O bocsi!
Rosszul irtam.
A sajat szinet atengedi, a tobbit elnyeli, majd a feher hatter visszaveri a maradekot. Pl. a sarga all Voros+Zold-bol. A cian pedig Kek+Zold-bol.
Ha most felul van a sarga, erkezik a feher feny (RGB), akkor a sarga elnyeli a Keket, megy tovabb a Voros meg a Zold. A cian elnyeli a maradekbol a Voroset, marad a Zold. Ezt pedig visszaveri az also feher reteg. Igy te Zoldet latsz.
Elmagyarázhatnád, mert én eddig azt hittem, hogy az olyan festék, ami így működik, az átnézve rajta pont ellenkező színben látszik, mint ránézve. Sőt, még most is azt hiszem. Csak attól tartok, hogy ilyen festék nincs.
Reggel neztem, ahogy anyam az uj hatszazoldalas konyvet probalta begyomoszolni a kistaskajaba...:)
No igen! Ez talan a jovoben valtozni fog! :)
Arak: Barmennyire is daragak a konyvek nalunk, meg minid nem eri meg magyarorszagon konyvet nyomtatni. Nyugatra kinezunk, egy normal kisregeny igencsak 3000-5000 Ft kornyeken van. Persze ez viszont olyan minosegu is.
Szvsz a papirarak nem fognak drasztikusan emelkedni, meg a kornyezetvedelmi eloirasok miatt sem. A hiedelmekkel ellentetben a papirgyar nem az erdok kiirtasara torekszik. Nekik sokkal fontosabb, hogy regeneraljak az erdoket, sot, meg noveljek is, hiszen az adja a fo alapanyagot.
A technologia pedig egyre fejlodik.
Teny, hogy ha egy konyv oldalankent pl. 2 Ft-be kerul, abbol 1,80 a papir.
Szerintem a fo motivalo ero inkabb az, hogy egy konyv, amit neha elolvasok, ne foglaljon annyi helyet (otthon mindenki olvas, es tenyleg komoly problema, hogy a kovetkezo konyvet hova tegyel el, annyira tele vagyunk vele), ne kelljen elmeni megvenni, megkeresni. Ne essen szet, ne sarguljon meg.
Es meg egy fontos dolog, amit az e-bbok-nal mar az elejen el kellene kezdeni a fejlesztest: Ha a furdokadban olvasok, ne azzon el! :):)
Linkelek A kinezet jobb ha olyan, ahogy a szerkeszto elkeszitette. Ettol fuggetlenul persze nem kell HTML-nek lennie. Eleg egyeszeru, ha a betutipus bele van agyazva a konyv fejlecebe, vele egyutt a hatterszin is. Mindossze egy-ketszaz kbyte-al noveli a meretet.
A multimedias cucc az egy ingen erdekes dolog.
H-book: Gyorou kepek, eleg jo felbontasban. A technologianak koszonhetoen rengeteg olyan szin beleviheto, amit monitoron nem lehet megjeleniteni. Mostanaban lett egy uj technologia, ahol a zold szinarnyalatra meg ra is segitenek.
Viszont ez statikus. Egyszer kinyomtak, aztan mar maximum a lapok potyognak belole.
E-book: A kepek minosege drasztikus. 72 dpi, RGB szintartomany 0-255. Nagy hatranya, hogy a kozepes villagossagnal alegjobbak a szinek. Mind sotetebb, mind a vilagosabb iranyban veszik a szinezet. Egy nagyon vilagos kep nem lesz annyira szines. Viszont a multimedia nagyon jol megoldhato. Kontaktust lehet kiepiteni az olvasoval. Eleg megnezni a konyvesboltban, hogy a gyerekkonyvekbe mi mindent beletesznek: 3-D, sipolo beka, ablak, mozgathato babuk, stb...
Erdekes lenne, mondjuk egy kalandregenyben, hogy a helyszinnel megjelenne egy link, ahol egy terkepet talalok, korabeli kepeket, leirasokat, mi van ott most, stb... Es en ezt csak akkor fizetem, ha rakattintok. Ha nem erdekel akkor ennyivel is olcsobb a konyv.
A szinmegjelenesre tenyleg jo lenne ez a folias megoldas, de en kicsit maskeppen oldanam meg:
Min. 7 folia a kezdetben:
Cian (kekeszold), bibor, sarga, zold, narancs, fekete, es feher. Minden folia alapban atlatszo, kiveve a feher. Majd az informacio helyen az o szinet (pl sarga) visszaveri, a tobbit atengedi. Ezzel a 6 szinnel priman le lehet fedni az emberi szinerzekel nagyreszet. Persze kesobb lehetne tovabb boviteni. A szemcsemeret eleg aprora leviheto. Kerdes, hogy mennyire gyors a frissies. Egy film pl. elvezheto rajta?
Van már kis winchester egyébként, jó, hogy Zambizi megemlítette, mert nekem teljesen kiment a fejemből. Az IBM csinálja, MicroDrive a neve (ahh, azok a spektrumos, interface 1-es idők...) és döbbenetes egy darab. Maga a lemez akkora, mint egy ötvenforintos, az egész belefér egy sztenderd CFII kártyába. Először 170 megával indultak, utána rákapcsoltak és ezt megduplázták 340-re. A legújabbak már 1 gigásak!!! Ugyanabban a méretben, kérem! Persze zabálja az áramot, na de ennyi baja legyen. A 340 megás úgy 200 dollár, az 1 gigás úgy 450... Nem kifejezetten olcsó, de ennél már csak olcsóbb lehet...
Én a monitoros olvasáskor nem is gondoltam a sorok hosszúságára, örülök, hogy ez előkerült, most én is már tudom, hogy akkor mi is van :)
Jól hangzik a netről letölthető könyvek ötlete is, ez csakugyan talpra állíthatná az egészet. Szerintem az e-bookok még az idejük eljövetele előtt kerültek ki a nagyvilágba, ugyanúgy mint az Apple elvetélt Newton palmtopja... Sőt, a digitális könyvtár is jobban megoldható lenne - kiveszel egy könyvet és X hétig a tiéd. Nem is kellene visszavinni, csak hát utána úgyse tudnád olvasni... Az kellene, hogy a nagy cégek rákapjanak az m-kereskedelemre és csináljanak is végre valamit az emlegetésén kívül. Például egy papírborítású könyv most 1500-2000 Ft. Ha ennek a tizedébe kerülne, én megvenném elektronikus formában, mert keresni is lehet benne és bármikor velem lehet.
Egyébként szerintem a papír (és minden természetes anyag) az egyre keményebb környezetvédelmi előírások miatt drágulni fog. Mindig is lesznek papírkönyvek, de sokkal drágábbak és ritkábbak lesznek, ami ugye a tartalmat is befolyásolja.
Elvégre ha elektronikus formában a HVG-nak legalább annyi bevétele lehetne, mint most, akkor már holnaptól e-formában is kaptható lehetne... Testreszabott reklámokkal, miegymás. Persze ez érthető módon szúrni fogja a magánélet védelme mellett kardoskodók szemét. Lehetne egy olcsóbb, de fogyasztói adat-szolgáltatási hátránnyal járó kiadás és egy drágább, reklám nélküli kiadás is. Elvégre nem kellene két külön újságot nyomtatni... Az olvasó eszköz saját tűzfala meg úgyis figyelné, hogy akkor most az adott e-kiadvány éppen hova is küld adatot. Ha pedig az olcsó kiadás olvasója megtagadná az adatszolgáltatást, akkor a kiadvány az adat elküldéséig vagy a drágább verzió árkülönbözetének kifizetéséig megtagadná az olvasás lehetőségét.
Mindjárt itt a nagy sávszélességű, permanens mobil kommunikáció, szerintem ekkor fog az egész igazán beindulni.
Nem-eldobható újságpapír... Nagyon érdekes koncepció. Újságot most azért nyomtatnak papírra, mert jelenleg ez a legolcsóbb és legelterjedtebb információ-átviteli eljárás. Nem tudom, hogy a papír ára mikor fog olyan magasságokba emelkedni, hogy már ne érje meg nagyszámú napilapokat nyomtatni... Késő van, most nem jut semmi se az eszembe, de érdekes a kérdés, még visszatérnék rá.
A memóriát nem lehetne beépített kis-winchester-el megoldani? Mai technológiával elég apró winyót lehet gyártani olcsón, és kellemesen magas tárkapacitással. Ma kb 1.000-1.500Ft/Gbyte, és abból 1 is bőven elég lenne. Egy kis érdekesség:
Ha 1 db. Cd-n lévő csak szöveget szabvány könyvformában kinyomtattnánk, akkor a könyv szélessége (gerincvastagság) kb. 600 méter lenne!!!
És ez a 640 Mbyte-ra vonatkozik ;)
Ezt a lézersugaras leolvasót, ha jól emlékszem, a WC-ben (WesternCici) láttam. Alagsor, a kajás részen. Casio bolt. Meg lehet tekinteni. :)
Nem csak azért fáraztó a monitoron olvasni, mert a testartásod nem változik.
Olvasás közben a szemed fárad. A h-book-ban, a typográfiai szabályoknak megfelelően, a sor akkor ér véget, amikor a szemed elfárad. Ekkor kap egy kis szünetet. Majd az oldal végén, lapozás közben hosszab pihenőt tart. Ha a sor túl hosszú, előfordul, hogy a szem eltéveszti. Ezen okoból kéthasábosak a lexikonok.
Én abban látnám a nagy üzletet az e-book-nál (akár e-book, akár palm, vagy laptop), hogyha az internetre felcsatlakozva (pl. mobilon keresztül) letölthetek egy könyvek. Külön árketegória, hogy egyszeri elolvasás, vagy töbszöri; csak olvasás, vagy kimásolhatok bizonyos részeket (pl. Shakespear idézetek soronként kerülnének 3 centbe. A könyvbe van annyi sor, hogy ha mindet kiszedem, akkor is piszok jól jár a kiadó, nekem meg mégsem kerül sokba. Ugyanígy egy lexikombón egy tárgyat kérek ki hasonló árakért. Nem kell könyvet vennem, sem könyvtárba menni, mégis mindig kézközelben van). Tehát egy jó szervezéssel emberi árakon meg lehetne oldani. Remélhetőleg ezt nem fogják úgy elszúrni, mint a lemezkiadók az mp3-at (hiszen még a perrel is reklámozták, hogy van egy ilyen lehetőség. Ha pedig a Napster elbukik, lesz helyette konkurencia)
Arra lennék kiváncsi, hogy az e-book-ot napilap formályában, mennyire tudnák az emberek megkedvelni. A dolog kettős:
- Megveszem, elolvasom, aztán megy a papír a kukába.
- Megveszem, elolvasom, aztán lehet rá krumplit pucokni. Ráadásúl akkora papírt boltokban neház kapni.
A kérdés az, hogy a nem-eldobható újságpapír milyen változásokat hozhat (a krumplihámozáson kívűl még számos másodlagos felhasználása van egy újságpapírnak)?
Előbb-utóbb minden média digitális csatornákon terjed majd - akkor pedig újra előjönnek a másolásvédelmi problémák szépen. Eddig voltak a szoftverek, most a zene (legalábbis hamisítani az .mp3 a legjobb), jön majd a videó, és utána az írott informació, a könyv is.
Természetesen a képfájloknak sok hátrányuk is van.De csodák nincsenek - szerintem még mindig ez a legegyszerűbb út a hamisításra. (Már ha valaki ilyenre vetemedne, persze :)
Kicsit meredek az az 1.6 millió a monitorért :))) Viszont azt mégse viheted magaddal a buszon vagy a metróban. Illetve igen, de ha működő gépet is akarsz hozzá kapcsolni... Akkor már inkább egy laptop, de az meg bazi nagy.
Az a lézersugaras scanner tényleg jól hangzik, a legtöbb (hordozható méretű) e-booknak csak a szöveg kell... Mintha már létezne is egy ilyesféle device, jó lenne egy link.
SZVSZ a memóriákkal az a baj, hogy messze több "konvenciális" RAM-ot gyártanak az asztali gépekhez, mint flash memóriát (aminek megmarad a tartalma áramtalanítás után, akár ki is veheted a helyéről). Még jó, hogy a CompactFlash egyfajta sztenderd, palmtopokban, mp3 lejátszókban és digitális kamerákban egyaránt működik. Viszont hogy 48 mega 80 ezer forint körül legyen (még mindig, tavaj ilyenkor is pont ennyi volt)... Tényleg gyalázat.
A bitmappen tárolt e-bookkal az a baj, hogy eszméletlen sok helyet foglalnak. Mindegy, hogy HTML oldalakba ágyazod a képeket vagy .pdf-be, még ha 16 színű .gif képekből is áll, azért több száz oldal mégiscsak több mega lesz. Ilyen memóriaárak mellett... Asztali gépen e-bookot olvasni nagyon fárasztó, nem csak a monitor miatt, hanem mert ugyanabban a testtartásban ülsz...
Szerintem az e-bookok akkor fognak igazán beindulni, ha jelentősen olcsóbbak lesznek a h-bookoknál... Mert addig egy kicsi szegmensen kívül nem sok embert fog érdekelni és ennyi ember számára a kiadóknak nem éri meg e-bookot kiadni.
Hurrá! Mást is érdekel ez a topic. Azóta persze elhagytam a passwd-t, de sebaj!
Tényleg örülök, hogy beszáltatok.
dunee Igen, úgy tűnik, hogy egy PALM tényleg jobb megoldás, mint egy e-book; bár a nintendo is primán megél a PC mellett.
Viszont vannak olyan fejlesztések, miket szerintem a PALM-ba is érdemes lenne átvinni. Nekem nagyon tettszik az a monitormegoldás, ahol a színeket apró RGB-golyócskár elektronmágneses forgatásával hozzák létre. Ebből adódóan jóval kevesebb energia kell hozzá, nem ég be, nem villog, stb.. Szeretném a szobám három falát ezzel bevonni, és számgépről irányítani ;) [a negyedik falon természetesen a hagyományos könyvek pihennek. Mostantól nevezzük h-book-nak ;)]
Kijelző szempontjából egyébként a MAC új monitora a legjobb. Olyan színek, hogy kiábrándítóan szürke a valóság utána, és csak 1 cm széles, nem villog, nem lép fel színeltolódás más szögből nézve, mint sok lap-top-nál. Csakhát 1.6 millió...
Vissza a könyvekhez!
Láttam olyan fordítógépet, hogy egy lézersugárral rávivilágítok az angol szóra, és kiírja magyarúl. Szerintem ezt be lehetne építeni a PALM/e-bookba is. Így könnyebben lehetne feltölteni.
Amit viszont tényleg nem érte, hogy ebben a piszkosúl zuhanó memóriaárak közben, mért nem tudnak normális mennyiséget beépítani (u. ez vonatkozik az Mp3 lejátszókra is)?
Raffia Arra vigyázz, hogyha beszkennelsz egy szöveget, amíg képként tárolod, addig nem tudsz vele sok mindent kezelni. Pl. szövegként áttödleheted más formátumra, kereshetsz benne, kimásolhatsz belőle, stb..
Ezekkel a warez könyvekkel is lesz majd egy jó kis botrány ;) Aztán megjelenik a BookSter, mint Napster utód... ;)
Azért talán említsük meg, hogy vannak már magyar e-bookok is: az uhu.hu-ról lehet letölteni ?ket, bár a választék egyel?re egyetlen szerz?re korlátozódik.
Batoritok mindenkit warez e-konyvek gyartasara.
Csak ovatosan, mert meg kimoderalnak :)
Szoval kell:
- egy scanner (teljesen kommersz, ~15000 Ft)
- egy kis szabadido (~1 perc/oldal)
- 1-2 segedprogram (semmi OCR!)
- es persze a masolando konyv.
Kapsz:
- oldalankent egy .gif file-t
- 50-250K a forrastol fuggoen
- a trukk: ne monoban scanneld, hanem
szurkearnyalatosan, majd konvertald 16 szinuve
Igy pl. egy 1000 oldalas konyvet megkapsz 100 megabol. Brute-force, 150dpi-n scanneld, semmi OCR nem kell. A merettel sem kell foglalkozni, a mai CD-arak mellett nem tenyezo, es ez csak jobb lesz.
A .gif file-okbol tetszes szerinti HTML konyvet csinalhatsz. Erdekes, hogy egy bescannelt konyvlapot meg mindig kellemesebb nezni mint egy csupasz HTML-oldalt. Valahol feluton van az igazi papir es a tiszta HTML szoveg kozott.
Most esetleg meg kenyelmetlen allandoan a PC elott ulve olvasni, de majd jonnek a lapos notebook-ok, nem feltetlenul kell e-papirra vadaszni.
Persze nem a Fulest erdemes ilyen modon masolni. De mondjuk 10000 Ft feletti, kulfoldi szakkonyveknel mar meggondolando.
Milyen kár, hogy ilyen korai halált halt ez a topik, szerintem rengeteg fantázia van benne.
Egyébként azzal a nem titkolt szándékkal kerestem rá egy e-bookos topikra, mert én is akartam csinálni egyet :) Ne szaportítsuk a topik átfedéseket, megpróbálom feléleszteni ezt a közel egy éve halott topikot.
Eddig itt főleg e-book elméletről volt szó, egy kis hardware árlistával megfűszerezve. Ehhez én szeretném a saját tapasztalataimat hozzátenni, azt remélve, hogy mások is így tesznek majd.
A hardverről indulóban annyit, hogy az adott listával nekem az a bajom, hogy ezek mind dedikált e-book olvasók. Magyarán csak e-bookot tucc olvasni rajtuk, megveszed őket, beljebb vagy 400-600 dollárral és még egy fia könyved sincs. A warez könyveket elfelejtheded, te se csinálhatsz olyan könnyen új e-book file-okat, szóval SZVSZ nem ez a legjobb megoldás.
Itt vannak viszont a palmtopok. Kicsik, zsebkönyv méretű képernyővel és e-book olvasáson kívül rengeteg mindenre lehet őket használni - igazából nem is e-bookolásra :) teremtették őket, de hát mégicsak teljes programozható számítógépek, meg lehet őket másra is tanítani.
Két platformra térnék itt ki főleg: PalmPilot / Handspring és Windows CE / PocketPC. Az első az ős-palmtop, a világon a legelterjedtebb fajta, ha valaki palmtopot mond, mindenkinek egy Palm III vagy V jut az eszébe. A Hangspring egy Palm klón, ugyanazt az oprendszert használja, jobb hardvertámogatottsággal.
A Windows CE alapú gépek az MS letöpörített operációs rendszerével futnak, aki valaha is használt már Windowst, annak nem esik nehezére a CE használata sem. A 3-as verziójú CE-t a Microsoft marketing szempontokból PocketPC-re keresztelte, ez most a nagy sláger, negyedmilló körül már tiéd egy ütős gép...
A palmtopok csak jönnek és jönnek, egyre többen vannak, ha jól emlékszem, akkor egy új Handspring 60 ezer körül van, egy PocketPC 200-250 ezer... Ez viszont azt jelenti, hogy van egy csomó palmtop, ami már nem új, alig két éves, de üzleti szempontból teljesen elavult.
Viszont működik. Megcsinálja azt ma, amit két évvel ezelőtt is, negyedannyi pénzért. Ez lehet az e-book reneszánsza; hatvan-nyolcvanezer forintért egy zsebszámítógép! Azt csinálsz vele, amit akarsz - a mi szempontunkból mindezen túl még e-book olvasásra is jó :))
Én kifejezetten a Windows CE 2.x alapú gépek lehetőségeiről írnék, nekem ilyenem van, tudom, mit lehet vele csinálni.
Adva vagyon a Philips Nino. Haver állítólag teherautóról leesett fekete-fehér gépet vett húszezerért. Extrém példa, tudom, szerintem egy ilyen gépet ma úgy 80-100 rugó körül lehet kapni. A Nino 510 képernyője háttérvilágítású, 256 színes LCD (TFT vagy micsoda, ehhez nem értek), úgy 6 x 7.5 cm. Fényes nappal nem ideális, mondhatni olvashatatlan, egyéb időjárási körülmények között jó. Messze nem olyan fárasztó az olvasása, mint egy képernyőé, az LCD nem vibrál, tiszta, éles képet ad. Súlya úgy 150 g, mint egy nehezebb mobil, zakózsebben pont elfér. A beépített, két ceruzaelem méretű akkululátor úgy két órát bír. A belbecsről sokat nem kell tudni, a mi szempontunkból annyi érdekes, hogy 16 mega memória van benne, amiből 3-4 megát jó ötlet programmemóriának lefoglalni. Marad 12, ebbe egy e-book olvasó program úgy 600k, egyéb jutilik meg miegymás, mindjuk 10 mega marad könyveknek.
Az rengeteg. Viszonyításképpen: Tom Clancy Red Storm Rising-ja (asszem magyarul Vörös vihar néven jelent meg) 1.3 Mb tiszta ASCII. Ez átkonvertálva HTML-be és bezippelve (erről később) úgy 600k. A Red Storm Rising egy jó hosszú könyv. Kábé akkora, mint a Gyűrük ura egy kötete. Monjuk hogy a három kötet cakkundpakk 2 mega. Olvastátok a könyvet? Sokáig tartott? Na, ötször ennyi fér el a gépbe. Egy egész offline nyaralásra elég.
Az e-book olvasóról annyit, hogy teljes képernyőn jelenít meg, ha kell, 90 fokkal elforgatja a képernyőt, ha úgy kényelmesebb. A sok formátum közül a zippelt HTML a kedvence (az enyém is), mert ezt a legegyszerűbb előállítani és szerkeszteni. Gyakorlatilag egy offline böngésző, monjuk olyan 2-es Netscape szintjén, frame-ket és Javascriptet nem tud, de azokra nincs is nagyon szükség.
Bármilyen weboldal átalakítható e-bookká. Ujjgyakorlatként a CIA World Factbookot (asszem www.odci.gov/factbook) ültettem át e-bookba, zászlóstul, térképestül, úgy ahogy van. A térképeket persze le kellett zsugorítani, de ott vannak. Szóval tényleg mindent lehet.
Jó, platform van, program is van és saját dokumentumainkat is tudjuk e-bookosítani. De mi van, ha már kész könyveket szeretnénk a buszon olvasni? Főleg olyanokat, amilyeneket Magyarországon könyvesboltban nem is lehet kapni?
Régi, copyright alá nem eső könyveket a Magyar Elektronikus Könyvtárból (www.mek.hu, talán) vagy a Project Gutenberg oldalairól (www.gutenberg.org) lelkiismeretfurdalás nélkül le lehet tölteni.
Az újabb könyveket viszont általában nem adják ki e-book formátumban. Ennek több oka is van, elsősorban az, hogy még nem alakultak ki megfelelő e-book másolásvédelmi eljárások. Az Adobe Acrobat ugyan tud másolásvédett .pdf file-okat gyártani, ám ezek 5 és 50 megabyte közötti mérete nem a palmtop-felhasználok igényeinek megfelelők. Sőt, az Acrobatnak hála, az oldal tördelése is hűen követi a nyomdai méretet. El lehet képzelni, hogy egy A4-es oldal megjelentetése 240x320-as felbontásban hogy nézhet ki. Ha jól tudom, akkor a nemrég megnyílt első magyarországi e-book üzlet is ilyeneket árul.
Marad tehát az úgynevezett bookwarez. Lehetne virtuális könyvlopásról is cikkezni, én most nem teszem, ez egy gyakran felmerülő probléma, biztos lesz még róla szó.
A legtöbb kalóz e-book úgy készül, hogy a lelkes kampókezű leül a gépe mellé egy gyors scannerrel meg egy jobbfaja karakterfelismerőfel és oldalanként beszkenneli a könyvet. Ennyi. Utána lefuttat rajta egy jobb helyesírásfelismerőt (pl. a Wordét nem), szétküldi egy pár embernek lektorálásra majd felteszi a Netre. A kiadók ezeket a site-okat szeretettel vadásszák le, úgyhogy leggyakraban a newsgroupokban találhatók meg a könyvek. Az egyik ilyen az alt.binaries.ebook, a Dataneten minden üzenet olvasható de az attachmentek hiányoznak... Viszont ott új site-okról is lehet híreket találni és lecsapni rájuk, amint lehet.
Ennyi. Remélem rajtam kívül mást is érdekelnek az e-bookok és nem fog újra meghalni a topik...
Mivel mar nem tul friss, nem akartam megirni, de ugylatom, senki mas nem irt ide ebben a temaban: Stephen King uj regenye, a Riding the Bullet, mely csak elektronikus formaban erheto el. Az Indexen is jelent meg cikk rola, szoval csodalkozom, hogy itt nyoma sincs...
Én örülök, hogy ilyen jól fejlődik a technika (bár fejlődhetne gyorsabban is), ennek ellenére szerintem a papir alapu könyvek sem fognak eltűnni.
Igazából nincs ellenemre az elektronikus papir, de vannak dolgok, amik hosszú időn keresztül csak hagyományos papiron lesznek élvezhetőek (itt főleg az irodalmi alkotásokra gondolok). Ez főleg megszokás kérdése.
Egyébként nem hiszem, hogy túlságosan megerőltetné a szemet egy LCD képernyő, bár az e-papirnak köze nincs az LCD-hez, szóval az még annyire sem bántja a szemet.
Erről az egészről kedvenc sorozatom - Star Trek - jut eszembe, ahol szinte mindenki elektronikus jegyzetfüzetet használ, de még ott is volt példa (nem egyszer) papit alapú könyvre, ill. papirra irt levélre.
Olvassátok el Asimov-tól a Hold tragédiáját, pont erről szól az egyik novella: Mikorra lesz önlejátszó, hosszú élettartamú, bárhol használható, tetszőlegesen előre/hátha lejátszható videókazetta ? Válasz: már régen megvan, könyvnek nevezik.
Komolyra forditva:
Szerintem a minoseg csak javulni fog.Mivel az ember erre biologiailag nincsen felkeszulve,elobb-utobb ebben az iranyban is fognak fejleszteni.
A papir lehet hogy tenyleg el fog tunni.Az ido nem evekben,hanem minimum evtizedekben-szazadokban merheto,de egyre nagyobb kincs lesz a fa es az erdo,legalabbis ha ilyen aranyban folyik tovabb a pusztitasa.En szemely szerint sajnalnam a konyvek eltuneset,de lehet hogy jobb lesz igy.
Az elektronika egyre olcsobb lesz,igy tenyleg csak ido kerdese,hogy arban megelozze a nyomtatott konyveket.
te_o
Egyre jobban folyik a harc, hogy legyenek olyan adathordozók, amik teljes mértékben pótolják a "hagyományos" könyveket. Magunkkal vihessük a buszon, lehessen a fürdőkádban is olvasni, stb...
Jelenleg már létezik néhány e-book. Fekete-fehér és színes is. Bár a minőség elmarad a könyvhöz képest, és az akumlátorok sem bírják sokáig, de szerintem ez csak idő kérdése.
Viszont csatlakoztatható az Internethez is!
Mit gondoltok? Valóban el fog tünni a papír, mint nyomathordozó (nyomtatási alap)? Tényleg minden információ csak elektronikusan lesz tárolva?
A másik nagy kérdés: Mi emberek, vajon biológiailag felkészültünk erre (gondolok pl. a monitor villogására)?
Tehát ide írjatok mindent, ami kapcsolódik az e-book-hoz. Mik a legújabb fejlesztések, hol tartunk mi, emberek, hogy megszokjuk?
