályai alapján, senki nem hátrálhat ki indokolatlanul a felelősség alól. Mindig annak kell bizonyítania akit kár ért és nem nekem!
A Kötbér, az üzletszabályzatukban jogilag kifogásolható és nem alapos, részletezett, meghatározható, szankcionáló fogalomként szerepel. Idézzük: „Kötbér: a szerződést biztosító mellékkötelem.”
Tájékoztatnak arról is, hogy amennyiben nem fizetem be az összeget, a „követelésüket bírói úton fogják érvényesíteni**.” Az üzletszabályzatuktól ellentétesen, a „ szolgáltatást külön értesítés nélkül felfüggesztik a felhasználási helyen.”
Véleményünk szerint, az elosztó vezetékhez való hozzáférés szabályai nem tartalmazhatnak indokolatlan megkülönböztetést, nem adhatnak alapot a visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlanul korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és az előírt minőséget, / kötbér, egyéb tevékenység.
/ Kivétel a fogyasztás után felhalmozott számlatartozás felhalmozása. A kötbér és más jellegű tevékenységi díj, nem tartozik az egyetemes szolgáltatás feltételeihez /üzl. szab. 7. 3/, az egy merőben más követelés, amelyet szándékos rongálás esetén a Ptk., kár-általányként határoz meg az okozott kárral kapcsolatosan. Meghatározza a kárigény követelési, bizonyítási, érvényesítési formáit, behajtását.
Az Igazságügyi Kamarai Szabályzatának 27.§, 28.§ tilos minden olyan magatartás tanúsítása, amely arra irányul, hogy a szakértő tevékenységével érintett felekben az a – téves – feltevés alakuljon ki, miszerint a szakértő a tevékenységgel érintett ügyben döntésre jogosult személlyel bármilyen kapcsolatban áll, továbbá, hogy a tevékenységgel érintett ügy kimenetelére bármilyen ráhatással bír.
32.§ ellenőrizhetőség követelménye d) a szakértői vizsgálat során alkalmazott eszközöket és módszereket, valamint, e) a szakértő szakmai illetékességébe tartozó megállapításokat és az ügy megítélése szempontjából releváns egyéb szakmai tényeket. 33.§ indoklás követelménye (1) (2) (3), 34. § a tárgyilagosság követelménye (1) pont.
Ezért kérjük, hogy ismételt szakértői vizsgálatot folytassanak le. A szolgáltatónak, mint panasz elbírálónak, erre joga és lehetősége van. Korábban benyújtott irataink tartalmazzák az indoklási részeket, relevanciákat. A vizsgálaton, személyesen kívánunk részt venni, tanukat behívni és fotókat készíteni.
Valami furcsaság, valami visszásság, valami, ami nem egyértelmű, viszont soha hivatalos reagálás nem érkezik.
Mintha a Tigázt nem is érdekelné, mi a vélemény a szolgáltatásról, a számlázásról, az ellenőrzésekről.
Pedig nem ártana, hiszen szabad piac van, a lakosság átmegy másik szolgáltatóhoz, ahol ugyan pontosan annyit fizet, mint eddig, de talán humánusabb a bánásmód.
Olvasói levelet kaptunk.
T. Szerkesztőség!
Ahogy manapság oly sokan ebben az országban, a mi családunk is sakkozik a sárga csekkekkel, igyekszünk arra figyelni, egyik hónapban az egyik közüzemi számlát, másik hónapban a másikat kifizessük, ne jussunk arra a sorsra, hogy megjelennek a szolgáltatók, és kikapcsolnak valamit. Eddig ez egészen jól működött is. Így élünk.
Május hónapban épp a gázszámlát tettük félre, mondván, a következő hónapban fizetjük. Nincs mit szépíteni, nem volt 17 6oo,- forint, amit nélkülözni tudtunk volna. Fizetés előtti napon megállt a ház előtt egy zöld mikrobusz, azt gondoltuk a csomagos postás, bár semmilyen küldeményt nem vártunk.
Kiszállt három férfi belőle, akik elmondták, ők a Tigáztól jöttek, Nyíregyházáról, óraellenőrzés lesz. Nem értettük, de lekísértük őket az órához. Ott meglepődve tapasztaltuk, leszedik az órát, lefényképezik, majd közlik, 32 napos tartozás van, ezért most elzárják a gázt.
Hiába minden szó, másnap kap a család pénzt, megyünk fizetni a Tigáz-irodába, hajthatatlanok voltak, sőt, enyhe fenyegetődzés, hívják azokat, akik felbontják az utat, annak a visszaállítása pedig 180 ezerbe kerül.Gyanútlanul elfogadtuk az elzárás tényét, hiszen nagyon soknak találtuk a fenti összeget. (persze némi informálódás után most már tudjuk, hogy ez sem így van teljesen)
Másnap megkapjuk a fizetést, indulás az irodára. Hosszas várakozás után ügyintézőhöz kerülök, egy másik család pedig a szomszédos asztalhoz. Miközben szégyellve elmondom, hogy 17 ezer forintért elzárták a gázt, meghallom, a másik családnál ugyanezt 800 ezres tartozásnál tették meg. Ott a családfő kivett a zsebéből 400 ezer forintot, majd szinte utasította az ügyintézőt - mondván, ő tudja, hogy ez lehetséges - telefonáljon, és intézze el a tartozás megfelezését. És lássanak csodát! Elengedik a tartozás felét.
Égett az arcom a szégyentől, dühtől. Hozzám 32 nap után, 17 ezerért érdemes eljönni majdnem 250 km távolságból, és nincs 10 órányi haladékom. Miért is nem halmozok fel több tartozást?! Biztosan azért, mert világ életemben pitiáner voltam, és az is maradok. Így persze nincs is min csodálkoznom.
Pár napot késett a csekkel, bűnözőnek állította be a szolgáltató?
2012. augusztus 5. 09:09 Szoljon.hu
Minősíthetetlennek találta egy szolnoki férfi az áramszolgáltató fizetési felszólítás címén küldött levelét.
Elmondása szerint nem fogyasztónak, hanem bűnözőnek érezte magát a levél elolvasása után.
– Valóban késtem néhány napot az áramszámla befizetésével, de máris egy minősíthetetlen hangvételű felszólító levél fogadott a postaládámban a nyaralásból hazaérve – panaszolta Gábor.
A szolnoki férfi hangsúlyozta, hogy ezidáig minden hónapban pontosan fizetett.
– A szolgáltató felszólítójában nagy nyomtatott betűkkel szerepel a fenyegetés: amennyiben továbbra sem fizetek, az energiaszolgáltatást megszüntetik. Sőt! Jogi eljárást is indítanak. Csupa nagybetűvel!
Tájékoztattak továbbá, hogy a jogi eljárás előkészítésének folyamatát már megkezdték, mely a házam elárverezésével is zárulhat.
Mintegy fenyegetésként az is szerepelt a levélben, hogy felkereshetnek a hátralékok behajtása érdekében a szolgáltatóval szerződött partnerek. A felszólító elolvasása után inkább bűnözőnek éreztem magam, nem pedig fogyasztónak – tette hozzá.
Hat energiaszolgáltató indított közös kampányt a tudatos energiafogyasztásért
Legyen Ön is tudatos energiafogyasztó! névvel indított kampányt a hat nagy gáz - és villanyszolgáltató az energiahatékonyság növelése érdekében, a Magyar Energia Hivatal szakmai támogatása mellett. Az összefogás eddig példa nélküli: Magyarországon először készítenek közös kampányt a piacon egymás versenytársaiként fellépő szolgáltatók. A kampány célja a fogyasztói magatartás megváltoztatása. A kampány arca Erős Antónia, az RTL Klub Híradójának népszerű műsorvezetője.
A fogyasztói magatartás megváltoztatása áll a középpontjában annak a július 16-tól októberig tartó tudatos energiafogyasztásra felhívó kampánynak, amelyet a hat nagy szolgáltató közösen indított. A szolgáltatók a kampány során hatékony energiafelhasználási tippeket adnak a fogyasztóknak. Céljuk a racionális fogyasztási szokások kialakítása.
A cél szép és jó, csak elfelejtettek beszélni a következményekről, azaz ha szigetelsz, spórolsz, megtakakarítasz, vagy racionálisan fogyasztol akkor a TIGÁZ az ingatlanodban soron kívüli ellenőrzést rendel el, mert ugye a csökkenés gyanús és fennáll a veszélye, hogy szabálytalanul vételezel (magyarul lopsz).
És ezzel meg is kezdődik a fogyasztók kálváriája, beindul egy hosszú, költséges eljárás...
Megjegyzem a tőkésnek nem az a célja, hogy spórolj, hanem hogy fogyassz, hiszen minél több energiát fogyasztol, neki annál több lesz a profit. Marx óta pedig tudjuk, hogy a tőkés a kizsákmányolásban és profitszerzésben érdekelt.
Ilyen összefüggésben olvasva rendkívül érdekes a hír.
Gépkarabéllyal ijesztett rá a gázszerelőkre egy kistokaji férfi, kommandósok segítettek az elfogásában – erről szólt a fáma néhány nappal ezelőtt. Őrület mi folyik ebben az országban, gondolhatták az ország másik felén élők, mikor meghallották a hírt az esti híradóban.
Aztán kiderült, hogy bizony igencsak lyukra futott a Rendőrség a Terrorelhárítási Központtal egyetemben, erről azonban már nem számoltak be ekkora vehemenciával a médiumok. Érdekes, vajon egy játék fegyver használata miatt miért reagál a TEK ? Mennyibe kerül egy ilyen félresiklott rajtaütés a magyar adófizetőknek ?
A hivatalos álláspontot ismerjük. Az ügyben zaklatás vétségének gyanúja miatt folytat eljárást a Miskolci Rendőrkapitányság – ez áll a rendőrség szűkszavú közleményében.
Hogy pontosan mi történt Kistokajban, arról maga a sértett számolt be lapunknak, amit most az alábbiakban egy az egyben közzé teszünk.
A kálvária 2012. Július.24.-én kezdődött, amit az egész családom megszenvedett. Délutáni órákban a testvéreim és az édesanyám pihenni készültek, ekkor vették észre, hogy két gyanús alak szakadt ruhában a ház körül ólálkodik.
Mikor kimentünk édesanyámmal, azt látom, hogy az egyik „úriember” beugrik az udvarra egy csőkulccsal a kezében.
Én ekkor az előzőleg tisztított, működésképtelen, töltetlen airsoft légfegyveremet kezembe véve elindultam kifelé, hogy megkérdezzem az illetéktelen behatolót, mit keres a portánkon.
Minden normális ember ezt tette volna, aki félti a családja egészségét, épségét.
Mikor kiértem, a kerítésen belül guggolt az egyik illető, kezében szerszámmal. Hangosan rákiáltottam: „Mit csinál itt?” Ezután felszólítottam a távozásra.
Ekkor ő közölte, hogy nem megy, mert neki itt dolga van. Kérdeztem, hogy mi dolga van a portámon, ekkor mondta el, hogy a gázszolgáltatótól jött, és megkérdezte, hogy igazolja e magát. (Ha ezt az elején megtette volna, és úgy próbálja elvégezni a munkáját, mint egy kulturált ember, akkor el sem jutottunk volna a végkifejletig).
Én mondtam neki, hogy mindenképpen.
Ekkor megmutatta a munkalapját és egy papírt, amin TIGÁZ logó volt és írás, amit nem tudtam elolvasni. Pár másodpercre mutatta csak meg, semmiféle fényképes igazolványt nem mutatott ezen kívül.
Ezek után én mondtam, hogy akkor sem ez a módja a bejutásnakés megkérdeztem mi dolguk. Azt a választ kaptam, a gázórát kell leszerelniük.
Bár nem értettem miért szerelik le, de tudomásul vettem. Miután „igazolták magukat” a másik „úriember” megkérdezte, hogy lemehetnek-e a pincébe (mert ott van a gázóra). Megengedtem nekik, megmutattam a mérőórát. Ők elkezdték vizsgálni, közben magyarázatot kértem, miért akarják kikötni. Mondták, hogy valami tartozás miatt.
Eközben készült az ominózus fénykép, amit a híradóban is közöltek, persze az engedélyem nélkül készült.
Nem értettem miért akarják leszerelni az órát, ezért megkértem őket, hogy had beszéljek édesanyámmal a tisztázás végett. Ekkor felmentem és a „fegyvert” fent is hagytam a házban. Az édesanyámtól kapott számlalevéllel mentem vissza, megkérdeztem, hogy hol van ezen feltüntetve a korábbi tartozás, de ezt nem tudták megmutatni.
Felhívtam főnöküket és a Tigáz ügyfélszolgálatát, ahol felvilágosítást adtak. Ezután beleegyeztem a leszerelésbe, együttműködtem, végigvártam, majd alá is írtam a munkalapot, igazolva munkájuk végeztét. Normál hangulatban búcsúztunk el.
Később délután nevelőapám hazaérkezett.
Kiderült a tartozás, amiről a TIGÁZ állítása szerint értesítőt küldött, amit nem kaptunk meg. A felszólítást ajánlva postázták, amit ők vissza is kaptak és úgy vették, mintha mi értesítve lennénk. Itt jegyezném meg, 2012-ben nem csak postai úton lehet értesíteni egy embert. Ismét hívtuk az ügyfélszolgálatot, mondták, hogy menjünk be személyesen, és ha befizetjük, azonnal visszakötik.
Másnap 2012.07.25. bementünk édesanyámmal és a két testvéremmel, befizettük a rendkívül hatalmas összeget, ami 11.514 Ft volt.
Erről érvénytelen csekket küldtek ki korábban, de ezen kívül minden csekket befizettük. Még ezen a napon a TIGÁZ alkalmazottja egy TIGÁZ emblémával ellátott autóval, egyenruhában megérkezett, dudált és várt kívül, ahogy a másik cég embereinek is illett volna. Kimentem, beengedtem majd elvégezte a munkát, ahol hibát is feltárt.
Az előző szerelők egy faragott „dugót” tettek a gázcsőbe, ami szabályellenes és balesetveszélyes is tudtommal, de erre a Tigáz alkalmazottja is felhívta a figyelmet. Ezután aláírtam az ő munkalapját is, megköszöntem a munkáját és elbúcsúztunk.
18 óra magasságában a szokásos focizásra készültem a haverokkal. Körbejártuk az ismerősöket és a focipályára visszamenet arra lettem figyelmes, hogy a ház körül újra gyanús alakok ólálkodnak és nézelődnek befelé. Róluk utóbb kiderült a TEK felderítői voltak, elég gyengén adták elő a felderítést.
Őket be is jelentettem a rendőrségen, mivel akkor még azt hittem, hogy betörők és azt nézték itthon van-e valaki. Meg kell jegyezni, sajnos az utóbbi időben több bűncselekmény is történt településünkön, betörés, pénzváltásos átverés, éberen figyeljük az idegeneket.
20:30 kor egy hívást kaptam ismeretlen számról, hogy 10 perc múlva itt lennének a rendőrök beszélni a két gyanús személyről. Mikor megérkeztek, kimentem, de már az egész ház körbe volt véve, a környéket az összes utat lezárták, akciófilmbe illő jelenet volt tucatnyi rendőrautóval és a TEK közreműködésével. Nem értettem az egész szituációt, együttműködést tanúsítottam, ennek ellenére a sárba nyomtak, a telefonom a zsebemből eldobták és szorosan megbilincseltek.
Ezután a nevelőapámat, édesanyámat és a hétéves ikertestvéreimet is utcára parancsolták a szakadó esőben. A testvéreimet beültették egy kocsiba és édesanyámat visszavitték a házkutatás idejére a házba, így a testvéreim kétségbeesetten zokogtak, mivel a nevelőapám is letartóztatták.
Nevelőapám és engem bevittek a miskolci rendőrségre, ott hosszú ideig várnunk kellett az orvosra. Kértem őket, hogy nekem muszáj mosdóba mennem, mert mielőtt letartóztattak, elég nagy mennyiségű folyadékot ittam edzés után. Mondták, hogy majd elmehetek, ez 21:30 körül volt. 23 óra környékén túl az orvosi vizsgálaton, vizes ruhában, rövidnadrágban egy hosszú ujjú pulóverben elmehettem pisilni, aztán bezártak a fogdába, majd 4 óra várakozás után hajnali 3-kor kihallgatásra került sor. Ott elmondtam mindent az eseményekkel kapcsolatban.
Kb. 1 órás kihallgatás után, hajnal 4-kor szabadon engedtek minket. Nevelőapámmal egy szál pizsamában, papucsban, elázva, igazolványok és működő telefon nélkül…
Végül anyát tudtuk értesíteni, egy segítőkész régi iskolatársam közreműködésével.
A megpróbáltatások egy részén túl vagyunk, de talán még nincs vége. Minden médiában azzal állnak elő, hogy megfenyegettem a szerelőket, és engem sároznak, amit arcátlannak és felháborítónak tartok.
Remélem, ha vége lesz ennek, és a törvény előtt is ártatlan leszek, akkor ugyanolyan mértékben igyekeznek majd tisztára mosni a nevem, mint amennyire igyekeznek most eláztatni.
Summázva: Ha kerítést átmászó, illetéktelenül behatoló, szakadt külsejű alakokat látsz az udvarodon, semmiképp sem airsoft fegyverrel, indulj ki megkérdezni, mit keresnek ott engedély nélkül.
A médiában lejáratták, meghurcolták szüleimet, hétéves testvéreimet, engem.
A szónak nagy ereje van, még ha hazug és rágalmazó is. Egy ország előtt állítottak be fegyveres támadónak, közönséges bűnözőként bántak velem, pedig csak a családomért aggódtam.
Vigyázz, hogy veled ne történjen meg ugyanez.
A hasonló mentalitású szerelő „úriembereket” kérném, hogy használják a csengőt, vagy dudáljanak a kocsival, így talán nem teszik tönkre más emberek életét.
Ez az incidens akár a munkámba vagy testvéreim, családom mentális egészségébe is kerülhet!
A TIGÁZ emberei mely jogszabály felhatalmazása alapján ugrálgatnak mások udvarára?
Miért nem használják a csengőt?
Mi az oka annak, hogy a TIGÁZ dolgozói megsérthetik a magánlakás sérthetetlenségét garantáló jogot?
1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
76. § A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.
Úgy látszik, hogy a mindenki fogalmába nem tartozik bele a multinacionális, magántulajdonú, profitérdekelt szolgáltató.
Airsoft fegyver volt, nem gépkarabély Kistokaj, Miskolc – Élethű replikával ijesztett rá a gázszerelőkre egy kistokaji férfi, kommandósok segítettek az elfogásában.
Kommandósok verték fel szerdán este Kistokaj egyik legszebb, legvirágosabb utcájának csendjét. Az utca elején álló családi házat vették körül, majd az utcára parancsolták a bent lévőket.
Dr. Gaskó Bertalan, a megyei rendőr-főkapitányság kommunikációs irodájának vezetője csütörtökön reggel rendőrségi közleményben tudatta az előző este történtekkel kapcsolatban, hogy a Sárospataki Rendőrkapitányságon tett feljelentést szerdán délben egy gázszerelő cég alkalmazottja, mert előző nap egy kistokaji háznál gépkarabéllyal fenyegették meg, amikor a közszolgáltató megbízásából a gázórát kívánták leszerelni.
A bejelentés szerinti fenyegető elfogása érdekében megtartott akcióban a területileg illetékes Miskolci Rendőrkapitányság nyomozói mellett a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai is részt vettek, mivel „megalapozottan feltehető volt, hogy a fenyegető lőfegyvert tart magánál”. Az akció során a rendőrök egy airsoft pisztolyt és egy – a sértetti feljelentés szerinti – gépkarabélynak látszó airsoft fegyvert foglaltak le a nyomozók. Az ügyben zaklatás vétségének gyanúja miatt folytat eljárást a Miskolci Rendőrkapitányság”, zárja közleményét a rendőrség.
Lichy József, a feljelentő cégének jogi képviselője nem ért egyet ezzel a minősítéssel, szerinte ügyfele alkalmazottja közfeladatot teljesített (bár a Btk. taxatív felsorolásából hiányzik a gázszerelő – a szerk.), ezért megítélése szerint a gázóráját védő férfi közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot követett el, mégpedig felfegyverkezve.
És akkor jött a TEK
A kistokaji ház udvarán műanyag motorok, kerti játékok, és rengeteg virág árulkodik róla, hogy, az itt lakók rendezett életet élnek, gyerekeket nevelnek.
Senkit sem találtunk otthon, de az egyik szomszédjuktól megtudtuk, a két kisgyereket nevelő házaspár néhány éve költözött a saroktelken álló házba, de eléggé zárkózottak; csendes, rendes, dolgos embereknek ismerték meg őket.
A szomszéd hölgy elmondása szerint nagyon megrettentek, amikor szerdán este vagy egy tucat rendőrségi autó érkezett, és a házat körülvették a kommandósok. Amikor az egyenruhások elfoglalták a helyüket, hangszórón utasították a házban lakókat, hogy jöjjenek elő feltartott kézzel, majd a – négy és hatéves forma – gyerekeket beültették egy kocsiba, akik ott zokogtak, hogy a rendőrök ne bántsák a testvérüket és a szüleiket.
„Itt találgattunk, hogy mi történhetett”, mondta a hölgy, aki azóta már beszerezte az értesüléseket. Ezek szerint a Tigáz által megbízott szerelő be akart menni a portára, hogy leszerelje a gázórát, de a házban lakó férfi nem engedte be, majd amikor a szerelő mégis átugrotta a kerítést, és hozzálátott az óra eltávolításához, egy játékfegyverrel fenyegette meg.
„Én a család helyében elégtételt követelnék a rendőrségtől”, mondta a hölgy, aki szerint könnyen megspórolhatták volna a kommandós akció ki tudja milyen összegeket felemésztő költségeit, ha előbb tájékozódnak, ugyanis a házban élő fiatal srác közösségi oldalán több fotó is van fenn, amelyek airsoft-partin készültek, és amelyekből kiderül: pusztán műanyaggolyó kilövésére alkalmas játékfegyvertől rémült meg a gázszerelő.
„A fiamnak is vannak játékpuskái – most bármikor számíthatok rá, hogy egyszer csak nálunk is megjelennek a kommandósok?”, tette hozzá a hölgy.
Száraz Gábor, a Tigáz külső kommunikációs cégének munkatársa érdeklődésünkre elmondta: a gázszerelő a Tigáz megbízásából vonult ki a kistokaji házhoz, hogy a gázórát leszerelje.
A család tartozása Száraz Gábor szerint „tízezres nagyságrendű” – mi más forrásból úgy értesültünk, hogy 11 ezer forintról van szó – a ki- és bekapcsolás költsége pedig 20-30 ezer forint körül van.
Száraz Gábor elmondta még: a kollégáinak nincs szüksége rá, hogy a kerítésen másszanak át, hogy egy szolgáltatási helyet kikapcsoljanak a szolgáltatásból, mert amennyiben az ügyfél nem tesz eleget kötelezettségének, és nem engedi be a szerelőket, akkor kérhetnek végzést a helyi jegyzőtől, aminek végrehajtását a rendőrség szükség esetén elősegíti.
A kistokaji esetben sem volt ilyen, mondta Száraz Gábor, a szerelőket az ügyfél beengedte, de az óra leszerelését próbálta meg fenyegetéssel megakadályozni.
Megállt a szerelők háta mögött a karabélynak látszó airsoft fegyverrel, mire az egyik mester hátranézett és megkérdezte: „Azt használni is akarja”, mire az ügyfél:
„Amennyiben nem fejezi be, amit csinálnak, igen”, tette hozzá a kommunikációs szakember.
ÉM-SZP
Eddig a cikk.
Kérdések?
Nocsak, nocsak már ott tartunk, hogy a multinacionális, magántulajdonú, profitorientált szolgáltató 11 ezer Forintos tartozásért a TEK-et is mozgósítja, több embert letartóztattat, sőt négy és hatéves gyermekeket vitet el?
Az akció biztos, hogy indokolt volt és megfelelt az arányosság követelményének?
Mi jöhet még?
Száraz Gábor elmondta még: a kollégáinak nincs szüksége rá, hogy a kerítésen másszanak át. Érdekes, hogy nem cáfolja a panaszos állítását, miszerint mindez mégis megtörtént.
Érdekes, hogy bár a net tele van hasonló szolgáltatói túlkapással, mégis ahelyett, hogy a szolgáltató gyakorlatának a jogszerűségét és a szakszerűságát vizsgálnák a jogkövető állampolgárokat hurcolják meg.
Fellebbezés MINTA a TIGÁZ számlázási -becslési módszerével kapcsolatban
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Főigazgatója részére
Budapest
Pf. 20.
1428
Tárgy: jogorvoslati kérelem
Melléklet: db
Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!
Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 98. § előírására, valamint élve az Alaptörvény XXXVIII. cikk (7) bekezdése által biztosított lehetőséggel, amely szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti” a …. ügyintéző Úr által készített és a ….. igazgató Úr által …-én kiadmányozott, de csak …én, …., egy borítékban, az ….. ajánlási ragszámon kézbesített (közölt) … iktatószámú végzést és a …. iktatószámú határozatota törvényes határidőn belül
m e g f e l l e b b e z e m.
A végzésben előírt … Ft.- és a határozatban előírt ….- Ft, összesen … Ft.- összegű illetéket illetékbélyegen leróttam, az a jogorvoslati kérelem jobb felső sarkába felragasztásra került.
Amennyiben a másodfokú hatóság él a reformációs, vagy kasszációs jogkörével, úgy kérem, hogy az alaptalanul megfizettetett illetéknek a lakcímemre történő visszautalásáról intézkedni szíveskedjen.
Az elsőfokú hatóság döntését, miszerint a Tigáz Zrt-vel szembeni kérelmemet elutasítja, illetve az eljárást megszünteti az alábbiak miatt elfogadni nem áll módomban.
Álláspontom szerintaz elsőfokú hatóság határozata mind anyagi, mind eljárásjogilag jogszabálysértő, valamint ellentétes a Ket. 4. szakaszában rögzített tisztességes eljáráshoz és határidőben történő döntéshozatalhoz való joggal, illetve nem valósult meg a Ket. 2. § (3) előírása, mivel a hatóság a döntést nem valósághű tényállásra alapozta, a tényállást teljeskörűen nem tisztázta, a nyilvánvaló és az előző fellebbezésemben előadott ellentmondásokat nem oldotta fel, döntésétismét kizárólag a bizonyítottan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatóés ezért már … Ft.- fogyasztóvédelmi bírságban marasztalt, sorozatosan valótlan dolgokat állító, az együttműködési kötelezettségét nem, vagy azt csak többszöri felszólításra teljesítő, a fogyasztókat, a szabályozó hatóság dolgozóit, a jogvédőket és ügyvédeket semmibe vevő[1], ellenérdekű fél nyilatkozatára alapozta, az abban foglaltak helyességét nem vizsgálta, szakértelem hiánya esetén szakértőt nem vett igénybe.
Ezen túlmenően nem tartották be az ügyintézési időt, a határidő túllépése miatti indokolást /Ket. 72. § (1) dc), dd), de), ee)/ sem a végzés sem a határozat nem tartalmazza, illetve nem fizették meg a központi költségvetés részére a késedelem miatt előírt, általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget /Ket. 33/A § (2)/, illetve nem bírságolták az ügyet hátráltató, adatszolgáltatási kötelezettségének csak többszöri felszólításra, vonakodva eleget tévő szolgáltatót.
I.
Előző jogorvoslati kérelmemben előadtam, hogy határozatuk szerint ingatlanomban a szolgáltató …-én gázmérő cserét hajtott végre.
Ezt követően a szolgáltató egymás után két, különböző tartalmú elszámolást is készített. Az első szerint .. m3 túlfizetésem keletkezett, azaz … m3-nyi gáz ára illet meg.
Nem sokkal később a szolgáltató ezen elszámolását módosította, amely szerint immár … m3 túlfizetésem keletkezett, azaz … m3-nyi gáz ára illet meg.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól –tekintettel arra, hogy a szolgáltató a fenti módon, a laikus fogyasztó számára követhetetlen módon, álláspontját többször is megváltoztatva számlázott- azt kértem, hogy a szolgáltató számlázási módszerét és a két elszámolás valóságtartalmát vizsgálja.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatója a közel két évig tartó, három alap és két másodfokú eljárást követően, a …-én kelt, ….. számú határozatának indokolása szerint a szolgáltató fentiek szerinti számlázási módszerét és annak eredményét, amely szerint … m3-nyi gáz ára illet meg jóváhagyta, rendben találta, ugyanakkor a szolgáltatót …. Ft.- fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, amely határozat jogerőre emelkedett.
A szolgáltató ezen, bírságot is tartalmazó határozat átvétele, valamint a szolgáltató visszaéléseivel foglalkozó cikkem megjelenése, továbbá a kötbérigényem ismételt előterjesztését követően,- álláspontom szerint-, mintegy a megfélemlítésem és megrendszabályozásom céljából az ellenőrzési jogosultságával visszaélve, azt nem rendeltetésszerűen használva újbóli ellenőrzésnek vetett alá, amelynek során a gázórámat leszerelték és egy hordozható, úgynevezett „teszterrel” ellenőrizték.
Ezen mérőhely ellenőrzést követően a szolgáltató azt állította, hogy immár nem .. köbméternyi, sőt nem is .. köbméternyi gáz árával tartoznak nekem, hanem én tartozom nekik … köbméternyi gáz árával, amely állítást –tekintettel az előzményekre- elfogadni nem áll módomban.
Ø Állítom, hogy a szolgáltató kénye-kedve szerint, a fogyasztók számára követhetetlen módon számláz.
Ø Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató három éven belül háromszor változtassa meg az álláspontját a fizetendő gáz mennyiségét illetően. Elfogadhatatlan, hogy ezt az első fokon eljáró hatóság jogszerűnek minősíti.
Ø Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató állításait nem támasztja alá a laikus fogyasztó számára is világos és érthető elszámoló számlával.
Ø Elfogadhatatlan, hogy a fogyasztót quasi arra kötelezik, hogy a szolgáltató állításait azt alátámasztó dokumentumok nélkül, tényként fogadja el.
Ø Elfogadhatatlan, hogy a multinacionális, profitorientált magántulajdonban lévő szolgáltató a fenti módon, kénye-kedve szerint törje fel a jogerőt.
Ø A jogerő feltörésének ez a módja –álláspontom szerint- súlyosan veszélyezteti a jogrendszert.
Ø Abból, hogy az NFH első fokon eljáró szerve megengedi a jogerő ily módon történő feltörését az következik, hogy hiábavaló volt egy költséges és időigényes, közel két évig tartó, közigazgatási hatósági eljárás, hiszen a szolgáltató úgyis azt tesz amit akar.
Ø Ezzel az első fokon eljáró Fogyasztóvédelmi Felügyelőség azt is elismeri, hogy teljesen felesleges a fogyasztónak számlakifogásaikkal hozzájuk fordulniuk, mivel döntésük a szolgáltatóra nézve nem bír kötelező erővel, azt a szolgáltató bármikor, akár homlokegyenest más eredményre jutva megváltoztathatja, ami véleményem szerint sérti a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot és alkotmányossági visszásságot eredményez.
Az előző fellebbezésemben előadott, fent ismertetett érveimet továbbra is fenntartom.
Határozatuk szerint „A ….. pontban leírtak tisztázása során a szolgáltató a felügyelőség többszöri felhívására megfelelően alátámasztotta a becslési eljárásainak indokoltságát és megfelelőségét.”, amely állításukat vitatom, és az alábbiakkal indokolom:
A ….. előadó Úr által készített és … Úr által …-én kiadmányozott, de csak …-án, .. kézbesített (közölt) … ügyiratszámú határozat szerint a lejárt hitelességű mérőberendezés esetén a 36. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az elsőfokú hatóság szerint, jelen esetben a GESZ 36. § (4) értelmében kell az elszámolást elvégezni, ezen belül „a hibás mérést követő elszámolási időszak is egy hosszabb időszakot kellett, hogy magába foglaljon. Ezen okok miatt került sor a hibás mérés[2] időszakára eső gázmennyiség ismételt megállapítására, az óracserét követő hosszabb időszak elteltével.”
A határozat indokolásának ezen részével nem értek egyet az alábbiak miatt:
A hivatkozott „hosszabb időszak” időtartama dátum szerint nem került meghatározásra.
Nem világos továbbá, hogy a ténylegesen kiszámlázott … m3-ből hogyan, milyen módszerrel került kiszámításra az … m3?
Tekintettel arra, hogy a ..-én felszerelt és ..-én leszerelt, hiteles mérőóra szerint, .. hónap alatt mindösszesen …m3 fogyasztásom volt nem derül ki a számomra a határozatból az, hogy hogyan lett ebből … m3 fogyasztás?
Az elsőfokú határozat egyrészről azt állítja, hogy a …-től …... időszakban, azaz .. hónap alatt .. m3 gáz árát fizettem ki.
Állítja továbbá, hogy a …-i mérőóra ellenőrzés eredményeként, azaz egy hosszabb nevezetesen a ..-től …-ig tartó időszak hiteles mérővel regisztrált fogyasztását figyelembe véve számolta ki újból a ..-től …-ig terjedő időszakra vonatkozó fogyasztásomat.
A határozat indokolása szerint a ….-től …-ig terjedő időben, azaz … hónap alatt … m3-t fogyasztottam.
Ennek ellentmond az a tény, hogy …-én a gázóra állása .. m3 volt, azaz a … közötti időszakban, .. hónap alatt csupán .. m3-nyi gázt fogyasztottam
Szintén tény, hogy az ezen, ..-én lecserélt mérőt a napokban, pontosan ..-én ismét lecserélték. Az ekkor felvett jegyzőkönyv szerint az óraállás .. m3.
Világosan látszik, hogy a….. időszakban, azaz …. hónap alatt összesen … m3 gázt fogyasztottam.
A határozatból sajnos nem derül ki az, hogyha az ügyfél egy hosszabb, ..hónapos időszakban … m3-t fogyasztott abból hogyan, milyen módszerrel lett egy közel fele időszakra …. időszakra …. hónap) közel dupla fogyasztás (….m3) megállapítva?
Sajnálatos módon a …. úr által hozott, …-én kelt, …..ügyiratszámú határozat a fent előadott ellentmondásokat nem oldotta fel.
Továbbra sem tudom, hogy a csere utáni, hiteles mérővel mért, közel fele annyi fogyasztásból hogyan lett közel dupla fogyasztás megállapítva?
Nem világos, hogy a szolgáltató az előző két becslést mire alapozta, ha igaz az az állítás, miszerint a becslést csak egy évi fogyasztás után lehet elkészíteni?
Nem világos, hogy a szolgáltató az első két becslését jogszerűen végezte-e el? Amennyiben nem úgy azért a szolgáltatót miért nem marasztalták?
Az ilyen sorozatos becslések nem veszélyeztetik-e a jogbiztonságot?
A szolgáltató jogszerűen hányszor készíthet becslést? Mi az oka annak, hogy esetemben arra háromszor került sor? Mi az oka annak, hogy mindhárom esetben egymásnak ellentmondó eredmény született?
A fogyasztó miért nem ismerheti meg a számításra vonatkozó szabályokat, a számítás módszerét és alapját különös tekintettel a szolgáltató kaotikus és visszaélés gyanús eljárására?
A szolgáltató hányszor fogja még a megállapításait módosítani?
Mi a garancia arra, hogy a szolgáltató nem fogja megváltoztatni a legutolsó, immár harmadik végeredményt?
Mi a garancia arra, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt jogerősem marasztalt szolgáltató pár nap, vagy hónap múlva nem gondolja meg magát és nem fizetteti ki a titkos módszerekkel megállapított …. m3 köbméter gáz árát?
A fentiek figyelembevételével mit ért ….. Úr azon, hogy a szolgáltató alátámasztotta a becslési eljárásának a megfelelőségét?
Erről a fogyasztó miért nem kapott részletes kimutatást, elszámolást?
Ezen alátámasztást a határozat indokolása miért nem tartalmazza?
Milyen számítás az, amely fele annyi mért fogyasztásból további fizetési kötelezettséget állapít meg? Hogyan lehet egy ilyen becslésről azt állítani, hogy az megfelelő?
A Ket. 50. § értelmében a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.
A Ket. 71. § értelmében a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz.
A Ket. 72. § előírja az indokolási kötelezettséget.
A Ket. 29. § (2) értelmében a hatóság köteles a hatáskörében tartozó ügyben eljárni.
Álláspontom szerint az első fokon eljáró hatóság a döntéshozatalhoz szükséges tényállást nem tisztázta, az ellentmondásokat nem oldotta fel, azt az ügyféllel nem közölte, ebből következően az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, azaz a határozata jogszabályt sértő, ezért azt elfogadni nem áll módomban.
Sajnálattal tapasztaltam, hogy a számlázás kivizsgálására jogosult hatóság ahelyett, hogy érdemi vizsgálatot folytatott volna le ismét megelégedett az ellenérdekű, hosszú ideje tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltató nyilatkozataival.
Álláspontom szerint, ha a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság venné a fáradságot és elemezné a szolgáltató válaszait nem fordulna elő az, hogy a szolgáltató megvezesse a szabályozó hatóságot.
Annak alátámasztására, hogy a szolgáltató igen gyakran tesz valótlan nyilatkozatot mind a fogyasztói, mind a szabályozó hatóság felé az előző fellebbezésemhez csatolva megküldtem a Magyar Energia Hivatalnak írt, a szolgáltató ……-i ellenőrzésével kapcsolatos panaszlevelemet, illetve jelen fellebbezéshez csatolom:
Ø A Kelet-Magyarország megyei napilap újságcikkeit, amelyek a TIGÁZ tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával foglalkoznak és amelyek szerint a TIGÁZ rágalmazásai ellen a fogyasztóknak nincs védelemhez való joguk, a fogyasztók érdekeinek a védelmére létrehozott szabályozó hatóságok képtelenek a feladatukat ellátni, hagyják, hogy a szolgáltató azt tegyen, amit akar.
Ø Dr. Kalocsai Gábor internetes bejegyzését, amely szintén a TIGÁZ aggályos, jogszerűtlen és szakszerűtlen gyakorlatára mutat rá.
Ø Pócs János országgyűlési képviselőnek az interpellációjával kapcsolatos újságcikket, amely szerint a TIGÁZ a fogyasztóit válogatás nélkül bűnözőként kezeli.
Ø Az interneten terjedő „Recept az extraprofithoz” c. írást, amely a szabályozó hatóságok impotenciáját boncolgatja, valamint
Ø a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának írt levelemet, amelyben a TIGÁZ által fizetett szakértők etikátlan tevékenységére hívom fel a kamara figyelmét. Megjegyzem, hogy a TIGÁZ nemcsak az NFH-t veszi semmibe, de a fogyasztó jogos igényét is, hogy megismerhesse a „független szakértőként” beállított, valójában a TIGÁZ szakértőjének a szakvéleményét, amely visszássággal kapcsolatban –kezdeményezésemre- időközben az ombudsman is vizsgálatot indított. (Az ezt alátámasztó értesítés másolata csatolva.)
Sajnálatos, hogy az NFH mindezeket nem hajlandó figyelembe venni, a szolgáltató nyilatkozatait ezen tények, illetve előzmények ellenére is fenntartás és minden kontroll ellenőrzés nélkül elfogadja, amely álláspontom szerint gondatlanságnak minősül.
III.
Fenntartom az elsőfokú eljárást megalapozó panaszlevelemben leírtakat, amely szerint:
Vitatom, hogy a szolgáltatónak van jogszabályi felhatalmazásaarra, hogy a mérőcserét követő több, mint …. év elteltével az elszámoló számlát immár harmadszor módosítsa, a beállt jogerőt feltörje.
Vitatom, hogy a szolgáltató …..-én felülvizsgálhatja annak az elszámoló számlának a tartalmát, amelyet jogerősen, ezt megelőzően, ….-én a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatója közigazgatási határozattal, jogerősen jóváhagyott, rendben talált[3].
Megjegyzem, hogy az NFH-tól már ekkor is a számszaki vizsgálatot kértem. Sajnálatosan az NFH már akkor sem azt tette ami a feladata lenne, így álláspontom szerint a mulasztás az NFH terhére esik, így nem tudom elfogadni … urak állítását, miszerint „E II. fokú közigazgatási határozat azonban nem a szolgáltató mérési szervezete által végzett becslési eljárás számszaki megfelelőségéről hozott döntést.„, ugyanis azért fordultam Önökhöz, mert a szolgáltató becslési eljárása, számlázási gyakorlata a laikus számára követhetetlen.
Sajnálatos, hogyazezzel megbízott NFH nem hajlandóaz ügyfél ezirányú kérelmében foglaltaknak megfelelően eljárni, a szolgáltató titkos becslési módszereit vizsgálni.
Megértem, hogy az NFH ehhez nem rendelkezik szakemberekkel, azonban az érdemi vizsgálat helyetti „maszatolással” a fogyasztó kiszolgáltatottsága nem csökken, sőt jogos a felháborodása akkor, ha ….. urak azt állítják, hogy az ügyfél kérelme, amelynek során kétszer is új eljárásra utasították az elsőfokú szervet, illetve amely több, mint egy évig tartott gyakorlatilag értelmetlen volt.
Úgy gondolom, hogy jogos a társadalom ellenszenve a jólfizetett kormány/közszolgálati tisztviselőkkel, illetve munkájukkal szemben, ha a mindennapok során ilyen, színvonal alatti ügyintézéssel, látszatcselekvéssel találkoznak.
IV.
Vitatom, hogy a szolgáltató jogszerűen járt elakkor, amikor az állítását miszerint …. köbméter terhelő gázmennyiség kiterhelése válna szükségessé számlával és részletes indokolással nem támasztotta alá.
Ezzel kapcsolatban vitatom ….. urak ténymegállapítását és indoklását, miszerint „Tényszerű, hogy a szolgáltató nem állított ki számlát a fogyasztó által vitatott fogyasztásbecslések eredményéről. A szolgáltató ugyanis először a becsült fogyasztás mértékében kívánt megállapodást kötni a fogyasztóval, és csak e megállapodás kölcsönös elfogadása után készítette volna el a megállapodás szerinti számlát.”
Ehhez képest a szolgáltató azt, hogy …. m3 gázmennyiség árának a kiterhelése válna szükségessé tényként közölte, megállapodás kötésére kísérletet sem tett, megjegyzem hogy már az első becslést követően közöltem a szolgáltatóval, hogy nem kívánok polgári jogi megállapodást kötni egy olyan profitérdekelt, multinacionális szolgáltatóval, amely koncepciós eljárás keretében tömegeket rágalmaz meg, tömegek becsületét lopja meg, tömegeket kényszerít bele egy hosszadalmas és költséges eljárásba csak azért, mert kielégítetlen profitéhségüket sem a MEH, sem az NFH nem tudja kordában tartani.
Álláspontom szerint egy szolgáltatásnál az ügyfél elvitathatatlan joga, hogy ha terhére fizetési kötelezettséget állapítanak meg azt tiszta, világos, egyértelmű és átlátható elszámolással támasszák alá, mivel ennek hiányában, a jövőben, a profitérdekelt szolgáltató visszaélve a jogszabályi felhatalmazásával kénye-kedve szerint fog a fogyasztóinak fizetési kötelezettséget előírni. Az ilyen eljárás pedig ellentétes a bona fides (jóhiszeműség és tisztesség), az aquitas és a tisztességes eljárás elvével.
Ezen kötelezettség alól a szolgáltató akkor sem mentesül, ha az így megállapított összeg megfizetésétől eltekint.
Éppen ezért vitatom, hogy a szolgáltató felé a kérdéses időszakra fizetési kötelezettségem állna fenn.
Amennyiben mindezt a hatóság nem hajlandó megállapítani, úgy bírósághoz fogok fordulni azzal, hogy pernyertesség esetén kérem a Kormánymegbízottól az ezzel ellentétes döntést hozó közszolgálati tisztviselők fegyelmi felelősségre vonását és szakmai alkalmatlanságuk megállapítását.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató egyoldalúan úgy állapít meg fizetési kötelezettséget, hogy arról elszámoló számlát nem bocsát ki, a számítás módját a fogyasztóval részletesen nem ismerteti, ezzel pedig megfosztja attól a jogától, hogy a szolgáltató állítását és számításának a helyességét a fogyasztó, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabályozó hatóság ellenőrizhesse.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató továbbra sem hagy fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal és ismételten deklarálja, hogy a fogyasztókat megillető túlfizetés összegét továbbra is csak akkor hajlandóak visszautalni, ha a földgázellátásról szóló törvénnyel ellentétes megállapodásukat a fogyasztó aláírja, a panaszt a szabályozó hatóságtól visszavonja, illetve ha a hatósági, bírósági felülvizsgálat lehetőségéről végérvényesen lemond.
A szolgáltató ….-i, írásba foglalt kijelentése, álláspontja, illetve gyakorlata szöges ellentétben van a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatójának a ….-én kelt határozatában foglaltakkal.
Sajnálattal tapasztaltam, hogy a legújabb[4], elszámoló számlával, illetve részletes kimutatással alá nem támasztott állításuk szerint immár ….köbméter gáz árával tartozom. Mindez azt bizonyítja, hogy a szolgáltató eljárása, számlázási gyakorlata aggályos, a szolgáltató kénye-kedve szerint a hatályos jogszabályok és a szabályozó hatóságok jogerős döntéseit figyelmen kívül hagyva számláz, illetve tartja félelembe a fogyasztóit, amely cselekedete sérti a jogbiztonságot, mint a jogállamiság egyik fő ismérvét.
V.
A ….. Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége –relatív elfogultságra hivatkozva- kizárási kérelmet terjesztett elő az NFH Főigazgatójához, amely okmányok egyike szerint az előző eljárásban tanúsított „magatartásom” miatt kérte …. jogi előadó a kizárásomat.
Ezzel kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszem:
A Tiszántúli Gázszolgáltató gázszerelője ….-ben szabálytalan gázvételezéssel vádolt meg, ezt jegyzőkönyvbe foglalta, mely állítást haladéktalanul visszautasítottam, írásba foglaltam, azzal szemben panasszal éltem.
A szolgáltató az állítását nemcsak hogy nem tudta, de meg sem kísérelte bizonyítani, viszont azóta is, immár közel …. éve, jogsértő módon, folyamatosan köztörvényes bűnözőként kezel.
Panaszommal megkerestem mind a Magyar Energia Hivatalt, mind a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot. Az előbbi a panaszaim egy részét megalapozottnak találta, azonban a szolgáltatót nem szankcionálta.
Utóbbi szintén mindent megtett annak érdekében, hogy a szolgáltató jogsértéseit eltusolja. Változás csak azt követően állt be, hogy ….. jogi előadót kétszer is új eljárásra utasították.
Álláspontom szerint nagy szégyen és a szakmai alkalmatlanság egyik jele az, ha egy első fokon eljáró ügyintézőt kétszer is új eljárásra kell utasítani ahhoz, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltatót végre marasztalja.
Elfogadhatatlan, hogy egy viszonylag egyszerű, számlázási ügy –az eljáró ügyintéző felkészületlensége miatt- közel …. éven át tart.
Ezen hozzáállással súlyosan sérül a tisztességes eljáráshoz és a határidőben történő döntéshez való jog.
Szintén elfogadhatatlan, hogy ….. eljárásaiban ügyiratok tűntek el és releváns okmányok nem kerültek felterjesztésre[5].
Mindezek figyelembevételével úgy gondolom, hogy nem a panaszos, hanem az eljáró ügyintéző „magatartása” tekinthető aggályosnak.
Személyes meggyőződésem, hogy a szolgáltató tömeges visszaélései, túlkapásai,- amelyek miatt már polgármesterek tiltakoztak (Újfehértó és Kótaj polgármestere[6]), fogyasztók demonstráltak[7], fogyasztóvédelmi egyesületek szólaltak fel[8] és amelyekről szinte hetente készül TV riport, vagy jelenik meg újságcikk, amelyek miatt országgyűlési képviselő interpellálta az illetékes minisztert, amelyek miatt az ombudsman is vizsgálatot indított - azért történhetnek meg, mert a két tárgyban megosztott hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv–nevezetesen a Magyar Energia Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság- nem hajlandó határozottan és érdemben fellépni a multinacionális szolgáltatóval szemben,engedik, hogy a gazdasági erőfölényben lévő szolgáltató minden következmény nélkül a fogyasztóinak a 40%-át alaptalanul rágalmazza és hurcolja meg[9].
Engedik, hogy a szolgáltató visszaéljen az erőfölényével és válogatás nélkül sértse meg a fogyasztóinak a PTK-ban rögzített jó hírnévhez való jogát.
Engedik, hogy a szolgáltató az ebben anyagilag érdekelt gázszerelőinek a gyanúsítását követően olyan szakértővel vizsgáltathassa meg a mérőórát, akit szintén a szolgáltató fizet, azaz vele szemben elfogult.
Engedik, hogy az ebben anyagilag érdekelt felek (TIGÁZ és az általa fizetett szakértő) közreműködését követően, adekvát és a bíróság próbáját is kiálló[10] bizonyítékok hiányában, csupán feltételezésekre alapozva is kiszabják a fogyasztók tömegeire az irreálisan magas, több, mint félmillió Forintos kötbért.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató eljárása során nem érvényesülnek a jogállamiság alapvető normái és jogelvei, különösen a bizonyítási kötelezettség, a jó hírnévhez való jog, a pártatlanság, az elfogulatlanság, a tisztességes eljáráshoz való jog[11]....)
Elfogadhatatlan hogy a szolgáltató a „taktika váltás” következtében fogyasztói tömegeit kényszeríti bele egy költséges és hosszadalmas eljárásba, amelynek végén cinikusan mindössze csak annyit írnak: "Elnézést, ha kellemetlenséget okoztunk Önnek."
Egy deklaráltan független, demokratikus jogállamban az ilyen tömeges eljárás megengedhetetlen.
A fogyasztó kiszolgáltatottságát csak tetézi, ha azt tapasztalja, hogy a fogyasztók védelme érdekében létrehozott szerv ügyintézője ahelyett, hogy a köztisztviselői és jogászi esküjének megfelelően határozottan fellépne a szolgáltató tömeges jogsértéseivel szemben eljárása során mindent megtesz annak érdekében, hogy a szolgáltató jogsértéseit megpróbálja eltusolni, és amely cselekedet kizárólag az ügyfél sorozatos és kitartó fellebbezései miatt nem vezet eredményre.
Fenntartom, hogy Magyarországnak ilyen fogyasztóvédelemre és ilyen közszolgálati tisztviselőkre nincs szüksége.
Elfogadhatatlan, hogy pont azon megye fogyasztóvédelme legyen a legpasszívabb, ahol a szolgáltató visszaélései a legnagyobbak.
Az, hogy az alaptalanul meghurcolt fogyasztók pont …… vonultak az utcára és rabruhában demonstráltak nem véletlen, az annak a következménye, hogy az erre létrehozott és erre hatáskörrel, valamint illetékességgel rendelkező nyíregyházi közigazgatási szervtől Ők sem kaptak érdemi segítséget.
Amennyiben ezen álláspont nyílt és határozott képviselete ….. számára nem elfogadható fogyasztói „magatartás”, úgy azt vállalom.
Sajnálatos, hogy a szolgáltató székhelye szerinti, ……. Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége szintén nem hajlandó érdemben fellépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltatóval szemben.
VI.
A Ket. 71. szakasza értelmében a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz. A 72. § szerint a rendelkező rész tartalmazza a hatóság döntését.
Álláspontom szerint az elsőfokú hatóságnak abban kellet volna döntenie, hogy a TIGÁZ által újonnan megállapított …. m3 tartozás helyes, vagy sem. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú hatóság nem az ügy érdemében döntött, így azt elfogadni nem áll módomban.
VII.
….. úr a határozat 3. oldalán leírja, hogy olyan jogszabályi tilalom nincs, amely kizárná a lejárt hitelességű mérő szakértői vizsgálatát, majd állítását indokolja.
…. úr álláspontját nem tudom elfogadni. Megengedhetetlen az a szolgáltatói gyakorlat, hogy a fogyasztókat szabálytalan vételezéssel, (lopással) vádolják meg, majd miután az ügyfél panasszal él a szolgáltató mintegy kegyet gyakorolva eltekintsen a vizsgálattól arra hivatkozva, hogy a mérő hitelessége lejárt, majd ezt követően a szolgáltató …… nevű panasziroda vezetője írásban kijelentse, hogy a fogyasztó nem ártatlan, csupán jogszabályi korlát miatt nem tudták a bűnösségét bebizonyítani.
Sajnálatos, hogy a MEH és az NFH, mint a tárgyban megosztott hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság ezt a gyakorlatot a szolgáltatónak megengedi, az ellen nem lép fel.
Vajon akkor is ez lenne …. urak álláspontja, ha mint vezető kormány/közszolgálati tisztviselővel, hatósági ellenőrrel velük is ugyanígy járna el a szolgáltató?
Hogy állna ….. úr az ellenőrzés alá vont személyek elé, ha a körükben elterjedne, hogy a multinacionális szolgáltató gázlopással (szabálytalan vételezéssel) vádolta meg őket, amely állítását a szolgáltató annak ellenére fenntartja, hogy állítását nem bizonyította, sőt az ügyfelet egy nem létező jogszabályi korlátra való hivatkozással a gyanú tisztázásának lehetőségétől megfosztotta.
Hogy vezethet egy hivatalt olyan ember, akire a szolgáltató rányomta a tisztességtelenség bélyegét? Mennyivel más a helyzet, ha mindez nem egy fogyasztóvédelmi felügyelővel, vagy egy hivatalvezetővel, hanem más állampolgárral történik meg?
…… uraknak illene ilyen szemszögből is megvizsgálni az esetet, mielőtt döntenek.
Sajnálatos, hogy az NFH és a MEH a fentiek szerinti szolgáltatói gyakorlatot eltűri.
A becsületnek és a jó hírnévnek az ilyen módon megsértése számomra elfogadhatatlan, az ilyen szolgáltatói magatartás és gyakorlat ellentétes a jóhiszeműség és tisztesség követelményével.
Valótlan a ….. úr által idézett szolgáltatói állítás, miszerint a lejárt hitelességű mérőn végzett szakértői vizsgálat nem alkalmas a szerződésszegés bizonyítására, mivel a hiteles mérőn végzett vizsgálatnak sincs teljes bizonyító ereje. (Részletesen kifejtve a csatolt, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Elnökének írt levelemben.)
VIII.
A hatóság nevében eljáró … úrnak a ….-én kelt végzése szerint a beadvány azon részeinek áttétele, amelyben a hatóságnak nincs hatásköre szükségtelen, amely állítást nem tudok elfogadni, mivel a Ket. 22. § (2) értelmében az áttétel a hatóság kógens kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a hatóság ezen kötelezettségének nem tett eleget álláspontom szerint jogszabályt sértett.
Megjegyzem, hogy a MEH hatáskörében és illetékességi területén nem jár el, ügyemben egy éve „hallgat”, a hasonló módon megrágalmazott panaszosok internetes bejegyzései és levelezőlistán megjelenő információk szerint mindez nem egyedi, tárgyban ezért többen fordultak az ombudsmanhoz, mások pedig fontolgatják az ügyészi intézkedés kérését.
IX.
…. Úr szerint beadványomban azt állítottam, miszerint „A Tigáz Dso Kft. szakemberei …..-án feltehetőleg azért végeztek a fogyasztó ingatlanán soron kívüli mérőhelyi ellenőrzést, mert reklamációit megunva így akarták őt megfélemlíteni.”
Ehhez képest azt állítom, hogy közvetlenül azt követően, hogy a szolgáltatót az NFH jogerősen ….. Ft.- fogyasztóvédelmi bírságban marasztalta, illetve közvetlenül azután, hogy a TIGÁZ visszaéléseivel foglalkozó cikkem a sajtóban megjelent a TIGÁZ az ellenőrzési jogosultságát nem rendeltetésszerűen használva, azzal visszaélve, mintegy a megfélemlítésem és megrendszabályozásom céljából rendelt el új, soron kívüli mérőhely ellenőrzést, majd miután ez ellen panaszt tettem próbálta meg beállítani a szolgáltató az ellenőrzést úgy, hogy az egy új becslés miatt vált szükségessé.
Álláspontom szerint az időpontok egybeesése nem a szolgáltató, hanem az én állításomat támasztja alá.
Sajnálatos, hogy ezen visszaélés ellen sem a MEH, sem az NFH nem hajlandó fellépni.
Sajnálatos, hogy a hatóság hagyja magát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltató által megvezetni és „beveszi” azt, hogy az ismételt mérőhely ellenőrzés egy új becslési eljárás miatt vált szükségessé.
Kérdésként vetődik fel, hogy …. úr vizsgálta-e a szolgáltató gyakorlatát?
A szolgáltató az egy évvel azelőtti becslést és elszámolást követően minden esetben elrendel-e egy átfogó, a lakás gázhálózatának és berendezéseinek egészére kiterjedő ellenőrzést? Amennyiben nem, úgy nem gondolja-e …. úr, hogy az ellenőrzésre nem egy új becslés, hanem a fogyasztó megrendszabályozása miatt került sor?
Minek időt, pénzt fordítani egy új becslési eljárásra, ha az ott megállapított érték ára –mivel attól eltekintenek -nem térül meg, ha nem azért, hogy a szolgáltató megmutassa a fogyasztónak ha az ragaszkodik a jogaihoz, a jogszerű és szakszerű eljáráshoz, ha eléri, hogy a TIGÁZ visszaélései nyilvánosságra kerüljenek, sőt miatta még a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltatót is marasztalják akkor Ő is „bekeményít” és az ellenőrzési jogosultságát nem rendeltetésszerűen használva, azzal visszaélve megfélemlítse a különben jelentős hatósági ellenőrzési tapasztalattal rendelkező fogyasztót.
….. úr szerint a fizetési kötelezettségtől „a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva eltekintenek.”
Ebben az esetben pontosan mire gondol … úr? Az elmúlt három év alatt azt tapasztaltam, hogy a profitérdekelt szolgáltató kizárólag a saját és nem a fogyasztók érdekeit nézi, bár a sajtóban folyamatosan deklarálják, hogy Ők a hatályos jogszabályok szerint járnak el, azonban a gyakorlat nem ezt igazolja (lásd a csatolt újságcikkeket), illetve hogy-hogynem a hatályos jogszabályok kizárólag a szolgáltató és nem a fogyasztó érdekeit tartják szem előtt. (Ezzel kapcsolatban lásd a FOME álláspontját.)
X.
Mindezek figyelembevételével kérem,hogy a jelen fellebbezéssel támadott végzést és határozatot felülvizsgálni, az első fokú hatóságot új, jogszerű, szakszerű, alapos eljárásra utasítani, a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeit védeni, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltató nyilatkozatait fenntartással fogadni, ellenük érdemben fellépni, döntésük eredményéről értesíteni, a megalapozatlanul elkért illeték összegének visszafizettetéséről intézkedni, új eljárás elrendelése esetén az eljáró közszolgálati tisztviselők ezen munkára való alkalmasságát vizsgálni, amennyiben szükséges úgy tárgyban jogszabály módosítást kezdeményezni szíveskedjen.
Köszönettel
Dátum, aláírás
Kapják:
Első fokú hatóság, eredeti példányban de a másodfokú hatóságnak címezve
Másodfokú hatóság másolatban
Az eljárás végén a teljes iratanyagot kapják:
Prof. Dr. Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosa
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész
Sajtó
[1] Lásd a Kelet-vitáról távol maradó szolgáltatóról megjelent, csatolt (Az üres szék üzenete, a Tigázzal szemben nincs védelemhez való jog stb. c.) újságcikkeket.
[2] Megjegyzem jelen esetben nem hibás mérésről, hanem lejárt hitelesítésű mérő által történő mérésről van szó, továbbá megjegyzem, hogy a csere elmaradása az NFH Főigazgatójának jogerős határozata szerint egyértelműen a szolgáltató mulasztása.
[4] A szolgáltató három éven belül, ugyanarra az időszakra a háromszor módosította meg az elfogyasztott gázmennyiséget, ami súlyosan sérti a jogbiztonságot. A szolgáltató ezen gyakorlata alkalmas a fogyasztók félelemben tartására, az ilyen eljárás súlyos jogbizonytalanságot okoz.
[5]Ezt, mint tényt a másod fokon eljáró NFH állapította meg és foglalta írásba.
[10] Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.062/2011/5. számú ítélete
[11]Alkotmány (1949. évi XX. Törvény) 57. §. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
Alaptörvény XXVIII cikk. (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
PTK. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény164. §. (1) az alábbiak szerint szól: A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.
1959. évi IV. Törvény a Polgári Törvénykönyvről 75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. 78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
Először is köszönöm, hogy segít. Új fejlemény ..... Kiszámlázták az óra kivizsgálási díját, pedig megállapították, hogy az óra jól mér ..
Továbbra is küzd az igazáért, minden info jól jön.
Köszönettel:.....
A panaszolt szolgáltató Üzletszabályzatának 88. oldalán a következő található:
**A szakértői vizsgálat költsége szerződésszegés, szabálytalan vételezés esetén a felhasználót, minden más esetben az engedélyest terheli.
Felháborító, hogy a szolgáltató a saját Üzletszabályzatát sem hajlandó alkalmazni, illetve hogy a Magyar Energia Hivatal ezen nyilvánvaló és tudatos visszaélések ellen nem hajlandó fellépni.
Ismételten súlyosan jogsértő módon és egyben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatva jár el a szolgáltató, ha a szakértő díját annak ellenére a fogyasztóval akarja megfizettetni, hogy a vizsgálat azt állapította meg, miszerint nem történ szabálytalan vételezés.
Fentiek miatt célszerű panasszal fordulni a Magyar Enertgia Hivatal Elnökéhez kérve, hogy a szolgáltató jogsértését állapítsák meg, ezen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól tiltsák el, illetve a jogsértés miatt a monopol helyzetével és gazdasági erőfölényével visszaélő szolgáltatót a szolgáltató éves árbevételéhez igazodó bírságban marasztalják.
PANASZ MINTA A LEGFŐBB ÜGYÉSZNEK, MIVEL A MAGYAR ENERGIA HIVATAL, MINT ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ KÖZIGAZGATÁSI SZERV NEM TARTJA AZ JOGSZABÁLYBAN RÖGZÍTETT ÜGYINTÉZÉSI IDŐT
Legfőbb Ügyészség
Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére
Budapest
Markó út 16.
1055
Tárgy: Ügyészi intézkedés kérése közigazgatási
ügyben, határidő be nem tartása miatt
Mellékletek: … db.
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a Magyar Energia Hivatalnál a Tigáz Zrt., valamint a Tigáz Dso. Kft-vel szemben a fogyasztók által benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálásának a gyakorlatát, valamint az ügyintézési idő betartását vizsgálni, amennyiben indokolt az ügyészi óvás, figyelmeztetés, vagy az ügyészi felszólalás eszközével élni szíveskedjen.
Indokaim a következők:
A csatolt újságcikkek és internetes bejegyzések szerint a Tiszántúli Gázszolgáltató az utóbbi időben taktikát váltott, amelynek keretében –megsértve a PTK által is védett jó hírnévhez való jogot- tömegeket gyanúsított meg szabálytalan gázvételezéssel, azaz gázlopással. A szolgáltató gyakorlatával szemben polgármesterek (Kótaj[1], Újfehértó[2]), fogyasztóvédők[3] (FOME), jogvédők[4] és ügyvédek[5] is felszólaltak, a témában sok újságcikk és TV riport született, illetve parlamenti interpelláció[6], sőt utcai demonstráció[7] is történt, továbbá a Kelet-Magyarország nevű, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei napilap Kelet-Vita néven[8] fórumot szervezett.
A Magyar Energia Hivatal szóvivőjének közleménye szerint hivatalukhoz tárgyban rendkívül sok panasz érkezik[9], illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is azt a tájékoztatást adta, hogy hatáskör hiánya miatt Ők is nagyszámú panaszt tesznek át a MEH felé[10].
Az alaptalanul megvádolt fogyasztók levelező listái és internetes bejegyzései szerint a MEH az előírt ügyintézési időt nem tartja, a panaszokra nem, vagy csak jelentős, fél, egyéves késéssel válaszol, a szolgáltatót nem marasztalja, jogsértései ellen nem lép fel, ami sérti a jogbiztonságot és alkotmányos visszásságot okoz.
Ügyemben a MEH közel egy éve „hallgat”, sem közbenső sem érdemi döntést nem hoz, sürgető leveleimre nem válaszol, ezzel pedig megsérti az alábbi anyagi és eljárásjogi normákat, ami álláspontom szerint megalapozza az ügyészi intézkedést a tárgyban országos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervvel szemben.
Magyarország Alaptörvénye
XXIV. cikk
1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1
1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.
29. § (1)122 A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg.
20. § (1)67A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni.
33. §151 (1)152A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
34. § (1)167 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.
37. §175 (1) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni.
50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.
71. § (1)302A hatóság – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
A Tiszántúli Gázszolgáltató visszaéléseivel kapcsolatosan benyújtott panaszomat a MEH megvizsgálta és a ….-i keltezésű, ………. ügyszámú levelében rögzítette, hogy az általam előadottak közül a ……... és …., pontokban nincs hatásköre ezért azt átteszi a ……… Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez. (…. sz. melléklet)
Ebből következően –álláspontom szerint- a többi kérdésben a hatásköre és az illetékessége fennáll, azaz a kérelmem többi pontjában eljárni és érdemi döntést lett volna köteles hozni, amit azonban mind a mai napig nem tett meg.
Tekintettel arra, hogy időközben a TIGÁZ ingatlanomban további eljárási cselekményeket foganatosított, amely álláspontom szerint több vonatkozásában jogsértő ……….-án az …………. ajánlási ragszámon újabb panaszt terjesztettem elő, amelyet a tértivevény szerint a MEH ………. nevű dolgozója ……… átvett. (….. számú melléklet panasz+ajánlási feladóvevény+tértivevény)
Sajnálatos módon bár azóta több, mit fél év telt el a MEH a beadványomra nem válaszolt, abban sem közbenső, sem érdemi döntést nem hozott, ami jogszabálysértő.
Figyelemmel arra, hogy a TIGÁZ időközben szakértői vizsgálatot rendelt el, amelyről a szakvéleményt és az azt megalapozó jegyzőkönyvet, valamint az eljáró szakértő adatait többszöri, írásbeli kérésem ellenére sem volt hajlandó megküldeni ………-én, tértivevényes levélben (…... számú melléklet, ragszám: ………., a MEH által átvéve ………...) ismét panasszal éltem, melynek utolsó, oldalán rákérdeztem, hogy ügyemben miért hallgatnak, mikorra várható érdemi döntés?
Sajnálatos módon a MEH ere sem válaszolt.
(Megjegyzem, hogy az általuk részben áttett kérdésekben azóta az NFH már lefolytatott az ügyben két alap és egy jogorvoslati eljárást, leveleiket és döntéseiket rendben megkapom, így feltételezem, hogy nem a kézbesítéssel (Postával) van a hiba. Amennyiben mégis, úgy természetesen élni fogok a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségével.)
Mindezek figyelembevételével, álláspontom szerint ügyemben súlyosan sérül a tisztességes ügyintézéshez, és a határidőben történő döntéshez való alapjog, valamint sérül a jogbiztonság, illetve ezen ügyintézési morál alkalmas arra, hogy fogyasztókban (állampolgárokban) aláássa a közigazgatásba vetett közbizalmat, illetve alkalmas arra, hogy a fogyasztókban olyan képzet alakuljon ki, miszerint a háttérben valamilyen paktum, esetleg korrupció húzódik meg és ezért nem kapnak hathatós segítséget a hivatal fogyasztók védelme érdekében létrehozott főosztályától.
Kérelmemet a teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályokra alapozom:
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
141. § (4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről
1. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
3. § (1) Az ügyészség közreműködik az alkotmányosság védelmében és a jogszabályok érvényre juttatásában. E hatáskörében
a) védi az Alkotmányban és más jogszabályokban biztosított jogokat;
13. § (4) A minisztériumok és más országos hatáskörű államigazgatási szervek tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogokat a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége gyakorolja.
16. § (1) Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a szerv vezetőjénél felszólalással él; jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújt be.
Magyarország Alaptörvénye
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Egyben javaslom, hogy a MEH ügyintézési gyakorlatának és a határidő be nem tartásának vizsgálatát az összes Tigázzal kapcsolatos panaszügyre, két évre visszamenőleg kiterjeszteni szíveskedjen.
Köszönettel:
Dátum, aláírás
A szolgáltató aggályos eljárásaival kapcsolatos újságcikkek és internetes bejegyzések - a teljesség igénye nélkül - az alábbi linkeken tekinthetőek meg:
Az MTV Megoldások Magazinja c tv. műsora is foglalkozott a TIGÁZ koncepcionális eljárásaival egy Brüsszelben, tolmácsként dolgozó fogyasztó panasza kapcsán. A panaszos megígérte, hogy a releváns okmányokat lefordítja és a TIGÁZ jogsértő gyakorlatát jelezni fogja az Európai Unio Fogyasztóvédelmi Bizottságának.
A Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011.12. számában újabb cikk jelent meg "Megszaporodtak a gázlopásos perek" címmel, amelyben dr. Veresegyházi Csongor írja le tapasztalatát és egyben ad érdemi, gyakorlati tanácsokat a szolgáltató által meggyanúsított fogyasztók részére. A harmadik részben Szemán Róbert főszerkesztő készített egy összegzést, amely szerint furcsa, hogy a szolgáltatóval tartós megbízási szerződésben álló "független" igazságügyi szakértő már aznap elkészül a szakvéleménnyel amely napon a szolgáltató annak elkészítésével megbízza.
***
Tigáz ügyben megszólalt Magyar Energia Hivatal szóvivője is. A riport itt tekinthető meg:
Azt, hogy a szolgáltató megengedhetetlen koncepcionális gyakorlatot folytat, amelynek következményei alól a rendőrség segítségével lehet (csak) mentesülni az alábbi, napokban megjelent cikk támasztja alá:
A tömeges panaszok nyomán a NEO FM rádió ( 2012.02.01.) és a Duna World TV műsor az MTV Megoldások Magazinja ismétléseként ( 2012.01.31-én) foglalkozott a TIGÁZ kötbérezési gyakorlatával.
***
A Magyar Energia Hivatal a panaszosok 52,7%-nak adott igazat a TIGÁZ-zal szemben 2011-ben. A cikk itt olvasható, illetve egy ezzel kapcsolatos riport itt nézhető meg:
Az elmúlt napokban "Tigáz szivatás" címen egy körlevél indult útjára az interneten, amely megjelent különböző blogokban, na és természetesen a Facebook-on is.
Az üzenet terjedésének üteme, a megosztások és hozzászólások száma azt támasztja alá, hogy sokakat érdeklő és érintő témáról van szó. Bár, a hasonló körlevelek a legtöbb esetben kacsának bizonyulnak, ez esetben nem így van...olvasható az egyik gázipari szaklapban.
Kelet-vita A Kelet-Magyarország napilap fórumot kezdeményezett a TIGÁZ visszaéléseivel kapcsolatban. A TIGÁZ természetesen nem volt hajlandó részt venni, ami a TIGÁZ vezetőit minősíti
A Tigáz szinte minden esetben gázlopással gyanúsítja meg azt a fogyasztót, akihez kiszáll ellenőrzésre. A kormány védelmet ígér. A cikk Abony hírportálján olvasható:
Már több Olvasónk beszámolt arról, hogy a postások végzik a TIGÁZ megbízásából az órák mérőállásának leolvasását. A cikk és a TIGÁZ-Posta értesítője itt látható, olvasható:
Kozma József jogvédő azt tanácsolja minden igaztalanul megvádolt fogyasztónak, hogy ne menjen bele a szolgáltató által erőltetett játékba, vagy ha mégis, akkor kérjen jogi segítséget, nehogy csőbe húzzák. Bár a Tigáz folyamatosan „szabálytalan vételezésről” és kötbérről beszél, amivel ténylegesen gyanúsítja a fogyasztót, azt úgy hívják: lopás. Márpedig a lopásért büntetés jár, büntetni pedig csak az államnak van joga.
Ebből következően, ha a Tigáz lopással vádolja az ártatlan fogyasztót, akkor hívjanak rendőrt, vegyenek fel jegyzőkönyvet és a vétlen fogyasztó ragaszkodjon a bírósági eljáráshoz. Azért fontos, hogy a Tigáz bíróságon legyen kénytelen lefolytatni a bizonyítási eljárást, mert ez esetben a bíróság rendeli ki az igazságügyi szakértőt, nem pedig az egyik érintett fél, aki történetesen abban érdekelt, hogy beszedje a vaskos „kötbért”.
PANASZ MINTA AZ ÜGYINTÉZÉSI IDŐ BE NEM TARTÁSA MIATT
Országgyűlési Biztos Hivatala
Prof. Dr. Szabó Máté
Alapjogok Biztosa részére
Budapest
Nádor út 22.
1051.
Tárgy: Vizsgálat kérése közigazgatási
ügyben, határidő be nem tartása miatt
Mellékletek: …. db.
Tisztelt Tanár Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a Magyar Energia Hivatalnál a Tigáz Zrt., valamint a Tigáz Dso. Kft-vel szemben a fogyasztók által benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálásának a gyakorlatát, valamint az ügyintézési idő betartását vizsgálni, a jogszabálysértés, valamint az alkotmányos visszásság tényét megállapítani és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen.
Indokaim a következők:
A csatolt újságcikkek és internetes bejegyzések szerint a Tiszántúli Gázszolgáltató az utóbbi időben taktikát váltott, amelynek keretében –megsértve a PTK által is védett jó hírnévhez való jogot- tömegeket gyanúsított meg szabálytalan gázvételezéssel, azaz gázlopással. A szolgáltató gyakorlatával szemben polgármesterek (Kótaj[1], Újfehértó[2]), fogyasztóvédők[3] (FOME), jogvédők[4] és ügyvédek[5] is felszólaltak, a témában sok újságcikk és TV riport született, illetve parlamenti interpelláció[6], sőt utcai demonstráció[7] is történt, továbbá a Kelet-Magyarország nevű, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei napilap Kelet-Vita néven[8] fórumot szervezett.
A Magyar Energia Hivatal (továbbiakban MEH) szóvivőjének közleménye szerint hivatalukhoz tárgyban rendkívül sok panasz érkezik[9], illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is azt a tájékoztatást adta, hogy hatáskör hiánya miatt Ők is nagyszámú panaszt tesznek át a MEH felé[10].
Az alaptalanul megvádolt fogyasztók levelező listái és internetes bejegyzései szerint a MEH az előírt ügyintézési időt nem tartja, a panaszokra nem, vagy csak jelentős, fél, egyéves késéssel válaszol, a szolgáltatót nem marasztalja, jogsértései ellen nem lép fel, ami sérti a jogbiztonságot és alkotmányos visszásságot okoz.
Ügyemben a MEH közel egy éve „hallgat”, sem közbenső sem érdemi döntést nem hoz, sürgető leveleimre nem válaszol, ezzel pedig megsérti az alábbi anyagi és eljárásjogi normákat, ami álláspontom szerint azon túl, hogy jogszabályt sértő, sérti a jogbiztonságot és alkotmányos visszásságot okoz.
Magyarország Alaptörvénye
XXIV. cikk
1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1
1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.
29. § (1)122 A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg.
20. § (1)67A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni.
33. §151 (1)152A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
34. § (1)167 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.
37. §175 (1) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni.
50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.
71. § (1)302A hatóság – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a) a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
c) az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
A Tiszántúli Gázszolgáltató visszaéléseivel kapcsolatosan benyújtott panaszomat a MEH megvizsgálta és a ……..-i keltezésű, ………. ügyszámú levelében rögzítette, hogy az általam előadottak közül a …... és ….., pontokban nincs hatásköre ezért azt átteszi a …… Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez. (…. sz. melléklet)
Ebből következően –álláspontom szerint- a többi kérdésben a hatásköre és az illetékessége fennáll, azaz a kérelmem többi pontjában eljárni és érdemi döntést lett volna köteles hozni, amit azonban mind a mai napig nem tett meg.
Tekintettel arra, hogy időközben a TIGÁZ ingatlanomban további eljárási cselekményeket foganatosított, amely álláspontom szerint több vonatkozásában jogsértő ……-án az ……… ajánlási ragszámon újabb panaszt terjesztettem elő, amelyet a tértivevény szerint a MEH …… nevű dolgozója …….-án átvett. (….. számú melléklet panasz+ajánlási feladóvevény+tértivevény)
Sajnálatos módon bár azóta több, mit fél év telt el a MEH a beadványomra nem válaszolt, abban sem közbenső, sem érdemi döntést nem hozott, ami jogszabálysértő.
Figyelemmel arra, hogy a TIGÁZ időközben szakértői vizsgálatot rendelt el, amelyről a szakvéleményt és az azt megalapozó jegyzőkönyvet, valamint az eljáró szakértő adatait többszöri, írásbeli kérésem ellenére sem volt hajlandó megküldeni ……-én, tértivevényes levélben (….. számú melléklet, ragszám: …….., a MEH által átvéve …….) ismét panasszal éltem, melynek utolsó, ….. oldalán rákérdeztem, hogy ügyemben miért hallgatnak, mikorra várható érdemi döntés?
Sajnálatos módon a MEH ere sem válaszolt.
(Megjegyzem, hogy az általuk részben áttett kérdésekben azóta az NFH már lefolytatott az ügyben két alap és egy jogorvoslati eljárást, leveleiket és döntéseiket rendben megkapom, így feltételezem, hogy nem a kézbesítéssel (Postával) van a hiba. Amennyiben mégis, úgy természetesen élni fogok a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségével.)
Mindezek figyelembevételével, álláspontom szerint ügyemben súlyosan sérül a tisztességes ügyintézéshez, és a határidőben történő döntéshez való alapjog, valamint sérül a jogbiztonság, illetve ezen ügyintézési morál alkalmas arra, hogy fogyasztókban (állampolgárokban) aláássa a közigazgatásba vetett közbizalmat, illetve alkalmas arra, hogy a fogyasztókban olyan képzet alakuljon ki, miszerint a háttérben valamilyen paktum, esetleg korrupció húzódik meg és ezért nem kapnak hathatós segítséget a hivatal fogyasztók védelme érdekében létrehozott főosztályától.
Kérelmemet a teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályokra alapozom:
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
141. § (4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
Magyarország Alaptörvénye
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Tekintettel arra, hogy az internetes levelezőlisták bejegyzései szerint a MEH az eljárásjogi határidőket sorozatosan nem tartja be, ezért javaslom, hogy a MEH ügyintézési gyakorlatának és a határidő be nem tartásának vizsgálatát az összes Tigázzal kapcsolatos panaszügyre, két évre visszamenőleg kiterjeszteni, a Magyar Energia Hivatalt a hatályos jogszabályok betartására rábírni szíveskedjen.
Köszönettel:
Dátum, aláírás
A szolgáltató aggályos eljárásaival kapcsolatos újságcikkek és internetes bejegyzések - a teljesség igénye nélkül - az alábbi linkeken tekinthetőek meg:
Az MTV Megoldások Magazinja c tv. műsora is foglalkozott a TIGÁZ koncepcionális eljárásaival egy Brüsszelben, tolmácsként dolgozó fogyasztó panasza kapcsán. A panaszos megígérte, hogy a releváns okmányokat lefordítja és a TIGÁZ jogsértő gyakorlatát jelezni fogja az Európai Unio Fogyasztóvédelmi Bizottságának.
A Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011.12. számában újabb cikk jelent meg "Megszaporodtak a gázlopásos perek" címmel, amelyben dr. Veresegyházi Csongor írja le tapasztalatát és egyben ad érdemi, gyakorlati tanácsokat a szolgáltató által meggyanúsított fogyasztók részére. A harmadik részben Szemán Róbert főszerkesztő készített egy összegzést, amely szerint furcsa, hogy a szolgáltatóval tartós megbízási szerződésben álló "független" igazságügyi szakértő már aznap elkészül a szakvéleménnyel amely napon a szolgáltató annak elkészítésével megbízza.
***
Tigáz ügyben megszólalt Magyar Energia Hivatal szóvivője is. A riport itt tekinthető meg:
Azt, hogy a szolgáltató megengedhetetlen koncepcionális gyakorlatot folytat, amelynek következményei alól a rendőrség segítségével lehet (csak) mentesülni az alábbi, napokban megjelent cikk támasztja alá:
A tömeges panaszok nyomán a NEO FM rádió ( 2012.02.01.) és a Duna World TV műsor az MTV Megoldások Magazinja ismétléseként ( 2012.01.31-én) foglalkozott a TIGÁZ kötbérezési gyakorlatával.
***
A Magyar Energia Hivatal a panaszosok 52,7%-nak adott igazat a TIGÁZ-zal szemben 2011-ben. A cikk itt olvasható, illetve egy ezzel kapcsolatos riport itt nézhető meg:
Az elmúlt napokban "Tigáz szivatás" címen egy körlevél indult útjára az interneten, amely megjelent különböző blogokban, na és természetesen a Facebook-on is.
Az üzenet terjedésének üteme, a megosztások és hozzászólások száma azt támasztja alá, hogy sokakat érdeklő és érintő témáról van szó. Bár, a hasonló körlevelek a legtöbb esetben kacsának bizonyulnak, ez esetben nem így van...olvasható az egyik gázipari szaklapban.
Kelet-vita A Kelet-Magyarország napilap fórumot kezdeményezett a TIGÁZ visszaéléseivel kapcsolatban. A TIGÁZ természetesen nem volt hajlandó részt venni, ami a TIGÁZ vezetőit minősíti
A Tigáz szinte minden esetben gázlopással gyanúsítja meg azt a fogyasztót, akihez kiszáll ellenőrzésre. A kormány védelmet ígér. A cikk Abony hírportálján olvasható:
Már több Olvasónk beszámolt arról, hogy a postások végzik a TIGÁZ megbízásából az órák mérőállásának leolvasását. A cikk és a TIGÁZ-Posta értesítője itt látható, olvasható:
Kozma József jogvédő azt tanácsolja minden igaztalanul megvádolt fogyasztónak, hogy ne menjen bele a szolgáltató által erőltetett játékba, vagy ha mégis, akkor kérjen jogi segítséget, nehogy csőbe húzzák. Bár a Tigáz folyamatosan „szabálytalan vételezésről” és kötbérről beszél, amivel ténylegesen gyanúsítja a fogyasztót, azt úgy hívják: lopás. Márpedig a lopásért büntetés jár, büntetni pedig csak az államnak van joga.
Ebből következően, ha a Tigáz lopással vádolja az ártatlan fogyasztót, akkor hívjanak rendőrt, vegyenek fel jegyzőkönyvet és a vétlen fogyasztó ragaszkodjon a bírósági eljáráshoz. Azért fontos, hogy a Tigáz bíróságon legyen kénytelen lefolytatni a bizonyítási eljárást, mert ez esetben a bíróság rendeli ki az igazságügyi szakértőt, nem pedig az egyik érintett fél, aki történetesen abban érdekelt, hogy beszedje a vaskos „kötbért”.
Sajnos nem mindenki teheti meg, hogy átálljon más fűtésre.
Annak idején elég nagy költséget jelentett a fogyasztóknak a gáz bevezettetése.
Elvárható lenne a szolgáltatótól, hogy szolgáltasson és ne -Önt idézve- "szemétkedjen".
Elfogadhatatlan, hogy bárkinek azért kelljen más fűtési rendszerre átállnia, mert a TIGÁZ Dso Kft. hosszú ideje, folytatólagosan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatotot folytat, amelynek keretében tömegeket rágalmaznak meg, illetve kényszerítenek bele egy költséges és hosszadalmas eljárásba.
Tűrhetetlen, hogy mindezek ellen sem a Magyar Energia Hivatal, sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nem hajlandó érdemben fellépni.
Felháborító, hogy azon közszolgálati (fő)tisztviselők, akiknek feladatuk lenne a kiszolgáltatott fogyasztók megvédése a panaszbeadványokra nem reagálnak, az ügyeket nem intézik, érdemben nem döntenek, az ügyintézési határidőt nem tartják, a szolgáltatót nem marasztalják, az ügyeket elfektetik, illetve "hallgatnak", miközben az átlagnál magasabb illettményüket és egyéb juttatásaikat havi rendszerességgel, minden lelkiismeretfurdalás nélkül felveszik.
Javaslatát készséggel megfogadnám, ha lenne lehetőség a tisztességtelen szolgáltatótól egy tisztességes kereskedelmi gyakorlatot folytató szolgáltatóhoz átmenni, azonban ez az un. vonalas szolgáltatás jellege miatt nem lehetséges.
Ezen monopol helyzet és a szabályozó hatóságok impotenciája az oka annak, hogy a Tigáz Dso Kft. erőfölényével és gazdasági hatalmával visszaélhet, amelynek keretében megteheti, hogy minden következmény nélkül, adekvát bizonyítékok hiányában is tömegek becsületét és jó hírnevét sértheti meg.
Most így utólag mit tehetek, kérvényezzem az óra ellenőrzését??? Cirkónak biztos semmi baja, mert 3-4 havonta pucoltatjuk, és ellenőriztetjük.
Ha ellenőriztetni akarom, akkor kinél lehet, mert ügye kecskére káposztát hiába bízok, ha tönkre is van, biztos nem fogják nekem azt mondani, hogy na az óra tévedett, és ünnepélyesen visszafizetik a pénzemet. :)
Ezért kell havonta felírni a mérőállást, még akkor is, ha átalánydíjas az ember. Úgy hamar fülön tudtad volna csípni az eseményt, így meg egy évre rá jön a meglepetés, amikor már semmit nem tehetsz a további kár megelőzése érdekében.
Hogy valamennyire könnyitsek a dolgon, feltöltöttem a számla hátoldalát, ami engem érdekelne, hogy amit alul piros kockába tettem, az az elözö évi gázfelhasználás különbsége az ideihez képest?? A 180,77%-ra gondolok.
Hozzá értők segítségére lenne szükségem, mert teljesen analfabéta vagyok hozzá :(
Megkaptam eddigi legmagasabb gázszámlámat, ami körülbelül 40%-al túlhaladja az eddigi gázfogyasztásunkat, körülbelül 7 éve szereltettünk fel cirkós fűtést, 5 éve cseréltünk ablakokat, és tavaly szeptemberben bejárati ajtót.
Átalánydíjat fizetünk, havi 14300ft-ot, és most ezen felül kiküldtek éves elszámolásra 130,091ft-os csekket, pedig tavaly még meg is emeltük az átalánydíjunkat 80köbméterröl 100-ra, mert tavaly a 80 köbméter kevésnek tűnt ahoz, hogy az átalánydíjunk fedezze a tényleges használatot.
A lakásban gázügyileg semmi változás nem történt, az idei tél ugyan olyan hideg volt mint a tavalyi, nem főztünk se többet, sem kevesebbet, a lakás 82nm, cirkó és a tűzhely üzemel gázzal, továbbá a régi huzatos ajtót már tél előtt lecseréltük, és ennek elvileg pozitív változást kellett volna elérnie, a 12 hónapból csak 9,5 hónapot vagyunk otthon, mivel egész nyáron külföldön vagyunk, a lakást senki nem használja, főcsap elzárva. Telefonon próbáltam a Tigázzal felvenni a kapcsolatot, sikerült is egy hölggyel beszélnünk, de nem tudja, vagy akarja megérteni mit akarok tőle, szerinte egy 2 tagos családban a 2000 köbméter éves gázhasználat teljesen normális, és átlagos. Valamiből kimaradtam, esetleg megduplázódott a gáz ára az elmúlt 1 évben??? Eddig minden évben max 20eft-ot kellett ráfizetnem az éves elszámolásnál(pedig kevesebb átalánydíjat fizettem), úgyhogy nem vagyok teljesen képben a dolgokkal.
Nem tunik egyszerunek a dolog, ugyanis elvileg ugy zajlana, hogy betelefonalsz, hogy mostantol diktalos lennel, az orallas jelenleg ennyi, amennyiben ez kevesebb, mint ami naluk az atalany alapjan kijon, akkor figyelmeztetnek, hogy amennyiben az eves elszamolaskor ra kene fizetned, akkor nem fogsz reszletfizetesi kedvezmenyt kapni, csak igy engednek at diktalosba.
A problema ott lesz, hogy te, mint nem elofizeto ezugyben nem intezkedhetsz, mivel nem te vagy a szerzodeskoto ugyfel, meghatalmazast pedig ertheto okok miatt nem fogsz tudni prezentalni. Magadra iratni a szerzodest viszont eros tippem, hogy csak a hagyateki eljaras lezarasat kovetoen fogod tudni, legalabbis addig valoszinu, hogy nem celszeru bolygatni az elofizeto szemelyet, nehogy atiratas helyett lekotes, majd uj ugyfelkent szerzodes legyen belole es esetleg megnyerj rogton egy gazmeot is bekotes elott.
De erosen felteteles amit irtam, ha jol tudom, valahogy igy zajlik a dolog, de tevedes joga fenntartva.
Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően augusztusban számlázási szünetet tartunk, nem bocsátunk ki számlákat. A soron következő (és az augusztusi alapdíjat is tartalmazó) számlákat szeptemberben postázzuk.
Diktálós elszámolás móddal rendelkező ügyfeleink augusztusban e leállás miatt nem tudnak mérőállást rögzíteni."
Abban kérném a segítségeteket, hogy szerintetek ki lehet a Numerus Plus Kft. megrendelője. Ugyanis az egy magán Nyomozó Cég. Ügyvezetője ugyanaz, mint annak a Numerus Gas Kft. -nek, akiket a gázóraellenőrzés címén kénytelenek vagyunk beengedni otthonainkba! Egy haveromtól kaptam meg a levelezését a Főgázzal.
Tehát a lényeg, szerintetek hogy lehet az, hogy egy gázmérő ellenőrzésre olyan cég kapott megbízást a Főgáz Zrt.-tól, aki egyben nyomozó cég is. Kik lehetnek a megrendőli a nyomozó cégnek? Maga a Főgáz Zrt. Tehát nem csak az óráinkra kíváncsi, de lakásunk állagára, netán következtetni szeretne vagyoni helyztetünkre, vagy amíg kedélyesen elbeszélgetünk a gázmérő-ellenőr Úrral, addig minden létező adatot memorizál, majd tovább ad???
Megmondom, még mindig ez a hallatlan gonosz dolog vagy értelem a dolgoban sokkal jobban megnyugtatna, mintha kiderülne, hogy a lakásmaffia a nyomozó cég megrendelője. Hogy ki, persze nem fogjuk megtudni, mert a magánnyomozók akkor azonnal tudni fogják, hogy megbízóik kilétét védi az adatvédelmi törvény?
Jó! És a mi adatainkat ki védi meg?
Hogy megy ez végül is Magyarországon? Mit jelent az adatvédelem??
Mellesleg a Numerus Gas és a Numerus Plus, az gázóra ellenőr és a nyomozó nemcsak egy címen van a cégjegyzék szerint, de tulajdonosi körük is azonos!!!
Az is megérne egy külön történetet, ha nem lenne ez a magánnyomozói összefonódás, hogy milyen alapon nyerte el a Numerus Gas, a gázóra ellenőrzési megbízások jelentős részét? Ugyanis bár neve megtévesztően a gázra utal, de valójában annak a főtevékenysége szoftware-ekre, és nem gázkészülékekre vonatkozik.
Azt hiszem nem csak a BKV-nál voltak (és vannak) érdekes ügyek. Ha van valakinek ötlete, vagy információja, hogy milyen összefonódások vannak még a háttérben, azt nagyon megköszönöm!
Én nem értem ezt a fórumot. Tavaly meguntam a tigáz szemétkedéseit, és átálltam vegyestüzelésű kazán fűtési módra. Elég jelentős beruházás volt, de megéri. Kb. fele annyi a fűtési költségem mint gázfűtéssel, és nem kell rettegnem a tigáz zaklatásaitól. Nyilván ezt kertes házban lehet megcsinálni. Javaslom mindenkinek, ha módja van rá szabaduljon meg a tigáztól.
"Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője szavaiból arra lehet következtetni, valami hiba csúszott a gépezetbe."- Írja a Blikk a 2012-07-07-i számában.
Hát igen, Száraz Gáboréknál az utóbbi időben túl sok hiba csúszik a gépezetbe. Hogy-hogynem ez a "hiba" mindíg a fogyasztók kárára csúszkálgat.
A cikk szerint a TIGÁZ az ügyvédi válaszlevélben leírt érveket nem vette figyelembe, sőt a fogyasztót hajnali telefonhívásokkal is zaklatták, szokásuknak megfelelően gázóra levétellel és végrehajtással fenyegették.
Majd ezek után még a számlát is "elnézték".
Úgy tűnik, hogy a TIGÁZ háza táján a jogszerűség és szakszerűség tekintetében valami nagyon nincs rendben.
A dzsessz királynője azért kapott ilyen irdatlanul súlyos büntetést, mert a szolgáltató szerint másfajta belső kerék forgott a gázórájában, mint amit tíz évvel korábban beleraktak.
Az énekesnő állítja: soha egy ujjal nem nyúlt az órához.
Tízévenként lecserélik az órát. Ezt a csere alkalmával találták ki.
Kérdeztem a szerelőt, mit tenne a helyemben, azt mondta, semmit nem tudok csinálni.
A legdühítőbb az egészben, hogy amikor kijöttek lecserélni az órát, még csak ki sem nyitották az elejét. Honnan a fenéből veszik, hogy másfajta kerék forog benne, ha még csak meg sem nézték!?
Szörnyű ez az egész – sóhajtott Bódy, aki nyolc éve lakik a házban. – Minden évben kijöttek ellenőrizni, soha semmi probléma nem volt. Esetleg az előző lakó csinálhatott valamit az órával, ha csinált. Esküszöm, én egy ujjal nem nyúltam hozzá!
BódiyMagdi már két éve csatázik a gázszolgáltatóval Bódy már két éve harcol az igazáért a szolgáltatóval.
Azt írták a jegyzőkönyvbe, profi módon lett megbuherálva az óra. Azaz kevesebbet mutatott, mint amennyit fogyasztottam. Ez már csak azért sem igaz, mert egy fillérrel sem fizettem kevesebbet, mint korábban. Sőt...
Hihetetlen, hogy az ember ártatlan, és semmi védelme nincs.– mondta Magdi.
Senkinek sem kívánom azt a rettegést, amit átéltem
– 600 ezer forintra büntettek meg. Van egy kedves ügyvéd barátom, aki segített megírni a válaszleveleket.
Figyelembe sem vették az érveimet, sőt a gázórám levételével és végrehajtással fenyegettek. Volt, hogy hajnalban telefonáltak.
Amikor látták, hogy nem adom fel, és végsőkig harcolni fogok az igazamért, azt írták, fizessem ki a felét. Kifizettem nekik több százezer forintot.
Aztán kaptam még egy papírt, hogy fizessek be még negyvenezret, mert elnézték a számlát. Hát nem... Elég volt!
Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője szavaiból arra lehet következtetni, valami hiba csúszott a gépezetbe.
2010. november 5-én volt egy szabálytalan vételezési eset. Ezzel kapcsolatban 2011 januárjában kiállítottunk egy kötbért.
A társaság saját hatáskörében szüntette meg az eljárást, mert nem volt egyértelmű, hogy szabálytalan vételezésről van szó – mondta Száraz, hozzátéve: sztornózták a számlát.
Visszahívtuk az énekesnőt, tudott-e a határozatról. Azt mondta, igen. Épp ezért nem érti, ha ártatlan, miért kellett több százezer kötbért kifizetnie.
Kolontár Krisztián"
Eddig a cikk.
Az én kérdésem pedi az, hogy:
-Most akkor hogy is van ez? Ha biztos, hogy másfajta kerék volt az órában akkor a TIGÁZ miért nem tett büntetőfeljelentést?
Ha viszont nem történt szabálytalan vételezés, akkor a szolgáltató miért büntet, miért rágalmaz, miért fenyegetőzik? Hol van ilyenkor a Magyar Energia Hivatal? Nem kellene hivatalból vizsgálatot indítania?
Nagy a gond a cégnél, ezért mit tehet ilyenkor egy felelős nagyvállalat? Kimegy azokra a helyekre, ahol csökken a fogyasztás és megpróbál büntetni, megfélemlíteni.
Mi pedig köszönjük eme felelős nagyvállalat minden dolgozójának ezt az eljárást.
Korunk Jókaija remélhetőleg róluk mintázza majd a XXI. század Arany emberét.
Biztos mindenki emlékszik még az interneten tavaly terjedő levélre, amiben a tigázos mérőórák félmillió forintos büntetést érő leszerelésére figyelmeztetettek. A Homárról már cenzúráztatta a szolgáltató, de ezek szerint mégsem városi legenda, hiszen megkaptuk még egyszer, csak ebben az esetben nem a plomba volt "buherált", hanem egy karcolás miatt gyanúsítottak meg lopással egy idős házaspárt:
Szüleim a Tigáz szolgáltatási területén élnek. Pár napja járt náluk egy szakember gázmérő óra-csere ürügyén. Leszedte az órát, majd megállapította, hogy egy karcolás van az óra hátulján, biztosan meg lett mágnesezve. Szüleim egyszerű, becsületes emberek, nem folyamodtak ilyen trükkhöz. Az órát igazságügyi szakértő fogja megvizsgálni, már jóelőre súlyos százezres bírságot helyeztek kilátásba. Láttatok már ilyet?
A neten turkálva sok hasonló esetről lehet olvasni, de amíg nem lettem érintett, nem nagyon keresgéltem a témában. Szóval legyen ez a levél egyrészt figyelemfelkeltés (lakásba beengedett szolgáltatói szakembert egy pillanatra sem magára hagyni, mert karcolász, plombát piszkál, kanárit molesztál), másrészt meg a hasonló cipőben járó/járt homáristák tapasztalataira vagyok kíváncsi.
Ha már gázos sztoriknál tartunk, ez a másik szintén tigázos jelenet rávilágít a probléma gyökerére. Tudniillik az energiatakarékosság és a környezettudatosság anyagilag elég szarul jön ki a Tigáznak, ezért megszondázzák azokat a helyeket, ahol radikálisan visszaesik a fogyasztás:
Közepes méretű, nem új építésű családi ház (110 nm). Brutális gázszámlánk volt, legalábbis a tanári fizetésemhez képest. Ezért az elmúlt évben megtettünk mindent, hogy valahogy faragjunk ebből: padlásszigetelés, termosztátok átállítása, vízhőmérséklet csökkentése, szobákban 22 fok helyett csúcsidőben 21 fok, napközben 19-20 fok. Az eredmény -1000 köbméter éves szinten, nagy öröm volt itthon, hogy ezek szerint érdemes próbálkozni.
Ráadásul április végén - tehát már a fűtésszezon után - lecseréltük a házzal együtt vásárolt régi, nyílt égésterű, ki tudja ki által szerelt, kb. 50% hatásfokkal működő gázkazánt, illetve az áramzabáló, a házzal egyidős villanybojlert és a helyükbe kondenzációs kazán és indirekt víztárolós bojler került.
Ekkor jött a TIGÁZ, először leolvasás, ahol gondolom ők kevésbé nagy örömmel észlelték a fogyasztás csökkenését. Ezek után gázóra-ellenőrzés.
Már itt próbálkoztak, hogy látnak a gázórán egy karcolást - ami régi, általuk felújítva került valamikor beszerelésre - de ebben a témában azért nem mertek elmélyedni, mert gondolom ha valaki megbuherálja az órát azt nem úgy teszi, hogy azért évi 2300 köbmétert még pörögjön évente. Mutassuk a gázkészülékeket.
Á, új a kazán! Hol a gázterv? Mi van? A régi helyére beszerelünk egy újat és gázterv kell? Hol tetszettek lenni az elmúlt 4 évben, amikor a hatályos szabályokkal ellentétesen a lakótérben ment egy nyílt égésterű, minden papír nélkül (gázterv, szerelési papírok, garancia, stb.) üzemelő készülék.
Aztán a helyi szakértő felvilágosít: nagy a gond a cégnél, mert aki csak teheti szigetel, korszerű készüléket vásárol, visszaveszi a fogyasztást, ezért érezhetően csökken a fogyasztás, így a profit is. Mit tehet ilyenkor egy felelős nagyvállalat?
Kimegy azokra a helyekre, ahol csökken a fogyasztás és megpróbál büntetni, megfélemlíteni.
Ez oké, a TIGÁZ nem az a cég, akitől bármi jobbat várnánk.
Kérdés viszont, hogy hol vannak a magyar hatóságok, a környezetvédők, stb. akik felfigyelnek az ilyen tendenciákra és beavatkoznak? Hogy Magyarország teljesíteni tudja a nemzetközi szerződésekben vállalt környezetvédelmi programokat?
Nekünk a Tigázos kálváriánk (mágnesezéssel gyanúsítottak)még tavaly kezdődött, akkor itt ezen az oldalon kértem segítséget. Kaptunk ügyvédi névsort, és külön e-mailben jó tanácsokat, hogy ki(k)hez fordulhatunk panasszal.
Választottunk ügyvédet a névsorból, dr. Harmath Kadosa nyíregyházi ügyvéd urat, akit csak ajánlani tudok minden bajba jutott olvasónak, fórumozónak.
Mint már írtam, tavaly áprilisban kezdődött a kálváriánk, és a mai nap pont került az ügy végére!!!
Az Energetikai Hivatal újabb szakértői vizsgálatot rendelt el, ahol az új szakértők vizsgálata megállapította, hogy mágnesezés, ill. szabálytalan vételezés NEM történt!
Mondjuk amíg ennek hivatalos megállapítására sor került, több mint egy év telt el, s ez alatt az idő alatti idegességet nem kívánom senkinek.
Mert az, hogy részünkről szabálytalan vételezés nem történt, ez nyilvánvaló volt, ehhez kétség nem fért!
De azt az érzést nem kívánom senkinek, amikor értesítést kaptunk tavaly ősszel arról, hogy mikor jönnek kikötni bennünket a rendszerből....
De most már túl vagyunk rajta, győzött az igazság! :)
Köszönet az ügyvéd úrnak, köszönet az innen kapott segítségért, jó tanácsokért!!
További szép napot Mindenkinek, senki ne adja fel, pláne, ha tudja, hogy igaza van!!!!
Kérése:Lehetőleg a délután vagy esti órákban keressék, mert délelőtt ill ebéd után tárgyalok folyamatosan és nem tudom felvenni a telefont, de előbb utóbb elérnek.
A bejegyzést olvasva az alábbi kérdések merültek fel bennem:
1. Egy viszonylag egyszerű ügy elintézéséhet a Magyar Energia Hivatalnak miért kell közel 365nap, miközben a hivatal eljárására vonatkozó ügyintézési idő 60 nap?
2. A Magyar Energia Hivatalt miért nem tartja be a hatályos jogszabályokat?
3. A Magyar Energia Hivatal eljárásában miért nem érvényesül a Ket. 4. szakaszában előírt garanciális jog?
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1
4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog...
4. A Magyar Energia Hivatal ügyintézőjét, fogyasztóvédelmi osztályának vezetőjét miért nem szankcionálják azért, mert eljárásukban az ügyintézési határidő be nem tartásával tömegek esetében sérül a jogbiztonság?
5. A Magyar Energia Hivatal megfizette-e az államnak az ügyintézési határidő be nem tartásából adódó díjat? Ha nem miért nem?
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1
33/A. §160 (1)161 Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.
(2) Ha az eljárás lefolytatásáért az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek.
6. A Magyar Energia Hivatal miért nem szankcionálja a jogsértő szolgáltatót?
7. Az ügyfél által előadottak szerint a szolgáltató által megpályáztatott, felkért és fizetett szakértő valótlan szakvéleményt adott, amely szerint az ügyféllel több, mint félmillió forint kötbért akartak kifizettetni. Milyen következményekkel járt az eljáró szakértőre nézve az, hogy valótlan szakvéleményt készített?
8. A Magyar Energia Hivatal a visszásságot jelezte-e a hatóságoknak, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának?
9. A Magyar Energia Hivatal tett-e büntetőfeljelentést a szolgáltató, illetve az általa felkért, valótlan szakvéleményt adó szakértő ellen?
Ha nem, mi ennek az oka?
10. Mi az oka annak, hogy ezen visszaéléseknek nincs büntetőjogi következménye?
11. A XXI. században, jogállami keretek között hogyan történhet meg az, hogy egy multinacionális magáncég következmények nélkül, tömegeket vádolhat meg gázlopással (szabálytalan vételezés), illetve hogy a szakértőik valótlan (hamis) szakvéleményt adnak?
12. Mikorra várható érdemi változás ezen a területen?
13. Reparálta-e a szolgáltató azt az érzést, azt az idegeskedést és azt a vagyoni hátrányt, amit a több, mint egy évig tartozó eljárás okozott a fogyasztónak?
14. Mindezek figyelembevételével alkalmas-e a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Osztályának Vezetője a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására?
15. Amennyiben nem, miért nem történik meg a leváltása?
16. IMF hitel terhére miért fizetjük az olyan kormánytisztviselőket, akik képtelenek betartani az ügyintézési időt, akik képtelenek a szolgáltatót jogkövetésre bírni és akik képtelenek a fogyasztók érdekeit hatékonyan védeni?
A polgári peres keresetnél célszerű reális követeléssel kezdeni -az idén megváltozott illetékrendszer miatt. Utólag is lehet emelni a "tétet", ha úgy alakul. (Nem árt konzultálni ügyvéddel, én is azért vagyok ilyen "felkészült":) )
Mint ma kiderült, a TIGÁZ rendszerében semmi nyoma, hogy nálam kikötötték a gázt, számlák rendben. A megbízott alvállalkozók valószínűleg elnézték a címet, de az is lehet, hogy még a falut sem sikerült eltalálniuk. Elmondták, hogy ezek fejpénzt kapnak a kikapcsolt órák után és semmi sem érdekli őket, csak a feladat elvégzése és tényleg egysejtűek. A TIGÁZ beküldte az ügyet a központba, csatolva a rendőrségi feljelentésemmel, azt mondták, még egy hétig legyek türelemmel, hogy tisztázzák a helyzetet. Ettől függetlenül a bírósági feljelentés is megteszem hamarosan.
Én már most látom, hogy kedden az ügyfélszolgálaton mosolyogva közlik majd,, hogy hát volt 452 Ft elmaradásom tavalyról, amit a gép 60 napon túlinak tekint és ilyenkor nem tudnak mérlegelni stb. És hol az értesítés? Hát mi küldtünk, csak hát a posta stb
Kotve hiszem, hogy tertivevenyes ertesites nelkul kikothetnenek.
