Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ugyan látom,hogy a fórum haldoklik de gondoltam csak olvassa valaki. Azt olvastam a fórum előző részeiben, hogy a lengyel szénnek hamuja van és nem salakja. na az én problémám az az, hogy én elvileg lengyel szenet tüzelek egy ECO Karbon kazánban és a fűtés utánni megmaradt termék a képen látható. Hát ez egy cseppet sem hamu. Arra godoltam, hogy vagy beállítási probléma van, vagy a szénnel van valami gond. Ha valakinek van tapasztalata, vagy ötlete, azt szivessen venném ha megosztaná velem vagy velünk.
Azt letojom, hogy a troll-t kivágják, csak a régieket nem szeretném.
Az a baj az ilyenekkel, hogy berugják az ajtót, behánynak, majd másnak kell összetakarítani utánuk.
Megoldás nincs részükről, vagy csak felületes és nem mindenre kiterjedő, csak vádaskodnak, tények sehol, amit felmutat, az csak egy koszos kerti bútor.
Az meg nem érdekli, hogy a topik pont azt a célt szolgálja, hogy aki ezt használja, az legalább jól tegye.
Ez már nem is "sötétzöld" ahogy itt írta már valaki, hanem "sötét méregzöld".
Ezek olyan nyomok mint amit az idő ( UV) megevett, nem igazán látok korom nyomait maximum valami macska nyomokat, eső és por meg egy kis megszáradt moha nyom. Ez műanyag kasztnis autó?
Ha Neked bajod van ezzel a fűtéssel, akkor a szomszédodat verd meg, mert az én autóm csili- vili.
Ez a fűtés legalább megújúló energiaforrás ( fa, brikett, nád, szalma és széna), nem úgy mint a földgáz.
Sajnálom, engem nem győztél meg, ez a kép meg valami 4-5-6 éves fehér műanyag kerti bútor, nem autó.
Bocsánat Blue, de nem bírtam ki. Tudod milyen vagyok, max kizárnak innen is:)
Természetesen 1 viztérben vannak csak a kazáné a puffernélküli rendszerben is megvolt és a2 terfogatát kell figyelembe vennem a tágulási méretezésekor.Már lassan az eredeti kérdésemre is adhatntok választ.
Ha a pattanásos arcodat látod a tükörben, akkor a tükörnek esel neki... vannak ilyenek.
Arra hívtam fel a figyelmet, hogy a vegyes tüzelés nem csodaszer. Talán mondhatni, hogy -egyelőre még- olcsó húsnak híg a leve.
A lakás hőfokát 20 fokon tartani lehet több féle fűtési eljárással. Ennek legnagyobb szakértelmet, legtöbb karbantartást, beállítást és felügyeletet megkívánó módja a vegyes tüzelési mód. Azonban ezeknek a kazánoknak az üzemeltetői bírnak a legkisebb hozzáértéssel általában, és ezzel ők okozzák a legnagyobb veszélyt. Ha szándékosan, ha tudatlanságból.
Egy falusi vegyes tüzelésű kazánokkal kialakított levegőkörnyezetből leülepedett korommal.
Akárhogy is örülnek a jelentős kiadással beszerzett, gáztüzelésüket átalakítók a fát-szenet használó fűtési módjuknak, ez a kép csakis a vegyes tüzelési módnak köszönhető. Ha nincs fűtés, akkor ilyen sincs a kocsi tetején...
Amit említettem a háztartási szemét elégetése - esetleg a kábelszigetelés leégetése... - hatalmas mérgezőanyag forrás a tágan értelmezett igen vegyes tüzelésű kazánokban.
Csoda, hogy kiverted a biztosítékot?! A "földijeid" nem a kazánba égetik le a szigetelést a lopott kábelről, hanem hátul a medence mögött (tűzvédelmi szabályzat betartása mellett) a pottyantós előtt!!
Te gondolom inkább gyalog jársz, minthogy a levegőt szennyezd. Igazad is van, ha mindenhez ennyire értesz legalább nem ütöd el a gyerekeinket. Kívánom, hogy élj úgy, hogy amit belélegzel, az tiszta levegő legyen, de - mivel ennyire körültekintő vagy - óvd a környezetet és embertársaid...ne fújd ki - mer' MÉRGEZŐ!!!!
A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés (10 μm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Angolul finomszemcsés anyagoknak (particulate matter, PM) nevezik őket. Magyarul a szálló por megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk (a 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra leforgása alatt leülepednek a levegőben). Levegőszennyezettségi mutató; akárcsak a szén-monoxidra, a nitrogén-oxidokra vagy az ózonra, úgy erre is létezik meghatározott egészségügyi határérték.
Ami ott van a kocsi tetején az nem szálló por. Hiába fotózod.
Azt be sem lélegzed, azért van az orrod, hogy kiszűrje.
Ha annyi lesz a fizetésem mint egy német gyári munkásé, akkor megigérem, hogy környezetbarát villannyal fogok fűteni, amit zömmel széntüzelésű erőművekben állítanak elő.
Szerintem kicsit eltévedtél a hittérítő topik nem itt van !!!!!!!!!!!!
El kellene olvasnod a topikleírást, bemásolom neked hátha nem találod meg !!!!
"Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni"
Holnap lefényképezem a kocsi tetejét, hogy mennyi rakódott rá néhány hónap alatt, hogyan lesz a fehérből fekete. Ez a mennyiség ott van a tüdőkben is...
A járműveknél a motor, az üzemanyag elégetése szabályozott. A vegyes tüzelésűn nincs azonnali reakciójú "gázpedál". Ha kell, ha nem elég amit meggyújtassz.
Egy több száz kW-os kazánnal szerelt épületben, ha van egy elektromos hálózatkiesést pótló áramfejlesztő, akkor azt évente hatóságilag ellenőrzik, mint pontszerű szennyezőanyagforrást. A kazánt nem.
A kisebb kazánokat üzemeltető, fűtési ismeretekkel nem rendelkező többségi magánháztartások nemhogy a szabályzást, karbantartást, hanem a tüzelőanyagválasztást sem tartják kézben. Egy faluban a sok kicsi igen sokra megy.
Amit említettem a háztartási szemét elégetése - esetleg a kábelszigetelés leégetése... - hatalmas mérgezőanyag forrás a tágan értelmezett igen vegyes tüzelésű kazánokban.
A fafűtéses kandallókban is sok mindent elégetnek ami szemét. Ezek a nem oda való anyagok a kéményen kilépve hatásos mérgek. Az egyik szomszéd a másikat, a másik az egyiket mérgezi...szélirányfüggő.
Különben biztos,hogy nem értitek, hogy mire gondolok mikor a szivattyu keringtetési dolgáról írok.1-es fokozatban ugyanannyi fa elégetése esetén elöbb elérem a 80-90 c-os vizet mind 2 -es ben amkor az aviz csak 50-60c os.És ha a kazánba 60c-os viz van abból nem lesz a pufferben80c -os víz.
Az energiahordozók ára egyre jelentősebb tételként jelentkezik a családok költségvetésében. A felhasználásban jelentkező megtakarítási lehetőségek egyre inkább zsebre menőek, és lesznek azok a jövőben. Hiszen tudjuk a földgáz ára most még nem nőtt, csak a támogatás mértéke csökkent vagy szűnt meg.
Ha megnézzük, hogy Németországban vagy akár Szlovákiában is 140-150 Ft környékén van 1 m3 földgáz ára, könnyen kitalálhatjuk, hogy mennyit fogunk a földgázenergiáért fizetni rövid időn belül. Erről nem lehetnek illúzióink.
Azt gondolom, nem baj, ha minél több írás jelenik meg az energiamegtakarítás témakörében, mégha ezek sokszor ugyanarról szólnak. Ha ezekben néhányan találnak egy-egy félmondatot, melyet hasznosítani tudnak, vagy segítenek megérteni, miért fizetnek többet az energia felhasználásért, mint a szomszéd, aki "ugyanakkora" lakásban lakik, akkor ezek az írások már nemhiába születtek meg. Remélem, sokan találnak ebben az írásban is egy félmondatot.
Az első és meghatározó: az épületszerkezet minősége, az épülethatároló szerkezetének rétegrendje, a beépített anyagok minősége (különös tekintettel azok hőtechnikai minőségére), a határoló felület aránya a befoglalt térfogattal. Ha itt energiapazarló módon bánunk, legyünk benne biztosak: a gépészetnél azt kamatos kamattal fizetjük vissza beruházási költségben, és még inkább - évente ismétlődően - üzemeltetési költségben.
Természetesen ez igaz felújításnál, korszerűsítésnél is. Kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságú épületnél sose gépészeti korszerűsítéssel kezdjük!
Először az oldalfalak és födémek hőszigetelésével kezdjük a korszerűsítést. Ne dőljünk be a különféle reklámoknak! A 4 cm vastag homlokzati hőszigeteléssel csak lelkünket nyugtatjuk meg. Minden falhoz egyénileg számoljuk vagy számoltassuk ki a szigetelő anyag vastagságát. Az új előírás szerint a hőhidakkal korrigált hőátbocsátási tényező értéke nem lehet nagyobb, mint 0,45 W/Km2 (egy négyzetméter falfelületen egy K vagy °C hőmérsékletkülönbség hatására 0,45 W energia áramolhat át egy óra alatt).
A kedves Olvasók közül biztosan sokan emlékeznek még a 70-es évek autószerelőjére, aki fülre állította be Trabantunkat, Zsigulinkat. Gondolom, ma szó nélkül menne tovább az ilyen "komoly" műhelyből.
Ne legyen kétsége akkor sem, ha fűtésszerelője hasonló módon "fülre" határozná meg a szükséges kazánteljesítményt, a csövek átmérőjét, avagy a helyiségekben szükséges radiátorok nagyságát. Nyugodtan hagyja ott a "szakembert".
II. Kazántípusok
A berendezések teljesítményének nagyságát még gyakorlott szakember is csak számítással tudja meghatározni. Csak jelzem, a számítás alapja nem a fűtött légköbméter! A számítás alapja az épület határoló szerkezeteinek nagysága és azok hőtechnikai tulajdonsága, az így kapott értékeket aztán különféle tényezőkkel pótlékoljuk, korrigáljuk.
A megépült fűtési rendszerek legtöbb baja a túlzott önbizalomtól duzzadó "szakemberekre" vezethető vissza.
Kétségtelenül igaz: a "fejben méretezett" rendszer ha elkészül, még fűthet is. Az más kérdés, hogy a beruházási és üzemeltetési költségben gazdaságos lesz-e. Többnyire "apróbb" bajok keserítik meg a beruházó életét.
Központi fűtési rendszereink központi eleme a kazán. Ma a kazánokat sokféleképpen csoportosíthatjuk, néhány a teljesség igénye nélkül:
A felhasznált energiahordozók szerint:
vegyes tüzelésű
széntüzelésű
elektromos
földgáztüzelésű
folyékonygáz tüzelésű
megújuló energia felhasználású
Az előállított víz hőmérséklete szerint:
hagyományos hőmérsékletű
alacsonyhőmérsékletű
kondenzációs kazán
A kazán anyaga szerint:
öntöttvas
acéllemez
A kazán elhelyezése szerint:
álló
fali
A kazán funkciója szerint:
fűtő
kombi
A kazán égőtere szerint:
kis láng - nagy láng szabályozású (általában álló kazánok)
láng modulációs ( általában fali készülékek)
III. Hatásfok
Felhívom figyelmüket a szükséges teljesítményhez képest minél nagyobb a vásárolt kazán teljesítménye annál nagyobb az esély a gazdaságtalan üzemeltetésre.
A kazán prospektusokban megadott hatásfok ne tévessze meg Önöket. A komolyabb gyártók már éves üzemeltetési hatásfokot adnak meg. Az ok röviden a következő: a hagyományos atmoszférikus égésterű kazánok minden üzemórában átlagosan ötször- hatszor kapcsolnak be ill. ki 0-5 °C külső hőmérséklet esetén. Minden bekapcsoláskor el nem égett gáz hagyja el az égésteret. Ha a kazán prospektusban azt látják 92-93 % hatásfokú az általában azt jelenti a kazánban elfogyasztott földgáz jó esetben 70 % hatásfokkal alakul át fűtésünk számára hasznosuló hővé. Ez nem azt jelenti, hogy "átvertek" bennünket, ez a kazán ilyen, minél kevesebbet üzemel névleges hőtermelésen annál rosszabb az éves hatásfoka. Ha a fenti típusú kazánunk viszont 10-szer vagy annál még többször kapcsol be ill. ki óránként, hívjunk szakembert, mert az valami hiba miatt van, és ez általában illesztési jellegű, amire felkészült szakember sem fog mindig "tízperc alatt" rájönni. Sok esetben speciális nem minden háztartásban előforduló műszerekkel lehet megtalálni a gondokat. Korszerűbb lángmodulációs vagy kisláng-nagyláng szabályozású kazánoknál fenti kapcsolási számoknál kisebb értékek az elfogadhatóak.
Csak szeretnék visszautalni a "fejben" méretezésre. Minél nagyobb kazánt veszünk a szükségesnél az előbb leírtak annál fokozottabban jelentkeznek.
Természetesen egy újságcikk keretében csak a kiválasztás szempontok sokféleségére lehet felhívni a figyelmet. Minden felsorolt és fel nem sorolt csoportosításnak vannak előnyei hátrányai melyeket csak gondos előzetes számítás után lehet és érdemes mérlegelni.
Aki földgáz üzemű kazánt használ tudja, hogy a gázvezeték átvétele során milyen gondosan ellenőrzi a szolgáltató az égéshez szükséges levegő biztosítását, a légellátást.
A ma érvényben lévő szabályozás a légellátást, kazánt és égéstermék elvezetést egyberendezésként kezeli. Ez főleg lakásfelújításnál jelentkező problémát okoz.
Kisebbik probléma a "nem tudom mi történt a kazánnal" állandóan "kiáll hibával" típusú.
Nagyobbik, a tökéletlen égés következtében "termelődő" csendes gyilkos, a szén-monoxid. Már az is gond, hogy a szén-monoxid visszaáramlik a lakótérbe, és mint tudjuk színtelen, szagtalan, mérgező.
Fontosnak tartom megemlíteni: a jó minőségű kazánokhoz mindig lehet kapni a kazánhoz készített szabályozó berendezést, ezek többnyire opcionálisak, és igényünknek megfelelő "tudásúak".
IV.
Az álló és fali gázkészülékek ára általában nem összehasonlítható. A fali készülékekbe többnyire gyárilag zárt tágulási tartályt és keringető szivattyút szerelnek.
Álló kazánokhoz ezt külön kell megvenni. Ár vonatkozásában ezt ne felejtsük el. Az általunk kiválasztott energiaforrás fűtési rendszerünk számos elemét eleve meghatározza.
Fordítva: meglévő fűtési rendszerünkhöz nem mindig tudunk elvárásainknak megfelelő energiaforrást (erről majd a hőleadóknál részletesebben visszatérek). Jó hír azoknak akik a földgáztól, mint energia forrástól szabadulni igyekeznek: ma már többféle műszaki megoldások közül választhatnak.
A sokak által ismert vegyes tüzelésű kazánok mindent elnyelnek, szinte mindennel elő tudunk hőenergiát állítani. Hátrányuk a roppant alacsony hatásfok, a magas károsanyag kibocsátás, nem vagy nehezen üzemeltethető egy rendszeren gázkazánnal.
Faelgázosító kazánok automatizáltsága, hatásfoka egyenrangú az atmoszférikus égésterű gázkazánokénak. Hátránya a magas beruházási költség, a tüzelőanyag tárolótér helyszükséglete és a rendszeres utántöltés időigénye. A hőszivattyúk tulajdonképpen hűtőgépek. Míg a hűtőgépeknél az elvont hőenergia "a fölösleg", a hőszivattyúknál ezt a hőenergiát hasznosítjuk. A hőszivattyúk hatásfokának mérőszáma a COP., ami azt mutatja meg, hogy egységnyi bevitt energiára hányszoros hőenergiát nyerhetünk. 3 alatti COP-számú berendezések ma már korszerűtlennek nevezhetők.
Tapasztalatom szerint a kazánok rendszeres karbantartása elmarad. A kazán külső és belső takarítása jelentős energiamegtakarítással jár. A hőt ún. hőcserélő közvetíti a kazán és a hűtővíz között, azaz csőkígyóra aplikált lemezek adják át a keringetett víznek. A csővezetékre lamellákra rakódott por, piszok jó hőszigetelő, ami rontja a kazán hatásfokát. A csővezetékben pedig vízkő rakódik le, ami egyrészt hőszigetelő, másrészt csökkenti az átáramló víz mennyiségét.
Elmondhatjuk, a kazánok ára, a minőséggel, hatékonysággal, háttérszolgáltatással arányos. Kazánt legalább 10 - 15 évre vásárolunk. Vásárláskor megtakarított néhány tízezer forintunkkal szemben üzemeltetésköltség soron többszörösét fizetjük ki a gyenge hatásfok, a nem megfelelő minőségű anyagfelhasználás miatt. A gyengébb minőségből várhatóan gyakoribb meghibásodás okozta többlet bosszúsáról most nem is téve említést.
Ebben az esetben is igaz az általános megállapítás, olyan berendezést, amelyik valószínűsíthetően hosszú élettartamú, gazdaságos lesz, és a háttérszolgáltatással sem lesz gondunk, felkészült szakkereskedésekben tudunk beszerezni. vissza
Rákereshettek a hatásfokokra. Én kettőt bemásolok. A gáz a legjobban vezérelhető és annak is lehet a hatásfoka 20 %. igen, annak a kazánnak, amit 92 5-osként vesztek meg:
Éves fűtési hatásfok....
Nagyon sok reklámban hallható mostanában a varázszó: kazánhatásfok, ami ennyi, meg annyi. És fennen hirdetik, hogy vegyél új, még jobb hatásfokú kazánt! Mert az új(abb) az már majdnem 100%-os, sőt több!!! No de mihez képest ?
I. Akkor először is tisztázzuk, mi is az a fogalom, hogy kazánhatásfok ?
Nagyon leegyszerűsítve: a kazánba bevitt tüzelőanyagból kinyert hő osztva az elméletileg kinyerhető hő mennyiségével (bármilyen mértékegységben kifejezve) x 100 = %-ban kifejezett kazánhatásfok.
Ez szerintem tiszta és érthető, nem is bonyolítom tovább a viszonyítási dolgokat.
1. Nézzünk egy manapság korszerűnek mondható úgynevezett kondenzációs gázkazánt: ezek hatásfoka elvileg 105 % ! Azért lehet több mint 100%, mert a viszonyítás a régi, 100-200 C fokos kéménybe távozó füstöt kiadó régi gázkazánok szerinti módon van számolva, azaz az új kazánok a füstöt visszahűtik akár 20 C fokra is.
Ez nagyon klassz ! Persze ez csak akkor marad ilyen jó hatásfokú, ha a kazán cseréjekor a fűtési rendszert is kicsit átalakítjuk. Azaz a vezérlést szabályozásra cseréljük, és a hőleadók, azaz a radiátorok is megfelelő szabályozókat kapnak, stb...
Ha csak simán kazánt cserélsz, ne csodálkozz, hogy hiába van új, szupertakarékosnak mondott kazánod, a rendszered hatásfoka alig javul !!
II. Éves hatásfok. Mi is az ?
Az éves hatásfok az tulajdonképpen a követketkező: a fűtési idény alatt a fűtési rendszerbe belepumpált energia mennyisége, osztva az elméletileg számított szükséges- és elegendő energiamennyiséggel x 100 = %-ban kifejezett éves hatásfok. Ezt ugye legtöbbször csak számolni tudjuk, de ha pl. ismerjük az elfogyasztott fűtőgáz mennyiségét, akkor már "csak" kalkulálnunk kell. De mivel az épületek fizikailag megfoghatók, tehát ki is számolhatjuk a teljesítmény igényét, majd az éves átlaghőmérsékletek ismeretében az elméletileg szükséges és elegendő mennyiségű energia is megsaccolható. Ezt az értéket kell szembeállítani a ténylegesen felhasználttal... Kicsit macerásnak hangzik, de azért nem lehetetlen dolog.
Lássuk, mi a gyakorlat a régi típusú fűtési rendszereknél:
Egy fűtőberendezés éves hatásfoka vezérlés esetén (ilyen pl. egy szobatermosztátról vezérelt kazán) az elérhető elméleti 100 % helyett lehet, hogy csak 20 % !!!!
No, szóval az éves hatásfok akkor miért is ilyen kicsi ? Gondold végig, hogy szobatermosztátos vezérlés esetén mi is történik?
- Egyik lehetséges esetben elindul a kazán szivattyúja, bekapcsol a gázégő, és mindaddig így marad a dolog, amíg a szobatermosztát azt nem modja, hogy állj. Így működnek az ún. "etázsfűtések". Ezzel semmi gond nincs, ha a méretezési hőmérsékletek közelében van a kinti (mínusz), és a szobahőmérséklet, szinte folyamatosan megy a szivattyú, veszteség alig lesz. De mi van, ha a külső hőmérséklet nem -15C fok, hanem mondjuk -5 - +5C fok. Ez, ha belegondolsz, nálunk a fűtési szezonra eléggé jellemző. Nos, ekkor a kazán máris túlméretezettnek számít, azaz rendszeresen meg fog állni a szivattyú, elindul-megáll, és így tovább. Ekkor máris tapasztalhatjuk a hatásfokromlást! A gyakori ki-, bekapcsolástól a kémény épp csak kezd felmelegedni, máris leáll a kazán, a kémény pedig kihűl, pocsékba megy egy adag hő. Minél melegebb kint az idő, annál rosszabb a helyzet. Az éves hatásfok így tud leromlani 100-ról 20 %-ra!!!
- Másik megszokott megoldás, akár gáz-, akár olajtüzelésről van szó, hogy a szivattyú jár folyamatosan (ez a szerencsésebb megoldás), és az égőt indítja a szobatermosztát. Vagy egyszerre indítja és állítja le az égőt és a szivattyút. Ebben az esetben is nagyon le tud romlani az éves fűtési hatásfok ! Ilyen rendszereknél tipikusan a kazán az épület földszintjén vagy pincéjében van elhelyezve, és a legrégebbi metodika szerint jó vastag csövekkel van szerelve, hogy gravitációsan is elketyegjen. Még ez a legoptimálisabb eset, bár nem mindegy, hogy a radiátorok előtt van-e termofejes szelep, vagy nincs.
Ez az éves hatásfok azt jelenti, a péntárcádra lefordítva, hogy 3-5-ször többet költesz fűtésre, mint ami szükséges és elégséges lenne.
Azt gondoltam ,hogy nem a huzat miatt forr meg a víz hanem a nagyon íntenzív égés miatt.A kazán visszatérő összevan kötve egy termófejes szeleppel a kodenzáció elkerülésére.A visszatérőhömérséklete meg lassan de követi az elöremenö vízhöfokot.A kazánom 35kw-os Kozármislenyi biztonsági szelep apua pufferon 2db tágulási tartály az egyik a kazáné 30l-es a 1000les puffernek meg egy 100l -es tágulási.
A kazánod nem azért akar felforrni, mert nagy a kémény huzata. Hanem azért mert kicsi a keringés. Minél lejjeb veszed a szivattyún a fokozatokat annál lassabban kering a víz.
Kérdés, mennyi a kazánba visszatérő víz hőmérséklete?
Az, hogy lassabban keringteted a vizet azzal nem spórolsz fát.
Fát azzal sprórolsz, ha tartasz egy állandó visszatérő hőmérsékletet a kazánban, ami min 55 fok felett van. Erre van a kazánvédő szelep.
Ehhez tudsz állítani a szivattyún olyan fokozatot, aminél 80-85 fok az előremenő víz hőfoka.
Persze arra gondolj, ha tele a puffer és ez a 85 fok érkezi vissza a kazánba, kicsi lesz a szivattyú fokozata, nagyobbra kell kapcsolni, vagy megforr a kazán.
Ha akaro akkor max 2h, ha a VILÓ 1es ban akkor lassabban mert megakar forrni. Azért írtam a Fórumra a Baromerrikus hsz ért mert annyira intenzív a tüz és ebből adodóan szinte teljesen szürkére kiég a kzén.Korom=0. A kérdések csak a technológia finomítása és atüzelőanyag sporolása miatt történik.
