Nem csak belinkelem, bemasolom ezt a cikket. Szerintem nagyon pozitiv az a jovokep, amelyet itt felvazoltak. Csak meg is valosuljon!
Papíron szép a Vár jövője Népszabadság N. Kósa Judit 2006. január 9.
A Szent György térnek először a funkciójáról kellene határozni Kovács Bence Bár a 2004 tavaszán meghirdetett Vár-programból mindmáig szinte semmi sem valósult meg, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértői elkészítették a budai Vár helyreállításának 2012-ig szóló koncepcióját. Tervük szerint akár a palota eredeti homlokzatának helyreállítására is sor kerülhet.
Zárt városi tér a kietlen préri helyén a Sándor-palota előtt? Eklektikus kupola és homlokzatdíszek a királyi palotán? Virágpiac a városházánál? A reformkor múzeuma Táncsics egykori börtönében? Mindez akár meg is valósulhat. Harmincoldalas tanulmányban foglalta össze a budai Vár megújítását célzó javaslatait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos intézete. A 2006-2012-es időszakra vonatkozó programot tavasszal szeretnék elfogadtatni a kormánynyal.
Csaknem két évvel ezelőtt, 2004 májusában hirdette meg a kabinet 2012-ig tartó Vár-programját Medgyessy Péter miniszterelnök. Az akkor kelt kormányrendelet értelmében ma már közel kellene lennünk a Szent György téri volt honvédfőparancsnokság teljes megújulásához; a benne megvalósuló intézmény funkciójáról "értelmiségi vitának" kellett volna döntenie. (Mint emlékezetes, a koronázási jelvények itteni állandó elhelyezése is szóba került.) Folynia kellene az Országház utcai rendezvényterem felújításának, és még 2004 októberére ki kellett volna találni, miként válhat a Szentháromság téri egykori pénzügyminisztérium "az EU-csatlakozást követő új nemzetstratégia kidolgozásának szellemi központjává". Mivel ez nem történt meg, a reménybeli Magyar Kultúra Háza ma is irodaépület és turistaszállás.
Bár a kormányrendeletben tervezett lépések közül egyedül a Mátyás-templom felújítása indult meg - a katolikus egyház elzárkózása miatt kizárólag állami forrásból -, s vélhetően ebben az évben másba már nem is fognak bele, a KÖH tartotta magát a forgatókönyvköz, és elkészítette a budai Vár fejlesztésének távlati koncepcióját. Hogy a tudományos feltárás mennyire nem felesleges, azt a tanulmány egyik meglepő megállapítása igazolja a legjobban: a szerzők szerint a budai Vár épületállományáról ma "megdöbbentően keveset tudunk", és a feltárt ismeretek is csak szétszórtan férhetők hozzá.
Az örökségvédelmi szakértők anyaga elsősorban azt szögezi le, hogy a Vár fejlődésének záloga, ha a nemzeti emlékhelyjelleg és a turisztikai vonzerő egyensúlyba kerül a negyed lakóhely voltával. Magyarán rendkívül fontosnak tartják, hogy a polgárváros ismét élhető lakóterület legyen. Ennek érdekében javasolják az egykori északi piactér felélesztését a Kapisztrán téren - akár speciális kínálattal, például virágpiacként -, de ugyanilyen lényegesnek tekintik azt is, hogy a polgárváros különleges hangulatú, romantikus kerteket és középkori épületmaradványokat rejtő udvarai ismét megnyíljanak az emberek előtt.
Ma mind a budavári különlegességnek számító ülőfülkéket, mind az izgalmas házbelsőket szigorú kaputelefonok zárják el ugyanis az érdeklődők elől. Megnyitásuk mellett a kulturális értékek rehabilitációja is a program része: fontos pont a középkori zsinagóga feltárása és bemutatása, a Táncsics utca 9. alatti volt börtön megszerzése - ma amerikai tulajdon - és reformkori emlékhellyé alakítása, akárcsak a Sziklakórház közkinccsé tétele.
A tanulmány a Vár hagyományos térszerkezetének rekonstrukciója mellett foglal állást. Beépítéseket javasol a zavaró foghíjakon - a Kapisztrán tér mellett a Szentháromság és a Szent György téren is -, és kezdeményezi a háború után viszszabontott emlékek tömegrekonstrukcióját. A ma csak toronyként létező Mária Magdolna-templom esetében például azt szorgalmazza, hogy az alapfalak és az altemplom felhasználásával modern, új épület szülessék.
Ugyanez az elv érvényesül a királyi palotát illetően. A szakértők leszögezik, hogy a hatvanas évekbeli puritanizálás jóvátehetetlen károkat okozott, ezért megfontolandó az építészeti korrekció. Elképzelhetőnek tartják a Hauszmann-féle homlokzat rekonstrukcióját - azaz az eredeti kupola, a Habsburg-lépcső, az ablakok és vakolatdíszek újraalkotását -, és nem vetik el a Várkert részleges feltámasztását sem. A Várkert Bazár felújítását ennek megfelelően csak a palotával összhangban, nagymérvű beépítés nélkül tudnák elfogadni.
A palotának az előző századfordulón kialakult képét segítene felidézni az a változtatás is, amelyre az A épület, azaz a volt Munkásmozgalmi/Ludwig Múzeum esetében tesznek javaslatot. A szárnyat - amely eredetileg a palota díszes kocsibehajtója volt - nagyrészt visszabontanák. Funkcióváltást szorgalmaznak viszont az E épület esetében: meglátásuk szerint a Széchényi Könyvtár számára hosszú távon nem megfelelő a budavári elhelyezés, különösen, hogy az intézmény már most kinőtte a helyben lévő raktárait.
Ami a ma pusztán csak térnek mondott, a Sándor-palotát nem számítva foghíjakkal körülölelt Szent György teret illeti, a szakértők a reprezentatív terület és a polgárváros közti összekötő szakaszként, mindenképp épületekkel övezett, zárt városi térként határozzák meg. Fontosnak tartják ugyanakkor leszögezni, hogy a tényleges beépítést csak a házak majdani funkciójának végleges eldöntése után érdemes megtervezni. Az "értelmiségi vitát" tehát aligha lehet megspórolni.
Szóval fölmenve a szikla, illetve régen falépcsőn, eljutunk az óolasz rendszerű kapubástya elé. A vár kapuja a D-i, védett oldalon nyílik, ezt nem lehetett ágyútűz alá venni. A bejárat a zsiklaszint fölött van, tehát lépcső vezet a bejárathoz.
A kapu nyagon szűk, mivel a bástya belső terét tömören elfalazták.
Kapubástya:
Én is úgy hiszem egyelőre, hogy emelcsős=felvonó, de mégse biztos. A felvonó úgy néz ki, egyértelmű, hogy fel lehet vonni.
Szárazárok: Ha megnézed a vár bejáratát, az magasan a sziklaszint felett van. Tehát nem kell szárazárok, mert a várba amúgy is csak egy lépcsőn lehet felmenni. Én ennek részeként tudom a felvonó/emelcsős kaput elképzelni, vagyis pl. a lépcső mondjuk 2-3 méteres részét felemelték.
A várkapu:
A bástya belseje:
Ez utóbbi képeken jól látszik az elfalazás utáni szűk bejárat.
Kösz szépen a vártúrás fotókat! :-) Abból sohasem lehet elég!
nagyon jó állapotban van az Óház... nem is csoda, mivel csak az 1990-es években építették fel ilyen magasra a hatalmas lakótorony falait, illetve csak kisebb részét, így viszont csalóka a külső képe!
Előtte az alapokig elpusztult épület romjain egy kilátótorony emelkedett, amely 1917-ben összeomlott...
Igen, a 3 belső kapu szerintem is ezek voltak... de a sziklalépcső utáni rövid térségben nehéz elképzelni még 3 kaput! Főleg, hogy ebből 2 felvonóhídas lehetett -- ha jól értelmezem az "emelcsős" és "felvonyó" kapu jelentését -- akkor itt mind a kettő felvonóhíddal védelmezett bejáratot jelentett... köztük egy kétszárnyú kaput plusszban.
Annyi könnyebbség volt, hogy ezek már csak gyalogos ember számára kialakított, szűkebb nyílású bejáratok lehettek. Viszont, ha felvonóhídjuk volt, az előtt kellett lennie mélyebb szárazároknak {farkasveremnek} is! Annak pedig régészetileg megkutatható nyoma kell hogy legyen! Ugyanígy a vulkáni sziklába vésett egykori gerendaüregek is felmérhetők, úgy mint pl. Boldogkő sziklába vésett palánkfalánál.... csak meg kell{lene} kutatni a terepet...
Ősszel voltunk 2 napot Kőszegen, gyönyörű a város + a Jurisics-vár és nagyon jó állapotban van az Óház (képek) is. Amikor mi voltunk sajnos párás volt az idő, de hát nem lehet minden tökéletes.
ennyit a boritokról... még azért maradjunk kicsit a könyvborítóknál!
Kérdésem: mekkora méretben legyen a kép? Esetleg lehetne az adatait alatta megjeleníteni {lásd az alábbi példát}. A szerzőt, címét és a kiadás idejét feltétlenül megemlíteném, ezek alapján lehetne kikeresni bárhonnan, magyar műnél még érdemes lenne a könyvkiadót is feltüntetni!
Várom a válaszodat! Majd akkor a jövő héten nekiugranék és küldeném szabadidőmben folyamatosan.
Ja igen... volna egy önző várbaráti kérésem... mivel sajnos én nem tudok repülni... időnként szeretnék tőled egy-egy nagyméretű légifelvételt kérni a kedvenc váraimról... ugye, valamit valamiért :-)
Váras fotóm jó minőségben kevés van, ezek küldését inkább hagynám másra.
Hát a helyzet hasonlatos Regéchez, ahol szintén a külső -- általában fából készített -- védőműveket {palánkot... stb.} próbáltuk az inventárium alapján elhelyezni a terepen. Füzér esetében azonban nem nagy hely akad ezek számára a csúcson:
"A váron kívül mindjárt grádicz végén vagyon egy emelcsős kapucska... ezen belül vagyon kétfelé nyíló kapu... ezen belül vagyon egy öreg felvonó kapu... ezen belül vagyon az várnak vassal borított erős kapuja... ezen belül a Tömlöcz felé nyíló kapu... mind az vár piaczára kimenének vagyon két felé nyíló vas kapu...
Hát ha jól számolom, akkor ez 6 kapu, amin át kellett haladnia a várba érkező idegennek!
igy uszás után felébresztettem rendszergazgánkat és azt montda oké ugy ahogy a légifotók vannak abc sorrendbe és mellé Idö szerzö cim ha egyszer vége lesz akkor kirnám azt kik küldték ha gondoljátok.... ennyit a boritokról tehát jöhetnek amikor gondoljátok a kiadás dátumát kérem jöhet a civertan@civertan.hu ra a fotok azt meg úgy gondolom valahol elkülönitve kéne de a szerzöi jogdij miatt nem hiszem hogy a könyvekböl lehetne......ezért csaka sajátokat egyenlöre és azt ugy hogy aláirni kié XY 1980 Regéc ha oké akkor mikor indithatjátok szólok.....
Vigyázz a törökökkel kapcsolatos megjegyzéseidre, mert a legújabb EU direktívák szerint Ők egy barátságos , szimpatikus, europai nép (az is volt mindíg), aki pedig az ellenkezőjét állítja azt a szájára veszi a "művelt nyugat".
A sziklalépcsőn felkapaszkodva a füzéri Felsővár előtt a korabeli inventáriumok egy többszörös bejárati védelmi rendszert írtak le. Ezt te hogyan látod?
