Nekem 11 napja volt LCA pótlásom, az orvos (akit egyébként nagyon jó orvosnak tartok, ismerőst is műtött már sikerrel) szerint szépen gyógyulok, és már le kellett volna tennem a mankót, de sajnos nem tudom. A rögzítő rajtam van, 0 fokos hajlítási szöggel, és még így is marad 1 hétig. Ti mikor tudtátok letenni a mankót ilyen műtét után és sikerült rögzítőben járkálni? Sokat sportolok, de a műtétre 2 hónapot kellett várnom, és ezalatt teljesen elgyengült a lábam, a sima nyújtott lábemelés sem megy a nehéz rögzítőben, pedig kéne gyógytornáznom. Hasonló tapasztalat? Köszi!
A kirándulást felejtsd el, ha arra gondolsz, hogy mondjuk a hazai hegyekben sétáltok egyet, ezt leghamarabb sztem 4-5 hónaposan fogja engeni az orvos, de az is lehet, hogy inkább kivárja a 6-8 hónapot. (Én 5 hónaposan egy 20 km-es alföldi teljesítménytúrán vettem részt, 8 hónaposan pedig a Bukura-tónál voltunk a Retyezátban, mindkettőt orvosi engedéllyel.) Egy laza városnézés persze lehet, hogy belefér, de nem tudom, mit értesz kirándulás alat. Vezetni fogsz tudni. Én 6-7 hetesen kezdtem el biciklivel közlekedni napi rendszerességgel (csak napi 6-8 km volt), szobabiciklizni meg a BTB után 2 héttel, az utolsó pótlás után 3-4 hetesen kezdtem.
A hétvégén a haverokkal felmerült pár májusi és júniusi program, amin én is részt szeretnék venni:) Szerintetek reális, hogy május közepén, végén már el tudok menni egy egész napos kirándulásra? Vagy pl. május vége felé már tudok bicajozni? Autót vezetni? Elméletileg május közepén (6 hét táppénz) már mehetek vissza dolgozni is.
Április 3-án lesz a műtét (BtB).
Kíváncsian várom a csütörtököt, hogy megtudjam milyen érzéstelenítést alkalmaznak majd.
Hát na igen,a megyei kórházba ahová tartozom,sajnos nem csináltak vele semmit,mindig azt mondták,hogy jó még ez,a legutolsó ficamom,novemberben,volt 6 orvos vizsgált mind a 6 mást mondott,és így mentem el ismerős által egy másik dokihoz,és egyedül ő mondta hogy sürgőssen meg kell műteni.Mind1 már most nem lehet vissza csinálni,de minden erőmmel azon leszek hogy szépen felgyógyuljak. :)
A másik meg, alapból nem értem, ha 10 éve mindig kificamodott, ezidő alatt miért nem küldött el senki gyógytornára? Fejleszthető a combizomzat, ami segíthet a kifizamodást megelőzni, egy sorvadt combizomzat nem tartja a helyén a térdkalácsot... persze, utólag könnyű okosakat kérdezni, tudom.
Nyújtott lábemeléssel lehet fejleszteni a combizmot, vagy legalábbis szinten tartani lehetett volna, és nem is ártottál volna vele. Sajnos Magyarországon nagyon is sokat számít, hogy hol él az ember, Budapesten egy ilyen helyzetben, amikor beakad a porc, én nem egészen egy hetet vártam a műtétre, miután elkészült az MR.
Ja és nekem 10 éve áll fenn a panaszom hogy mindig kificamodott :S.Én felszolgáló vagyok,folyamatos talpalás,szóval sztem az később lesz hoy munkába tudok állni.
Elhiszem a dokinak amit mondott,de kiváncsi voltam saját tapasztalatokra is!Nem voltam előtte gyógytornán,mert sajnos sürgős volt a műtétet megcsinálni,olyan helyen volt a porc ,hogy alig hajlott be a lábam tőle,tehát a tornával csak ártottam volna,.Nem is a megyében műtőttek,és 2 hónap volt mire sor került a műtétre,kérelmet kellet írnom,akkor közbe gennyes fül gyulladásom is lett,és így sajnos csúszott a műét.
Ha te ezt így tudod és elhiszed a dokidnak, akkor minek kérdezted?! Nekem nem volt térdficamom, de jó nagy darabot szedtek ki a meniscusomból, és laterális release-t is csináltak, igaz, nekem "csak" 3 cm-rel vékonyabb a combizmom, azóta is van 2 cm különbség. És a műtét után másnap fel tudtam emelni a lábam, 90 fokos hajlítás kb. 4-5 nap után ment. Igaz, én a szalagpótlás után is emelgettem másnap a lábam... A lábemelgetést nyújtott térddel felfelé otthon is nyugodtan csinálhatod, attól nem lesz baja a térdednek, meg ehhez azért gyógytornász sem kell... Másrészt meg nem értem, előtte nem jártál gyógytornára? Azért sem értem, mivel engem a doki egyenesen nem volt hajlandó addig műteni, ameddig normálisan nem hajlott a térdem, és használni nem tudtam, szóval hónapokat gyógytornáztam műtét előtt. Is.
Hát nekem a doki azt mondta hogy ez normális,mivel úgy indultam a műtétnek ,hogy szinte alig volt combizmom,és 5cm-rel vékonyabb volt a műtött lábam mint a másik.Oldalra tudom emelni,de egyenesen fölfelé nem :S . Remélem tornával helyre lehet hozni.Artroszkópos műtétem a porc leválás miatt volt, lat.release, meg a sok térdficam miatt.
Nem akarlak elkeseríteni, de ez nem normális. Nekem volt lat. relase + meniscus + PRP kombó, és másnap már emelgettem a lábam a draincsővel együtt, igaz eleinte igencsak fáj, max 1-2 emelés ment, de elég hamar belejöttem, harmadnap már simán emelgettem 10-szer is.
Üdv a klubban. Nekem egy hete volt artroszkópos térdműtétem mivel elszakadt az elülső keresztszalagom. Nem pótolták csak megszüntették a letapadást, mert én attól nem tudtam használni a lábamat. Már másnap felkeltem semmi mankó, aztán irány haza. Jelenleg sincs semmi fájdalmam, és mindennap tornázok önállóan. A hajlitás már egészen jól megy, nekem a teljes kinyújtással vannak problémáim. Jövő héten kezdödik számomra a fizikoterápia. Az számomra nem derül ki téged pontosan mivel műtöttek.
Sziasztok!Nekem 2 hete volt artroszkópos,és lat.release térd műtétem,még nem tudom felemelni a lábam,de már egy kicsit be tudom hajlítani,2 hét múlva írják ki a gyógytornát.Az lenne a kérdésem hogy nektek volt e már ilyen műtétetek,és mennyi idő volt a teljes felépülés ,gyógytorna,mikor tudtatok munkába állni?És hogy normális hogy nem tudom emelni a lábam?a combizmaim elég gyengék,mert a legutóbbi ficamom óta nem tudtam teljesen "visszaépíteni" és utána jött a műtét,ez is közbe játszhat?
Én biztos, hogy nem akarok ébren lenni a műtét közben, félek tőle, hogy beparáznék. Jobb, ha akkor ébredek, amikor már vége a műtétnek.
Az biztos, hogy nem a spinális érzéstelenítést alkalmazták a kollégámnál, akit ugyanebben a kórházban, ugyanezek az orvosok műtöttek, akik engem fognak, mert csak a combjába kapott több injekciót, gerincbe nem. És nem is altatták el, csak leszedálták, de nem nagyon emlékszik semmire. Nem nagyon hallottam, hogy ilyen módszerrel műtenének máshol, de erről majd csütörtökön tudok bővebben beszámolni, miután beszéltem az altató orvossal.
Az orvos azt mondta, hogy kapok majd felületi altatást, amitől átalszom az egészet és nem emlékszem semmire. Ez nem olyan veszélyes, mint a mély altatás, éppen, hogy csak kiütnek.
Decemberben altattak, amikor magamhoz tértem, már a helyemen, akkor folyamatosan elnézést kértem a nővértől:) Azt nem tudom, hogy pontosan mit mondtam, de azt mondta, hogy valamiért nagyon elnézést akartam kérni, egy jót mosolyogtunk rajta, nagyon rendesek voltak:) Akkor még én is mosolyogtam, mert hatott az intravénás fájdalomcsillapító, pár órával később is viccesnek tartottam, de már nem tudtam mosolyogni:)
Sorry, en irtam rosszul. A lenyeg, hogy gerincbe, es total nem erzek alul semmit.
Nem altattak melle, de erost ajanlottak, hogy adnak szajon at nyugtatot, amitol gyakorlatilag alukalni fogok. Igy is volt, arra me'g emlekszem, hogy bevittek a mutobe (de asszem volt is valami takaras a labam fele), masra nem. Igaz, mar elotte elaludtam a mutetre varva - eleve hamarabb kaptam a gyogyszert, plusz elozo ejjel meg rendbe kellett tenni a lakast meg ugy altalaban a csalad korul elore amit lehet, eleve is faradt voltam.
Nem epidurális, hanem spinális érzéstelenítés, khm... Epidurált a szülésnél adnak, az nem elég a térdműtéthez. Én most a legutóbb ezt kaptam, de ismét megbántam, eddig 6:2-re vezet az altatás. Én direkt ébren akartam lenni, hiába kértem, hogy ne adjanak már ennyi cuccot belém, az aneszteziológus nem hallgatott rám :-)... Szóval olyan 20 percenként magamhoz tértem, kérdeztem valami számomra okosnak tűnőt a dokitól, nem egyszer ugyanazt többször is, és aztán se kép se hang, a válaszokra jellemzően nem emlékszem. Arra emlékszem, hogy egyszer belecsúszott a szemembe az arcmaszk, emiatt nem láttam a monitort ezt szóvá tettem, arrébb lett téve fa maszk, de bónuszként kaptam még valami drogot ismét, elment a kép... Viccesnek vicces lehetett az operáló team szemszögéből, meg így utólag nekem is, már amire emlékszem belőle, de engem eléggé idegesített ott helyben, hogy ennyire leszanáltak. Ízlés kérdése.
Nem ismerek magamra, nem vagyok az a típus, aki ennyire parázna, szerintem most is inkább tudat alatt azon parázok, hogy minden rendben legyen és lehessen majd focizni:) Meg azon ügyködöm, hogy a munkahelyemről úgy menjek el 6 hétre, hogy mindent elrendezzek. Azért bízom benne, hogy a második héten már tudok otthonról dolgozni, laptop az ágyba, telefon mellettem:) A múltkor is így sikerült két hetet is megoldani, nagyon jó volt.
A vezetett helyi érzéstelenítésről csütörtökön tudok majd meg többet, mert akkor beszélek az altató orvossal. Ennek is, mind az epidurálisnak, előnye, hogy műtét után még egy jó ideig nem érzel fájdalmat, mivel a műtött láb érzéstelen marad egy ideig (kár, hogy nem reggelig, a drain-kivételig:)). További előnye, hogy nem kell intubálni mély altatáshoz, bár remélem egy felületeset kapok, mert én aludni szeretnék. Nem akarok semmit sem látni vagy hallani. Epidurálisnál is elaltatnak, nem? Vagyis nem látod és hallod, hogy fúrnak faragnak másfél órán keresztül.
Na akkor innen is egy pozitiv, nekem mutet keso delutanjan adtak egy kevesbe es estejen egy eros fajdalomcsillapitot (jo, elotte nekem epidural volt), tobbszor a terdem miatt nem kellett. Drenre nem is nagyon emlekszem, nekem a kontrollon nyomkodta meg kicsit a doki, hogy a felgyult levet levegye, de az se volt egy nagyon durva elmeny. Javulas is tok jol ment, pedig en aztan sportos se vagyok. Mindezt majdnem pont masfel eve mutott terddel, ami azota koszoni jol van. Na jo, ha nagyon megeroltetem, akkor enyhen fajdogal kicsit.
Mutet nem lesz gond, kapsz egy X-et hogy melyiket kell muteni (a lanyaimnak ez tetszett a legjobban, bar csak elbeszelesbol tudjak), meg hat te mar voltal ilyenen, en meg azt sem.
Nem, nem lesz negyedik pótlás. Esetleg jövőre egy kitakarítás, ha úgy döntünk a dokival, itt az ideje... illetve sürgősségi, ha úgy alakul, erre is van némi esély, ha porcdarab vagy meniscus szakad le megint.
Visszatérve a térdgép kérdéskörhöz: tavaly 26! napi mozdulatlanság után 3-4 nap alatt értem el a 90 fokot. Nem hasalt rá a gyógytornász a lábamra, és alig fájt, csak annyira erőltettem saját magamnak, amit még jól kibírtam, ellenben az előző két pótlás utáni rehabbal, amikor a gyógytornász két kézzel préselte, akkor azért nem egyszer leizzadtam.
Akkor nem erőltetem a térdgépet, illetve rábízom a dokira, majd ő megmondja, hogy mi legyen. Nem erőltette egyáltalán, azt mondta, hogy jó dolog, de egyáltalán nem elengedhetetlen. És elég drága is a bérlése...
A gyógytornász mondta, hogy jó lenne, mert sokat segít a nyújtás, hajlítás mielőbbi elérésében, de azért csak a doki ért hozzá jobban. Aztán majd kiderül.
A decemberi műtét után elég gyorsan elértem a megfelelő nyújtást, a hajlítás kicsit lasabban ment, de az is rendben volt. Gondolom a pótlás után ez nehezebben megy majd, de remélem most sem lesz gond. A tornát becsületesen csinálom majd, aztán kiderül.
Nekem most ++Lachmann és fiók szalag nélkül, gondolom ha sikeres a pótlás, akkor mindkét vizsgálat negatív kell, hogy legyen. Reméljük, hogy így lesz. Sajnálom, hogy neked ennyire nem sikerül, valószínű, hogy biológiai adottság lehet, mert 3x pótolva is ugyanaz az eredmény. Mi tévő leszel most, belevágsz negyedszerre is?
Nagy vagy, a zárjavításon jót mosolyogtam:) Különben pont elleknkezőleg, nem szeretem ha ugrálni kell körülöttem, ezért is aggódom egy kicsit azért, hogy mi lesz és próbálok mindent elrendezni, hogy a feleségemnek minél kevésbé legyek a "terhére", valamint bízom benne, hogy minél előbb mindent el tudok magamtól is végezni.
Én óva intenélek a térdgéptől, komolyan. Nálam a doki azt gyanította, amiatt nem tapadt le a szalag normálisan, mert túl hamar haljítottam. Más kérdés, hogy most, hogy nem hajlítottam, szintén nem tapadt le a szalag valószínűleg. Ha mindenképp mozgatni akarod a térded (és a doki meg is engedi), akkor van ennél egy olcsóbb megoldás: pöttyöslabda talp alá, és azt görgetni hanyattfekvésben óvatosan (és rögzítőben). Jelenleg egyébként úgy áll a térdem, hogy a 3. pótlás után is ++ lachmann és asztalfiók, az orvosok nem tudják megmondani az okát, valszeg ez egy biológiai adottság nálam, hogy abnormálisan regenerálódik.
Hát így 3. pótlás után már asszem elhiheted nekem, hogy ennyire nem para, mint ahogy ijesztgetnek. Nyilván nem rúgja rögtön a bőrt a grundon az ember, hanem nyugiban otthon tesz-vesz, de azért az erős túlzás, hogy a feleségednek kellene mindent csinálnia (remélem, ezt ő is olvassa) :D. Mosogatás és terítés alól kaphatsz felmentést, de pl. zoknit párosítani, gyerekkel tanulni, diót pucolni, zárat javítani ülve is lehet :-))). (Bocs, ezt tényleg muszáj volt leírnom.) Olyan lesz a műtét, ahogy azt előre elképzeled, ez is egy önbeteljesítő jóslat. A legutóbbi műtétem után (szalagpótlás másik lábból, mindkettőt vágták tehát) - ahogy azt már korábban leírtam - 2 nappal már otthon voltam, dréncsövem nem volt egy sem. Csak akkor fájt, amikor a bal lábamon próbáltam meg ugrálni, ekkor jutott eszembe mindig, hogy ja, azt is felvágták, ezt napi 3-4x tuti eljátszottam. Tehát szinte egyáltalán nem éreztem. Otthon nem vettem be egy darab fájdalomcsillapítót sem, alig volt dagadt a térdem, tehát gyulladt sem valószínű, ez mondjuk alkat kérdése szintén (összefügghet azzal, hogy lázas sem szoktam lenni, ezek a citokinek/interleukinek eléggé összetetten működnek). Szóval gondold azt, hogy nem para egyáltalán, ne stresszelj rajta ennyit, és nem lesz gond.
Én sem akarom, hogy körülöttem rohangáljanak, csak voltak, akik ijesztgettek, hogy napokig fel sem lehet kelni, max WC-re, de azt is csak kínszenvedés árán, aztán gondolom valahol a kettő között van az igazság:) Nem akarom, hogy a feleségemnek keljen mindent csinálnia, mert rengeteg munkája van most, édesanyámmal meg ráér, úgyis sajnos ritkán találkozunk, így legalább tudunk majd egy kicsit beszélgetni:)
A decemberi műtét után én is a zacskó-a-mankóra taktikát alkalmazva oldottam meg mindent, kaját, stb. cipeltem a konyha és a szoba között, akkor nem is volt velem senki napközben. Azt nem tudom, most mennyire leszek rosszabb állapotban, mert ugye akkor még eleve friss volt a sérülés, és jött még rá a műtét, most meg rendben van a térdem, de ezúttal fúrják, faragják, komolyabb lesz, mint a decemberi műtét:(
Nem mondom, szép, ha ott a helyszínen tudom meg, hogy 30e forint lesz a rögzítő. Remélem, hogy megúszom olcsóbban. Jövő héten megyek a kórházba a műtét előtti vizsgálatokra, akkor megbeszélem vele és kiváltom előre, ha kell.
Clexane-t mondta is, hogy megint kapom (hurrá), de nekem pl. a múltkor is írt fájdalomcsillapítót, Xefo Rapid-ot, amiből két darabot vettem be, mivel nem kellett, aztán kontrollnál kérdezte, hogy beszedtem-e mind, és mondtam, hogy nem, mert nem fájt. Ekkor mondta, hogy azt szednem kellett volna, mert gyulladáscsökkentő is, nem csak a fájdalom miatt kell.
Feketenadálytő kenőcsöm már régóta van, valóban jó véraláfutásra, régóta használom. Szalag, kis- és nagylabda, minden van már itthon, csak a bordásfal hiányzik és kész tornaterem:)
Nem luxus magánklinikába megyek:) Így kb én is az általad összeírtakat gondoltam vinni. Az étel nem gond, elvagyok 2 napot a kórházi kaján is, majd otthon:)
Tudom, hogy kemény lesz, meg azért csinálom, hogy jövő ilyenkor már focizhassak, de azért para egy kicsit. Főleg az altatás/érzéstelenítés, drain-csővel eltöltött éjszaka és a reggeli kivétel gondolata ijesztő, mert már tudom, hogy mi vár rám:( Ha minden igaz, akkor valami helyi, vezetett érzéstelenítést alkalmaznak majd, a combomat szurkálják körbe, nem altatnak, de nem is gerinc lesz. A kollégámat is így műtötték, nem panaszkodott. Mondjuk, tuti kérem, hogy legalább felületesen altassanak el, mert nem akarok tudni az egészről semmit, csak ha vége lesz.
Egyedül a térdgép miatt vagyok tanácstalan, mert a kórházban és ahová gyógytornára járok nincs, de az orvosom azt mondta, hogy nem kell bérelnem, menni fog az nélkül is. De ha bérlek is, akkor otthonra, vagy már a kórházban is kell, ki fogja beállítani, megmutatni?
Amikor én hazaértem a műtét után, hétvége lévén 2 napig volt velem anya, aztán már egyedül oldottam meg, mert napközben ő dolgozott, csak késő este jött meg. Ami mondjuk kicsit necces, pl. leves melegíteni a mikróban, de ezt is meg lehet oldani, mondjuk sokszor ettem állva emiatt a konyhában... Engem már az a 2 nap is idegesített, amikor nem hagyták, hogy magam "ugráljak", de ez ízlés kérdése :-). A mankó marok része teljesen alkalmas a zacskó felakasztására, ebbe tettem az aktuális kaját, könyvet, WC papírt (a kórházban), és így cserkésztem be az ágyat vagy a fotelt.
A rögzítőt már a műtőben feltették nekem, tehát tényleg nem árt előre kiváltani a vényt. A mostani áráról fogalmam sincs, az tudom, hogy eléggé megvágták a TB támogatást, tavaly télen már 30.000 forint volt (amikor én vettem, akkor még csak 7000, 2009-ben). Amit az orvos felír, a jó lesz. Véralvadásgátlót írnak fel vényre a műtét után (4-6 heti adagot), de fájdalomcsillapítót nem szoktak sztem, én a háziorvosommal írattam fel Donalgint, ez volt nekem a leghatékonyabb azok közül, amit a kórházban adtak (Algopyrin, Tramadol volt még, amit próbáltam). A heg gyógyulását segítő Contractubex-szel érdemes kenni a bőrt, de csak a varratkivétel után, ha az orvos rábólint. Ezen kívül hasznos lehet még otthonra egy gumiszalag, sportboltban beszerezhető olcsón (2 m-es kb. 1500 Ft). A véraláfutásra fekete nadálytő krémet ajánlottak, drogériában kapható.
Amit vigyél magaddal a kórházba (hacsak nem valami luxus magánklinikán műtenek): evőeszköz, pohár, tányér, szalvéta, WC-papír, mosdószivacs vagy kesztyű, kézfertőtlenítő gél vagy kendő, meg persze ruha, pipereszett, szórakoztató dolgok időkitöltésre. Végszükség eseténre valamilyen kedvenc étel, mert néha ehetetlen a kórházi menza.
Nem lesz egy leányálom, de eddig még mindenki túlélte, nyugi :-).
Mivel mindjárt itt a műtét (április 3), ezért elkezdtem gondolkodni azon, hogy az eddigi tapasztalataimon és az itt és külföldi fórumokon olvasottak alapján mit kell bekészítenem, amire szükségem lehet akár a kórházban vagy azt követően otthon.
Mankóm van, két nagy méretű jégzselés-párna a jegeléshez, lakás amennyire lehetséges akadálymentesítve, az első pár napban végig lesz mellettem valaki (remélem 2-3 napig elég lesz, utána már azért boldogulok magamtól is). Vagy nem árt, ha tovább van valaki mellettem? A feleségem ott lesz persze, de mivel reggel elmegy dolgozni és csak délután jön haza, addig "átköltözik" hozzánk édesanyám, ne keljen neki szabdnapokat kivenni.
Nincs pl. térdrögzítőm, amit az orvos mondott is, hogy majd kapok. Ezt műtétet követően, ha jól tudom, rögtön fel is rakják. Ezt a kórházban adják vagy nekem kell megvennem az orvos álltal kírt vényre? Mert akkor jó lenne ezt a műtét előtt, még rendesen tudok menni:) Ebben van különbség, hogy melyik az ajánlott vagy mindegy, az jó lesz, amit az orvos felír? És ez kb mennyibe kerül, vagy az egészet fedezi a TB?
Orvosságot gondolom kapok majd (Clexane meg fájdalomcsillapító), más most így hirtelen nem is jut eszembe.
Ha van még tippetek a fentieken kívül, akkor azokat szívesen veszem!
Közben elkezdetem parázni is, pedig nem volt jellemző rám. Most már jó lenne túl lenni az egészen, főleg a kórház + első héten :(
Sajnálom, hogy nem jó hírek. De nagyon fontos, hogy én a saját tapasztalataimat írtam le, ez nem jelenti, hogy nálad is így lesz.
Ha pl. kisebb vagy közepes meniscus sérülésed lett volna (szalag szakadás nélkül), akkor májusra már teljesen reális lehet a futás. Mivel nem volt porcsérülésed, elképzelhető, hogy nem fogod különösebben érezni a szalag hiányát, de ezt nincs orvos, aki előre meg tudná mondani, szerintem.
Óriási mértékben függ, hogy milyen erősek a combizmaid. Nagyon jó erőben lévő izmok nagyon jól át tudják venni a szalag stabilizáló szerepét. Sokat számít, hogy most mennyire csökken majd az izmok állapota, mert sajnos ijesztően gyorsan eltűnnek nagyon rövid időnm belül. Nekem pl. a heti 3-4 focitól, rendszeres edzéstől, fallabdától, nagyon izmos és erős volt a lábam, de ez másfél hónap alatt (két hetet vártam a műtétre), csúnyán lement, visszaküzdeni gyógytornával és olyan gyakorlatokkal, amit tudok csinálni pedig nagyon lassan lehet csak:(
Még most is kiemelkedően jónak számít a combizmaim állapota, azokhoz képest, akik nem vagy csak kevesebbet sportoltak, vagy nem erősítenek rendszeresen.
Maga a műtét miatt biztos, hogy májusban tudsz majd futni, ha minden rendben lesz (és persze reméljük, hogy úgy lesz). Azért arra készülj fel, hogy nagyon más lehet a lábad szalag nélkül. Egyenes terepen való futásnál talán nem is fog annyira zavarni, mert a kontakt-sportoknál jön ki igazán a hiánya.
Nagyon fontos tudnod, hogy a rögzítő gyakorlatilag semmit nem ér:( Nincs az a rögzítő, amiben rendesen lehet sportolni, de meg tudná akadályozni, hogy kiforduljon a térded. Pl. a szalagpótlást után a sportba való visszatérésnél már nagyon sok orvos (pl angliában már egyáltalán) nem is használ rögzítőt, mert téves biztonságérzetet ad.
Nekem is van ismerősöm, aki ACL nélkül focizik, évente párszor ki is fordul a térde, elképzelni is rossz, hogy milyen komoly sérüléseket okozva a porcfelszínen. Igaz, a gyakori irányváltoztatást nem igénylő, egyenletes talajon való futás elvileg nem kell, hogy gondot jelentsen.
Hidd el, érezni fogod. Nemrég jöttem meg a futásból, és ma egész jól ment, azért érzem a javulást.
Arra nagyon figyelj oda, hogy ha úgy érzed, hogy nem stabil a térded, akkor ne erőltesd, mert nem éri meg kockáztatni. Tipikus eset, hogy kb 4-5 hónap elteltével valaki visszatér a focipályára, mondván, hogy már nem is érzek semmit, aztán tíz perc múlva kifordul a térd, feldagad, jöhet a punkció, újabb két-három hét pihentetés.
Köszönöm, a hozzászólásod de sajnos számomra nem a legjobb híreket írtad. Nekem elvileg május elején már komolyan kellene futnom és a dokim is azt igérte, hogy ez megoldható lesz. Mint írtam nekem most nincs időm a 6 hónapos rehabilitációra ezért én a műtét előtt megbeszéltem vele, hogy milyen terveim vannak. Tudom, hogy nem lesz egyszerű de meg kellett próbálnom. Már arra is gondoltam, hogy térdvédőbe probálom meg a futást. Sok ismerősöm van akinek hiányzik a keresztszalagja és tudnak vele futni, sőt ismerek olyat, aki még síelni is jár. Amúgy később én is mindenképpen szeretném pótoltatni a szalagomat.
Hasonló az én esetem is: elsődlegesen meniscus sérülést gyanítottak, de műtétkor kiderült, hogy a meniscus ép, viszont az elülső keresztszalag elszakadt és az üvegporc is sérült egy 0,5x0,5cm helyen. A szakadt szalagot eltávolították, a porcot notch-plasztikával ellátták.
Én nehezen tudtam műtét előtt terhelni a lábam, de nem volt beakadva semmi.
Sajnos az ACL-szakadásról műtét után tájékoztatott az orvos, hát mondhatom, nem voltam túl boldog (most sem vagyok).
Különösebb fájdalmaim műtét után nem voltak, leszámítva a drain-csövet, ami sajnos nekem egész másnap reggelig nagyon zavaró és elég fájdalmas volt (nem mindenkinél fáj, valószínű, hogy nagyban függ attól, hogy sikerül berakni). Amikor reggel kivették (na az iszonyat volt, de csak 2-3 másodpercre), szinte rögtön megszűnt a fájdalom, ezért gondolom, hogy ha nincs a drain-cső reggelig, akkor nem lett volna komolyabb panaszom sem. Így is ki lehetett bírni, otthon már nem is kellett fájdalomcsillapítót szednem. Most árpilis 3-án megyek a pótlásra, remélem nem lesznek komolyabb fájdalmaim és minden rendben lesz:)
Az első heparin (gondolom Clexane) injekció nekem is pocsék élmény volt, mármint amit magamnak kellett beadnom. Nehéz volt rávenni magam, hogy megszúrjam a hasam. A tizedik után sem tudtam megszokni, de fájni talán két-három alkalommal fájt csak (az sem komoly) a 25-ből, így összeszedtem magam és nem engedtem, hogy egy szinte teljesen fájdalommentes dologtól napi szinten stresszeljek. Az a jó, ha határozottan csinálod, gyorsan, de nem kapkodva, mert akkor érzed legkevésbé. Fontos, hogy a fertőtlenítővel, amivel előtte lefújod a bőröd, ne "áztasd" el magad, fújd le, hagyd hatni ameddig kell (írja a behatási időt rajta), letörlőd (de ne dörgöld) és határozott mozdulattal szúrsz. Ha sok a fertőtlenítő a bőrön, akkor "fáj", vagy ha előtte dörzsölöd vattával.
Engem december 3-án műtöttek és két hét után már dolgoztam, ülő munka, iroda. Terhelni normálisabban úgy december végén tudtam, akkor már csak lépcsőn lefelé és rossz mozdulatkor vettem észre. Viszont a 100%-ot felejtsd el, sajnos. Én még most sem tudok futni, még kocogni is csak olyan "szögletesen", mert ha gyorsabb tempóban próbálok, akkor fáj és kellemetlen. Lépcsőn lefelé már nem veszem észre, bicajozni is rendesen tudok, a gyógytorna is gond nélkül megy, teljes nyújtás és hajlítás is megvan, rá tudok ülni a sarkamra is (bár ez most is rossz, de sérülés előtt is az volt, nem is hiányzik). Jobban recseg, kattog és ropog, mint a sérülés előtt, gondolom az ACL hiánya miatt. Megközelítőleg olyan, mint régen csak az ACL-pótlás és az azt követő hosszadalmas, kitartó torna/erősítés után lesz. Persze ez sokban függ, hogy mennyire instabil a térded most. Tény, hogy kellően megerősített izomzattal lehet akár focizni is, de az biztos, hogy előbb vagy utóbb kiugrik a térded, nem beszélve, hogy porcsérülést, stb okoz. Sőt, ami miatt mindenkinek érdemes elgondolkodni a pótláson, még ha hajlandó is lemondani a sportokról, az a mikroinstabilitás. Ez napi szinten, folyamatosan jelen van, minden mozdulatnál kopnak az izületeid, és egy idő után nem marad más, mint a térdprotézis.
Nekem csütörtökön volt Tatán artroscopos térdműtétem. Meniscus sérülés és LCA szakadás gyanuja miatt került sor a műtétre. Műtét közben derült ki,hogy " csak " az LCA szakadt el és letapadt,amitől nem tudtam kinyújtani a lábam. Az LCA pótlására később kerül sor,mivel jelenleg nincs időm 6 hónapos rehabilitációra. Sem a műtét után,sem a mai napig bezárólag különösebb fájdalmam nincs és úgy érzem,hogy most már jobban ki tudom nyújtani a lábam. Jelenleg a trombózis injekció beadásával van a legnagyobb gondom. Kérdésem volna : Volt-e valakinek hasonló műtétje és mennyi idő után tudta 100%-osan terhelni a lábát? Tatáról csak pozitiv véleményem van. 2 ágyas kultúrált szobát kaptam, személyzet kedves,segítőkész volt.
O allami helyen mut, nem "ker". Legalabbis 1.5 eve nekem azt mondta, hogy ram van bizva... helyi ismeros szerint nem egy penzehes ember, de persze ki tudja. Talan Szazhalombattan vagy hol mut, es ha nincs annyi idod, hogy kivard hogy tb-sen bejuss hozza, akkor a maganrendelesen kell fizetni, mintha 8e lett volna az elso es 5e a tovabbi vizsgalatok (kelleni fog ez a ketto, mert kozte kuld el MR-re, amiben "segit" gyorsan sorra kerulni). A maganvizsgalatok akar eg.pt.-os szamlaval is mennek.
Engem viszont akkor azzal ijesztgetett, hogy 2 het korhaz es tovabbi 3 het onellatasra alkalmatlansag. Igy aztan vegul Tatan kotottem ki, ahol 2 ejszakat voltam bent mutet utan, es 6 het volt a szumma tappenz, de kozben azert volt mar amit tudtam csinalni.
Amit mindenkepp kerdezz meg a haziorvosodtol, hogy milyen papirt fogad el ahhoz hogy otthonodban vegzendo gyogytornara rendeljen neked szakembert! Es azt is, hogy mikor hajlando leadni, meg milyen kesledelemmel lehet szamolni mire tenyleg hozzad eljut.
