Kapaszkodj meg: a maradványpontok átvihetők! Ez a duplavonal (a fokozat lezárása) alatti nyitóérték lesz a "könyvelésben". Első túranapló kitöltésem felett személyesen P.V. bábáskodott. :-)
Sikerült "kikapnom" egy szép nyári délutánt, és elsétáltam Apajtól (Dömsöd vá.) Dömsödig, a kissé módosult útvonalon.
Köszönet Lud-nak a térképért.
Néhány apróság.
A vasútállomással szemben indul egy ösvény (a helyiek ezt használják), kissé szabálytalan átkelni a sineken, de nem mentem egyedül.
Ez az ösvény beletorkollik egy utcába, ezen lehet menni az országútig. Itt, a fán van jel, de elvben kicsit balra kéne még menni.
Maradtam a falu szélén, jobbra már a Kiskunság.
Nem volt érkezésem az országúton oda-vissza menni:o(
Mikor az út véget ér, akkor balra, és a következő, aszfaltos úton már "jő a jel".
Jó hír, hogy a szeméttelepet felszámolták.
Rossz, hogy vannak illegális lerakatok.
Van jelzés is.
A fű magas, az út egyre rosszabb minőségű, de pókok nem nagyon vannak.
Az akác elvirágzott.
Az út az erdőig szinte nyílegyenes, itt jobbra elkanyarodik az "erősebb" keréknyom, de mi maradjunk! Picit később lesz jel is. Mikor az út átszeli a keskeny erdősávot, akkor ne habozzunk, kövessük a keréknyomokat. Jelek már nincsenek, de a búzamező szélén van egy széles keréknyom, ezen jól lehet haladni. Az út kicsit balra, az egyre keskenyedő erdősáv másik oldalán lehet, de a valóságban már nincs. Magas fű viszont van.
Mikor balra kanyarodunk, akkor ujra vannak jelek. És hatalmas tócsák.
Csodálatos vidék, a gyönyörű fehér madarak birodalma. Vannak szürkék is. Azt hiszem, ezek gémek. Szépek.
Az országúttól nincs probléma.
Jól jelzett az új, elkerülő szakasz is. Kicsit sáros, de délután árnyékos. Ennek örültem.
Kihagytam Eszti nénit, hisz az utolsó gyorsbusszal haza akartam érni.
Bélyegzés a CBA-ban, fagyi a teraszon, és már jött is a busz. Jó messze van Dömsöd!
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni abban, hogyan kell vezetni az egyéni túranaplót. Én folyamatosan vezettem, göngyölítettem a pontokat, az aranyjelvénynél tartunk. Az egyesületnél ma akartam leadni a a túranaplót, hogy megkapjam az ezüstjelvényt, de szólt a vezető, hogy nem göngyölítve, hanem mindíg elölről kezdve kell vezetni, írjam át a füzetet. Valóban így kell? Hol találom ezt leírva? Ti hogy csináljátok? Mi van akkor a a maradék pontokkal? Tudtok segíteni? Előre is köszönöm. Rézike
Ez kilométerben több, időben talán kevesebb, mint a felsőlengyendi irány. A románkori templom így viszont kimaradt.
A Pusztatemplom románkori? A Vidróczki túrán elvileg ott volt az ellenőrzőpont, de magát a templomromot nem sikerült megtalálni. Csak a felvezető úton egy elhullott vaddisznó tetemét találtam, amúgy addig a pontig mentem el, ahonnan szép kilátás nyílik Nagybátonyra.
Javaslom azt, hogy akár a topik szokásos (azt hiszem, 3 év után nevezhetjük már így) decemberi találkozójának is lehetne a túrája, legalábbis a megteendő táv ezt indokolhatná! (2003: Gödöllői Kék, 2004: Peremtúra, 2005: A Hunyad-oromtól a Gellért-hegyig)
Csak a DDP befejezése után nem akartam addig újabb hosszútávú mozgalomba fogni, amíg legalább a KDP-t be nem fejezem a folyamatban lévők közül. Utána mehet, mert amúgy még érintőpontosak vannak folyamatban. Csak nehezen haladnak újabban, mert az idei tavasz tagadhatatlanul inkább ttúrás volt most nekem.
Kedden jártam a BAZ megyei TJSZ-ben, az aktuális 2006-os jelvényszerző túráktól szóló kiadványukban találtam a következő túrát amit a turabazis.hu nem említ:
</P>
A Bükk és a Zemplén kilátótornyai
A túra célja: a két hegységben található kilátók felkeresése során megismerkedni a szép élményt nyújtó turistalétesítményekkel és élvezni az így szerzett élményeket. A 2004-ben meghirdetett túrát átvitt értelemmel, az Európai Unióhoz való csatlakozás során nyíló új kilátásokkal is indokolják kiírói.
A túra útvonala: 6 kilátóhely felkeresése tetszőleges sorrendben és időben.
A túra célpontjai: Avasi kilátó (Miskolc), Dobó István kilátó (Nagy-Eged), Kalapati kilátó (Szilvásvárad), Magas-hegyi kilátó (Sátoraljaújhely), Milleneumi kilátó (Cserépfalu), Petőfi Sándor kilátó (Bálvány)
A túra igazolása: a célpontok felkeresését bizonyító fényképeket a Zöld Sportok Clubja (3532 - Miskolc, Bíró utca 10.) címén beszerezhető igazolófüzetbe kell gyűjteni. Teljesítéskor ugyanide kell visszaküldeni.
Jajj! :-) Meg szerettem volna úszni az írást, mert Güszié mindig hangulatosabb és kevés az időm. Na, valamit gyorsan:
Encián túrák szakaszai a Mátrában (Mixtura Encialis)
Güszivel vasárnap reggel Mátrafüreden találkoztam, egy érkező buszra felszállva, a túrát pedig Mátraházáról indítottuk. Az előző nap a környékhez kötött és így tudtunk szinkronizálni. Mehettünk volna fel együtt a kisvasúton - amin én voltam az egyetlen utas -, ha megvárta volna a Pestről jövők érkezését. Úgy látszik, nem fontos nekik a forgalom.
Az előző esti zivatar itt is rátett még egy lapáttal a meglévő sárra, nem volt vészes, de állandóan figyelni, ide-oda ugrálni kellett, főként a hegyek aljában. A szép napos idő a felfutó gerinceken aztán gyorsan szárította a talajt. A Vörösmarty th-ig kéktúrázókat követtünk, igazolás után már az aszfalton maradtunk. Itt 10 méterre párhuzamosan az erdőben ugyanis gyakran vizenyős és a műúti elágazás után a P- amúgy is itt megy. Figyelni kell a balra lefordulást a jobbkanyar szalagkorlátja mögött.
Innentől nagyon sokáig lefele, ez visszafelé tikkasztó lehet, akár majd a falu után nekünk fel a Galyára. A Károlyi- kastélyt sokáig kerültük, míg kibontakozott az erdőből, de csak úgy sugárzott belőle a luxus, én undorítónak találtam. :-) Frissítettünk és készségesen kaptunk "Parádsasvár elágazó" feliratú céges bélyegzőt az autós büfében a kanyarnál. Az ivócsarnokot csak fotózni tudtuk, eddig túránk a Vörösmarty emléktúra része is, de azt egyszer egyetlen nap alatt kell teljesítenem.
Négy éve túrázom aktívan, de 5 éve nem vettem kezembe fényképezőt, egyrész t-túrákon sokáig féltem hogy visszatart, másrészt szerintem nem igazán adja vissza az élményt, inkább elmegyek legközelebb is. Bár ehhez a nickhez egy baromi nagy objektív dukálna, de egy zsebbe férő automatával fogom ezentúl meglesni a kódokat és helyszíneket, mert sajnos egyre többször felejtem otthon a mozgalmi füzeteket.
És jött a baromi meredek! Nem siettük el, az erdőírtások egyetlen haszna a szép kilátás. Még így is tartottuk a félórás előnyt, amit Galyatetőn palacsintázással múlattunk el. Eddig az MT-2-es túrát csináltuk (visszafelé), de most nem Pásztó felé folytatjuk, hanem következik az MT-3 legkalandosabb része.
Azt sejtettük, hogy anno ezt is légvonalban adták elő a "fiatal túratársak", szerencsére(?) azóta jelzetlen utak is rendelkezésre állnak, van választék. Biztosan ők is érintették akkor az Orosz Mátyás sziklát, ez nekünk a Várak a Mátrában mozgalomhoz is kellett. Behozva némi hátrányt, az aszfalton hegytuk el a hegyi üdülőtelepülést és a Phrsz indulópontjánál tértünk be az erdőbe.
Lementünk a dózerig, amivel ma már másodszor találkozhattunk. Emlékeim szerint ezt 1983-84 környékén rombolták be ide, akkor gyerekként Trans-Mátrának hívtuk, mert bicajjal gyorsan el lehetett jutni bárhova, ha tudtad, hogy hova megy. Sajnos a szélésségét a hegységben nem mindenhol adja vissza a turistatérkép egy közönséges szekérúthoz képest, pedig jó tájékozódási vonal lenne. NY-ra indultunk rajta és néhány kanyar után erdőírtás szélhez értünk. Középen lenn a váras mozgalomban említett magasles a helyén volt. Rajtuk eltévedt kirándulók - szintén a sziklát keresték -, hétvége lévén ma nem ők voltak az egyetlenek.
A leírás 3 megközelítéséből az utolsót teszteltük. A magaslestől irányban tovább 80 métert a dzsindzsában az erdő széléig, ott szintet nem veszítve 60 métert balra (NY-ra) a második gerincig és azon le 160 métert. Szemben van a szikla a fák között a kódokkal és a "sánc" felirat. Korlátozott panoráma, de hangulatos hely.
Kár, hogy nem a patak felé indultunk, hanem a K-i oldal kőgörgeteges, vizenyős részét választottuk. A patak túloldalán idővel, a térképen is jelzett, részben benőtt út ugyanis előkerült és elérte a Simó Feri útját (K+). Innentől már széles szekérút haladt a Lengyendi-patak közelében a Dorogi-vadászház mellett lévő T elágazás felé. Az elágazással szemben a erdőben folytatódott az út a lankás gerincen É-ra. Ja, ezek csak a 30.000-es Faragó-Szarvas térképen ábrázoltak. Egy nyiladékig van rajzolva, de az erdőritkítás miatt az út enyhén balra kanyarodva tovább megy egészen a patakig. Átkelve a vizen, balra (DNY-ra) a szekérúton, 100 méterre találkozik a Sebestyén-patakkal és itt v... (na most majdnem leírtam, mit csinál az encián kód a szemközti fán).
Mire ide jutottunk jól elment az idő, ezért a patakmeder kövein hamar elértük az alsó dózert. Nem akartunk már kísérletezni a sáros utakkal, ezért ezen átmentünk NY-i irányban a S- érkezéséhez, a jellegfához. Ez kilométerben több, időben talán kevesebb, mint a felsőlengyendi irány. A románkori templom így viszont kimaradt. Egy óránk maradt a közvetlen vonat indulásáig és a Mátrai Tánc miatt tudtuk, hogy sok van még hátra (megnéztem az itinert: 5,8 km). Belehúztunk és elértük. Nehezen, de előkerült a jegypénztár szekrényéből a mozgalmi bélyegző. A képeslap-múzeum megtekintése majd a Bec-kúti túrára marad (MT-1).
A "cikis" jelzővel azt is próbáltam érzékeltetni, hogy ismeretlen az útvonal járhatósága, kevés az információ a terepviszonyokról, a jelzések állapotáról.
Somsály környéke önmagában problémás, hisz az ember azt olvassa, hogy irtják az erdőt, aminek ugyebár az a következménye, hogy az ösvények eltűnnek. Szörnyű látvány volt a kopasz oldalgerinc.
Múzsla említi, hogy jártatok anno Hétes környékén.
Ez is elbizonytalanítja az embert.
"A magányos túrázást pedig kifejezetten nem ajánlják."
Én sem ajánlom, de nem könnyű társat találni ennyi túrához. Márpedig ha az embert hajtja a belső "kényszer", akkor menni kell!
Jó lenne többnapos túrára menni, de azt hiszem, az a minimum, amit elvárok egy szállástól, csak olyan árszínvonalon teljesül, amennyi már számomra nem megfizethető. Több napra társat találni meg gyakorlatilag lehetetlen.
Marad tehát a max. 2 napos vándortúra, és ami nagyon bevált, alvás Miskolcon, vagy Szerencsen, onnan egy 30-as, majd este haza.
Azért ha vége lesz, akkor sok minden átértékelődik!
A leírásodnak örülök. Kevesen járnak az Óbükkben, szinte alig. Már gyakorlatilag Bárna környéke sem turistaterület. Az, hogy "cikisnek" gondolod ezt a túrát, meg nyilván a sajátos teljesítési módnak köszönhető: ha egynapokra mész messzi, ismeretlen terepre, ráadásul finomabb tájolásokra alkalmatlan térkép nélkül, akkor szinte előre kódolt, hogy lesznek gondok. Pl. nem tudod mindig megtenni a kitűzött távot, hanem ki kell szállni valahol.
Említetted korábban, megszerezted a 60-as években kiadott OKT könyvet. Nekem is megvan. Ha felidézed, abban kifejezetten(!!!) azt ajánlják, hogy csoportosan, több napos, akár egy hetes bontásban csinálják meg az érdeklődök a kéktúrát. Meg is indokolják miért (ezeket nem részletezem). A magányos túrázást pedig kifejezetten nem ajánlják. Azóta sok minden változott persze. De a túrahelyszínek távosága km-ben az nem nagyon :-)
