1929-ben, ahogy azt TV már megírta egy cikkében, az Újpest és a Somogy közösen névmagyarosítási akcióba kezdett. Ekkor változott meg sok játékos neve, de csak a pályán, mert a való életben nem magyarosítottak. Stoffián és ekkor lett Sólyom...
De pl. a Fogl-éknak sem volt kevés neve:
Vogl, Fogl, Fogoly, Újpesti...
De a legjobb az az MTK egykori kapusa, Korpacsek. Ő játszott vagy 5 néven, az egyik a Kossuth volt. Valaki megnézhetné, mert több nem ugrik be :)
'26 nyarán ez pont az a meccs volt amin dr. Müller is szerepelt, a 21. percben Fischer kapusunk elájult egy ütközés után. Huber állt be helyette. Közben Kohut bekent egy bombát, Fischer erre meggyógyult és játékra jelentkezett. Tehát Huber labdához sem ért, és összesen két percig volt válogatott. De utána még '31-ben játszott egyszer újpestiként.
A történetét én nem tudom, de láttam egy nagyon aranyos karikatúrát róla, kendőben, női ruhában :) Majd előkeresem. Lehet, hogy ugyanott (Török-Kő: A Magyar futball anekdotakincse) megvan a nevének története is...
hogy első volt-e, nem tudom. De tény, hogy 1926 nyarán az Újpest is megpróbálta leigazolni, de végül nem írt alá.
Egyébként 1926 nyara különösen eseménydús volt ilyen téren. Például a Hungária le akarta igazolni Stoffiánt a BEAC-ból, de ő a Sabariához írt-alá. Több cikk is született az esetről :)
Vagy pl. Lutz III.-at az Újpest akarta leigazolni, de a BAK játékosa lett. Majd két héttel később mégis Újpestre igazolt. Ki tudja ezt követni?
De szinte naponta vannak újabb és újabb szenzációs átigazolások az 1926 nyari sportokban!
nem, a gólkirály Horváth az ebben a szezonban a III. Kerületben játszott (Horváth László) :)
Kalmár Györgyről ezt-azt megtudtam, most fejből csak annyi, hogy kb. 1913-as születésű és 1932-től úgy 1940-ig Svájcban illetve főleg Franciaországban játszott. Majd 27 évesen hazatért és gólkirály lett.
Horváth II. az a játékos lenne akiröl a fradista krónikák feljegyezték,hogy az FTC proficsapatának,a Ferencvárosnak az elsö profi játékosa volt és az Újpest elöl szerezték meg?
Az I. vh előttről is volt egy Müller nevű válogatott játékos, aki talán hátvéd volt, 1-szeres válogatott és a keresztneve talán József (de lehet, hogy Ferenc neki is).
Dr. Müllernek mi volt a keresztneve és a posztja. Egyáltalán nem ugrik be így a neve a huszas évekből, mint válogatott focista. (Egy Müller nevű válogatott játékosra emlékszem, még a (h)őskorból!)
Már írtátok, Obitz 15-ször volt válogatott és ha jól tudom, rúgott is 1 gólt. A beceneve Apa volt. Ha jól emlékszem, játszott az 1924. évi olimpián és így részese volt az egyiptomi csapásnak. A Maccabi Brno neve pedig magyarosan Makkabea Brünn (kiskoromban nagyon tetszett ez a megnevezés :)).
Amíg a fél háromkor induló autóbusz az utat megtette, a fiúkat figyeltem. Minden szemben bizonyos nyugtalanság vibrál, valami bizonytalanság tükröződik. De a hangulat egyáltalán nem ideges, senki sem ásít, szóval a drukknak azokat a biztos jeleit nem látom. Ez jó jel számomra. Amsel új szvettert kapott, mert errefelé nagyon hűvös idők járnak, s ezt jó kabalának tartja. Különben szokatlanul jó hangulatban van, ami szintén jó előjel. Megérkeztünk. A csapat a pályára fut, szokásos körüdvözlésével mutatkozik be, majd üdvözlések, fényképezés után a közönség ovációja közben így áll fel: Amsel-Hungler, Papp-Furmann, Bukovi, Obitz-Rázsó, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. 3 óra 11 percet mutat az órám (Budapesten ebben a pillanatban este 9 óra 41 perc van, amikor a bíró jelt ad a kezdésre. Fehér nyak- és kézszegélyes kék trikóban, sötétszürke nadrágban az uruguayi csapat kezd. Ám azonnal a mieink lendülnek támadásba. Kissé hullámzik a játék, de a 6. percben Kohut jó labdával fut le, centerez és Rázsó öt méterről védhetetlen gólt lő. A nagy csend, mely a nézőtéren honol, mintha azt mondaná - ezt ugyan nem vártuk, de hát ennyi előnyt adhatunk nektek! Az iram melegszik, változatos a játék, de érzem, hogy pillanatról pillanatra biztosabban mozgunk a pályán és mienk a kezdeményezés. A fiúk bátran lendülnek előre és a 13. percben Turay-Takács kombinációja szalad végig a pályán. A védelem tehetetlen vele szemben és befejezésül Takács védhetetlen gólt küld Ballesteros kapujába. A gól után teljesen mienk a mérkőzés. A 39. perc hozza a harmadik gólunkat. Obitz jó labdájával Kohut elszalad, centerez s a jó érzékkel startoló Takács a hálóba küldi a labdát; 3:0! Nagy fölényünk tovább tart, ami úgy látszik, nem tetszik a bírónak, mert a 43. percben lefújja a félidőt. A szünet szokatlanul soká, huszonöt percig tartott. Hogy mi történt ezalatt a hosszú idő alatt a játékosok pihenésén kívül, nem tudom, de bizonyos, hogy újrakezdés után óriási hévvel és félelmetes lendülettel feküdt az ellenfél a játékba. Egyik korner a másik után következett a kapunknál, melyben Amsel különösen fényesen állta a támadások pergőtüzét. A 12. percben szabadul fel a kapunk, s ettől kezdve nyílt játék folyik. Mindkét kapura szállnak lövések, itt is, ott is akar korner, de a közönség nincs megelégedve a csapatával, kifütyüli, sőt a bírót is fütyülik. Az ellenfél nem tud mihez kezdeni, erősen durva, hogy Takács, Turay, Bukovi sorra elhagyja egy időre a pályát. A 32. percben pedig Turay tíz percre kerül a pálya mellé, mert kötözni kell. Ettől kezdve ismét nagy uruguayi fölény alakul ki. Ebben a fölényben esik az első gól, a 39. percben. Nagy kapu előtti kavarodás támad, a védő Amselt szabálytalanul nyomják el, kézzel fogják le, és a labda a kapuba kerül. A 42. percben visszatérő Turay már csak statisztált a mérkőzésen, melynek utolsó percéig nem változik az eredmény. A 45. perc is lejár már, de a bíró most nem siet, hanem tovább játszatja a csapatokat. Így történik, hogy Papp a tizenhatoson kívül - legalább egy méternyire volt a vonaltól - vállal visz tovább egy labdát, mire a bíró szemérmetlenül tizenegyest ítél. A tizenegyest csak nyolc méterről rúgják, a vonalon belül három uruguayi játékos is áll a rúgás pillanatában, mikor Scarone a hálóba rúgja a labdát. A bírónak hiába mondjuk ezeket a szabálytalanságokat, neki nem számít. Végül a 49. percben fújja le a mérkőzést. A dolog ilyen alakulása nagyon bántott bennünket. A győzelmet kissé megkeserítette ez a méltatlan finis és a bírótól meg is kérdeztük, miképpen tarthatott négy perccel tovább a második félidő, amikor a határbírók is figyelmeztették a játékidő leteltére. Azzal védekezett, hogy az első félidőt korábban fújta le, s ezt az időt játszatta a második félidő végén. Erről azonban előzőleg egyetlen szót sem szólt, ezt a körülményt senkinek be nem jelentette. Annál érthetetlenebb volt ez, mert az utolsó negyedóráig egészen elfogadhatóan vezette a játékot. Az itteni lapok megállapítása szerint, a bíró végig jól vezette a mérkőzést, de az utolsó percekben felülkerekedett benne az uruguayi vér. A szép győzelem velünk is felejteti a mérkőzés keserűségét, s a nagy siker általános örömet keltett az itteni magyarok táborában. (Tóth Potya István edző levele)
Obitz (Óbecsei) Gábor tényleg sokat és sokáig volt az FTC játékosa, de kb. 1923 és kb. 1926 között külföldön, többek között a Maccabi Brno csapatában játszott.
Az 1926/27-es profi bajnok Ferencváros centere (tavasszal) Dán Vilmos volt, és ha minden igaz, szerepelt még néha Pataky, Sándor József és Steczovits is. Ha jól emlékszem...
Akkor ez választ ad a másik kérdésre is. Sárosi Gy. még nem volt kint a '29-es túrán, csak a '31-esen. Tehát az általam citált idézet is arra a túrára vonatkozott.
Sárosi azt írja könyvében (18. oldal), hogy Rio de Janeiroban játszotta első villanyfényes meccsét (a 14. oldalon pedig azt, hogy tagja volt a 31-es túrára induló csapatnak). Szóval az a meccs 1931-ben volt, merthogy a Fradi kétszer ment dél-amerikai túrára. Sajnos pontos dátumokat nem tudok, de azért itt vannak az eredmények: (Forrás: Nagy Béla 1974: Az FTC nemzetközi labdarúgó-mérkőzései)
1929-ben: Sao Paulo válogatott (Sao Paulo) 2:1 Fluminense (Rio de Janeiro) 1:1 Rio de Janeiro válogatott (Rio de Janeiro) 3:3 Brazília (Rio de Janeiro) 0:2 Palestra Italia (Sao Paulo) 2:5 Uruguay (Montevideo) 3:2 Uruguay (Montevideo) 0:3 River Plate (Buenos Aires) 4:3 Penarol (Montevideo) 0:2 Racing (Buenos Aires) 2:1 Argentína (Buenos Aires) 0:2 Racing (Buenos Aires) 2:1 Sao Paulo válogatott (Sao Paulo) 1:2 Montevideo válogatott (Montevideo) 1:4
1931: Fluminense (Rio de Janeiro) 3:2 Rio de Janeiro válogatott (Rio de Janeiro) 1:3 Rio de Janeiro válogatott (Rio de Janeiro) 2:2 Brazília (Sao Paolo) 1:6 Palestra Italia (Sao Paolo) 3:2 Palestra Italia (Sao Paolo) 2:5 Uruguay (Montevideo) 1:2 Wanderers (Montevideo) 2:5 Penarol (Montevideo) 3:1
Hunglerből lett Hunyadi? Több mint valószínű, h igen.
Obitz Gábor annyira volt Fradi-játékos, h 11 éven keresztül szolgálta a klubot, 1920-tól '31-ig. Mindent egybevetve 226 meccsen szerepelt és 4 gólt rúgott. 1921 és 1930 között 15 válogatott mérkőzésen is játszott.
Az első profi bajnokcsapat ('26-'27) annyiban volt más, h a kapuban Huber állt, és szerepelt még Blum Zoltán és Schlosser Imre is akkor.
